A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/718. számú
törvényjavaslat
az általános mezőgazdasági összeírásról
Előadó: Dr. Torgyán József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 1999. január
1999. évi
......... törvény
az általános mezőgazdasági összeírásról
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdasági statisztikai információs rendszernek az agrárgazdaság megalapozott irányítását szolgáló és a hazai felhasználók igényeit biztosító, valamint az Európai Unió agrárstatisztikai követelményeihez igazodó továbbfejlesztését elősegítse, továbbá, hogy Magyarország csatlakozzon az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) világcenzusához, a következő törvényt alkotja:
1. §
(1) Magyarország területén 2000. március 31. eszmei időponttal teljes körű, általános mezőgazdasági összeírást (a továbbiakban: összeírás) kell tartani, melyet 2000. év őszén reprezentatív összeírások egészítenek ki. Az adatok 2000. évre vonatkozóan kerülnek összeírásra.
(2) A teljes körű összeírás előkészítéseként 1999. szeptemberében próbafelvételt kell végrehajtani.
2. §
E törvény alkalmazásában
a) gazdaság: a
mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és
gazdaságilag különálló egység, amelynek saját, önálló
irányítása van, és
aa) összes mezőgazdasági hasznosítású területe 1500 m2 vagy több, vagy
ab) összes gyümölcsös- vagy szőlőterülete 500 m2 vagy több, vagy
ac) mezőgazdasági haszonállat állománya legalább
ac1. egy nagyobb élőállat (szarvasmarha, sertés, ló,
juh, kecske bivaly),
vagy
ac2. 50 tyúk, illetve más baromfi (liba, kacsa, pulyka, gyöngyös), vagy
ac3. 25-25 házinyúl, prémesállat, húsgalamb, méhcsalád, illetőleg
ad) mezőgazdasági szolgáltatást végez.
b) gazdálkodó: az a személy, aki a gazdaság működtetéséért a gazdasági (és jogi) felelősséget viseli;
c) gazdasághoz tartozók: a család, illetve háztartás tagjai, akik általában a gazdálkodó háztartásában élnek, vagy máshol élnek, de a gazdaságban mezőgazdasági munkát végeznek;
d) mezőgazdasági tevékenység: a gazdasági tevékenységek egységes, ágazati osztályozási rendszeréről (TEÁOR ¢98) szóló 9008/1997. (SK.7.) KSH Közlemény szerint az "“A” Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás" illetve "“B” Halászat" gazdasági tevékenységi körbe sorolt tevékenységek;
e) mezőgazdasági hasznosítású földterület: a szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep művelési módnak megfelelően hasznosított földterület.
3. §
(1) Az összeírás hatálya kiterjed a
Magyarország területén mezőgazdasági
termelést fő- és másodlagos tevékenységként folytató
a) regisztrált mezőgazdasági termelőkre
aa) jogi személyiségű társas vállalkozásokra,
ab) jogi személyiség nélküli társas vállalkozásokra,
ac) egyéni vállalkozásokra,
ad) költségvetési szervekre és intézményeire és a
ae) non-profit szervezetekre, függetlenül azok ágazati besorolásától.
b) mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartásokra, ahol a gazdaság mérete a 2. § a) pontjában meghatározott küszöbértéket meghaladja.
4.§
A 3. § -ban meghatározottak körében összeírásra kerülnek:
a) a gazdálkodó azonosító adatai (név, lakcím);
b) a gazdálkodó mezőgazdasági tevékenysége irányításának formája és a termelés célja;
c) a gazdaságban munkát végzők foglalkoztatási jellemzői;
d) a gazdasághoz tartozók neme, életkora, iskolai végzettsége, gazdasági aktivitása, jövedelemszerző tevékenysége;
e) a gazdaság földterülete, a földhasználat jogcímei, a földhasználat művelési ágak szerinti jellemzői;
f) a gazdaság növénytermesztésének és állattenyésztésének jellemzői;
g) a gazdaság állatállománya kor, ivar és fajta szerint;
h) a gazdaság mezőgazdasági rendeltetésű épületei, építményei, épületrészei és a gazdaság által használt gépek, berendezések;
i) a gazdálkodás költségei, jövedelme;
j) a gazdaság egyéb nem mezőgazdasági jellegű tevékenységei.
5.§
(1) Az összeírás végrehajtása a Központi Statisztikai Hivatal feladata.
(2) Az összeírás teljeskörűségének biztosítása érdekében
a) a földhivatalok a termőföld tulajdonnal rendelkezők,
b) a területi agrárkamarák az őstermelői nyilvántartásukban szereplők
név- és lakcím adatait a KSH-nak átadják.
(3) A törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatók a 4. §-ban meghatározott adatokat kötelesek a valóságnak megfelelően szolgáltatni.
(4) Az összeírás során gyűjtött adatok a statisztikai törvény rendelkezései szerint kizárólag statisztikai célra használhatók. A név, lakcím és a tevékenység jellegére vonatkozó adatok az egységes állami adatbázis kialakítására felhasználhatók.
6. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy szükség szerint rendeletben szabályozza:
a) az általános mezőgazdasági összeírás és a kapcsolódó próbafelvétel időpontját, illetve időtartamát;
b) az összeírás programjának részletes mutatókörét;
c) az adatszolgáltatói kör adatszolgáltatási kötelezettségének részletes meghatározását;
d) a különleges adatkezelési szabályokat.
Általános indokolás
Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 7. §-a értelmében "Az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek teljesítése érdekében egységes állami adatbázist kell létrehozni, működtetni.
Ennek érdekében a Kormány:
a) teljes körű mezőgazdasági összeírást rendel el, ..."
Mivel az összeírás keretében a természetes személy személyes adatára vonatkozóan is történik adatszolgáltatás, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. § (3) bekezdése értelmében a teljes körű mezőgazdasági összeírást csak törvény rendelheti el. Jelen törvényjavaslat ezt a célt szolgálja a végrehajtásra javasolt Általános Mezőgazdasági Összeírást (ÁMÖ) illetően.
Az ÁMÖ megvalósításának szükségességét indokolja, hogy
- tovább nem halasztható, sürgető feladat az agrárgazdaság megalapozott irányításához a magyar mezőgazdaság reális helyzetének átfogó felmérése,
- csak így biztosítható a magyar mezőgazdasági statisztika olyan irányú továbbfejlesztése, hogy elősegíthesse a csatlakozási tárgyalásokat, illetve, hogy a csatlakozás időpontjában a magyar agrárstatisztika megfeleljen az Európai Unió követelményeinek.
Az általános mezőgazdasági összeírással Magyarország csatlakozna az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) világcenzusához, valamint az Európai Unió által a tagországok számára kötelezően előírt, 1999–2000. évben végrehajtásra kerülő teljes körű összeírás mutatóköréhez.
A törvényjavaslat rögzíti az összeírás célját, az összeírás hatálya alá tartozók körét, az összeírást felölelő témaköröket, az összeírásért felelős intézmény nevét, az adatszolgáltatás kötelező jellegét, továbbá garantálja, hogy az összeírt adatok kizárólag statisztikai célra kerülnek felhasználásra.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Kimondja a szakasz az összeírás szükségességét és meghatározza a végrehajtásának időszakát. Azokat az információkat tekintve, amelyek konkrét időponthoz köthetőek, az összeírás meghatározott eszmei időpontra rögzíti az adatokat, a többi esetben az összeírás éves időszakra vonatkozik.
A teljes körű adatgyűjtés előkészítéseként, annak megalapozásához - a tervezett témaköröknek és adattartalomnak megfelelő - próbaösszeírás végrehajtását és annak időszakát is meghatározza.
A 2. §-hoz
A szakasz a törvény alkalmazásában alapvető fogalmak meghatározásával biztosítja az egységes értelmezés, alkalmazás feltételét.
A 3. §-hoz
Az összeírás a hatálya alá tartozók körét tekintve minden, Magyarországon mezőgazdasági termelésre hasznosított földtulajdonnal rendelkező, illetve mezőgazdasági termeléssel foglalkozó természetes és jogi személyre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed. Az összeírás hatálya alá tartozik tehát az a külföldi is, aki Magyarországon valamilyen mezőgazdasági tevékenységet folytat. Nem tartozik az összeírás hatálya alá az a természetes személy, aki a földterületét nem mezőgazdasági területként nyilvántartva (pl: üdülő terület, művelés alól kivett terület) használja, illetve az, akinek a földterülete egy bizonyos méret (1500 m2 összes mezőgazdasági hasznosítású terület, vagy 500 m2 összefüggően telepített szőlő- vagy gyümölcsös terület) alatt van, vagy nem tart mezőgazdasági haszonállatot.
A szakasz a mezőgazdasági termelésre hasznosított földtulajdonnal rendelkező, de azt nem használók adatszolgáltatási kötelezettségét: a használó név és adatainak közlését előírva is meghatározza.
A 4. §-hoz
Az adatvédelmi törvény értelmében személyes adatot kezelni csak meghatározott célból és a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig lehet. Ezért ez a szakasz felsorolja az összeírás témaköreit, amelyeknek keretén belül szükséges az adatok ismerete a törvény célkitűzéseinek megvalósításához.
a) A gazdálkodó (a gazdaság) név és cím adatainak rögzítése biztosítja a teljes körű összeírásra alapozott reprezentatív statisztikai adatgyűjtések végrehajthatóságát, a statisztikai összehasonlíthatóság alapját.
b) Az összeírás megfigyelési egységét a gazdálkodó mezőgazdasági tevékenysége (földhasználat, állattartás) alapján határozza meg és erre, mint gazdasági egységre terjeszti ki a megfigyelést. A gazdaság jogi személyiségére, irányítására, a termelés céljára vonatkozó kérdésekkel megalapozza a gazdálkodási, irányítási struktúra, továbbá a termelés önellátó illetve árutermelő jellegének feltárását.
c) A gazdaságban munkát végzők, a gazdasághoz tartozók (család-, háztartás tagjai) foglalkoztatási, valamint nemükre, életkorukra, mezőgazdasági és nem mezőgazdasági jellegű iskolai végzettségükre, gazdasági aktivitásukra, egyéb jövedelemszerző tevékenységükre vonatkozó kérdések a mezőgazdasági tevékenység munkaerő szükségletének, lekötöttségének, a család, a háztartás, mint társadalmi, gazdasági egységben betöltött szerepének megítéléséhez nyújtanak információt.
d) A gazdaság földterületére, a földhasználat jogcímeire (tulajdon, bérlet), a földhasználat művelési ágak szerinti jellemzőire vonatkozó kérdések a tulajdoni, földhasználati viszonyok, a földterület tagoltságának, a gazdálkodás rendszerének, gyakorlatának feltárásához biztosítanak adatokat.
e) A gazdaság növénytermesztésének alapvető jellemzői a mezőgazdasági terület használatára, a vetés-, és ültetvényszerkezetre, az öntözésre, tápanyag-gazdálkodásra, az állattenyésztés alapvető jellemzői a gazdasági haszonállatok tartására, állati termék termelésére irányuló kérdéseket foglalják össze.
f) Az állatállomány állatfajonkénti és fajtánkénti (kor, ivar, tartási cél szerinti) számosságának megfigyelése az állatállomány szerkezetének, termelési kapacitásának megállapításához, vizsgálatához szükséges mutatókra vonatkozik.
g) A gazdaság felszereltségére vonatkozó kérdések, a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó alapvető gépek, épületek, egyéb berendezések számbavételét biztosítják.
h) A gazdaság költség-jövedelem viszonyaira vonatkozó információk a mezőgazdasági tevékenység hatékonyság vizsgálatához nyújtanak alapot.
i) A gazdaság egyéb, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységeinek megfigyelése lehetővé teszi a mezőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó és egyéb, a gazdaság által végzett tevékenységek feltárását.
A 5. §-hoz
Az általános mezőgazdasági összeírás végrehajtása az érvényben lévő jogszabályok értelmében a Központi Statisztikai Hivatal feladata. A KSH rendelkezik azzal a területi intézményhálózattal, összeírási múlttal, tapasztalattal és összeírói körrel, amely az összeírásban érdekeltek együttműködésével a feladat eredményes végrehajtását biztosítja.
Az általános mezőgazdasági összeírásról teljeskörűségének megalapozása, biztosítása érdekében a szakasz kimondja az adminisztratív célú nyilvántartásokból (földhivatali, agrárkamarai) nyerhető információk (név, címadatok) KSH részére történő átadásának szükségességét.
A cél elérése érdekében a szakasz kimondja az adatszolgáltatási kötelezettséget, valamint a statisztikai célra történő felhasználás megfogalmazásával biztosítja – összhangban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvénnyel – a személyes és egyedi adatok védelmét. Egyidejűleg kimondja a név, lakcím és tevékenységre vonatkozó adatok egységes állami adatbázis kialakítására történő felhasználhatóságát.
A 6. §-hoz
A szakasz felhatalmazást ad a Kormány számára a törvény részletszabályainak, végrehajtási rendeletben történő szükség szerinti szabályozására.