﻿

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
    KORMÁNYA
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    T/759. számú
    törvényjavaslat
    
    a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény
     módosításáról
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
                    Előadó:  dr. Dávid Ibolya
    igazságügy-miniszter
    
    
    
    
    
Budapest, 1999. február

1999. évi .... törvény

a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 
módosításáról

1. §

		A  közjegyzőkről  szóló  1991.  évi  XLI.  törvény  (a továbbiakban: Kjt.) 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: 

	"(4) A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez."

2. §


		A Kjt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"7. § (1) A közjegyző tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató és műszaki alkotó munkát, továbbá sporttevékenységet végezhet kereső tevékenységként.

	(2) A közjegyző nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet, ingatlant vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet, a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat. 

	(3) Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá 

		a) a választottbírói tevékenység,
		b) az országgyűlési, helyi önkormányzati képviselői jogviszony,
		c) a területi kamara elnökségének előzetes engedélyével létesített 				kuratóriumi tagság és tisztségviselés.

	(4) A közjegyző a fél részére nem készíthet magánokiratot, kivéve az aláírási címpéldányt és a 175. § (1) bekezdése szerinti képviselettel összefüggő beadványokat és iratokat.”


3. §

		A Kjt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(2) A károk megtérítésének fedezésére a közjegyző köteles legalább ötmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt közjegyzői működésének tartama alatt fenntartani."

4. §

		A Kjt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(2) A közjegyző a kinevezésével a területi kamara tagjává válik. A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzésével válik a területi kamara tagjává."

5. §

		A Kjt. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

	"15/A. § Az igazságügy-miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a közjegyzői önkormányzati szervek működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye."

6. §

		(1) A Kjt. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(1) Közjegyzővé - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhető ki, aki 

		a) magyar állampolgár,
		b) büntetlen előéletű,
		c) választójoggal rendelkezik,
		d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
		e) a jogi szakvizsgát letette,
		f) legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol."

		(2) A Kjt. 17. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

	"(3) Nem nevezhető ki közjegyzővé az,

		a) aki a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll, 
		b) akivel szemben szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát, gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, illetve akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel,
		c) akit a közjegyzői fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig ,
		d) aki egészségi állapota miatt vagy más okból a hivatás ellátására alkalmatlan,
		e) aki életmódja vagy magatartása miatt a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen.

	(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl a bűnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körű adatait az igazságügy-miniszter szerzi be és azt a közjegyző kinevezésekor mérlegeli." 

7. §

		A Kjt. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(1) A közjegyző a kinevezését követő 3 hónapon belül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke előtt esküt tesz. Ezt megelőzően bemutatja a bélyegzőjét, aláírásmintáját és a hivatali helyiségének a hivatás gyakorlására való alkalmasságát megállapító kamarai igazolást, igazolja továbbá, hogy kötelező felelősségbiztosítást kötött."

8. §

		(1) A Kjt. 22. §-ának b) - d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	(A közjegyzői szolgálat megszűnik:)

   		"b) a magyar állampolgárság vagy a választójog elvesztésével,
     		c) a  jogi képesítéshez kötött foglalkozástól a bíróság jogerős ítéletével történő eltiltással,
     		d) ha a közjegyzőt hivatásának gyakorlására alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánították (110. §),"
     
     		(2) A Kjt. 22. §-a a következő f) - h) ponttal egészül ki:
     
     (A közjegyzői szolgálat megszűnik:)
     
	"f) a 70. életév betöltésével,
      	g) ha a közjegyzővel szemben a 17. § (3) bekezdésének b) pontjában megjelölt kizáró ok áll fenn,
      	h) ha a közjegyző a 21. §-ban meghatározott esküt nem tette le."

9. §

		A Kjt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

    "23. § (1) Ha a területi kamara elnöksége a 17. § (3) bekezdésének b) pontjában, valamint a 22. § b), c) vagy f), h) pontjában felsorolt körülményről szerzett tudomást, köteles azt az igazságügy-miniszternek haladéktalanul jelenteni.

     (2) Az igazságügy-miniszter - miután a területi kamara elnökségének véleményét beszerezte - a 22. § a) pontjában említett esetben a közjegyzőt a szolgálat alól felmenti; a 17. § (3) bekezdésének b) pontjában, valamint a 22. § b), c), f), és h) pontjában említett esetekben a közjegyzői szolgálat megszűnését állapítja meg, és erről értesíti a területi kamara elnökségét.

	(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a közjegyző kinevezése után állapítják meg, hogy kinevezésének a 17. § (1) és (2) bekezdésében említett feltételei nem állottak fenn, vagy a közjegyzővel szemben már a kinevezésekor a 17. § (3) bekezdésének a)-c) pontjában említett kizáró ok állt fenn.

	(4) Ha a közjegyzői szolgálat megszűnése a felső korhatár elérése miatt történik, a megszűnésre vonatkozó előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a közjegyző a megszűnésről szóló okiratot a 70. életéve betöltését megelőzően megkapja."

10. §

		A Kjt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"24. § A közjegyző nem gyakorolhatja a hivatását

		a) a 22. § a) pontjában említett esetben a felmentéséről szóló okirat kézhezvételének napjától,
      	b) a 22.§ b) - e) és g) - h) pontjában felsorolt esetekben, felfüggesztés esetén az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától,
		c) ha a 70. életévét betöltötte."

11. §

		A Kjt. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(2) A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a közjegyzővel áll munkaviszonyban."

12. §

		A Kjt. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"26. § (1) Közjegyzőjelöltként kérelemre a területi kamara névjegyzékébe a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki:

		a) magyar állampolgár,
		b) büntetlen előéletű,
		c) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
		d) igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőjelölti munkakör betöltésére munkaszerződést kötött.

	(2) A 17. § (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit a közjegyzőjelölt névjegyzékbe történő felvételénél is alkalmazni kell."

13. §

		A Kjt. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"27. § Közjegyzőhelyettesként a közjegyzői kamara névjegyzékébe azt a kérelmezőt lehet felvenni, aki a 26. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában és (2) bekezdésében írt feltételeknek megfelel, jogi szakvizsgával rendelkezik, és igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzőhelyettesi munkakör betöltésére munkaszerződést kötött."

14. § 

		A Kjt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	"28. § A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes munkabérét a bírósági fogalmazó, illetve a bírósági titkár illetményének figyelembevételével kell megállapítani."

15. §

		(1) A Kjt. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	"(1) A közjegyzőjelöltet és a közjegyzőhelyettest a közjegyző valamennyi közjegyzői ügykörben köteles foglalkoztatni és a gyakorlati képzéséről gondoskodni."

		(2) A Kjt. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(3) A titoktartás (9. §) és az összeférhetetlenség (7. §) szabályai a közjegyző-jelöltre és a közjegyzőhelyettesre, a kizárás szabályai (4. §) a közjegyzőhelyettesre is irányadóak."

16. §

		A Kjt. 30. §-a helyébe  a következő rendelkezés lép: 

	"30. § A közjegyző köteles a tevékenységét a székhelyén levő hivatali helyiségben végezni, a hivatali helyiségén kívül akkor járhat el, ha azt az ügy természete vagy sürgőssége indokolja."


17. §

		A Kjt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"31. § (1) A közjegyző a közjegyzői tevékenység folytatásának elősegítésére közjegyzői irodát működtethet.

	(2) Az azonos székhelyre kinevezett 2 vagy több közjegyző közös közjegyzői irodát tarthat fenn. A közös iroda elnevezésében lehetőleg valamennyi közjegyző nevére utalni kell. 

	(3) Közjegyző közös irodát csak közjegyzővel tarthat fenn. 

	(4) A közös irodában működő közjegyzők az önálló felelősségüket és hivatásuk személyes gyakorlását nem zárhatják ki és nem korlátozhatják."

18. §

		A Kjt. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

	"31/A. § (1) A közjegyzői irodák névjegyzékét az iroda székhelye szerint illetékes területi kamara elnöksége vezeti. 

	(2) A közjegyzői irodák névjegyzékébe - kérelemre - fel kell venni az irodát, ha alapítása megfelel a jogszabályban foglaltaknak.

	(3) Az iroda működésével kapcsolatos változásokat és az iroda megszűnését be kell jelenteni a területi kamarának.

	(4) A közjegyzői iroda létesítésének, működésének és megszűnésének szabályait az igazságügy-miniszter rendelettel állapítja meg."

19. §

		A Kjt. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	"(1) A közjegyző 5 munkanapot meghaladó távolléte esetén részére a területi kamara elnöke helyettest rendel."

20. §

		A Kjt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"38. § A területi közjegyzői kamara köztestület, amelyet az ugyanazon területi kamara illetékességi területére kinevezett közjegyzők, illetve a kamarai névjegyzékbe bejegyzett közjegyzőhelyettesek és jelöltek alkotnak."


21. §

		A Kjt. 45. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

	"(1) Ha a területi kamara tagjainak száma a 80 főt meghaladja, a területi elnökség az elnökből, 11 közjegyző és 3 közjegyzőhelyettes tagból áll." 

22. §

		A Kjt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	"(1) Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző tagok megbízatása 3 évre, a közjegyzőhelyettes tagoké 1 évre szól."

23. §

		(1) A Kjt. 49. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	(A területi elnökség ellátja a következő feladatokat is:)

		"a) engedélyezi és nyilvántartja a közjegyző távollétét, részére helyettest rendel,"

		(2) A Kjt. 49. §-a a következő h)-k) ponttal egészül ki:

	(A területi elnökség ellátja a következő feladatokat is:)

		"h) megválasztja a vizsgálóbiztosokat, 
		i) meghatározza a közjegyzők helyettesítésének rendjét, illetve a közjegyző akadályoztatása esetén kijelöli a tartós helyettest, 
		j) vezeti a közjegyzői irodák névjegyzékét,
		k) kirendeli a közjegyzőhelyettest."

24. §

		A Kjt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(1) A területi elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnök és legalább az elnökségi tagok fele jelen van."

25. §

		A Kjt. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(2) Az országos kamara köztestület, amely mint legfőbb önkormányzati szerv képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit."

26. §

		(1) A Kjt. 54. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:) 

		"e) központi nyilvántartásokat hozhat létre, így különösen a végintézkedések országos nyilvántartását és a zálogjogi nyilvántartást,"

		(2) A Kjt. 54. §-a a következő j) és k) ponttal egészül ki:

	(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)

		"j) működteti a közjegyzői levéltárat, 
		k) nyilvántartást vezet a jogerős fegyelmi határozatokról."

27. §

		(1) A Kjt. 55. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	(Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen:)
 
		"a) a közjegyzők, közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek magatartási szabályairól,"

		(2) A Kjt. 55. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

	(Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen:)

		"j) a közjegyzőkkel, közjegyzőhelyettesekkel és közjegyzőjelöltekkel szemben támasztott követelményrendszerről, továbbképzésükről."


28. §

		A Kjt. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	"(1) Az országos elnökség intézi azokat az ügyeket, amelyekben az országos elnök önállóan nem intézkedhet, valamint elbírálja a területi elnökség határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket."
29. §

		A Kjt. 63. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

	(Az országos elnök)

		"a) képviseli az országos kamarát, annak választmányát és elnökségét,"
30. §

		A Kjt. 66. §-a a következő (4)-(9) bekezdéssel egészül ki: 

	"(4) Az igazságügy-miniszter által indított perben fél lehet az az önkormányzati szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége.

	(5) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,

		a) az iránymutatást, szervezeti és működési szabályzatot, illetőleg az önkormányzati szerv határozatát megsemmisítheti,

		b) a törvényes működés helyreállítása érdekében elrendelheti a jogszabálysértően működő önkormányzati szerv választására jogosult önkormányzati szerv, illetve a kamarai tagok összehívását,

		c) a jogszabálysértő önkormányzati szerv működését felfüggesztheti, és ellenőrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelőbiztost rendelhet ki, feltéve hogy a kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható.

	(6) A felügyelőbiztos köteles haladéktalanul összehívni a területi kamara ülését, illetőleg az önkormányzati szerv ülését a törvényes működés helyreállítása céljából. Ha a területi kamara, illetve az önkormányzati szerv a működés törvényességét helyreállította, a felfüggesztést meg kell szüntetni. 

	(7) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként az, aki a kamarában tisztséget nem viselhet. 

	(8) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint az igazságügy-minisztert.

	(9) A felügyelőbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg, és azt az érintett kamara viseli."

31. §

		A Kjt. 67. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	"Az elnöki, az elnökhelyettesi és a pénztárosi tisztség ellátója részére tiszteletdíj állapítható meg."

32. §

		A Kjt. 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(2) A közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei bíróság elnöke felügyeli, ennek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát, fegyelmi eljárást kezdeményezhet."

33.§

		 A Kjt. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"70. § Fegyelmi vétséget követ el az a közjegyző, az a közjegyzőhelyettes vagy az a közjegyzőjelölt (e Fejezetben a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy),
		a) aki e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi vagy elmulasztja, illetve
		b) akinek vétkes magatartása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatásába ütközik, vagy alkalmas a közjegyzői kar tekintélyének csorbítására."

34. §

		A Kjt. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

	"71. § Ha az eljárás alá vont személy vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem jár, vagy csekély mértékben jár következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a felmerült költségek viselésére kötelezni kell."

35. §

		A Kjt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"72. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető közjegyzővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

		a) figyelmeztetés,
		b) írásbeli megrovás,
		c) a kamarai tisztségtől való megfosztás,
		d) pénzbírság,
		e) határozott időre szóló hivatalból való felfüggesztés,
		f) hivatalvesztés.

	(2) A fegyelmi vétséget elkövető közjegyzőhelyettessel és közjegyzőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

		a) figyelmeztetés,
		b) írásbeli megrovás,
		c) a kamarai tisztségtől való megfosztás,
		d) pénzbírság,
		e) törlés a kamarai névjegyzékből."

36. §

		A Kjt. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"73. § (1) A pénzbírság és a kamarai tisztségtől való megfosztás más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható. A pénzbírság összege közjegyzővel szemben a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének húszszorosáig, közjegyző-helyettessel és közjegyzőjelölttel szemben ötszöröséig terjedhet. 

	(2) Pénzbírság kiszabásánál figyelembe kell venni az eljárás alávont személy jövedelmi viszonyait. A pénzbírság azt a területi kamarát illeti meg, amelyhez az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás megindításakor tartozott. 

	(3) A hivatalból való felfüggesztés 6 hónaptól 2 évig terjedhet. A fegyelmi bíróság a felfüggesztés tartamára az eljárás alá vont személyt a területi, illetve az országos kamara által szervezett továbbképzésre kötelezheti.

	(4) A felfüggesztés büntetéssel sújtott közjegyző a felfüggesztés tartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, munkaviszonyt, szolgálati viszonyt, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyt azonban létesíthet, illetve vállalkozást tarthat fenn.”

37. §

		A Kjt. 74. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

	"(2) A fegyelmi bíróságot a fegyelmi büntetés nemére és mértékére tett indítvány nem köti. A fegyelmi bíróság szabadon felhasználhatja és értékelheti a rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítást hivatalból is elrendelhet."

38. §

		A Kjt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(3) A fegyelmi ügyben annak a területi kamarának a székhelye szerinti fegyelmi bíróság jár el, amelyik területi kamarának az eljárás alá vont személy a tagja.”


39. §

		A Kjt. 77. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és e § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

	"(2) A területi elnökség a kamara tagjai közül 3 évre a megyei fegyelmi bírósághoz két közjegyzőt választ vizsgálóbiztosnak. 

	(3) Fegyelmi bírónak és vizsgálóbiztosnak azt a közjegyzőt lehet megválasztani, akinek legalább 5 éves közjegyzői gyakorlata van, és vele szemben nincs kizáró ok."

40. §

		A Kjt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"79. § A fegyelmi bíróság tagjai és a vizsgálóbiztosok működésük megkezdése előtt a megyei bíróság elnöke előtt esküt tesznek kötelességük lelkiismeretes és pártatlan teljesítésére."

41. §

		A Kjt. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"81. § Fegyelmi bíróként vagy vizsgálóbiztosként nem járhat el

		a) a közjegyző, ha ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig, ha pedig az említett eljárás során a közjegyzőt elmarasztalják, fegyelmi bírói vagy vizsgálóbiztosi tisztsége megszűnik,
		b) az a közjegyző, akire nézve a 4. §-ban vagy a 43. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn,
		c) az a közjegyző, akinek tanúkénti meghallgatása szükségessé válhat,
		d) az eljárás alá vont személy képviselője, 
		e) a vizsgálóbiztos fegyelmi bíróként, 
		f) a fegyelmi bíró vizsgálóbiztosként."

42. §

		A Kjt. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"83. § (1) A fegyelmi ügyben az igazságszolgáltatási érdeket az Igazságügyi Minisztérium, a szolgálati érdeket a vizsgálóbiztos képviseli. 

	(2) Ha az Igazságügyi Minisztérium és a vizsgálóbiztos nyilatkozatai, indítványai egymástól eltérnek, a bíróság azokat az ügy egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el. 

	(3) A fegyelmi tanács a határozathozatal előtt az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét és a vizsgálóbiztost meghallgatja, részükre az iratokat kézbesíti."

43. §

		(1) A Kjt. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(1) A fegyelmi feljelentést az eljárás alá vont személlyel a fegyelmi tanács elnöke haladéktalanul közli és kijelöli az ügyben eljáró vizsgálóbiztost." 

		(2) A Kjt. 86. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

	"(3) Fegyelmi eljárást kimondó határozatában a fegyelmi tanács fegyelmi vizsgálatot rendel el. 

	(4) Egyszerű ügyben a tanács elnöke - a fegyelmi vizsgálat elrendelését mellőzve - azonnal tárgyalást tűz ki vagy fegyelmi intézkedést hoz (103. §)."

44. §

		A Kjt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"88. § A fegyelmi vizsgálatot az ügyben kijelölt vizsgálóbiztos folytatja le."

45. §

		A Kjt. 92. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(1) A tárgyalásra a fegyelmi eljárás alá vont személyt és a képviselőjét meg kell idézni,  az Igazságügyi Minisztérium képviselőjét és a vizsgálóbiztost a tárgyalás időpontjáról értesíteni kell." 

46. §

		A Kjt. 94. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(2) A bizonyítási eljárás során a fegyelmi tanács az erre vonatkozó indítványra vagy hivatalból tanút és szakértőt hallgathat meg, okiratokat és a vizsgálat során felvett jegyzőkönyveket ismertethet, továbbá egyéb bizonyítási eszközöket használhat fel, kényszerintézkedést azonban nem alkalmazhat. 

	(3) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselője a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, a tanúhoz és a szakértőhöz kérdést intézhet. 

	(4) A bizonyítási eljárás befejezése után sorrendben a vizsgálóbiztos, az Igazságügyi Minisztérium képviselője, majd a fegyelmi eljárás alá vont személy és a képviselője kap szót; legvégül a fegyelmi eljárás alá vont személy nyilatkozhat." 

47. §

		A Kjt. 98. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(1) A fegyelmi határozatot és indokait a tárgyalás befejezése után ki kell hirdetni, és 15 napon belül a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint az Igazságügyi Minisztérium képviselője és a vizsgálóbiztos részére kézbesíteni kell." 

48. §

		A Kjt. 100. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul: 

	"(1) A megyei bíróság fegyelmi tanácsának határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint az Igazságügyi Minisztérium képviselője és a vizsgálóbiztos fellebbezést terjeszthet elő a Legfelsőbb Bíróságon működő közjegyzői fegyelmi bírósághoz (a továbbiakban: másodfokú fegyelmi tanács)."

49. §

		A Kjt. 103. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kéri, a fegyelmi intézkedés hatályát veszti és az első fokú fegyelmi tanács elnöke a tárgyalást kitűzi, vagy szükség esetén fegyelmi vizsgálat lefolytatását rendeli el."

50. §

		A Kjt. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"104. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács ideiglenes intézkedésként az eljárás alá vont személyt szolgálatából felfüggeszti, ha 

		a) a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személyt letartóztatták, 
		b) az eljárás alá vont személy ellen a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezés iránt eljárás indult,
		c) a fegyelmi vagy a büntetőeljárás során a felfüggesztés más fontos okból indokolt. 

	(2) A felfüggesztés elrendelésére a vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselője indítványt tehet.

	(3) Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, a vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselője a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet; a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. 

	(4) A felfüggesztés alatt az eljárás alá vont személyre a munkaviszony, szolgálati viszony, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszony létesítésének és vállalkozás fenntartásának tilalma nem vonatkozik."

51. §

		A Kjt. 105. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

	"Az eljárást befejező jogerős határozatot kézbesíteni kell a területi elnökség, a megyei bíróság elnöke, a vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselője részére."

52. §

		A Kjt. 107. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, köteles az eljárási költséget egészben vagy - különös méltánylást érdemlő esetben - részben megtéríteni." 

53. §

		A Kjt. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(1) A fegyelmi bíróság a jogerős határozatát megküldi a területi elnökségnek, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának. Az országos kamara a fegyelmi bíróság határozatairól nyilvántartást vezet."

54. §

		A Kjt. 109. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(2) A fegyelmi büntetés törléséről a közjegyző székhelye, közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt esetében pedig a munkáltató közjegyző székhelye szerint illetékes területi elnökség kérelmére az első fokon eljárt fegyelmi bíróság dönt, és erről a területi elnökséget, valamint az országos kamarát értesíti."

55. §

		A Kjt. 110. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(1) A területi elnökség javaslatára az igazságügy-miniszter a 17. § (3) bekezdésének d) és e) pontjában említett körülmények fennállása esetén felszólítja a közjegyzőt, hogy meghatározott idő alatt mondjon le közjegyzői szolgálatáról.
	(2) Ha a közjegyző a felszólításnak nem tesz eleget, az igazságügy-miniszter értesíti az első fokú fegyelmi bíróságot. Az első fokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával határoz a közjegyző alkalmatlanságáról, illetve érdemtelenségéről, és ha őt alkalmatlanná, vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a közjegyzői szolgálatának megszűnését állapítja meg.

	(3) Az alkalmatlanságról és az érdemtelenségről hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.

	(4) A közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt esetén az igazságügy-miniszternek az (1) és (2) bekezdésben írt jogköre az illetékes területi kamara elnökét illeti meg."

56. §

		A Kjt. 114. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

	"(3) Az igazságügy-miniszter a közjegyzőhelyettest foglalkoztató közjegyző kérelmére a közjegyzőhelyettes részére nyelvi jogosítványt adhat, ha a közjegyzőhelyettes a nyelvismeretét megfelelően igazolta, és a kérelmet előterjesztő közjegyző az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal rendelkezik.

	(4) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a nyelvi jogosítvány iránti kérelmet a véleményével együtt terjeszti fel az igazságügy-miniszterhez."



57. §

		A Kjt. 136. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik: 

	"(2) A tanúsítvány kiállítása esetén a törvénynek a közjegyzői okiratokra vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közjegyző felelőssége a tanúsítvány, mint közokirat alakiságának megtartásáért és a tanúsítvány tartalmi valódiságáért áll fenn."

58. §

		A Kjt. 138. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(1) Az a közjegyző, aki idegen nyelven okirat készítésére jogosult, ezen a nyelven a közjegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben keletkezett okiratról hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja."

59. §

		A Kjt. 166. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"KÖZJEGYZŐI  LEVÉLTÁR

	166. § (1) A közjegyzői levéltárban kell elhelyezni az 1992. január 1-jén, illetve ezt követően hivatalba lépett közjegyző okiratait, nyilvántartásait és hivatali bélyegzőjét, ha a közjegyző szolgálata megszűnt vagy áthelyezték.

	(2) A közjegyzői levéltár a Magyar Országos Közjegyzői Kamara mellett működik. 

	(3) A közjegyzői levéltár fenntartásának költsége a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát terheli."

60. §

		A Kjt. 167. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"167.§ (1) A közjegyzői levéltárban egy vagy több közjegyzői levéltárost és ügykezelői feladatokat ellátó más személyeket kell alkalmazni.

	(2) A közjegyzői levéltárost az igazságügy-miniszter nevezi ki. A közjegyzői levéltáros és a levéltárban foglalkoztatott, ügykezelői feladatokat ellátó személy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara alkalmazásában áll. 

	(3) A közjegyzői levéltárosi állás betöltésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke ír ki pályázatot és tesz javaslatot.

	(4) Közjegyzői levéltárossá lehetőleg közjegyzői gyakorlattal rendelkező jogászt kell kinevezni. A közjegyzői levéltáros a kinevezésének napjától közjegyzőként nem működhet."

61. §

		A Kjt. 168. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"168. § (1) A közjegyzői levéltárak által kezelt okiratokról a közjegyzői levéltáros adhat ki hiteles kiadmányt, hiteles vagy egyszerű másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át őrizetben levő okiratot és engedélyezheti az iratokba való betekintést. 

	(2) Az (1) bekezdésben felsorolt okiratokat a közjegyzői levéltáros írja alá, és látja el a közjegyzői levéltár bélyegző lenyomatával. 

	(3) A közjegyzői levéltár által kiadott okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzői díjszabás szerint kell felszámítani, a díjak a közjegyzői kamarát illetik."

62. §

		A Kjt. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

	"169. § (1) Az 1992. január 1-je előtt keletkezett közjegyzői iratok, okiratok, nyilvántartások és hivatali bélyegzők elhelyezésére és kezelésére a bírósági ügyek nyilvántartására és kezelésére vonatkozó szabályok szerint a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok irattárai kötelesek. 

	(2) A bírósági irattárban őrzött közjegyzői okiratról a bíróság elnöke által kijelölt bíró, vagy bírósági titkár adhat ki hiteles kiadmányt, hiteles vagy egyszerű másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át őrizetben lévő okiratot és engedélyezheti az iratokba való betekintést.  

	(3) Az (2) bekezdésben felsorolt okiratokat a bíróság elnöke által kijelölt bíró vagy bírósági titkár írja alá és látja el a bíróság bélyegző lenyomatával. 

	(4) Az (2) bekezdés szerinti okirat elkészítéséért és hitelesítéséért járó díjakat a közjegyzői díjszabás szerint kell felszámítani és a Fővárosi, megyei bíróság előirányzat-felhasználási keret számlájára kell befizetni." 

63. §

		A Kjt. 170. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

	"(3) A közjegyzőnél bizalmi őrzésben vagy letétként lévő okiratot, pénzt, értéktárgyat, értékpapírt, továbbá az ezekhez tartozó iratokat és nyilvántartásokat a területi elnökség a közjegyző utódjának, ha ilyen nincs, a területi elnökség által kijelölt közjegyzőnek adja át. Az őrzési megbízást ilyenkor úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő közjegyzőnek adták volna." 

64. § 

		A Kjt. a következő 172/A. §-sal egészül ki:

	"172/A. § Ha a közjegyzőnek a nemperes eljárás során hozott határozata több személyt, vagy vagyontárgyat, illetve ügyet érint, és a határozatban foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedésekhez a határozat rendelkező részét az abban foglaltak teljesítése céljából bármely hatóságnak, intézménynek (pl. földhivatal, pénzintézet), illetve egyéb érdekeltnek meg kell küldeni, a közjegyző a határozatnak lehetőleg csak az adott személyre, illetve vagyontárgyra vonatkozó azon rendelkezését küldi meg, amely az intézkedés foganatosításához szükséges."

65. §

		A Kjt. a következő 172/B. §-sal egészül ki: 

	"172/B. § (1) Ha a közjegyző nemperes eljárásban a vele szemben fennálló kizárási okot maga jelentette be, vagy egyébként a mellőzéséhez hozzájárult, az eljáró közjegyzőt a székhelye szerint illetékes területi kamara elnöke jelöli ki, feltéve, hogy  az eljárás lefolytatására a területi kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező közjegyzők közül másik közjegyző kijelölhető. 

	(2) Ha a területi kamarához tartozó valamennyi közjegyző kizárt, az eljáró közjegyzőt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke jelöli ki. 

	(3) Amennyiben a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, illetőleg kizárásához nem járult hozzá, a kizárásról a Pp. megfelelő szabályainak alkalmazásával az érintett közjegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság nemperes eljárásban határoz. A bíróság végzése ellen jogorvoslatnak helye nincs. 

	(4) Amennyiben a bíróság az eljárásból a közjegyzőt kizárta, az erről szóló határozatot az eljáró közjegyző kijelölése végett megküldi az illetékes területi kamara elnökének.”

66. §

		A Kjt. a következő 174/A. §-sal egészül ki: 

	"174/B. § (1) A közjegyző által lefolytatott nemperes eljárásban az adatok és a tények nyilvántartása, kezelése, az adatokba történő betekintés engedélyezése és az adatok kiadása tekintetében a bíróságokra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadóak.

	(2) A közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettséget, ha a jogszabályban előírt adatszolgáltatási vagy tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget."

67. §

		A Kjt. 175. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

	"(3) A közjegyző a képviselet ellátása során köteles az általa készített beadványon és más iraton nevét, közjegyzői és képviselői minőségét feltüntetni." 

68. §

	(1) E törvény - a (4) bekezdésben írt kivétellel - a  kihirdetését követő 3. hónap 1. napján lép hatályba. 

	(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg 

		a) a “megyei bíróság elnöke” szövegrész helyébe a “területi kamara elnöke” szövegrész lép a Kjt. következő rendelkezéseiben:	
	a 33. § ,
	a 36. § (1) és (2) bekezdése,

		b) a “közjegyzők” szövegrész helyébe az “eljárás alá vont személyek” szövegrész lép a Kjt. következő rendelkezéseiben:
	a 76. § (1) bekezdése,
	a 80. § (1) bekezdése,

     	c) a “közjegyző” szövegrész helyébe a “személy” szövegrész lép, a Kjt. következő rendelkezéseiben:
	a 82. § (1) bekezdése,
	a 89. § (2) bekezdése,
	a 90. § (2) bekezdése,
	a 92. § (2) és (3) bekezdése,
	a 97. § (2) bekezdése,
	a 101. § (3) bekezdése,
	a 102. § (4) bekezdése,
	a 103. § (1) bekezdése,
	a 106. § (1) és (2) bekezdése,

		d) a “közjegyzőt” szövegrész helyébe a “személyt” szövegrész lép a Kjt. következő rendelkezéseiben:
	a 89. § (1) bekezdése,
	a 94. § (1) bekezdése,
	a 97. § (1) bekezdése,

		e) a Kjt. 17. §-ának (2) bekezdésében az “e) pontjában” szövegrész helyébe az “f) pontjában”, 22. §-ának e) pontjában a "[72. § d) pont]" szövegrész helyébe a "[72. § (1) bekezdés f) pont]" szövegrész, 84. §-ának (1) bekezdésében a “közjegyzőnek” szövegrész helyébe a “személynek” szövegrész lép.

	(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kjt. 49. §-ának f) pontjában a "a közjegyzőjelöltekkel és" szövegrész, valamint a Kjt. 69. §-ának (1) bekezdése.

	(4) A törvény 7. §-a (2) bekezdésének a 70. életév betöltésével kapcsolatos rendelkezése, a törvény 3. §-a és 59-62. §-ai 2000. január 1-jén lépnek hatályba. Ezzel egyidejűleg a Kjt. 170. §-ának (1) bekezdésében a "közjegyzői irattárba" szövegrész helyébe a " közjegyzői levéltárba" szövegrész, 170. §-ának (2) bekezdésében a “közjegyzői irattár” szövegrész helyébe a “közjegyzői levéltár” szövegrész, 171. §-ának (2) bekezdésében az “irattáros” szövegrész helyébe a “levéltáros” szövegrész lép. 2000. január 1-jét követően a Fővárosi, megyei bíróság elnöke gondoskodik a közjegyzői levéltárba kerülő okiratoknak, nyilvántartásoknak és bélyegzőknek a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére történő átadásáról. 

	(5) A törvénynek a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait a törvény hatálybalépése után elkövetett fegyelmi vétségek miatt indult eljárásokban kell alkalmazni. A törvény egyéb rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

69. §

		Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg e törvény végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslathoz


		A közjegyzőség több mint 100 éves intézményének átfogó reformja valósult meg a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjt.) megalkotásával. A törvény hatálybalépésével úgynevezett latin típusú közjegyzői szervezet jött létre: szabadfoglalkozású közjegyzők kezdték meg működésüket, a közjegyzői szervezet belső igazgatási feladatainak ellátására megalakultak a közjegyzői önkormányzatok, a külső igazgatási feladatok és a közjegyzői szervezet feletti felügyeleti jogkör pedig a közjegyzőket kinevező igazságügy-miniszter és a megyei bírósági elnökök között került megosztásra. 

		Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy mind a szervezetre, mind az eljárásra vonatkozó jogi szabályozás alapvetően biztosítja a közjegyzői intézményrendszer megfelelő színvonalú működését és a közjegyzőség a rendszerváltás után kialakított jogintézmények közé szervesen beilleszkedett. A Kjt. néhány rendelkezésével kapcsolatban felmerült jogértelmezési kérdés, valamint a közjegyzői intézményrendszert érintő egyes kapcsolódó jogszabályok módosítása indokolja a közjegyzőkről szóló törvény módosítását. 

		A törvényjavaslattal (a továbbiakban: Javaslat) érintett főbb szabályozási területek a következők. 

		1./ A közelmúltban jelentős módosítások történtek az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogi szabályozás számos területén, melyek közül a bírósági szervezeti és igazgatási rendben bekövetkezett változások érintik közvetlenül a közjegyzői szervezetrendszert.

		A hatályos szabályozás szerint az állami igazságszolgáltatási tevékenységet végző, közhitelességgel felruházott közjegyzők kinevezésére az igazságügy-miniszter jogosult. A közjegyzői szervezet igazgatását alapvetően a közjegyzői önkormányzatok, a területi közjegyzői kamarák és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara látja el, de igazgatási jellegű feladatai vannak a megyei bíróságok elnökeinek és az igazságügy-miniszternek is.

		E megoldás összhangban állt azzal, hogy a korábbi jogi szabályozás értelmében a bíróságok igazgatási tevékenysége felett az igazságügy-miniszter gyakorolt felügyeletet. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény azonban a bíróságok központi igazgatására új intézményként létrehozta az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (a továbbiakban: OIT) mint a belső igazgatás csúcsszervét, megszüntetve egyúttal a végrehajtó hatalomnak - nevezetesen az igazságügy-miniszternek - a bíróságok igazgatásával kapcsolatos korábbi jogosítványait.

		A bírósági igazgatás megváltoztatása következményeként a közjegyzők igazgatása (a megyei bírósági elnökök igazgatási tevékenysége miatt) részben az OIT felügyelete alá került, részben továbbra is az igazságügy-miniszter felügyelete alatt maradt. Ezen kettős igazgatási felügyelet fenntartása nem kívánatos, ugyanis nincs elvi alapja annak, hogy a bíróságok önálló igazgatását ellátó testület az önálló közjegyzői szervezet felett igazgatási jogosítványokkal éljen. Természetesen a közjegyzők hatáskörébe utalt hagyatéki eljárás és egyéb nemperes eljárások tekintetében a jogorvoslatok kapcsán a jövőben is érvényesül a bírói kontroll, de ez nem jelenthet igazgatási függőséget, és ehhez nem szükséges a bíróságok igazgatási jogosítványainak a fenntartása.

		A Javaslat e rendszert oly módon alakítja át, hogy a hatályos szabályozás szerint a megyei bíróság elnökének hatáskörébe tartozó igazgatási feladatok közül egyeseket az igazságügy-miniszter, másokat a közjegyzői önkormányzatok hatáskörébe utal. Mivel a Kjt. hatálybalépése óta eltelt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a közjegyzői kamarák a rájuk háruló igazgatási feladatokat magas színvonalon, zökkenőmentesen látják el, a közjegyzők és önkormányzataik egyaránt alkalmasak arra, hogy e hatáskör-átcsoportosítás mellett további igazgatási feladatokat kapjanak. 

		A Javaslat a közjegyzői szervezet, illetve a közjegyzők működése feletti felügyeletet akként szabályozza, hogy egyértelművé teszi: a közjegyzői önkormányzat működése feletti törvényességi felügyeletet az igazságügy-miniszter gyakorolja, a közjegyző eljárásának törvényességét pedig a közjegyző székhelye szerint illetékes megyei bíróság elnöke felügyeli.

		2./ A jogalkalmazókra vonatkozó jogi szabályozások reformja szigorította egyes jogi képesítéshez kötött foglalkozások (bírák, ügyvédek) gyakorlásának feltételeit, magasabb szakmai és erkölcsi követelményeket támasztott a pályákra kerülőkkel szemben. E módosításokra, valamint a közjegyzői pálya elismertségére, és a közjegyzői munka jellegére tekintettel indokolt magasabb követelményrendszer kialakítása a közjegyzői pálya vonatkozásában is. Erre figyelemmel a Javaslat a jelenleg hatályos rendelkezésekhez képest a közjegyzői szolgálat - ideértve a közjegyzőhelyettesként és közjegyzőjelöltként történő működést is - ellátásához szükséges feltételeket szigorítja.



		3./ Az elmúlt években bekövetkezett inflációra, és a közjegyzői ügyekben az ügyértékek emelkedésére tekintettel reális követelményként fogalmazódik meg a tevékenység végzésének feltételeként meghatározott kötelező felelősségbiztosítás minimumának emelése, ezért a Javaslat annak mértékét egymillió forintról legalább ötmillió forintra emeli.

		4./ A fegyelmi felelősségrevonás hatályos szabályai nem bizonyultak elég hatékonynak. Emiatt szükséges a fegyelmi felelősség szabályainak módosítása, valamint kiterjesztése a közjegyzőhelyettesekre és a közjegyzőjelöltekre, hiszen eljárásuk során a helyettesek és a jelöltek is elkövethetnek fegyelmi vétséget.

		5./ A Kjt. alkalmazása során felmerültek kisebb szabályozási hiányosságok és néhány rendelkezésről megállapítható, hogy nem alkalmas a törvény céljának elérésére. Emiatt szükséges néhány, a közjegyzői szervezetrendszerrel, az önkormányzati szervek működésével kapcsolatos, illetve kifejezetten eljárási kérdés újraszabályozása, mint például a közjegyzőjelölt jogállása, a kamarai tisztségviselők újraválaszthatósága, a közjegyzői irattár elhelyezése, működése és fenntartása, a nyelvi jogosítványok megadásának feltételei, eljárásának módja, a közjegyzőhelyettes kirendelése intézményének létrehozása stb.

		6./ A Javaslat értelmében közjegyzői irodát nem csak több közjegyző, de a közjegyző maga is létesíthet, az iroda nem jogi személy. Az iroda nevének tartalmaznia kell a közjegyző nevét, amennyiben pedig az irodát több közjegyző tartja fenn, lehetőleg valamennyi közjegyző nevére utalnia kell. Az iroda létesítését be kell jelenteni az iroda székhelye szerint illetékes területi kamarának, amely nyilvántartást vezet a közjegyzői irodákról. A Javaslat értelmében a közjegyzői irodák létesítésének, működésének és megszűnésének szabályait az igazságügy-miniszter rendelettel állapítja meg. 

		7./ A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseire tekintettel a Javaslat a közjegyzői nemperes eljárások vonatkozásában meghatározza a határozatok megküldése, illetve a határozatban foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedések megtétele vonatkozásában irányadó eljárást. 


RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

		A közjegyzői tevékenység az állam igazságszolgáltató tevékenységének részét képezi. Az Alkotmánybíróság 108/B/1992. és 944/B/1994. számú határozatában ezt részletesen kifejtette, a korábban felmerült értelmezési problémák miatt indokolttá vált a Kjt. 1. §-ának olyan tartalmú kiegészítése, amely egyértelműen rögzíti, hogy a közjegyzői tevékenység állami jogalkalmazó tevékenység. A közjegyzői foglalkozás gyakorlásának szabályai közjogi tartalmúak, a közjegyzői tevékenységformák normatívan előírtak és formalizáltak. Annak ellenére, hogy a közjegyző tevékenységének a szolgáltatásokért fizetendő díjra tekintettel vannak a gazdaságra kiható vonatkozásai, hiszen az jövedelemszerzésre irányuló tevékenység; a jövedelmi- gazdasági vonatkozások a közjegyző érdemi tevékenységével (amely nem gazdasági jellegű tevékenység) összefüggésbe nem hozhatók, az egyértelműen az állam igazságszolgáltatási tevékenységének részeként jogszolgáltató hatósági tevékenység. 

A 2. §-hoz 

		A Javaslat a korábbi szabályozáshoz képest egyértelműbben, és részletesebben határozza meg azokat az összeférhetetlenségi szabályokat, melyek következetes érvényesítése előfeltétele annak, hogy a közjegyző független, elfogulatlan jogalkalmazóvá váljon. 

		 A Javaslat általános jelleggel kizárja annak a lehetőségét, hogy a közjegyző a közjegyzői tevékenységen kívül egyéb kereső tevékenységet folytasson, egyben meghatározza azokat a kivételeket, amelyek nem esnek az egyéb kereső tevékenység végzésének tilalma alá, tehát a közjegyzői tevékenység mellett is végezhetők. A Javaslat tiltja a közjegyző számára az olyan vállalkozási tevékenységet, amely korlátlan anyagi felelősség vállalásával, illetőleg személyes közreműködéssel jár. A közjegyző politikai összeférhetetlensége nem esik olyan szigorú megítélés alá, mint a bírák esetében, tehát a közjegyző létesíthet országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselői jogviszonyt. Lehetővé válik a közjegyző számára az is, hogy választottbírói tevékenységet folytasson, illetve a területi kamara elnökségének előzetes engedélyével kuratóriumi tagsággal rendelkezzen, illetőleg ilyen tisztséget viseljen. A Kjt. 4. §-ában foglalt, a kizárásra vonatkozó rendelkezés ilyen esetekben is irányadó, tehát a közjegyző közjegyzői minőségében nem járhat el olyan ügyben, amely azt a szervezetet érinti, amelynél a fentiekben megjelölt megbízatásokat betölti. 


A 3. §-hoz

		Az elmúlt években bekövetkezett inflációra és a közjegyzői ügyekben az ügyértékek emelkedésére tekintettel, továbbá annak érdekében, hogy a közjegyzői működéssel esetlegesen okozott károk megtérítésére megfelelő fedezet álljon rendelkezésre, a Javaslat a kötelező felelősségbiztosítás minimális értékét egymillió forintról 5 millió forintra emeli. 


A 4. §-hoz

		A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest pontosítja a területi kamarába történő kötelező felvételt, ugyanis csak a közjegyző válik a kinevezéssel a területi kamara tagjává, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes esetén ehhez a kamarai névjegyzékbe történő bejegyzés szükséges. 

Az 5. §-hoz

		A Javaslat által beiktatott rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az igazságügy-miniszter a közjegyzői önkormányzatok működése felett gyakorol törvényességi felügyeletet.

A 6. §-hoz

		A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest szigorúbb feltételeket állapít meg a közjegyzői kinevezéshez: 

		1. A választójognak a kinevezési feltételek közé történő beiktatásával kizártak a közjegyzővé kinevezhető személyek közül azok is, akik cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság hatálya alatt állnak, illetve akiket a bíróság a közügyek gyakorlásától eltiltott. 

		2. A törvény hatályos szabálya a kinevezéshez állam- és jogtudományi egyetemi végzettséget írt elő. E szabály helyett a Javaslat a közjegyzői kinevezés egyik feltételeként egyetemi jogi végzettséget határoz meg, amely azt is jelenti, hogy a külföldi és a külön jogszabályi rendelkezések szerint honosított diploma megszerzése is megfelelő a közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt kinevezése, illetve a kamarába történő felvétele esetén. 

		3. A kinevezési feltételek között a Javaslat sajátosan határozza meg a büntetlen előélet követelményét. A pályázónak számot kell adnia a büntetőjogi értelemben vett büntetlenségen felül a már mentesülés alá esett, de a bűnügyi nyilvántartásban még szereplő büntetéseiről. A Javaslat szerint a közjegyzői állás betöltésekor az igazságügy-miniszter beszerzi a bűnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körű adatait. Ha a pályázóval szemben szándékos bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát, gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, vagy büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, nem nevezhető ki közjegyzőnek, ezek az esetek tehát abszolút kizáró okok. Az, hogy a bűnügyi nyilvántartásban szereplő más büntetés kizárja-e a közjegyzői kinevezést, a kinevezésre jogosult igazságügy-miniszter mérlegelési jogkörébe tartozik. A törvényjavaslat azért biztosítja a mérlegelési jogot, mert csak a konkrét eset körülményeinek ismeretében lehet eldönteni, hogy az elkövetett bűncselekmény miatt a pályázó valóban érdemtelen-e a kinevezésre. 

		4. A Javaslat - az ügyvédi tevékenység folytatására vonatkozó szabályokhoz hasonlóan - azt is kizárja a közjegyzővé kinevezhető személyek közül, akivel szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetést - hivatalvesztést - szabtak ki a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig. 

		5. A közjegyzői hivatás gyakorlásához megfelelő egészségi és fizikai állapot, valamint kifogástalan életvitel, életút szükséges, ezért a Javaslat értelmében nem lehet közjegyző az, aki a hivatás ellátására egészségügyi vagy más okból alkalmatlan, továbbá az sem, aki életmódja vagy magatartása miatt nem bírja a hivatás gyakorlásához szükséges közbizalmat.

A 7. §-hoz

		A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest a közjegyzői eskü letételére vonatkozó szabályt annyiban változtatja meg, hogy az esküt a közjegyzőnek a megyei bíróság elnöke helyett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke előtt kell letennie.

A 8. §-hoz

		A Javaslat a közjegyzői szolgálat felső korhatárát a bírói szolgálatra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan állapítja meg. A felső korhatár bevezetésére azért van szükség, mert a közjegyző a hatáskörébe tartozó ügyekben a közreműködést nem tagadhatja meg. Az új rendelkezés ugyanakkor nem a közjegyző nyugdíjkorhatárát határozza meg másoktól eltérően, hanem a közjegyzői szolgálat megszűnésének végső időpontját jelöli ki. A közjegyző a 70. életévének betöltése előtt továbbra is bármikor lemondhat állásáról (a/ pont), az életkor elérésével azonban szolgálata enélkül is megszűnik. 

		A közjegyzői szolgálat megszűnik továbbá a magyar állampolgárság és a választójog elvesztésével, a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól való eltiltással, alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítással, hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabásával, valamint egyes olyan feltételek bekövetkezésével, melyek fennállta esetén a kinevezés kizárt.
A 9-10. §-okhoz

		A Javaslat meghatározza a kinevezési akadályok bekövetkezése, a hivatalvesztés, valamint a közjegyzői szolgálat megszűnése esetén a kinevező és a kamara által követendő eljárást, továbbá azt, hogy ezen esetekben a közjegyző mely időponttól nem gyakorolhatja hivatását.

A 11-15. §-okhoz

		A közjegyzői kar 1992 óta maga gondoskodik utánpótlásának - a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek - a közjegyzői hivatásra való szakmai felkészítéséről. A hatályos szabályozás szerint a közjegyzőjelölt a közjegyzői kamarával, míg a közjegyzőhelyettes a közjegyzővel áll munkaviszonyban. E kettősség a gyakorlatban nem vált be: a jelölti időszak jelentős része a jogi szakvizsgára való felkészüléssel telik el, a közjegyzőjelölt a közjegyzői munkában igen kevés jártasságot szerezhet, a kamara tevékenységéből is csak igen korlátozott mértékben képes kivenni a részét. A kamarák azért is tartózkodtak jelöltek alkalmazásától, mert a jogi szakvizsga letétele után nem tudják biztosítani azt, hogy a jelölt pályáját közjegyzőhelyettesként, azaz közjegyző alkalmazásában folytathassa. Ha erre nincs lehetőség, a kamaránál jelöltként eltöltött idő nem, vagy csak részben hasznosul a fiatal szakvizsgázott jogász számára. A munkaadó közjegyzők, és a frissen végzett jogászok részéről is igény mutatkozik arra, hogy a pályakezdő jogászok közjegyzői irodában helyezkedjenek el, ezt azonban a hatályos szabályok szerint a képzettségüknek megfelelő közjegyzőjelölti munkakörben nem tehetik meg. 

		E problémák rendezése érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes egyaránt a közjegyzővel áll munkaviszonyban és a képzés egyenletes minőségének biztosítására a területi kamara részére az eddiginél több jogosítványt ad. A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes bejegyzése a kamarai névjegyzékbe a Javaslat szerint nem formális, hanem érdemi (konstitutív) döntésre ad lehetőséget. Az illetményre és a foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések, valamint a titoktartás, az összeférhetetlenség és a kizárás szabályai a Javaslat szerint a közjegyzőjelöltre és a közjegyzőhelyettesre egyaránt irányadóak. 



A 16-18. §-okhoz

		1. A Javaslat a hatályos szabályokhoz képest különbséget tesz a közjegyző hivatali helyisége, mint az ügyintézés helye és a közjegyző irodája között. A Javaslat 16. §-a ezért módosítja a helyszíni ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezés szövegét. 

		2. A Javaslat értelmében közjegyzői irodát nem csak több közjegyző, de a közjegyző maga is tarthat fenn. Az iroda létesítését be kell jelenteni az iroda székhelye szerint illetékes területi kamarának, a kamara elnöksége nyilvántartást vezet a közjegyzői irodákról. A Javaslat rendelkezik a közjegyzői iroda elnevezéséről is: a közjegyzői iroda nevének tartalmaznia kell a közjegyző nevét, illetőleg - amennyiben az lehetséges - utalnia kell az iroda keretében működő valamennyi közjegyző nevére. Az iroda működésével kapcsolatos változásokat, valamint az iroda megszűnését ugyancsak be kell jelenteni a kamarának. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az iroda létesítése nem érinti a közjegyző felelősségét, illetőleg a hivatásának személyes gyakorlására vonatkozó kötelezettségét. Az irodák létesítésének, működésének és megszűnésének részletes szabályait nem indokolt törvényi szintre emelni, a felhatalmazás alapján azokat az igazságügy-miniszter rendelettel határozza meg, természetesen az országos kamara - az általános szabályok szerint - az irodával kapcsolatban a jogszabályi keretek között iránymutatást is kiadhat.

A 19. §-hoz

		A közjegyző helyettesítésével kapcsolatos intézkedések megtétele a hatályos szabályok szerint a megyei bíróság elnökének hatáskörébe tartozik. A Javaslat - az általánosan megfogalmazott célokra és a célszerűségi szempontokra tekintettel - azt a területi kamara elnökének feladatává teszi. 

A 20. §-hoz

		A köztestület fogalma a magyar jogban a Kjt. megalkotását követően került megfogalmazásra. A területi és az országos közjegyzői kamara egyaránt köztestület, indokolt ezért, hogy ennek kimondása a közjegyzőkről szóló törvényben is megtörténjék. 

A 21- 22. §-okhoz

		1. A közjegyzői létszám bővülésével egyes területi kamarák létszáma megnőtt, melynek folytán az elnökségre háruló feladatok mennyisége meghaladja a hatályos szabályok szerinti létszámú elnökség, illetve a tevékenységüket társadalmi megbízatásként ellátó elnökségi tagok munkabírását. Indokolt tehát- ahol szükséges - az elnökségi tagok létszámának emelésére lehetőséget adni. 

		2. A kamarai tisztségviselők újraválasztásának tilalma eltérő jogértelmezésből adódó problémákat vetett fel és kikényszerítette a kamarai igazgatási feladatok ellátásában gyakorlatot szerzett tisztségviselők túl gyors fluktuációját, ami hátrányosan érintheti e feladatok ellátásának színvonalát. A Javaslat e problémák megoldása érdekében mellőzi az elnökségi tagok újraválasztásának tilalmára vonatkozó rendelkezést.

A 23- 24. §-okhoz

		1. A Javaslat a megyei bíróság elnökének hatásköréből kikerülő és új feladatok (közjegyzők távollétével és helyettesítésével kapcsolatos intézkedések megtétele, vizsgálóbiztos választása, közjegyzői irodák névjegyzékének vezetése, közjegyzőhelyettes kirendelése) felsorolásával bővíti a területi elnökség feladatainak körét. 

		2. A Javaslat értelmében lehetővé válik a területi elnökség létszámának bővülése, a határozatképességi szabályt is ehhez kell igazítani.

A 25. §-hoz

		A Javaslat 20. §-ában foglaltak szerint a területi kamara is köztestület, ezért indokolt ennek meghatározása az országos kamara vonatkozásában is. 

 A 26-27. §-okhoz

		A Javaslat a kamara által már ténylegesen működtetett központi nyilvántartások vezetésének, az országos kamara hatáskörébe utalt közjegyzői levéltári feladatok átvételének (Javaslat 59-62.§-ai) és a fegyelmi határozatok nyilvántartásának kötelezettségével bővíti az országos kamara feladatkörét és felhatalmazást ad az országos kamarának arra, hogy iránymutatásban a közjegyzői kar számára magatartási szabályokat, valamint magasabb színvonalú és folyamatos szakmai továbbképzési kötelezettséget írjon elő. 

A 28-32. §-okhoz

		1. A területi elnökség új feladataira tekintettel a Javaslat első jogorvoslati fórumként az országos elnökséget jelöli ki és az elnök képviseleti feladatát is ehhez igazítja. 

		2. A Javaslat az igazságügy-miniszternek a közjegyzői önkormányzati szervek felett gyakorolt törvényességi felügyeleti joga alapján indított, a jogszabálysértő határozatok bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárások szabályait részletezi, és bevezeti a felügyelőbiztos intézményét. 

		3. A Javaslat szabad döntést enged az önkormányzati szerveknek abban a kérdésben, hogy tiszteletdíjat állapítsanak meg a kamara elnöke, elnökhelyettese és pénztárosa részére. 

		4. A Javaslat újrafogalmazza és egyúttal konkrétan meghatározza a közjegyző székhelye szerint illetékes megyei bíróság elnökének hatáskörében maradó, a közjegyző tevékenysége feletti törvényességi felügyelet tartalmát, mely a kamarai vizsgálat, illetve a fegyelmi eljárás kezdeményezését jelenti. Változatlanul marad az a lehetőség, hogy bármely megyei bíróság elnöke működésének kamarai vizsgálatát indokolt esetben elrendelhesse. 

A 33-34. §-okhoz

		A közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek tevékenységük során megvalósíthatják a Kjt. 70. §-ában foglalt fegyelmi tényállásokat, fegyelmi felelősségük azonban a hatályos szabályozás alapján rendezetlen. A Javaslat a fegyelmi eljárás szabályainak alkalmazását kiterjeszti a közjegyzőhelyettesekre és a közjegyzőjelöltekre is, a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartások körét pedig annyiban bővíti, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatásának megsértése is fegyelmi eljárás megindításának alapjául szolgál. 

		A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest nem teszi lehetővé, hogy a fegyelemsértés elkövetője az eljárással felmerült költségek megfizetése alól mentesüljön. 

A 35-37. §-okhoz

		A fegyelmi büntetésnek arányban kell állnia az elkövetett vétség súlyával, a büntetés kiszabása során pedig figyelemmel kell lenni az arányosság és fokozatosság követelményére. A fegyelmi büntetések hatályos szabályozása, rendszere nem alkalmas arra, hogy a fegyelmi bíróság a fegyelmi büntetés elkövetőjére minden esetben a felelősségének súlyához mért büntetést szabhasson ki. Jelenleg a pénzbüntetés legmagasabb mértéke és a hivatalvesztés büntetés kiszabása között a fegyelmi vétség elkövetésének szankcionálására nincs lehetőség. A pénzbüntetés legmagasabb mértékének megfelelő felemelésével és a hivatalból való felfüggesztés fegyelmi büntetésként való bevezetésével a Javaslat a jelenleginél jóval szélesebb mérlegelési lehetőséget biztosít a fegyelmi bíróságnak a fegyelmi büntetések kiszabása terén. 

		A Javaslat, tekintettel arra, hogy a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek szakmai felelőssége nem azonos mértékű a közjegyzők szakmai felelősségével, és jövedelmi körülményeik is eltérnek a közjegyzőkétől, a vonatkozásukban eltérő szankciórendszert állapít meg. 

A 38. §-hoz

		A Javaslat rögzíti, hogy a közjegyzők, közjegyzőhelyettesek, illetve közjegyzőjelöltek fegyelmi ügyeiben annak a területi kamarának a székhelye szerinti fegyelmi bíróság illetékes, amely területi kamarának az eljárás alávont személy a tagja. 

A 39. §-hoz

		A fegyelmi eljárások tapasztalatai szerint a kamarák a feljelentés megtételét követően nem vesznek részt a fegyelmi eljárásban, ezért a Javaslat bevezeti a közjegyzői kar érdekeit képviselő vizsgálóbiztos intézményét. A Javaslat értelmében az Igazságügyi Minisztérium képviselője továbbra is részt vesz az eljárásban a jelenlegi jogosítványainak érintetlenül hagyásával.


A 40-41. §-okhoz

		A Javaslat szerint a fegyelmi bíróság tagjaihoz hasonlóan a vizsgálóbiztosoknak is a megyei bíróság elnöke előtt kell esküt tenniük és rájuk is vonatkoznak a fegyelmi bírákra vonatkozó kizárási szabályok. 

A 42-45. §-okhoz

		Javaslat - annak érdekében, hogy a vizsgálóbiztos a Kamara fegyelmi érdekeinek képviseletét maradéktalanul elláthassa - biztosítja annak lehetőségét, hogy a vizsgálóbiztos a fegyelmi eljárás során valamennyi eljárási cselekményen részt vegyen az eljárás megindításától annak befejezéséig. Ezért az eljárás során a vizsgálóbiztost is meg kell hallgatni, részére az iratokat kézbesíteni kell, a tárgyalás időpontjáról pedig értesíteni kell. 




A 46. §-hoz

		A Javaslat rögzíti a bizonyítási eljárás módját, illetve példálózó jelleggel megemlíti a felhasználható bizonyítási eszközöket. 

		A Javaslat rögzíti az eljárásban résztvevők nyilatkozattételi, illetőleg kérdések feltevésére vonatkozó jogát, a bizonyítási eljárás befejezése után a nyilatkozattételek sorrendjét. 


A 47-49. §-okhoz

		A vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselőjének fentebb részletezett eljárásjogi státusza indokolja, hogy számukra az eljárást befejező határozatot kézbesítse a bíróság. A Javaslat részükre a fellebbezési jogot is biztosítja: a megyei bíróság fegyelmi tanácsának határozata ellen korlátozás nélkül fellebbezhetnek.

Az 50-51. §-okhoz

		1. A Javaslat a fegyelmi eljárás újraszabályozásának megfelelően határozza meg a felfüggesztés szabályait, mellőzi azt a lehetőséget, hogy a megyei bíróság elnöke a fegyelmi bíróság egyidejű értesítése mellett elrendelhesse a felfüggesztést. A felfüggesztést az új rendelkezés szerint a közjegyző, közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt vonatkozásában a fegyelmi tanács rendeli el, a felfüggesztésre a vizsgálóbiztos és az Igazságügyi Minisztérium képviselője indítványt tehet, a felfüggesztésről szóló határozat ellen pedig - az eljárás alá vont személy mellett - ők is fellebbezést terjeszthetnek elő.  Mivel a felfüggesztés időtartama alatt az eljárás alá vont személy hivatását nem gyakorolhatja, a Javaslat lehetővé teszi, hogy megélhetésének biztosítására munkavégzésre irányuló jogviszonyt, szolgálati viszonyt stb. létesítsen, illetve vállalkozást tartson fenn.

		2. A Javaslat a vizsgálóbiztossal egészíti ki azon személyek körét, akik részére a közjegyző, közjegyzőhelyettes, vagy közjegyzőjelölt ellen indított büntetőeljárást befejező jogerős határozatot a büntetőügyben eljáró hatóság köteles kézbesíteni.
Az 52-54. §-okhoz

		1. A Javaslat csak különös méltánylást érdemlő esetben ad lehetőséget arra, hogy az eljárás alá vont személy az eljárási költséget csak részben térítse meg.

		2. A Javaslat az egységes fegyelmi eljárási gyakorlat, illetőleg a magatartási, etikai szabályok kialakítása érdekében létrehoz egy országos nyilvántartást, melyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezet a fegyelmi határozatokról. Ennek megfelelően a fegyelmi eljárást befejező jogerős határozatot is meg kell küldeni a területi elnökségnek és az országos kamarának, valamint a fegyelmi büntetés törléséről is értesíteni kell őket.

Az 55. §-hoz

		A Javaslat a hatályos szabályozásnak a közjegyző alkalmatlanságára vonatkozó szabályait kiterjeszti a közjegyző érdemtelenségének megállapítására is; a jelenlegi szabályozás szerint az alkalmatlanság esetén irányadó, a megyei bíróság elnöke részére megállapított feladatokat pedig a közjegyző tekintetében a kinevező, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt tekintetében pedig a területi kamara hatáskörébe utalja.

Az 56. §-hoz

		A nyelvi jogosítvány megadásának lehetőségét a Javaslat kiterjeszti a közjegyzőhelyettesekre is és egyben előírja, hogy a kérelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara véleményével kell felterjeszteni az igazságügy-miniszterhez.

Az 57-58. §-okhoz

		1. A közjegyzői okiratok és a közjegyzői tanúsítványok egymástól való elhatárolását, a közjegyző feladatainak és felelősségének eltérő voltát a Javaslat a meghatározás egyértelműbbé tételével kívánja kifejezni. 

		2. A közjegyző ún. nyelvi jogosítványa, valamint a Kjt. 5. §-ában megfogalmazott közreműködési kötelezettsége következtében nehezen háríthatja el a szakterületéhez nem tartozó szövegek (pl. orvosi, műszaki szakszöveg) fordításával kapcsolatos kérelem teljesítését. A nyelvi jogosítvány valódi rendeltetése, hogy a megfelelő nyelvtudással rendelkező közjegyző a hatáskörébe tartozó eljárásban a nyelvismeretének megfelelő okiratot (pl. meghatalmazást) fordítással lássa el, az ilyen okiratról készített fordítás helyességét tanúsítsa, illetve a hatáskörébe tartozó közjegyzői tanúsítványt vagy közjegyzői okiratot a fél kérésére idegen nyelven is elkészíthesse. E cél elérése érdekében pontosítja a Javaslat az idegen nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyzők eljárására vonatkozó szabályokat. 



Az 59-62. §-okhoz

		1. A hatályos szabályok a közjegyzői irattár létesítését és fenntartását a közjegyző székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság feladatává teszik. Ha a közjegyző szolgálati viszonya megszűnik, vagy áthelyezték, a közjegyzői irattárban kell elhelyezni az általa őrzött közjegyzői okiratokat, közjegyzői bélyegzőket, továbbá a közjegyzői okiratokhoz, tanúsítványokhoz kapcsolódó nyilvántartásokat. 

		A bírósági szervezet igazgatásának megváltozása és a megyei bíróság elnökének a közjegyzőkkel kapcsolatos igazgatási feladatai megszűnése miatt a Javaslat a közjegyzői irattár fenntartását a közjegyzői önkormányzat hatáskörébe utalja. Ez a megoldás az állami (azon belül a bírósági) költségvetés kiadásaiban kisebb megtakarítást eredményez, mivel az eddig e célra használt helyiségek részben felszabadulnak, az e feladattal megbízott bírósági dolgozók más ügycsoportban lesznek foglalkoztathatók. Továbbra is a bíróságok őrizetében maradnak az 1992. január 1-je előtt keletkezett közjegyzői okiratok -  melyeket a bíróságokkal munkaviszonyban álló közjegyzők készítettek - mindaddig, amíg azoknak a közlevéltárakról szóló jogszabályok rendelkezései szerinti levéltári elhelyezésére nincs lehetőség. A közjegyző hatáskörébe tartozó ún. bírósági nemperes ügyek kezelésére és irattározására továbbra is a bírósági ügyvitel szabályai az irányadók, ezen iratok a jogerős befejezést követő két év elteltével a közjegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság irattárában nyernek elhelyezést.

		Az közjegyzői irattár elnevezést a tárolt és kezelt anyag jellegére tekintettel kellett közjegyzői levéltárra változtatni, ugyanez vonatkozik a levéltárban foglalkoztatott, jogi alapvégzettséggel rendelkező és érdemi, közjegyzői feladatokat részleges hatáskörrel ellátó alkalmazott elnevezésére is. 

		A közjegyzői levéltárban kezelt közjegyzői okiratok számára, illetve az iratkezeléssel kapcsolatosan várható technikai fejlődésre való tekintettel a Javaslat egy központi közjegyzői levéltár létesítését rendeli el, melyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara - a felkészüléshez szükséges türelmi idő letelte után - székhelyén létesít és működtet. 

		2. A közjegyzői levéltárban a kamara levéltárost és ügykezelő személyt alkalmaz. A levéltárost az igazságügy-miniszter nevezi ki, a levéltárosi állás betöltésére a kamara ír ki pályázatot és tesz javaslatot.

		3. A Javaslat meghatározza a közjegyzői levéltárban lévő iratokkal kapcsolatos feladatokat, valamint azt is, hogy a bírósági irattárban maradó iratok vonatkozásában ki jogosult az irattári feladatokat ellátni. A Javaslat kimondja, hogy ezen feladatok ellátásáért a közjegyzői díjszabás szerinti díjazás a kamarát, illetve a bíróságokat illeti.

A 63. §-hoz

		A közjegyzőnél bizalmi őrzésben, vagy letétként kezelt okiratok és pénz, illetve értékek kezelése meghaladja a közjegyzői levéltáros hatáskörét, ezért ezeket a Javaslat szerint a közjegyző állására kinevezett utódnak, illetve ennek hiányában a kamara által kirendelt másik közjegyzőnek kell átadni, aki az ezekkel kapcsolatos további közjegyzői feladatokat teljes hatáskörénél fogva képes ellátni. 

A 64. §-hoz

		A Kjt. hatálybalépése óta eltelt idő alatt a jogalkotásban általánossá vált, hogy minden olyan jogszabályi rendelkezésnek, amely állampolgárok személyi és vagyoni adataival kapcsolatos információk kezelését külön nem szabályozza, figyelembe kell vennie a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit. Erre tekintettel a Javaslat a közjegyzői nemperes eljárások vonatkozásában olyan módosítást tartalmaz, amely előírja, hogy a közjegyzőknek határozataik megküldése, illetve a határozatban foglalt egyes rendelkezések alapján történő intézkedések megtétele során úgy kell eljárniuk, hogy lehetőleg csak az adott személyre, illetve vagyontárgyra vonatkozó intézkedések jussanak mások tudomására. 

A 65. §-hoz

		A kizárás kérdését a hatályos jogszabályok egyértelműen nem rendezik, a kizárás elbírálására több szervezet is hivatottnak tűnik (bíróság, kamara). A bizonytalanság kiküszöbölése érdekében a Javaslat - a Pp. megfelelő rendelkezéseinek bizonyos körben történő alkalmazásával - a kérdést rendezi. 

A 66. §-hoz

		A közjegyzői titoktartás szabályai a Kjt. 9. §-ához képest eltérően alakulnak a közjegyző által lefolytatott nemperes eljárás esetén. A Javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettségét akkor, ha a jogerős hagyatékátadó végzést az illeték kiszabása végett az illetékes illetékhivatal részére küldi meg.



A 67. §-hoz

		A közjegyző korlátozott képviseleti jogának gyakorlása során beadványokat nyújt be az illetékes hatóságoknak. A felelősségi viszonyok egyértelművé tételét célozza a Javaslat, amely előírja, hogy a közjegyző ezen iratokon köteles nevének feltüntetésére.

A 68-69. §-okhoz

		1. A Javaslat a hatálybalépés napját - néhány rendelkezése kivételével - a törvény kihirdetését követő harmadik hónap első napjában állapítja meg. Ez megfelelő felkészülési időt jelent a törvény alkalmazásához. 

		2. A Javaslat a közjegyzői szervezet igazgatásának változásával, a fegyelmi eljárás újraszabályozásával és a kinevezési feltételek módosulásával kapcsolatos kisebb szövegrészek változását átvezeti a törvény szövegén, illetve hatályon kívül helyezést tartalmaz. 

		3. A közjegyzői szolgálatnak a Javaslattal bevezetett felső korhatára, a felelősségbiztosítás minimális értékhatárának felemelése és a közjegyzői levéltár létesítése hosszabb felkészülést igényel, ezért a Javaslat ezen rendelkezéseket későbbi időpontban, 2000. január 1-jével lépteti hatályba. A levéltárak későbbi működésével kapcsolatos rendelkezések miatt szükséges szövegrészek módosulása is ezzel az időponttal következik be.

		4. A Javaslat kimondja, hogy rendelkezéseit - a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok kivételével -  a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.  A fegyelmi eljárásra a Javaslat rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, ha az eljárás olyan fegyelmi vétség miatt indult, amelyet a Javaslat hatályba lépése után követtek el.

		5. A Javaslat felhatalmazást ad a törvény végrehajtásához szükséges igazságügy-miniszteri rendelet kiadásra. 

41


