A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/757. számú
törvényjavaslat
a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Torgyán József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
1999. február
1999. évi...........törvény
a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
módosításáról
1. §
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9.§-a az alábbiak szerint módosul:
"9. § (1) Tulajdonszerzési tilalom alatt álló személy javára, termőföld tulajdonjogának megszerzésére irányuló jog (különösen elővásárlási vagy vételi jog) érvényesen még a tilalom megszűnéséhez, mint feltételhez kapcsolódóan sem köthető ki.
(2) A tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel az e törvényben meghatározott tulajdonszerzési korlátozásba ütköző módon, illetőleg a megengedett szerzési mértéket meghaladóan termőföld vagy védett természeti terület tulajdonjogának megszerzésére kerülne sor, a föld fekvése szerinti körzeti földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el.
(3) Termőföld tulajdonjogára vonatkozó szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat."
2. §
Az Ftv. 10. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Termőföld vagy tanya eladása esetén a haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt elővásárlási jog illeti meg, feltéve, hogy tulajdonszerzését a törvény nem zárja ki."
3. §
Az Ftv. kiegészül a következő 11/A.§-sal:
"11/A. §
A föld használatával összefüggésben nyújtott költségvetési támogatást igénybe venni csak a föld fekvése szerinti földhivatal által nyilvántartott földhasználatra lehet."
4. §
Az Ftv. a következő alcímmel, valamint 25/A. és 25/B. §-sal egészül ki:
"Földhasználati nyilvántartás
25/A. §
(1) A földhivatal az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező-, vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földekről önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza a földrészletek ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi számát, alrészleteit, a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek használójának nevét, lakcímét, a használat jogcímét, határozott időre kötött szerződés esetén a használat időtartamát.
(2) Aki szerződés alapján termőföldet használ, s annak területe - a földrészletek számától függetlenül - az egy hektárt meghaladja, köteles a szerződést annak megkötésétől számított harminc napon belül a földhivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott mértékben saját tulajdonú, vagy közös háztartásban élő személy, illetve közeli hozzátartozó [Ptk. 685.§ b) pont] tulajdonában álló termőföldet használ, a földrészlet vagy földrészletek (1) bekezdés szerinti adatait köteles a földhivatalnál a használatbavételtől számított harminc napon belül bejelenteni.
(4) A földhivatal a szerződés benyújtását, illetve a bejelentés megtörténtét, valamint a nyilvántartott tényeknek a tényleges helyzettel való egyezőségét hivatalból ellenőrizheti.
(5) A (2) és (3) bekezdés szabályait akkor is alkalmazni kell, ha az e bekezdések alapján használt földterületek együttesen az egy hektárt meghaladják.
(6) A szerződés benyújtását, illetve a bejelentést elmulasztó földhasználót a földhivatal bírsággal sújtja, aminek mértéke a 2. számú melléklet 1.a) pontja szerint számított földvédelmi bírság kétszereséig terjedhet. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A bírság az illetékes megyei (fővárosi) földhivatalt illeti meg.
25/B. §
(1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a szerződés - részben vagy egészben - jogszabályba ütközik, a földhivatal - annak megküldésével - értesíti az ügyészt.
(2) A földhivatal az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból földhasználathoz kötött, költségvetési kapcsolattal összefüggő ügyben hatóság megkeresésére adatot szolgáltat."
5. §
Az Ftv. 43.§-a a következő mondattal egészül ki:
"43.§ A jegyző a hasznosítási kötelezettség tudomására jutott megsértéséről értesíti a földhivatalt."
6. §
Az Ftv 56.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A határidőre meg nem fizetett földvédelmi járulék vagy földvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás."
7. §
Az Ftv. 59. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
"(2) Az e törvényben meghatározott talajvédelmi előírások végrehajtásának részletes szabályait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a környezetvédelmi miniszterrel együttes rendeletben állapítja meg."
8. §
Az Ftv. 63. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A termőföldek minőségét veszélyeztető, a talajban előálló tartós szélsőséges vízháztartási helyzetek vízrendezéssel, vagy öntözéssel való szabályozásának engedélyezése esetén talajtani szakvélemény készítése szükséges."
9. §
Az Ftv. 71. § (2) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul, és a bekezdés a következő új c) ponttal egészül ki:
/A talajvédelmi hatósági ügyekben felettes szerv/
"b) a talajvédelmi hatóság vezetője esetén a fővárosi talajvédelmi hatóság vezetője,
c) a fővárosi talajvédelmi hatóság vezetője esetén a minisztérium."
10. §
Az Ftv. 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A határidőre meg nem fizetett talajvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás."
11. §
Az Ftv. 90. §-ának (1) bekezdése a következő c)-d) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa/
"c) a földhasználati nyilvántartás részletes szabályait,
d) a bírság kiszabásának módját."
12. §
(1) Ez a törvény - a 3. és 4. § kivételével - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Ftv. 62. §-a (4) bekezdésének d) pontja, valamint a 3. számú melléklet 5. b) pontjában az erre való hivatkozás hatályát veszti.
(2) E törvény 3. és 4. §-a 2000. január 1-jén lép hatályba; az ezt megelőzően megkötött szerződéseket 2000. március 31-ig kell a földhivatalnak nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Ugyanez vonatkozik az Ftv. 25/A. § (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségre.
(3) Az Ftv. 9. § (1), illetve (3) bekezdésének rendelkezéseit csak a törvény hatálybalépése után kötött megállapodásokra kell alkalmazni.
Általános Indokolás
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítására 1997-ben az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat központi eleme a belföldi jogi személyek tulajdonszerzési tilalmának feloldása volt. Emellett a törvényjavaslat rendelkezéseket tartalmazott a talajvédelmi hatósági fórumrendszerre és kodifikációs szempontból összhangot teremtett a törvény egyes rendelkezései között. A törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés megkezdte, majd a népszavazási kezdeményezések elbírálásáig felfüggesztette, ezt követően a Kormány a törvényjavaslatot visszavonta.
Az új Kormány mezőgazdasági programja előnyben részesíti az életképes családi gazdaságok kialakulását, illetve a beszerző, szolgáltató és értékesítő tevékenység céljára való szövetkezést preferálja. A földtörvénynek a tulajdonszerzésre, valamint a termőföld hasznosítására vonatkozó szabályai ma megfelelő törvényi kereteket biztosítanak ahhoz, hogy a birtokviszonyok az elkövetkező években - külön szabályozás tárgyát képező támogatási formák létrehozásával - az életképes családi gazdaságok kialakulása irányába fejlődjenek. A törvénymódosítás ezért a tulajdonszerzésre rendelkezéseket nem tartalmaz.
A földtörvény módosítását ma mindenekelőtt az teszi szükségessé, hogy a földhasználati viszonyok nem áttekinthetők, nincs olyan nyilvántartás, ami a földhasználatot rögzíti. A szerzési korlátozások kijátszására irányuló, legtöbbször valamilyen használati jogcímmel palástolt törekvések (zsebszerződések) láthatóvá tétele, másfelől az agrártámogatások igénybevételének feltételét jelentő földhasználat megbízható igazolása érdekében szükség van olyan hiteles, hatóság által vezetett nyilvántartásra, amely bármely jogcímen történő földhasználatot regisztrál.
A földhasználati nyilvántartás szabályain kívül a törvényjavaslat a korábbi törvényjavaslatnak a tulajdonszerzés kérdéseit nem érintő rendelkezéseit is tartalmazza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A tulajdonszerzési tilalom kijátszásának egyik gyakori formája, hogy külföldi állampolgár termőföld tulajdonjogának megszerzésére irányuló elővásárlási vagy vételi jogot köt ki olyan feltétellel, hogy az elővásárlási vagy a vételi jog a tulajdonszerzési tilalom megszűnésének feltételéhez kapcsolódik. A rendelkezés ezt a gyakorlatot kívánja megszüntetni. Ezért kimondja, hogy termőföld tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogot érvényesen még a tilalom megszűnéséhez, mint feltételhez kapcsolódóan sem lehet kikötni.
A 2. §-hoz
A földtörvénynek a haszonbérlőt megillető elővásárlási jogra vonatkozó szabályai kiegészülnek egy olyan rendelkezéssel, ami egyértelművé teszi, hogy az csak azokra a haszonbérlőkre vonatkozik, akiknek tulajdonszerzését a törvény nem zárja ki.
A 3-5. §-hoz
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) szerint a földhasználati nyilvántartást a területileg illetékes földhivatal vezeti. Az ingatlan-nyilvántartás nem alkalmas a földhasználat rögzítésére, mivel annak alapvető rendeltetése a forgalombiztonság megteremtése, ezért az az ingatlanokhoz kapcsolódó tulajdonjog és más dologi jogok nyilvántartására szolgál. A földhasználati nyilvántartásnak ezért az ingatlan-nyilvántartástól elkülönülő önálló nyilvántartásként kell működnie. Ennek megfelelően a használati viszonyok nem a tulajdoni lapon jelennek meg.
A Javaslat kötelezővé teszi az 1 hektár feletti termőföldek használatára irányuló szerződéseknek a területileg illetékes körzeti földhivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából történő benyújtását. Ezen kívül be kell jelenteni a saját tulajdonú, vagy a közeli hozzátartozó vagy vele közös háztartásban élő személy tulajdonában lévő föld használatát is. A bejelentési kötelezettség mind a törvény módosítását követően, mind pedig az azt megelőzően megkötött szerződésekre nézve kötelező. A szerződés benyújtása, illetve az adatok bejelentése elmulasztásának szankciójaként a földhivatal - a földvédelmi bírság kétszereséig terjedő - bírságot szabhat ki a földhasználóra. A bírság a megyei földhivatal bevételét jelenti, amely a nyilvántartás folyamatos vezetésének fedezetéül szolgál.
A szerződések regisztrációja által láthatóvá válnak a külföldiek által kötött haszonbérleti, illetve más, használatra irányuló szerződések. A földhasználó kénytelen helyzetét legalizálni, a törvényes feltételeknek megfelelő szerződést kötni a tulajdonossal, illetve a földhivatal szignalizációja alapján lehetővé válik a semmis szerződések (szerződési kikötések) elleni fellépés. Ez a nyilvántartás alkalmas arra is, hogy annak alapján a földhivatal az agrártámogatások igénybevételéhez szükséges, a tényleges földhasználatot bizonyító hatósági igazolást állítson ki.
A 6. §-hoz
A Javaslat a határidőre meg nem fizetett földvédelmi járulék vagy földvédelmi bírság behajtását teszi egyszerűbbé, gyorsabbá és biztosabbá, mivel mindkettőt adók módjára behajtandó köztartozássá minősíti.
A 7. §-hoz
A földtörvény nem tartalmazza a talajvédelmi előírások végrehajtásának részletes szabályait. A Javaslat felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a környezetvédelmi miniszterrel együttes rendeletben kiadja ezeket a szabályokat.
A 8-9. §-hoz
A 8. § megteremti a szükséges összhangot a földtörvény 62. § (4) bekezdése és a 63.§ (1) bekezdése között, a 9. § pedig rendezi a növényegészségügyi és talajvédelmi állomások hatósági fórumrendszerét. A törvény hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai megmutatják, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban lévő szakmai létszám nem elegendő a másodfokú ügyek megfelelő gyorsaságú intézésére, ezért a Javaslat szerint másodfokon a fővárosi talajvédelmi hatóság vezetője jár el.
A 10. §-hoz
A javaslat a határidőre meg nem fizetett talajvédelmi bírság behajtását teszi egyszerűbbé, gyorsabbá és biztosabbá, mivel adók módjára behajtandó köztartozássá minősíti.
A 11-12. §-hoz
A 11. § a Kormány részére ad felhatalmazást, hogy a földhasználati nyilvántartás részletes szabályait, valamint a bírság kiszabásának módját rendeletben szabályozza. A 12. § a záró rendelkezéseket tartalmazza. A földhivatali nyilvántartás pénzügyi feltételeinek megteremtése indokolja, hogy a törvény két részletben lépjen hatályba. A földhasználati nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések 2000. január 1-jén, az egyéb rendelkezések a törvény kihirdetését követő 30. napon lépnek hatályba.