﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA



T/459. számú


t ö r v é n y j a v a s l a t



a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről

    
    


      Előadó: dr. Kövér László
tárca nélküli miniszter



Budapest, 1998. november




1998. évi ..........törvény


a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről


Szervezet

1.§

    (1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) és a Nyugat-európai Unió (a továbbiakban: NYEU) Biztonsági Szabályzatában előírt követelmények érvényesítéséért felelős, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező országos hatáskörű szerv.
    
    (2) A Felügyelet a Kormány irányítása és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter) felügyelete alatt áll.
    
    (3) A Felügyelet önálló gazdálkodást nem folytat, működési költségeit a Miniszterelnöki Hivatal tárgyévi jóváhagyott költségvetési előirányzatai tartalmazzák.

2.§
    
    (1) A Felügyelet élén elnök áll, akit feladatai ellátásában helyettese segít.
    
    (2) A Felügyelet elnökét - a miniszter, a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter közös előterjesztésére - a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Az elnökhelyettest az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel.
    
    (3) Az elnök döntése ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket a miniszter bírálja el.
    
3.§
    
    (1)	A Felügyelet munkáját a Kormány által létrehozandó Szakmai Tanácsadó Bizottság segíti, amely a biztonsági kérdésekben érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervezetek által delegált képviselőkből áll.
    
    (2)	A Felügyelet személyi állománya köztisztviselőkből és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény alapján vezényelt hivatásos állományú személyekből áll.
    
    
Feladatok

4.§
    
    A Felügyelet ellátja a NATO és a NYEU Biztonsági Szabályzatában (a továbbiakban együtt: Biztonsági Szabályzat) a nemzeti biztonsági hatóságok számára előírt feladatokat, így különösen:
    a)	gondoskodik a NATO- és NYEU-minősített adatok Biztonsági Szabályzatban előírt kezelésének fenntartásáról, a minősített adatok védelmére vonatkozó intézkedések Biztonsági Szabályzattal történő összhangjáról, azok érvényesüléséről, valamint a szükséges ellenőrzések elvégeztetéséről,
    b)	biztosítja, hogy a megfelelő biztonsági szint megállapításra kerüljön minden olyan személy és gazdálkodó szervezet tekintetében, akik, illetve amelyek “Bizalmas”-nál magasabb minősítésű adatokat megismernek vagy kezelnek, 
    c)	a NATO- vagy NYEU-minősített adatok megismerésére, illetve kezelésére felhatalmazott személyekről, illetve gazdálkodó szervezetekről biztonsági tanúsítványt ad ki, illetve a szükséges biztonsági feltételek hiánya (megszűnése) esetén a biztonsági tanúsítványt megtagadja (visszavonja),
    d)	egyetértési jogot gyakorol a titokbirtokos szervek biztonsági megbízottainak kinevezésével kapcsolatban,
    e)	engedélyt ad nemzeti “COSMIC” központi, valamint helyi irattár (irattárak) megalakítására (felszámolására), erről tájékoztatja a NATO és a NYEU illetékes szervezetét,
    f)	gondoskodik a NATO- és NYEU-minősített adatok védelmi követelményeinek oktatásáról, a szükséges továbbképzések és vizsgáztatások lebonyolításáról,
    g)	biztosítja, hogy a NATO- és NYEU-minősített adatok szükségállapotban történő védelmére a megfelelő tervek kidolgozásra kerüljenek, azok tartalma alapján biztosítva legyen, hogy a NATO-minősített adatok illetéktelen személyekhez ne kerülhessenek,
    h)	kivizsgáltatja a NATO- és NYEU-minősített adatok elvesztésével, illetéktelen személy tudomására jutásával kapcsolatos eseményeket, arról jelentést tesz az illetékes belföldi és külföldi szervezeteknek,
    i)	tevékenységéről tájékoztatja a Kormányt, a NATO, illetve a NYEU illetékes szervezetét,
    j)	kapcsolatot tart a Magyar Köztársaságnak a NATO és a NYEU mellé rendelt Állandó Képviseletén szolgálatot teljesítő biztonsági képviselővel, valamint a NATO, a NYEU és a tagállamok illetékes szervezeteivel.
    
5.§
    
    A Felügyelet ellátja a Biztonsági Szabályzatban a nemzeti iparbiztonsági hatóságok számára előírt feladatokat, ennek keretén belül többek között:
    a)	közvetíti a gazdálkodó szervezeteknek a NATO és NYEU iparbiztonsági előírásain alapuló biztonsági követelményeket, útmutatást, valamint segítséget nyújt ezek értelmezésében és végrehajtásában,
    b)	biztosítja a gazdálkodó szervezeteknél az iparbiztonsági követelmények érvényesülésének ellenőrzését,
    c)	gondoskodik a NATO- és NYEU-minősített adatok megismeréséhez kötődő szerződések biztonsági követelményeinek meghatározásáról, elősegíti, hogy a szerződő gazdálkodó szervezetek megfelelő módon alakítsák ki a biztonsági rendszerüket,
    d)	gondoskodik a találmányok kezelésére vonatkozó NATO és NYEU védelmi szabályok érvényesítéséről,
    e)	gondoskodik a NATO- és NYEU-szállítmányokkal kapcsolatos különleges biztonsági intézkedések meghatározásáról,
    f)	gondoskodik a NATO- és NYEU-minősített információt kezelő gazdálkodó szervezetek látogatásával kapcsolatos biztonsági eljárások meghatározásáról és lefolytatásáról, valamint kiadja az ehhez szükséges engedélyeket,
    g)	gondoskodik a gazdálkodó szervezetek biztonsági megbízottjai feladatainak meghatározásáról, a megbízottak felkészítéséről, rendszeres továbbképzésükről.
    
    
Adatkezelés
    
6.§

    (1)	A Felügyelet a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében személyes, köztük különleges adatokat kezel.
    
    (2)	A Felügyelet a NATO- vagy NYEU-minősített adat megismerésére felhatalmazó biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett személy következő adatait kezeli:
    a)	természetes személyazonosító adatok (családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév, nem, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve),
    b)	állampolgárság (hontalan státusz),
    c)	állandó lakóhely és tartózkodási hely,
    d)	útlevélszám,
    e)	NATO- vagy NYEU-minősített adat megismeréséhez kötődő munkahely, beosztás és feladatkör,
    f)	az érintett személyre és hozzátartozójára vonatkozó, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 72.§-ának (1) bekezdésében meghatározott biztonsági szakvéleményben foglalt adatok,
    g)	a kiadott biztonsági tanúsítvány száma, kelte, érvényességi ideje és szintje.
    
    (3)	A (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Felügyelet az érintett személy részére kiadott utolsó biztonsági tanúsítvány érvényességi idejét követő 20 évig kezeli.
    
    (4)	Ha az érintett személy részére biztonsági tanúsítvány kiadására nem kerül sor, a Felügyelet a (2) bekezdés a), e) és f) pontjában meghatározott adatokat az eljárását követő 20 évig kezeli, a további adatokat a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell.
    
    (5)	A nyomozó hatóságok, a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok kérésére - a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott meghatározott körben - a Felügyelet adatot szolgáltat.
    
    (6)	A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19.§-a (3) bekezdésének a), b) és e) pontjára tekintettel a Felügyelet elnökének jóváhagyásával hozhatók nyilvánosságra a biztonsági tanúsítványok kiadásával kapcsolatos rész- és összesített adatok.
    
    (7)	A Felügyelet a (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában szereplő adatokat - a Biztonsági Szabályzatból fakadó kötelezettségvállalások alapján - továbbíthatja a NATO, illetve a NYEU biztonsági rendszerében működő külföldi adatkezelők részére.
    
    
Hatálybalépés

7.§
    
    (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
    
    (2)	A 4.§, a 9-10.§, a 14.§ és a 21.§ a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvény 2.§-a hatálybalépésének napján lép hatályba.
    
    
Felhatalmazás

8.§
    
    Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
    a) a Biztonsági Szabályzatok alapján a Felügyelet részletes feladatait és működési rendjét, valamint az iparbiztonsági ellenőrzések részletes szabályait,
    b) a Szakmai Tanácsadó Bizottság összetételét és működési rendjét.
    
    
    
    
    
    
Módosuló rendelkezések

9.§

    A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbt.) 5.§-a a következő m) ponttal egészül ki:
    
    /A Nemzetbiztonsági Hivatal/
    “m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó iparbiztonsági ellenőrzéseket.”
    
10.§
    
    Az Nbt. 7.§-a a következő m) ponttal egészül ki:
    
    /A Katonai Biztonsági Hivatal/
    “m) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó iparbiztonsági ellenőrzéseket.”
    
11.§
    
    Az Nbt. 8.§-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    
    /A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat/
    “f) elvégzi a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését.”
    
12.§
    
    Az Nbt. 57.§-a (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:
    
    “(1) Az 56.§-ban meghatározott titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztést az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal, a Katonai Biztonsági Hivatal és - a 8.§ (1) bekezdésének f), valamint a 9.§ d) pontjában meghatározott feladat ellátása tekintetében - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója nyújthat be.”
    
13.§
    
    Az Nbt. 68.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    
    “(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés (a továbbiakban: ellenőrzés) célja annak vizsgálata, hogy fontos és bizalmas munkakörre jelölt, illetve az ilyen munkakört betöltő személyek megfelelnek-e az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges, valamint - amennyiben szükséges - a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek.”
    
14.§
    
    Az Nbt. 68.§-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    
    /A fontos és bizalmas munkakörbe jelölt személyekre vonatkozó szabályok szerint kijelölésük, illetve megbízatásuk előtt egyszeri biztonsági ellenőrzést kell kezdeményezni az alábbi személyek tekintetében:/
    “e) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervvel közreműködő olyan személy, akinek feladata ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő “Bizalmas” vagy annál magasabb minősítésű adatot szükséges megismernie.”
15.§
    
    Az Nbt. 69.§-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
    
    “(14) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke kezdeményezi az ellenőrzést olyan személyek tekintetében, akiknek feladataik ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatokat szükséges megismerniük, ha az (1)-(13) bekezdés alapján nem állapítható meg az ellenőrzés kezdeményezésére jogosult személy.”
    
16.§
    
    Az Nbt. 71. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
    
    “A Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke a 69.§ (14) bekezdésében meghatározott személyek tekintetében - a megismerendő adat védelmi szintjének megfelelően - egyedileg dönt a kitöltendő kérdőív típusáról.”
    
17.§
    
    Az Nbt. 71. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    
    “(5) Az ellenőrzés a kérdőívben megadott adatok valóságának vizsgálatára és értékelésére, valamint egyéb kockázati tényezők felderítésére terjed ki. Az ellenőrzést “A” típusú kérdőív esetén az elrendeléstől számított 30, “B” típusú kérdőív esetén 45, “C” típusú kérdőív esetén 60 napon belül kell lefolytatni. Ez a határidő egy esetben - az érintett személy és a kezdeményező egyidejű tájékoztatása mellett - újabb 30 nappal meghosszabbítható.”
    
18.§
    
    Az Nbt. 72.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    
    “(1) Az ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely valamennyi felmerült biztonsági kockázati tényezőt tartalmazza. A szakvéleményben foglalt megállapításokért, illetve a szükséges tájékoztatás elmaradásáért a felelősség a nemzetbiztonsági szolgálatot terheli. A szakvéleményt a miniszter ellenjegyzi, ezt követően a nemzetbiztonsági szolgálat a szakvéleményt a kezdeményezőhöz továbbítja. A kezdeményező a szakvéleményt a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbítja, ha az érintett személynek feladatai ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatokat szükséges megismernie.”
    
19.§
    
    Az Nbt. 72.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    
    “(4) A kezdeményező a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott szakvéleményt - az Országgyűlés elnöke a 19. § (7) bekezdése szerint korlátozással - döntése kialakításánál szabadon mérlegeli. Ha a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbított szakvélemény kockázati tényezőt tartalmaz, a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatok megismeréséhez szükséges biztonsági tanúsítvány nem adható ki.”
    
20.§
    
    Az Nbt. 78.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    
    “(3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy - a miniszterrel egyetértésben - rendeletben megállapítsa azon munkaköröket, amelyek - a 2. számú melléklet 18. pontja alapján - fontos és bizalmas munkakörnek minősülnek, illetve e munkakörök tekintetében meghatározza a biztonsági ellenőrzések szintjét.”
    
21.§
    
    Az Nbt. 2. számú mellékletének 18. és 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    
    /Fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek/
    “18. a minisztériumokon, országos hatáskörű szerveken, a fegyveres erőkön, a rendvédelmi szerveken belül az illetékes miniszter által meghatározott további olyan munkakört betöltő személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő “Bizalmas” vagy annál magasabb minősítésű adatot szükséges megismerniük, illetve a munkakörük külső, leplezett támadás által fenyegetett,
    
    19. a 18. pont hatálya alá nem tartozó, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerinti titokbirtokos szervezeten belül a vezető által meghatározott olyan személyek, akiknek feladataik ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő “Bizalmas” vagy annál magasabb minősítésű adatot szükséges megismerniük.” 
    
    22.§
    
    Az Nbt. 3. számú mellékletében a “C” típusú ellenőrzéshez kötődő biztonsági kérdőív a 32. pont után a következő alcímmel és 32/A-32/E. ponttal egészül ki:
    
    “Önnek, valamint az Önnel közös háztartásban élő hozzátartozójának:
    32/A. Tulajdonában álló ingatlanok
    	címe és helyrajzi száma:
    	alapterülete:
    	tulajdoni hányad:
    	a szerzés ideje és jogcíme:
    
    32/B. Tulajdonában álló, egymillió Ft értéket meghaladó ingóságok
    	gépjárművek (típus, rendszám):
    	védett műalkotás, védett gyűjtemény (alkotó, cím, nyilvántartási szám):
    	egyéb ingóság (megnevezés, a szerzés ideje és jogcíme):
    
    32/C. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3.§-ának 34. pontja szerinti értékpapírban elhelyezett megtakarításának 
    	megnevezése:
    	sorozatszáma:
    	összege:
    
    32/D. A Ptk. szerinti betét- vagy takarékbetétszerződés alapján fennálló követelése
    	a hitelintézet neve:
    	számlaszáma vagy a betétkönyv száma:
    	összege:
    
    32/E. Külföldről származó jövedelme
    	jövedelem forrása:
    	jövedelem nagysága:
    	jövedelem jogcíme:
    	jövedelemszerzés ideje:”
    


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS


A Magyar Köztársaság Kormánya és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) által - a békepartnerségi együttműködés keretei között - 1994. július 5-én aláírt Biztonsági Megállapodás, valamint a Magyar Köztársaság és a Nyugat-európai Unió (NYEU) között 1996. október 1-jén aláírt Biztonsági Megállapodás szerint a Magyar Köztársaság kötelezettséget vállalt arra, hogy az együttműködés során megkapott minősített és más védendő információkat az előírt biztonsági normák szerint kezeli és őrzi. NATO tagállammá válásunkat követően kötelező csatlakoznunk az “Információ Biztonságáról szóló Megállapodás”-hoz, amely alapelemeiben megegyezik a fenti megállapodásokkal. 
A megállapodások szerint minden tagállamnak létre kell hoznia egy nemzeti biztonsági hatóságot, amely felelős a szükséges biztonsági követelmények érvényesüléséért. 
A nemzeti biztonsági hatóság (National Security Authority - NSA) felállítására és működésére, valamint a minősített információk személyi és fizikai védelmére vonatkozó általános alapelveket és szabályokat a NATO Biztonsági Szabályzat /NATO CM (55) 15 Szabályzat/, valamint a NYEU Biztonsági Szabályzat /NYEU RS-100 Szabályzat/ tartalmazza. A lefektetett biztonsági követelmények betartását a NATO és a NYEU felé a tagországok nemzeti biztonsági hatóságai szavatolják. A szabályozás célja a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) felállítása és működése legalapvetőbb szabályainak törvénybe foglalása.


RÉSZLETES INDOKOLÁS


Szervezet

Az 1. és 2. §-hoz

A NATO és NYEU követelmények szerinti konkrét szakmai-biztonsági feladatkörök Magyarországon több szervezethez kapcsolódnak. A törvényekben meghatározott feladatkörükben eljárva biztonsági feladatokat végeznek a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok; a titokvédelem ágazati felügyeletét a belügyminiszter látja el, ezt a jogkörét speciális területeken a honvédelmi miniszterrel és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterrel közösen gyakorolja. A Felügyelet alapvető rendeltetése, hogy ezen megosztott szervezetrendszer működése során érvényesüljenek a nemzetközi szervezetek tagállamai számára előírt biztonsági követelmények, és ezt a megfelelő biztonsági helyzetet tanúsítsa a szervezetek és tagállamok kijelölt szervei számára. 

Tekintettel arra, hogy több tárca felelősségi körét érintő feladatrendszerről van szó, indokolt egy, a Kormány irányítása alatt álló országos hatáskörű szerv létrehozása. A biztonsági kérdésekben leginkább a nemzetbiztonsági szolgálatok érintettek, így a Felügyelet tevékenységéért a kormányzati politikai felelősséget - felügyeleti jogkörében eljárva - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter viseli. Az elnök személyére vonatkozó javaslatot az érintett tárcák vezetői közösen teszik meg. 

A Felügyelet az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerint jár el, a Felügyelet vezetőjének döntése ellen a miniszterhez lehet jogorvoslati kérelemmel fordulni. A miniszter döntése - az általános szabályok szerint - bíróság előtt megtámadható. 


A 3. §-hoz

A Szakmai Tanácsadó Bizottság a Felügyelet elnökének tanácsadó és javaslattevő szerve. A Bizottság, mint testület a Kormány által kijelölt miniszterek és a biztonsági kérdésekben érintett szervezetek vezetői által delegált személyekből áll. 
A szervezési, koordinációs feladatok folyamatos ellátására célszerű 4-5 fős állandó munkaszervezetet létrehozni. A munkaszervezetben köztisztviselők (a Miniszterelnöki Hivatal állományában) és a fegyveres szervek hivatásos állományából vezényelt munkatársak dolgoznak.

Feladatok

A 4. és 5. §-hoz

A Felügyelet feladata, hogy nemzeti szinten érvényesítse a nemzetközi szervezetek előírásaiban meghatározott azon biztonsági alapelveket és minimális szabályokat, amelyeket minden tagállamnak (adott esetben együttműködő partnernek) alkalmaznia és érvényesítenie kell, hogy a minősített információk megfelelő védelmet kapjanak kémtevékenység, veszélyeztetés, engedély nélküli nyilvánosságra kerülés ellen, valamint védelmet nyújtsanak az őrizendő objektumok számára szabotázs és szándékos károkozás vagy más veszélyeztetés ellen. 

A Felügyelet a nemzetközi szervezetek tekintetében felel a minősített információk védelmére vonatkozó szabályzatok végrehajtásáért. Ennek érdekében hatósági jogkört gyakorol: kiadja a szükséges biztonsági ellenőrzések lefolytatása után az erről szóló igazolást; gondoskodik a minősített információt kezelő szervezeteknél az iratkezelési és egyéb (objektumokkal kapcsolatos) fizikai biztonsági szabályok betartásáról.

A feladatrendszert érintően külön rendelkezni kell az iparbiztonsági feladatokról is, amelyeket szintén a nemzetközi szervezetek Biztonsági Szabályzatai tartalmaznak. Az iparbiztonsági (industrial security) feladatok körébe tartozik a (vállalkozási) szerződések alapján átadásra kerülő minősített információk biztonságának védelme. Ennek keretében előzetesen meg kell vizsgálni az adott gazdasági társaságot, (tervezőirodát, szolgáltató, szállító, vagy kivitelező céget stb.), hogy a minősített információk védelmének feltételei fennállnak-e és ezt ún. “Telephely Biztonsági Tanúsítványban - Facility Security Clearance” - kell igazolni.

Adatkezelés

A 6. §-hoz

A törvényjavaslat az Alkotmányból és az adatvédelmi törvényből fakadó követelményeknek megfelelően részletesen tartalmazza, hogy a Felügyelet mely adatokat, mennyi ideig kezelhet. Az adatkezelési jogosultság a minősített adatok megismerésének előfeltételeként megkövetelt “biztonsági tanúsítvány” kiadásához szükséges adatokat foglalja magában.
Az adatkezelés tényén túlmenően szükséges felhatalmazást adni az adatok meghatározott körének külföldre történő továbbítására is, hiszen a NATO és a NYEU minősített adatot csak a megismerés előfeltételeként értelmezhető “biztonsági tanúsítvány” alapján bocsát rendelkezésre.

Hatálybalépés és felhatalmazás

A 7. és 8. §-hoz

A NATO, illetve  NYEU speciális minősítési jelölést tartalmazó §-ok hatálybalépésének az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény módosításához kell igazodnia.

A Felügyelet feladatrendszere teljes mélységben nem igényel törvényi szabályozást, így a Kormány rendeletben állapítja meg - nemzetközi kötelezettségvállalásokra tekintettel - a részletes feladatokat . A rugalmas szabályozás indoka ezen túlmenően az is, hogy a NATO és a NYEU biztonsági szervezetrendszerének elemei és azok működése csak a tényleges tagság elnyerését követően válnak teljeskörűen ismertté és kötelezővé. 

Módosuló rendelkezések

A 9-11. §-hoz

A nemzetközi szervezetek biztonsági követelményeinek maradéktalan érvényesülése érdekében elengedhetetlen az iparbiztonsági és személyi nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásának pontosítása és nemzetközi standardhoz igazítása. Ezt a célt szolgálja a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (Nbt.) módosítása.

A minősített információkat megismerő gazdasági társaságok tekintetében speciális, ún. iparbiztonsági ellenőrzéseket kell lefolytatni. Ezt az új feladatkört meg kell jeleníteni a Nemzetbiztonsági Hivatalnál és a Katonai Biztonsági Hivatalnál. A feladat részletes szabályait - a nemzetközi szervezetek Biztonsági Szabályzataiban foglaltak alapján - a végrehajtási kormányrendelet tartalmazza.
Az Nbt. szabályozási következetlenségét orvosolja a törvényjavaslat, amikor a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat számára is lehetővé teszi a szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzések elvégzését.

A 12. §-hoz

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató tevékenységet folytat; más, erre törvényben felhatalmazott szervezetek megkeresésére (megrendelésére) végez titkos információgyűjtő tevékenységet. Az Nbt. 56.§-ában meghatározott, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést “saját jogon”, külső megrendelés hiányában kizárólag a nemzetbiztonsági ellenőrzési, valamint a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatai során végezhet.

A 13. §-hoz

A nemzetbiztonsági ellenőrzés rendeltetését, célját ki kell egészíteni azzal, hogy - a törvényi feltételek megléte esetén - az ellenőrzés a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételek meglétének vizsgálatára is irányulhat.

A 14. §-hoz

A NATO és NYEU biztonsági előírások megkövetelik, hogy adott esetben “Bizalmas” minősítési jelöléssel védett adatokat megismerő személyt is biztonsági ellenőrzés alá kell vonni. Tekintettel arra, hogy a hatályos rendelkezések ezt csak szolgálati titoknál teszik lehetővé, a rendelkezés módosítása elengedhetetlen.

A 15. és 16. §-hoz

A minősített adatok megismerésének előfeltétele, hogy a Felügyelet biztonsági tanúsítvány kiállításával igazolja: az érintett személy a szükséges biztonsági ellenőrzésen átesett, és az ellenőrzés nem tárt fel olyan kockázati tényezőt, ami kizárná a minősített adat megismerését. Ezen eljáráshoz kötődően meg kell teremteni a Felügyelet elnökének jogosultságát, hogy adott esetben kezdeményezhesse az illetékes miniszternél a szükséges ellenőrzés elvégzését. Természetesen ezen eljárás tekintetében is érvényesek az általános garanciális szabályok: az érintett írásbeli beleegyezése, titokhordozóvá válásának szükségessége, panaszjog stb.

A 17.§-hoz

Az Nbt. jelenleg egységesen 30 napot biztosít az ellenőrzés elvégzéséhez, ez vonatkozik a legalaposabb vizsgálatra is. A gyakorlat szerint ez az idő nem elegendő egy - a NATO és NYEU elvárásoknak is megfelelő - alapos ellenőrzés elvégzéséhez. Az ellenőrzésre rendelkezésre álló határidő meghosszabbítása arányos lenne, hiszen az elvégzendő ellenőrzés mélységéhez igazodna, másrészt a tervezett szabályozás hosszabb idő óta kialakult nemzetközi gyakorlathoz igazodik.

A 18. és 19.§-hoz

A jelenlegi szabályozás szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok a kezdeményező személyt tájékoztatják a szakvéleményben foglaltakról, ennek végrehajtására eltérő gyakorlat alakult ki. Garanciális szempontból azt indokolt előírni, hogy a szakvéleményt a kezdeményező (munkáltatói jogkört gyakorló vezető) minden esetben írásban megkapja. Ha biztonsági tanúsítvány kiadására kerül sor, elengedhetetlen a szakvélemény eljuttatása a Felügyelethez, hiszen a tanúsítvány kiadására a szakvéleményben foglaltakra tekintettel kerül sor (kockázati tényező hiánya).

A 20.§-hoz

A nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett fontos és bizalmas munkakörök meghatározása során elengedhetetlen szakmailag egységes, következetes szabályozási szint kialakítása. Az illetékes miniszterek által meghatározott személyi kör nemzetbiztonsági ellenőrzésének túlnyomó többségét a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi. Mindezek alapján indokolt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter számára egyetértési jogkört biztosítani a végrehajtási miniszteri rendeletek kiadása során.

A 21.§-hoz

A gyakorlat alapján szükségessé vált a fontos és bizalmas munkakört betöltő személyi kör normatív meghatározásának pontosítása: olyan személy, akinek feladata ellátásához államtitkot vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő “Bizalmas” vagy annál magasabb minősítésű adatot szükséges megismernie.

A 22. §-hoz

A legszigorúbb kérdőív jelen tartalmában nem felel meg a nemzetközi gyakorlatban alkalmazásra kerülő biztonsági követelményeknek, mert nem biztosít kellő adatot az esetleges gazdasági természetű kockázati tényezők feltárásához. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság saját minősített adatainak védelméhez nem kevésbé fontos nemzetbiztonsági érdek kötődik, indokolt a “C” típusú kérdőív kiterjesztése az érintett személy és a vele közös háztartásban élő hozzátartozó vagyoni helyzetére vonatkozó kérdésekkel.

11


