﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/756.  számú
törvényjavaslat



1999. évi ... törvény

a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról


1. §

	A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkb.) 6. §-a új (2), (4), (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2), (3), (4), (5) bekezdések jelölése (3), (5), (7), (8) bekezdésre változik:

	"(2) Ha a részarány-földtulajdonok kielégítésére elkülönített földalapok több településre terjednek ki, és valamelyik településen a földkijelölés vitás, azokon a településeken, ahol a földrészletek kijelölését nem vitatják, a földkiadást - a beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-tulajdon tekintetében a településen e célra kijelölt föld nyolcvan százalékáig terjedően - el lehet végezni a jogosultsági sorrend betartásával, elsősorban a jelen törvény 5. § (1)  bekezdésben előírt határidőben földkiadás iránti kérelmet benyújtott kérelmezők részére. A kiadásra kerülő földrészletek körét a megyei földhivatal által szolgáltatott adatok alapján az illetékes megyei FM hivatal határozza meg. 

	(4) Ha a részarány kiadásánál AK hiány mutatkozik, a földalapba be nem vont, illetve a kárpótlásból visszamaradt, önkormányzati tulajdonba nem került termőföldet - a védett vagy védelemre tervezett természeti területek kivételével -  a részarány kiadására fel kell használni.

	(6) A részarány-tulajdonos jogutódja a földkiadási eljárásban az eredeti jogcím szerint vesz részt."


2. §

	Az Fkb. 7/A. §-a a következő (3) - (6) bekezdéssel egészül ki: 

	"(3) Ha a részarány-földtulajdon rendezésére elkülönített földalapok AK értéke és a szövetkezetnél a földkiadásra még fel nem használt és a részarány-földtulajdon kiadására felhasználható egyéb területek nem fedezik az igényeket, azok a részarány-tulajdonosok, akik igényüket határidőben nem nyújtották be, vagy igényüket rajtuk kívül álló okból nem elégítették ki, az államtól kártalanításra jogosultak 3000 Ft/AK értékben.

	(4) A földhivatal az adott szövetkezetet érintő valamennyi földkiadással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről az utolsó határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül értesíti az illetékes FM hivatalt. Az FM hivatal az értesítés alapján határozattal dönt a (3) bekezdés szerinti kártalanításról.

	(5) A határozatot meg kell küldeni a kártalanításra jogosultnak és az FVM Költségvetési Irodának. A határozat ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A bíróság az FM hivatal határozatát megváltoztathatja."


3. §

	Az Fkb. 9/B. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

	"(4) A földkiadás során az FM hivatal az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályai szerint jár el.

	(5) A határidőben földkiadási kérelmet be nem nyújtott részarány tulajdonos többféle jogcímen járó és különböző földalapokba tartozó részarány-földtulajdonait az FM hivatal a földkiadási eljárás során összeszámítja. Több részarány-tulajdonos írásbeli kérelme alapján a földet lehetőség szerint az általuk kért módon kell kiadni.

	(6) Az FM hivatal a sorsolás napját követően 15 napig cserelehetőséget biztosít az érintett  részarány-tulajdonosok kérésére a határozathozatal előtt.  Az FM hivatal a földkiadó határozatokat a részarány-tulajdonosok közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodásában foglaltaknak megfelelően köteles kiadni. 

	(7) Ha a földkiadáskor a tényleges művelési ág nem azonos az ingatlan-nyilvántartás szerintivel, és az eltérés már a földalap kijelölés időpontjában is fennállt, a földkiadás alapját a tényleges művelési ág szerinti AK érték képezi."


4. §

	(1) Az Fkb. 10. §-ának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	"A tényleges értéknövekedést eredményező költségeket az FM hivatal szakhatóság bevonásával állapítja meg. A föld tulajdonba adásáról, továbbá az értékkülönbözet megfizetésére történő kötelezésről külön határozatot kell hozni."

	(2) Az Fkb. 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik: 

	"(2) A költségek megtérítésére vonatkozó rendelkezés ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. A bíróság az FM hivatal határozatát mind a jogalap, mind az összegszerűség vonatkozásában megváltoztathatja."

	(3) Az Fkb. 11. § (5) bekezdéséből a "10. § szerinti költségek és a " szövegrész hatályát veszti.


5. §

	Az Fkb. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

	"(6) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt határozatnak a részarány-tulajdonos által megadott, vagy az ingatlan-nyilvántartás szerinti címre történő kézbesítése eredménytelen, valamint ha a kézbesítés a személyi vagy lakcím adatok nem pótolható hiányosságai miatt nem lehetséges, a határozat közszemlére tétel útján is közölhető. A határozatot a földkiadás helye, a szövetkezet székhelye, valamint a részarány-tulajdonos utolsó ismert belföldi lakhelye szerinti önkormányzat polgármesteri hivatalában kell harminc napra közszemlére tenni."


6. §

	Az Fkb. 12. §-a a következő új (5), illetve (6) bekezdéssel egészül ki:

	"(5) A földkiadás során a halastavat a településen előforduló legmagasabb AK értékű szántó művelési ágú ingatlannal azonos értékben kell kiadni. A halastóban lévő halállomány értéke AK értékben ki nem fejezett értéknövekedésnek minősül. 

	(6) A szövetkezet használatában levő, vagyonnevesítéssel nem érintett, kivett területeket (felhagyott külszíni bányák, tavak, vízállások, mocsarak, holtágak stb.) a részarány-tulajdonú föld kiadására fel kell használni. Az ingatlan tényleges művelési ágát meg kell állapítani, a földminősítést el kell végezni, ha pedig ez nem lehetséges, a területet a település legalacsonyabb AK értékű szántó AK értékével kell figyelembe venni. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése során a földrészletet a tényleges állapot szerint kell a nyilvántartásba felvenni."







7. §

	Az Fkb. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. §

	(1) A részarány-tulajdonú földek kiadásának lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok műtárgyai - ha azok nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltető tulajdonában - az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába - vagy a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján - a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott ingatlanok kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok alapján adja meg.

	(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és az illetékes nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek.

	(3) Az (1) bekezdésben meghatározott földrészletek önkormányzati tulajdonba kerüléséről a körzeti földhivatal a kiadás lezárását követő 30 napon belül határozattal értesíti az önkormányzat polgármesterét, a fővárosban a főpolgármestert. A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a kézbesítéstől számított 60 napon belül fellebbezhet.

	(4) Fellebbezés hiányában a földhivatal az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi."


8. §

	Az Fkb. a következő 12/B. §-sal egészül ki:

"12/B. §

	(1) Ha a földkiadó bizottság a részarány-tulajdonost jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel vagy bizonyíthatóan más módon birtokba helyezte, de erről az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okiratot nem adott ki - feltéve hogy a birtokolt terület AK értéke a tulajdonos jogos igényét nem haladja meg, és a birtokbahelyezés más részarány-tulajdonos kérelmének teljesítését nem sérti -, az okiratot az FM hivatal határozattal pótolja.

	(2) Ha a kiadott földrészlet területnagysága és AK értéke a határozat szerinti állapottól legfeljebb 5 %-kal, illetve 1 AK-val tér el - ide nem értve az utak kialakításához szükséges területcsökkentést - a tényleges és a határozat szerinti állapotot azonosnak kell tekinteni.

	(3) Ha a részarány-tulajdonos földtulajdonának önálló földrészletté alakítását kérte, de az FM hivatal felszólítása ellenére, annak kézhezvételétől számított 90 napon belül nem nyújtja  be a földhivatali záradékkal ellátott földmérési munkarészt, földtulajdonát osztatlan közös tulajdonként kell kiadni.  A határidőt az FM hivatal az ügyfél kérésére indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja."


9. §

	Az Fkb. a következő 12/C. §-sal egészül ki:

"12/C. §

	(1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott azon földrészlet vonatkozásában, amelynek részarány-földalapba történő kijelöltsége megszűnt, az FM hivatal megállapítja azoknak a személyeknek a körét és - a ki nem elégített AK-igénynek megfelelő - jogosultságuk mértékét, akik a terület kisajátításakor a kártalanításra jogosultak. A jogosultak nevét és  jogosultságuk mértékét az FM hivatal közli az illetékes körzeti földhivatallal és az illetékes  nemzeti park igazgatósággal (a továbbiakban: igazgatóság) is.

	(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védett és védelemre tervezett, és emiatt magántulajdonba nem adható földrészletre vonatkozó tulajdonosi jogosítványokat - az elidegenítés kivételével - az igazgatóság a földrészlet állami tulajdonba kerüléséig gyakorolja.

	(3) A földrészletek hasznosítása során befolyt ellenértéket az igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott jogosultak között, igényjogosultságuk arányában osztja fel. Az (1) és (5) bekezdés szerinti kisajátítási kártalanítás összegének kifizetéséig az igazgatóság a tulajdonosi jogok gyakorlása fejében évenként előre a korlátozással arányban álló kártalanítást fizet az arra jogosultaknak.
 
	(4) A földrészlet tulajdoni lapján - annak állami tulajdonba kerüléséig - a tulajdonos helyén tulajdonosi jogokat gyakorló személyként az igazgatóságot kell bejegyezni.

	(5) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kijelöléssel nem érintett azon védett vagy védelemre tervezett természeti területek tekintetében, amelyeket - természetvédelmi oltalom hiányában - a szövetkezetnek az Ámt. 25. §-a alapján a vagyonnevesítés szabályai szerint ki kellene adnia, a kisajátítási eljárást a szövetkezettel szemben kell lefolytatni. A kisajátítási kártalanítás összegét a szövetkezet haladéktalanul köteles a szövetkezet vagyonnevesítéssel érintett tagjai között a vagyonnevesítés szabályai szerint felosztani."


10. §

	Az Fkb. a következő 12/D. §-sal egészül ki: 

"12/D. §

	(1) A földkiadás lezárását követően a szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak - ha azok nem a szövetkezet tulajdonát képezik - az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába, vagy a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott utak kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi  LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján adja meg.

	(2) Az (1) bekezdésben meghatározott utak közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és az illetékes nemzeti park igazgatósága kezelésébe kerülnek.

	(3) Az utak önkormányzati tulajdonba kerüléséről az illetékes körzeti földhivatal határozattal értesíti az önkormányzat polgármesterét, a fővárosban a főpolgármestert. A határozat ellen a polgármester, illetőleg a főpolgármester a kézbesítéstől számított 60 napon belül fellebbezhet. 

	(4) Fellebbezés hiányában a földhivatal az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi.

	(5) Ha az út a kárpótlási földalapot is érinti, az (1)-(4) bekezdés szerint kell eljárni.

	(6) A szövetkezet vagyonnevesítésében szereplő út esetében a 12/A.§ (1) bekezdése szerint kell eljárni."


11. §

	Az Fkb. 12/D. §-át követően a következő alcímmel és a 12/E. - 12/K. §-okkal egészül ki:
"A közös tulajdon megszüntetésének
külön szabályai

12/E. §

	(1) A részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont szerződéssel nem szüntetik meg, s az - a tulajdonostársak nagy számánál vagy más körülménynél fogva - nem várható. 

	(2) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az erdőkre, kivéve az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakat.


12/F. §

	(1) A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalnál kezdeményezheti. 

	(2) A kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül a körzeti földhivatal díjtérítés ellenében a tulajdoni lap másolatot és a földmérési alaptérkép hiteles másolatát megküldi a kezdeményezőnek. 

	(3) A kezdeményező a rendelkezésre álló adatok alapján gondoskodik a természetbeni megosztásra irányuló tervezet elkészítéséről. A tervezetnek tartalmaznia kell a földrészletek megközelítéséhez szükséges utakat is. Az utak kialakítása mentes a földvédelmi járulék megfizetése alól.

	(4) A megosztási tervezetet úgy kell elkészíteni, hogy a kialakítandó új földrészletek 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az 1994. július 27-ig hatályban volt jogszabályok alapján zártkertnek minősült területen a kialakítandó új földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet. 

	(5) A megosztási tervezetnek - a megosztás módjának meghatározásán kívül - tartalmaznia kell a megosztandó földrészleten fennálló jogok és terhek sorsának rendezését, valamint az érintett szakhatóságok hozzájárulását, továbbá az előkészítéssel kapcsolatban felmerült költségeket és azoknak a tulajdonosok közötti felosztását. A felosztás alapja - eltérő megállapodás hiányában - az egyes tulajdonosok tulajdoni hányadának aránya. 




12/G. §

	(1) A megosztási tervezet elkészülése után a kezdeményező összehívja a tulajdonosok közgyűlését.

	(2) A tulajdonosok közgyűléséről - annak időpontját legalább 30 nappal megelőzően - valamennyi tulajdonost írásban, a megosztási tervezet másolatának egyidejű megküldésével kell értesíteni, ezen kívül az értesítést, valamint a megosztási tervet az érintett településen hirdetményi úton és a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni. 

	(3) A tulajdonosok közgyűlésén a tulajdonostársak személyesen vagy írásbeli  meghatalmazással rendelkező képviselőjük útján vehetnek részt. 


12/H. §

	(1) A tulajdonosok közgyűlésén a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. A közgyűlést a kezdeményező hívja össze, és a jelenlévők által megválasztott személy vezeti. A közgyűlésről készített jegyzőkönyvet az elnök, az általa felkért jegyzőkönyv-vezető és a kezdeményező írja alá.

	(2) A tulajdonosok közgyűlése határozatképes, ha azon az ingatlan összesen kétharmad tulajdoni hányadával rendelkező tulajdonostárs jelen van. A közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. 

	(3) Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő három napnál későbbi, de legfeljebb 15 napon belüli időpontra, az eredetivel azonos napirenddel kell összehívni.

	(4) A megismételt közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül és tulajdoni hányadukra tekintet nélkül határozatképes. Ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában kell feltüntetni.

	(5) A közgyűlés határozatát valamennyi tulajdonostársnak meg kell küldeni. A közgyűlés határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül bármelyik tulajdonostárs kérelemmel fordulhat a helyi bírósághoz. A kérelmező a kérelem egy példányát a bírósághoz történő benyújtással egyidőben köteles megküldeni a kezdeményezőnek.

	(6) Ha a közgyűlés nem hozott határozatot a tulajdonközösség megszüntetéséről, bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a tulajdonközösségnek a megosztási terv szerinti megszüntetését. 

12/I. §

	(1) A tulajdonosok közgyűlésének feladata a megosztási terv megtárgyalása, az attól eltérő javaslatok vagy a tulajdonostársak közötti megállapodások rögzítése és a megosztási terv véglegesítése. 

	(2) A közgyűlésen a tulajdonostársak egymás között a megosztási tervtől eltérően megállapodhatnak egymás tulajdoni hányadának megváltásában, vagy több tervezett földrészlet helyett egy, közös tulajdonba kerülő földrészlet kialakításában, valamint a megosztás költségeinek viselésében. A megosztási tervtől eltérő megállapodást a közgyűlés határozatába bele kell foglalni. 

	(3) A közgyűlési határozatnak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon tartalmaznia kell a földrészletek és a tulajdonosok megjelölését, tulajdoni hányadukat, valamint az eredeti földrészletre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogoknak, tényeknek és azok jogosultjainak az új földrészletekre vonatkozó meghatározását. A közgyűlés határozatában rendelkezni kell a felmerült költségek viseléséről.

	(4) Ha a tulajdonostársak többsége között a tulajdoni hányadoknak megfelelő használat kialakult, és azt a többi tulajdonostárs nem kifogásolja, ezt a közgyűlési határozatban rögzíteni kell. 

	(5) A közgyűlés meg nem támadott határozatát a 12/H. § (5) bekezdésében írt határidő lejártát követő 15 napon belül a kezdeményező köteles megküldeni a körzeti földhivatalnak, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés céljából. A földhivatal a közgyűlési határozat és az annak megfelelően elkészített vázrajz alapján átvezeti a változásokat az ingatlan-nyilvántartásban. A bejegyzés illetékmentes.


12/J. §

	(1) A közgyűlési határozat elmaradása miatt, illetve a határozat ellen előterjesztett kérelemhez mellékelni kell a megosztási tervezetet és a közgyűlés jegyzőkönyvét. 

	(2) A bíróság a tulajdonközösség megszüntetése felől - szükség esetén az érdekeltek, valamint szakértők meghallgatásával - peren kívüli eljárásban határoz. 

	(3) A bíróság határozatának tartalmaznia kell a 12/I. § (3) bekezdésében foglaltakat.

	(4) A bíróság határozatát a tulajdonosokon és az új földrészleteket terhelő jogok jogosultjain kívül közölni kell a körzeti földhivatallal is.


12/K. §

	A közös tulajdonnak az e törvény rendelkezései szerinti megszüntetése következtében létrejött közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni."


12. §

	Az Fkb. 13. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(4) Ha a földkiadás, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározása céljából az FM hivatal nyilvános sorsolást tart, ezt a sorsolást megelőzően legalább 30 nappal a Magyar Közlönyben közzéteszi.  A hirdetménynek tartalmaznia kell a sorsolás helyét, időpontját, a sorsolásra kerülő táblák helyrajzi számát, területét, AK értékét, a terület hasznosítására vonatkozó korlátozásokat (védett természeti terület, stb.) és az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelőjét. A hirdetményben meg kell jelölni a sorsoláson részvételre jogosultak körét. A sorsolást a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenő jogosult később a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot sem érvényesíthet, ebből az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg."


13. §

	Az Fkb. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

	"(5) A szövetkezet a földhasználati jogával terhelt földeket a földalap elkülönítési tervezetet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedése után egy évnél hosszabb időre haszonbérbe nem adhatja."



Záró rendelkezések

14. §

	(1) E törvény  - a 7. és a 10. § kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

	(2) A törvény 7. és 10. §-a 2000. január 1. napján lép hatályba.

	(3) Az Fkb. 7/A. § (4) bekezdésében szereplő 90 napos határidő a törvény hatálybalépését követő hónap első napján kezdődik azokban az esetekben, amikor az adott szövetkezetet érintő valamennyi, földkiadással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzés a törvény hatálybalépése előtt megtörtént.
	(4) Az Fkb. 12/A. § (1) és (2) bekezdése és a 12/D. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat vagy a Magyar Állam tulajdonába kerülő ingatlanok esetében az azt létesítő szövetkezet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával a társasági adóból adókedvezményt érvényesíthet.
	(5) Az Fkb. 12/A. § (1) bekezdése és a 12/D. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatok tulajdonába kerülő ingatlanok kezelésével kapcsolatban az önkormányzatoknál felmerülő költségek fedezésére 2000. január 1-től kezdődően az állami költségvetésben normatív támogatásként fedezetet kell biztosítani.

	(6) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

	a) a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

	"(4) A (3) bekezdésben írt esetben a kisajátítási eljárás során a részarány-tulajdonosokat a közgyűlésükön többségi szavazással meghatalmazott személy képviseli."

	b) a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény 3 §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(1) A II. földalap árverésén értékesített földek által határolt helyi közutak e törvény erejénél fogva ingyenesen kerülnek a települési önkormányzat tulajdonába."

	c) E törvény rendelkezéseit a törvény hatályba lépésekor folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell, egyidejűleg az Fkb. 13. § (6) bekezdésében foglaltakat az Fkb. 9/B §-a (7) bekezdésének figyelembevételével kell alkalmazni.

	d) Az Ámt. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

	"(5) Az (1) bekezdés második fordulata és a (3) bekezdés szerinti vagyonnevesítésre - ha az még nem történt meg - csak a részarány-tulajdon rendezésénél mutatkozó AK hiány megszüntetése után kerülhet sor."





	e) Az Ámt. a következő 25/A. §-sal egészül ki:

"25/A. §

	(1) Ha a jogutód nélkül megszűnt, illetőleg a törvény hatálybalépését követően megszűnő szövetkezet után marad fel nem osztott termőföldvagyon, azt az FM hivatal árverésen értékesíti.

	(2) Ha a részarány-tulajdon kielégítését követően 100 AK-nál kisebb értékű földterület marad a szövetkezet használatában, és ennek felosztása során az egy főre jutó hányad a 0,5 AK-t nem éri el, az FM Hivatal az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

	(3) Az árverés lefolytatására a bírósági végrehajtási eljárásról szóló törvény ingatlan árverésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

	(4) A vételárat - az árveréssel kapcsolatos költségek levonása után - a szövetkezetben részarány-tulajdonra jogosultak között, tulajdoni hányaduk arányában kell felosztani."

I N D O K O L Á S


(Az 1. §-hoz)

	A több településre kiterjedő szövetkezeteknél a részarány-tulajdon kiadását jelenleg megakadályozza az, ha egy településen a földkijelölést vitatják. Ilyen esetben ott sem lehet megkezdeni a földkiadást, ahol a kijelölést minden érintett elfogadta. A javaslat szerint az ilyen esetekben el lehet végezni a földkiadást - a beviteli kötelezettség alapján keletkezett részarány-tulajdon tekintetében, de legfeljebb az erre a célra kijelölt föld 80 %-áig terjedően - azokon a településeken, ahol a kijelölést nem vitatták.

	Sok településen előfordult, hogy az eredetileg kijelölt földalap különböző okok miatt nem volt elegendő a jogos igények kielégítésére. Ezekben az esetekben az összes rendelkezésre álló földet fel kell használni a részarány kiadására.


(A 2. §-hoz)

	A földkiadási ügyek jelenlegi állásából egyértelműen megállapítható, hogy lesznek olyan települések, ahol az összes lehetséges földterület kiadása után is maradnak kielégítetlen földkiadási igények. Ezeket az igénylőket az állam pénzzel kártalanítja, ennek mértéke 3.000.- Ft aranykoronánként. A kártalanításra vonatkozó határozat ellen csak bírósági jogorvoslatnak van helye.


(A 3. §-hoz)

	A földkiadási eljárás során az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: FM hivatal) - az érintettek kérelme alapján - lehetőség szerint a kérelemben foglalt módon adja ki a földet. 

	A jelenleg hatályos szabályozás szerint a sorsolás után már nincs lehetőség a földkiadással kapcsolatban semmilyen módosításra, a javaslat lehetőséget nyújt arra, hogy az érdekeltek a nekik jutott részt egymás között elcserélhessék a sorsolást követő 15 napon belül.

	Korábban sokszor előfordult, hogy a szövetkezet megváltoztatta valamely földrészlet művelési ágát, ezt azonban nem jelentette be a földhivatalnak, így az ilyen területeket a valóságtól eltérő nyilvántartási adatok szerint vették fel a földalapba. Az ebből eredő indokolatlan és jogszerűtlen előnyök és hátrányok megelőzésére a javaslat úgy rendelkezik, hogy az ilyen esetekben a földkiadás során a tényleges művelési ág szerinti aranykorona (a továbbiakban: AK) értéket kell figyelembe venni.
(A 4. §-hoz)

	A földkiadási eljárás során igen sokszor vitatják a tulajdonosok az  FM hivatal határozatának a tényleges értéknövekedést eredményező költségekre vonatkozó részét, a határozat jogerőre emelkedéséig pedig nem lehet elvégezni a föld  kiadását sem. Az eljárás egyszerűsítése érdekében a jövőben minden földkiadási ügyben külön határozatot kell hozni a költségtérítésről, s e határozat ellen is csak bírói jogorvoslatnak lesz helye.


(Az 5. §-hoz)

	Számos alkalommal előfordult, hogy a részarány-tulajdonost nem lehetett megtalálni az általa megadott lakcímen, ez pedig megakasztotta az egész folyamatot. A jövőben az eredménytelen postai kézbesítés esetén lehetővé válik a határozatnak hirdetmény útján való kézbesítése is.


(A 6. §-hoz)

	A földkiadásból korábban kimaradtak mind a halastavak, mind pedig az úgynevezett művelés alól kivett területek (felhagyott külszíni bányák, tavak, vízállások, mocsarak, holtágak stb.), melyek azonban jelentős értéket képviselnek, és általában van is rájuk igény. A javaslat értelmében ezeket az ingatlanokat is fel kell használni a részarány-igények kielégítésére. A kiadás során a halastavakat a településen előforduló legmagasabb AK értékű szántó művelési ágú ingatlannal kell figyelembe venni, az egyéb területeknél pedig lehetőség szerint meg kell állapítani a tényleges művelési ágat, és el kell végezni a földminősítést, ha pedig ez nem lehetséges, a területet a településen előforduló legalacsonyabb AK értékű szántó értékével kell figyelembe venni.


(A 7. és 10. §-hoz)

	A részarány-tulajdonok kiadásának lezárását követően a szövetkezet használatában volt, önálló helyrajzi számon nyilvántartott út, árok, csatorna, töltés és az ezekhez tartozó műtárgyak - ha nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltető tulajdonában - az illetékes települési önkormányzat tulajdonába kerülnek. E rendelkezés alól kivételt képeznek a védett vagy védelemre tervezett természeti területekhez tartozó ilyen ingatlanok, melyek a Magyar Állam tulajdonába és az illetékes nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek. A tulajdonos-változás lebonyolítása az illetékes körzeti földhivatal feladata.



(A 8. §-hoz)


	A földkiadó bizottságok igen sok esetben elvégezték a részarány-tulajdon tényleges kiadását, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot azonban nem készítettek. A jövőben az FM hivatal határozattal pótolhatja ezt a mulasztást.

	Néhány esetben a kiadott földterület csekély mértékben eltér a határozatban szereplőtől. Nem kell az eltérést figyelembe venni, ha az nem haladja meg a terület 5 %-át vagy nem több 1 AK-nál.

	A részarány-tulajdonos az igénybejelentéskor kérhette, hogy tulajdonát alakítsák önálló földrészletté, az ehhez szükséges földmérési munkát azonban neki kell elvégeztetnie. Abban az esetben, ha az FM hivatal felszólítása ellenére határidőben nem nyújtja be a földhivatali záradékkal ellátott földmérési munkarészt, tulajdonát osztatlan közös tulajdonként kell kiadni.


(A 9. §-hoz)

	A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény értelmében a részarány-földalapba kijelölt védett és védelemre tervezett földrészletek kijelölése megszűnt, emiatt sok szövetkezetnél keletkezett AK hiány. E hiány csökkentése érdekében a javaslat olyan rendelkezést tartalmaz, hogy az FM hivatal megállapítja azon személyek körét és jogosultságuk mértékét, akik a terület kisajátításakor a kártalanításra jogosultak lesznek. A területek állami tulajdonba kerüléséig a tulajdonosi jogosítványokat - az elidegenítés kivételével - az illetékes nemzeti park igazgatóság gyakorolja. A kisajátításig a földrészlet hasznosításából származó bevételeket az igazgatóság a jogosultaknak adja át, ha pedig ilyen bevétel nem keletkezik, az igazgatóság a tulajdoni korlátozás mértékével arányos használati díjat fizet.

	Azon védett vagy védelemre tervezett természeti területek esetében, melyeket nem jelöltek ki a földalapba, az 1995. évi XCIII. törvény szerinti kisajátítási eljárást a szövetkezettel szemben kell lefolytatni, a kártalanítás összegét pedig a szövetkezet haladéktalanul köteles a vagyonnevesítéssel érintett tagjai között ennek megfelelően szétosztani.


(A 11. §-hoz)

	A földkiadás során - a törvény rendelkezése következtében - igen sok esetben keletkeztek olyan tulajdonközösségek, melyek a föld bármilyen hasznosítását gyakorlatilag lehetetlenné teszik, nem ritka az sem, hogy egy földrészletnek többszáz tulajdonosa is van. A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint ennek megszüntetése gyakorlatilag csak egy hosszadalmas, több évig tartó és igen bonyolult perrel lehetséges. Ennek a kényszerű helyzetnek a feloldására tartalmaz különleges rendelkezéseket ez a szakasz.

	A különleges rendelkezés csak abban az esetben alkalmazható, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont egymás között szerződéssel nem szüntetik meg, és az - a tulajdonostársak nagy száma vagy egyéb körülmény miatt - nem várható. Ebben az esetben bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a közös tulajdon megszüntetését az illetékes körzeti földhivatalnál. 

	A földhivatal a szükséges adatokat megküldi a kezdeményezőnek, aki ezek alapján gondoskodik a megosztási tervezet elkészítéséről. A tervezetnek tartalmaznia kell a földrészletek megközelítéséhez szükséges utakat is (az utak kialakításához szükséges terület után nem kell földvédelmi járulékot fizetni), az új földrészleteket úgy kell kialakítani, hogy területük nem lehet kevesebb 3000 m2-nél, a korábban zártkertnek minősülő területeknél pedig 1500 m2-nél. A megosztási tervezetnek tartalmaznia kell a megosztás módját, a megosztandó földrészleten fennálló jogok és terhek sorsának rendezését, az érintett szakhatóságok hozzájárulását, továbbá az elkészítéssel kapcsolatos költségeket és azoknak a tulajdonosok közötti felosztását is. A költségek felosztásának alapja - az érdekeltek eltérő megállapodásának hiányában - az egyes tulajdonosok tulajdoni hányadának aránya. 

	A tervezet elkészülése után a kezdeményező összehívja a tulajdonosok közgyűlését, egyben a tervezetet az érintett településen hirdetményi úton és a helyben szokásos más alkalmas módon is közzéteszi.

	A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. A közgyűlés határozatképes, ha azon az ingatlan összesen kétharmad tulajdoni hányadával rendelkező tulajdonostárs jelen van; a közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés a megjelentek számára és tulajdoni arányára tekintet nélkül határozatképes, ezt a meghívóban fel kell tüntetni. A közgyűlés határozata ellen - vagy a határozat elmaradása miatt - bármely tulajdonostárs az illetékes helyi bírósághoz fordulhat.

	A közgyűlési határozatnak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon tartalmaznia kell a kialakított földrészletek és a tulajdonosok megjelölését, tulajdoni hányadukat, az eredeti földrészletre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogoknak, tényeknek és azok jogosultjainak az új földrészletekre vonatkozó meghatározását, emellett rendelkeznie kell a felmerült költségek viseléséről. Ha a határozatot a kézbesítésétől számított 15 napon belül senki sem támadja meg, a kezdeményező köteles azt megküldeni a földhivatalnak, mely a határozat és az annak megfelelően elkészített vázrajz alapján átvezeti a változásokat. Ez a bejegyzés illetékmentes.

	Ha a tulajdonközösség megszüntetése ügyében bírósági eljárásra kerül sor, a bíróság peren kívüli eljárásban hoz döntést.

	Abban az esetben, ha a tulajdonközösségnek e törvény rendelkezései szerinti megszüntetése következtében ismételten közös tulajdon jön létre, ennek megszüntetésére már a Ptk. szabályait kell alkalmazni.


(A 12. §-hoz)

	A földkiadás, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározása céljából az FM hivatal nyilvános sorsolást tart. Ennek helyét, időpontját, a sorsolásra kerülő táblák helyrajzi számát, AK értékét és a terület hasznosítására vonatkozó korlátozásokat a Magyar Közlönyben közzé kell tenni a sorsolást megelőzően legalább 30 nappal. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenő jogosult később - a mulasztásra hivatkozva - semmilyen jogot sem érvényesíthet.


(A 13. §-hoz)

	A szövetkezet a földalap elkülönítési tervezetet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedését követően a földhasználati jogával terhelt földeket egy évnél hosszabb időre nem adhatja haszonbérbe.


(A 14. §-hoz)

	A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ez alól az önkormányzati vagy állami tulajdonba kerülő utakra, árkokra és más hasonló ingatlanokra vonatkozó rendelkezések kivételek; ez utóbbiak hatályba lépésének időpontja 2000. január 1. napja.

	A szövetkezet a használatából kikerülő utak, árkok, csatornák létesítésével kapcsolatos költségei fejében a társasági adóból adókedvezményt érvényesíthet.

	Az önkormányzatok tulajdonába kerülő ingatlanok kezelésével kapcsolatban az önkormányzatoknál felmerülő költségek fedezésére 2000. január 1-től kezdődően normatív támogatásként fedezetet kell biztosítani az állami költségvetésben.

	A javaslat szabályozza a jogutód nélkül megszűnt (vagy a jövőben megszűnő) szövetkezetek után maradó termőföldvagyon, valamint a részarány-tulajdonra vonatkozó igény kielégítését követően visszamaradó 100 AK-nál kisebb értékű földterületek sorsát is. Ezeket a területeket az FM hivatal árverésen értékesíti, a befolyt vételárat pedig - a költségek levonása után - a részarány-tulajdonosok között osztja fel tulajdoni hányaduk arányában.

5



