T/460. számú
törvényjavaslat
az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 1998. november
1998. évi ........ törvény
az államtitokról és a szolgálati titokról szóló
1995. évi LXV. törvény módosításáról
1.§
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) a következő III. fejezettel, valamint 5/A.-5/I.§-okkal egészül ki, és a jelenlegi III-VII. fejezet számozása IV-VIII. fejezetre változik:
"III. fejezet
A nemzetközi szerződés alapján átvett, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített, valamint korlátozottan megismerhető adat védelme
Külföldi minősítésű adat
5/A.§
Külföldi minősítésű adat más állam, vagy nemzetközi szerződés alapján a külföldi részes fél által meghatározott minősítési jelölésű és a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 3.§-ának b) pontja szerinti közfeladatot ellátó szerv, vagy személy részére átadott, rendeltetésszerűen annak irattárába tartozó adat.
Külföldi minősítés és jelölés
5/B.§
A külföldi minősítési jelölés a Magyar Köztársaság Kormánya által az információbiztonság tárgyában kötött nemzetközi szerződésben meghatározott minősítési jelölés, így különösen:
a) a NATO-ban használatos minősítés és jelölés:
aa) COSMIC TOP SECRET
ab) NATO SECRET
ac) NATO CONFIDENTIAL
ad) NATO RESTRICTED
b) a Nyugat-Európai Unióban használatos minősítés és jelölés:
ba) FOCAL TOP SECRET
bb) WEU SECRET
bc) WEU CONFIDENTIAL
bd) WEU RESTRICTED
Külföldi minősítési jelölés alkalmazására jogosultak
5/C.§
(1)A külföldi minősítési jelölés alkalmazására a kibocsátó és a felhasználó jogosult.
(2) A hazai felhasználónak az általa készített adathordozón, ha az a kibocsátó minősített adatát is tartalmazza, legalább a külföldi adathordozó minősítési jelölésével megegyező jelölést kell alkalmaznia.
(3) E törvény alkalmazásában:
a) kibocsátó: a nemzetközi szerződésben részes fél, aki az adat minősítését meghatározza,
b) felhasználó: a címzett, illetőleg akinek a külföldi minősítésű adatot a címzett további felhasználásra jogosultan átadta,
c) címzett: akinek a nemzetközi szerződésben részes fél az általa minősített adatot átadja.
A külföldi minősítésű adat kezelése
5/D.§
A külföldi minősítésű és jelölésű adatot a nemzetközi szerződés alapján meghatározott előírások és e törvény szerint kell kezelni.
Titoknak minősülő külföldi minősítésű adat
5/E.§
(1) E törvény szerint államtitoknak minősül az információbiztonság tárgyában kötött nemzetközi szerződésben az államtitoknak megfelelő minősítési jelöléssel ellátott adat, így különösen az 5/B.§ aa) és ba) pontja szerinti jelöléssel ellátott adat.
(2) E törvény szerinti szolgálati titoknak minősül az információbiztonság tárgyában kötött nemzetközi szerződésben a szolgálati titoknak megfelelő minősítési jelöléssel ellátott adat, így különösen az 5/B.§ ab) és bb) pontja szerinti jelöléssel ellátott adat.
(3) A 6.§ (1) bekezdés v) pontjának alkalmazásában államtitok, valamint szolgálati titok minősítésére feljogosított személy a vonatkozó nemzetközi szerződésekben meghatározott szerv vagy személy. Amennyiben a szerződés eltérően nem rendelkezik, minősítésre jogosultnak az adat kibocsátóját kell tekinteni.
(4) A külföldi minősítésű adat minősítési jelölésének érvényessége a kibocsátó rendelkezése szerinti ideig tart, ennek hiányában államtitok esetén 50 évnél, szolgálati titok esetén 20 évnél hosszabb nem lehet.
Titoknak nem minősülő külföldi minősítésű adat
5/F.§
(1) E törvény szerint titoknak nem minősülő, de védendő az az adat, amelyről nemzetközi szerződés így rendelkezik, így különösen az 5/B.§ ac), ad), bc) vagy bd) pontja szerint jelölt adat.
(2) A titoknak nem minősülő adat jelölésére a kibocsátó, illetve a felhasználó jogosult.
Korlátozottan megismerhető adat
5/G.§
(1) Korlátozottan megismerhető adat a magyar részes fél által készített olyan adat, amelynek tartalma magában foglalja részben vagy egészben a külföldi részes fél titoknak nem minősülő külföldi jelölésű adatait, amelyek illetéktelen megismerése vagy nyilvánosságra kerülése káros (bizalmas adat), illetve kedvezőtlen (korlátozott terjesztésű adat) lehet a nemzetközi szerződésben érintett állam vagy szervezet érdekeire.
(2) A korlátozottan megismerhető adat jelölése a kibocsátó döntésének megfelelően "Bizalmas!" vagy "Korlátozott terjesztésű!" lehet.
(3) A "Bizalmas!" vagy a "Korlátozott terjesztésű!" jelölés alkalmazására a nemzetközi szerződésben meghatározott hazai felhasználó jogosult.
(4) A "Bizalmas!" vagy a "Korlátozott terjesztésű!" jelölés érvényességi idejére a nemzetközi szerződés rendelkezései irányadók, de az érvényességi idő a 20 évet nem haladhatja meg.
Hozzáférés a külföldi minősítésű és a
korlátozottan megismerhető adathoz
5/H.§
(1) Az 5/B.§-ban, valamint az 5/G.§-ban meghatározott adatok megismerésére csak az jogosult, akinek ez az állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt. A megismerés indokoltságáról - amennyiben a kibocsátó másként nem rendelkezik - titoknak minősülő adatok esetében a 2.§ (1) bekezdés 12. pontja szerinti titokbirtokos, titoknak nem minősülő adatok esetében az jogosult dönteni, akinek a kibocsátó a külföldi minősítésű adatot címezte.
(2) A külföldi minősítésű és a korlátozottan megismerhető adatok nem nyilvánosak, azokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 20.§ (1) bekezdése szerinti megismerési kérelem megtagadása esetén a jogorvoslat az 5/E., az 5/F. és az 5/G.§-ok rendelkezései alá tartozó adatok kivételével alkalmazható, az adat kibocsátójától függetlenül.
5/I.§
(1) A korlátozottan megismerhető adat védelmét az 5/D.§ szerint kell biztosítani.
(2) A külföldi minősítésű, valamint a korlátozottan megismerhető adatok védelmének szakmai felügyeletét a nemzetközi szerződés alapján a felügyeletre kijelölt szerv látja el."
2. §
A Ttv. 16.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Államtitok vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő "Bizalmas!" jelöléssel ellátott, továbbá a szolgálati titoknak minősülő adatnak az állami feladat ellátásához szükséges mértékű megismerése előtt a jogosult személy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározottak szerint köteles magát biztonsági ellenőrzésnek alávetni, ha a biztonsági ellenőrzést még nem folytatták le, vagy érvényes ellenőrzéssel nem rendelkezik.
3. §
A Ttv. 19.§-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A titokbirtokos szerv vezetője)
"h) Államtitok vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő "Bizalmas!" jelöléssel ellátott, továbbá szolgálati titoknak minősülő adatnak az állami feladat ellátásához szükséges mértékű megismeréséhez, a megismerés előtt kezdeményezi az erre jogosultra vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben előírt ellenőrzés lefolytatását."
4. §
Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásáról, és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvény 2.§-a hatálybalépésének napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Ttv. 5.§-a és az azt megelőző alcím.
5. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített, valamint a korlátozottan megismerhető adatok védelmére vonatkozó eljárási szabályokat rendeletben szabályozza.
6. §
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) 19.§-a (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény"
7. §
Az Atv. 26.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha az adatvédelmi biztos eljárása során az adat minősítését - a nemzetközi szerződés alapján keletkezett minősített adatok kivételével - indokolatlannak tartja, a minősítőt annak megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére szólítja fel. A felszólítás megalapozatlanságának megállapítása iránt a minősítő 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben zárt tárgyaláson soron kívül jár el."
I N D O K O L Á S
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság Kormánya és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) által 1994. július 5-én aláírt Információ Biztonságáról szóló Megállapodás, valamint a Magyar Köztársaság és a Nyugat-európai Unió között 1996. október 1-jén aláírt Biztonsági Megállapodás szerint a Magyar Köztársaság kötelezettséget vállal arra, hogy az együttműködés során részünkre átadott minősített információkat a tagállamokban érvényes biztonsági normák szerint kezeli és őrzi.
A megállapodás értelmében a NATO minősített információk a nyilvánosság szempontjából a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) 19. §-a (3) bekezdés szerinti kivételi kategória alá tartoznak, azaz megismerésük korlátozott.
Ez kizárólag azokra a NATO információkra vonatkozik, amelyeket a magyar államtitoknak, vagy a szolgálati titoknak megfelelő minősítési jelöléssel láttak el. Ezek védelméről a Ttv. keretein belül kell gondoskodni, amely a megfelelő törvényhelyek módosításával biztosítható. Ugyanakkor az említett szerződésekben a nyilvánosság korlátozásával együtt járó védelmi kötelezettséget vállaltunk titoknak nem minősülő NATO, valamint NYEU információkra is.
Az Atv. hivatkozott paragrafusa szerint azonban a nyilvánosság korlátozása csak törvényi felhatalmazással történhet.
Az információvédelem terén élénk nemzetközi együttműködés eredményeként az említetteken kívül más nemzetközi szerződésből is hárul a magyar államra ilyen kötelezettség, illetve ez a jövőben is várható. Emiatt célszerű a kérdést átfogó jelleggel valamennyi védelmi igény befogadására alkalmas módon szabályozni.
A Javaslat mindezekre tekintettel a külföldi minősítésű adatok védelmének szabályozásánál két egyenrangú célt kíván megvalósítani: a nemzetközi szerződésekben vállalt információvédelmi kötelezettség maradéktalan teljesítését, valamint a védelemmel szükségszerűen együttjáró nyilvánosságkorlátozás alkotmányosságát.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 5/A. §-hoz:
A Javaslat a külföldi minősítésű adatot a védelmi kötelezettséget megalapozó nemzetközi szerződésből indul ki oly módon, hogy a közfeladatot ellátó szerv, vagy személy, azaz a potenciális felhasználók figyelembevételével, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvénnyel beiktatott közirat fogalma alá vonja. Enélkül a magyar jogrendszerben a védelemre szoruló külföldi adat a közfeladatok folyamatos ellátása, valamint a levéltári anyagok védelme szempontjából nem lenne kezelhető.
Az 5/B. §-hoz:
A védelmi kötelezettség teljesítése, továbbá a megismerhetőség korlátozása szempontjából a Javaslat súlyponti része a külföldi részes fél által, védelmi céllal alkalmazott minősítési jelölések deklarálása.
A példálózó felsorolás mellett a Javaslat lehetővé teszi, hogy nemzetközi szerződésben a javaslatban megjelöltektől eltérő minősítési jelölésű adathordozók védelmére is kötelezettséget vállaljunk.
Az 5/C. §-hoz:
A Javaslat az Atv-ben megjelenő alkotmányos elvnek tesz eleget, amikor az állami, vagy közfeladatot ellátó szervek birtokában lévő külföldi eredetű adatok esetében a kétség- kívül hozzáférési korlátot jelentő minősítési jelölés alkalmazására jogosultakat: a kibocsátót, a felhasználót, illetve a címzettet meghatározza. A kibocsátónak minősítési jelölés használatára vonatkozó jogosítványa teljes körű, míg a felhasználóé, címzetté kizárólag a kibocsátó által alkalmazott jelölés megismétlésére korlátozódik.
Az 5/D. §-hoz:
A Javaslat a nem hazai eredetű minősítési jelöléssel ellátott adatok védelmére vonatkozó elkötelezettségünket rögzíti.
Alapvető fontosságú, hogy a védelem eljárási szabályainak a meghatározása mindenkor nemzetközi szerződésben meghatározott követelmények szerint történjen.
Az 5/E. §-hoz:
A Javaslat az Atv. 19. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel egyértelművé teszi, hogy a nemzetközi szerződésben meghatározott kibocsátótól származó adatok közül melyek minősülhetnek a Ttv. szempontjából államtitoknak és melyek szolgálati titoknak.
Az információszabadság alkotmányos elvének szempontjából döntő annak meghatározása, hogy a külföldi adat esetében kit kell minősítőnek tekinteni, valamint az, hogy a minősítési jelölés érvényességi idejének tartama korlátozott.
Az 5/F. §-hoz:
A Javaslat megfelel annak a nemzetközi kötelezettségvállalás szempontjából jelentős körülménynek, hogy a NATO vagy más külföldi kibocsátó a magyar jog szerint titoknak nem minősülő adatait is védelmi igénnyel adja át részünkre. Az Atv. szerint ugyanakkor az államtitoknak, illetve szolgálati titoknak minősülő adatokon kívül az állami, vagy közfeladatot ellátó szervek feladatkörébe tartozó ügyekben a rendelkezésre álló adataikat nem titkolhatják el az állampolgárok elől. Az információszabadság szempontjából a titoknak nem minősülő, de a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján védendő adatok esetében a hozzáférés korlátozásának törvényi alapja jogrendszerünkből hiányzik. A Javaslat ezt a hiányt pótolja.
Az 5/G. §-hoz:
A magyar felhasználóknál készített adathordozót védelemben kell részesíteni abban az esetben is, ha ez a titoknak nem minősülő külföldi jelölésű adatot tartalmaz.
A védelmi igény érvényesítése azonban az információhoz való szabad hozzáférést kizárja. Az Atv. szerint ilyen rendelkezés csak törvényben, az adatkezelő és az adatfajta meghatározásával történhet.
A Javaslat ennek kíván eleget tenni a magyar részes fél által kibocsátott korlátozottan megismerhető adat fogalmának, valamint a jelölés érvényességi idejének meghatározásával. A magyar fél (hazai felhasználó) a “Bizalmas” vagy “Korlátozott terjesztésű” jelölés alkalmazásánál minden esetben kötve van a külföldi részes fél által kibocsátott adathordozón alkalmazott jelöléshez.
Az 5/H. §-hoz:
A Javaslat a külföldi és a korlátozottan megismerhető adathoz való, a hozzáférésnél a külföldi részes fél által deklarált ún. szükséges tudni elvet érvényesíti.
A nemzetközi szerződések teljesítésénél a jogbiztonságot szolgálja a külföldi részes fél által kibocsátott adatok, illetve az ilyenek felhasználásával magyar részes fél által készített adatok megismerésének korlátozása, illetve az emiatti jogorvoslat kizárása.
Az 5/I. §-hoz:
A Javaslat gondoskodik a korlátozottan megismerhető adat védelméről is. Azt mindenkor a nemzetközi szerződésnek megfelelően kell ellátni.
A szakmai felügyeletet a nemzetközi szerződésben meghatározott szervezet látja el.
Ez nem érinti e törvény 25. §-ban meghatározott belügyminiszteri általános felügyeleti jogkört.
A 2-3. §-okhoz
A nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségre tekintettel indokolt kiegészíteni a Ttv-nek mindazon rendelkezését, amelyek a hozzáférés szempontjából a biztonsági ellenőrzésnek történő alávetést szabályozzák. A NATO csatlakozás kapcsán a “Bizalmas!” jelöléssel ellátott adatok esetében ezt vállaltuk.
A 4. §-hoz:
A törvény hatálybalépésének igazodnia kell a NATO-hoz történő csatlakozáshoz.
Az 5. §-hoz:
A törvény alapján a konkrét végrehajtási szabályokat a kormánynak kell meghatároznia, melyeknek alapvetően meg kell egyezniük a magyar fél által már aláírt megállapodásokban rögzített szabályokkal. Mivel ezekhez a megállapodásokhoz már csatlakoztunk, a teljes NATO tagság elnyerése után kötelező lesz az alkalmazásuk. Az eljárási szabályokról NATO és NYEU szabályzatok rendelkeznek, melyekkel a végrehajtási szabályokat tartalmazó kormányrendeleteknek összhangban kell lennie.
A 6-7. §-okhoz:
A nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség miatt indokolt módosítani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt is.