Dr. Áder János Úrnak,
az országgyűlés elnökének
Képviselői önálló indítvány!
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. Határozat 84.§. (1) bekezdés a.) pontja, valamint 85. § (2) bekezdés d.) pontja alapján, a következő önálló törvényjavaslatot nyújtom be, és kérem annak önálló napirendi pontként történő felvételét és tárgyalását.
1998. évi………… törvény
a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei
őrszolgálatról szóló 1997. Évi CLIX. Törvény módosításáról
1.§
A fegyveres biztonsági őrségről a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX törvény 19§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép
19.§
/1/. Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból kell fedezni, amelynek mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza.
/2/. A megalakítási, fenntartási és működési költségek felét a központi költségvetés biztosítja hozzájárulásként.
/3/. Az önkormányzati mezei őrszolgálat esetében, a mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti jegyző az illetékes.
2.§
Ez a törvény a kihirdetését követő 15. Napon lép hatályba.
1998. június 1. óta, amikor a fegyveres biztonsági őrségről a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló, 1997. Évi 159 számú törvény alapvető rendelkezései hatályba léptek, mindazon önkormányzatok, ahol számottevő mezőgazdasági termelés folyik azonnal hozzáláttak a mezei őrszolgálatról szóló helyi önkormányzati rendelet megalkotásához.
A rendelet alkotók minden kérdést megoldottak, amely a törvény szerint önkormányzati rendeletben szabályozandó és szabályozható, azonban egy ponton megakadt a jogalkotási és döntéshozási folyamat: a mezőőri járulék megfizetésének szabályozásánál.
A jelenlegi szabályozás szerint, ugyanis a mezőőri járulék nem minősül adók módjára behajtandó köztartozásnak, így nem lehet annak adó módjára történő behajtását elrendelni.
A mezőőrizet megoldása évek óta a fedezeti oldal biztonságán múlt, amikor ugyanis a tulajdonosok és a gazdák önkéntességére számítottunk, kiderült, hogy akiket a mezőőr szolgál, azoknak alapvetően csupán az esztendő egy szűk részében közvetlen érdeke a mezei őrizet finanszírozása. A mezei őrszolgálatot azonban annak sajátosságai miatt folyamatosan kell működtetni. Ennek a működtetésnek a költségeit azonban az önkormányzatok még felerészben sem tudják fedezni. Az a kérdés tehát, hogy biztosítani tudják e a mezei őrszolgálat működéséhez szükséges anyagi fedezet 50%-át, vagy sem. Ha pedig nem biztosított, illetve kétséges a működési költségek fedezete, az egész mezei őrszolgálat léte válik kétségessé.
A mezei őrszolgálat egy-egy település közigazgatási területén a földtulajdonosok, illetve a földet ténylegesen használó gazdálkodók egészének érdekét szolgálja. Ezzel egyidejűleg fokozza a települések területének közbiztonságát és hozzájárul a mezőgazdasági vállalkozások biztonságának megteremtéséhez, ami ugyancsak jelentős társadalmi érdek.
Ennek a fontos szolgálatnak a léte és működésének fedezete csak úgy biztosítható, ha nem a tulajdonosok önkéntes járulékfizetésére építünk, hanem biztosítjuk a mezei őrszolgálat esetében a mezőőri járulékok adók módjára történő behajtását.
Budapest, 1998. november 25.
Tóth Imre
országgyűlési képviselő