 |
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
T/667.
Képviselői önálló indítvány
Dr. Áder János úrnak
a Magyar Országgyűlés elnökének
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY határozat 84.§ (1) bekezdés a) pontja, valamint 85.§ (2) bekezdés d) pontja alapján, a következő önálló törvényjavaslatot nyújtjuk be és kérjük annak önálló napirendi pontként történő felvételét és megtárgyalását.
1999. évi törvény
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló
1949. évi XX. törvény
módosításáról
1. §
(1) Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E jogkörében az Országgyűlés)
"j) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, felhasználásáról, külföldi állomásozásáról, illetve az államhatárnak a fegyveres erők általi átlépéséről, valamint külföldi fegyveres erők magyarországi alkalmazásáról, felhasználásáról, állomásozásáról, illetve az államhatárnak e fegyveres erők általi átlépéséről;"
(2) Az Alkotmány 19.§-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A (3) bekezdés g), h), i) és j) pontjában meghatározott döntéshez - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges."
(3) Az Alkotmány 19.§-a új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A (3) bekezdés j) pontja szerinti döntéshez, amennyiben az a fegyveres erők békefenntartó tevékenységére irányul, az országgyűlési képviselők többségének a szavazata szükséges."
2. §
Az Alkotmány 19/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt
a) a fegyveres erők alkalmazásáról, felhasználásáról, külföldi állomásozásáról, illetve az államhatárnak a fegyveres erők általi átlépéséről,
b) az államhatár külföldi fegyveres erők általi átlépéséről, e fegyveres erők magyarországi alkalmazásáról, felhasználásáról és állomásozásáról,
c) külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről."
3. §
Az Alkotmány 19/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a fegyveres erők 40/B. § (2) bekezdése szerinti felhasználásáról."
4. §
Az Alkotmány 40/A. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő mondat lép:
"A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség) alapvető kötelessége a haza katonai védelme, valamint nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása."
5. §
Az Alkotmány 40/B. § (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
"(1) A fegyveres erők nemzetközi szerződésből eredő, vagy a fogadó állam hozzájárulásával történő gyakorlat, kiképzés, humanitárius feladat végrehajtása és katasztrófa-elhárítás céljából a Kormány előzetes hozzájárulásával használhatók fel, léphetik át az államhatárt és állomásozhatnak külföldön. A szövetséges állam területén kívüli gyakorlat vagy kiképzés esetén a Kormány köteles kikérni az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága előzetes egyetértését."
6. §
Az Alkotmány 40/C. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"40/C. §
A külföldi fegyveres erők gyakorlat, kiképzés, humanitárius feladat végrehajtása és katasztrófa-elhárítás céljából a Kormány előzetes hozzájárulásával léphetik át az államhatárt, használhatók fel és állomásozhatnak Magyarországon. Gyakorlat vagy kiképzés esetén a nem szövetséges fegyveres erők részvételének engedélyezése során a Kormány köteles kikérni az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága előzetes egyetértését."
7. §
Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló törvény 2. §-ának hatályba lépésének napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti
a) az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 4. § (2) bekezdésének az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontját megállapító szövegrésze, 5. §-ának az Alkotmány 19/B. § (1) bekezdését és 19/C. § (1) bekezdését megállapító szövegrésze, valamint az Alkotmány VIII. fejezetét megállapító 26. §-ának az Alkotmány 40/A. § (1) bekezdésére, a 40/B. § (1) bekezdésére, valamint 40/C. §-ára vonatkozó szövegrésze, illetve
b) az Alkotmány módosításáról szóló 1993. évi CVII. törvény 2. §-ának az Alkotmány 40/A. § (1) bekezdésének első mondatát megállapító szövegrésze.
INDOKOLÁS
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁRÓL SZÓLÓ
1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
Általános indokolás
A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (a továbbiakban: NATO) történő csatlakozása szükségessé teszi az Alkotmány módosítását. A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) - alkalmazva a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló 1989. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Htv.) elfogadott fogalomrendszert, illetve továbbfejlesztve a Kormány által T/416. számon 1998. novemberében beterjesztett törvényjavaslat konszenzust élvező elemeit - lehetővé teszi egyrészt a NATO tagságból eredő kötelezettségek gyakorlati teljesítését, másrészt a korábbi javaslatnál tágabb körben tartja fenn az Országgyűlés döntési jogköreit.
A Javaslat - a korábbi hasonló tárgyú javaslatokhoz képest - az engedélyezés vonatkozásában tovább differenciálja a fegyveres erők nemzetközi tevékenységét, elkülöníti az alkalmazáshoz, a békefenntartáshoz, a nem szövetséges állammal történő gyakorlati együttműködés, valamint a szövetséges állammal történő együttműködés engedélyezési módozatait. E megoldás alapelve, hogy az Országgyűlés, illetve a Honvédelmi Bizottság jogköreit - a szövetségi kötelezettségből eredő operativitási elvárások sérelme nélkül - fenn kell tartani.
A Javaslat további elemei - a korábbi javaslatokkal azonos módon - a minősített időszakokra vonatkozó egyes terminológiai pontosításokat tartalmazzák.
Részletes indokolás
Az 1-3. §-hoz
Az Alkotmány 19., 19/B. és 19/C. §-ainak módosítását az indokolja, hogy összhangba kell hozni az Országgyűlés, illetve - akadályoztatása esetén - a köztársasági elnök, valamint rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács hatáskörét az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkével (idegen katonai segítségnyújtás kérése vagy a magyar fegyveres erők által történő segítségnyújtás teljesítése).
A Javaslat 1.§-a szerint a fegyveres erők alkalmazása, felhasználása, határátlépése és külföldi állomásoztatása főszabályként az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását igénylő, minősített kétharmados döntés.
A szövetségi elkötelezettséget érintő, de a háborús konfliktus veszélyét hordozó békefenntartó tevékenység esetében a döntés meghozatalához a Javaslat szerint az országgyűlési képviselők többségének támogatása szükséges. A békefenntartás és - az alkalmazás fogalmi körébe tartozó - béketeremtés elhatárolása szempontjából a felkérést, illetve döntést megküldő nemzetközi szervezet állásfoglalása az irányadó.
Az Országgyűlés - Htv. 14.§-a szerint meghatározott - engedélyezési jogkörei szempontjából alapelv, hogy az egyes részcselekmények eszközcselekményei önálló engedélyezésére nincs szükség, a szuverenitást jelentősebben érintő, nevesített részcselekmény azonban csak újabb engedélyezés során lenne megvalósítható.
Az Alkotmány 19/B.§-ának 2.§ szerinti módosítása egyértelműsíti, hogy rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács alkotmányos jogkörében jogosult a szuverenitás katonai oldalát érintő döntések meghozatalára.
A 19/C. § (1) bekezdésének a Javaslat szerinti pontosítása - figyelemmel az Alkotmány 40/B. § (2) bekezdésére - egyértelműsíti, hogy szükségállapot idején a fegyveres erők felhasználására kerülhet csak sor. (Garanciális jelentőségű, hogy az Alkotmány helyettesítési szabálya a főszabállyal azonos fogalmat használjon.)
A 4. §-hoz
A Javaslat az Alkotmány 40/A. § (1) bekezdését egészíti ki, a fegyveres erők alapvető feladatai között megjelenítve a nemzetközi szerződésekből (pl. ENSZ Alapokmány VII. fejezet, Észak-atlanti Szerződés) eredő kollektív védelmi feladatok ellátását is.
Az 5. és 6. §-hoz
Az alkotmánymódosítás napi gyakorlatban legfontosabb kérdésköre a 40/B. és 40/C. §-okban a magyar fegyveres erők külföldi illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi tartózkodásával és az ehhez szükséges határátlépésével kapcsolatos közjogi engedélyezési hatáskörök újraszabályozása.
A hatályos szabályok ugyanis nem felelnek meg az új politikai-katonai környezet igényeinek. Szükségtelenül magas szinthez kötik az engedélyezést, így feleslegesen terhelik az Országgyűlést és meghosszabbítják a döntéshozatalt.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy - a minősített időszak fenti szabályain túl - békeidőszakban is mellőzhetetlen az Országgyűlés, illetve a Kormány hozzájárulási, engedélyezési hatásköreinek egyértelmű rendezése.
A Javaslat szerint - az Országgyűlés korábban érintett jogkörein túl - az Észak-atlanti Szerződésből eredő, gyakran napi feladatok (gyakorlat, kiképzés), valamint humanitárius feladat és katasztrófa elhárítás végrehajtására az alakulatok a Kormány döntése alapján lennének külföldre küldhetők. Abban az esetben, ha a gyakorlat vagy kiképzés a NATO tagállamok területén kívül zajlik, vagy a magyarországi tevékenységben egyéb államok is részt vesznek, e vonatkozásokban a Javaslat a Honvédelmi Bizottság előzetes egyetértéséhez köti a Kormány döntését. Az elhatárolás ismérveként a Javaslat a Htv. 13.§-a szerinti szövetséges állam és fegyveres erő fogalmát alkalmazza.
A Javaslat szerint az Alkotmány hatályos 40/C. § (2) bekezdése nem marad fenn. A hatályos rendelkezés szerint a honvédelmet érintő valamennyi nemzetközi szerződést törvényben kell megerősíteni és kihirdetni. Ez a szabályozás indokolatlanul szigorú, mivel a szuverenitást nem érintő megállapodások megkötésével és kihirdetésével is az Országgyűlést terheli. A szabályozási mód az elfogadás időpontjában indokolt lehetett, azonban jelenleg, a NATO-csatlakozást követően a szövetségből fakadó feladatok ellátását és az együttműködést akadályozza. A rendelkezés elhagyását követően a honvédelmi tárgyköröket érintő nemzetközi szerződésekre is a nemzetközi szerződések megkötésének és kihirdetésének általános szabályai válnak alkalmazandóvá.
A 7. §-hoz
A Javaslat a törvény hatálybalépését az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásunk időpontjával összhangban szabályozza. A hatályon kívül helyező rendelkezések az Alkotmány korábbi módosításainak a Javaslattal érintett szövegrészeinek korrekcióját tartalmazzák.
Dr. Bánk Attila Lányi Zsolt
frakcióvezető frakcióvezető-helyettes