MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/ 844. számú
törvényjavaslat
az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény
módosításáról
Előadó: dr. Dávid Ibolya
igazságügy-miniszter
Budapest, 1999. február
1999. évi ........ törvény
az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény
módosításáról
1.§
Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Iszktv.) 1.§-ának (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki, az eredeti l) pont betűjele m) pontra változik:
( A kamara)
"l) ellenőrizheti a szakértő szakmai tevékenységét, ennek során bekérheti a szakértő nyilvántartását,"
2.§
(1) Az Iszktv. 2. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A szakértő a névjegyzékbe való felvételét követő 15 napon belül köteles jelentkezni a lakóhelye szerint illetékes területi kamaránál."
(2) Az Iszktv. 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Akit az igazságügyi szakértői kamarából kizártak, a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig a kizárás hatálya alatt áll."
3.§
(1) Az Iszktv. 3. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, az eredeti d) pont betűjele e) pontra változik:
( Megszűnik a szakértő kamarai tagsága, ha)
" d) a kamarai tagdíjat nem fizeti meg,"
(2) Az Iszktv. 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamara a szakértő névjegyzékből való törlését kezdeményezi, ha)
"c) a szakértő az utolsó bírósági, illetve hatósági kirendelés napjától számított egy évig neki felróható okból bírósági, illetve hatósági kirendelésre szakértői tevékenységet nem folytat."
4.§
Az Iszktv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
"3/A. § (1) Ha a szakértő a kamarai tagdíjat nem fizeti meg, kamarai tagsága megszűnik. A kamarai tagdíjfizetés részletes szabályait a területi kamara alapszabálya állapítja meg.
(2) A kamarai tagságnak az (1) bekezdésben meghatározott okból való megszűnését a területi elnökség határozattal állapítja meg. A kamarai tagság az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A határozat elleni jogorvoslati kérelem előterjesztésére és elbírálására a 9/A. § rendelkezései - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - megfelelően irányadók.
(3) Ha a szakértő a fellebbezésében arra hivatkozik, hogy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibáján kívül nem tett eleget, egyidejűleg mulasztását kimenti és a tagdíj befizetését igazolja, a fellebbezést igazolási kérelemnek kell tekinteni. A területi elnökség az igazolási kérelmet saját hatáskörben bírálja el, és ha annak helyt ad, a kamarai tagság megszűnését megállapító határozatát hatályon kívül helyezi. Ha az igazolási kérelmet a területi elnökség elutasítja, a kérelmet a fellebbezés szabályai szerint kell továbbítani.
(4) A területi elnökség a jogerős határozatot megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak.
(5) Ha a szakértő kamarai tagsága az (1) bekezdésben meghatározott okból szűnik meg, a megszűnést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 évig ennek hatálya alatt áll."
5.§
Az Iszktv. a következő címmel és 3/B.§-sal egészül ki:
"A kamarai tagság szünetelése
3/B. § (1) A szakértő - előzetes írásbeli kérelem alapján - a kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A szakértő a szünetelés alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek. A szünetelés engedélyezésének szabályairól, és a szünetelés időtartamáról a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya rendelkezik.
(2) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelem tárgyában határozatot hoz. A kérelem elbírálására a 9/A. §-t kell alkalmazni. A területi elnökség a jogerős határozatot megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés céljából."
6.§
Az Iszktv. 4. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A kamara tagjának kötelessége, hogy)
"c) részt vegyen a kamara által szervezett - és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályában előírt - jogi és szakmai képzésekben."
7.§
(1) Az Iszktv. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplő város, illetve a területi kamara alapszabályában meghatározott hely."
(2) Az Iszktv. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A területi kamara jogosult az állami címer használatára."
8.§
(1) Az Iszktv. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A területi kamara közgyűlése)
"b) megválasztja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarába delegált tagokat, és szükség esetén a területi küldöttgyűlésbe a küldötteket,"
(2) Az Iszktv. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak több, mint a fele jelen van. A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges."
9.§
Az Iszktv. a következő címmel és 7/A. §-sal egészül ki:
" A területi küldöttgyűlés
7/A.§
(1) A területi kamara alapszabálya kimondhatja, hogy a közgyűlést területi küldöttgyűlés helyettesítse. Ha a területi kamara taglétszáma az 1000 főt meghaladja, a közgyűlést területi küldöttgyűlés helyettesíti. A közgyűlés a kamara tagjai közül minden 10 tag után egy területi küldöttet választ.
(2) A területi elnökség szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal összehívja a területi küldöttgyűlést. A területi küldöttek legalább egyharmadának indítványára a területi küldöttgyűlést össze kell hívni. A területi küldöttek összehívása a (4) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett történik.
(3) A területi küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a területi küldöttek több, mint a fele jelen van. A területi küldöttgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent területi küldöttek többségének szavazata szükséges.
(4) A területi küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott területi küldöttgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes."
10.§
Az Iszktv. 9. §-a a következő g)-h) ponttal egészül ki, a jelenlegi g) pont betűjele i) pontra változik:
(A területi elnökség)
"g) határozatot hoz a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszűnéséről, elbírálja az erre vonatkozó igazolási kérelmet,
h) határozatot hoz a szakértő kamarai tagságának szüneteléséről."
11.§
Az Iszktv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
"9/A. § (1) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelemről a benyújtásától számított 60 napon belül határoz. A határidő indokolt esetben egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. A kérelmet elutasító határozatot indokolni kell.
(2) A határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökségéhez fellebbezhet.
(3) Ha a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége a fellebbezést elutasította, a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint a bírósághoz fordulhat. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs."
12.§
Az Iszktv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közgyűlés megválasztja tagjai sorából a hattagú etikai bizottságot: öt tagot és az elnököt. A területi kamara alapszabálya az etikai bizottság tagjainak számát ettől eltérően is meghatározhatja. Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként eljáró etikai tanácsot."
13.§
Az Iszktv. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
" (3) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara jogosult az állami címer használatára. "
14.§
Az Iszktv. 16. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki, a jelenlegi h) pont betűjele i) pontra változik:
(A küldöttgyűlés)
"h) jóváhagyja a területi kamarák által a szakbizottságokba delegált jelölteket,"
15.§
Az Iszktv. 17. §-ának (3) bekezdése a következő e)-g) pontokkal egészül ki, az eredeti e) pont betűjele h) pontra változik:
(Az elnökség)
"e) elfogultság esetén kijelöli az eljáró területi kamarát,
f) elbírálja a területi elnökségnek a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszűnéséről hozott határozata elleni fellebbezést,
g) elbírálja a területi elnökségnek a kamarai tagság szüneteléséről hozott határozata elleni fellebbezést,"
16.§
Az Iszktv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23. § A küldöttgyűlés a szakértőkből szakbizottságot választ. A szakbizottságok számát, feladatkörét, beszámolási és eljárási rendjét a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg."
17. §
(1) Az Iszktv. 27. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, a eredeti d) pont betűjele e) pontra változik:
(Az etikai vétséget elkövető szakértővel szemben kiszabható büntetések a következők:)
" d) a kamarai tagság legfeljebb 1 évig terjedő felfüggesztése,"
(2) Az Iszktv. 27. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
“(2) A szakértő kamarai tagságának a felfüggesztése alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek."
18.§
Az Iszktv. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha az illetékes területi kamara etikai bizottsága elfogultságot jelent be, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara másik területi kamarát jelöl ki az eljárásra."
19.§
Az Iszktv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi elnökség, a területi kamara elnöke, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége vagy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke kezdeményezi az eljárás megindítását; az etikai bizottság elnöke kijelöli az eljáró etikai tanácsot. Az etikai bizottság elnöke az eljárás megindulásáról értesíti az Igazságügyi Minisztériumot."
20.§
Az Iszktv. 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
" (4) A vizsgálóbiztos eljárását 3 hónapon belül be kell fejezni. Ezt a határidőt az etikai bizottság elnöke indokolt esetben, egy ízben további 3 hónappal meghosszabbíthatja."
21.§
Az Iszktv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"48. § Az etikai tanács a jogerős határozatát megküldi a területi elnökségnek és az Igazságügyi Minisztériumnak."
22.§
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti az Iszktv. 26. § b) pontja.
(3) Az Iszktv. 2. §-ának (2) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszony alapján," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, illetve igazságügyi szolgálati jogviszony alapján," szövegrész lép.
23.§
(1) A Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége a törvény hatálybalépését követő 1 hónapon belül köteles közgyűlést összehívni a területi küldöttek megválasztása céljából. Ez a közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
(2) A területi küldöttgyűlés a megválasztásától számított 3 hónapon belül köteles elfogadni a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát. Ennek elfogadásáig a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamarának a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályának megfelelően kell működnie.
I N D O K O L Á S
az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A civil társadalom intézményesülése érdekében jogfejlődésünkben 1994-95-ben megindult a gazdasági, illetve a szakmai kamarák létrehozása. E szervek köztestületként - a civil szféra önkormányzati jellegét erősítve - a törvény által meghatározott közfeladatokat is ellátnak.
Az igazságügyi szakértők már az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Iszktv.) hatálybalépése előtt több egyesületet hoztak létre. Az Iszktv. célja az volt, hogy a hatályba lépése előtt megindult szerveződéseket összefogja és lehetőséget teremtsen a számos szakterületen működő, szakmailag heterogén igazságügyi szakértői kar egységes fellépésére. Ennek a törekvésnek adott megfelelő keretet a kamarai forma, mely az igazságszolgáltatás fejlesztéseként, az akkoriban létrehozott többi szakmai kamara (közjegyzői kamara, bírósági végrehajtói kamara) sorában került megalakításra. Az igazságügyi szakértői kamarának a többi kamarával közös jellemzője, hogy nyilvántartott tagsággal rendelkezik és feladatait önigazgatás útján teljesíti.
Az Iszktv. 1996. február 1-jén lépett hatályba, ezt követően 1996. április-június hónapban alakultak meg a területi kamarák. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara 1996. szeptember 28-án tartotta alakuló küldöttgyűlését, majd elfogadta Alapszabályát, melyet az igazságügy-miniszter 1997. szeptember 17-én hagyott jóvá.
Mind a területi kamarák, mind a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tevékenysége a megalakulásukat követő időszakban egyrészről a működés megszervezésére irányult, másfelől pedig az igazságügyi szakértői kar érdekképviseletével volt kapcsolatos. A szervezési feladatok körében ki kell emelni az Etikai Kódex, az Etikai Kódex Eljárásának Szabályzata és a Gazdálkodási Szabályzat megalkotását, a kamarán belüli szervek, valamint a kamarai szakbizottságok megalakítását. A kamara kezdeti lépéseket tett a külföldi szervezetekkel, szakkollégiumokkal és szakmai felülvéleményező testületekkel való kapcsolatépítésben. A kamara számos jogszabály-tervezetet észrevételezett, határozottan fellépett az igazságügyi szakértők díjszabására vonatkozó, valamint az egyéb érdekképviseleti kérdésekben. Az elmúlt három évben folytatott szakmai és tudományos munka hozzájárult a szakértői tevékenység színvonalának emeléséhez.
Az Iszktv. 5.§ -ának (2) bekezdése alapján jelenleg nyolc területi kamara működik (a Budapesti, a Debreceni, a Győri, a Kecskeméti, a Miskolci, a Pécsi, a Szegedi és a Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara) körülbelül 300-450 fős taglétszámmal. Ez alól kivételt képez a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara, melynek illetékességi területéhez körülbelül 1800 szakértő tartozik. A szakértők országos létszáma meghaladja a 4400 főt.
A szakértői kar szakmai szempontból és jogállása alapján is tagolt. Egy részük az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó igazságügyi szakértői intézetek, illetve a Belügyminisztérium alkalmazottja, más részük az orvostudományi egyetemek igazságügyi orvostani intézeteiben dolgozik. A szakértők további része - és arányaiban ez a legtöbb - nem tartozik egyetlen intézmény kötelékébe sem. Ezek a szakértők vagy főállásuk mellett kiegészítésképpen végeznek szakértői munkát, vagy pedig önálló piaci szereplőként, esetenként vállalkozóként élnek e tevékenységből. Miután ez utóbbi réteg egyre növekszik, az igazságügyi szakértői kamara jogosítványainak erősítése feltétlenül szükséges.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a kamarai működés gyakorlati tapasztalatai alapján megfelelő választ kíván adni a felmerült problémák megoldására a jogszabályi feltételek megteremtésével. Rendelkezéseinek egy része ezért a kamarák szerveződésével, működésével kapcsolatos könnyítéseket tartalmaz, többek között azt, hogy a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara esetében - nagy létszámára tekintettel - kötelezővé teszi a küldöttgyűlés létrehozását, míg a többi területi kamara esetében is lehetőséget biztosít erre, ha alapszabályukban így döntenek.
A Javaslat a szakértő felkészültségének javítása érdekében kötelezővé teszi, hogy a tag részt vegyen a kamara által szervezett jogi és szakmai képzésekben, növeli a kamara jogosítványait, valamint szigorítja a kizárás szabályait. A Javaslat bevezeti, hogy a kamarai tagdíj meg nem fizetése esetén a tagsági jogviszony megszűnik, pontosítja továbbá az etikai eljárás szabályait. Mindezek reményeink szerint egyrészt a kamara hatékonyabb működését eredményezik, másrészt pedig a szakértői kar szakmai és erkölcsi színvonalának emelését vonják maguk után. A Javaslat szabályai közvetlenül az igazságügyi szakértői kamarák tagjait érintik, ám az általuk készített igazságügyi szakértői vélemények miatt az igazságszolgáltatással kapcsolatba kerülő állampolgárokra is közvetett hatással vannak. A szakértői intézményrendszer magasabb színvonalon történő működésével az állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalma erősödhet.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A kamara jogosítványainak bővítését jelenti az Iszktv. 1. §-a (2) bekezdésének kiegészítése, miszerint a kamara ellenőrizheti a szakértő szakmai tevékenységét, ennek során bekérheti a szakértő nyilvántartását. A Javaslat célja szerint ez a rendelkezés lehetővé teszi a szakértők szakmai felügyeletének jobb ellátását és pl. a Javaslat 3. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály ellenőrzését.
A 2. §-hoz
Az Iszktv. 2. §-ának (1) bekezdése szerint azt a szakértőt, akit az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe felvett - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel - , az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján fel kell venni a szakértő lakóhelye szerint illetékes területi kamarába. A gyakorlatban problémát jelent az, hogy a szakértőnek kell-e kinevezését követően jelentkeznie a kamaránál, vagy az illetékes kamarának kell kapcsolatba lépnie a szakértővel a minisztérium értesítése alapján. Ezért egészíti ki a Javaslat a szabályozást azzal, hogy a szakértő, miután az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe felvette, az erről való értesítést követő 15 napon belül köteles jelentkezni a lakóhelye szerint illetékes kamaránál.
A Javaslat 2. §-ának (2) bekezdése az Iszktv. 2. §-át egy újabb bekezdéssel egészíti ki. A jelenlegi szabályozás szerint a kamarából való kizáráshoz, mint etikai büntetéshez nem fűződik olyan jogkövetkezmény, hogy meghatározott ideig a kizárt tag e büntetés hatálya alatt áll. Ezért a Javaslat kimondja, hogy a kizárt tag a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig a kizárás hatálya alatt áll, megnövelve így a kizárás etikai büntetés súlyát.
A 3. §-hoz
Az Iszktv. 3. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kamara a szakértő névjegyzékből való törlését kezdeményezi, ha a szakértő neki felróható okból 1 évig szakértői tevékenységet nem folytat. E szabály a Javaslat szerint kiegészülne azzal, hogy az utolsó bírósági, illetve hatósági kirendelés napjától számított egy évig nem folytat a szakértő tevékenységet bírósági, illetve hatósági kirendelésre. Ebben az esetben ugyanis a szakértő nem védekezhet azzal, hogy bár bírósági, hatósági kirendeléseket nem vállal, de - a piacon jól eladható - magánszakvéleményeket készít.
A 4. §-hoz
Az Iszktv. hatályos rendelkezése szerint a kamarai tagdíj meg nem fizetése etikai vétségnek minősül. A kamarák a gyakorlati tapasztalatok alapján jelezték, hogy az emiatt lefolytatott etikai eljárás nehézkes, sok költséggel jár. Ezért a Javaslat szerint a kamarai tagdíj meg nem fizetése a törvény erejénél fogva megszünteti a kamarai tagságot. A konstrukció szerint a területi elnökség határoz ebben a kérdésben, a határozat ellen a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökségéhez lehet fellebbezni, és a Javaslat e vonatkozásban megnyitja a határozat ellen a bírói utat is.
Az a szakértő, akinek ilyen okból szűnik meg a kamarai tagsága, a megszűnést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig ennek hatálya alatt áll, tehát a kamarába csak ezen időszak letelte után kérheti újra a felvételét. Miután ez az új szabályozás a korábbi megoldáshoz képest szigorítást jelent, ezért lehetőséget biztosít a Javaslat a szakértőnek arra, hogy amennyiben önhibáján kívül nem tett eleget tagdíjfizetési kötelezettségének, akkor - a tagdíj befizetésének igazolásával egyidejűleg - mulasztását kimentheti. Ebben az esetben a területi elnökség az igazolási kérelmet saját hatáskörében bírálja el. Amennyiben a szakértő indokait elfogadva az igazolási kérelmet megalapozottnak találja, az eredeti - a tagsági viszony megszűnését megállapító - határozatát hatályon kívül helyezi. Abban az esetben viszont, ha azt nem fogadja el, a kérelmet a fellebbezés szabályai szerint köteles a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökségéhez továbbítani.
Az 5-6. §-okhoz
Új rendelkezést tartalmaz a Javaslat a kamarai tagság szünetelése kapcsán. A gyakorlatban célszerű engedélyezni, hogy az olyan igazságügyi szakértők, akik valamilyen okból - pl. huzamos külföldi tartózkodás, hosszantartó betegség miatt - nem végeznek szakértői munkát, kamarai tagságukat szüneteltethessék. A szünetelést a kamara engedélyezi, ennek szabályairól a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya rendelkezik. Amennyiben a kamara a szünetelést nem engedélyezi, a határozat ellen a szakértő bírósághoz fordulhat.
Az Iszktv. 4. §-a nevesíti a kamara tagjának jogait és kötelezettségeit. A javasolt módosítás szerint a kötelezettségek kiegészülnek azzal, miszerint a kamara tagjának kötelessége, hogy részt vegyen a kamara által szervezett - és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályában előírt - jogi és szakmai képzésekben, elősegítve így a szakértői kar szakmai színvonalának további emelkedését.
A 7. §-hoz
A Javaslat 7. § (2) bekezdése és 13. §-a rendelkezik arról, hogy a területi kamara és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara jogosult az állami címer használatára. A törvény megalkotásakor a jogalkotásban az állami címer használatával kapcsolatban szűkítésre irányuló tendenciák jelentkeztek, ezért a kamara nem kapta meg ezt a jogot. Az azóta eltelt időben változások következtek be jogalkotásunkban, és több kamara rendelkezik e jogosítvánnyal, ezért indokolt a területi és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara számára is ennek lehetővé tétele.
A 8. §-hoz
Az új intézményként bevezetésre kerülő területi küldöttgyűlés szabályozása indokolja a területi kamara közgyűlése feladatkörének kibővítését azzal, hogy szükség esetén a területi küldöttgyűlésbe küldötteket választ.
A Javaslat az Iszktv. 7. §-a (4) bekezdésének új megfogalmazásából elhagyja azt a szabályt, miszerint a területi kamara alapszabályának elfogadásához és módosításához a tagok több, mint felének szavazata szükséges. Így lehetővé válik, hogy a közgyűlésen megjelent tagok több, mint felének szavazatával az alapszabály elfogadásra kerülhessen.
A 9. §-hoz
Ha a kamara taglétszáma olyan nagy, hogy a közgyűlés összehívása aránytalan nehézségeket okozna, akkor a területi kamara alapszabálya kimondhatja, hogy a közgyűlést területi küldöttgyűlés helyettesítse. Ha a területi kamara taglétszáma az 1000 főt meghaladja, a Javaslat értelmében kötelező a küldöttgyűlés létrehozása.
A területi elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, valamint a területi küldöttek legalább egyharmadának indítványára összehívja a területi küldöttgyűlést.
A területi küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint a fele jelen van, határozatainak érvényességéhez a megjelent területi küldöttek többségének szavazata kell.
Amennyiben az összehívott területi küldöttgyűlésen a küldöttek fele nem jelent meg, akkor a legalább 8 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott újabb küldöttgyűlés már a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
A 10. §-hoz
A Javaslat 4. és 5. §-ában bevezetett új szabályok indokolják a területi elnökség feladatainak kibővítését.
A 11. §-hoz
A szünetelés iránti kérelem elbírálására vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket a 11. §, és a bírósági eljárásban a közigazgatási perekre irányadó szabályok alkalmazását írja elő. A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de természetesen a bíróság a végrehajtást a Pp. 332. § (3) bekezdése szerint felfüggesztheti.
A 12-14. §-okhoz
A Javaslat a kamarai működés mindennapi tapasztalataiból merít. Ilyen felszínre került probléma volt - szintén a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamaránál - hogy a törvény által meghatározott 6 tagú etikai bizottság - a ráháruló nagy munkateher miatt - feladatát ellátni nem tudja. A Javaslatnak az a rendelkezése, hogy az alapszabály az etikai bizottság létszámát a törvényben megállapítottól eltérően is megállapíthatja azért előnyös, mert így az egyes területi kamarák a taglétszámukhoz igazodóan tudják meghatározni azt az etikai bizottsági létszámot, amely a működőképességhez szükséges.
A 15-16. §-okhoz
A Javaslatban megfogalmazott új szabályok miatt szükséges az elnökség feladatainak bővítése.
A Javaslat a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara küldöttgyűlése által megválasztott szakbizottságok szabályozását pontosítja.
A 17. §-hoz
A kamarai tagság felfüggesztése új etikai büntetés kiszabását teszi lehetővé a kamara számára. A felfüggesztés időtartamának 1 évben történő maximálása kizárja annak lehetőségét, hogy a felfüggesztés etikai büntetés a kamarából való kizárással legyen azonos. A felfüggesztés joghatásai ugyanazok mint a szünetelésnek, igazságügyi szakértői tevékenységet ez alatt az idő alatt a kamarai tag természetesen nem végezhet.
A 18-19. §-okhoz
Részben technikai, részben pedig munkaszervezési érdekből került megfogalmazásra a Javaslat 18. és 19. §-a. Az etikai eljárások során felmerült, hogy az illetékes területi kamara etikai bizottságának minden tagja elfogultságot jelentett be az eljárás során, ebben az esetben nem volt szabály arra, hogy melyik területi kamara járjon el. Ezt a hiányt pótolja a Javaslat akkor, amikor kimondja, hogy ilyen esetekben a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara egy másik területi kamarát jelöl ki az eljárás lefolytatására.
Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe az igazságügy-miniszter veszi fel a jelölteket, az igazságügyi szakértők névjegyzékét az Igazságügyi Minisztérium vezeti. Indokolt, hogy amikor etikai eljárás indul valamely szakértővel szemben, erről az Igazságügyi Minisztérium értesüljön.
A 20. §-hoz
Az etikai bizottságoknak talán már az előbbiekben említett létszámhiányából adódóan is az volt a tapasztalata, hogy az etikai eljárások meglehetősen elhúzódnak. Ezért az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényhez hasonlóan a Javaslat a vizsgálóbiztos eljárását illetően kimondja, hogy a vizsgálatot három hónapon belül be kell fejezni, indokolt esetben egy ízben további három hónappal az etikai bizottság elnöke ezt a határidőt meghosszabbíthatja.
A 21. §-hoz
A 19. §-hoz fűzött indoklásban kifejtett okokból szükséges, hogy az etikai bizottság a jogerős határozatát ne csak a területi elnökséghez, hanem az Igazságügyi Minisztériumnak is megküldje.
A 22. §-hoz
A törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba, azért, hogy szabályainak alkalmazásához elegendő idő álljon az érintettek rendelkezésére.
A bírósági reform kapcsán az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezései alapján az Igazságügyi Minisztérium szakértői intézeteiben működő szakértők közalkalmazotti jogviszonya, igazságügyi szolgálati jogviszonnyá alakult. Ezért módosul az Iszktv. 2. §-ának (2) bekezdésében lévő szövegezés.
A 23. §-hoz
A Javaslat 9. §-a szerint amennyiben a területi kamara taglétszáma az 1000 főt meghaladja, a közgyűlést területi küldöttgyűlés helyettesíti. Jelenleg egyetlen ilyen területi kamara van, a budapesti. A Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara első küldöttgyűlésének létrehozására tartalmaz e § átmeneti szabályokat. A területi elnökség a törvény hatálybalépését követő egy hónapon belül köteles közgyűlést összehívni, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
A területi küldöttgyűlés a megválasztásától számított 3 hónapon belül köteles elfogadni a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara alapszabályát, mindaddig amíg erre nem kerül sor, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályában foglaltaknak megfelelően kell működnie.