MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/758. számú törvényjavaslat
a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény
módosításáról
Előadó: dr. Dávid Ibolya
igazságügy-miniszter
Budapest, 1999. február
1999. évi ..... törvény
a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról
Az Országgyűlés a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) módosításáról a következő törvényt alkotja:
A Kbt. 1. §-ának a)-c) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény hatálya alá tartoznak a következő szervezeteknek a 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései:]
“a) az állam, a helyi önkormányzat, a kisebbségi települési önkormányzat, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a központi, a helyi önkormányzati, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítás igazgatási szerve;
b) a köztestület és a köztestületi költségvetési szerv, valamint a közalapítvány;
c) az a)-b) pontban meghatározott szervezet által vagy részvételével a vagyon egyharmadát meghaladó hozzájárulásával létrehozott alapítvány, társadalmi szervezet, illetőleg az olyan közhasznú társaság, biztosító egyesület, víziközmű társulat, ideértve ezek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét is, amely felett az a)-b) pontban meghatározott szervezet a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti irányítási jogokat gyakorol;
e) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet vagy a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatás céljából alapított önkormányzati intézmény, ha országos, regionális vagy helyi közszolgáltató tevékenység gyakorlására jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik;”
(1) A Kbt. 2. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az 1. § szerinti szervezet árubeszerzése, építési beruházása, illetve a szolgáltatás megrendelése során, ha annak a 4. § (1) bekezdése szerinti értéke a beszerzés megkezdésekor külön meghatározott összeget eléri vagy meghaladja (a továbbiakban: közbeszerzés), köteles e törvény szabályai szerint eljárni.
(2) Az 1. § e) pontjában szereplő szervezet kizárólag a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő közbeszerzése tekintetében köteles e törvény szabályai szerint eljárni. A közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül összefügg a közbeszerzés, ha annak tárgya nélkül a közszolgáltató tevékenységet nem lehetne ellátni. Az olyan közbeszerzésre, amelynek tárgyát az ajánlatkérő a közszolgáltató, illetve az azon kívüli tevékenységéhez egyaránt felhasználja, a törvény szabályait kell alkalmazni.”
(2) A Kbt. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a § az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:
“(4) E törvény szabályai szerint jogosult eljárni
a) az 1. §-ban meghatározott szervezet a (3) bekezdés szerinti értékhatár alatti értékű - a központosított közbeszerzés hatálya alá nem tartozó - beszerzése során;
b) az 1. § e) pontja szerinti szervezet a közszolgáltató tevékenységével közvetlenül össze nem függő beszerzése során.
(5) Az e törvényt a (4) bekezdés alapján önkéntesen alkalmazó szervezetre vagy személyre a törvény minden rendelkezése vonatkozik.”
A Kbt. 3. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított szervezetek vonatkozásában, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre jogosultat.
(2) A Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított - az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott - költségvetési szerveknél az egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódóan. A központosított közbeszerzés fedezete a mindenkori Egészségbiztosítási Alap költségvetésében az adott ellátási forma előirányzata."
(1) A Kbt. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A beszerzés értékén a beszerzés megkezdésének időpontjában annak tárgyáért általában kért, illetve kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a (2)-(6) bekezdésben és az 5. §-ban foglaltakra tekintettel meghatározott - legmagasabb összegű ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték).”
(2) A Kbt. 4. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
“(6) A több év alatt megvalósuló építési beruházás esetén a közbeszerzés értéke a teljes beruházás ellenértéke.
(7) Az ajánlatkérő az időszakonként visszatérő, egy évnél hosszabb vagy határozatlan ideig tartó beszerzés tárgyában kötött szerződésről a szerződéskötést követő öt munkanapon belül a 10. számú melléklet szerinti hirdetményt tesz közzé, ha annak becsült értéke a szerződéskötéskor eléri vagy meghaladja a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatár felét.”
A Kbt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“5. § (1) Tilos e törvény megkerülése céljából a közbeszerzést a (2) bekezdésbe ütköző módon részekre bontani.
(2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek
a) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor (a 4. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével), és
b) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá
c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással összefügg.
(3) Ha a (2) bekezdés alapján több - egyenként a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt el nem érő értékű - beszerzési tárgy együttes értéke miatt közbeszerzési eljárást kell tartani, nem minősül a törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű beszerzési tárgyakat több közbeszerzési eljárásban szerzik be.
(4) Ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, a közbeszerzésnek a költségvetési évben még beszerzendő tárgyaira - azok értékétől függetlenül - csak a törvény szerinti eljárás alapján lehet szerződést kötni."
A Kbt. 6. §-ának a), e) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, a § a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[E törvény hatálya nem terjed ki]
“a) azokra az államtitkot vagy szolgálati titkot érintő, illetőleg nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekkel összefüggő beszerzésekre, amelyek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága a törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;
e) a piaci intervenciós célelőirányzatból megvalósított beszerzésre;
h) a természeti katasztrófa, állatok járványos megbetegedése, továbbá a jelentős ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, illetőleg védekezési készültség esetén a vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre;
i) a beszerzésre, ha az ezzel kapcsolatos szerződést kizárólag más törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján hozott egyéb jogszabályban meghatározott feltételek mellett vagy eljárás alapján lehet megkötni;
j) a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló beszerzésre.”
A Kbt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“8.§ (1) E törvény alkalmazásában építési beruházás az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szakipari, technológiai szerelési munkák.
(2) Ha e törvény az építési beruházással kapcsolatban különös eljárási szabályokat ír elő, e szabályokat kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti tevékenységgel együtt járó és egy közbeszerzési eljárásban megrendelt - annak értékénél alacsonyabb értékű - árura, illetve szolgáltatásra is.”
A Kbt. 9. §-a (2) bekezdésének c), d) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény hatálya nem terjed ki a következő szolgáltatásokra:]
“c) jegybanki tevékenység, pénzügyi szolgáltatás – a pénzügyi lízing kivételével - , valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás;
d) befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység;"
"g) a tervezési tevékenység, ha az ajánlatkérő azzal kapcsolatban külön jogszabályban előírt módon tervpályázatot folytat le;”
A Kbt. 10. §-ának b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § az alábbi k)-s) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
“b) helyi önkormányzati költségvetési szerv: a (fő)polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a körjegyzőség és a közös képviselő-testület hivatala, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének felügyelete alá tartozó egyéb költségvetési szervek, ideértve a hatósági igazgatási, intézményi és egyéb (nem haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytató) igazgatási társulásokat is;"
"d) támogatás: adókedvezmény (ár-, díj-, vám-, illetékkedvezmény), továbbá egy vagy több - az 1.§ a) pontjában meghatározott - szervezet, illetőleg nemzetközi szervezet által pénzforrás juttatása útján biztosított anyagi előny, melyet a 2. § (1) bekezdésében meghatározott közbeszerzésre kell fordítani, feltéve, hogy annak (azoknak) az összege eléri vagy meghaladja a közbeszerzés értékének ötven százalékát vagy a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatárt, és a támogatók között legalább egy - az 1. § a) pontjában meghatározott - szervezet van;
k) nemzetközi szerződés: a más állammal vagy a nemzetközi jog egyéb alanyával kötött, a magyar állam számára nemzetközi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető olyan írásbeli megállapodás, amelyben szerződő félként a Magyar Köztársaság vagy a Magyar Köztársaság Kormánya szerepel;
l) pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben így meghatározott tevékenységek;
m) befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység: az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvényben így meghatározott tevékenységek;
n) építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben így meghatározott fogalom;
o) ajánlatkérő: az 1. § szerinti bármely szervezet, illetőleg a központosított közbeszerzési eljárásban ajánlatkérésre feljogosított szervezet;
p) hirdetmény: az ajánlati vagy a részvételi felhívás (a továbbiakban együtt: felhívás), az előzetes összesített tájékoztató, a tájékoztató az eljárás eredményéről, a tájékoztató a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszának eredményéről, a tájékoztató a 4. § (7) bekezdése szerinti szerződéskötésről, illetve a hirdetmény módosítása vagy visszavonása.
q) alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzésre vonatkozó szerződés teljesítése céljából, arra tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve az 1. § e) pontja vagy a 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szervezetet (személyt), vagy a 6. § g) pontja, illetve a 9. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötést;
r) központi adóhatóság: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei;
s) önkormányzati adóhatóság: az adózás rendjéről szóló törvényben így meghatározott fogalom.”
A Kbt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“12. § (1) A Tanács huszonöt tagból áll. A Tanácsban az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli.
(2) A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek feladata:
a) a legfőbb ügyész;
b) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke;
c) a munkavállalók országos érdekképviseleti szervei;
d) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter;
e) a gazdasági miniszter;
f) az igazságügy-miniszter;
g) a környezetvédelmi miniszter.
(3) A munkavállalók országos érdekképviseleti szervei együttesen két tag jelölésére jogosultak.
(4) A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek képviselik:
a) a Kormány által kijelölt négy személy;
b) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt személy;
c) a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek felügyeletét ellátó személy által kijelölt személy;
d) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;
e) az országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia által együttesen kijelölt személy.
(5) A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Tanácsban a munkáltatók országos érdekképviseletei és a gazdasági kamarák által kijelölt nyolc személy képviseli.
(6) A Tanács elnöke a Tanács tagjává válik akkor is, ha nem a tagok közül választották. Ha a Tanács elnökét a Tanács tagjai közül választották, az elnök a továbbiakban nem képviseli az őt kijelölő (kijelölők) szerinti általános célokat vagy érdekeket, a kijelölő (kijelölők) pedig jogosult a Tanácsba új tagot kijelölni. A kijelölő (kijelölők) a Tanács elnökével szemben nem élhet a 13. § (2) bekezdésében és 14. § (8) bekezdésének b) pontjában biztosított jogával."
A Kbt. 14. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“14. § (1) A Tanács elnökének öt évre történő kinevezéséről a Tanács a jelenlevő tagok kétharmados szótöbbségével dönt. A kinevezés egyszer ismételhető.
(2) A Tanács elnökére a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A Tanács elnöke a helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult.
(4) A Tanács elnöke felett a munkáltatói jogokat a Tanács gyakorolja, az elnök az összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentést (16. § (5) bekezdése) a Tanácsnak köteles megtenni.
(5) A Tanács a tagok közül két évre a jelenlevő tagok kétharmados szótöbbségével hozott döntéssel alelnököt választ.
(6) A Tanács elnökét távolléte esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.
(7) A Tanács elnöke
a) képviseli a Tanácsot;
b) meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein és ismerteti a Tanács éves beszámolóját;
c) a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót ad ki;
d) halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében - a Tanács szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az ülések közötti időszakban rövid úton való szavazást kezdeményez;
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közbeszerzések Tanácsa főtitkára (a továbbiakban: főtitkár), valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke és elnök-helyettese vonatkozásában.
(8) A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása megszűnik
a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a 13. § (1) bekezdésében foglalt körülmények bekövetkezése esetén;
e) halálával.”
A Kbt. 15. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés kiegészül az alábbi új m) ponttal:
[A Tanács]
"i) gondoskodik a "Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjá"-nak (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) az általa meghatározott rendszerességgel történő kiadásáról, közzéteszi a közbeszerzési eljárással kapcsolatban készült hirdetményeket, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatait, valamint a bíróság ezek felülvizsgálata tárgyában hozott jogerős határozatait, a c) pont szerinti ajánlásokat, továbbá egyéb, közbeszerzéssel kapcsolatos közleményeket;
m) nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről, ideértve a közbeszerzési eljárások éves mennyiségét, valamint a beszerzések tárgyainak közbeszerzési eljárás alapján fizetendő ellenértékét is.”
A Kbt. 18. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“18. § (1) A Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet a Közbeszerzések Tanácsának Titkársága végzi. A Titkárságot a főtitkár vezeti.
(2) A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Tanáccsal állnak közszolgálati jogviszonyban. A főtitkár gyakorolja a munkáltatói jogokat a Titkárság alkalmazottai vonatkozásában. A főtitkár főosztályvezetői illetményre jogosult.
(3) A Tanács a Titkárság keretében Szerkesztőbizottságot működtet a Közbeszerzési Értesítő kiadásával kapcsolatos feladata végrehajtásának érdekében."
A Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A Bizottság a Tanács által meghatározott számú és a Tanáccsal közszolgálati jogviszonyban álló közbeszerzési biztosból áll, akiket a Tanács nevez ki és ment fel. A Bizottság elnökét és elnök-helyettesét a közbeszerzési biztosok közül a Tanács a jelen lévő tagok kétharmadának szavazatával választja meg öt évre. Az elnök-helyettes személyére a Bizottság elnöke tesz javaslatot. A Bizottság elnöke és elnök-helyettese újraválasztható. A Bizottság elnöke főosztályvezetői, az elnök-helyettes főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.
(4) A Bizottság elnöke irányítja a Bizottság munkáját, képviseli a Bizottságot és gyakorolja a munkáltatói jogokat - az elnök-helyettes kivételével - a közbeszerzési biztosok vonatkozásában. A Bizottság elnökét távollétében az elnök-helyettes teljes jogkörrel helyettesíti.”
A Kbt. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A Kormány az általa irányított központi költségvetési szervek tekintetében, a helyi önkormányzat a helyi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében rendeletben az (1)-(3) bekezdésben foglalt elveknek megfelelő egyszerűsített eljárásrendet állapíthat meg a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatár alatti értékű beszerzésekre, melyben előírhatja a kért ajánlatok kötelező legkisebb számát is. E rendeletek hatálya sem terjedhet ki azonban a 6. § és 9. § (2) bekezdése szerinti esetekre.”
A Kbt. a 28. §-a után a következő 28/A. §-sal egészül ki:
"28/A. § Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívás, illetve a részvételi felhívás közzétételétől számított legalább negyven napnál korábban, de legfeljebb egy éven belül előzetes összesített tájékoztatót tett közzé, és az tartalmazta legalább a közbeszerzésre vonatkozó - az 1. számú melléklet 4. pontja szerinti - adatokat, a 47. § (1) bekezdésében, a 63. § (5) bekezdésében és a 64. § (4) bekezdésében előírt határidők helyett negyven nap esetén huszonöt, a részvételi jelentkezés huszonöt napos határideje helyett pedig tizenöt napot lehet előírni."
(1) A Kbt. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Ha e törvény a hirdetmény közzétételére határidőt ír elő, a hirdetményt e határidőn belül kell levél formájában megküldeni a Közbeszerzési Értesítő részére."
(2) A Kbt. 29. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A hirdetményben megjelölt határidők a Közbeszerzési Értesítő megjelenését követő napon kezdődnek, és legkorábban az e törvényben megjelölt legrövidebb időtartamot követő első munkanapon járnak le.”
(1) A Kbt. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munka-végzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.”
(2) A Kbt. 31. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő új (4) bekezdés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő (5) bekezdéssel:
"(4) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha az ajánlatkérő által az eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevonni kívánt vagy nevében eljáró érdekelt gazdálkodó szervezet, illetve az eljárásba bevonni kívánt szervezettel vagy személlyel a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.
(5) Ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet."
19. §
A Kbt. 33. §-a a következő új (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2)-(3) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:
“(2) A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mértéket közli és kiköti az ettől – a szerződéskötés során - való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. Ebben az esetben lehetővé kell tenni a többváltozatú ajánlattételt a közbeszerzés mennyiségétől függően.
(3) Az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban, illetve a dokumentációban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A közbeszerzés tárgyának részeit nem lehet kizárólag a mennyiség alapján meghatározni.
(4) Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetve a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni.”
A Kbt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül az alábbi (3)-(4) bekezdéssel:
“(2) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a felhívás közzétételének, illetőleg az ajánlattevő részére közvetlenül való megküldésének időpontjától kezdve legalább tizenöt napig - gyorsított eljárás esetén az ajánlattételi határidő (részvételi jelentkezési határidő) lejártáig - rendelkezésre álljon.
(3) A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.
(4) A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha
a) az ajánlatkérő visszavonja a felhívást;
b) az eljárás a 60. § (1) bekezdésének d) pontja alapján eredménytelen;
c) az ajánlatkérő az eljárás, illetőleg az első szakasz eredményét a felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki."
A Kbt. 41. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő (3)-(7) bekezdésekkel:
“(2) A biztosíték akkor is teljesíthető az előírt összegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével, ha a rendelkezésre bocsátás módjaként az ajánlatkérő bankgaranciát ír elő.
(3) A biztosíték értékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének a (4) bekezdés szerinti megsértése esetén az ajánlatkérőnél előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani.
(4) Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti, és az az ajánlatkérőt illeti meg.
(5) A biztosítékot vissza kell fizetni
a) az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, az ajánlattevő kizárását, az eljárás eredménytelenségének megállapítását, illetve az eredmény kihirdetését követő tíz napon belül;
b) a nyertes ajánlattevő, valamint - az 59. § (1) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték a felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.
(6) Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a biztosíték kétszeres összegének tíz napon belüli megfizetésére köteles
a) az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményét a felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki;
b) a nyertes ajánlattevő, valamint – az 59. § (1) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg.
(7) A két szakaszból álló eljárás (63. §) első (részvételi) szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.”
22. §
A Kbt. 42. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) Az előminősítési eljárás eredményének kihirdetését követően az ajánlatkérő az összes alkalmasnak talált részvételre jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre.”
A Kbt. 43. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép és a § az alábbi (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:
“(2) Az ajánlatban meg kell jelölni az alvállalkozókat, illetőleg a teljesítésben egyébként résztvevő szervezeteket (személyeket), valamint a beszerzésnek azt a részét, amelyre ezekkel szerződést fognak kötni, ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta.
(3) Az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, valamint az alvállalkozókét, ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.
(4) Az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíz napos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
(5) Ha a hiánypótlásról az ajánlatok felbontásának időpontjában dönt az ajánlatkérő, ezt a jegyzőkönyvbe kell foglalni, az ezt követően lehetővé tett hiánypótlásról pedig haladéktalanul, egyidejűleg, írásban tájékoztatni kell az összes ajánlattevőt.
(6) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően benyújtott ajánlati példányok tartalma megegyezik az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén vagy ha a hiánypótlást nem teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni és - ha annak feltételei fennállnak - az 52. § (2) bekezdésének b) vagy d) pontját, illetve az 53. § (1) bekezdésének a) pontját kell alkalmazni.
(7) Ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az ajánlattevőket egyidejűleg, haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell. ”
(1) A Kbt. 44. §-a (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének vagy beszámolójának) benyújtásával;
c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) fizetőképességének megállapítására alkalmas - az ajánlatkérő által előírt tartalmú - egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal.
(2) Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható
a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével);
b) műszaki-technikai felszereltségének leírásával;
c) azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek;
d) a termék leírásával, mintapéldányának, fényképének bemutatásával, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;
e) a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal;
f) termelési, illetve kutatási-fejlesztési képességéről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a termék, illetve a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;
g) a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsításával."
(2) A Kbt. 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § kiegészül az alábbi (5)-(6) bekezdéssel:
“(4) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
(5) Az ajánlatkérőnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
(6) Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti."
(1) A Kbt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“46. § (1) A közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki
a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csőd- illetve felszámolási eljárás folyamatban van;
b) egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult;
c) korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban általa a valóságnak megfelelően ismert, de ettől eltérően közölt adatot (a továbbiakban: hamis adat) szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását a Bizottság vagy a bizottsági határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatával megállapította.
(2) Az ajánlatkérő a felhívásban előírhatja azt is, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállakozó az sem, aki
a) üzletvitele körében öt évnél nem régebben meghozott - jogerős bírósági ítéletben a számviteli renddel vagy a bizonylatadási kötelezettséggel kapcsolatban, illetve jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható ítéletében a Tpt. 11. §-a (2) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban - megállapított jogszabálysértést követett el;
b) korábbi - öt évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős államigazgatási, illetve bírósági határozat megállapította.
(3) Ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati-, vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
(4) Az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
(5) Az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja és - ha az ajánlatkérő ezt előírta - a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása vagy ha van, milyen időpontban járt le és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
(6) Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
(7) Ha jogszabály az (1) bekezdés b) pontja vagy a (3) bekezdés hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban a közbeszerzési eljárásokban kell csatolni, melyekben az eljárás eredményének kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontban történik.
(8) A kizárólag külföldi székhellyel rendelkező ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak a székhelye szerinti ország jogrendszerében meghatározott - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő - hatóságoktól kell igazolást beszerezni, amelyből megállapítható, hogy nincs egy évnél régebben lejárt köztartozása. Az igazolások mellett szükséges nyilatkozni arról, hogy a székhelye szerinti országban milyen köztartozások felelnek meg a 46. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, és ezeket milyen szervezet tartja nyilván.
(9) A két szakaszból álló eljárásban az ajánlathoz nem kell csatolni az (5) és (6) bekezdés szerinti azon igazolásokat, melyeket a részvételi jelentkezéshez csatoltak, kivéve ha a korábban benyújtott igazolás már nem alkalmas az (1) bekezdés b) pontjában vagy a (3) bekezdésben foglaltak bizonyítására."
(2) A Kbt. 46.§-át követő cím helyébe az alábbi cím lép:
"Az ajánlattételi határidő és az ajánlati kötöttség”
A Kbt. 55. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“55. § (1) Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül - az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban - nyilvánosan ki kell hirdetni.
(2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak a meghosszabbított elbírálási határidőig történő fenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége - eltérő nyilatkozat hiányában - a meghosszabbított elbírálási határidő lejártát követő harminc - építési beruházás esetén hatvan - napig tart.
(4) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve teljesítésére nem lenne képes, és emiatt az eljárást eredménytelenné nyilvánítja.
(5) Ha az eredményhirdetés az ajánlati felhívásban meghatározott, vagy a (2) bekezdés szerint módosított időpontban nem történt meg, az ajánlatkérő - a késedelemmel kapcsolatban e törvényben vagy egyéb jogszabályokban előírt következmények viselése mellett - haladéktalanul köteles az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetni.
(6) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont és az összességében legelőnyösebb ajánlat részszempontjai alapján bírálja el, figyelembe véve azoknak a felhívásban előírt sorrendjét és súlyozását.”
27. §
A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“e) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt (55. § (4) bekezdése) eredménytelenné nyilvánítja;”
28. §
(1) A Kbt. 61. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
(2) Az eredményhirdetésre az ajánlattevőket, továbbá – a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén – a külön jogszabályban meghatározott szerveket, személyeket meg kell hívni.”
(2) A Kbt. 61. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót legkésőbb annak kihirdetésétől, illetőleg - eredménytelen eljárás esetén - az eredményhirdetés határidejének lejártától számított öt munkanapon belül a 6. számú mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetményben közzé kell tennie. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével, illetve ha a szerződéskötés később történik, azzal zárul le.
(5) Az ajánlatkérőnek - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az eljárással kapcsolatban keletkezett összes iratot az eljárás lezárulásától számított öt évig meg kell őriznie. Ha az ügyben jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. Az 5. számú melléklet szerinti összegezést - felhívására - a Tanács rendelkezésére kell bocsátani.
(6) Az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet (54. §) öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek, továbbá az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt munkanapon belül.
(7) Az ajánlatkérő kérelemre - annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül - köteles tájékoztatni a más közbeszerzési eljárásban ajánlatkérőként szereplő felet a 46. § (2) bekezdésének b) pontjában szereplő körülményről.
(8) Az ajánlatkérő a költségvetési év végén az éves közbeszerzésekről a 7. számú mellékletben meghatározott minta szerint éves összegezést készít, melyet megküld a Tanácsnak.”
A Kbt. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“62. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetve a felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.
(2) A szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani azzal, hogy az - a 71/B. § (3) és (4) bekezdése szerinti eset kivételével - nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és a harmincadik (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál későbbi időpontban.
(3) Az ajánlatkérő az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.
(4) A szerződést az (1) bekezdés szerinti szervezetnek (személynek) kell teljesítenie, és abban - ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban az alvállalkozók, illetőleg a teljesítésben egyébként résztvevők megnevezését előírta - csak az ajánlatban megjelölt és az eljárás eredményéről közétett 6. számú melléklet szerinti hirdetmény 10. pontjában szereplő szervezet (személy) működhet közre.
(5) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetve részletekben történő teljesítésében állapodtak meg.
(6) Igazolt teljesítés esetén, az (5) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az ajánlattevőként szerződést kötő fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be az 1. § a)-b) pontja szerinti ajánlatkérő bankszámlája terhére.”
30. §
A Kbt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Kbt. a 63. §-a előtt a következő címmel egészül ki:
“A két szakaszból álló eljárások közös szabályai
63. § (1) Két szakaszból áll a nyílt előminősítési, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. Az ilyen eljárások első - részvételi - szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot.
(2) Sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszban nem vehet részt, aki a 46. § hatálya alá tartozik.
(3) A részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(5) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
(4) A két szakaszból álló eljárás során a részvételi felhívásban kell meghatározni az ajánlatok elbírálásának szempontját, továbbá meg lehet határozni az összességében legelőnyösebb ajánlat részszempontjait és azok fontossági sorrendjét, valamint súlyozását. A részvételi felhívásra a 32. § (2) bekezdését, a 33. § (2)-(3) bekezdését, valamint a 40. §-t alkalmazni kell.
(5) A részvételi felhívásban a részvételi jelentkezés határideje nem határozható meg a hirdetmény közzétételétől számított huszonöt napnál rövidebb időtartamban.
(6) A részvételi felhívást visszavonni, illetve a részvételi határidőt indokolt esetben - az indokok közlése mellett - egyszer meghosszabbítani a részvételi határidő lejártáig közzétett hirdetménnyel lehet. A részvételi szakaszra vonatkozó dokumentációt és a részvételi felhívásnak a részvételi szakaszra vonatkozó részeit, valamint a beszerzés tárgyát és mennyiségét a részvételi határidő lejártáig, annak egyéb elemeit az ajánlattételi határidő lejártáig közzétett hirdetménnyel lehet módosítani.
(7) A részvételi jelentkezésben az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
(8) A két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a 43. § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 61. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell."
31. §
A Kbt. 64. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“64. § (1) Az ajánlatkérő a részvételi határidő lejártát követő harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül köteles a részvételre történő jelentkezéseket elbírálni, az eredményt nyilvánosan kihirdetni, valamint az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül köteles az ajánlati felhívásokat megküldeni. E határidőkre, valamint elmulasztásuk következményeire az 55. § (2) és (4)-(5) bekezdését, valamint a 60. § (1) bekezdésének e) pontját kell alkalmazni.
(2) Az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított öt munkanapon belül köteles a részvételi szakasz eredményét a 4. számú mellékletben meghatározott minta szerinti hirdetményben közzétenni, melyben a részvételre jelentkezők alkalmasságának, illetve alkalmatlanságának indokait a részvételi felhívásban meghatározott alkalmassági szempontok szerint kell indokolni.
(3) A két szakaszból álló eljárás ajánlati szakaszában a közvetlenül megküldött ajánlati felhívásnak - a tárgyalásos eljárás kivételével - legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefax számát;
b) hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra;
c) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;
d) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;
e) a címet, amelyre az ajánlatot be kell nyújtani, az ajánlatok felbontásának időpontját és helyét, az ajánlatkérő által a felbontásra meghívottakat;
f) az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálásának részszempontjait, azok fontossági sorrendjét és súlyozását, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek;
g) az ajánlati kötöttség időtartamát;
h) az eredményhirdetés időpontját;
i) a szerződéskötés időpontját.
(4) A két szakaszból álló eljárás ajánlati szakaszában - a tárgyalásos eljárás kivételével - az ajánlattételi határidő nem határozható meg az ajánlati felhívás feladásától számított negyven napnál rövidebb időtartamban.
(5) A két szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi határidő meghosszabbítására a 47. § (2)-(3) bekezdését, a közvetlenül megküldött ajánlati felhívás és az azzal kapcsolatosan kibocsátott dokumentáció módosítására a 48. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy hirdetmény közzététele helyett egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az ajánlattevőket.”
A Kbt. 70. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“70.§ (1) Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha
a) a nyílt vagy a meghívásos eljárás - a 60. § (1) bekezdésének e) vagy f) pontjában foglaltak kivételével - eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételei időközben nem változtak meg;
b) a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni;
c) az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;
d) a beszerzés nyilvánosan közzétett és bárki által igénybe vehető kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és a kedvező feltételek igénybevétele más típusú eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;
e) az ellenszolgáltatás vagy egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását.
(2) Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
(3) Az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén, ha
a) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányozási vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, ami megalapozza a piacképességet, illetve a kutatás-fejlesztés költségeit fedezi;
b) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy eltérő és nem illeszkedő műszaki-technikai jellemzőjű dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a karbantartásban; az ilyen - egy alkalommal, a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;
c) ingatlan tulajdonjogának vagy a használatára, hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul a beszerzés."
A Kbt. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“71. § (1) A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a 70. § (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben kell - a 9. számú mellékletben meghatározott minta szerinti - hirdetménnyel az ajánlattevőket részvételre felhívnia.
(2) A tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívás (illetve a dokumentáció) és az ajánlat eredményhirdetéskori tartalma szerint kell megkötni.
(3) A tárgyalásos eljárásban nem alkalmazhatóak az előminősítési eljárás szabályai. E törvénynek a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó egyéb rendelkezéseit a (4)-(6) bekezdésben, valamint a 71/A. és 71/B. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A tárgyalásos eljárásban az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött ajánlati felhívásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát;
b) szükség esetén a dokumentáció beszerzési helyét, megkérésének határidejét és pénzügyi feltételeit;
c) a beadandó iratok megjelölését;
d) az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásának feltételeit;
e) az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálásának részszempontjait, azok fontossági sorrendjét és súlyozását, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek;
f) az eljárás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt különös szabályait;
g) az első tárgyalás időpontját.
(5) A tárgyalásos eljárásban nem érvényesül az ajánlattételre vonatkozó határidők e törvényben meghatározott legrövidebb tartama, de a határidőt úgy kell megállapítani, hogy az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
(6) Tárgyalásos eljárásban az eljárás eredményét már az utolsó tárgyalás befejezésekor is ki lehet hirdetni."
(1) A Kbt. a 71. §-a után kiegészül a következő 71/A. §-sal:
"71/A. § (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő már a hirdetményben megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni, és a megjelöltek számát meghaladó keretszámot előírva meghatározhatja a tárgyalásra meghívottak létszámát is. A keretszám nem lehet kisebb háromnál.
(2) A hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. A tárgyalásra az előírt keretszámnak megfelelő számú - a részvételi felhívásban meghatározott alkalmassági szempontok alapján kiválasztott - ajánlattevőt kell egyidejűleg, közvetlenül, írásban meghívni, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített ajánlattevők száma lehetővé teszi.
(3) Az ajánlattevőknek közvetlenül megküldött ajánlati felhívásban a 71. § (4) bekezdésében foglaltakon túl meg kell jelölni a részvételi felhívás közzétételének időpontját is."
(2) A Kbt. a 71/A. § után kiegészül a következő 71/B. §-sal:
"71/B. § (1) A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, valamint hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt.
(2) A hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor meg kell küldeni a Bizottság elnöke részére - telefaxon is - az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
(3) A 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben a köztartozások hiányáról (46. § (1) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdése) az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, és az ezekkel kapcsolatos igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolni. Az eljárás megkezdéséről telefaxon tájékoztatni kell a Bizottságot, megjelölve a 71. § (4) bekezdésében és a (2) bekezdésben foglalt adatokat.
(4) A 70. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a kedvező feltételekről való tudomásszerzést követően haladéktalanul ajánlati felhívást küld telefaxon a kedvező feltételeket felajánlónak és még legalább két ismert ajánlattevőnek. A felhívottakkal a kedvező feltételek fennállásának időtartamán belül kell tárgyalni, és a nyertessel írásban szerződést kötni. A kedvező feltételt felajánló dokumentumot is a 61. § (5) bekezdése szerint kell megőrizni.
(5) A 70. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban lehetőség szerint legalább három ajánlattevő részére kell ajánlati felhívást küldeni.”
35. §
A Kbt. 77. §-a kiegészül a következő (3)-(4) bekezdéssel:
“(3) A Bizottság elnöke a három tagú tanács tagjai közül kijelöli azt a jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztost, aki koordinálja az eljárás lefolytatását.
(4) A (3) bekezdés szerint kijelölt közbeszerzési biztos az ideiglenes intézkedésen és a 86. § (4) bekezdése szerinti határozat meghozatalán kívül minden olyan intézkedést megtehet, amelyet a törvény a Bizottság hatáskörébe utal.”
A Kbt. 79. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § az alábbi (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A Bizottság hivatalból jár el az (5)-(6) bekezdés szerinti esetekben, valamint, ha hivatalból való eljárását a következő szervezetek vagy személyek - a hatáskörük ellátása során tudomásukra jutott -, a 76. § (1) bekezdése szerinti eseményekkel kapcsolatban kezdeményezik:
a) a Tanács tagja vagy elnöke;
b) a 10. § d) pontja szerinti támogatást nyújtó szervezet;
c) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetek;
d) az Állami Számvevőszék;
e) a Kormányzati Ellenőrzési Iroda;
f) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal;
g) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint az adatvédelmi biztos.
(5) Ha a Bizottság elnöke a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről küldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzési eljárás alapelveinek vagy szabályainak megsértése, az eljáró közbeszerzési biztosok kijelölésével megindítja a Bizottság hivatalból történő eljárását.
(6) Ha a Bizottság a (3)-(4) és (7) bekezdésnek megfelelően kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, a 86. § (4) bekezdése szerinti határozat meghozatala előtt ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az újonnan tudomásra jutott jogsértésre vonatkozó tényeket írásban vagy a tárgyaláson a felek és az érdekeltek tudomására kell hozni és azokkal kapcsolatban is be kell szerezni álláspontjukat.
(7) Az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Bizottság a (3)-(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
(8) A (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni
a) jogellenes tartalmú felhívás illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát;
b) az előírt határidőnél később közzétett hirdetmény esetén a hirdetmény megjelenését;
c) közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötését.
(9) A jogorvoslati eljárást azonban a jogsértő eseménnyel előidézett állapot fennállása esetén a (8) bekezdésben meghatározott időpont előtt is meg lehet indítani.”
(1) A Kbt. 80. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A kérelemben meg kell jelölni)
“g) hogy a kérelmező kéri-e tárgyalás tartását.”
(2) A Kbt. 80. §-a (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(2) A Bizottság kérelemre indult eljárásáért – az eljárás megindításakor –harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) Ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy az igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, a Bizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok öt napon belüli pótlására."
(3) A Kbt. 80. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Ha a Bizottság megállapítja, hogy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást nem teljesítették, illetőleg a kérelem nem felel meg a 79. § (3) vagy (7) bekezdése szerinti feltételeknek, a kérelmet elutasítja. Az elutasításról szóló határozat ellen a 89-93. § szerinti jogorvoslatnak van helye.
(5) A Bizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni az (1) bekezdés a)-c) és f) pontjaiban szereplő adatokat és javaslatot lehet tenni az (1) bekezdés d), e) és g) pontjaiban foglaltakra. Csatoltan meg kell küldeni továbbá a Bizottságnak a jogsértéssel érintett beszerzéssel (közbeszerzéssel) kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát.”
(6) A (2) bekezdés szerinti díj, a 85. § és a 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti bírság (pénzbírság) beszedésére a Tanács jogosult, melyet a Tanácsnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A teljes díj és a bírság (pénzbírság) huszonöt százaléka a Tanács saját bevétele, a fennmaradó hetvenöt százalék a központi költségvetés központosított bevételét képezi.”
(1) A Kbt. 82. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Bizottság a folyamatban lévő jogorvoslati ügyben kérelemre vagy hivatalból - a jogorvoslati eljárással érintett beszerzést vagy közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötéséig - többségi szavazás alapján ideiglenes intézkedéseket tehet, ha megállapítható, hogy e törvény szabályainak megszegése miatt a közbeszerzések tisztasága sérült, vagy ennek veszélye fennáll.”
(2) A Kbt. 82. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés alkalmazása a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.”
(1) A Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés kiegészül a következő új h) ponttal:
(A Bizottság határozatában)
“f) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő személlyel, illetőleg szervezettel, vagy az azzal jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg szervezettel szemben;
g) elrendelheti az 5. § (4) bekezdésének alkalmazását;
h) a jogsértőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.”
(2) A Kbt. 88. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § kiegészül a következő (6)-(7) bekezdéssel:
“(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. A Bizottság kivételes méltánylást érdemlő esetben, az ügy összes körülményére tekintettel ennél alacsonyabb mértékű bírságot is kiszabhat.
(5) A Bizottság az (1) bekezdésben szereplő intézkedéseket együttesen is alkalmazhatja.
(6) Ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni.
(7) Az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem zárja ki a Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének alkalmazását az e törvénybe ütköző módon kötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében."
40. §
A Kbt. 91. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A bíróság a Bizottság határozatát megváltoztathatja és megteheti a 88.§ (1) bekezdésének b)-g) pontja szerinti intézkedéseket.”
(1) A Kbt. 96. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés kiegészül az alábbi d)-g) ponttal:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza]
"b) a közbeszerzések központosítására irányadó részletes szabályokat, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetek részére fizetendő díjat;
d) az Európai Közösségek segélyprogramjaira irányadó részletes, valamint az e törvénytől eltérő - a programok lebonyolításával összefüggő követelményekhez igazodó - sajátos szabályokat;
e) a 6. § a) pontja szerinti nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekkel összefüggő közbeszerzés fogalmát;
f) a haditechnikai eszközök beszerzésére, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális gazdálkodása keretében végrehajtott beszerzésekre irányadó eljárási szabályokat;
g) a szerződéskötés feltételeként előírt előzetes nemzetbiztonsági ellenőrzés esetén alkalmazandó speciális szabályokat."
(2) A Kbt. 96. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Felhatalmazást kapnak a helyi önkormányzatok, hogy - amennyiben ezt a helyi beszerzések száma és értéke indokolja - rendeletben szabályozzák az általuk alapított helyi önkormányzati költségvetési szervek vonatkozásában
a) a közbeszerzési eljárás kiírásával és elbírálásával kapcsolatos tevékenységre és az abban eljáró személyekre vonatkozó - e törvényben nem szabályozott - rendelkezéseket;
b) a 24. §-sal összhangban a 2. § (3) bekezdése szerinti értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó részletes szabályokat.”
(1) Ez a törvény a kihirdetésének hónapját követő harmadik hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból megindított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.
(2) A Kbt. e törvény 11. §-ával módosított 14. §-ának (1) bekezdését a Tanács elnöke, illetőleg alelnöke megbízatásának lejártától, a Kbt. 12. §-ának (6) bekezdését és 14. §-ának (2)-(4) bekezdését a Tanács elnökének e törvény szerint történt kinevezésétől kell alkalmazni.
(3) A Kbt. e törvény 25. §-ával módosított 46. §-a (1) bekezdésének c) pontját az e törvény hatálybalépését követően elkövetett, majd jogerős és végrehajtható döntőbizottsági vagy bírósági határozattal megállapított hamis adatszolgáltatás esetén kell alkalmazni.
(4) A Kbt. 50. §-ának (2) bekezdésében az "elbírálási" szó helyébe "eredményhirdetési" szó lép.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kbt. 1. §-ának e) pontja után szereplő zárójeles szövegrész, a Kbt. 9. § (2) bekezdésének b) pontja, 10. §-ának c) pontja, 11. §-ának (4) bekezdése, 23. §-ának (3) bekezdése, 26. §-a (5) bekezdésének második mondata, 39. §-a, 42. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, (2) és (6)-(8) bekezdése, 48. §-ának (3) bekezdése, 50. §-ának (3) bekezdése, 56. §-ának (1) bekezdése, 60. §-ának (2)-(3) bekezdése, 68-69. §-a, 73. §-ának (2) bekezdése, 95. §-a, valamint a Kbt. 50. §-a feletti cím.
(6) A Kbt. 1-9. számú mellékletei helyébe e törvény 1-9. számú mellékletei lépnek és a Kbt. kiegészül az e törvény 10. számú melléklete szerinti 10. számú melléklettel.
(7) A bírságnak az e törvény 39. §-a (2) bekezdésével módosított Kbt. 88. § (4) bekezdése szerinti legalacsonyabb mértéke 1999-ben hétszázezer, természetes személyek tekintetében hetvenezer forint.
(8) A külön jogszabály szerinti agrártámogatásból végrehajtott beszerzésekre 1999-ben nem terjed ki a Kbt. hatálya.
43. §
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 13/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“13/B. § (1) Az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek kötelesek az árubeszerzési, építési beruházási, illetve szolgáltatás-megrendelési célra juttatott támogatások felhasználását - ha ennek a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti feltételei fennállnak - a közbeszerzési törvény alkalmazásához kötni. A támogatás felhasználásával kapcsolatos határidőket úgy kell megállapítani, hogy az abból történő beszerzés lefolytatásához a Kbt. alapján szükséges időtartam rendelkezésre álljon.
(2) A támogatás nyújtása nem köthető olyan feltételhez, hogy az abból történő beszerzésre vonatkozó szerződést a támogatási kérelem elbírálását megelőzően kössék meg, vagy az abból megvalósított fejlesztéshez szükséges árut, szolgáltatást vagy építési beruházást megvalósító szervezetet (személyt) előzetesen válasszák ki.”
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál - a területi szervei kivételével -, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatalánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke ötven százalék.”
1. sz. melléklet az 1999. évi ......törvényhez
"1. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez
ELŐZETES ÖSSZESÍTETT TÁJÉKOZTATÓ
1. Az ajánlatkérő és - ha személyük különböző - a kiegészítő tájékoztatást adó neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefaxszámai:
2. A beszerzések tárgyai, mennyisége vagy értéke, (külön részletezve az árubeszerzést, az építési beruházást és a szolgáltatás megrendelését):
3.* Az eljárások megindításának várható időpontja:
4.* Beszerzésenként csoportosítva azok az adatok, amelyeket az ajánlatkérő a
Kbt. 28/A. §-ának alkalmazása érdekében valamely közbeszerzési eljárásról
közöl:
a) a választani kívánt eljárás:
b) a beszerzés tárgya és előrelátható mennyisége:
c) a teljesítés helye és előrelátható határideje:
5.* Egyéb információk:
6. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:
_______________
A *-gal megjelölt pontban szereplő adatot csak akkor kell beírni, ha az ismert."
2. számú melléklet az 1999. évi ..........törvényhez
"2. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez
NYÍLT ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
(AJÁNLATI FELHÍVÁS)
1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefaxszámai:
2. a) A választott eljárás:
b) A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:
3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:
b) A teljesítés helye:
c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:
4. A teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama:
5. * a) A dokumentációt rendelkezésre bocsátó szervezet neve és címe:
b) A dokumentáció megkérésének határideje:
c) A dokumentáció megvásárlásának feltételei:
6. a) Az ajánlattételi határidő, mely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával:
b) Az ajánlat benyújtásának címe:
c) Az ajánlattétel nyelve:
7. a)*Annak meghatározása, hogy az ajánlatok felbontására az ajánlatkérő a törvény 51. § (2) bekezdésében nevesített személyeken kívül kit hív meg:
b) Az ajánlatok felbontásának helye:
8.* a) Az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke:
b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei:
9. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó előírásokra:
10.* A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése:
11. a) Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:
b) az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:
12. Az ajánlati kötöttség lejártának időpontja:
13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontja:
b)** Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának rész-szempontjai, azok fontossági sorrendje és súlyozása:
14. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot tenni:
15. a) Az eredményhirdetés időpontja:
b) A szerződéskötés időpontja:
16.*a) Központosított közbeszerzési eljárás esetén annak jelzése, hogy az
ajánlatkérő több ajánlattevővel kíván szerződést kötni:
b) A több ajánlattevővel való szerződéskötés indoka:
c) A több nyertes kiválasztásának szempontjai:
d) A nyertesek keretszáma:
17. Egyéb információk:
18. * Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatásra:
19. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:
A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges.
** A 13/b) pontot csak akkor kell kitölteni, ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot választják."
3. számú melléklet az 1999. évi .........törvényhez
"3. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez
ELŐMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS
(RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS)
1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefaxszámai:
2. a) A választott eljárás:
b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:
c) A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:
3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:
b) A teljesítés helye:
c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:
4. A teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama:
5.*A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése:
6. a) A részvételi jelentkezés határideje:
b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe:
c) A részvételi jelentkezés nyelve:
7. A részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetés időpontja:
8.*a) Az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke:
b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei:
9. A résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:
10. a) A részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjai:
b) a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná
minősítésének szempontjai:
c) Az ajánlatok elbírálásának szempontja:
d)* az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának
részszempontjai, azok fontossági sorrendje és súlyozása:
11. Annak meghatározása, hogy az ajánlattétel során lehet-e majd több változatú ajánlatot tenni:
12. Egyéb információk:
13. * Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:
14. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:
______________
A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges."
4. számú melléklet az 1999. évi.......törvényhez
“4. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez
Tájékoztató a két szakaszból álló eljárás
részvételi szakaszának eredményéről
1. Az ajánlatkérő neve és címe:
2. A beszerzés tárgya:
3. Az eredményhirdetés időpontja:
4. Az eljárásra jelentkezők száma:
5. Az alkalmasnak minősített jelentkezők neve és címe, valamint minősítésük indokai:
6. Az alkalmatlannak minősített jelentkezők neve és címe, valamint minősítésük indokai:
7.* Az ajánlattételi szakban meghívni kívánt ajánlattevők neve és címe:
8. Egyéb információk:
9. A részvételi felhívás közzétételének napja:
10. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:
___________
* A 7. pontot csak akkor lehet kitölteni, ha az ajánlatkérő a részvételi felhívásban a 67. § (2) vagy a 71/A. § (1) bekezdése alapján keretszámot határozott meg.
5. sz. melléklet az 1999. évi ......törvényhez
"5. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez
ÖSSZEGEZÉS AZ ELJÁRÁSRÓL
1. a) Az ajánlatkérő neve, címe és a beszerzés tárgya, mennyisége:
b) Eredményes volt-e az eljárás:
2. a) Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és részszempontjai szerinti tartalmi elemei:
b) Az ajánlatok a) pont szerinti tartalmi elemeinek az ajánlatkérő általi értékelése (pontszáma vagy minősítése) és ennek indokolása:
3. Az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt, illetve alkalmatlan ajánlattevők neve és az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokai:
4. a) Eredményes eljárás esetén a nyertes ajánlattevő neve és ajánlata kiválasztásának indokai:
b)* A nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő neve és ajánlata kiválasztásának indokai:
5.*A beszerzés azon része, melyre a nyertes, illetve az őt követő ajánlattevő harmadik személlyel szerződést köthet:
6. Tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése:
7.* Egyéb információk:
8.* Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:
9. A tájékoztató elkészítésének időpontja:
______________________
A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll."
6. számú melléklet az 1999. évi .......törvényhez
"6. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez
TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL
1. a) Az ajánlatkérő neve és címe:
b) A beszerzés tárgya és mennyisége:
c) Eredményes volt-e az eljárás:
2. a) A választott eljárás:
b)* Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az eljárás alkalmazását megalapozó körülmények ismertetése:
c)* Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlattételre felkértek felsorolása:
3. Az eredményhirdetés időpontja:
4.* Az ajánlatok elbírálásának szempontjai, ha azokat az eljárást megkezdő hirdetményben nem tették közzé:
5.** A nyertes ajánlattevő neve és címe:
6.* A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő neve és címe:
7. A beérkezett ajánlatok száma:
8.* Az ajánlattevő(k) nevei és címe (i):
9.** Az ellenszolgáltatás összege a beszerzés tárgyának egységeire vetítve:
10.* A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni, e személyek (szervezetek) neve és címe a beszerzés tárgyának részei szerint feltüntetve (ha ez az ajánlatban szerepelt):
11.*** Ha az eljárás eredménytelen, ennek oka:
12.* Egyéb információ:
13.* Az eljárást megkezdő hirdetmény közzétételének napja:
14.* Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:
15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:
____________________
A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll.
A * *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az eljárás eredményes.
A ***-gal megjelölt pontot csak eredménytelen eljárás esetén kell kitölteni."
7. számú melléklet az 1999. évi ......törvényhez
“7. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez
ÉVES ÖSSZEGEZÉS
1. Az ajánlatkérő éves, értékhatár feletti beszerzéseinek száma és értéke:
2. Az ajánlatkérő éves, értékhatár feletti beszerzéseinek részletezése az alábbiak szerint:
a) a beszerzés tárgyai:
b) az eljárás típusai:
c) a nyertes hazai és külföldi ajánlattevők száma:
3. Tárgyalásos eljárások részletezése alkalmazásuk esetei szerint, megadva az éves beszerzések számát, értékét:
4.a) A bíróság által az adott évben jogerősen megállapított szerződésszegések száma:
b) A szerződésszegések típusai:
c) A szerződésszegést elkövető(k) neve, székhelye:
5. Az ajánlatkérő éves, értékhatár alatti beszerzéseinek száma és értéke:
6.* Az ajánlatkérő által központosított közbeszerzési eljárásban beszerzett áruk, szolgáltatások éves értéke:
7.* Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:
________________
A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll."
8. számú melléklet az 1999. évi .... törvényhez
"8. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez
MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS
(RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS)
1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefaxszámai:
2. a) A választott eljárás:
b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:
c) A Kbt. 65.§-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban az ajánlattételre
felhívni kívánt személyek megjelölése:
d) *A gyorsított eljárás alkalmazása feltételének indokolása:
e) A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek:
3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:
b) A teljesítés helye:
c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:
4. A teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama:
5.* A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése:
6. a) A részvételi jelentkezés határideje:
b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe:
c) A részvételi jelentkezés nyelve:
7. A részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetés időpontja:
8.* a) Az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke:
b) Az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételei:
9. A résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:
10. a) A részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjai:
b) a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná
minősítésének szempontjai:
c) Az ajánlatok elbírálásának szempontja:
d)* az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén a
részszempontok, azok fontossági sorrendje és súlyozása:
11. A Kbt. 65.§-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők tervezett száma, keretszáma:
12. Annak meghatározása, hogy az ajánlattétel során lehet-e majd több változatú ajánlatot tenni:
13. Egyéb információk:
14. *Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:
15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:
___________________
A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges.”
9. számú melléklet az 1999. évi .... törvényhez
"9. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez
TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS
(RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS)
1. Az ajánlatkérő neve, címe, távirati címe, telefon-, telex- és telefaxszámai:
2. a) A választott eljárás:
b) Az eljárás alkalmazása feltételének indokolása:
c)*A gyorsított eljárás alkalmazása feltételeinek indokolása:
d)* A szerződés meghatározása, aminek megkötése érdekében tárgyalni kívánnak:
3. a) A beszerzés tárgya és mennyisége:
b) A teljesítés helye:
c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot:
4. A teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama:
5.* A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése:
6. a) A részvételi jelentkezés határideje:
b) A részvételi jelentkezés benyújtásának címe:
c) A részvételi jelentkezés nyelve:
d) Az (első) tárgyalás időpontja:
7. A részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetés időpontja:
8. A résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:
9. a) A részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjai:
b) a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná
minősítésének szempontjai:
c) Az ajánlatok elbírálásának szempontja:
d)* az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén a
részszempontok, azok fontossági sorrendje és súlyozása:
10.* Az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma:
11. Annak meghatározása, hogy lehet-e több változatú ajánlatot tenni:
12.* Az ajánlatkérő által már kiválasztottak nevei és címei:
13. Egyéb információk:
14.* Hivatkozás az előzetes összesített tájékoztatóra:
15. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:
________________
A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az a beszerzés vonatkozásában szükséges."
10. számú melléklet az 1999. évi .... törvényhez
"10. számú melléklet az 1995. évi XL. törvényhez
TÁJÉKOZTATÓ A TÖRVÉNY 4. §-ÁNAK (7) BEKEZDÉSE
SZERINTI SZERZŐDÉSKÖTÉSEKRŐL
1. A beszerző szervezet neve és címe:
2. A beszerzés tárgya és mennyisége:
3. A szerződéskötés időpontja:
4. A szerződést teljesítő fél neve és címe:
5.* A szerződés megkötésére ajánlatot tett egyéb személyek (szervezetek neve és címe):
6. Az ellenszolgáltatás összege a beszerzés tárgyának egységeire vetítve:
7. A beszerzés tárgyának az a része és értéke, amire nézve a szerződést teljesítő fél harmadik személyekkel kíván szerződést kötni, e személyek (szervezetek) neve és címe, a beszerzés tárgyának részei szerint feltüntetve:
8. Egyéb információ:
9.*A beszerzéssel kapcsolatban előzetesen közzétett nyilvános hirdetmény vagy közlemény megjelenésének időpontja, a megjelentető kiadvány neve:
10. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja:
______________
A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll."
általános indokolás
I.
A közbeszerzésekről szóló jogi szabályozás és a közbeszerzési
intézményrendszer működésének tapasztalatai
1. 1995. november 1-jén lépett hatályba a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.). Hazánkban a közbeszerzés jogintézményére az utolsó mintegy ötven esztendőben nem vonatkozott átfogó jogi szabályozás és nem állt fenn ezzel kapcsolatos intézményrendszer sem. Mind a szabályokat, mind az intézményeket közvetlen előzmény nélkül, újonnan kellett létrehozni. A Közbeszerzések Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) 1995. október 4-én alakult, a Közbeszerzési Értesítő első száma 1995. november 10-én jelent meg és 1996. január 1-jétől megkezdte működését a Tanács Titkársága valamint a Döntőbizottság is.
A közbeszerzésekről szóló törvény megalkotásának célja a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, nálunk is az volt, hogy áttekinthetőbbé, nyilvánossá tegye a közpénzek felhasználását, továbbá biztosítsa a közbeszerzések hatékonyságát. Az első évek a közbeszerzési gyakorlat meghonosításának, a szélesebb körű működés biztosításának évei voltak, a közbeszerzés lényegében polgárjogot nyert hazánkban. A gazdaság szereplői fokozatosan tesznek szert közbeszerzési gyakorlatra, elősegítve ezzel a hazai közbeszerzési gyakorlat meghonosításának nem könnyű feladatát.
A közbeszerzési eljárások száma és értékbeli volumene a Kbt. hatálybalépése óta évről-évre növekszik, ami - legalábbis az alkalmazás első két éve vonatkozásában - azt jelzi, hogy az ajánlatkérők egyre nagyobb hányada követi a Kbt. előírásait. A mennyiségi adatok a Tanács kimutatása szerint a következők:
időszak az eljárások száma a közbeszerzések összértéke
1995. 11.01-1996.12.31 3241 150 mrd Ft
1997. 01.01-1997.12.31 4338 292 mrd Ft
1998. 01.01-1998.12.31 4481 382 mrd Ft
A megtartott eljárások között a nyílt eljárások aránya évről-évre csökken a kevésbé ellenőrizhető tárgyalásos eljárások mennyiségének növekedése mellett. Ez a jelenség a Kbt. lényeges céljainak: a közpénzek felhasználása átláthatóságának és a teljes körű versenynek a megvalósulását korlátozza.
A közbeszerzési eljárások mennyiségi adatai az eljárások típusai szerint - a Tanács kimutatása alapján - a következők:
időszak nyílt eljárás meghívásos tárgyalásos száma aránya száma aránya száma aránya
1995. 11.01-1996.12.31 2252 69,5 % 194 6 % 795 24,5 %
1997. 01.01-1997.12.31 2778 64 % 241 6 % 1319 30 %
1998.01.01-1998.06.30 2789 62 % 159 4 % 1533 34 %
A Kbt. betartását a gyors és hatékony jogorvoslati eljárás előírásával kívánták biztosítani az előterjesztők. A jogorvoslati eljárások száma 1996-ban 165 volt, melyből 8 indult a Tanács tagjainak kezdeményezésére, 1997-ben pedig 267 volt, melyből 4 indult a Tanács tagjainak kezdeményezésére. Elmondható, hogy a lefolytatott közbeszerzési eljárások mintegy 5 %-ának megfelelő számú ügyben indult jogorvoslati eljárás. (Figyelembe kell azonban venni, hogy a Döntőbizottság hatáskörébe tartoznak a közbeszerzési eljárás mellőzése miatti jogviták is.)
A hatályos törvény szerint csak a Tanács tagjai kezdeményezhetik a Döntőbizottság hivatalból történő eljárását. Feltételezhető, hogy a Kbt. betartását jobban ösztönözné, ha mindazok a szervezetek jogosultak lennének jogorvoslati eljárás kezdeményezésére, amelyek működésük során tudomást szerezhetnek a Kbt. megszegéséről.
A Tanács egyik feladata a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok keretei között azok végrehajtását elősegítő ajánlások készítése. 1996-ban 6, 1997-ben 2 ajánlás született a következő tárgykörökben:
1996:
1. a Kbt. hatálybalépése előtt megkezdett beszerzésekről;
2. az azonos tárgyú közbeszerzések részekre bontásáról;
3. az építési beruházás ajánlati felhívásának tartalmáról;
4. az ajánlattevők köztartozásával kapcsolatos hatósági igazolásokról;
5. a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közbeszerzéseiről;
6. építési beruházások esetén az ajánlatkérő által az eljárásba bevont személyekről.
1997:
1. a közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül összefüggő beszerzésről;
2. a közbeszerzési eljárás nyertesével kötött szerződés teljesítéséről.
Az ajánlások tárgyaiból megállapítható, hogy azok elsősorban a Kbt. egyes nehezen értelmezhető, vitákra okot adó rendelkezéseivel kapcsolatban igyekeznek egységes gyakorlatot kialakítani. Ezen felül a Tanácshoz és az Igazságügyi Minisztériumhoz számos állásfoglalást kérő levél érkezett, melyekből további gyakorlati problémákat vagy értelmezési nehézségeket lehetett megállapítani. Az így szerzett tapasztalatokat összegezve elmondható, hogy a hatályos törvénnyel kapcsolatos értelmezési, illetve gyakorlati problémák felszínre kerültek, ezért a hatálybalépést követő három év tapasztalatai nyomán időszerűvé vált a Kbt. módosítása.
A Kbt. hatálybalépése óta nemcsak az Állami Számvevőszék készített jelentést a tárgykörben, hanem számos érdekképviseleti szerv, minisztérium is megküldte az előterjesztő részére a törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatait. A központosított közbeszerzések tapasztalatait a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága, valamint - a BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóságának működése kapcsán - a KEI értékelte, az ezekből leszűrt megállapításokat a Javaslat elkészítése során hasznosítottuk.
A Közbeszerzések Tanácsa 1997 folyamán több alkalommal juttatott el módosító javaslatokat az IM-nek, melyek a Tanács, valamint a tagok által képviselt szervezetek tapasztalatait tükrözik. A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása tárgyában készült törvényjavaslat (továbbiakban: Javaslat) tartalmazza a javasolt módosításokat, vagy rendezi a felvetett problémát.
II.
A törvényjavaslat fontosabb rendelkezéseinek ismertetése
1. A Kbt. gyakorlati alkalmazását, értelmezését elősegítő módosítások
A Kbt. egyes esetekben túlságosan szigorú, a gyakorlati alkalmazást aránytalanul megnehezítő szabályokat ír elő, bár a törvény célja ennél egyszerűbb előírások mellett is betartható volna, más esetekben pedig az nehezíti a jogkövető magatartást, hogy a Kbt. megfogalmazása nem teljesen egyértelmű. Ezért a Javaslat a Kbt. számos rendelkezését pontosítja, illetve a követendő eljárásokat egyszerűsíti. Az ilyen tartalmú szabályok közül a lényegesebbek a következők.
a) A Javaslat egyes - a Kbt. által használt - fogalmak meghatározását pontosítja, illetve meghatároz egyes új fogalmakat is, melyeket a törvény megfelelő alkalmazása érdekében egyértelműsíteni szükséges. Így pl. a Javaslat 9. §-ával módosított Kbt. 10. §-ának d) pontja szerinti támogatás fogalmából most egyértelműen megállapítható lesz, hogy amennyiben valamely beszerzésre belföldi - költségvetési források felett rendelkező - és nemzetközi szervezettől származó támogatást is kap az ajánlatkérő, akkor mely esetben kell alkalmaznia a Kbt.-t. A Javaslat meghatározza a nemzetközi szerződés fogalmát is, egyértelművé téve, hogy csak a nemzetközi közjogi szerződések járhatnak azzal a következménnyel, hogy az általuk érintett beszerzések nem tartoznak a Kbt. hatálya alá. Új fogalommeghatározás az alvállalkozó definíciója is, erre többek közt azért van szükség, mert a módosuló Kbt. szerint nemcsak a 15 %-ot meghaladó mértékben igénybevett alvállalkozók személyét kell megnevezni az ajánlatban (ha ezt az ajánlatkérő előírja), hanem az ennél alacsonyabb részben együttesen teljesítőket is. Ezért a Javaslat kiveszi az alvállalkozók köréből azokat a személyeket, akiktől való beszerzés nem tartozna a Kbt. hatálya alá, vagy akik olyan kizárólagos helyzetben vannak, hogy az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez kénytelen igénybe venni őket.
b) A törvényjavaslat 16. §-a egy új 28/A. §-sal egészíti ki a Kbt.-t. A módosítás indoka, hogy számos ajánlatkérő túlságosan is "körülményesnek", időigényesnek tartotta a hatályos törvénynek az eljárási határidőkre vonatkozó rendelkezéseit. A Javaslatban javasolt megoldás lehetővé teszi, hogy ha az ajánlatkérő ún. előzetes összesített tájékoztatót tesz közzé az általa megvalósítani kívánt közbeszerzésekről, úgy a törvényben megkövetelt eljárási határidők jelentős lerövidítésére kerülhet sor.
c) A Javaslat 17. §-ával módosított Kbt. 29. §-ának új (2) bekezdése orvosolja azt a helyzetet, hogy a Kbt. egyes hirdetmények közzétételére rövid határidőt ír elő, viszont ennek teljesítését a Közbeszerzési Értesítő megjelenésének időzítése nem mindig teszi lehetővé. Ezért a Javaslat szerint az előírt határidőkön belül a hirdetményeknek nem kell megjelenniük, hanem ennyi időn belül kell azokat megküldeni a Közbeszerzési Értesítőnek.
d) A Javaslat 18. §-ával módosított Kbt. 31. §-a egyértelműbben szabályozza a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán való részvételből kizárt személyek körét. Ugyanakkor egyes esetekben lehetőséget ad az összeférhetetlenség feloldására is: ha egy olyan szervezet, amely tevékenységi körénél fogva ajánlattevő vagy alvállalkozó lehetne a közbeszerzési eljárásban, írásban nyilatkozik arról, hogy nem kíván ajánlattevő vagy alvállalkozó lenni, a vele munkaviszonyban, vagy egyéb érdekeltségi viszonyban álló személy együttműködhet az ajánlatkérővel.
e) A Javaslat 19. §-ával módosított Kbt. 33. §-a iránymutatást ad a több változatú ajánlattétel szabályaira, valamint arra az esetre, ha az ajánlatkérő lehetővé teszi az ajánlati felhívásban a beszerzés egy részére történő ajánlattételt, az erre vonatkozó részletesebb szabályok ugyanis a hatályos Kbt.-ben nem szerepelnek. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a beszerzés egy részére történő ajánlattétel lehetővé tétele nem ütközhet a Kb. 59. § (1) bekezdésében szereplő azon alapelvvel, hogy az eljárást a legkedvezőbb ajánlatot tevő nyeri meg. A beszerzés egy részére történő ajánlattétel esetén sem szabad előfordulnia, hogy a beszerzést egyszerűen mennyiségi alapon osztja az ajánlatkérő részekre, ugyanis ebben az esetben valójában a beszerzés tárgyának egy vagy több - kizárólag mennyiségi szempontból körülhatárolt - részét már nem a legkedvezőbb ajánlatot tevő fogja teljesíteni. Ezért a felhívásban csak akkor lehet biztosítani a beszerzés egy részére történő ajánlattételt, ha a beszerzés tárgyának olyan tulajdonságai vagy a teljesítésnek olyan feltételei vannak, amelyek miatt ez valóban indokolt, pl. a beszerzést az ország több különböző pontján kell teljesíteni.
f) A kis- és középvállalkozók által felvetett több gyakorlati problémát rendez a törvényjavaslat 20-21. §-a akkor, amikor korlátozza a dokumentáció ellenértékét, és az ajánlati biztosíték mértékét. A Javaslat alapján a Kbt. 37. §-át kiegészítő új (3) bekezdés rögzíti, hogy "a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani", valamint hogy "a biztosíték értékét az ajánlati kötöttség megsértése esetén az ajánlatkérőnél előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani." Ily módon elkerülhető, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatója az ajánlatok elkészítéséhez elengedhetetlen dokumentáció ellenértékét, vagy az ajánlati biztosíték értékét rosszhiszeműen úgy határozza meg, hogy az alacsony tőkeellátottsággal rendelkező vállalkozókat már eleve kizárja az eljárásban való részvétel lehetőségéből.
A Javaslat rendezi azt a kérdést is, hogy a nyertes ajánlattevő részére a biztosítékot - funkciójánál fogva - később kell visszafizetni, mint a többi ajánlattevő részére.
g) A Javaslat 23. §-ával módosított Kbt. 43. §-a lehetővé teszi, hogy ha a benyújtott ajánlatban kizárólag formai hiba van (pl. nem elegendő példányban nyújtották be vagy nem megfelelően írták alá), akkor az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor vagy ezt követően lehetővé tegye a hiány legfeljebb 10 napon belül történő pótlását. Ezt az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel kell biztosítani. Ha az elrendelés az ajánlatok felbontásakor történt, akkor ezt rögzíteni kell a jegyzőkönyvben (a jegyzőkönyvet pedig a Kbt. 61. §-a szerint megküldik az összes ajánlattevő részére), ha pedig utólag történik, akkor az összes ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíteni kell erről.
Fontos érdek fűződik azonban ahhoz, hogy a hiánypótlás ne adjon alkalmat az ajánlatok utólagos (jogszabályba ütköző) módosítására, ezért az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy az újonnan vagy kiegészítőleg megküldött ajánlati példányok tartalma megegyezik-e az eredeti példány tartalmával. Ha eltérést észlel, illetőleg a hiánypótlásnak nem tettek eleget, csak az eredeti példányt (példányokat) kell figyelembe venni és meg kell vizsgálni, nem állnak-e fenn az ajánlat érvénytelenségének vagy az ajánlattevő kizárásának feltételei.
A Javaslat egy további olyan kérdést is szabályoz, melyre a hatályos Kbt. nem adott egyértelmű megoldást: az ajánlatban előforduló számítási hiba esetét. Ezt a kérdést ugyanis nem lehet megoldani a Kbt. 57. §-ának alkalmazásával. Ezért a Javaslat előírja, hogy a nyilvánvaló számítási (pl. összeadási vagy szorzási) hibát az ajánlatkérőnek kell kijavítania úgy, hogy azokat a részletadatokat veszi alapul, amelyeket az ajánlat a beszerzés egyes részelemeire vonatkozóan közöl. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt haladéktalanul értesíteni kell.
h) A törvényjavaslat 25. §-a módosítja a Kbt. 46. §-át, mely az ajánlatkérők kizárásának eseteit tartalmazza. A Kbt. egyes esetekben túlságosan merev, a gyakorlati alkalmazást aránytalanul megnehezítő szabályokat ír elő, annak ellenére, hogy a törvényi célok ennél egyszerűbb, rugalmasabb eljárást lehetővé tevő előírások mellett is megvalósíthatók.
A Javaslat az eljárásból való kizárási okokkal kapcsolatban új elvet követ: vannak olyan kizárási okok, melyek miatt az ajánlatkérő nem köteles a törvény erejénél fogva kizárni az ajánlattevőt, hanem mérlegelheti, hogy az ajánlati felhívásban ezeket is kizáró okként jelöli-e meg. Továbbra is a törvény erejénél fogva nem vehet részt a közbeszerzési eljárásokban az az ajánlattevő, aki csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll, akinek egy évnél régebben lejárt - a Kbt.-ben nevesített - köztartozása van, illetve aki korábbi közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott. A gazdálkodással összefüggő jogsértések, illetve a közbeszerzéssel kapcsolatos szerződésszegések tekintetében az ajánlatkérő mérlegelheti, hogy ezeket kizáró okként megjelöli-e az ajánlati felhívásban.
A 46. § az egy évnél régebben lejárt köztartozásokkal kapcsolatban előírja az ún. nemleges igazolások csatolását. A Kbt. szempontjából jelenleg releváns köztartozások az adó-, illeték- vagy társadalombiztosítási járulék tartozás és az elkülönített állami pénzalapok felé fennálló tartozás. Az adótartozás kategóriájába a helyi adó is beletartozik. A helyi adót és az illetéket nem központilag, hanem településenként tartják nyilván, tehát egy országos hálózattal rendelkező cég gyakorlatilag nem képes az igazolások teljes körű beszerzésére.
A "helyzet" enyhítése érdekében a Javaslat egyrészt az illeték helyett az egy évnél régebben lejárt vámtartozás hiányát követeli meg, hiszen a vám fizetése egyébként is sokkal szorosabb összefüggésben van az ajánlattevők gazdálkodó tevékenységével, mint az illeték. A helyi adótartozás az általános szabályok szerint a jövőben nem lenne eleve kizáró ok, de a helyi vagy helyi kisebbségi önkormányzatok, illetőleg ezek költségvetési szervei ajánlatkérőként előírhatják, hogy a székhelyük szerinti önkormányzat által előírt helyi adótartozással rendelkező ajánlattevők nem vehetnek részt az eljárásban. A Kbt. az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatban - melyek számát az 1999. évi költségvetési törvény a korábbi 6-ról 2-re csökkentette - úgy módosul, hogy az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, áll-e fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége valamely alap iránt és az ezzel szemben fennálló tartozásáról igazolást is kell csatolnia.
A Javaslat továbbá kifejezetten kimondja, hogy ha az ajánlattevő részére olyan tartalmú igazolást állított ki valamely - köztartozást nyilvántartó - hatóság, hogy a kiállítás időpontjában nincs köztartozása, ezt az igazolást vagy másolatát a kiállítástól számított egy évig el kell fogadni a közbeszerzési eljárásokban. A Javaslat meghatározza azt is, hogy a kizárólag külföldi székhellyel rendelkező ajánlattevő hogyan köteles köztartozásának hiányát igazolni.
i) A Javaslat 30-31. §-a a Kbt. 63-64. §-ának módosításával meghatározza a két szakaszból álló eljárások (az előminősítési, a meghívásos, illetve a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás) közös szabályait, azokat a törvényben a jogalkalmazó számára kedvezőbb módon egy helyen lehet megtalálni. Az új előírások rendeznek néhány olyan kérdést is, amit a hatályos Kbt. nem szabályoz egyértelműen. Így pl. a Javaslat rögzíti, hogy az ilyen eljárások első (részvételi) szakaszában a részvételi felhívásban meg kell határozni az ajánlattevők alkalmassága igazolásának módját és megítélésének szempontjait, valamint az ajánlatok elbírálásának szempontjait is. Az összességében legelőnyösebb ajánlat részszempontjait az ajánlatkérő az eljárásnak ebben a szakaszában még nem köteles meghatározni.
A Javaslat rendezi a részvételi felhívás visszavonásának és a részvételi határidő meghosszabbításának szabályait is, melyekre a részvételi határidő lejártáig kerülhet sor. A részvételi felhívásnak azokat a részeit, amelyek az eljárás első szakaszára vonatkoznak (pl. a részvételi határidőt, illetve a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait) csak a részvételi határidő lejártáig lehet módosítani, viszont a részvételi jelentkezésben szereplő azon előírásokat, melyek még az ajánlati szakban is relevánsak (pl. a teljesítés határideje vagy helye), az ajánlattételi határidő lejártáig közzétett hirdetménnyel lehet módosítani, kivéve a beszerzés tárgyát és mennyiségét, hiszen ezek a beszerzésnek olyan lényeges adatai, amelyek módosítása az ajánlattételi szakban már nem indokolt.
A Javaslat meghatározza azt, hogy a részvételi jelentkezéseket a részvételi határidő lejártát követő 30 (építési beruházás esetén 60) napon belül kell elbírálni, az elbírálás eredményének kihirdetésére a nyílt eljárás eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül kell az eljárás második (ajánlattételi) szakaszát megkezdő ajánlati felhívásokat megküldeni. A hatályos Kbt.-től eltérően a Javaslat szerint ezentúl nemcsak az előminősítési eljárás, hanem az összes kétfordulós eljárás részvételi szakaszának eredményét hirdetményben kell majd közzétenni. A Javaslat azt is egyértelművé teszi, hogy az erről szóló hirdetményben milyen részletességgel kell közölni a részvételre jelentkezők alkalmasságának, illetve alkalmatlanságának indokait.
A Javaslat az eljárás második szakaszát megkezdő ajánlati felhívás tartalmát kibővíti, mivel abban az új szabály szerint meg kell határozni az eredményhirdetés és a szerződéskötés időpontját is. A közvetlenül megküldött ajánlati felhívást és az ebben a szakaszban átvett dokumentációt az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött levélben is lehet módosítani, viszont az ajánlati felhívás visszavonásáról továbbra is hirdetményt kell majd közzétenni.
j) A Javaslat 39. §-ával módosított Kbt. 88. §-ának (6) bekezdése rendezi azt a kérdést, hogy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság pl. az ajánlatok helytelen elbírálása miatt semmisíti meg az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, akkor nem köteles az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárást kiírni, hanem módja van arra, hogy a döntését megalapozó tényezőket ismételten (a Döntőbizottság iránymutatására tekintettel) mérlegelje és új döntést hozzon.
k) A módosítások egy része a hatályos törvényben nem teljesen egyértelműen vagy nem elég részletesen szabályozott kérdések rendezését szolgálja, ezek közül néhány azokat a rendelkezéseket érinti, melyekkel kapcsolatban a Tanács ajánlásokat is kibocsátott. Így pl. módosul a Kbt. 5. §-a, melyet a 2/1996. sz. ajánlás, 31. §-a, melyet a 6/1996. sz. ajánlás, 2. §-ának (2) bekezdése, melyet az 1/1997. sz. ajánlás, valamint 62. §-a, melyet a 2/1997. sz. ajánlás érint.
2. A Kbt. betartására ösztönző módosítások
Az I. pontban már kifejtettek szerint a tárgyalásos eljárások számának növekedéséből megállapítható, hogy szükséges bővíteni a Kbt.-ben azoknak a szabályoknak a körét és súlyát, amelyek a törvény betartására ösztönzik a közbeszerzési eljárásokban résztvevőket. Ebbe az irányba hatnak különösen a következő szabályok.
a) A törvényjavaslat 4. §-a a Kbt. 4. §-át új (6) és (7) bekezdéssel egészíti ki. Eszerint a több évig tartó építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzés értékét a teljes beruházás ellenértékét alapul véve kell meghatározni. Ily módon csökkenthető annak a veszélye, hogy az eljárás kiírója a beruházás éves ütemezését meghatározva a Kbt. által tiltott, a törvény megkerülését célzó részekre bontást valósítson meg.
A törvényjavaslat által bevezetni kívánt további fontos változás az, amely alapján kötelező a megkötött szerződésről a gazdasági forgalom tájékoztatása, ha a szerződés
– egy évnél hosszabb időre vagy határozatlan időtartamra szól és
– a beszerzés értéke a szerződés megkötésekor eléri vagy meghaladja a Kbt. szerinti értékhatár felét.
Azáltal, hogy a törvény hatálya alá tartozó szervezet a fenti tényállás megvalósulásakor hirdetményt tesz közzé, lehetőség nyílik arra, hogy mindazok, akik alapos okkal vitatják a beszerzés értékének helyes meghatározását és ezáltal a törvény alkalmazásának mellőzését, jogorvoslati eljárás keretében érvényesíthessék álláspontjukat.
b) A Javaslat 23. §-ával módosított Kbt. 43. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlatban meg kell jelölni az alvállalkozókat, valamint a teljesítésben egyébként közreműködőket és az alvállalkozók alkalmasságát is igazolni kell, ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírja. E szabályt az indokolja, hogy a Javaslat a Kbt. 62. §-ának kiegészítésével úgy rendelkezik, hogy a szerződést csak a nyertes ajánlattevő teljesítheti és abban csak azok a szervezetek működhetnek közre, akiket az ajánlatban és az ennek alapján elkészített - az eljárás eredményéről szóló - hirdetményben megjelöltek, ha a megjelölésüket az ajánlatkérő előírta.
c) A törvényjavaslat 26-27. §-ai módosítják a Kbt. 55. és 60. §-át annak érdekében, hogy az eljárás kiírója ne mentesülhessen automatikusan a beérkezett ajánlatok elbírálásának kötelezettsége alól azáltal, hogy az elbírálást a törvényben előírt határidőn belül nem végzi el és az eredményt nem hirdeti ki.
A Közbeszerzések Tanácsa által is felvetett problémát a Javaslat oly módon kívánja orvosolni, hogy a törvénymódosítás hatálybalépését követően "az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve teljesítésére nem lenne képes és emiatt az eljárást eredménytelenné nyilvánítja." Az elbírálási határidő letelte tehát nem jár azzal a következménnyel, hogy az eljárás ex lege eredménytelennek minősül. Az ajánlatkérő vagy köteles annak eredménytelenné nyilvánításáról határozni (e döntés ellen természetesen jogorvoslat vehető igénybe), vagy haladéktalanul köteles pótlólag eleget tenni jogszabályi kötelezettségének.
d) A Javaslat 28. §-ával módosított Kbt. 61. §-a a hatályos törvényhez képest árnyaltabban szabályozza az ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettségét és részletesebben szól az eredményhirdetéskor közlendő adatok köréről. Az eredményhirdetéskor az eljárásról készült írásbeli összegezésben foglalt adatokat kell kihirdetni, és ezt 5 munkanapon belül meg is kell küldeni az összes ajánlattevő számára. Tájékoztatni kell az ajánlattevőt kizárásáról vagy alkalmatlanná minősítéséről is. A Javaslat előírja azt is, hogy az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet is meg kell küldeni az ajánlattevőknek.
Az eljárás iratainak megőrzési határidejét is meghatározza a Kbt., azokat az eljárás lezárulásától számított 5 évig kell megőrizni, ennek indoka az, hogy a Kbt. 46. §-a szempontjából a közbeszerzésekre vonatkozó egyes tények 5 évig relevánsak.
e) A törvényjavaslat 29. §-a a hatályos szabályozáshoz képest árnyaltabban rendelkezik a nyertes ajánlattevővel való szerződéskötés feltételeiről. A Javaslat - módosítva a Kbt. 62. §-ának (2) bekezdését - előírja, hogy a szerződéskötésre nem kerülhet sor "az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi" időpontban. Ily módon elkerülhető, hogy bár adott esetben a Kbt. szabályainak megsértése miatt benyújtott jogorvoslati kérelemnek a Bizottság helyt ad, a döntőbizottsági határozat azonban az időközben létrejött megállapodás érvényességét már nem érintheti. A rendkívüli sürgősség vagy a kivételesen kedvező beszerzési feltételek fennállása miatt tartott tárgyalásos eljárásban az eredményhirdetést követően azonnal szerződést lehet kötni.
Szintén a Kbt. 62. §-ának módosításával jár együtt annak a fontos garanciális szabálynak a törvénybe foglalása, amely az ajánlatkérő fizetési kötelezettsége teljesítési idejéről és módjáról rendelkezik. A Javaslat meghatározza a beszerző szervezet által fizetendő ellenszolgáltatás "végső" teljesítési időpontját, amely az ajánlattevőként szerződést kötő félnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legfeljebb harminc (építési beruházás esetén hatvan) nap lehet. A szöveg egyértelművé teszi azt is, hogy a teljesítés időpontja a felek szerződéskötést megelőző megállapodásán alapul, a szerződéskötés során tehát az ajánlatkérő érvényesíteni tudja érdekeit.
A közpénzek felett rendelkező közintézmények fizetési késedelembe esése azt a negatív üzenetet közvetíti a gazdasági élet szereplői felé, hogy a közhatalmi funkciókkal is felruházott jogi személyek közjogi jogosítványaikkal visszaélve szegik meg magánjogi jogviszonyból eredő kötelezettségeiket. A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések vonatkozásában a beszerző szerződésszerű teljesítésének elmaradása különösen a likviditási gondokkal küzdő kisvállalkozások számára lehet végzetes. A törvényjavaslat ezért - összhangban a pénzforgalom rendjére vonatkozó jogi szabályozással - előírja, hogy igazolt teljesítés esetén, ha a teljesítési határidő eredménytelenül telt el, "az ajánlattevőként szerződést kötő fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be az ajánlatkérő bankszámlája terhére".
A Javaslat azonban ezt csak a Kbt. 1. §-ának a)-b) pontja szerinti (tehát mindenekelőtt a kincstári körbe tartozó) ajánlatkérőkkel szemben teszi lehetővé. E szabályozás mellett pl. a gazdálkodó szervezetekkel - mint ajánlatkérőkkel - szemben az azonnali beszedési megbízás nem érvényesíthető, így nem fordulhat elő, hogy az azonnali beszedési megbízás miatt a végrehajtási kielégítési sorrendben az ajánlattevő követelése megelőzze a köztartozásokat.
f) A Kbt. rendelkezései megkerülésének megakadályozása érdekében a törvényjavaslat részletesebben szól a tárgyalásos eljárás általános és speciális szabályairól. Így például leírja a "rendkívüli sürgősség" vagy a "rövid ideig fennálló kedvező ajánlat" miatt tartott tárgyalásos eljárás menetét. Szabályozza a Javaslat azt is, hogy mely adatokat kell közölni a közvetlenül megküldött ajánlati felhívásban.
Garanciális szabályként a törvényjavaslat 34. §-a előírja, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról - a lényeges adatok és az eljárás alkalmazását lehetővé tevő körülmények megjelölése mellett - tájékoztatni kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot. Ezáltal a jövőben lehetőség lesz arra, hogy a jogosulatlanul kezdett tárgyalásos eljárás lefolytatásának észlelése esetén a Bizottság jogorvoslati eljárást kezdjen.
g) A Javaslat 36. §-ával módosított Kbt. 79. §-a számos ponton módosítja a Bizottság eljárása kezdeményezésének szabályait, valamint határidejét. A Kbt. betartására leginkább az ösztönzi a jogalkalmazókat, ha minél több jogsértést jogorvoslati eljárás és jogkövetkezmények követnek, ezt szolgálják a Javaslat szerinti módosítások.
A hatályos Kbt. szerint a Bizottság csak akkor jár el hivatalból, ha ezt a Tanács tagja kezdeményezi. Az sem egyértelmű, hogy a kérelemre indult eljárásokban a Bizottság vizsgálhat-e olyan jogsértéseket, melyekre a kérelem nem vonatkozott. A Javaslat most számos más szerv részére is lehetővé teszi a Bizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezését, így pl. a közigazgatási hivatal, az Állami Számvevőszék, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Iroda részére. Jogorvoslati eljárást kezdeményezhet továbbá a költségvetési támogatást nyújtó szervezet, ha úgy találja, hogy a támogatás felhasználója megsértette a Kbt.-t, illetve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetek (ha pl. megállapítják, hogy egy intézmény kiemelt terméket saját hatáskörben szerez be).
A Bizottság kezdeményezés nélkül hivatalból is eljárhat, ha folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, illetve, ha jogsértésről akkor szerez tudomást, amikor a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről szóló iratokat az ajánlatkérő megküldi a részére.
A jogorvoslati eljárás megindításának jogvesztő határideje 60 napról 90 napra növekszik, ez növeli a jogorvoslati eljárás megindításának esélyét. A Javaslat egyes esetekben meghatározza, hogy milyen időpontot kell a jogsértő esemény bekövetkezésének tekinteni. Erre az olyan cselekményeknél van szükség, ahol a bekövetkezett jogsértés folyamatosan tartó jogellenes állapot létrehozásával jár. Így pl. a jogellenes tartalmú ajánlati vagy részvételi felhívás, illetve dokumentáció esetén nem a felhívás megjelenését, hanem az ajánlattételi vagy részvételi jelentkezési határidőt kell a bekövetkezésnek tekinteni, míg a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötését. A Javaslat rögzíti, hogy ha a jogsértés a vélelmezett bekövetkezés előtt ismertté válik, a jogorvoslati eljárást már ekkor is meg lehet kezdeni.
h) Az alkalmazható jogkövetkezmények köre kibővül azzal, hogy a Bizottság előírhatja a Kbt. alkalmazását az egyébként értékhatár alatti beszerzésre is, ha az adott beszerzési tárgyból a költségvetési évben összesen az értékhatárt meghaladó mennyiséget terveztek beszerezni, de a közbeszerzést a törvény megkerülése céljából részekre bontották.
További garanciális elemet tartalmaz a törvényjavaslat 39. §-ának azon rendelkezése, hogy nem korlátozza a jogkövetkezmények együttes alkalmazását és a korábbiaktól eltérően bírságot bármely jogsértés esetében ki lehet szabni. A bírság minimális mértékét a Javaslat szerint az éves költségvetési törvény fogja meghatározni, tehát az követni tudja az eljárások volumenének és így a jogsértések súlyának növekedését. A Javaslat 1999-re jogi személyekkel szemben 700.000, természetes személyekkel szemben 70.000 Ft-ban állapítja meg a bírság minimális mértékét.
A Javaslat 39. §-a a Kbt. 88. §-ának további kiegészítésével egyértelművé teszi, hogy ha egy szerződést a Kbt.-be ütköző módon kötnek meg, alkalmazható rá a Ptk. 200. §-a (2) bekezdése szerinti semmisség esete, ezt nem akadályozza az a tény, hogy a Kbt. egyéb jogkövetkezményeket is előír szankcióként. Így tehát a semmisség megállapítása érdekében bírósághoz lehet fordulni.
3. A Kbt. hatálybalépése óta bekövetkezett jogszabály-változások miatti módosítások
a) A költségvetési szerveket korábban felsoroló 137/1993. (X. 12.) Korm. rendelet helyébe lépett 156/1995. (XII. 26.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyezte a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, ez kihat a Kbt.-nek a központi költségvetési szervek felsorolását tartalmazó 1. §-a a) pontjára. Ugyanennek a rendelkezésnek a módosítását teszi szükségessé a társadalombiztosítási önkormányzatokat megszüntető 1998. évi XXXIX. törvény. A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépése miatt a Kbt.-nek a helyi önkormányzati költségvetési szerveket felsoroló 10. §-a b) pontját is módosítani kell, az 1998. évi XXXIX. törvény miatt pedig a 12. §-t. Megjegyezzük, hogy a társadalombiztosítás felügyeletének változásával szintén érintett Kbt. 22. § (4) bekezdését az 1998. évi XCI. törvény 39. § (3) bekezdésének e) pontja módosította.
b) A tisztességtelen piaci magatartásról szóló 1990. évi LXXXVI. törvényt hatályon kívül helyezte az 1996. évi LVII. törvény, a korábbitól eltérően határozva meg a meghatározó befolyás (illetve az új terminológia szerint irányítás) fogalmát. Ez a Kbt. 1. §-a c) pontjának módosítását teszi szükségessé.
c) Az 1995. évi CXXI. törvény hatályon kívül helyezte a Piaci Intervenciós Alapról szóló korábbi rendelkezéseket és megteremtette a piaci intervenciós célelőirányzatot, ez a Kbt. 6. §-ának e) pontját érinti.
d) Hazánk csatlakozása a NATO-hoz számos jogszabály módosulását fogja szükségessé tenni, a Kbt. alóli kivételek 6. §-ban felsorolt körét is bővíteni kell emiatt.
e) 1997-ben az építésügyre vonatkozó jogszabályok teljes köre megváltozott, ez kihat az építési beruházásnak a Kbt. 8. §-ában meghatározott fogalmára, valamint az építési terveknek a 9. § (2) bekezdésének g) pontjában szereplő körére.
f) Az 1996. évi CXI. és CXII. törvények újraszabályozták az értékpapírjogot és a bankjogot, hatályon kívül helyezve az 1990. évi VI. és az 1991. évi LXIX. törvényeket. Az új törvény a Kbt. korábbi szóhasználatától eltérően nevez el és határoz meg egyes - a Kbt. hatálya alól kivételt képező - szolgáltatásokat, emiatt a Kbt. 9. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontját kell módosítani és a 10. §-t új fogalom-meghatározásokkal kell kiegészíteni.
g) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 1996. év végi módosítása előírta, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító jogszabálynak rendelkeznie kell arról, hogy a bevételt mely költségvetési szerv javára lehet elszámolni. Ez a Döntőbizottság eljárási díjai és az általa kiszabott bírságok tekintetében szükségessé teszi a Kbt. 80. §-ának kiegészítését.
4. A Javaslattal módosított egyéb törvények
A Kbt. hatálya kiterjed a támogatásból megvalósított közbeszerzésekre. A támogatások nyújtásának részletes szabályait számos – általában miniszteri szintű – rendelet tartalmazza, melyek szakmai szempontokat állapítanak meg arról, milyen feltételekkel igényelhető támogatás. Ennek során a rendeletek nem mindig vannak tekintettel arra, hogy a Kbt. szabályait be lehessen tartani. Egyes támogatások nyújtásának feltétele az, hogy a beszerzendő dologgal vagy szolgáltatással kapcsolatban előre kössenek szerződést, vagy legalábbis válasszák ki azt a gazdálkodó szervezetet, amellyel szerződést fognak kötni. Viszont a támogatást igénylő szervezetek előzetesen még ha akarnak sem tudnak közbeszerzési eljárást lefolytatni, mert nem rendelkeznek fedezettel. Ezt a helyzetet rendezi a Javaslat 43. §-a, mely az Áht. módosításával kizárja a támogatás előtti szerződéskötés vagy az ajánlattevő előzetes kiválasztásának megkövetelését.
A közbeszerzések gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy a támogatásokról szóló jogszabályok vagy egyedi döntések gyakran olyan rövid határidőt írnak elő a támogatás felhasználására, hogy az nem felel meg a közbeszerzési eljárás időigényének. A Javaslat az Áht. módosításával ezt sem teszi lehetővé a jövőben.
A Kbt. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben kiegészíti a Közbeszerzések Tanácsával azon országos hatáskörű szervek körét, melyeknél a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőket 50 %-os illetménykiegészítés illeti meg. Ennek oka az, hogy a Tanács is országos hatáskörű szerv és az Országgyűlés felügyelete alatt áll.
III.
A törvényjavaslat által megvalósított jogharmonizációs lépések
A jelenleg hatályos Kbt. alapelvei és rendelkezései alapvetően megfelelnek az EK közbeszerzési irányelveiből eredő jogharmonizációs követelményeknek. A Kbt. Javaslat módosításának elsődleges célja nem jogharmonizációs kötelezettségünk maradéktalan teljesítése, mivel ennek megvalósítására 2000-ben vagy 2001-ben kerülne sor új törvény megalkotásával. Mindazonáltal a Javaslat kialakítása során szempont volt, hogy a módosítás révén egyben további jogközelítést érjünk el, amennyiben az adott kérdéskör szabályozását az egyes irányelvek érintik. Az alábbiakban ezekről a témakörökről nyújtunk rövid áttekintést.
1. A Javaslat 7. §-a újraszabályozza - az új építésügyi jogszabályokkal összhangban - az építési beruházás fogalmát. Ezzel kapcsolatban a Javaslat kimondja, hogy ha a Kbt. az építési beruházással kapcsolatban különös eljárási szabályokat ír elő, ezeket kell alkalmazni az építési beruházással együtt járó - annak értékénél alacsonyabb értékű - áru vagy szolgáltatás megrendelésére is. Az építési beruházás és az árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése viszonyának, illetve elhatárolásának ezen egyértelműbb rendezése összhangban áll az árubeszerzésre vonatkozó 93/36/EGK tanácsi irányelv és az építési beruházásra irányadó 93/37/EGK tanácsi irányelv Európai Bíróság általi értelmezésével.
2. A Javaslat 12. §-a kiegészíti a Tanács feladatkörét a közbeszerzésekre vonatkozó nyilvántartás vezetésével. Ez a megoldás elősegíti az egyes közösségi közbeszerzési irányelvekben előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség majdani teljesítését is.
3. A Javaslat 16. §-a - az egyes közösségi közbeszerzési irányelveket módosító 97/52/EGK tanácsi irányelv szabályozásához hasonlóan - lehetőséget teremt bizonyos feltételek megléte esetén a Kbt.-ben előírt ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lerövidítésére. Ezen feltételek a következők: az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívás, illetve a részvételi felhívás közzétételétől számított legalább negyven napnál korábban, de legfeljebb egy éven belül előzetes összesített tájékoztatót kell közzétennie, és a tájékoztatónak tartalmaznia kell az adott közbeszerzésre vonatkozóan bizonyos adatokat. Ez a megoldás - az említett garanciák mellett - teret enged az eljárási határidők differenciáltabb kezelésének, a rövidebb idő alatt megvalósítható eljárásoknak anélkül, hogy sérülnének az ajánlattevők érdekei.
4. A Javaslat 24. §-a kisebb módosításokkal újraszabályozza az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásának lehetséges eseteit. Ennek során fokozottabban igazodtunk az árubeszerzésre, az építési beruházásra és a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó közösségi irányelvekhez. A javasolt megoldás eredményeként az építési beruházás és a szolgáltatás megrendelése tekintetében is megfelelőbb, alkalmazhatóbb szabályok állnak rendelkezésre az ajánlatkérők részére.
Hibás gyakorlat alakult ki továbbá az ajánlatok értékelésében, illetve az értékelési részszempontok meghatározásában, mivel az ajánlatkérők ezek között rendszeresen szerepeltetik az ajánlattevők alkalmasságának megítélésére szolgáló szempontokat. A helyes - az EK-ban elfogadott - gyakorlat az, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők alkalmasságát a Kbt. 44. §-a alapján megadott szempontokra érkezett igazolások alapján ítéli meg, az alkalmasnak minősített ajánlattevők ajánlatait pedig a Kbt. 34. §-a alapján meghatározott értékelési szempontok alapján és kizárólag azok alapján értékeli. Az ajánlat ún. gazdasági-műszaki tartalma mentén kell ugyanis kiválasztani a legkedvezőbb ajánlatot (Kbt. 59. § (1) bek.) és pl. nem a referenciák alapján. Erre tekintettel a javasolt szabályozás a jelenleginél egyértelműbben írja elő, hogy az ajánlattevők alkalmasságát az ajánlat megfelelőségétől elkülönülve kell vizsgálni.
5. A Javaslat 28. §-a újraszabályozza az ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettségét az ajánlattevők irányában. A Kbt. módosítással érintett 61. §-ában előírt tájékoztatási kötelezettség kidolgozása során figyelemmel voltunk a 97/52/EK irányelvben szabályozott tájékoztatási kötelezettségre, sőt részben szigorúbb módon rendeztük egyelőre e kérdéskört.
6. A Javaslat 29. §-a - többek között - kiegészíti a Kbt.-t az ajánlatkérő részéről történő teljesítés, a pénzügyi ellenszolgáltatás fizetése törvényi határidejével. Másrészt a hirdetményekben, illetve a közbeszerzési szerződések tartalmaként pontosabban követeli meg a fizetési feltételekről, határidőkről való rendelkezést. (A Kbt. az ajánlatkérő részéről való teljesítéssel kapcsolatban ezidáig mindössze 32. §-ának (2) bekezdésében, 68. §-ának (2) bekezdésében és a nyílt eljárás megindítására szolgáló ajánlati felhívás 9. pontjában rendelkezett.)
Az Európai Közösségek Bizottsága irányelvtervezet dolgozott ki a kereskedelmi ügyletekben a határidőn túli fizetések visszaszorításáról (98/C 168/09). Az irányelvi szabályozás célja mindenekelőtt, hogy visszaszorítsa a határidőn túli fizetéseket mind a gazdálkodó szervezetek közötti, mind pedig a gazdálkodó szervezetek és a tágan értelmezett költségvetési szervezetek közötti ügyletek során. Az irányelvi célkitűzések megvalósulása esetén az egyik kedvezményezetti kör a kis- és közepes méretű vállalkozások, akiket különösen hátrányosan érint a pénzügyi ellenszolgáltatás késedelmes teljesítése. Ez utóbbi szempontra is tekintettel a Javaslat 29. §-ának kidolgozása során figyelembe vettük az irányelvtervezetben foglalt elképzelések egy részét.
7. A Javaslat 32. §-a a tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának eseteit pontosítja, egyrészt arra tekintettel, hogy jobban kövessük a 93/36/EGK, a 93/37/EGK és a 92/50/EGK irányelvekben szereplő vonatkozó szabályokat, másrészt eleget tegyünk a Közbeszerzések Tanácsa azon Javaslatának, hogy indokolt a tárgyalásos eljárás eseteit szigorítani. Ez utóbbi szempontra is figyelemmel e kérdéskör szabályozásakor még nem törekedtünk az említett közösségi irányelvekkel való teljes összhang megteremtésére.
8. A Javaslat újraszabályozza a Kbt. mellékleteit. A 7. számú melléklet ad mintát az éves összegezés tartalmára. Ennek alapján - a 93/36/EGK, a 93/37/EGK és a 92/50/EGK irányelvekkel összhangban - az ajánlatkérőnek tájékoztatást kell adnia az éves, értékhatár alatti beszerzéseinek számáról és értékéről. Ez az információ további lehetőséget teremt a Kbt. alkalmazása mellőzésének felderítésére, illetve megelőzésére.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A Kbt. 1. §-ának módosítását az teszi szükségessé, hogy az időközben történt jogszabálymódosítások (pl. a költségvetési szerveket felsoroló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet vagy a társadalombiztosítási önkormányzatokat megszüntető 1998. évi XXXIX. törvény) megváltoztatták a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetek körét. Az 1990. évi LXXXVI. törvény helyébe lépő - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló - 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpt.) a korábban használt és a Kbt. által átvett "meghatározó befolyás" fogalom helyett az "irányítás" kifejezést alkalmazza. Ezért a Kbt. is az "irányítás" kifejezést használja, mely alatt a Tpt. 23. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.
A Kbt. 1. §-a e) pontjának módosítása a korábbi szövegnél egyértelműbbé teszi azt, hogy a közszolgáltató tevékenységre vonatkozó kizárólagos jogosítvány területi korlát nélkül azzal jár, hogy a gazdálkodó szervezetek kötelesek legyenek alkalmazni a Kbt.-t. Az e rendelkezés hatálya alá tartozó önkormányzati intézmények körét a Javaslat más törvényre való hivatkozás nélkül határozza meg.
a 2. §-hoz
A Kbt. 2. §-a (1) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy a Kbt. hatálya alá tartozó szervezeteknek csak az értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű beszerzései minősülnek közbeszerzésnek. E módosításnak a Kbt.-n kívüli szabályok fogalomrendszere szempontjából is jelentősége van, ez teszi lehetővé a különbségtételt pl. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. § (2) bekezdésének n) pontjában említett beszerzések és a közbeszerzések között.
A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdésében szereplő előírás nem változik abban a tekintetben, hogy a közszolgáltató tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek nem az összes, hanem csak a közszolgáltató tevékenységükkel összefüggő közbeszerzéseikre kell, hogy alkalmazzák a Kbt.-t. Meghatározásra kerül viszont az is, mit kell a közszolgáltató tevékenységgel közvetlenül összefüggő közbeszerzés alatt érteni és hogy mi a teendő akkor, ha egy beszerzési tárgy a közszolgáltató tevékenységhez és a társaság egyéb tevékenységéhez egyaránt szükséges: ekkor alkalmazni kell a Kbt.-t.
A Kbt. 2. § (4) bekezdése a jövőben nemcsak az értékhatár alatt beszerzők részére teszi lehetővé a Kbt. alkalmazását, hanem az 1. § e) pontja szerinti közszolgáltató tevékenységet végző szervezetek az e tevékenységükkel össze nem függő beszerzéseikre is alkalmazhatják a Kbt.-t.
A Kbt. 2. §-ának új (5) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a közbeszerzést önként vállaló szervezetek kötelesek a Kbt. minden szabályát betartani és a rendelkezések megsértése esetén velük szemben jogorvoslati eljárást lehet kezdeményezni és jogkövetkezményeket alkalmazni.
a 3. §-hoz
A Javaslat 3. §-a a Kormány által irányított szervezetekre korlátozza a központosított közbeszerzésben kötelezően résztvevő szervezetek körét. Ennek oka az, hogy a Kormány határozattal rendeli el a központosított közbeszerzést, határozatot pedig a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 46. §-a szerint csak az általa irányított szervek vonatkozásában hozhat.
A Javaslat egyben - annak érdekében, hogy a központosított közbeszerzésre vonatkozó előírásokat bármely jogalkalmazó megismerhesse - egyértelművé teszi azt is, hogy a központosított közbeszerzést elrendelő határozatot a Magyar Közlönyben kell közzétenni.
a 4-5. §-hoz
A Kbt.-nek a Javaslat 4-5. §-ával módosított 4. és 5. §-a arra vonatkozó szabályokat tartalmaz, hogy a beszerzés megkezdése előtt milyen elvek és szabályok figyelembevételével kell kiszámítani a beszerzés tárgyának értékét, ezáltal eldönteni, hogy a tervezett szerződéskötés a Kbt. hatálya alá tartozik-e. A 4. § módosuló (1) bekezdése a Kbt-ben új fogalmat vezet be: a 4. és 5. §-ban foglalt szabályok alapján kiszámított értéket a beszerzés becsült értékének kell nevezni.
A Kbt. 4. § (5) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés alapján megvalósuló beszerzés becsült értékének a kiszámításakor az egy évre vonatkozó értéket kell figyelembe venni. Az új (6) bekezdés ettől eltérő szabályt ír elő az építési beruházásra: a több évig tartó építkezés becsült értéke a teljes építési díj. Ennek indoka az, hogy az építési munkák természetüknél fogva hosszabb ideig tartanak, tehát az (5) bekezdésnek ezekre való alkalmazása indokolatlanul rendelné el egy természetes beszerzési egység részekre bontását az érték kiszámítása során.
A Kbt. 4. §-ának új (7) bekezdése a hosszabb időre megkötött szerződésekről egy újfajta hirdetmény közzétételének elrendelésével e szerződések utólagos ellenőrzését teszi lehetővé akkor is, ha az ellenérték nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, csak annak felét.
A Javaslat újrafogalmazza a Kbt. 5. §-át, amely a Kbt. hatálybalépése óta a legtöbb értelmezési nehézséget okozta. A szöveg már nem használja az "azonos tárgyú közbeszerzés" fogalmát, (melyet a Kbt. nem határozott meg) hanem a beszerzés részekre bontásának kérdését is a becsült érték kiszámításával összefüggésben rendezi, meghatározva hogy mely beszerzések értékét kell egybeszámítani annak érdekében, hogy a beszerzést ne bontsák a Kbt. megkerülése céljából részekre. Ez tehát azt jelenti, hogy az egybeszámítás kötelezettsége csak annak az elméleti folyamatnak a során áll fenn, amíg megállapítják, hogy pl. az ajánlatkérő éves árubeszerzései közül melyek értéke haladja meg az értékhatárt és melyeké nem. A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése szerint ha egy több elemből álló beszerzésről (pl. több különböző fajta gyógyszer vásárlásánál) az érték kiszámítása során megállapították, hogy az elemeket egybe kell számítani és ezért a beszerzés értéke meghaladja az értékhatárt, ez nem jelenti azt, hogy a beszerzés minden elemére egyetlen közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Ez csak azt jelenti, hogy ha azt részletekben vásárolják is meg, a részletek értéküktől függetlenül közbeszerzés-kötelesek.
Az 5. § (2) bekezdése nem a "közbeszerzés" szót használja, hanem külön felsorolja annak három típusát, ebből az következik, hogy csak az azonos típusú beszerzési tárgyak (pl. csak árubeszerzés tárgyainak) értékét kell egybeszámítani. (E szabály alkalmazása során azonban figyelembe kell venni pl. a Kbt. 7. § (2) bekezdését, mely egyes esetekben szolgáltatást is árubeszerzésnek minősít.)
Azt, hogy a Kbt. 5. §-a mely beszerzések értékét rendeli egybeszámítani, az határozza meg, hogy a teljes Kbt. célja egy szerződéskötési eljárás részletes leírása és ezért a részletszabályok megalkotása és alkalmazása során is abból kell kiindulni, hogy a megkötendő szerződések mit tesznek indokolttá. Az 5. § tehát azon árubeszerzések, építési beruházások vagy szolgáltatások értékét rendeli egybeszámítani, amelyekre lehetne egy szerződést kötni, mert létezik olyan szerződést kötő fél, amely az összeset képes nyújtani. Nincs tehát mód valamilyen típusú dolog önkényes tagolása alapján azt állítani, hogy az több beszerzés és egyiknek az értéke sem éri el az értékhatárt. (Pl. az egy önkormányzat területén levő utak felújítását indokolatlan lenne földrajzilag tagolni a becsült érték kiszámítása során.)
A Javaslat az egy szerződés kötésének ismérvén túl két további feltételhez köti a beszerzési tárgyak értékének egybeszámítását: ez akkor kötelező egyfelől, ha a beszerzési tárgyak rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással összefügg. Ez az előírás elősegíti, hogy a beszerzések értékének egybeszámítása ne váljon parttalanná és alacsony értékű tételeket ne kelljen kellő indok nélkül közbeszerzési eljárás alá vonni. A másik feltétel az, hogy a Kbt. 5. § (2) bekezdése az egy költségvetési évben esedékes beszerzések értékének egybeszámítását rendeli el. Az ismertetett, összesen három feltételnek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy a különböző beszerzési tárgyak értékét egybe kelljen számítani.
Az 5. § (4) bekezdése a (2) bekezdés mellőzésének jogkövetkezményéről szól: ha egy költségvetési évben közbeszerzési eljárás tartása nélkül megkezdték egyes beszerzési tárgyak beszerzését, noha azok együttes értéke miatt alkalmazni kellett volna a Kbt.-t, a hátralevő részekre akkor is közbeszerzési eljárást kell kiírni, ha azok értéke alacsonyabb, mint az értékhatár. Ezt az ajánlatkérőnek önként kell megtennie, ha észleli a korábbi helytelen eljárást, de e rendelkezés alkalmazását a Döntőbizottság is elrendelheti jogkövetkezményként. Ez az utólagos orvoslás azonban nem mentesít a korábbi jogsértés esetleges egyéb jogkövetkezményeitől.
A Kbt. 5. § (4) bekezdését azonban csak azoknak kell alkalmazniuk, akik tudatosan sértették meg a (2) bekezdést, mert már a költségvetési év elején elegendő forrással rendelkeztek az értékhatárt meghaladó beszerzéshez és tervezték is ilyen mennyiség megrendelését. Az olyan ajánlatkérők, akik a költségvetési év során kiegészítő forráshoz jutnak, ami miatt az egész évben beszerzendő mennyiség már meghaladja az értékhatárt, de az újabb beszerzések értéke önmagában - az előző részlethez hasonlóan - kisebb mint az értékhatár, nem kötelesek a Kbt. 5. § (4) bekezdése szerint eljárni.
a 6. §-hoz
A Javaslat 6. §-a a Kbt. 6. §-át módosítja illetve egészíti ki. A Kbt. 6. §-ának a) pontja a hatályos szöveghez képest további esetekben teszi lehetővé a Kbt. alkalmazásának mellőzését az Országgyűlés illetékes bizottságának döntése alapján: a nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdeket érintő beszerzések esetén. A nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdeket azonban nem lehet kiterjesztően értelmezni: helytelen lenne pl. a Magyar Honvédség élelmiszerbeszerzéseit honvédelmi érdekkel összefüggő beszerzésnek tekinteni. Mivel e két fogalmat nem határozzák meg hatályos jogszabályok, a Javaslat 41. §-ával módosított Kbt. 96. §-a felhatalmazást ad a Kormánynak e két fogalom rendeletben történő szabályozására.
A 6. § e) pontjának módosítását a korábbi Piaci Intervenciós Alapnak időközben célelőirányzattá történt átalakítása indokolja.
A Javaslat a 6. § h) pontjának kiegészítésével bővíti azoknak a károknak, katasztrófa helyzeteknek a körét, melyek nem tartoznak a Kbt. hatálya alá. E károk közvetlen megelőzése, elhárítása vagy felszámolása érdekében történő beszerzésekre nem kell alkalmazni a Kbt-t. Nem lehet tehát az illetékes szerveknek a károkra való általános felkészülése érdekében történő beszerzéseket (melyek tárgyát gyakran évekkel később használják fel) ezen a címen kivenni a Kbt. hatálya alól.
A 6. § új i) pontjának beiktatását hazánknak a NATO-hoz történő előrelátható csatlakozása teszi szükségessé. A NATO Biztonsági Beruházási Programjai és ezek keretében a Hazai Biztonsági Beruházási Programok a NATO tagállamok integrált védelmi rendszerének fejlesztését célozzák és gyakran a NATO finanszírozza ezeket. Tehát a Beruházási Programokban való részvétel szükséges, másfelől ahhoz hazánknak érdeke is fűződik. A Programok beszerzéseinek végrehajtására a NATO ajánlást adott ki, melynek szabályai alapvetően eltérnek a Kbt. rendelkezéseitől. Ezért ezt az esetet a Kbt. alóli speciális kivételként kell szabályozni. A Hazai Biztonsági Beruházási Programot nem szükséges nevesíteni, mert az része általában a Beruházási Programoknak.
A Javaslat a Kbt. 9. §-ának (2) bekezdése b) pontjában szereplő kivételt - mely csak szolgáltatásokra vonatkozott - a 6. §-ban helyezi el és ezáltal árubeszerzés és építési beruházás esetére is lehetővé teszi, hogy ha törvény, vagy felhatalmazása alapján jogszabály a beszerzéssel kapcsolatos szerződés megkötését kizárólag speciális szabályok alkalmazása mellett teszi lehetővé, akkor ne a Kbt-t, hanem ezeket az eltérő szabályokat kelljen alkalmazni. E szabályra azért van szükség, mert egyes hatályos jogszabályok árubeszerzésre is speciális szabályok alkalmazását írják elő (pl. kisajátítás) és a két jogszabály közötti ellentmondás csak így oldható fel. Annak érdekében azonban, hogy e szabály ne járjon azzal, hogy egyes beszerzési típusok indokolatlanul kikerüljenek a Kbt. hatálya alól, törvénynél alacsonyabb jogszabály csak akkor alapozhatja meg a Kbt. alóli kivételt, ha annak alkotására törvény adott felhatalmazást.
a 7-8. §-hoz
A Javaslat 7. §-a a Kbt.-nek az építési beruházás fogalmát meghatározó 8. §-át módosítja. 1997. folyamán elfogadták az épített környezet alakításáról és védelméről szóló új törvényt (a továbbiakban: Étv.) és annak végrehajtási rendeleteit, amelyek ezt a tárgykört újraszabályozzák, ezért szükséges a Kbt. 8. §-ának és a Kbt. hatálya alól kivett tervezési munkák körét szabályozó 9. § (2) bekezdés g) pontjának módosítása.
A Javaslat 7. §-ával módosított Kbt. 8. §-ának (1) bekezdése az Étv. szóhasználatával határozza meg az építési beruházás fogalmát és ennek körében nem sorolja fel a felújítást és a korszerűsítést. Ez nem jelenti azt, hogy e tevékenységek ne tartoznának a Kbt. hatálya alá, hanem a Kbt. 9. §-ának (1) bekezdésére tekintettel az építési beruházásnak nem minősített tevékenységek a Kbt. fogalomrendszerében a szolgáltatások körébe tartoznak, aminek elsősorban az értékhatárok miatt van jelentősége. Mivel a Kbt. nem használja a felújítás és a korszerűsítés fogalmát, ezek meghatározására sincs mód, magától értetődő azonban, hogy e kifejezések alatt éppúgy, mint az építéssel kapcsolatban használt más fogalmak esetén az Étv. végrehajtási rendelete: a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet által így meghatározott tevékenységeket kell érteni. A Javaslatban használt "építmény" fogalmát a Kbt. 10. §-ának új n) pontja határozza meg az Étv.-re hivatkozva és az kiterjed nemcsak az épületekre, hanem az ún. műtárgyakra is.
A Kbt. 8. § (2) bekezdése új szabályt fogalmaz meg: ha a Kbt. az építési beruházásokkal kapcsolatban különös eljárási szabályokat ír elő (pl. az általánostól eltérő eljárási határidők), az ugyanazon közbeszerzési eljárásban beszerzett árubeszerzésre és szolgáltatásra is ezeket az eltérő szabályokat kell alkalmazni, ha azok értéke alacsonyabb az építési beruházás értékénél.
A Kbt. 9. § (2) bekezdésének hatályos g) pontja kiveszi egyfelől a Kbt. hatálya alól azon tervezési tevékenység beszerzését, mellyel kapcsolatban külön jogszabály alapján tervpályázatot tartanak, de számos más terv-típus megrendelését is, melyekről ennek alapján mindenféle verseny vagy pályázat nélkül, önkényes döntés alapján kötnek szerződést az ajánlatkérők. A versenyeztetés mellőzésének lehetővé tétele nem indokolt és az az EK közbeszerzési irányelveivel sincs összhangban, ezért a Javaslat szerint a tervezési tevékenység megrendelése csak akkor nem tartozik a Kbt. hatálya alá, ha azzal kapcsolatban az ajánlatkérő akár más jogszabály alapján kötelezően, akár önként tervpályázatot tart.
1996-ban megszülettek az értékpapírjogot és bankjogot újraszabályozó 1996. évi CXI. és CXII. törvények, melyek a korábbitól eltérő elnevezést használnak a Kbt. hatálya alá nem tartozó egyes szolgáltatásokkal kapcsolatban, emiatt kellett módosítani a Kbt. 9. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontját. A 9. § (2) bekezdése c) pontjának hatályos szövege kiveszi a Kbt. hatálya alól a jegybanki és pénzintézeti tevékenységet. Az utóbbit felváltó pénzügyi szolgáltatás fogalomköre a pénzügyi lízinget is felöleli. Pénzügyi lízing igénybevétele azonban általában csak eszköze valamely áru beszerzésének, ezért a Javaslat a pénzügyi lízing tekintetében - a többi pénzügyi szolgáltatástól eltérően - alkalmazni rendeli a Kbt-t.
a 9. §-hoz
A Kbt. 10. §-át módosító 9. §-t is részben az utóbbi években bekövetkezett jogszabályi változások indokolják. Az időközben hatálybalépett 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a korábbiaktól eltérően szabályozza az önkormányzati költségvetési szervek körét.
A 10. § c) pontja a meghatározó befolyás fogalmát tartalmazta, ezt a Tpt. az "irányítás" kifejezéssel cserélte fel, melyet a Javaslat most nem a Kbt. 10. §-ában, hanem 1. §-ában - a meghatározást is magába foglalóan - használ.
A d) pontban szereplő támogatás fogalmának módosítása egyértelművé teszi, hogy ha egy szervezet több különböző forrásból részesül támogatásban, ezek egybeszámított értéke határozza meg, hogy az ebből végrehajtott beszerzésre alkalmazni kell-e a Kbt.-t. Ugyanitt rendezi a Javaslat azt a kérdést is, milyen szabályt kell követni, ha a beszerzést részben külföldi forrásból valósítják meg, ez a szabály azonban csak a Kbt. 1. §-ának d) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetekre vonatkozik, a többi típusú ajánlatkérő (pl. a költségvetési szerv) ugyanis a beszerzés forrásától függetlenül köteles alkalmazni a Kbt.-t, hacsak a 6.§ b) vagy c) pontjában írott valamelyik feltétel fenn nem áll.
A Kbt. 1. §-a d) pontjának hatálya alá tartozó szervezetek, ha egy beszerzésre legalább egy - a Kbt. 1. §-ának a) pontja szerinti - szervezettől támogatást kaptak, kötelesek ezzel az ugyanerre a célra más ilyen, vagy nemzetközi szervezettől kapott támogatások összegét egybeszámítani és ennek alapján eldönteni, hogy a támogatások együttes összege eléri-e a közbeszerzési értékhatárt, vagy - ha az összeg az értékhatárnál alacsonyabb - kiteszi-e a beszerzés felét, tehát alkalmazni kell-e a Kbt.-t. Ha azonban a források között külföldi juttatás is van, meg kell vizsgálni, nem áll-e fenn a Kbt. 6. §-ának b) vagy c) pontjában írott valamelyik feltétel.
A Kbt. 10. §-ában szereplő fogalom-meghatározások köre ki is egészül számos új elemmel. A Kbt. gyakorlati alkalmazása során nem volt mindenki számára egyértelmű, hogy a Kbt. 6. § b) pontjában használt "nemzetközi szerződés" fogalom alatt a nemzetközi közjogi szerződést kell érteni, így tehát nem mentesíthet a Kbt. alkalmazása alól egy külföldi, vagy akár multinacionális céggel kötött szerződés. Ezért a Javaslat rögzíti, hogy a Kbt. alkalmazásában csak az államok vagy kormányok közötti szerződés minősül nemzetközi szerződésnek.
A Kbt.-nek a Javaslattal megállapított 8. §-a és 9. § (2) bekezdése az "építmény", a "pénzügyi szolgáltatás" és "kiegészítő pénzügyi szolgáltatás", továbbá a "befektetési szolgáltatási", valamint "kiegészítő befektetési szolgáltatási" tevékenység fogalmakat használja, az értelmező rendelkezések utalnak arra, mely törvény határozza meg ezek tartalmát.
Az ajánlatkérő fogalmát az 1. § e) pontja után szereplő zárójeles szövegrész határozza meg a hatályos Kbt.-ben, de az ajánlatkérők körének bővülésével ezt mindig módosítani kellett volna és kellene a jövőben is. Ezért helyesebb ezt a szabályt a 10. §-ban elhelyezni és egyben kiegészíteni a központosított közbeszerzések során ajánlatkérésre feljogosított szervvel is. Egyben a Javaslat 42. §-a az 1. § e) pontja utáni zárójeles szövegrészt hatályon kívül helyezi.
A Javaslat a fogalommeghatározások között helyezi el a hirdetmény definícióját, felsorolva az ide tartozó összes hirdetmény típust. Ennek többek között azért van jelentősége, mert a Kbt. 29. §-ának (3) bekezdése szerint csak a Kbt-ben meghatározott hirdetmények tehetők közzé a Közbeszerzési Értesítőben. Az ajánlati felhívás és a részvételi felhívás kifejezéseket - ha azok együttesen szerepelnek - a továbbiakban a "felhívás" gyűjtőfogalommal jelöli a Kbt.
Az alvállalkozó fogalma a Kbt. 43., 44. és 46. §-a szempontjából releváns, ezért szükséges ezt meghatározni. A Javaslat szerint az adott beszerzésben közreműködő szervezetek közül csak az minősül alvállalkozónak, akivel a folyamatban levő beszerzési ügy miatt az ajánlattevőnek új szerződést kell kötnie, vagy létező szerződését az ajánlati felhívás vagy a dokumentáció követelményeire tekintettel módosítani kell. Ha egy ajánlattevő folyamatos szerződéses kapcsolatban áll egy másik céggel pl. alkatrészek szállítására és ennek a keretébe beleillik a folyamatban levő közbeszerzéshez való alkatrész szállítás is, akkor az alkatrész-szállító cég nem minősül alvállalkozónak, nem kell külön csatolni vele kapcsolatban a Kbt. 44. és 46. §-ában megkövetelt dokumentumokat.
Tekintettel arra, hogy a Kbt-nek a Javaslattal módosított 46. §-a nemcsak a 15%-ot meghaladó, hanem a bármilyen csekély mértékben igénybevett alvállalkozókat is kizárni rendeli a közbeszerzési eljárásból bizonyos feltételek megléte esetén, a Javaslat az alvállalkozó fogalmából kiveszi azoknak a szervezeteknek a körét, akik részteljesítését az ajánlatkérő objektív okok miatt kénytelen igénybe venni, illetőleg az ilyen tárgyra vonatkozó szerződéseket. E személyek, illetve az ilyen szerződések teljesítői ugyanis legtöbb esetben jogszabályon alapuló vagy természetes monopolhelyzetben vannak, ha tehát az ilyen szervezetek a Kbt. 46. §-ában szereplő valamelyik feltétel fennállása miatt ki lennének zárva a szerződés teljesítésében való közreműködésből, esetleg jelentősen leszűkülne a piac, vagy egyáltalán nem lehetne szerződést kötni.
A Javaslat meghatározza a 46. § (1) bekezdésének b) pontja szempontjából releváns "központi adóhatóság" fogalmat, mely az adózás rendjéről szóló 1990. évi CXI. törvény szerinti - az önkormányzati adóhatóságon kívüli - adóhatóságok körét jelenti, valamint a 46. § (3) bekezdésében használt önkormányzati adóhatóság fogalmát is.
a 10-11. §-hoz
A §-ok a Kbt.-nek a Közbeszerzési Tanácsa összetételét, valamint a Tanács elnökére vonatkozó szabályokat tartalmazó 12. és 14. §-ait módosítják. A Közbeszerzések Tanácsa összetételére vonatkozó szabályok módosítását a Kbt. hatálybalépése óta, különösen az 1998. év második felében a minisztériumok körében történt szervezeti változások indokolják, melyek során a közbeszerzésekben érdekelt új szervezetek alakultak, illetve egyes szervezetek neve megváltozott.
Ez a § határozza meg a Tanács tagjainak számát is 25 főben. Ezek közül 24 tagot a különböző érdekköröket képviselő szervezetek jelölnek, egy tag pedig a Tanács elnöke.
A Kbt. 12. § (2) bekezdésében a közérdekű célokat érvényesítő tanácstagok köre kiegészül az igazságügy-miniszter által kijelölt személlyel. A Kbt., illetve módosításának előkészítése az IM hatáskörébe tartozik, ezért szükséges, hogy minél több adattal rendelkezzen a törvény gyakorlati alkalmazásáról. Továbbá szakértelmével segítheti a Tanácsnak a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlat Kbt.-vel való összehangolása terén kifejtett tevékenységét (pl. a Kbt. 15. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti ajánlások készítését). A pénzügyminiszter hatáskörének módosulása miatt nem képvisel olyan általános érdeket, amely szükségessé tenné képviselőjének a Tanácsban való részvételét, ezzel szemben a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatáskörének bővülése indokolttá teszi, hogy delegálhasson egy tagot a Tanácsba.
Az ajánlatkérők érdekeit képviselők köre kiegészül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által kijelölt személlyel. Ennek oka az, hogy a közbeszerzések jelentős hányadát teszik ki a központosított közbeszerzési eljárások, melyek nagy részét a Miniszterelnöki Hivatal Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága végzi. Ugyanebben a bekezdésben az időközben történt jogszabályváltozások miatt módosítani kell a társadalombiztosítási alapokat képviselő személy elnevezését.
Tekintettel arra, hogy a különböző érdekeket képviselő személyeknek azonos számban kell részt venniük a Tanács működésében, a Kbt. 12. §-ának (5) bekezdésében szereplők száma is növekszik.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a Tanács főállású elnöke is tagja a Tanácsnak függetlenül attól, hogy a tagok közül választják-e vagy egy kívülálló személy nyeri el ezt a tisztséget. Ezért az elnököt értelemszerűen megilletik a Tanács tagjainak összes jogosítványai, így pl. résztvehet és szavazhat az üléseken, személyét természetesen számításba kell venni a Tanács határozatképességének megállapításánál.
Tekintettel arra, hogy a Tanácsnak főállású elnöke lesz, aki a tisztség elnyerése után nem tarthatja fenn korábbi főállású munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a Javaslat úgy rendelkezik, hogy ha az elnököt a Tanács tagjai közül választják, az elnök nem képviseli az őt korábban kijelölő szervekhez vagy személyekhez fűződő érdekeket (tehát pl. az ajánlatkérők vagy ajánlattevők általános érdekeit). A kijelölő személy (szervezet, szervezeti kör) pedig jogosult egy új tagot jelölni a Tanácsba az általa megtestesített általános érdekek további képviseletére. Ugyanitt rendelkezik a Javaslat arról is, hogy a személy (szervezet, szervezeti kör) aki a Tanács elnökét a Tanács tagjává az elnökké választást megelőzően kijelölte, az elnökkel szemben már nem élhet visszahívási jogával, valamint azzal a jogosultságával, hogy véleményt nyilvánítson az elnök tisztségére méltatlanná vagy alkalmatlanná válásának esetleg felmerülő kérdésében.
A Tanács elnökére vonatkozó szabályok változását az indokolja, hogy a Tanács működésében jelenleg nehézséget okoz, hogy tagjai és elnöke csak egyéb tisztségük mellett végzik ezt a tevékenységet, így a Tanács viszonylag ritkán ül össze és az ülések között a Tanács tagjai közül senki sem látja el folyamatosan a Tanács munkáját. E helyzeten kíván változtatni a Javaslat 11. §-a a Tanács elnöke pozíciójának olyatén módosításával, hogy az elnök a tevékenységet köztisztviselőként, folyamatosan látja el.
A Tanács elnökének a tagok választhatnak bárkit, akár a Tanács tagját, akár kívülálló személyt. Az elnököt a kétharmados szótöbbséggel hozott döntés alapján a Tanács nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A Kbt. öt évben határozza meg az elnök kinevezésének időtartamát és ez legfeljebb egy ízben ismételhető. Az alelnököt a hatályos Kbt.-hez hasonlóan továbbra is a tagok közül választja a Tanács két évre. Az alelnök az elnököt távollétében teljes jogkörrel helyettesíti.
A Javaslat az elnök eddigi jogosítványain kívül lehetővé teszi azt is, hogy a Tanács elnöke a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót adjon ki. A Tanács működésének gyakorlati tapasztalatai alapján felmerült az ülések között rövid úton történő szavazás elrendelésének szükségessége halasztást nem tűrő ügyekben, ezt teszi lehetővé az elnöknek biztosított új hatáskör. Az elrendelés részletes szabályait a Tanács szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
A Javaslat szerint a jövőben nem a Titkárság vezetőjének, hanem a Tanács elnökének jogkörébe tartozik a Döntőbizottság elnöke és elnök-helyettese vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlása. Ez kifejezi a Döntőbizottság és vezetői tekintélyét és az ad rá lehetőséget, hogy a Tanács elnöke a Javaslat szerint folyamatosan fogja ellátni a tevékenységét. Emiatt módosul a Kbt. 18. §-a (2) bekezdése is.
a 12. §-hoz
E § a Kbt.-nek a Tanács tevékenységi körét szabályozó 15. §-át módosítja: a döntőbizottsági határozatok közzétételének kötelezettségét kiegészíti azzal, hogy az ezek felülvizsgálata tárgyában született jogerős bírósági határozatokat is közölni kell a Közbeszerzési Értesítőben. Ezáltal a jogalkalmazók megismerhetik a Kbt. értelmezésével kapcsolatos bírósági gyakorlatot is. Egyben a Javaslat a Közbeszerzési Értesítő nevét úgy állapítja meg, hogy abból egyértelmű legyen annak hivatalos lap mivolta.
Kiegészül továbbá a Tanács tevékenységi köre különböző nyilvántartások - így a beszerzési tárgyak közbeszerzési eljárás alapján fizetendő ellenértékéről szóló jegyzék - vezetésével. Az eljárások eredményéről szóló tájékoztatóban az ajánlatkérők közzéteszik a beszerzés tárgyának a beszerzés egységére vetített ellenértékét. Ez az adathalmaz mind statisztikai és gazdasági elemzési, mind üzleti célokra felhasználható. Az ajánlatkérők pl. erre alapozhatják a beszerzés becsült értékének kiszámítását. A Tanács tevékenységének ellátásához szükséges a különböző - egyébként is nyilvánosságra hozott - adatok rendszeres nyilvántartása.
a 13. §-hoz
E § a Kbt.-nek a Titkárság feladatköréről és a Titkárság vezetőjének jogállásáról szóló 18. §-át módosítja. A Javaslat részletesebben határozza meg a Titkárság feladatát, melynek körébe ezután nemcsak a Tanács tevékenységéhez szükséges koordináció és adminisztráció, hanem a Tanács döntéseinek előkészítése és végrehajtása, valamint az ehhez szükséges adatgyűjtési tevékenység is beletartozik.
Annak érdekében, hogy a Titkárságot vezető személyt a jövőben meg lehessen majd különböztetni a Tanács elnökének - pozíciója alapján biztosított - titkárságvezetőjétől, a Javaslat kimondja, hogy a Titkárságot a Közbeszerzések Tanácsának főtitkára vezeti. A 18. §-ba kerül a Titkárság vezetőjének illetményére vonatkozó szabály is.
A Javaslat a hatályos szabályozás hiányát pótolja azzal, hogy külön megemlíti a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottságát, mely a Titkárság keretében működik.
a 14. §-hoz
A Kbt. 19. §-át módosító 14. § lehetővé teszi, hogy a Döntőbizottságnak elnök-helyettese legyen, aki az elnököt teljes jogkörrel helyettesíti. A Döntőbizottság eddigi működése során ugyanis problémát okozott, hogy a Kbt. nem határozta meg, ki láthatja el az elnök funkcióját pl. távolléte esetén. A Javaslat a Döntőbizottság elnökének eddigi feladatait kiegészíti az elnök-helyettesen kívüli közbeszerzési biztosok feletti munkáltatói jog gyakorlásával (melyet eddig a Titkárságvezető végzett a Kbt. szerint, az elnök-helyettes vonatkozásában pedig a Tanács elnöke fogja ellátni). Ez a folyamatos tevékenységet igénylő többlet feladat különösen igényli, hogy a Döntőbizottság elnökének helyettesítéséről is rendelkezzen a Kbt. A közbeszerzési biztosok feletti munkáltatói jogok ellátásának a Döntőbizottság elnöke hatáskörébe utalását az indokolja, hogy e funkció ellátása során ő képes leginkább biztosítani a Döntőbizottság hatékony működését.
A Döntőbizottság elnök-helyettesét a Tanács az elnökhöz hasonlóan kétharmados többséggel választja, személyére az elnök tesz Javaslatot, mert a közbeszerzési biztosok szakértelmének, teljesítményének ismeretében ő képes megállapítani, melyik közbeszerzési biztos a legalkalmasabb a feladat ellátására. Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság elnökét körülbelül 3 éve választották, az elnök és az elnök-helyettes megbízatásának időtartama nem ugyanakkor fog lejárni, ez biztosítja a Döntőbizottság működésének folyamatosságát és joggyakorlata elveinek állandóságát még akkor is, ha az új választás alapján személyük változna. A Javaslat azonban rögzíti, hogy az elnök és az elnök-helyettes korlátlan alkalommal újraválasztható.
A Javaslat a Kbt. 19. §-ában helyezi el a Döntőbizottság elnökének és elnök-helyettesének illetményére vonatkozó szabályt. Az elnök illetménye nem változik a hatályos szabályhoz képest, az elnök-helyettes főosztályvezető helyettesi illetményre jogosult.
a 15. §-hoz
A Kbt. 24. §-ának Javaslat szerinti új (4) bekezdése azt a törekvést szolgálja, hogy a közpénzekből történő összes beszerzés (azok értékétől függetlenül) egységes elvek: a Kbt. alapelvei szerint valósuljon meg, ezért előírja, hogy ha a Kormány az általa irányított központi költségvetési szervek vagy a helyi önkormányzat az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében szabályozza az értékhatár alatti beszerzéseket, akkor e szabályoknak összhangban kell lenniük a Kbt. alapelveivel, de a Kbt.-nél egyszerűbb formaságokat kell előírniuk és egyáltalán nem tehetik kötelezővé formához kötött beszerzési eljárás tartását a Kbt. alóli kivételek esetében.
a 16. §-hoz
A hatályos Kbt. nem teszi lehetővé az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidőnek a törvény által előírtnál rövidebb időtartamban történő megállapítását, noha ez az ajánlatkérők szerint egyes esetekben feleslegesen hosszú. Ezt a rendelkezést enyhíti a Javaslat 16. §-a, a Kbt.-t kiegészítve azzal a szabállyal, hogy ha az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót tett közzé egy közbeszerzésről, amelyben minden olyan adat szerepelt, melyet az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó 1. számú melléklet 4. pontja előír, akkor az ajánlattételre, illetve részvételi jelentkezésre az általános szabályokban előírott minimális időtartamnál rövidebb határidőt is meg lehet határozni az eljárás megkezdésekor. Megjegyezzük, hogy az 1. számú mellékletben a 4. pontban foglaltaknál több adatot is lehet közölni az egyes beszerzésekről az egyéb információk között, az ajánlattevők alaposabb tájékoztatása érdekében, de a 28/A. § alkalmazásának feltétele a 4. pont kitöltése.
a 17. §-hoz
A Kbt. 29. §-ának a Javaslattal megállapított új (2) bekezdése orvosolja azt a helyzetet, hogy a Közbeszerzési Értesítőhöz megküldött hirdetmények a feladást követően 1-2 héttel, a közzétételt kérő által nem befolyásolható és előre pontosan nem ismert időpontban jelennek meg, a Kbt. viszont egyes hirdetmények közzétételére határidőt ír elő. Ezért a Javaslat úgy rendelkezik, hogy ha a Kbt. valamely hirdetmény közzétételét határidőhöz köti, a határidő alatt a hirdetményt levél formájában meg kell küldeni, a megküldés tényét önmagában a hirdetmény közzétételének kell tekinteni. (A levélként való megküldés előírását a Kbt. 29. § (4) bekezdése teszi indokolttá, mely a levélben való megküldést az egyéb - rövid úton történő kézbesítés - mellett kötelezővé teszi és ezért mintegy ezt nyilvánítja a hirdetmények kézbesítésének hivatalos formájává.) Az említett új előírással összhangban viszont a Javaslat egyes §-aiban a korábbi határidőnél rövidebbet engedélyez a hirdetmény közzétételének megkezdésére.
A § a Közbeszerzési Értesítő kiadása során szerzett tapasztalatok alapján módosítja a közzétételre vonatkozó egyes szabályokat, így rendelkezik arról, hogy ha a Kbt. valamely eljárási cselekményre minimális időtartamot állapít meg, akkor az ezzel kapcsolatban az ajánlatkérő által hirdetményben előírt határidő legkorábban az időtartamot követő első munkanapon jár le, hiszen az időtartamot teljes egészében biztosítani kell.
a 18. §-hoz
A Kbt. hatályos 31. §-a (2) bekezdésének megfogalmazása félreérthető, ugyanis egyfelől kizárja, hogy a közbeszerzési eljárás első felében az ajánlatkérő érdekkörében olyan személyek vegyenek részt, akik valamely függőségi vagy irányítási viszonyban állnak egy olyan szervezettel, aki az eljárásban ajánlattevő vagy alvállalkozó lehetne amiatt, hogy a beszerzés tárgyának megfelelő tevékenységet folytat (érdekelt gazdálkodó szervezet), másfelől viszont arról is rendelkezik, hogy (ha mégis megsértenék ezt a szabályt) akkor az ajánlatkérő érdekkörében eljárt személyek ne legyenek ajánlattevők. Ezért sok ajánlatkérő a rendelkezés eredeti céljától eltérően nem a saját érdekkörében eljáró személyeknél vizsgálta meg, hogy nincsenek-e kizárva a közbeszerzési eljárásban való közreműködésből, hanem az ajánlattevőket kötelezte, hogy igazolják, nincsenek-e érdekeltségi viszonyban az ajánlatkérőnél eljáró személyekkel.
A Javaslat tehát egyértelművé teszi, hogy a 31. § betartása az ajánlatkérő feladata, és külön szabályozza annak jogkövetkezményeit, ha a (2) bekezdést nem tartják be: ekkor az akár saját személyében, akár a nála dolgozók vagy tulajdonosai személyén keresztül érintett érdekelt gazdálkodó szervezet a 31. §-nak a Javaslattal megállapított új (5) bekezdése szerint nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó. Az ajánlattevőként vagy alvállalkozóként fellépő érintett érdekelt gazdálkodó szervezetre a Kbt. 52. §-át is alkalmazni kell.
A Javaslat egyébként is korrigálja a Kbt. 31. §-ának (2) bekezdését: nemcsak az eljárás kezdeti szakaszára, hanem a teljes eljárásra kiterjeszti a szigorú kizárási szabályokat. Egyértelművé teszi, hogy a kizárás nemcsak az ajánlatkérő által bevont természetes személyekre, hanem a szervezetekre is vonatkozik.
A 31. §-nak a Javaslattal beiktatandó új (4) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy érdekelt gazdálkodó szervezet, vagy pl. annak alkalmazottja részt vehessen az ajánlatkérő oldalán a közbeszerzési eljárásban, ha az érintett érdekelt gazdálkodó szervezet nyilatkozik, hogy nem kíván ajánlattevő vagy alvállalkozó lenni. E rendelkezést több szempont is indokolja:
- egyes speciális szakértelmet igénylő beszerzéseknél korlátozott azoknak a száma, akik az ajánlatkérő részéről megfelelően eljárhatnának és megtörténhet, hogy ezek mind függőségi vagy irányítási viszonyban vannak érdekelt gazdálkodó szervezettel, ami gyakorlatilag lehetetlenné tenné a szakszerű beszerzést;
- az ajánlatot tenni vagy alvállalkozóként fellépni kívánó cég nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy egy alkalmazottját vagy tulajdonosát az ajánlatkérő a cég tudta nélkül bevonja a közbeszerzési eljárásba és emiatt a cég később nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó.
Ha az érintett érdekelt szervezet a (4) bekezdés szerint nyilatkozatot adott, de utólag mégis jelentkezik, természetesen nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó.
a 19. §-hoz
A § a Kbt. 33. §-át kiegészítve lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban úgy írja elő a közbeszerzés értékét, hogy annak csak a minimális, vagy maximális értékét közli, ha ennél pontosabb meghatározásra nem képes, vagy ilyen módon reméli kedvezőbb árajánlat elérését. Ilyenkor a felhívásban ki kell kötni, hogy az ajánlatot a megadott értéktől milyen mértékben eltérő határok között kell megadni. E határon belül az ajánlatkérő dönt arról, hogy milyen mennyiségre köt szerződést. Természetesen a megkötött szerződésben már nem lehet utóbb módosítani a beszerzés mennyiségét. Ilyen esetben - különösen, ha az eltérés kikötött mértéke viszonylag nagy - kedvezőbb árat lehet elérni, ha az ajánlatkérő lehetővé teszi az eltérő mennyiségek tekintetében a több változatú ajánlattételt (ugyanis a beszerzési tárgy egysége kevesebbe kerülhet, ha többet vesznek belőle), ezért ezt a Javaslat kötelezővé teszi.
A Javaslat más olyan kérdésekről is rendelkezik, melyekről a felhívásban már a hatályos Kbt. szerint is nyilatkozni kell, de ezek részletes szabályait a törvény nem tartalmazza: a beszerzés egy részére történő ajánlattételről és az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeiről.
Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi részajánlat tételét, a felhívásban kötelező előírni, hogy milyen szempont szerint megállapított és milyen nagyságú részekre (a beszerzés tárgyának mely elemeire) lehet ajánlatot tenni. Ha ugyanis az ajánlatkérő ezen adat meghatározása nélkül teszi lehetővé részajánlat tételét, az ajánlattevők által eltérő módon felosztott beszerzési részekre tett ajánlatok nem lesznek egymással összehasonlíthatóak. A Javaslat egyben egyértelműen leszögezi, hogy nem lehet a beszerzés egy részére történő ajánlattételt lehetővé tenni, ha a felosztás kizárólag a beszerzés mennyiségén alapul. Ugyanis a Kbt. egyik célja az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, ennek feltétele, hogy a legkedvezőbb ajánlatot tevővel kössenek szerződést [Kbt. 59. § (1)]. Ez a feltétel nem teljesülne, ha az ajánlatkérő úgy döntene, hogy a beszerzésnek egyes - kizárólag mennyiségi alapon meghatározott részeiről (pl. 10 000 tonna kőolajból 5000-5000-ről) - különböző ajánlattevőkkel köt szerződést, hiszen ekkor óhatatlanul a beszerzés egy részét nem a legkedvezőbb ajánlatot tevő fogja teljesíteni.
Ezért részajánlat tételét csak akkor lehet lehetővé tenni a felhívásban, ha a beszerzés tárgyának olyan tulajdonságai, vagy a teljesítésnek olyan feltételei vannak, amelyek miatt ez valóban indokolt, pl. a beszerzést az ország több különböző pontján kell teljesíteni.
A Javaslat az EK közbeszerzési irányelveivel összhangban írja elő, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kell arról, hogyan, milyen feltételekkel fogja teljesíteni az ellenszolgáltatást az ajánlattevő részére, vagy - ha a kérdést jogszabály (pl. a kincstári gazdálkodásról szóló) rendezi - hivatkoznia kell a jogszabályra.
a 20-21. §-okhoz
A §-ok a dokumentációval és az ajánlati biztosítékkal kapcsolatos lényeges új szabályokat állapítanak meg.
A Kbt. nem ír elő minimális határidőt a dokumentáció rendelkezésre bocsátására, noha az ajánlatkérők egyre gyakrabban az ajánlattétel feltételéül szabják a dokumentáció átvételét és egyébként is kicsi az esélye, hogy enélkül megfelelő ajánlatot lehetne tenni. Ezért ha a dokumentációt csak rövid ideig lehet megszerezni, ez az eljárás eredménytelenségét okozhatja, vagy az ajánlattevők esélyegyenlőségének sérelmével járhat (pl. az ország más részén székhellyel rendelkezők esetében). Ezért a Javaslat előírja, hogy a dokumentáció átvételére legalább 15 napot kell biztosítani. A Javaslat továbbá e rendelkezéseket kiterjeszti a részvételi felhívással induló közbeszerzési eljárásokra is. Mivel ezekben - gyorsított eljárás esetén - a részvételi jelentkezési határidő 10 napos, az ajánlattételi határidő 15 napos is lehet, gyorsított eljárásban e teljes határidők alatt lehetővé kell tenni a dokumentáció átvételét.
A dokumentáció ellenértékét az ajánlatkérők gyakran indokolatlanul magas összegben állapítják meg, ami sértheti az ajánlattevők esélyegyenlőségét és közvetve emeli a közbeszerzések során kért ellenérték összegét. Ezért indokolt előírni, hogy a dokumentációért csak az annak előállításával és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatosan ténylegesen felmerült költségnek megfelelő összeget lehet kérni. Ezt természetesen úgy kell érteni, hogy ha több példányt állítottak elő, az adott példányra jutó költséget kell számítani. Csak a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségeket lehet figyelembe venni az ellenérték kiszámításánál. Ha pl. a dokumentáció részét képezik az építési tervek, a tervezési költségeket nem lehet beleszámítani a dokumentáció ellenértékébe, hiszen az épületet akkor is meg kellett volna tervezni, ha nem tartanak közbeszerzési eljárást.
A Javaslat ebben a §-ban helyezi el a dokumentáció ellenértékének visszafizetésére vonatkozó szabályokat is és a visszafizetésre tíz napos határidőt ír elő, melyet a visszafizetésre okot adó körülmény bekövetkezésétől kell számítani. A két szakaszból álló eljárások (ld. Javaslat 30-31. §) első (részvételi) szakaszában kibocsátott dokumentáció ellenértékét is vissza kell fizetni, ha az első szakasz eredményét, vagy a teljes eljárás eredményét nem hirdetik ki határidőben.
Az ajánlati biztosíték összegét is gyakran túlzott mértékben állapítják meg az ajánlatkérők, így a Javaslatnak a Kbt. 41. §-át módosító 21. §-a előírja, hogy a biztosíték mértékének kiszámításakor azt kell szem előtt tartani, mekkora anyagi hátrány keletkezne az ajánlatkérőnél, ha az ajánlattevő visszavonná ajánlatát vagy nyertessége ellenére nem kötne szerződést, ugyanis az ajánlati biztosíték funkciója ezeknek az eseteknek az orvoslása. A biztosíték mértékének megállapítása során biztosítani kell az ajánlattevők esélyegyenlőségét is.
A biztosíték szabályai kiegészülnek azzal a rendelkezéssel, hogy az ajánlattevőnek akkor is joga van a biztosíték összegének az ajánlatkérő részére történő megfizetésére, ha az ajánlatkérő bankgarancia formájában írta elő a biztosíték teljesítését. Ennek oka, hogy a bankgarancia esetleg túlzottan terhes feltételei ne akadályozzák azokat az ajánlattevőket, akik képesek a biztosíték összegét közvetlenül megfizetni.
A § azt a kérdést is rendezi, hogy az ajánlati biztosítékot a nyertes ajánlattevőnek illetve - ha az ajánlati felhívás szerint az ajánlatkérő fenntartotta a jogot arra, hogy a nyertes visszalépése esetén az azt követő legkedvezőbb ajánlatot tevővel kössön szerződést - akkor a második helyen nyertesnek is csak a szerződéskötés után fizessék vissza, mert a biztosíték csak így tudja betölteni funkcióját. A Javaslat továbbá ebben a §-ban helyezi el a biztosíték megtartásának, illetve kétszeres összege visszafizetésének szabályait, utóbbival kapcsolatban egyértelművé teszi, hogy a nyertes ajánlattevő több esetben jogosult a biztosíték kétszeres összegére, mint a többi ajánlattevők. A Javaslat tartalmazza a biztosíték, illetőleg a kétszeres összeg visszafizetésének határidejét is, melyet a visszafizetésre okot adó körülmény bekövetkezésétől kell számítani.
A hatályos Kbt. nem kötelezi az ajánlatkérőt a biztosíték és azzal azonos összeg (a Javaslatban használt terminológia szerint a biztosíték kétszeres összegének) megfizetésére abban az esetben, amikor az ajánlatkérő nem köti meg a szerződést. Ennek az új kötelezettségnek a Javaslatban való előírását az indokolja, hogy a Javaslat 29. §-ával módosított Kbt. 62. §-a szigorítja a szerződéskötés szabályait. A biztosíték sorsát a szerződéskötés elmaradása esetén nemcsak ez az előírás érinti, hanem a módosított Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése is, mely szerint az ajánlattevő elveszti a biztosítékot, ha a szerződés megkötése az ő érdekkörében felmerülő okból hiúsult meg. E két szabály megteremti az egyensúlyt az ajánlatkérő, illetve az ajánlattevő felelőssége között a szerződéskötés elmaradásának esetére.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a két szakaszból álló eljárások első (részvételi) szakaszában nem lehet biztosítékot kikötni. E rendelkezés indoka az, hogy ebben az időszakban nincs ajánlati kötöttség.
a 22. §-hoz
A § a Kbt. 42. §-a (5) bekezdésének módosításával egyértelművé teszi, hogy az előminősítési eljárás alapján az összes alkalmasnak talált ajánlattevő részére ajánlati felhívást kell küldeni. Tekintettel arra, hogy a Javaslattal módosított Kbt. 63-64. §-ai állapítják meg a két szakaszból álló eljárások közös szabályait, a Kbt. 42. §-ának egyes bekezdéseit a Javaslat 42. §-a hatályon kívül helyezi, mivel e kérdéseket a közös szabályok rendezik.
a 23. §-hoz
A § a Kbt-nek az ajánlatra vonatkozó 43. §-át módosítja, illetve egészíti ki. A Javaslat a Kbt. hatályos szövegénél nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy az ajánlatban meg kell jelölni az alvállalkozókat és a teljesítésben egyébként résztvevőket, valamint a beszerzésnek azt a részét, amelyre velük szerződést fognak kötni, ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta. Erre azért van szükség, mert fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződések megfelelően teljesüljenek, ezt pedig elősegíti, ha azok a szervezetek (személyek) teljesítenek, akiket a közbeszerzési eljárás során megneveztek. (Ezt írja elő a Javaslat 29. §-ával módosított Kbt. 62. §-ának (4) bekezdése.)
E rendelkezések alkalmazásával az ajánlatkérő biztosíthatja, hogy a szerződés teljesítésében közreműködő összes szervezet (személy) nevét megismerje, ez ugyanis természetes az ajánlattevővel (közös ajánlatot tevőkkel) kapcsolatban, a Javaslat pedig lehetőséget ad erre az alvállalkozók vonatkozásában - amely szervezetek körét a Kbt.-nek a Javaslat 9. §-ával módosított 10. § g) pontja határozza meg -, valamint mindazok tekintetében, akik nem minősülnek se ajánlattevőnek, se alvállalkozónak, ezeket kell ugyanis a teljesítésben egyébként résztvevő szervezetnek (személynek) tekinteni.
Az ajánlatkérő az ajánlattevő és az alvállalkozó alkalmasságáról győződhet meg: az ajánlattevő alkalmassága igazolásának módját köteles meghatározni az ajánlati vagy részvételi felhívásban, az alvállalkozóra vonatkozó igazolások csatolását pedig az ajánlati felhívásban írhatja elő a Kbt.-nek a Javaslat 24. §-ával módosított 44. §-ában meghatározott módokon.
A Kbt. 44. §-a és 46. §-a szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat egyaránt az ajánlathoz, illetőleg a részvételi jelentkezéshez kell csatolni. A részvételi jelentkezéssel kapcsolatban az ajánlatkérők formai követelményeket is elő szoktak írni a felhívásban, pl. hogy hány (eredeti és másolati) példányban kell benyújtani, kinek kell aláírnia. Nem lenne indokolt, ha az igazolásoknak - esetleg a kiállító hatóság hibája miatti - késedelmes benyújtása, vagy az ajánlat (részvételi jelentkezés) formai hibái esetén kötelező lenne az ajánlatot (részvételi jelentkezést) érvénytelennek tekinteni. Ezért a Javaslat lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő egy ízben - az ajánlattevők számára azonos feltételekkel - lehetőséget adjon a hiányok 10 napon belüli pótlására. E szabály alkalmazását a Kbt.-nek a Javaslat 30. §-ával módosított 63. § (4) bekezdése a részvételi jelentkezésekkel kapcsolatban is lehetővé teszi.
A korrekció lehetőségéről az összes ajánlattevőt egyidejűleg, írásban tájékoztatni kell, illetve ha a hiánypótlás elrendelése az ajánlatok (részvételi jelentkezések) felbontásakor történt, az erről szóló jegyzőkönyvbe kell foglalni, a jegyzőkönyvet pedig szintén meg kell küldeni az ajánlattevőknek. Természetesen a hiánypótlási lehetőség nem adhat alkalmat arra, hogy az ajánlattevők megsértsék ajánlati kötöttségüket. Ezért eleve csak az ajánlatok formai hibájának korrekcióját lehet engedélyezni, olyan változást nem lehet tenni ezen a címen az ajánlaton, ami annak tartalmát érinti. Másrészt a hiánypótlást követően az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a kiegészítőleg benyújtott ajánlatok, részvételi jelentkezések tartalma megegyezik-e az eredeti ajánlatéval. Ha a hiánypótlást nem teljesítették vagy a pótlólag benyújtott példányok tartalma eltér az eredetitől, csak az eredeti példányokat lehet az eljárásban értékelni és ennek megfelelően - ha az eredetiek hiányosak - az ajánlat érvénytelenségét kell megállapítani, vagy az ajánlattevőt ki kell zárni.
A Javaslat rendezi az ajánlatban szereplő számítási hiba esetén követendő eljárást is. Ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, a hibát az ajánlatkérőnek kell kijavítania. Nyilvánvaló számítási hibának az olyan számítási hibát kell tekinteni, amely abból származik, hogy a több elemből álló beszerzési tárggyal kapcsolatos - az ajánlatban szereplő - részértékekre vonatkozó számtani műveleteknek az ajánlatban feltüntetett eredménye nem felel meg a tényleges matematikai eredménynek. Az ilyen hibát az ajánlatkérő javítja ki úgy, hogy a részértékeket tekinti irányadónak és azokkal kapcsolatban végzi el helyesen a matematikai műveletet. Tekintettel arra, hogy a korábban rosszul kiszámított összeget az ajánlatok felbontásakor ismertették, az ajánlatkérőnek a számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, írásban, haladéktalanul tájékoztatnia kell.
a 24. §-hoz
A § a Kbt. 44. §-át módosítja, részletesebben meghatározva az ajánlattevők alkalmasságának igazolása érdekében megkövetelhető bizonyítékokat. Ugyanilyen módon lehet megkövetelni az alvállalkozók alkalmasságának igazolását is. E bizonyítási módok így jobban megfelelnek az építési beruházást, vagy szolgáltatást beszerezni kívánó ajánlatkérők igényeinek is. A Javaslat részletesebben határozza meg a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolásának módját, nevesítve pl. az ajánlattevő mérlegének vagy a forgalmával kapcsolatos nyilatkozatának benyújtását, mint bizonyítási módot.
Ha a Javaslat a különböző igazolások és nyilatkozatok vonatkozásában előírja, hogy milyen időszakra vonatkozó dokumentum csatolását lehet megkövetelni, ezen előírásokban következetesen szerepel a "legfeljebb" szó. Ez kifejezi, hogy lehetséges a dokumentumnak ennél rövidebb időtartamra visszamenőleg való megkövetelése is, valamint hogy a Kbt. 24. §-ának (2) bekezdésével összhangban ezeket a követelményeket nem lehet úgy előírni, hogy a három (öt) évnél rövidebb ideje alapított cégek eleve ne vehessenek részt az eljárásban.
A Kbt. 44. §-a új rendelkezésekkel is kiegészül, melyek egyértelművé teszik, hogy az ajánlattevő alkalmasságára vonatkozó adatokat nem az ajánlat értékelése során kell figyelembe venni, hanem ezek arra szolgálnak, hogy megállapítható legyen az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmassága vagy alkalmatlansága. Az ajánlati felhívásban a Javaslat szerint fel kell tüntetni azokat a körülményeket, amelyek miatt az ajánlattevőt alkalmatlannak fogja minősíteni az ajánlatkérő. Ezek negatív tulajdonságokban, illetve pozitív sajátosságok hiányában vagy fogyatékosságában jelentkezhetnek. Az alkalmatlanság kritériumait azonban - az alkalmasság bizonyításának eszközeihez hasonlóan - nem lehet úgy megállapítani, hogy ez az ajánlattevők esélyegyenlőségének indokolatlan sérelmével járjon, tehát csak olyan körülmények meglétét vagy hiányát lehet alkalmatlansági oknak minősíteni, amelyek ténylegesen szükségesek a szerződés teljesítéséhez és csak olyan mértékben, ami a beszerzés becsült értékével arányban áll.
E körülmények alapján tehát vizsgálni kell az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságát és a 44. § szerinti igazolások eredetiségét is lehet ellenőrizni. Az ajánlatok elbírálása ettől - ha időben nem is, de szempontjaiban feltétlenül - elkülönülő tevékenység, melyet a Kbt.-nek a Javaslat 26. §-ával megállapított 55. § (6) bekezdése alapján, az ott megjelölt bírálati elvet figyelembevéve kell végezni.
a 25. §-hoz
A Kbt. 46. §-ának gyakorlati alkalmazása problémákat okozott, ezeket kívánja kiküszöbölni a Javaslat 25. §-a.
A 46. § (1) bekezdésének módosuló bevezető szövegrésze egyértelművé teszi, hogy alvállalkozó sem lehet az, aki a bekezdés hatálya alá tartozik. A § továbbá egyes feltételek tekintetében nem a törvény erejénél fogva zárja ki az ajánlattevőt vagy az alvállalkozót a közbeszerzésekből, hanem csak akkor, ha a kizárást az ajánlatkérő az ajánlati vagy részvételi felhívásban külön előírja.
A 46. § (1) bekezdésének b) pontja az ajánlattevőket kizáró köztartozások között az illetékhátralékot is felsorolja, ezzel szemben az egy évnél régebben lejárt vámtartozások hiányát nem követeli meg. A Kbt. 46. §-ának célja az, hogy az ajánlattevőnek a gazdálkodó tevékenysége során tanúsított megbízhatóságáról szerezhessen adatokat az ajánlatkérő (nem az, hogy minél többfajta köztartozás létét szankcionálja a közbeszerzésekből való kizárással.) A vámtartozások sokkal szorosabban kötődnek a gazdálkodó tevékenységhez, mint az illetéktartozások. Ezért indokolt a jövőben az illetéktartozások igazolásának megkövetelése helyett az egy évnél régebben lejárt vámtartozások hiányát előírni.
E módosítást indokolja továbbá az is, hogy az illetéktartozásokat nem központilag, hanem önkormányzatonként tartják nyilván, tehát egy országos hálózattal rendelkező cégnek minden telephelye szerinti önkormányzattól igazolást kellene beszereznie a Kbt. 46. §-ában foglaltak teljesítése érdekében. Ugyanezért a jövőben csak az APEH vagy a vámhatóság által nyilvántartott adótartozásokat kell igazolni, a helyi adótartozás nem okozza a közbeszerzésekből való automatikus kizárást. A Javaslat csak a helyi vagy helyi kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek költségvetési szervei - mint ajánlatkérők - részére teszi lehetővé, hogy az ajánlati vagy részvételi felhívásban kizáró okként jelöljék meg a saját székhelyük szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt helyiadó-tartozás fennállását.
A Kbt. 46. §-a (1) bekezdésének hatályos d) pontja alapján csak akkor nem lehet öt évig ajánlattevő egy gazdálkodó szervezet, ha hamis adatszolgáltatás miatt az ajánlatkérő zárta ki egy korábbi közbeszerzési eljárásból. Azonban megtörténhet, hogy a hamis adatszolgáltatás tényét utólag a Bizottság vagy a bíróság állapítja meg és ehhez az esethez is szükséges ugyanolyan súlyú jogkövetkezményt kapcsolni a törvény erejénél fogva. Viszont mindkét esetre nézve a Javaslat három évre csökkenti a kizárás kötelező időtartamát. A Javaslat rögzíti azt is, hogy csak a szándékos hamis adatszolgáltatáshoz fűződik ez a súlyos jogkövetkezmény, továbbá hogy a hatályos szövegtől eltérően nemcsak az ajánlattételkor, hanem az eljárás bármely szakaszában akár az ajánlattevő, akár az alvállalkozó által elkövetett hamis adatszolgáltatást szankcionálni kell. E rendelkezést a módosítás után a Kbt. 46. § (1) bekezdésének c) pontja tartalmazza.
A Kbt. hatályos 46. § (1) bekezdésének c) pontja bármely - az üzletvitellel kapcsolatban elkövetett és jogerős bírósági határozatban megállapított - jogszabálysértés miatt az ajánlattevő kizárását rendeli el. Ez a rendelkezés több szempontból túl tágan fogalmaz, ezért szükséges konkrétabb szövegezése, ami egyben szűkíti is azoknak a jogsértéseknek a körét, ami miatt a közbeszerzésekből kizárják az ajánlattevőt. E szabály a Javaslatban nem a kötelező, csak a lehetséges kizárási okok között szerepel, ezért azt a Kbt. módosított 46. § (2) bekezdésének a) pontja tartalmazza. A jogsértések körének szűkítése a következő területeken valósul meg:
– A Javaslat a versenyjogi jogszabálysértések közül csak a versenytársak közötti - a versenyeztetéssel kapcsolatos - összejátszáshoz fűzi a közbeszerzésekből való kizárás jogkövetkezményét (a hatályos szöveg szerint ezt bármely versenyjogi jogszabálysértés megalapozza) és a Javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy e jogkövetkezményt a versenyfelügyeleti határozat államigazgatási jogerejétől függetlenül bírósági felülvizsgálat esetén csak a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől kell alkalmazni. (Ugyanilyen megoldást alkalmaz a Javaslat a 46. § (1) bekezdés c) pontjában a döntőbizottsági határozat bírósági felülvizsgálata esetére.)
– A versenyjogi jogsértésen kívüli egyéb jogszabálymódosítások közül pedig a Javaslat csak a számviteli renddel vagy a bizonylatadási kötelezettséggel kapcsolatos jogellenes magatartások miatt zárja ki az ajánlattevőt, illetve az alvállalkozót a közbeszerzési eljárásokból öt évre.
A másik nem kötelező, csak lehetséges kizárási ok a közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettség megszegése, mely a Kbt. módosított 46. §-a (2) bekezdésének b) pontjában szerepel. E pontban, valamint a 46. § (1) bekezdésének c) pontjában a Javaslat a korábbi öt évnél nem régebben "lefolytatott" közbeszerzési eljárás helyett "lezárult" közbeszerzési eljárást említ. Ennek azért van jelentősége, mert a Javaslat a 28. §-sal módosított Kbt. 61. § (4) bekezdésében meghatározza a közbeszerzési eljárás lezárulásának időpontját.
A Javaslat a Kbt. 46. §-ának hatályos (2) bekezdését - mely az igazolások és nyilatkozatok szabályait tartalmazza - több bekezdésre osztja és pontosítja abból a szempontból, hogy
- az ajánlattételi illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig teszi lehetővé a nyilatkozatok és a köztartozásokról szóló igazolások csatolását (de mint említettük, a 43. § szerint van mód a hiánypótlásra);
- előírja, hogy az igazolásnak azt kell tartalmaznia, van-e az ajánlattevőnek (alvállalkozónak) a kiállítás napján köztartozása és ha van, az mikor járt le. Ez teszi lehetővé, hogy a hatóságok olyan igazolást állítsanak ki, ami a köztartozás hiánya esetén egy évig felhasználható;
- kifejezetten lehetővé teszi, hogy az igazolásokat másolatként csatolják és azokat elég legyen évente egyszer beszerezni, ha a beszerzés időpontjában az ajánlattevőnek nincs köztartozása. Természetesen ha az igazolás szerint a szervezetnek van köztartozása, annak alapján csak addig nem kell kizárni az eljárásból, amíg a köztartozás egy évnél régebben lejárttá válik.
A beszerzendő igazolások számát csökkenti az a változás is, hogy az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, jogszabály alapján neki, illetve az alvállalkozónak melyik elkülönített állami pénzalap felé áll fenn fizetési kötelezettsége. Igazolást csak azzal kapcsolatban kell csatolnia, mellyel szemben jogszabály fizetési kötelezettséget ír elő részére.
A Javaslat rendezi azt az esetet, ha jogszabály az (1) bekezdés b) pontja vagy a (3) bekezdés hatálya alá tartozó új közterhet vezet be (pl. új elkülönített állami pénzalapot vagy helyi adót). Tekintve, hogy egy éven keresztül kizárt, hogy bármely gazdálkodó szervezetnek egy évnél régebben lejárt ilyen köztartozása legyen, csak azokban az eljárásokban kell az ilyen köztartozásról igazolást csatolni, amelyekben az eredményhirdetés legalább egy évvel az után van, hogy a köztartozásról szóló rendelkezés hatályba lépett. Ez nem mindig azonos azzal az időponttal, amikor a közteher előírásával kapcsolatos teljes jogszabály hatálybalépett, hiszen előfordulhat, hogy a közterhet megállapító rendelkezés csak később lép hatályba, mint például az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény esetében, ahol a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapról szóló rendelkezések 6 hónappal később léptek hatályba.
A Javaslat kiegészíti a Kbt. 46. §-át a külföldi székhelyű ajánlattevők igazolásainak szabályaival is. A külföldi cégek megbízhatóságát az bizonyítja, ha székhelyükön, ahol a legnagyobb mértékű közterheik vannak, nincs tartozásuk. Ezért a székhelyük szerinti ország hatóságaitól kell a hazájukban létező - a 46. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelő - köztartozásokról igazolást csatolniuk és egyben nyilatkozniuk arról, hogy melyek ezek a köztartozások és a nyilvántartó hatóságok.
A 46. § további kiegészítése arról rendelkezik, hogy a két fordulós eljárásokban ne kelljen két ízben csatolni az igazolásokat, ha azok a második forduló elbírálásakor még alkalmasak a Kbt. 46. § (1) bekezdésének b) pontjában vagy a (3) bekezdésében foglaltak igazolására.
A Javaslat új címet helyez el a 47. § előtt, mely egyértelműbbé teszi, hogy az ajánlati kötöttség szabályai nemcsak az 50. §-ban találhatók, hanem a 48. § (1) és (2) bekezdéséből következik az ajánlatkérő azon ajánlati kötöttsége, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően nem vonhatja vissza vagy módosíthatja ajánlatát, az ajánlattevő ajánlati kötöttségének tartalmát pedig a 49. § írja le. A Javaslat 42. §-a hatályon kívül helyezi a Kbt. 50. §-a feletti címet.
a 26-27. §-hoz
A Javaslat 26. §-a a Kbt. 55. §-ában szabályozott elbírálási határidő helyett az "eredményhirdetési időpont" kifejezést használja, ekkor kell az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét nyilvánosan kihirdetni. Eredményhirdetési időpont az, amit az ajánlati felhívásban vagy a halasztásról szóló levélben meghatároztak. A Javaslat a hatályos szabályokhoz képest egyszerűsíti a halasztással kapcsolatos eljárást: a halasztásról nem szükséges hirdetményt közzétenni, hanem arról közvetlenül, írásban kell értesíteni az ajánlattevőket. Ebben az esetben azért lehet az ajánlattételi vagy a részvételi jelentkezési határidő meghosszabbításával kapcsolatos előírásoknál egyszerűbb a szabályozás, mert az elbírálás időszakában már az összes ajánlattevő ismert, ezért mód van közvetlen értesítésükre. A Javaslat előírja, hogy az eredményhirdetésnek az elbírálást követően azonnal meg kell történnie.
A Javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy kötelező az ajánlatokat elbírálni, ez alól csak a közbeszerzés megkezdését (Kbt. 4. § (2) bekezdése) követően bekövetkezett előre nem látható külső ok miatt mentesül az ajánlatkérő, de ilyenkor az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani és ennek tényét kell kihirdetni.
A Javaslat rendelkezik arról az esetről is, ha az eredményhirdetés nem a fenti külső ok miatt marad el. Ebben az esetben haladéktalanul ki kell hirdetni az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét, de ez nem mentesíti az ajánlatkérőt a késedelemnek a Kbt.-ben vagy egyéb jogszabályokban előírt következményei alól. A Kbt.-nek a Javaslattal megállapított 55. § (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont (a legalacsonyabb ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat) alapján kell elbírálnia az ajánlatkérőnek és ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, figyelembe kell vennie a felhívásban meghatározott részszempontokat, az ugyanott meghatározott sorrendben és súlyozással.
A Javaslat 27. §-a a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja módosításával egyértelműbben fejezi ki, hogy a hatályos Kbt.-től eltérően az elbírálás elmaradása önmagában nem okozza az eljárás eredménytelenségét, hanem emiatt csak akkor lehet eredménytelen az eljárás, ha ennek feltételei fennállnak és az ajánlatkérő az eredménytelenség tényét kihirdeti.
a 28. §-hoz
A Javaslatnak a Kbt. 61. §-át módosító 28. §-a a hatályos szabályozásnál részletesebb rendelkezéseket tartalmaz a közbeszerzési eljárás adataival kapcsolatos tájékoztatásról. Az ajánlatkérő a hatályos szabályozástól eltérően közvetlenül az ajánlatok elbírálása után, még az eredményhirdetés előtt köteles írásbeli összegezést készíteni az eljárásról, ennek mintáját a Javaslat 5. sz. mellékletével megállapított Kbt. 5. sz. melléklete tartalmazza. Ez a dokumentum a hatályos törvényhez képest kibővül és alkalmassá válik arra, hogy az ajánlattevők ennek ismeretében megítélhessék, hogy az ajánlatkérő valóban az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempont, az összességében legelőnyösebb ajánlat részszempontjai és azok sorrendje és súlyozása szerint döntött-e és az eljárás más lényeges kérdéseiben is (pl. kizárás, alkalmatlanság vagy az ajánlat érvénytelenségének megállapítása) a Kbt. alapján járt-e el. Az összegezésben foglaltakat az eredményhirdetéskor ismertetni kell és az összegezést meg is kell küldeni az ajánlattevőknek.
Ezen az összegzésen kívül továbbra is hirdetményt kell közzétenni az eljárás eredményéről, melyet a Javaslat 6. számú mellékletével módosított Kbt. 6. sz. melléklete tartalmaz. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az eredménytelen közbeszerzési eljárás elbírálásáról is kell tájékoztatót közzétenni, egyben - a 17. §-nál írottakkal összhangban - lerövidíti az eljárás eredményéről szóló hirdetmény közzétételének határidejét. Ugyanitt meghatározza a Javaslat, hogy a közbeszerzési eljárás az eredményről szóló tájékoztató közzétételével, illetőleg ha a szerződéskötés később történik, azzal zárul le. A közbeszerzési eljárás lezárulásához a Kbt.-nek a Javaslattal megállapított egyéb rendelkezései különböző jogkövetkezményeket fűznek.
Az 1. § szerinti szervezetek egy részének iratmegőrzésére vonatkozik törvényi szabályozás. Szükséges azonban, hogy a Kbt. rendelkezzen arról az esetről, ha ilyen szabály nincs: ekkor a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratokat az eljárás lezárulásától számított öt évig kell megőrizni, ha jogorvoslati eljárás indul, az iratokat annak jogerős befejezéséig, de legalább öt évig kell megőrizni. E szabályt az indokolja, hogy a Kbt. 46. §-a egyes - az eljárással kapcsolatban bekövetkezett - eseményekhez a közbeszerzésekből öt évre való kizárás jogkövetkezményeit fűzi.
A Javaslat meghatározza a kötelező írásbeli tájékoztatás egyes speciális eseteit. Ezek a nyilvánosság alapelvének hatékonyabb érvényesülését szolgálják, valamint elősegítik, hogy egyes gazdálkodó szervezetek időben értesüljenek olyan körülményekről, melyek miatt esetleg jogorvoslati eljárást kívánnak indítani. Így pl. az erről hozott döntést követő 5 munkanapon belül kell tájékoztatni az ajánlattevőt kizárásáról. Ebben az esetben a határidőt a döntés meghozatalától, nem annak esetleges kihirdetésétől kell számítani.
A Javaslat az ajánlattevők kizárásáról szóló 46. § hatékonyabb érvényesülése érdekében is tájékoztatásadási kötelezettséget ír elő a közbeszerzési eljárásokban kötött szerződések esetleges megszegéséről.
29. §
A § a Kbt.-nak a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos 62. §-át módosítja. Egyértelműen kimondja azt, hogy a szerződést a nyertes ajánlattevővel vagy az 59. § (1) bekezdése szerinti feltételek esetén az azt követő legkedvezőbb ajánlatot tevővel kell megkötni és az nem térhet el az ajánlati felhívásban, az ajánlatban és a dokumentációban foglaltaktól. Szabályozza a Javaslat azt is, hogy a beszerzés egy részére történt ajánlattétel esetén hogyan kell eljárni. A hatályos szabályozástól eltérően a módosítás nem teszi lehetővé, hogy a szerződést az eredményhirdetéssel egyidejűleg megkössék, hanem erre legkorábban az azt követő nyolcadik napon kerülhet sor. E rendelkezést az indokolja, hogy a jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság a Kbt.-be ütköző eljárás alapján megkötött szerződésekkel kapcsolatban nem tehet intézkedéseket. A szerződések későbbi időpontban való megkötésének elrendelése nagyobb esélyt ad arra, hogy időközben jogorvoslati eljárást lehessen indítani. A Javaslat kötelezővé teszi, hogy a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban feltüntessék, így az új szabály betartása ellenőrizhetővé válik. A tárgyalásos eljárás egyes eseteiben - melyek oka éppen a sürgősség - nem kell az előírt 8 napos intervallumot biztosítani.
Az eredményhirdetés kötelező voltára vonatkozó - a Kbt. 55. §-ába beillesztett - új rendelkezések könnyen kijátszhatóak volnának, ha eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződés megkötését nem tenné a Javaslat ugyanúgy kötelezővé és nem korlátozná azokat az eseteket, amikor az ajánlatkérő mentesül e kötelezettség alól, tehát a Kbt. 62. §-a e rendelkezésekkel is kiegészül.
A Javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződést csak a nyertes ajánlattevő teljesítheti és abban csak azok a gazdálkodó szervezetek működhetnek közre, amelyek az ajánlatban szerepeltek és akiket az ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló hirdetményben is közzétett, ha az ajánlatkérő az alvállalkozók és a teljesítésben egyébként résztvevők megnevezését az ajánlati felhívásban előírta. E szabály csökkenti azoknak az eseteknek a körét, mikor a szerződéskötés után olyan új alvállalkozókat vagy egyéb közreműködőket vonnak be a teljesítésbe, akik alkalmasságát az ajánlatkérő az eljárás során nem tudta megvizsgálni vagy személyüket nem is ismerte.
Az ajánlattevőként szerződést kötő felekre - különösen a kis- és középvállalkozásokra - nézve hátrányos, ha az ajánlatkérő késedelmesen fizet. Az Európai Bizottság irányelvtervezetet dolgozott ki a kereskedelmi ügyletekben a határidőn túli fizetések visszaszorításáról. Ennek szellemében a Javaslat is előírja, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződések ellenértékét milyen határidőn belül kell teljesíteni. A Javaslat továbbá az azonnali beszedési megbízás benyújtásának jogát biztosítja az ajánlattevő részére, ha a fenti fizetési határidő igazolt teljesítés ellenére eredménytelenül telt el. Ez a jog az ajánlatkérők közül szinte csak azokkal a szervezettípusokkal szemben áll fenn, melyek a kincstári körhöz tartoznak, ugyanis az azonnali beszedési megbízás a bírósági végrehajtás kielégítési sorrendjében megelőzi pl. a köztartozásokat, ennek lehetővé tétele pedig gazdálkodó szervezetek - mint ajánlatkérők - esetén nem célszerű.
a 30-31. §-hoz
A Javaslat a hatályos Kbt.-től eltérő szabályozási elvet követve rögzíti a két szakaszból álló eljárások (a nyílt előminősítési, a meghívásos és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás) közös szabályait, így egyes azonos tartalmú szabályokat nem kell a Kbt.-ben többször megismételni, vagy korábbi rendelkezésekre visszautalni. Az így feleslegessé váló egyes szabályokat a Javaslat 42. §-a hatályon kívül helyezi. Az új, közös előírások rendeznek néhány olyan kérdést is, amit a Kbt. hatályos szövege nem szabályoz.
A két szakaszból álló eljárások első - részvételi - szakaszában nem lehet ajánlatot kérni, illetve tenni, ebben az időszakban a részvételre jelentkezők alkalmasságának megállapítása történik. Az ilyen eljárások teljes folyamatából ki vannak zárva a Kbt. 46. §-ának hatálya alá tartozó szervezetek (személyek), ezért - mint arra a Javaslat 25. §-ának indokolása során már rámutattunk - a 46. § szerinti igazolásokat és nyilatkozatot jellemzően az első eljárási szakaszban kell csatolni.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a részvételi felhívásban a részvételre jelentkezők alkalmasságának, illetve a Kbt. 44. §-ának (4) bekezdésével összhangban a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének feltételeit kell meghatározni. Az eddigiekhez hasonlóan meg kell továbbá határozni az ajánlatok elbírálásának szempontját, mely a Kbt. 34. §-ának (1) bekezdése szerint a legalacsonyabb ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat választása lehet. Mód van arra is, hogy az ajánlatkérő már a részvételi felhívásban meghatározza az összességében legelőnyösebb ajánlat részszempontjait, azok fontossági sorrendjét és súlyozását is.
A két szakaszból álló eljárásokra is vonatkoznak a nyílt eljárás következő szabályai:
– az eljárás megindításának feltételeiről szóló Kbt. 32. §;
– a közbeszerzés mennyiségének meghatározására és a részajánlat tételére vonatkozó Kbt. 33. § (2)-(3) bekezdés;
– a műszaki leírásra vonatkozó Kbt. 40. §.
A § az összes két szakaszból álló eljárás vonatkozásában egy rendelkezéssel állapítja meg a részvételi jelentkezési határidő legrövidebb tartamát 25 napban.
A Javaslat rendezi a részvételi felhívás visszavonásának, módosításának, valamint a részvételi határidő módosításának szabályait, melyekre általában a részvételi jelentkezési határidő lejártáig kerülhet sor. A részvételi felhívásnak a beszerzés tárgyára és mennyiségére vonatkozó adatain, valamint a részvételi szakaszra vonatkozó részein kívüli elemeit az ajánlattételi határidő lejártáig lehet hirdetménnyel módosítani. Az utóbbi rendelkezés indoka az, hogy egy hosszabb ideig tartó eljárásban az ajánlatkérő a körülmények esetleges megváltozása ellenére ne legyen kötve olyan általa megszabott előírásokhoz, amelyek változtatása nem okozná az ajánlattevők sérelmét.
A részvételi szakaszban a nyílt eljárásra vonatkozó egyes előírásokat kell alkalmazni, így a hiánypótlás szabályait, az ajánlatok felbontására, érvénytelenségére, valamint az ajánlattevő kizárására vonatkozó rendelkezéseket és a bontási jegyzőkönyv szabályait.
A Javaslat 31. §-a a két szakaszból álló eljárások ajánlati szakaszáról szól. Meghatározza a részvételi jelentkezések elbírálásának maximális határidejét, mely az 55. § (2) bekezdése szerint meghosszabbítható és azt csak meghatározott feltételek fennállása esetén lehet elmulasztani, azonban ilyenkor is ki kell hirdetni az eljárás eredménytelenségének tényét. Az utóbbi szabályok vonatkoznak annak az öt munkanapban megadott határidőnek az elmulasztására is, melyet a Javaslat az ajánlati felhívások megküldésére előír.
A Javaslat öt munkanapos határidőt ír elő a részvételi szakasz eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztató közzétételére is. A rövid határidő növeli a jogorvoslati eljárás határidőn belüli megindításának esélyét jogsértés esetén. A tájékoztatóban úgy kell megindokolni a részvételre jelentkezők alkalmasságával, illetve alkalmatlanságával kapcsolatos döntést, hogy megállapítható legyen, a részvételi felhívásban szereplő mely szempontokra tekintettel határozott így az ajánlatkérő.
A Javaslat e §-ban szabályozza a két szakaszból álló eljárások ajánlati szakaszában kiküldött ajánlati felhívás kötelező tartalmi elemeit, melyek a hatályos 69. § (2) bekezdéséhez képest kiegészülnek az eredményhirdetés és a szerződéskötés időpontjának kötelező megjelölésével. Ezzel szemben az ajánlatok elbírálásának szempontját nem az ajánlati, hanem már a részvételi felhívásban közölni kell, így az ajánlati felhívásban csak az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálásának részszempontjaival kapcsolatos adatokat kell előírni, ha azok a részvételi felhívásban nem szerepeltek.
Egyértelművé teszi a Javaslat azt is, hogy a két szakaszból álló eljárásokban közvetlenül kiküldött ajánlati felhívást és az azzal kapcsolatos dokumentációt a Kbt. 47. és 48. §-aitól eltérően nem hirdetménnyel, hanem az ajánlattevőknek egyidejűleg, írásban küldött tájékoztatással lehet módosítani.
a 32-34. §-okhoz
A §-ok a tárgyalásos eljárás szabályairól szólnak. A Javaslat a tárgyalásos eljárásnak a Kbt. 70. §-ában felsorolt eseteit úgy csoportosítja, hogy felsorolja: a tárgyalásos eljárás mely fajtáját lehet bármely közbeszerzés, mely típusát pedig csak árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése, vagy építési beruházás esetén alkalmazni. Az esetek meghatározása és köre a hatályos szöveghez képest közelít az Európai Közösség közbeszerzési irányelveihez.
A Javaslat a hatályos szabálytól eltérően nemcsak szolgáltatás igénybevételére, hanem áru vagy építési beruházás beszerzésére is lehetővé teszi hirdetmény közzététele melletti tárgyalásos eljárás tartását, ha a szerződési feltételek nem határozhatók meg megfelelő pontossággal.
A Javaslat részletesen szabályozza a tárgyalásos eljárás általános szabályait, a hirdetmény közzétételével induló eljárások különleges szabályait, a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások közös szabályait, valamint annak egyes speciális eseteit.
A Javaslat pontosítja a kedvező ajánlat esetén tartható tárgyalásos eljárás feltételeit: e szabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha a kedvező ajánlatot nyilvánosan közzétették és az nem kifejezetten az ajánlattevő vagy a lehetséges vevők szűk köre felé irányult. E pontosítás hiánya ugyanis módot adna tárgyalásos eljárások indokolatlanul gyakori lefolytatására.
A Javaslat bővíti azoknak az eseteknek a körét, melyekben hirdetményt kell közzétenni a tárgyalásos eljárás megindításáról: így kell eljárni a kutatási, kísérleti célból előállított dolgok beszerzése esetén is.
A Javaslat e szabályok körében mondja ki, hogy sem az ajánlatkérő, sem az ajánlattevő ajánlati kötöttsége nem áll fenn tárgyalásos eljárás során olyan módon, mint az egyéb eljárásokban, de ez az engedmény nem okozhatja a Kbt. alapelveinek megsértését például azáltal, hogy a tárgyalások során a beszerzés tárgya olyan mértékben módosul, hogy a végül megkötött szerződés tartalma nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Továbbá a feleket köti az az előírás is, hogy az eredményhirdetést követően nem lehet az ajánlat, illetve az ajánlatkérő elvárásainak tartalmát módosítani, hanem a szerződést a kihirdetéskor közösen megállapított tartalommal kell megkötni.
A Javaslat az előminősítési eljárás szabályaiban állapítja meg azoknak a rendelkezéseknek a körét, amelyeket a nyílt eljárás szabályai közül a tárgyalásos eljárásban nem lehet alkalmazni. A nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó többi előírást alkalmazni kell, természetesen a tárgyalásos eljárás speciális szabályainak megfelelő eltérésekkel.
A Javaslat előírja, milyen adatoknak kell szerepelniük a részvételi felhívással induló tárgyalásos eljárás második fordulójában, vagy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során közvetlenül kiküldött ajánlati felhívásban. Ezek köre részben megegyezik az egyéb kétfordulós eljárások erre vonatkozó szabályaival, de közölni kell az első tárgyalás időpontját is, továbbá az ajánlati felhívásban kell megjelölni azokat a részletszabályokat is, melyeket az ajánlatkérő az eljárás lefolytatása során követni kíván.
A tárgyalásos eljárások további lényeges közös szabálya, hogy ezek során az ajánlattételre vonatkozó határidők - még a gyorsított eljárás ajánlattételi határidejét is beleértve - nem érvényesülnek, az ajánlattételi határidőt úgy kell megállapítani, hogy ez ne okozza egyes ajánlattevők (pl. vidékiek) esélyegyenlőségének sérelmét és ne akadályozza a megfelelő részletességű és megalapozottságú ajánlatok tételét. Gyorsabbá teszi a tárgyalásos eljárások lefolytatását az a közös szabály, hogy az eljárás eredményét az utolsó tárgyalás befejezésekor is ki lehet hirdetni.
A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás szabályait pontosítja a Javaslat a hatályos Kbt.-hez képest, amikor egyértelművé teszi, hogy ha a részvételi felhívásban az ajánlatkérő megjelöli az általa meghívni kívánt ajánlattevőket, akkor ezek számánál magasabb keretszámot kell előírnia a tárgyaláson résztvevők tekintetében, hogy érvényesülhessen az a szabály, mely szerint a hirdetményben megjelölteken kívül egyéb alkalmas ajánlattevők is jelentkezhetnek az eljárásban való részvételre. A keretszám azonban nem lehet kisebb háromnál. Az ajánlattevők részére közvetlenül megküldött ajánlati felhívásban szerepelnie kell a korábban közzétett részvételi felhívásra való utalásnak is.
A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás ajánlati felhívás megküldésével kezdődik, az így kiküldött ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a 70. § melyik rendelkezése indokolja a tárgyalásos eljárás tartását, valamint hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt. Az ajánlati felhívást nemcsak az ajánlattevőknek, hanem a Közbeszerzési Döntőbizottságnak is meg kell küldeni. Ha a 71/B. § (3) bekezdése szerinti speciális esetben ajánlati felhívás nem készül, annak tartalmi elemeit összefoglaló tájékoztatást kell a Bizottság részére megküldeni. Mindkét esetben tájékoztatni kell a Bizottságot a meghívni kívánt szervezetek nevéről, székhelyéről is, valamint részletesen meg kell indokolni, hogy milyen gyakorlati okok alapozzák meg tárgyalásos eljárás tartását.
A Kbt. 71/B. §-a három különböző speciális tárgyalásos eljárás sajátos szabályait részletezi:
– A rendkívüli sürgősség miatt indított tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlattevővel kell tárgyalni: azzal a személlyel, aki a rendkívüli körülmények miatt egyedül képes a rendelkezésre álló idő alatt teljesíteni. Ilyen esetben nem kell ajánlati felhívást küldeni, azonnal lehet tárgyalni és megegyezés esetén írásban szerződést kötni. A köztartozások hiányát csak a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell igazolni (ha az ajánlattevőnek nem állnak már a tárgyalás megkezdésekor rendelkezésére a Kbt. 46. §-ának megfelelő igazolások vagy azok másolatai). Tekintettel arra, hogy a köztartozások hiányáról az eljárás során nyilatkoznia kell az ajánlattevőnek, ha a beszerzett igazolások szerint mégis van egy évnél régebben lejárt köztartozása, megállapítható lesz a hamis adatszolgáltatás és a Kbt. 46. §-a szerint az ilyen szervezet 3 évig nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban.
Az ilyen eljárás megindításáról a fentiekben már említett tartalommal telefaxon kell tájékoztatni a Közbeszerzési Döntőbizottságot.
– A kedvező feltételek rövid ideig való fennállása miatt tartott tárgyalásos eljárásban telefaxon lehet ajánlati felhívást küldeni a kedvező ajánlatot tevő gazdálkodó szervezetnek és még legalább két másik ajánlattevőnek is. Ezt az eljárást is a körülmények által szükségessé tett időtartamon belül kell lefolytatni és a megállapodást követően azonnal szerződést lehet kötni. A Javaslat garanciális szabályként írja elő, hogy meg kell őrizni az eljárásra okot adó dokumentumot is, amely a kedvező feltételekről szól.
– Az ingatlan beszerzésére vonatkozó tárgyalásos eljárásban legalább 3 ajánlattevő részére kell ajánlati felhívást küldeni.
a 35. §-hoz
A § kiegészíti a Kbt. 77. §-át azzal, hogy a Döntőbizottság eljárásának megkezdésekor a Bizottság elnöke a kijelölt három tagú tanács egyik - jogi szakvizsgával rendelkező - tagját bízza meg a jogorvoslati eljárás lefolytatásának koordinálásával. Ez egyszerűsíti a Bizottság tanácsainak eljárását, nem kell minden egyes eljárási cselekményről testületileg dönteniük, hanem ezt a kijelölt közbeszerzési biztos végzi, aki az ideiglenes intézkedésen és a jogorvoslati eljárást lezáró határozat meghozatalán kívül minden olyan intézkedést megtehet, amit a Kbt. a Bizottság hatáskörébe utal.
a 36. §-hoz
A Kbt. 79. §-ának hatályos szövege a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását csak abban az esetben teszi lehetővé, ha azt a Közbeszerzések Tanácsának tagja kezdeményezte. E szabály alapján kevés hivatalból kezdeményezett eljárás indult.
A Javaslat 36. §-a úgy változtatja meg ezt a szabályt, hogy több szervezetnek adja meg a jogot a Döntőbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezésére, de emellett egyes esetekben magának a Bizottságnak is joga van a hivatalból való eljárásra.
A Javaslat 36. §-ával beiktatott Kbt. 79. § (4) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti szervezetek azért kezdeményezhetik a hivatalból való eljárást, mert feltételezhető róluk, hogy tevékenységük során tudomást szerezhetnek a Kbt.-be ütköző eseményről. E szervezetek a hatáskörük ellátása során tudomásukra jutott eseményekkel kapcsolatban kezdeményezhetik a jogorvoslati eljárást. A Kbt. 10. §-ának d) pontja szerinti támogatást nyújtó szervezet pl. akkor, ha észleli, hogy a támogatásban részesített szervezet nem, vagy nem megfelelően alkalmazza a Kbt.-t a támogatásból megvalósított beszerzés során. A közigazgatási hivatal a helyi önkormányzatokkal kapcsolatban szerezhet tudomást a Kbt. megsértéséről, a központosított közbeszerzések során ajánlatkérésre feljogosított szervezetek pedig azt támadhatják, ha egy központosított közbeszerzésre köteles intézmény jogosulatlanul szerez be saját hatáskörben.
Az országgyűlési biztosok és az adatvédelmi biztos részére is biztosítja a Javaslat a kezdeményezés jogát, mivel e személyeknek az Alkotmány 32/B. §-a biztosítja általában minden jogsértés esetén az intézkedések kezdeményezéséhez való jogot.
A Bizottság két esetben járhat el hivatalból más hatóság kezdeményezése nélkül:
– ha a Bizottság elnöke a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről hozzá küldött iratokból megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a Kbt. megsértése, akkor kijelöli az eljáró közbeszerzési biztosokat és ezáltal megindul a Bizottság hivatalból történő eljárása;
– ha a Bizottság a közbeszerzési eljárást lezáró határozat meghozatala előtt egy jogorvoslati ügyben az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, ezzel kapcsolatban is eljárhat hivatalból. Csak az olyan - folyamatban levő - jogorvoslati eljárásban terjesztheti ki az eljárást újabb jogsértésre a Bizottság, amelyben a kérelmet nem kellett a Kbt.-nek a Javaslat 37. §-ával megállapított 80. § (4) bekezdése alapján a kérelmező vagy kezdeményező jogosultságának hiánya vagy elkésettség miatt elutasítani.
A Javaslat hatvan nap helyett kilencven napban határozza meg a közbeszerzési jogorvoslati eljárás megindításának jogvesztő határidejét, eddig lehet a kérelmet vagy az eljárást kezdeményező dokumentumot benyújtani a Döntőbizottsághoz és a kezdeményezésen kívüli esetben a Döntőbizottság e határidőig intézkedhet a hivatalból való eljárás megkezdéséről. Ha azonban egy folyamatban levő közbeszerzési jogorvoslati ügy során további jogsértések derülnek ki, a Bizottság az esemény bekövetkezését követő 90 napon túli időpontban is eljárhat hivatalból, feltéve hogy az addig vizsgált jogsértéseket elkövetővel azonos személynek (szervezetnek) tulajdonítható az újonnan megismert jogsértés. Annak érdekében, hogy a Döntőbizottságnak adott ezen jog ne járjon a jogvesztő határidő korlátlan mellőzésével, a Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy az eljárás visszamenőleges hatályú kiterjesztésére csak akkor kerülhet sor, ha az eljárást eredetileg az arra jogosultak, határidőben indították meg.
Az eljárás kiterjesztésének ennél szélesebb lehetősége már nem illeszkedne a jogvesztő határidő általános rendeltetéséhez, pl. ha folyamatban levő ügyben eddig jogsértéssel nem "vádolt" személlyel (szervezettel) szemben is el lehetne járni a 90 napos határidő lejárta után is. Természetesen azt nem zárja ki az új szabály, hogy a 90 napos határidőn belül a Bizottság hivatalból kiterjessze a jogsértés miatt felelősségre vont személyek (szervezetek) körét.
A Kbt. megsértése gyakorta jogellenes állapot fennállását idézi elő, amely általában a 90 napos jogvesztő határidő után is tart. A jogvesztő határidő a jogsértő esemény bekövetkezésével kezdődik. A Javaslat a folyamatosan fennálló jogsértések esetei közül néhányat kiemel és pontosan meghatározza, mit kell a jogsértés bekövetkezésének tekinteni, ezáltal tulajdonképpen megnöveli a jogvesztő határidő tartamát. Így pl. az előírt határidőnél később közzétett hirdetmény esetén a jogsértés valójában akkor következik be, amikor határidőben a hirdetmény nem jelenik meg. Erről azonban pl. a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről szóló tájékoztató esetén csak kevesen tudnak és általában éppen az nem, aki sérelmet szenvedett. Ezért ebben az esetben a Javaslat szerint az elkésetten közzétett hirdetmény megjelenésekor kezdődik a jogvesztő határidő. A másik két eset is hasonlóan indokolt. Ennél általánosabb szabály megfogalmazását azonban nem tartjuk szükségesnek és lehetségesnek, ha ugyanis a Javaslat azt írná elő, hogy a Kbt. megszegése miatti jogorvoslati eljárást mindaddig meg lehet kezdeni, amíg az így okozott jogsértő állapot fennáll, ez értelmetlenné tenné a jogvesztő határidőt, mivel a jogsértő állapot tulajdonképpen mindaddig fennáll, amíg a jogsértő közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés érvényben van.
A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a jogorvoslati eljárást már akkor is meg lehet indítani, ha a bekövetkezés vélelmezett időpontja szempontjából irányadó eseményre még nem került sor, hiszen a jogsértő állapot már akkor is fennáll, csak széles körben nem vált ismertté.
a 37. §-hoz
A Javaslat a jogorvoslati eljárás megindításának a Kbt. 80. §-ában szereplő szabályait kiegészíti azzal, hogy a kérelemben nyilatkozni kell a tárgyalás tartásának szükségességéről is. Ez az adat is szükséges ahhoz, hogy a Bizottság minél előbb meg tudja indítani az eljárást. A hiánypótlási felhívás esetei kiegészülnek azzal, ha az eljárási díjat nem fizették meg.
A Javaslat a kérelem elutasításának eseteit kibővíti a határidőn túl érkezett kérelem, illetve a hiánypótlás elmaradásának esetével, valamint előírja, hogy a kérelem elutasítása ellen is van helye jogorvoslatnak.
A jogorvoslati eljárás kezdeményezésére vonatkozó szabályok módosítása miatt szükséges, hogy a Javaslat kiegészítse a Kbt.-t a kezdeményező irat kötelező és lehetséges tartalmi elemeivel (melyek együttesen megegyeznek a kérelemben kötelezően feltüntetendő adatokkal). Az eljárást kezdeményező személy vagy szervezet meg kell hogy küldje a Bizottság részére a jogsértéssel - így a közbeszerzési eljárás mellőzésével is - kapcsolatban rendelkezésre álló iratokat.
Az Áht. 1996. év végi módosítása előírta, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító jogszabálynak rendelkeznie kell arról, hogy a bevételt mely szerv javára lehet elszámolni. Ezért egészül ki a Kbt. az eljárási díjak és bírságok felhasználásának szabályaival.
a 38-40. §-okhoz
A Javaslat ezen §-ai a Kbt.-nek a jogorvoslati eljárásban alkalmazható ideiglenes intézkedésekről és jogkövetkezményekről szóló 82., 88. és 91. §-ait módosítják.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a Bizottság ne csak kérelemre, hanem hivatalból is tegyen ideiglenes intézkedéseket és erre a lehetőség mindaddig fennáll, amíg a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásban, vagy az ennek mellőzésével történő beszerzés során a szerződést meg nem kötik. E végső határidőt az indokolja, hogy a Kbt. 76. § (2) bekezdése szerint a megkötött szerződésekkel kapcsolatos jogviták nem a Bizottság, hanem a bíróság hatáskörébe tartoznak.
A Javaslat úgy rendelkezik, hogy ha a Bizottság felfüggeszti a közbeszerzési eljárást, a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidők a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodnak. Ez az előírás szükséges ahhoz, hogy utóbb az eljárást folytatni lehessen, ha ennek egyéb feltételei fennállnak.
A jogkövetkezmények szabályai körében pontosabbá válnak a bírság szabályai: a Javaslat egyértelművé teszi, hogy bírságot mind személyekkel, mind szervezetekkel szemben ki lehet szabni (ezt az indokolja, hogy számos ajánlatkérő köt megbízási szerződést különböző szervezetekkel a közbeszerzési eljárások lebonyolítása céljából).
A Javaslat egy új jogkövetkezményt is bevezet: a Bizottság jogosult arra, hogy elrendelje a Kbt. 5. §-a (4) bekezdésének alkalmazását. Erre akkor kerülhet sor, ha a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indított jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a Kbt. 5. § (2) bekezdését megszegték. Ugyanezt az intézkedést a Bizottság határozatának felülvizsgálata iránti perben a bíróság is megteheti a Javaslat 40. §-ával módosított Kbt. 91. § (5) bekezdése szerint.
A Javaslat a hatályos szabálytól eltérően nem köti feltételekhez a bírság kiszabását és lehetővé teszi bármely jogkövetkezmények együttes alkalmazását. A bírság alsó határát az éves költségvetési törvények fogják meghatározni annak érdekében, hogy az folyamatosan arányban álljon a közbeszerzések növekvő volumenével és e jogsértések ezzel összhangban növekvő súlyával. Az 1999-re vonatkozó értékhatárt a Javaslat záró rendelkezései hétszázezer forintban, természetes személyek tekintetében hetvenezer forintban állapítják meg. Az a bírság-mérték irányadó, amelyet a cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos költségvetési törvény írt elő. A Bizottság kivételes méltánylást érdemlő esetben a bírság minimális mértékénél alacsonyabb összeg megfizetésére is kötelezheti a törvénysértőt.
A Kbt. hatályos szövege nem rendelkezett arról, jogosult-e az ajánlatkérő felülbírálni saját korábbi döntését akkor, ha a Bizottság azt megsemmisítette. Ezt a Javaslat lehetővé teszi és egyben erre vonatkozó határidőt is megállapít.
A Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint semmis a szerződés, ha jogszabályba ütközik, vagy ha jogszabály megkerülésével kötötték, kivéve, ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz. A Kbt.-nek a Javaslattal módosított 88. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Kbt. szerinti jogkövetkezmények nem zárják ki a szerződés semmisségének megállapítását.
a 41. §-hoz
A Javaslat kiegészíti és pontosítja a felhatalmazó rendelkezéseket is: a központosított közbeszerzések vonatkozásában felhatalmazást ad a Kormánynak a beszerző szervezetek részére fizetendő díj meghatározására is.
Az Európai Közösségek segélyprogramjaiból megvalósított beszerzésekre alkalmazható lenne a Kbt. - és ezt a szakterületen működők kívánatosnak tartanák -, ha a Kbt. szabályai teljes összhangban lennének az EK közbeszerzési irányelveivel és nem kellene érvényesíteni pl. azokat a belföldiekre vonatkozó preferenciákat (Kbt. 26. § (3), 59. § (2)-(3) bekezdései), amelyeket a csatlakozásig jogszerűen fenntartunk. Ezért a Javaslat felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy az Európai Közösségek segélyprogramjaira irányadó - a Kbt.-től eltérő - sajátos szabályokat alkosson.
A Javaslat 6. §-ával módosított Kbt. 6. §-ának a) pontja kiveszi a Kbt. hatálya alól a nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekkel összefüggő beszerzéseket, de ezek fogalmát egyetlen jogszabály sem határozza meg, ezért a Javaslat e meghatározás rendeletben való kiadására is felhatalmazást ad a Kormánynak.
A Javaslat két további beszerzési kör speciális szabályainak kormányrendeletben való előírására ad felhatalmazást: a haditechnikai beszerzésekre és a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális gazdálkodása körében végrehajtott beszerzésekre, valamint azokra a speciális szabályokra, melyeket a közbeszerzési eljárás előtt megvalósítandó előzetes nemzetbiztonsági ellenőrzés esetén kell alkalmazni.
A helyi önkormányzatok részére felhatalmazást ad a Kbt., - egyértelművé téve, hogy ez nem jelent jogalkotási kötelezettséget - arra is, hogy költségvetési szerveik értékhatár alatti beszerzéseit is szabályozzák, de ennek során érvényesíteniük kell a Kbt. 24. §-ának rendelkezéseit. Egyértelművé teszi a Javaslat azt is, hogy az önkormányzatok a helyi közbeszerzések vonatkozásában csak a Kbt.-ben nem szabályozott kérdésekről rendelkezhetnek.
a 42. §-hoz
A Javaslat hatálybalépéséről szóló szabály megfelelő időt biztosít a felkészülésre.
A Javaslatot a hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre lehet alkalmazni, a beszerzés megkezdésének időpontját a Kbt. 4. §-ának (2) bekezdése határozza meg. A jogorvoslati eljárási szabályok módosulását a hatálybalépést követően megkezdett közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban megindított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni annak érdekében, hogy a Javaslat hatálybalépése előtt elkövetett jogsértésekkel kapcsolatban az elkövetésükkor hatályos Kbt.-ben előírt jogkövetkezmények érvényesüljenek. Hasonló célból fogalmaz meg átmeneti szabályt a Javaslat 42. §-ának (3) bekezdése.
A Tanács elnökére és alelnökére vonatkozó új szabályokat csak a hatályos Kbt. alapján választott elnök, illetve alelnök megbízatásának lejártától kell alkalmazni.
Az átmeneti szabályok között szerepel a Kbt.-nek egy csekély jelentőségű módosítása, melyre csak az "elbírálási időpont" kifejezésnek az "eredményhirdetési időpont" fordulattal való felváltása miatt van szükség.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Kbt. néhány olyan rendelkezését, amelyek a logikai egységesség érdekében a módosítás következtében más §-okba kerültek, így pl. a 23. § (3) bekezdését, a 48. § (3) bekezdését, az 50. § (3) bekezdését, a 60. § (2)-(3) bekezdéseit, melyek a 37. § és 41. §-ba kerülnek, vagy a 42. § egyes szabályait és a 68-69. §-t, melyek tárgyát most a 63-64. § szabályozza.
A Kbt. 73. §-a (2) bekezdésének hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy az indokolatlanul tesz különbséget az ajánlatkérők között és az itt szabályozott kérdésről a Ptk. rendelkezik. A Kbt. 95. §-a jelenleg már nem releváns szabályokat tartalmaz.
A záró rendelkezések az 1999. év vonatkozásában meghatározzák azokat az értékhatárokat, melyeket a Javaslat szerint később az éves költségvetési törvény fog előírni.
A Kbt. mellékleteinek módosítását egyfelől a Kbt. módosítása, másfelől a hirdetmények kapcsán szerzett gyakorlati tapasztalatok indokolják (egyes - eddig indokolatlanul megkövetelt - információk kimaradnak a hirdetményekből, viszont más lényeges adatokat ezentúl fel kell majd tüntetni). A Kbt. új 10. sz. melléklete a Javaslat 4. §-ával megállapított Kbt. 4. § (7) bekezdése miatt szükséges.
A Javaslat az 1999. évre lehetővé teszi, hogy a külön jogszabály szerinti agrártámogatásokból történő beszerzésekre ne kelljen alkalmazni a Kbt.-t. E szabály azért szükséges, mert az agrártámogatásokról szóló 273/1997. (XII.22.) Korm. rendelet így rendelkezik és a támogatásokat 1999-re ilyen feltételek mellett pályáztatják meg. Azonban ezen a téren is szükséges a közpénzek felhasználásának átláthatóságát biztosítani, ezért e szabály csak átmeneti jellegű.
a 43-44. §-hoz
Az Áht. hatályos 13/B. §-a félreérthető rendelkezést tartalmaz, mikor feltétel nélkül írja elő, hogy a költségvetési támogatást nyújtó szervezetek kötelesek a támogatás felhasználását a Kbt. alkalmazásához kötni, hiszen erre csak akkor van mód, ha az eset a Kbt. 1. §-ának d) pontja és 10. §-ának d) pontja szerint a Kbt. hatálya alá tartozik. Ezért a Javaslat pontosítja az Áht. ezen szabályát. A Javaslat továbbá a támogatások nyújtói részére két olyan követelményt fogalmaz meg, amely megkönnyíti a Kbt. alkalmazását a támogatás felhasználása során:
– a támogatást nyújtó szervezetek a támogatás feltételeiről szóló jogszabályban, pályázati felhívásban vagy szerződésben nem írhatnak elő olyan határidőket, melyek lehetetlenné tennék a Kbt.-ben előírt határidők betartását, vagy indokolatlanul a rendkívüli sürgősség miatt tartott tárgyalásos eljáráshoz vezetnének;
– a támogatással kapcsolatos fenti dokumentumokban nem lehet előírni és egyéb módon sem lehet megkövetelni, hogy a támogatásból megvalósított beszerzésre vonatkozó szerződést már a támogatás odaítélése előtt kössék meg, vagy a szerződést kötő felet válasszák ki, hiszen ez lehetetlenné tenné a Kbt. alkalmazását.
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdése számos országos hatáskörű szervnél lehetővé teszi, hogy a felsőfokú végzettségű köztisztviselők 50 %-os illetménykiegészítést kapjanak. A Javaslat a Közbeszerzések Tanácsát is beveszi ebbe a körbe, hiszen indokolatlan, hogy ez a csak az Országgyűlésnek alárendelt országos hatáskörű szerv ne részesüljön a többi ilyen szervezettel azonos elbánásban.