A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/755. számú
törvényjavaslat
a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról
szóló 1997. évi CXXI. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Torgyán József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
1999. február
1999. évi.............törvény
a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról
szóló 1997. évi CXXI. törvény
módosításáról
1. §
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 50. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Külföldi származású mustot, mustsűrítményt, bort, szénsavas bort, likőrbort és borpárlatot csak akkor szabad továbbfeldolgozásra, fogyasztásra vagy bérmunka céljából behozni, ha annak minősége a származási helyén hatályos jogszabályoknak és e törvény előírásainak megfelel. Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, szükség van az OBI minősítésére is. A minősítést a külkereskedelmet bonyolítónak szállítmányonként kell kérnie, a minősítés bizonylatát pedig át kell adnia a forgalomba hozó vagy felhasználó szervnek.
(2) Nemzetközi szerződés alapján akkor mellőzhető az OBI minősítése, ha a bor származási helye szerinti minősítő szervek jegyzékét a szerződő felek egymásnak átadták és kölcsönösen közzétették."
2. §
A Btv. 73. §-a egy új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az OBI a súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése érdekében jogerős határozatának rendelkező részét nyilvánosságra hozza."
3. §
A Btv. 83. §-a egy új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel együttes rendeletben a borászati termékek kötelező egységes nyilvántartási rendjét szabályozza."
4. §
A Btv. mellékletének I. 22 b) pontja kiegészül "Hidas" településsel.
5. §
(1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A Btv. 73. § (4) bekezdésének rendelkezéseit a törvény hatálybalépése után jogerőssé vált határozatokra kell alkalmazni.
INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Európai Unió és Magyarország között 1993-ban kötött borkereskedelmi megállapodás szerint a szerződő felek kölcsönösen elismerik az egymás területéről származó import borokra vonatkozóan a származási hely országának minőségtanúsítását. Eddig mind a korábbi jogszabályok, mind a hatályos bortörvény szerint kötelező volt az EU területéről származó import bor tekintetében is az Országos Borminősítő Intézet (OBI) minősítése, valamint az élelmezésegészségügyi vizsgálat. Az Európai Unió Bizottsága ezt több alkalommal is kifogásolta.
Az 1998. december 31-ével lejárt szerződést a felek az 1999. évre meghosszabbították azzal, hogy 2000. január 1-től új megállapodást kötnek. A lejárt szerződés meghosszabbításának az Európai Unió Bizottságával folytatott tárgyalásokon kialakított feltétele volt, hogy a magyar fél a bortörvényből kiiktatja azt a rendelkezést, amely az Unió területéről származó borok származási hely szerinti minőségtanúsításának elismerését akadályozza, illetve változatlanul kötelezővé teszi az OBI minősítését, valamint az élelmezésegészségügyi vizsgálatot. A tárgyalások során a magyar fél arra vállalt kötelezettséget, hogy a szükséges törvénymódosítás 1999. március 31-ig megtörténik.
A javaslat szerint főszabályként továbbra is szükség van import borok esetén az OBI vizsgálatára, kivéve ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Nemzetközi szerződés alapján a minőségtanúsítás kölcsönös elfogadására akkor van lehetőség, ha a szerződő felek kölcsönösen közzéteszik azoknak az intézményeknek a listáját, amelyek minőségtanúsítását elfogadják.
A 2. §-hoz
A borhamisítás elleni küzdelem egyik eszköze lehet a hamisítók nevének nyilvánosságra hozatala. Természetes személy neve, lakóhelye személyes adatnak minősül, amelynek kezeléséhez törvényi felhatalmazás vagy az érintett hozzájárulása szükséges. Annak érdekében, hogy az eljáró hatóság a bortörvényben foglalt jogkövetkezmények (helyszíni bírság, üzembezáratás, termékmegsemmisítés, minőségvédelmi bírság) alkalmazása esetén elrendelhesse a jogsértés elkövetője nevének és lakóhelyének közzétételét, szükség van a bortörvény ilyen irányú módosítására. A javaslat szerint a határozat közzétételére csak akkor van lehetőség, ha a határozat jogerőre emelkedett.
A 3. §-hoz
A borászati termékek előállítása során jelenleg nincs olyan egységes kötelezettség, mely lehetővé tenné a különböző célú ellenőrzések számára egyaránt alkalmas nyilvántartás megkövetelését. Az egységes szabályok alapján és formában vezetett ún. pincekönyv lehetővé tenné a termelők elszámoltatását és ellenőrzését a különböző hatóságok számára (APEH, OBI, Hegyközségek). Az egységes nyilvántartás kialakítása során az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, jogharmonizációnk, illetve a borászati termékek adózási szempontjait is figyelembe kívánjuk venni.
A 4. §-hoz
A bortörvény elfogadása során Hidas község módosító javaslatként bekerült a Tolnai borvidék Völgységi körzetébe, melyet a Országgyűlés elfogadott, de adminisztratív hiba miatt a kihirdetett szövegből kimaradt, s ez helyesbítéssel nem volt korrigálható.