MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/548. számú
törvényjavaslat
a temetőkről és a temetkezésről
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 1998. december
1998. évi ...... törvény
a temetőkről és a temetkezésről
Az Országgyűlés az elhunytak emlékének méltó megőrzése és ápolása, a temetkezés kegyeleti és közegészségügyi rendeltetésének érvényesítése, valamint a temető és temetkezési kultúra fejlesztése érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Alapelvek
1. § (1) Az eltemetés tisztessége és méltósága mindenkit megillet az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-nemzetiségi hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül.
(2) A végső nyughely megválasztásában és a temetés lebonyolításában az abban közreműködők és az eltemettetők, az elhunyt életében tett rendelkezésére figyelemmel kötelesek együttműködni.
(3) A nemzet köztiszteletben álló, közmegbecsülését bíró halottainak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit megillet.
(4) Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.
A törvény hatálya
2. § (1) E törvény határozza meg a temetőkkel, a temetkezési emlékhelyekkel és a temetkezési tevékenység ellátásával összefüggő feladatokat, jogokat és kötelezettségeket.
(2) A törvény rendelkezéseit alkalmazni kell
a) azoknak az egyházaknak, felekezeteknek és vallási közösségeknek (a továbbiakban együtt: egyház), települési önkormányzatoknak, gazdálkodó szervezeteknek (Ptk. 685.§ c) pont), alapítványoknak, amelyek tulajdonában, kezelésében, fenntartásában, üzemeltetésében működő vagy lezárt temető, illetőleg temetkezési emlékhely vagy halotthamvasztó van;
b) a temető és temetkezési emlékhely fenntartását, üzemeltetését, valamint temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek, illetőleg annak, akire nézve e tevékenységek során jogok és kötelezettségek keletkeznek.
(3) A törvény rendelkezéseit a műemlékvédelem alatt álló temetők, temetkezési emlékhelyek és temetési helyek tekintetében a műemlékvédelemről szóló törvénnyel összhangban kell alkalmazni.
(4) A halvaszületett és elvetélt magzatok, csonkolt testrészek, emberi szervek, szervmaradványok eltemetésével összefüggésben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában
a) temető: a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, időben és térben korlátozottan vehető igénybe, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak;
b) köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, illetőleg a temetőnek az a része, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti;
c) temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urna-csarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál;
d) kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére és megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla;
e) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól;
f) nemzeti sírkert (nemzeti panteon): a műemléki védelem alatt álló és a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége;
g) hősi temető, hősi temetési hely: háborúban elesett vagy békeidőben alkotmányos kötelezettség teljesítése közben elesett katonák eltemetésére, hamvaik elhelyezésére szolgáló temető (temetőrész), temetési hely;
h) kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését és a temetkezési szolgáltatást is magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.
II. Fejezet
A TEMETŐ
Általános szabályok
4. § (1) A temető tulajdonosa az állam, a települési önkormányzat, az egyház, gazdálkodó szervezet (Ptk. 685.§ c) pontja) és alapítvány lehet.
(2) Azon a településen, ahol nincs önkormányzati tulajdonú temető, gazdálkodó szervezet vagy alapítvány a temető tulajdonjogát akkor szerezheti meg, ha a temetőtulajdonban legalább 51 %-os önkormányzati tulajdonrész van. Az önkormányzati tulajdonrész a működés során sem csökkenthető.
5. § (1) A temető fenntartója a temető tulajdonosa, illetve az, aki kezelői joggal rendelkezik.
(2) Az állami tulajdonban lévő temető kezelőjét az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek a tulajdonossal megegyezően illetik meg, illetve terhelik.
(3) Köztemető fenntartója a települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi önkormányzat. A temető fenntartásáról a települési önkormányzatok társulás, illetőleg együttműködés útján is gondoskodhatnak.
6. § (1) A temető tulajdonosának feladata a temető tárgyi és infrastrukturális létesítményeinek, zöldfelületeinek, valamint sírhelytábláinak megépítése, illetőleg kialakítása.
(2) A temető tulajdonosa - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - köteles a temető fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről gondoskodni. E feladatait saját maga, illetve - szerződés alapján - gazdálkodó szervezet útján is elláthatja.
(3) A temető tulajdonosa a temető használatának rendjéről temető szabályzatot készít.
7. § (1) Ha a köztemető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat az önkormányzat a kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján látja el, a köztemető felügyelete a temető fekvése szerint illetékes jegyző, fővárosban a főjegyző hatáskörébe tartozik.
(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében
a) ellenőrzi a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését,
b) felhív a törvényben, a szerződésben és a szabályzatban foglalt rendelkezések betartására,
c) kezdeményezheti a szerződés felmondását,
d) szabálysértési eljárást folytathat le.
(3) A jegyző az ellenőrzés során a temetőben vezetett nyilvántartásokba betekinthet, továbbá vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát.
Temető létesítése, lezárása, megszüntetése,
újra-használatbavétele
8. § (1) A temető beépítési előírásait a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben kell meghatározni.
(2) A temető és a temetkezési emlékhely építményei, közművei, egyéb infrastrukturális létesítményei építéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, továbbá a kegyeleti emlékhely létesítéséhez - a temetési hely kivételével - külön jogszabályban előírtak szerint a tulajdonosnak engedélyt kell kérnie. Az építési engedélyezési eljárás során a közegészségügyi, a műemléki, a környezetvédelmi, a közlekedésügyi, a vízügyi, a tűzvédelmi és energetikai szakhatóságok működnek közre. Védett természeti területen elhelyezkedő temető esetén a természetvédelmi szakhatóság közreműködése is szükséges.
(3) A köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi önkormányzat) gondoskodik.
9. § A temető létesítése során a temetőtulajdonos
a) utat,
b) ravatalozót,
c) a halottak ideiglenes elhelyezésére szolgáló tárolót és hűtőt,
d) boncolóhelyiség-csoportot,
e) a temető bekerítését vagy élő sövénnyel való lehatárolását,
f) vízvételi lehetőséget, illemhelyet,
g) a temető területének - rendeltetésének és a hely jellegének megfelelő - parkosítását, az utak sorfásítását,
h) hulladéktárolót
a kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles biztosítani.
10. § (1) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni és ott a további temetkezést megtiltani.
(2) A temető és a temetési hely - kormányrendeletben foglaltak szerint - megszüntethető a tulajdonos döntése alapján, ha a temetési hely használati ideje lejárt.
(3) A temető és a temetési hely a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően akkor is megszüntethető, ha az a településrendezési terv szerint a temetési hely használati idejének lejárta előtt a terület közcélú felhasználása érdekében szükséges. Ebben az esetben a temető tulajdonosát kártalanítani kell. A temetési helyek áthelyezéséről a rendelkezésre jogosulttal egyetértésben kell gondoskodni.
(4) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.
11. § (1) A nemzeti sírkert fennállásáig nem szüntethetők meg és nem helyezhetők át a benne található temetési helyek.
(2) Hősi temető, hősi temetési hely megszüntetéséhez a honvédelmi miniszter jóváhagyása is szükséges.
(3) Ha a nemzeti sírkert megszűnik, a temetési helyek áthelyezéséről kell gondoskodnia annak, akinek a megszüntetés az érdekkörébe tartozik.
12. § Lezárt, nem működő temető ismételt használatba vételekor vagy kegyeleti park céljára való átalakításakor a létesítésre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A temető fenntartása
13. § (1) A temetőfenntartó feladata a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartása, szükség szerinti felújítása és gondozása.
(2) A temető területén belüli közcélú zöldfelületek és utak területe újabb temetési helyek létesítésével nem csökkenthető.
14. § A hősi temetőt, hősi temetési helyet nemzetközi egyezményben foglaltak szerint kell fenntartani és megőrizni.
15. § (1) Nemzeti sírkerthez tartozó temetőket, hősi temetőket, hősi temetési helyeket, temetkezési emlékhelyeket, kegyeleti emlékhelyeket, temetési helyeket - a műemléki védelem alatt állók kivételével - a Nemzeti Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) határozza meg.
(2) A Bizottság feladata különösen
a) a nemzeti sírkertbe tartozó temetési helyek nyilvántartásba vétele és nyilvántartása;
b) a nemzeti sírkertek fenntartásával kapcsolatos feladatok meghatározása.
A temető üzemeltetése
16. § A temető üzemeltetését e törvényben, kormányrendeletben, a szabályzatban és a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott rendelkezések szerint kell ellátni. Az üzemeltető
a) meghatározza a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek ellátásának temetői rendjét;
b) biztosítja az eltemetés (urnaelhelyezés) feltételeit;
c) megállapítja a temetőlátogatók kegyelet-gyakorlásának feltételeit, a nyitvatartási időt;
d) biztosítja a ravatalozó, boncolóhelyiség-csoport és ezek technikai berendezései, tárolók és hűtők, valamint a temető egyéb közcélú létesítményei (infrastruktúra) karbantartását, és működteti azokat;
e) gondoskodik a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről és biztosítja a temető nyitását-zárását;
f) megőrzi a nyilvántartó könyveket;
g) tájékoztatja a temetőlátogatókat;
h) kijelöli a temetési helyeket;
i) elvégzi a temető és létesítményeinek tisztántartását, az utak karbantartását, síkosság mentesítését és a hóeltakarítást;
j) összegyűjti és elszállítja a hulladékot;
k) gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról;
l) összehangolja a temetéseket;
m) gondoskodik az ügyfélfogadásról.
17. § A temető üzemeltetését az a gazdálkodó szervezet láthatja el, amely a kormányrendeletben meghatározott szakmai követelményeknek megfelel.
18. § (1) A temetőben a kegyeleti jogok gyakorlása céljából az üzemeltető
a) nyilvántartó könyvet,
b) sírbolt könyvet
vezet.
(2) Nyilvántartó könyv a következő adatokat tartalmazza: folyószám, a temetés (urnaelhelyezés vagy a hamvak szétszórásának) napja, az elhalt neve, leánykori neve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakóhelyének címe, foglalkozása, az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhely sor, temetési hely száma, valamint az eltemettető neve, lakcíme és a síremlékre vonatkozó bejegyzések.
(3) A sírbolt könyvet a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni a sírbolt számának feltüntetésével. A sírbolt könyvbe be kell jegyezni a sírbolt felett rendelkezni jogosult személynek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit is.
(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.
(5) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.
A temetés
19. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik.
(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó.
(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt saját halottja volna.
(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.
20. § (1) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:
a) aki a temetést szerződésben vállalta;
b) akit arra az elhunyt végrendelete kötelez;
c) végintézkedés hiányában az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa;
d) az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pontja) a törvényes öröklés rendje szerint.
(2) Ha temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) - jogszabályban meghatározott határidőn belül - gondoskodik.
21. § (1) Az elhunytat temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített temetési helyen kell eltemetni. Hamvasztásos temetés esetén a hamvak urnában helyezhetők el, illetőleg - a kormányrendeletben előírt feltételek szerint - szétszórhatók.
(2) A hamvakat tartalmazó urnát az eltemetésre köteles személynek - kérésére - ki kell adni.
(3) Nem magyar állampolgárságú személyt - kormányrendeletben foglalt feltételek szerint - lehet eltemetni.
22. § (1) A temetési hely felett - a nemzeti sírkertbe tartozó temetési hely kivételével - az rendelkezik, aki megváltotta.
(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.
(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.
(4) A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartamát jogszabály határozza meg, amely nem lehet kevesebb 10 évnél.
23. § Temetőn vagy temetkezési emlékhelyen kívül történő ravatalozást az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete hozzájárulásával, a ravatalozás helye szerint illetékes települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) jegyzője engedélyezhet.
24. § (1) Halottat csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell az üzemeltető részére átadni. Az elhunyt elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.
(2) Ismeretlen holttest nem hamvasztható el.
(3) Ha a halál körülményeinek vizsgálatára eljárás indult (rendkívüli halál), az elhunyt eltemetéséhez, illetve elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság engedélye is szükséges.
(4) Az elhunyt eltemetésére, elhamvasztására, az urna földbetemetésére - a sírboltba temetés kivételével - olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik és nem veszélyezteti a környezetet.
III. Fejezet
TEMETKEZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
25. § (1) Teljes körű temetkezési szolgáltatás a temetésfelvétel, a halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése és a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, ravatalozás, búcsúztatás, a sírbahelyezés, hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás és az exhumálás.
(2) Az egyes temetési szolgáltatások önállóan is végezhetők.
26. § (1) Temetkezési szolgáltatási tevékenység kormányrendeletben meghatározott műszaki, közegészségügyi és alapvető kegyeleti feltételek szerint gyakorolható.
(2) A temetkezési szolgáltató köteles az engedélyezett temetkezési szolgáltatási tevékenységet a kegyeleti jogok betartása mellett, folyamatos rendelkezésre állással ellátni.
(3) A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) a rendkívüli halálesetekkel kapcsolatos feladatok folyamatos ellátására a teljes körű szolgáltatást ellátó temetkezési szolgáltatóval megállapodást köthet.
27. § (1) A temetkezési szolgáltatás engedélyezett telephelyen végezhető.
(2) Egészségügyi intézményben - az egészségügyi igazgatás körébe tartozó, elhalálozással kapcsolatos ügyintézésen kívül -, valamint az egészségügyi intézmény területének határvonalától számított 200 méteres körzetben nem lehet temetkezési szolgáltatás céljából telephelyet létesíteni és működtetni. A megrendelés megszerzése érdekében az eltemettető nem befolyásolható sem az intézmények alkalmazottai, sem temetkezési szolgáltató által.
(3) Tilos temetkezési szolgáltatásra utaló reklám és hirdetőtábla elhelyezése az egészségügyi intézmény területén, épületének falán, irodájában és a kerítéstől (határvonaltól) számított 200 m-en belül. A temetkezési szolgáltatók névsorát és telephelyének címét - a szolgáltató kérelmére, az egyes szolgáltatók megkülönböztetése nélkül - ABC sorrendben az intézmény információs irodájában, tájékoztató jelleggel el lehet helyezni.
(4) Temetkezési szolgáltatásról szóló reklámban csak a szolgáltató neve, címe és a “temetkezés” szó tüntethető fel.
28. § A temetkezési szolgáltató a tevékenység ellátása során köteles az eltemettetőnek a temetési szertartásra vonatkozó rendelkezését - az egyházi temetés esetén az egyházi szertartás rendjének megfelelően - tiszteletben tartani.
A temetkezési szolgáltató
29. § Egészségügyi intézményben az orvos, továbbá egészségügyi feladatot ellátó vezetői megbízású alkalmazott és ezek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §), továbbá az egészségügyi feladatot ellátó alkalmazott nem lehet temetkezési szolgáltatást végző egyéni vállalkozó, illetőleg gazdasági társaság vezető tisztségviselője, vagy alkalmazottja.
30. § (1) Temetkezési szolgáltatás végzésére gazdálkodó szervezetet akkor lehet alapítani, ha az alapító vagy a vállalkozó székhelye (telephelye) szerint illetékes települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője ahhoz előzetesen hozzájárult.
(2) A jegyző az előzetes hozzájárulást nem tagadhatja meg arra nézve, aki
a) személyes megbízhatóságát,
b) szakmai alkalmasságát, továbbá
c) megfelelő pénzügyi teljesítőképességét
igazolja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelményeket
a) egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozónak (kérelmezőnek);
b) a gazdasági társaság vezetőjének
kell igazolnia.
31. § (1) A személyes megbízhatóság feltételeinek nem felel meg, aki
a) büntetett előéletű;
b) az alapvető kegyeleti feltételeket vagy a tevékenység méltóságát megsértő telephelyet jelöl meg, illetőleg a reklámozásra vonatkozó szabályokat megszegi.
(2) A temetkezési szolgáltatás ellátásához megjelölt telephely létesítését a jegyző az ÁNTSZ területileg illetékes városi (kerületi) intézetének szakhatósági közreműködésével engedélyezi.
32. § A szakmai alkalmasság feltételeit az teljesíti, aki megfelel a kormányrendeletben előírt képesítési feltételeknek. E feltételek alól felmentés nem adható.
33. § (1) A pénzügyi teljesítőképesség akkor megfelelő, ha az alapító (vállalkozó)
a) adó-, vám- és járulékfizetési kötelezettségének igazoltan eleget tett,
b) igazolja és vállalja, hogy 300.000,- Ft vagyoni biztosítékkal folyamatosan rendelkezik, amelyet kizárólag a temetési szolgáltatást igénybe vevők olyan kártérítési igényének közvetlen kielégítésére használhat fel, amelyet a szolgáltatással okozott.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott biztosíték
a) a bankszámlát vezető pénzintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeni betét;
b) ilyen összeg erejéig vállalt bankgarancia, vagy felelősségbiztosítás.
34. § A jegyző a tevékenység gyakorlására kiadott hozzájárulását visszavonja, ha megállapítja, hogy kiadásának feltételei már nem állnak fenn.
Halottszállítás
35. § (1) Holttestet szállítani kizárólag az alapvető kegyeleti feltételeket kielégítő, erre a célra kialakított járműben, fedéllel ellátott koporsóban (szállítókoporsóban) lehet.
(2) Rendkívüli halálesetekkel összefüggő halottszállításról külön jogszabály rendelkezik.
36. § (1) Holttest, urna külföldre történő szállításához - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a rendeltetési hely szerinti ország hatóságának, valamint az elhalálozás helye szerint illetékes közegészségügyi hatóságnak az engedélye szükséges.
(2) Holttest külföldről Magyarországra való szállításához be kell szerezni a magyar külképviselet hatósági engedélyét, valamint az indító ország közegészségügyi hatóságának szállítási engedélyét, továbbá a befogadó temető, illetve temetkezési hely nyilatkozatát.
(3) A nemzetközi halottszállítás egyéb feltételeit külön jogszabály tartalmazza.
Halotthamvasztás
37. § (1) Hamvasztóüzemi építményt létesíteni vagy átalakítani, felújítani a településrendezési tervnek megfelelően és építési engedély alapján lehet.
(2) Az építési engedélyezési eljárás során a közegészségügyi, a környezetvédelmi, műemlékvédelmi, a közlekedési, a vízügyi, tűzvédelmi, energetikai szakhatóságok működnek közre.
38. § (1) Ha a halottvizsgálati bizonyítvány szerint a holttest hamvasztható, a hamvasztást az ország területén működő bármely hamvasztóüzemben el lehet végezni. A hamvaszthatóságot tanúsító halottvizsgálati bizonyítványról az üzem másolatot készít, amit a nyilvántartáshoz csatolva kell megőrizni.
(2) Magyarországon elhunyt külföldi személy elhamvasztásához az elhunyt állampolgársága szerinti ország külképviseletének, ennek hiányában az utolsó lakhelye szerint illetékes hatóság engedélye szükséges. A hamvasztóüzemben - a kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint - más országban elhunyt és Magyarországra szállított személy is elhamvasztható.
(3) Hamvasztóüzem céljára felhasznált ingatlanon hagyományos sírhelyek, sírboltok nem létesíthetők, kivéve ha az üzem temető területén létesült.
IV. Fejezet
VEGYES RENDELKEZÉSEK
A kegyeleti közszolgáltatási szerződés
39. § (1) Köztemető fenntartására és üzemeltetésére az önkormányzat azzal a gazdálkodó szervezettel köthet kegyeleti közszolgáltatási szerződést, amely a kormányrendeletben meghatározott szakmai feltételeknek megfelel.
(2) A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a tevékenység gyakorlásának helyét;
b) az ellátandó tevékenységek felsorolását;
c) a teljesítés módját és idejét;
d) a feladat mennyiségi és minőségi követelményeit;
e) a szerződés érvényességi idejét, amely 5 évnél rövidebb és 15 évnél hosszabb nem lehet, de újbóli megkötése nem zárható ki;
f) a szolgáltatás finanszírozásának rendjét;
g) a szolgáltatás ellenértékének mértékét és a megfizetés módját;
h) a közüzemi szerződési kötelezettség alanyait;
i) a szolgáltatáshoz szükséges eszközök mennyiségi és minőségi előírásait és rendelkezésre bocsátásának módját;
j) az önkormányzati vagyontárgyak használatának, karbantartásának, felújításának és pótlásának szabályait;
k) a szolgáltatást végző személyekkel kapcsolatos követelményeket;
l) a szerződés fennállása alatt az önkormányzatot megillető ellenőrzési jogosítványokat;
m) az árképzés szabályait, ezen belül az ár, díj meghatározásának és változtatásának szabályait;
n) a birtokbaadás feltételeit;
o) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A szerződés azonnali hatállyal felmondható, ha a gazdálkodó szervezet az (2) bekezdés m) pontjában meghatározott kötelezettségét megszegi.
40. § (1) A temetési helyek, illetőleg az újraváltás díját, továbbá a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulási díját a tulajdonos állapítja meg.
(2) Köztemetőben az (1) bekezdés szerint megállapított díjakat rendeletben kell kihirdetni.
(3) A települési önkormányzat képviselő-testülete, fővárosban a közgyűlés a díj megállapításakor kikéri a fogyasztók területileg illetékes érdekképviseleti szerveinek véleményét.
Felhatalmazások
41. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a temetkezési szolgáltatást ellátók szakmai képesítési követelményeit, a tevékenység gyakorlásának műszaki, kegyeleti, közegészségügyi szabályait;
b) a tevékenység ellátására való jogosultság és kötelezettség eseteit, a közköltségen történő temetés, a belföldi és külföldi halottszállítás, a nem magyar állampolgár belföldi eltemetésének és hamvasztásának szabályait;
c) a temetőfenntartás és üzemeltetés, a hamvasztóüzemi építmény működési, közegészségügyi szabályait;
d) a temetők létesítésével, bővítésével, lezárásával, megszüntetésével és ismételt használatba vételével, valamint az eltemetéssel, a hamvasztással, az urna elhelyezéssel, hamvak szórásával, a sírnyitással, a rátemetéssel, az exhumálással kapcsolatos részletes rendelkezéseket;
e) a Bizottság szervezetére, tagjaira, feladataira és működésére vonatkozó szabályokat;
f) a temetőszabályzat kötelező tartalmi elemeit.
(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, az egészségügyi és az igazságügyi miniszter, hogy a rendkívüli halálesetekkel kapcsolatos teendőket együttes rendeletben szabályozzák.
(3) A települési önkormányzat, fővárosban a közgyűlés a törvény hatálybalépését követő egy éven belül rendeletben állapítja meg különösen:
a) a temető rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb helyi tárgyi és infrastrukturális feltételeket;
b) a temető használatának és igénybevételének szabályait;
c) a temetési hely gazdálkodási szabályait;
d) a sírhely méretezését, sírjelek alkalmazását, a kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezését, a sírgondozás szabályait;
e) temetőben a kegyeleti közszolgáltatások feltételeit, a temetési hely megváltási díját, a temető-fenntartási hozzájárulás díját, illetve a létesítmények vállalkozók részéről történő igénybevételének díját;
f) a temetési szolgáltatás, illetőleg a temetőben végzett egyéb vállalkozói tevékenységek ellátásának temetői rendjét;
g) a szabálysértés eseteit.
42. § Ahol az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik, a temető használatának szabályait önkormányzati rendeletben kell kihirdetni.
Átmeneti és záró rendelkezések
43. § (1) E törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.
(2) A meglévő temető tulajdonosának a 9. §-ban meghatározott temetői létesítményeket és közműveket e törvény hatálybalépését követő öt éven belül kell megépíteni. Emiatt azonban temetési helyek nem számolhatók fel a használati időn belül, kivéve a temető tulajdonosának az eltemettetővel történt kölcsönös megegyezését. Megegyezés hiányában a használati idő lejártát követő két éven belül kell az építést elvégezni.
(3) A törvény hatálybalépésekor az egészségügyi intézmény területén vagy az intézmény területének határvonalától számított 200 méteres körzetben működő temetkezési szolgáltató telephelyét a törvény hatálybalépését követő hatodik hónap első napjáig meg kell szüntetni. A megszüntetésig a telephelyet csak a 27.§-ban foglalt módon lehet megjelölni.
(4) Ha e törvény szerint a kegyeleti közszolgáltatási szerződés megkötésének feltételei fennállnak, a szerződést a törvény hatályba lépését követő 90 napon belül meg kell kötni.
I N D O K O L Á S
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A temetkezési tevékenység ellátása és a temetők fenntartása, üzemeltetése olyan - részben anyagi-műszaki, részben humán jellegű - egyéni és közösségi célú szolgáltatás, amelynek megszervezése, zavartalan lebonyolítása alapvetően kegyeleti célokat szolgál. Ezt a szolgáltatást - szoros összefüggésben az emberi méltósághoz való alkotmányos alapjoggal - kényszerűen el kell végezni, hiszen a temetkezéssel összefüggő feladatok ellátása közegészségügyi okból nem halasztható.
A temetkezési tevékenységre vonatkozó legátfogóbb, jelenleg hatályos szabályozást az 1008/1970. (IV. 17.) Korm. határozat alapján készült - többször módosított - 10/1970. (IV. 17.) ÉVM-EüM együttes rendelet tartalmazza. Ezen kívül több ágazati jogszabály (miniszteri rendelet) tartalmaz részletes rendelkezéseket a tevékenység ellátására vonatkozóan.
E szabályok elavultak, a megváltozott életviszonyok, az új igények és nem utolsó sorban a tevékenység kegyeleti jellegének hangsúlyosabb érvényesítése szükségessé teszik az átfogó szabályozást, az alapvető rendelkezések törvényi szintű megfogalmazását.
Az a tény ugyanis, hogy a kegyeleti érzés és igény mindenkit érint, továbbá az, hogy a tevékenység ellátásában a települési önkormányzatok, egyházak, alapítványok illetőleg gazdálkodó szervezetek is részt vesznek, nem nélkülözheti tovább a leglényegesebb szabályoknak törvényben történő összefoglalását. A végrehajtás részletszabályait kormányrendeletben, a szakmai előírásokat miniszteri rendeletben kell megfogalmazni és tág teret kell hagyni a helyi önkormányzati szabályozásnak is. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény kötelező önkormányzati feladatként határozza meg a köztemetők fenntartását. A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) e feladat ellátásának kereteit állapítja meg.
A Javaslat alapvető célja az elhunytak emlékének méltó megőrzése és ápolása, a temetkezés kegyeleti és közegészségügyi funkcióinak érvényesítése, valamint a hazai temető- és temetkezési kultúra fejlesztése. Ennek érdekében az európai normákhoz igazodó egységes és áttekinthető, a jelenleginél szigorúbb szakmai szabályozási rendszer kialakítása indokolt.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. Fejezet
Általános rendelkezések
Alapelvek
Az 1. §-hoz
A Javaslat az alapelvek körében fogalmazza meg az általános kegyeleti szempontú előírásokat, köztük azt, hogy az eltemetés tisztessége bármilyen megkülönböztetés nélkül mindenkit megillet.
Gyakorlati tapasztalat, hogy a temetés során nem veszik figyelembe az elhunytnak még életében erre vonatkozóan tett rendelkezéseit. Ezért az alapelvek körében rögzíti a Javaslat, hogy az eltemettetőnek - a jogszabály rendelkezéseinek keretén belül - kötelessége figyelembe venni az elhunyt kívánságát.
Külön kiemeli a Javaslat, hogy a nemzet köztiszteletében álló halottak emlékének ápolása társadalmi kötelezettség és a tiszteletadás joga mindenkit megillet.
A kegyelet jelentős mértékben hordoz érzelmi, emocionális, vallási, kulturális jegyeket. A temetések nagy része egyházi szertartással történik. Az egyházak ezzel összefüggő vallási szokásait, hitéleti tevékenységét mindenkinek tiszteletben kell tartania, aki az eltemettetést ilyen szertartás mellett kéri és annak is, aki ilyen szertartás mellett nyújtja a temetési szolgáltatást.
A törvény hatálya
A 2. §-hoz
A Javaslat tárgyi hatálya a temetőkkel és a temetkezéssel összefüggő tevékenységekre terjed ki.
A Javaslat egyaránt tartalmaz rendelkezéseket azokra nézve, akik tulajdonosként, fenntartóként, kezelőként vagy üzemeltetőként, illetőleg temetkezési szolgáltatóként vagy a szolgáltatás igénybevevőjeként jogok és kötelezettségek alanyai.
Értelmező rendelkezések
A 3. §-hoz
Az értelmező rendelkezések megfogalmazását az eltérő szakmai, igazgatási követelmények teszik szükségessé. Így mindenekelőtt a Javaslat megkülönbözteti a temető és a köztemető fogalmát, amelyekhez ugyan azonos közegészségügyi és kegyeleti szabályok kapcsolódnak, de a tulajdonlásukkal és a működtetésükkel összefüggő szabályok lényegesen eltérnek egymástól.
II. Fejezet
A TEMETŐ
Általános szabályok
A 4-5. §-okhoz
1. A Javaslat meghatározza azt, hogy ki, mely szervezet szerezheti meg temető tulajdonjogát. Az elmúlt évek a temetői tulajdonviszonyok területén jelentős változásokat hoztak. Jelenleg egyházi, tartósan állami tulajdonban lévő, önkormányzati tulajdonú és gazdálkodó szervezet tulajdonába átadott temetők működnek. A Javaslat nem kívánja kirekeszteni a gazdálkodó szervezeteket, valamint az alapítványokat a temetőtulajdonosi körből. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a köztemető fenntartása a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat kötelező feladata. Ezért a Javaslat szerint temető tulajdonjogát gazdálkodó szervezet, illetőleg alapítvány akkor szerezheti meg, ha a temető tulajdonból az önkormányzat többségi tulajdonrészt szerez. Az önkormányzat tulajdonrésze a működés során nem csökkenthető. Ez a megkötés akkor érvényesül, ha az adott településen nincs önkormányzati tulajdonú temető.
2. A temetőt a tulajdonosának, illetőleg kezelőjének kell fenntartania.
A 6. §-hoz
A Javaslat meghatározza a temető tulajdonosának alapvető feladatait. E feladatokat a tulajdonos saját maga, illetőleg gazdálkodó szervezet útján is elláthatja. A temető használatának rendjét hivatott meghatározni a temető szabályzat, amit minden temetőtulajdonosnak el kell készítenie.
A 7. §-hoz
A köztemető fenntartása kötelező önkormányzati feladat. A Javaslat szerint ugyanakkor e feladatát az önkormányzat a többi temetőtulajdonoshoz hasonlóan gazdálkodó szervezet útján is elláthatja. Ebben az esetben kegyeleti közszolgáltatási szerződést kell kötnie, amelynek tartalmi elemeit a Javaslat tartalmazza (39. §).
Ha az önkormányzat a feladatait kegyeleti közszolgáltatási szerződéssel gazdálkodó szervezetre bízza, e szervezet tevékenységét a köztemetőre kiterjedő felügyeleti jogkörében a temető fekvése szerint illetékes jegyző felügyeli. A Javaslat tartalmazza a felügyeleti jogkör tartalmi elemeit.
Temető létesítése, lezárása, megszüntetése,
újra-használatbavétele
A 8. §-hoz
A temető, temetkezési emlékhely építményeinek, közműinek megépítése engedélyköteles. Nem építmény, így nem kell építési engedélyt kérni a síremlék, a sírbolt és az urnafülke megépítéséhez. Az engedély beszerzésére a tulajdonos köteles.
Ha az önkormányzat kötelező feladatát más tulajdonában lévő temetőben látja el, a használatában lévő temetőrész köztemetőként működik, így az engedélyeztetéssel összefüggő kötelezettségek a köztemetőt fenntartó önkormányzatot terhelik.
A 9. §-hoz
A Javaslat szerint a temető tulajdonosa a működő temetőben köteles megfelelő infrastruktúrát kialakítani. A Javaslat lehetővé teszi, hogy a temető tulajdonosa ezt a kötelezettségét a törvény hatálybalépését követő öt éven belül teljesítse (43. § (1) bekezdése).
A 10-12. §-okhoz
1. A Javaslat alapján a tulajdonos jogosult a temetőt, temetési helyet lezárni és a további használatát megtiltani, ha az betelt.
2. A temető és a temetési hely használata megszüntethető, ez a jogosultság azonban nem korlátlan. A temetőt, temetési helyet a tulajdonos sírhelyhasználati idő lejárta előtt, a törvényben és kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint, ezen túlmenően pedig a terület közcélú felhasználása érdekében szüntetheti meg.
3. Hősi temetőt és a hősi temetési helyeket (hősi sírokat) a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kötött egyezményekre, illetőleg kétoldalú nemzetközi megállapodásokra figyelemmel kell fenntartani és megőrizni. Ezért a Javaslat a hősi temető, hősi temetési hely és a nemzeti sírkert fogalomkörébe tartozó más temetkezési helyek tekintetében korlátozásokat tartalmaz a megszűntetésre, lezárásra és áthelyezésre vonatkozóan.
4. A lezárt, nem működő temető ismételt használatba vételekor a létesítésre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A temető fenntartása
A 13. §-hoz
A Javaslat a temető tulajdonosának feladatai között kiemeli a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények karbantartását, szükség szerinti felújítását.
Mivel a temető zöldfelületi jellegű különleges területnek minősül, a közcélú zöldfelületek karbantartása kiemelt feladat. E zöldfelületek nagysága temetési helyek létesítésével nem csökkenthető.
A 14-15. §-okhoz
1. A nemzeti sírkerthez tartozó hősi temetők, hősi temetési helyek és a neves személyiségek nyughelyének fenntartása és ápolása a társadalom feladata, közös erkölcsi és kegyeleti kötelezettség. Ezért a Javaslat szerint Nemzeti Kegyeleti Bizottságot kell létrehozni, amelynek feladatait és működési rendjét a Kormány állapítja meg
.
2. A hősi temetők, hősi temetési helyek fenntartása és megőrzése nemzetközi szerződés szerint történik.
A temető üzemeltetése
A 16-18. §-okhoz
1. A Javaslat megfogalmazza a temető üzemeltetésével összefüggő feladatokat. E feladatok ellátása egyaránt kötelező akkor, ha a temető üzemeltetését a tulajdonos maga, illetve gazdálkodó szervezet útján látja el.
2. Az üzemeltetési feladatok ellátásával csak olyan gazdálkodó szervezetet lehet megbízni, amely megfelel a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.
3. A temető üzemeltetéséhez nyilvántartások vezetése is tartozik, amelyek adattartalmát és kezelését meghatározza a Javaslat.
A temetés
A 19. §-hoz
A temetés módja tekintetében az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó. Ha ilyen rendelkezés nincs, a temetés módját az eltemettető határozza meg, de hamvasztásos temetésre csak akkor kerülhet sor, ha az eltemettetők között erre nézve nincs vita.
A 20. §-hoz
A temetés korlátlan ideig nem halasztható. A Javaslat meghatározza a temetésre kötelezettek sorrendjét. Ha a temetésre kötelezett személy nincs, a temetésről az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia.
A 21. §-hoz
Az elhunytat temetőben vagy temetkezési emlékhelyen kell eltemetni, azon belül is temetési hely szolgál a temetkezés céljára. Az elhunyt földbe temetésére máshol nem kerülhet sor.
Hamvasztás esetén Javaslat lehetővé teszi továbbra is a hamvak szétszórását, illetőleg azt is, hogy megfelelő urnában elhelyezve azokat az arra jogosult részére kiadják.
A 22. §-hoz
A temetési hely feletti rendelkezési jogot az gyakorolhatja, aki azt megváltotta, illetve aki a sírhelyhasználatot meghosszabbította. Ebben elsőbbséget élvez az eltemettető és törvényes örököse. Az egyes temetési hely típusok feletti rendelkezési jog időtartamát kormányrendelet szabályozza, de 10 évnél egyik sem lehet kevesebb.
A 23-24. §-okhoz
1. Az eltemettető igénye szerint temetőn kívül is lehet ravatalozni (intézményben, templomban), ehhez azonban az illetékes közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján, a jegyző engedélye szükséges.
2. Az elhunyt eltemetése kizárólag a halottvizsgálati bizonyítvány alapján lehetséges. A bizonyítványra rá kell vezetni azt, ha az elhunyt elhamvasztható.
Rendkívüli halál esetén az eljáró hatóság engedélye is szükséges a hamvasztáshoz.
A 25. §-hoz
A temetőfenntartás és üzemeltetés, valamint az elhunytakkal kapcsolatos orvosi feladatoktól való elhatárolás céljából pontosan meg kell határozni a temetkezési szolgáltatás körét, amely az elhunyt temetésének megrendelésével (temetésfelvétel) indul és az elhelyezéssel zárul.
A 26. §-hoz
A temetkezés területén jelentősen megváltoztak a szolgáltatás körülményei. A korábban e célra alapított szervezetek monopolhelyzete megszűnt, a szolgáltatás piaci viszonyok között működik. A vállalkozás gyakorlását a javaslat műszaki, közegészségügyi, kegyeleti feltételekhez, illetőleg követelményekhez köti, amit kormányrendelet részletez.
A 27. §-hoz
A kegyeleti és közegészségügyi igények érvényesítése érdekében szolgáltatást csak engedélyezett telephelyen lehet végezni, amit a közegészségügyi szakhatóság véleménye alapján a jegyző engedélyez. A javaslat az európai gyakorlattal összhangban - mentálhigiénés és etikai megfontolások miatt - tiltja egészségügyi intézményben a temetkezési szolgáltatással összefüggő ügyintézést, a temetés felvételét (megrendelés), összességében a temetési szolgáltatást és korlátozza a szolgáltatás reklámozását.
A 28. §-hoz
Az alapelvekkel összhangban az eltemettetőnek a szolgáltatás lebonyolításánál - a jogszabály keretei között - figyelembe kell vennie az elhunyt életében tett rendelkezését. Kegyeleti megfontolásból a Javaslat hangsúlyozza, hogy szolgáltató - egyházi temetés esetén - a hitéleti előírásokat köteles tiszteletben tartani.
A 29. §-hoz
Javaslat szerint a tisztességes piaci viszonyok erősítése érdekében egészségügyi intézmény orvosa és vezető alkalmazottja, illetőleg ezek közeli hozzátartozója, továbbá az egészségügyi feladatokat ellátó alkalmazott nem vehet részt temetkezési szolgáltatás ellátásában. Ez a szabály az egészségügyi intézmény tulajdoni viszonyaitól független. Ennek megfelelően a tiltó szabálynak akár a magántulajdonú egészségügyi intézményben is érvényesülnie kell.
A 30-34. §-okhoz
1. Temetkezési szolgáltatást gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. § c) pont) és egyéni vállalkozó is végezhet. A cégbejegyzéshez, illetve az egyéni vállalkozói engedély megadásához a jegyző előzetes hozzájárulása szükséges.
2. Ehhez az egyéni vállalkozónak és a gazdasági társaság vezetőjének bizonyítani kell a személyes megbízhatóságot, a szakmai alkalmasságot és a pénzügyi teljesítőképességet. A személyes megbízhatósághoz büntetlen előélet szükséges, illetőleg a telephelyre, reklámozásra vonatkozó feltételeknek kell megfelelni.
Szakmai alkalmasságot a javaslat képesítéshez köti, amit kormányrendelet szabályoz majd.
A pénzügyi teljesítőképességet adó-, vám- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésével, illetve vagyoni biztosítékkal való rendelkezéssel kell igazolni. A vagyoni biztosíték jelentősége abban áll, hogy azzal a szolgáltató az eltemettető kárigényét közvetlenül kielégítheti. Ez a közöttük létrejövő megállapodással történik. A vagyoni biztosíték összegét meghaladó igény érvényesítésére polgári peres úton továbbra is lehetőség van.
3. A Javaslat szerint a jegyző visszavonhatja a tevékenység gyakorlására kiadott hozzájárulását. Ezzel biztosítható a feltételek meglétének folyamatossága. A vagyoni biztosítéknak is folyamatosan rendelkezésre kell állnia.
A 35-36. §-okhoz
A temetkezési szolgáltatás fontos területe a halottszállítás. Különösen kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy e résztevékenység kegyeletteljes körülmények között történjék. Ezért a Javaslat speciális járműben és zárható koporsóban való szállítást ír elő.
A nemzetközi halottszállítás minden esetben közegészségügyi, illetőleg az illetékes külképviseleti hatóság engedélye alapján, valamint a nemzetközi előírások figyelembe vételével lehetséges.
A 37. §-hoz
A hamvasztásos temetés iránt növekvő igény jelentkezik. Hamvasztó üzemet létesíteni (átalakítani, felújítani) az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló törvény rendelkezései szerint lehet.
A 38. §-hoz
Elhunytat az ország bármely hamvasztó üzemében el lehet hamvasztani az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány szerint, amelynek másolatát az üzemben meg kell őrizni. A Javaslat az európai országok gyakorlatához hasonlóan a bérhamvasztást nem zárja ki.
A 39. §-hoz
A települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) a köztemetők fenntartására (üzemeltetésére) vonatkozó kötelezettségét elláthatja saját maga, illetve a kegyeleti közszolgáltatási szerződéssel gazdálkodó szervezet útján. A szerződés tartalmára - a feladat folyamatos és zavartalan ellátása érdekében - a Javaslat részletes előírásokat tartalmaz.
Az önkormányzat, ha tulajdonában nincs temető, az önkormányzati törvényben szabályozott kötelezettségét más - pl. egyház vagy gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő - temetőben is elláthatja. Erről meg kell állapodnia a temető tulajdonosával. A megállapodás tartalmára is a közszolgáltatási szerződés az irányadó.
A 40. §-hoz
A temetkezési szolgáltatás szabadáras. Köztemetőben azonban az árak féken tartása és a fogyasztói érdekek európai gyakorlatot követő védelme céljából a Javaslat a temetési hely megváltás és újraváltás, valamint a vállalkozók temetőfenntartáshoz való hozzájárulási díjának megállapítását a képviselő-testület hatáskörébe utalja, amit rendeletben kell kihirdetni. A képviselő-testület a díj kialakításában kikéri a fogyasztók helyi érdekképviseleti szerveinek véleményét. A vélemény figyelembevétele az önkormányzat jogkövetkezménye nélküli felelőssége. (A temetőlátogatók temetőhasználata továbbra is díjmentes.)
A 41-42. §-okhoz
A Javaslat szerint a Kormány kap felhatalmazást a temetőkkel és a temetkezési tevékenységgel összefüggő, országosan egységes követelményeket igénylő kegyeleti, közegészségügyi, szakmai részletszabályok megalkotására. A rendkívüli halálesetekkel összefüggő részletszabályok megalkotására a belügyminiszter, az egészségügyi és az igazságügy-miniszter kap felhatalmazást.
Köztemető tekintetében a törvény hatálybalépését követően egy éven belül önkormányzati rendeletet kell alkotni a helyi sajátosságokat igénylő szakmai követelmények és feltételek szabályozására, amelynek főbb tartalmát a Javaslat részletezi. A szabályozás arra a nem önkormányzati tulajdonban lévő temetőrészre is kiterjed, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről gondoskodik.
A 43. §-hoz
A jogalkalmazásra való megfelelő felkészülés érdekében a törvény a kihirdetést követő hatodik hónap első napján lép hatályba. Ezzel egyidőben kell hatályba léptetni a végrehajtásról szóló rendeleteket.
Az infrastruktúra kiépítésére a tulajdonos és az eltemettető védelme érdekében átmeneti intézkedés szükséges. A vállalkozó felkészülését szolgálja az a szabály, mely szerint a törvény hatálybalépéséig (fél év) kell megszüntetni az egészségügyi intézményben és környezetében a jelenleg működő telephelyet.
A kegyeleti közszolgáltatási szerződést a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül meg kell kötni.