MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/499. számú
törvényjavaslat
a területszervezési eljárásról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 1998. november
1998. évi ........ törvény
a területszervezési eljárásról
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (a továbbiakban: Ötv.) meghatározott területszervezési ügyek intézéséről a következő törvényt alkotja:
A törvény alkalmazási köre
1. §
E törvényt kell alkalmazni az állam területi tagozódását érintő következő területszervezési ügyekben:
a) település átcsatolása másik megyéhez,
b) új község alakítása, településegyesítés megszüntetése,
c) településegyesítés,
d) várossá nyilvánítás,
e) területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között,
f) megyei jogú várossá nyilvánítás,
g) megye területének, elnevezésének, székhelyének megállapítása,
h) a főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének más fővárosi kerülethez való csatolása,
i) fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválása és önálló önkormányzattá nyilvánítása,
j) települési önkormányzatnak a fővároshoz történő csatlakozása.
Közös szabályok
2. §
Az állami területi tagozódást érintő területszervezési kezdeményezésről az Országgyűlés, a köztársasági elnök - a várossá nyilvánítás kivételével - négy évente egy alkalommal dönt.
3. §
(1) Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben a döntés megalapozott előkészítése érdekében a helyi kezdeményezést a belügyminiszterhez az országgyűlési képviselők általános választását megelőző év április 30-áig lehet felterjeszteni.
(2) A Kormány - a belügyminiszter augusztus 30-áig tett előterjesztése alapján - a helyi kezdeményezést, illetőleg saját kezdeményezését az országgyűlési képviselők általános választását megelőző év szeptember 30-áig nyújtja be az Országgyűlésnek, amely arról december 31-éig dönt.
(3) Az Országgyűlés döntése az országgyűlési képviselők választását érintően a következő országgyűlési képviselői általános választás napján, az önkormányzati választást érintően a következő önkormányzati általános választás napján lép hatályba; erről az Országgyűlés szükség esetén a területszervezési döntéssel egyidejűleg határoz.
4. §
(1) A köztársasági elnök hatáskörébe tartozó ügyben - a várossá nyilvánítás kivételével - a kezdeményezést a belügyminiszterhez a helyi önkormányzati általános választást megelőző év április 30-áig lehet felterjeszteni.
(2) A belügyminiszter november 30-áig nyújtja be a javaslatát, a köztársasági elnök december 31-éig dönt, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi.
(3) A döntés az önkormányzati általános választás napján lép hatályba.
5. §
A területszervezési eljárásban - amennyiben az érintett önkormányzat területén helyi kisebbségi önkormányzat működik - a polgármester az előkészítő eljárás során kéri a helyi kisebbségi önkormányzat véleményét és erről a képviselő-testületet tájékoztatja.
6. §
(1) A polgármester, a főpolgármester a kezdeményezést az előkészítő iratokkal együtt a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője útján terjeszti fel a belügyminiszternek.
(2) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője ellenőrzi az eljárás törvényességét, értékeli a kezdeményezés törvényi feltételeinek a teljesítését. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője az iratokat az érkezést követő nyolc napon belül véleményével együtt felterjeszti a belügyminiszternek.
Település átcsatolása másik megyéhez
7. §
(1) A települési képviselő-testület a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezésében részletezi az átcsatolás indokait, bemutatja, hogy az átcsatolás a település fejlődésére, a lakosság többsége számára milyen előnyökkel jár.
(2) A település a másik megyéhez általában a teljes közigazgatási területével csatolható át. Ettől eltérő javaslatot akkor lehet tenni, ha az új megyehatár eltérő kialakítását természetes határvonal (folyó, közút, vasúti pálya stb.) indokolja.
(3) A települési képviselő-testület a kezdeményezés felterjesztéséhez mellékeli a földhivatal által készített határvonal leírást és térképvázlatot, amely a kezdeményezésnek megfelelő döntés esetén az új megyehatárt jelenti.
(4) A kezdeményezésről az érintett megyei önkormányzatok közgyűlései - a települési képviselő-testület kezdeményezésének megérkezését követő ülésükön, legkésőbb 3 hónapon belül - állást foglalnak, abban részletezik a saját véleményüket a kezdeményezés indokairól.
Új község alakítása,
településegyesítés megszüntetése
8. §
(1) Az új község alakítását, településegyesítés megszüntetését (a továbbiakban együtt: községgé nyilvánítás) kezdeményező előkészítő bizottság a kezdeményezés indokairól, a törvényben előírt feltételek teljesítéséről írásos tájékoztatást készít a választópolgárok számára.
(2) A tájékoztató tartalmazza az előkészítő bizottság javaslatát az új község területére, szakértői vélemény alapján a község elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére.
(3) Az előkészítő bizottság elkészíti a kezdeményezésnek megfelelő döntés esetén megalakuló önkormányzat költségvetésének számítási anyagát.
9. §
(1) Az előkészítő bizottság a javaslatáról kéri a képviselő-testület állásfoglalását, és a javaslatát a költségvetés számítási anyagával együtt a helyi népszavazás előtt ismerteti a választópolgárokkal.
(2) A helyi népszavazás előkészítése körében a képviselő-testület által szervezett lakossági fórumokon a polgármester ismerteti a képviselő-testület állásfoglalásait az előkészítő bizottság kezdeményezéséről, javaslatairól.
10.§
(1) Az érvényes és eredményes helyi népszavazást követő 30 napon belül a képviselő-testület a határozatába foglalja a helyi népszavazás eredményét, határozatában állást foglal az előkészítő bizottság javaslatairól.
(2) A polgármester a képviselő-testület határozatát az előkészítő iratokkal együtt az ülést követő 15 napon belül felterjeszti a belügyminiszternek.
11. §
(1) A belügyminiszter a kezdeményezés kiegészítésére hívja fel az érintettet, amennyiben a felterjesztés hiányos, és a hiánypótlás esetén a kezdeményezés a törvényben előírt határidőben még előterjeszthető.
(2) A belügyminiszter a helyi önkormányzati általános választást megelőző év május 30-áig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha a községgé nyilvánítás törvényi feltétele hiányzik, illetve a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartottak meg. A határozatot a belügyminiszter a meghozatalától számított 3 napon belül az előkészítő bizottságnak és az érdekelt önkormányzat polgármesterének küldi meg.
12. §
(1) Az előkészítő bizottság, a képviselő-testület a belügyminiszter határozatának felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a belügyminiszternek benyújtott kérelemben a Fővárosi Bíróságtól kérheti. A belügyminiszter az iratokat a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül megküldi a bírósághoz.
(2) A bíróság az ügyben a beérkezéstől számított 30 napon belül nemperes eljárásban dönt. Végzésében a kérelmet elutasítja vagy a belügyminiszter határozatát hatályon kívül helyezi. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A belügyminiszter a határozat hatályon kívül helyezése esetén november 30-áig nyújtja be a kezdeményezést a köztársasági elnöknek.
13. §
Új község alakulása esetén a választást követően legkésőbb 6 hónapon belül az érdekelt képviselő-testületek állapodnak meg a vagyon, a közigazgatási terület megosztásában, az új közigazgatási határvonalban. Megállapodás hiányában bármelyik érdekelt képviselő-testület keresete alapján a megyei bíróság dönt.
Településegyesítés
14. §
(1) A településegyesítést kezdeményező képviselő-testületek határozatukba foglalják a helyi népszavazás eredményét. Város és község egyesítése esetén a város, községek egyesítése esetén az utóbb döntő képviselő-testület polgármestere az ülést követő 15 napon belül terjeszti fel a kezdeményezést és annak előkészítő iratait a belügyminiszternek. Az előkészítő iratokban bemutatja a belterületek egybeépültségét, szakértői vélemény alapján javaslatot tesz az új település nevére, ismerteti a településegyesítés érveit, indokait.
(2) A belügyminiszter a helyi önkormányzati általános választást megelőző év május 30-áig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha a települések nem egybeépültek, illetve a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartották meg. A határozatot a belügyminiszter a meghozatalától számított három napon belül az érdekelt önkormányzatok polgármestereinek küldi meg. A képviselő-testületek által kérhető felülvizsgálatra a 12. § (1)-(2) bekezdését kell alkalmazni.
Várossá nyilvánítás
15. §
(1) A nagyközségi képviselő-testület - a település, a várossá nyilvánítás szempontjából nagyközség - várossá nyilvánításának kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a nagyközség fejlettségét, térségi szerepét.
(2) A nagyközség fejlettségét, térségi szerepét különösen a következőkben indokolt értékelni:
a) a nagyközség helye a térség településhálózatában, fejlődésének fő jellemzői, történeti, társadalmi értékei, hagyományai,
b) a nagyközség népességének alakulása, demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzői,
c) a nagyközség gazdasági fejlettsége, szerkezete, jelentősebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenforgalom és a vendéglátás jellemzői,
d) a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a nagyközségben, a térségi ingázás, a képzettség jellemzői,
e) a nagyközség infrastrukturális fejlettsége, közművesítettsége: az ivóvíz ellátottság, a szennyvízelvezetés - tisztítás (kezelés) - elhelyezés, a rendszeres
hulladékgyűjtés, elhelyezés, a fűtés módja, a hírközlés, a szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége,
f) a nagyközség településszerkezete, arculata, fejlesztési koncepciói, rendezési, szabályozási tervek jellemzői,
g) a nagyközség intézményei, főként a térséget is ellátók jellemzői, elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kutatás, az innováció, az egészségügyi és szociális ellátás, egyéb intézmények területén, az igazgatási és rendészeti szervek,
h) a nagyközség szellemi, kulturális, sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szerveződések tevékenysége, mindezek kihatása a térségre,
i) az önkormányzati vagyon és gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervező munkája.
16. §
(1) A nagyközségi képviselő-testület a várossá nyilvánítási kezdeményezést január 31-éig terjesztheti fel a belügyminiszterhez. Az önkormányzati általános választás évében várossá nyilvánítás nem kezdeményezhető.
(2) A kezdeményezés felterjesztésekor a képviselő-testület a határozatában vállalja, hogy a várossá nyilvánítás esetén ellátja a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettségeket, megteremti azok végrehajtásának szervezeti és személyi feltételeit.
17. §
(1) A belügyminiszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére a településtudomány, a közgazdaságtan, a közigazgatás- és műszaki tudományok, az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, a KSH képviselőjéből
és más szakemberekből álló - legfeljebb 15 tagú - bizottságot kér fel. A bizottság tagjainak megbízatása a Kormány megbízatásának időtartamára szól. A belügyminiszter a bizottság javaslatainak figyelembevételével május 31-éig tesz javaslatot várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek, akit ezzel egyidejűleg - álláspontját indokolva - tájékoztat azokról a kezdeményezésekről, melyeket döntésre nem terjeszt elő. A köztársasági elnök június 30-áig dönt a várossá nyilvánításról, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi.
(2) A várossá nyilvánításról szóló döntés Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 5 napon belül a belügyminiszter tájékoztatja az érintett képviselő-testületet arról, hogy a kezdeményezésüket miért nem lehetett még döntésre előterjeszteni, megjelölve, hogy mely területeken milyen fejlesztések szükségesek az előterjesztéshez. Ha a képviselő-testület fenntartja a kezdeményezését, az eredmények elérését követő év január 31-éig - az önkormányzati választás évének kivételével - a felterjesztés kiegészítésével ismételheti meg a kezdeményezését.
(3) A kezdeményezések értékelése, összehasonlíthatósága érdekében a belügyminiszter a KSH elnökével egyeztetve a Belügyi Közlönyben közleményben közzéteszi a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti szempontok részletezését, azokat az adatokat, amelyek szükségesek az értékeléshez.
Területrész átadása, átvétele, cseréje települési
önkormányzatok között
18. §
(1) Az Ötv. 56. §-a (2) bekezdésének második mondata szerinti megállapodást az érintett választópolgárok többségi támogatása, illetve kezdeményezése esetén az annak kinyilvánításától számított 6 hónapon belül kell megkötni. Megállapodás hiányában bármelyik képviselő-testület keresete alapján a megyei bíróság dönt a vagyoni vitában és az új közigazgatási határvonalról.
(2) Lakott területrész átadása, átvétele, cseréje az önkormányzati általános választás napjával történhet. Az erről szóló megállapodást az önkormányzati általános választás évének április 30-áig kell megküldeni a belügyminiszterhez.
Megyei jogú várossá nyilvánítás
19. §
(1) A képviselő-testület a megyei jogú várossá nyilvánítást kérelmező határozatában rögzíti, hogy területén mely megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket lát el önállóan, illetve melyek vonatkozásában kezdeményezi társulás létrehozását a megyei önkormányzattal.
(2) A városi képviselő-testület megkeresésére a megyei közgyűlés a következő ülésén, legkésőbb 3 hónapon belül előzetesen állást foglal a társulás létrehozásáról.
A fővárost érintő területszervezési ügyek
20. §
A főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének más fővárosi kerülethez való csatolása, a fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválása és önálló önkormányzattá nyilvánítása, valamint a fővároshoz való csatlakozás esetén az 1- 3 §-okat, az 5-10 §-okat megfelelően alkalmazni kell.
Átmeneti rendelkezés
21. §
(1) A 13. §-ban foglalt rendelkezést alkalmazni kell az Ötv. hatálybalépése előtt és azt követően történt községgé nyilvánítás esetén is, ha a képviselő-testületek még nem állapodtak meg a közigazgatási terület megosztásában, illetőleg arról még nincs jogerős döntés.
(2) Várossá nyilvánításnál a nagyközségi képviselő-testület 1999 évben a kezdeményezést - a 16. § (1) bekezdésétől eltérően - március 31-éig terjesztheti fel a belügyminiszternek.
Hatálybalépés
22. §
(1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló kezdeményezés esetén kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az Ötv. 57. §-ának második mondata, 66/D. §-a és 110. §-ának (2) bekezdése;
b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 54. §-a.
Módosuló rendelkezés
23. §
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Ha az egyéni választókerület képviselőjének, illetőleg a polgármesternek a megbízatása megszűnik, továbbá a 42. § (1) és (6) bekezdésében, a 44. § (2) bekezdésében, valamint az 53. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott esetben időközi választást kell kitűzni.”
I n d o k o l á s
Á l t a l á n o s i n d o k o l á s
1. Az Alkotmánybíróság a 15/1998. (V.8.) AB határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósított meg azáltal, hogy nem szabályozta megfelelő tartalommal a belügyminiszternek az új község alakítására, a községegyesítés megszüntetésére irányuló kezdeményezéshez kapcsolódó előkészítő tevékenységre, valamint a köztársasági elnök ilyen tárgyú döntésére vonatkozó eljárás rendjét. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy szabályozási feladatának 1998. december 31-éig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság vizsgálódása konkrét indítvány alapján csupán az új község alakítására és a községegyesítés megszüntetésére terjedt ki.
Az Alkotmány és döntően a helyi önkormányzatokról szóló törvény összefoglaló elnevezéssel a területszervezési ügyek szélesebb körét szabályozza. Az Alkotmány mondja ki, hogy az ország fővárosa Budapest, meghatározza az állam területi tagozódásának alapjait, az Országgyűlés hatásköreit.
A területszervezési ügyek közül a helyi önkormányzatokról szóló törvény (Ötv.) rendelkezik az új község alakításáról, községegyesítés megszüntetéséről, várossá nyilvánításról, megyei jogú várossá nyilvánításáról, a főváros kerületi tagozódásáról, a településnek másik megyéhez való átcsatolásáról, a megyei beosztásról: a megyék területének, székhelyének, elnevezésének megváltoztatásáról.
A területszervezési ügyekben a döntési hatáskörök egyértelműen rendezettek, a helyi önkormányzati törvény tartalmazza az alapvető anyagi jogi normákat és néhány területen az eljárási szabályokat.
Korábbi években szakmai javaslatként már megfogalmazódott egy külön területszervezési eljárási törvény előkészítésének az indokoltsága, más fontos törvényalkotó feladatok azonban háttérbe szorították a javaslat megvalósítását.
2. Az Alkotmánybíróság csupán az új község alakításánál, községegyesítés megszüntetésénél várja el az eljárási törvény megalkotását. A szakmai kezdeményezés, a gyakorlati tapasztalatok, a területszervezési ügyek összefüggései átfogó, általánosabb területszervezési eljárási törvény előkészítését indokolják.
Az önkormányzati rendszerre való áttéréssel a törvény erejénél fogva megszűntek a korábbi községi közös tanácsok. 1990-ben elemi erővel jelentkeztek a megelőző négy évtized kényszeregyesítéseinek a megszüntetésére irányuló kezdeményezések. Az elmúlt nyolc esztendőben ezek lényegében megvalósultak: 1990-től 1998-ig 59 új község alakult, 2 városegyesítés is megszűnt. Az utóbbi években már évente mindössze 2-3 új kezdeményezés merült fel, s a jövőben is ezzel lehet számolni.
Rendszeresek, ütemesek voltak a várossá nyilvánítások. 1990 óta 52 új város alakult. Városhálózatunk kiegyenlítetté vált. Továbbiakban is számolni lehet várossá nyilvánítási javaslatokkal.
A fővárosban soroksári kezdeményezésre új kerület alakult.
1990 óta összesen 4 község átcsatolása történt a szomszédos megyéhez. Jelenleg is van 4 javaslat.
3. Az állami területi tagozódással szemben általános igény a stabilitás. A területi tagozódás ugyanis nemcsak a helyi önkormányzati, állami szervek területi beosztását jelenti, hanem azzal szoros összefüggésben a politikai, társadalmi, gazdasági szervek működési területét, körét is.
A gazdaság fejlődése, fejlesztése a térségi, területi kapcsolatok átalakítását eredményezi. A változó körülményeket az igazgatásnak is segítenie kell. A Kormány programja szerint a Kormány áttekinti a városkörnyéki, kistérségi, térségi és regionális közigazgatás átalakításának a lehetőségét és 2001-ig koncepciót dolgoz ki ennek ütemezésére. A fenti koncepció alapján lehet és indokolt az állami területi tagozódást érintő esetleges javaslatokat kidolgozni.
Az állami területi tagozódáshoz szorosan kötődik, arra épül a választási rendszer. Az elmúlt években háttérbe szorult a területszervezési döntések hatása a választási rendszerre. Például egy-egy községnek másik megyéhez való átcsatolása érdemben nem bír nagy jelentőséggel, elvileg mégis felmerül, hogy ténylegesen kis mértékben ugyan, de mégis megváltoztatja az országgyűlési egyéni választókerületi beosztást is, és módosítja a megyei választási eredményt is.
A községszerkezetben végbement korrekciók után megalapozottan állítható, hogy egy-egy területszervezési kezdeményezés elbírálása nem igényel sürgősséget. A választással való szoros összefüggésre figyelemmel szakmailag indokolt, hogy helyi kezdeményezésre területszervezési ügyekben ne folyamatosan, ötletszerűen, hanem négy évente szülessenek döntések. Ezeket a döntéseket kellő idővel a választások előtt szükséges meghozni (éppen a választások előkészítése
érdekében) és a végrehajtás (új község alakítása, megyék közötti területátcsatolás stb.) a választással egyidejűleg történjen. A várossá nyilvánítás ez alól kivétel, mivel a választási rendszert nem érinti. A várossá nyilvánítás tekintetében folytatandó a kialakult, bevált gyakorlat, hogy a választás évének kivételével (ne legyen a választási kampány része) évente június 30-áig szülessen döntés, hogy az új városokat figyelembe vegye a következő évi központi költségvetés.
A területszervezési eljárásról szóló törvény az Országgyűlésben a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazatával megalkotható. Egyedül a hatályon kívül helyező valamint a módosuló rendelkezések elfogadásához szükséges a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának az igen szavazata.
R é s z l e t e s i n d o k o l á s
Az 1-4. §-hoz
A Javaslat meghatározza a területszervezési ügyek körét.
Az állami területi tagozódás stabilitásához alapvető érdek fűződik. A területi tagozódás ugyanis alapja, kerete a politikai, társadalmi, gazdasági szervek tevékenységének. A társadalmi, gazdasági, politikai mozgások felvetnek változtatási igényeket, esetenként ezért indokolt változtatni az állami területi tagozódáson, tehát az nem tekinthető merevnek, örökkévalónak.
A rendszerváltást követően jelentkező nagyobb számú és jelentős társadalmi igényt kifejező változtatások után a jövőben már kevesebb helyi kezdeményezés várható. Erre is tekintettel nem indokolt folytatni a korábbi évek gyakorlatát, mely szerint folyamatosan, ahogy éppen felmerültek a helyi kezdeményezések, úgy szülessenek döntések.
A területszervezési döntések kisebb-nagyobb mértékben érintik a választási rendet, a kialakult választási eredményt. Ennek vizsgálata, hatásainak elemzése az elmúlt években háttérbe szorult. Tény az például, hogy 2-3 községnek más megyéhez való átcsatolása nem számottevően, de mégis hatással van mind az egyéni, mind a megyei választási eredményre.
A fenti indokok alapján indokolt olyan rend kialakítása, hogy területszervezési ügyekben négy évente egyszer szülessenek döntések, és azok végrehajtása a választás napjával történjék. A döntésnek, a megváltozott helyzetnek megfelelően történik a választás és az a négy év alatt nem módosul új területszervezési döntés következtében.
A választási munkák előkészítése viszont azt igényli, hogy a területszervezési döntést az arra hatáskörrel rendelkezők - az Országgyűlés és a köztársasági elnök - kellő időben a választások előtt hozzák meg. A várossá nyilvánítás kivétel ez alól, mivel annak nincs választási összefüggése.
A döntések megalapozott előkészítése érdekében a Javaslat határidőket állapít meg a helyi kezdeményezések felterjesztésére.
Az 5. §-hoz
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993.évi LXXVII. törvény 4. §-a (1) bekezdésének első és második fordulata szerint a Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, amely a kisebbségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását célozza vagy ezt eredményezi, és amely a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak a kisebbség szempontjából hátrányos megvalósítására irányul. Ennek az alapelvnek az érvényesítése érdekében tartalmazza a javaslat azt a törvényi szabályt, hogy a területszervezési eljárásban
a helyi kisebbségi önkormányzat véleményét ki kell kérni és arról az önkormányzat képviselő-testületét a polgármesternek tájékoztatnia kell.
A 6. §-hoz
A Javaslat rendelkezése szerint a területszervezési ügyekben történő kezdeményezést az előkészítő iratokkal együtt a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok vezetője útján kell felterjeszteni a belügyminiszternek. A közigazgatási hivatal vezetője ellenőrzi a törvényben meghatározott eljárások törvényességét, értékeli a kezdeményezés törvényi feltételeinek meglétét. A közigazgatási hivatalvezető - véleményével együtt - 8 napon belül köteles felterjeszteni a képviselő-testület kezdeményezését, ez idő alatt lehetősége van arra is, hogy indokolt esetben az orvosolható hiányosságokra felhívja a képviselő-testület figyelmét.
A 7. §-hoz
Az Ötv. 56. § (3) bekezdése szerint a települési képviselő-testület minősített többségű határozattal kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át. Más megyéhez csatlakozni kívánó település fogadásáról az érintett megye képviselő-testülete állást foglal.
A megyei területi beosztás megváltoztatása, településnek másik megyéhez való átcsatolása az Országgyűlés szabad, önálló mérlegelési jogköre. Tartalmi, érdemi feltételeket, anyagi jogi normákat az Ötv. nem állapít meg. Ilyenek törvénybe iktatása nehezen képzelhető el. Egy esetleges általános reformon kívül eseti ügyek jelentkezhetnek, egyedi sajátosságokkal.
Az Országgyűlés döntéséhez fontos a kezdeményezés indokainak a megismertetése, arról való meggyőződés, hogy az átcsatolás nem szubjektív
javaslat, hanem az átcsatolás a település fejlődésére, a lakosság többsége számára előnyökkel jár. Ennek hiányában az átcsatolás nem indokolt. Néhány községnek más megyéhez való átcsatolása is kisebb-nagyobb költséget eredményez az érintett városi és megyei közigazgatási, gazdasági szerveknek. Az átcsatolás tehát akkor indokolt, ha annak előnyei nagyobbak, mint az átcsatolás miatt jelentkező költségek.
Fő szabályként a közigazgatási terület egészének az átcsatolása a célszerű. Ettől eltérő új megyei határ kialakítása megfelelő indokkal történhet.
Az Országgyűlés döntéséhez mind az átadó, mind az átvevő megyei önkormányzat közgyűlése állásfoglalásának ismerete szükséges.
A 8. §-hoz
A községgé nyilvánítás, községegyesítés megszüntetése feltételeit, anyagi normáit az Ötv. 52. §-a tartalmazza, a kezdeményezés helyi eljárásának fő szabályait is ide értve.
Az új községi önkormányzattal szemben is követelmény, hogy képes legyen az alapvető kötelező önkormányzati feladatok ellátására. Az Ötv. 52. §-a előírja, hogy az előkészítő bizottságnak milyen javaslatokat kell kidolgoznia. A leendő önkormányzat várható költségvetésének a számítási anyaga viszonylag egyértelmű képet adhat az új község önkormányzó képességéről. A Javaslat előírja, hogy az előkészítő bizottság írásos tájékoztatót köteles készíteni a polgárok számára a kezdeményezés indokairól, a törvényben előírt feltételek teljesítéséről.
A 9. §-hoz
A választópolgárok a helyi népszavazáson akkor tudnak egyértelműen dönteni, ha ismerik azokat a feltételeket, amelyek között működhet az új önkormányzat. Ez indokolja, hogy a választópolgárok ismerjék meg mind az előkészítő bizottság javaslatait, mind a képviselő-testület véleményét. Ennek érdekében rendelkezik a Javaslat arról, hogy az előkészítő bizottságnak a képviselő-testület állásfoglalását is ki kell kérnie.
A 10. §-hoz
Az érvényes és eredményes helyi népszavazást követően 30 napon belül a képviselő-testület határozatába foglalja a helyi népszavazás eredményét és a határozatában állást foglal az előkészítő bizottság javaslatairól is. A döntés előkészítését szolgálja a kezdeményezéshez kapcsolódó, azt részletező iratok felterjesztése.
A 11-13. §-hoz
Az Alkotmánybíróság határozatában foglalt követelményekre figyelemmel indokoltak a belügyminiszteri előkészítéshez szükséges eljárási szabályok. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a törvényi feltételek fennállása esetén az érintett település választópolgárai közösségének joga van az általa kezdeményezett községi közjogi jogállás elnyerésére. A kezdeményezés elbírálásakor tehát a törvényi feltételek meglétét kell vizsgálni.
A köztársasági elnök közjogi szerepéből következik, hogy csak pozitív döntést hoz a belügyminiszter ellenjegyzésével. Emiatt az elmúlt években feszültségeket okozott, hogy a törvényi feltételeknek meg nem felelő kezdeményezést a
belügyminiszter nem terjeszthette a köztársasági elnökhöz. Erről az előkészítő bizottságot írásban tájékoztatta. Ha az előkészítő bizottság a tájékoztatást nem fogadta el, az ellentét feloldására hiányzott a jogi megoldás. Az Alkotmánybíróság határozata erre nem tér ki: indokolásában azonban a mulasztás körébe sorolja a "jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó jogi szabályozás hiányát".
A miniszteri határozat törvényességének a vizsgálata a Fővárosi Bíróság hatásköre.
Míg a vagyonmegosztási vita eldöntését a bíróságok tárgyalják, a közigazgatási terület megosztásáról kialakult vita elbírálását hatáskör hiányára hivatkozással egyes bíróságok nem vállalják. Az egységes gyakorlat érdekében célszerű egyértelmű bírósági hatáskört megállapítani a közigazgatási terület megosztásáról kialakult vita eldöntésére.
A 14. §-hoz
Az Ötv. 54. §-ának (1) bekezdése szerint helyi népszavazás alapján az érintett képviselő-testületek határozatukkal kezdeményezik az egybeépült községek, illetőleg város és község egyesítését. A Javaslat a képviselő-testületek döntései belügyminiszterhez történő felterjesztésére szab határidőt. A településegyesítés a képviselő-testületek egyező akaratán alapulhat. A kezdeményezés értékelésekor ezért az egybeépültséget, illetve a jogszabályban előírt eljárási szabályok megtartását kell vizsgálni. Ha a törvényi feltételek hiányoznak, a belügyminiszter a kezdeményezést nem terjesztheti a köztársasági elnökhöz. A belügyminiszter határozata ellen a Javaslat biztosítja a bírósági felülvizsgálat lehetőségét.
A 15. §-hoz
Az Ötv. 59. §-a szerint a nagyközség a várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A képviselő-testület a kezdeményezését a belügyminiszter útján terjeszti a köztársasági elnök elé.
Az Ötv. a várossá nyilvánítás feltételeit tágan, keretjellegűen állapítja meg. Konkrét törvényi feltételek hiányában a nagyközségnek nincs alanyi joga a várossá nyilvánításra. Minden település fejlődése folyamat, a nagyközségi címet viselő település fejlődése elérheti azt a szintet, amikor indokolt a városi cím adományozása. Ez azonban teljes egészében mérlegelési jogkörön alapul.
Az elmúlt nyolc év gyakorlatában alakult ki az a szempontrendszer, amelynek értékelésére alapult a várossá nyilvánítás előterjesztése. Indokolt, hogy a Javaslat részletezze a nagyközség fejlettségének, illetőleg térségi szerepének azon elemeit, összetevőit, amelyeket a kezdeményezések értékelésekor vizsgálni kell. Ezek alapvető szempontok a kezdeményezés kidolgozásához, lehetővé teszik a különböző nagyközségek kezdeményezéseinek összehasonlítását, annak alapján bizonyos sorrend felállítását.
A 16-17. §-hoz
A kezdeményezések felterjesztésére, értékelésére, a döntés meghozatalára indokolt határidőket megállapítani. Ezek ütemezése ahhoz igazodik, hogy az új városok figyelembe vehetők legyenek a következő év központi költségvetésének elkészítésénél.
A belügyminiszter előterjesztői munkáját az általa felkért bizottság javaslata (is) megalapozza az apparátusi elemzésen túl. A belügyminiszter a javaslatot átfogó, komplex értékelésre alapozza a hasonló városok mutatóival való összevetéssel.
Ha valamely nagyközség kezdeményezése még nem terjeszthető elő a városi cím adományozására, a kezdeményezés nem tekinthető elutasítottnak. A belügyminiszter a nem továbbított kezdeményezésről tájékoztatja az érdekelt polgármestert, rámutatva azokra a területekre, amelyeken a további fejlődés megalapozhatja a nagyközség várossá nyilvánítását.
A 18. §-hoz
Az Ötv. 56. § (1) bekezdése szerint az érintett képviselő-testületek megállapodhatnak területrész átadásáról, átvételéről vagy cseréjéről. A (2) bekezdés szerint lakott területrész átadása esetén az ott lakó választópolgárok - falugyűlésen vagy helyi népszavazással kinyilvánított - többségi támogatása szükséges a megállapodáshoz. Lakott területrész átadása nem tagadható meg, ha azt az ott lakó választópolgárok többsége helyi népszavazással kezdeményezi.
Ezen a területen is hiányoznak eljárási szabályok és határidők. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa külön is javasolta, hogy a törvényalkotó állapítson meg határidőt a megállapodás megkötésére. A Javaslat ezen túl rögzíti, hogy a jogszabálysértően mulasztó átadó képviselő-testület nyilatkozatát a megyei bíróság pótolhatja. A megyei bíróság dönthet az átadással kapcsolatos vagyoni vitában és a közigazgatási határvonal megállapításában is bármelyik érdekelt fél keresete alapján.
A 19. §-hoz
A Javaslat rögzíti a megyei jogú várossá nyilvánítást kezdeményező képviselő-testület határozata tartalmát, a megyei jogú várossá nyilvánítás esetén gyakorolt hatásköröket. A döntés megalapozott előkészítése érdekében szükséges, hogy a képviselő-testület határozatában állapítsa meg azokat a hatásköröket, amelyeket önállóan, illetve amelyeket társulás keretében kíván ellátni megyei jogú várossá nyilvánítása esetén.
A 20. §-hoz
Az Ötv. VII. fejezete tartalmazza a kerületi tagozódás megváltoztatásának szabályait, meghatározza azokat a speciális követelményeket, amelyeket a fővárost érintő területszervezési ügyekben alkalmazni kell.
A kerületi tagozódás megváltoztatását eredményezi a főváros közigazgatási határán belül új kerület alakítása, az érintett önkormányzatok egyesülése, összevonása. Új kerület alakulása esetén is - a megfelelő eltérésekkel - alkalmazni kell az Ötv-nek és a javaslatnak az új község alakítására, a kezdeményezés előterjesztésére, illetve a település másik megyéhez történő átcsatolása szabályait. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kerület vagy városrészi önkormányzata kezdeményezi a fővárosból való kiválását. Ez utóbbi kezdeményezések önálló települési önkormányzat létrehozását tartalmazzák, amelyek törvényi feltételeit az Ötv. és a Javaslat tartalmazza.
A fővárost érintő területszervezési ügyek esetében is alkalmazni kell a kezdeményezés előterjesztésére vonatkozó határidőket, valamint az előkészítő bizottság javaslatára, annak lakossági megvitatására vonatkozó szabályokat.
A 21. §-hoz
A vagyon és a terület megosztási megállapodások az alapvető érdekellentétek miatt sajnálatos módon nehezen, vagy egyáltalán nem jönnek létre. Számos folyamatban lévő ügy van, közöttük olyan is, amely az önkormányzati rendszerre való áttérésig nyúlik vissza. A még le nem zárt ügyekben megállapodás hiányában a viták bírósági lezárása indokolt.
Tekintettel arra, hogy a Javaslat várhatóan 1999 év elején léphet hatályba, a várossá nyilvánításra irányuló kezdeményezésre vonatkozó határidőt ebben az évben indokolt március 31-ében megállapítani.
A 22. §-hoz
Területszervezési ügyekben a négy évenkénti döntési rendszerre való áttérés szükségessé teszi az időközi döntésekre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezését. A hatályon kívül helyező döntések a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazatát igénylik.
A 23. §-hoz
Ez a rendelkezés összhangba hozza az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvényt a Javaslat új rendelkezéseivel.