MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/ 851. számú

törvényjavaslat

az egészségügyet, illetőleg a gyógyszerellátást érintő egyes

törvények módosításáról

Előadó: Dr. Gógl Árpád

egészségügyi miniszter

Budapest, 1999. Február

1999. évi ... törvény

az egészségügyet, illetőleg a gyógyszerellátást érintő egyes törvények

módosításáról

A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény módosítása

1. §

A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezések lépnek:

“A MOK feladat- és hatásköre

2. § (1) A MOK

a) az orvosi hivatás gyakorlásával és az orvosi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi az orvosi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, továbbá az orvosok jogait, és - külön jogszabályokban meghatározott keretek között - egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését;

b) megalkotja Alapszabályát;

c) az orvosi hivatás gyakorlására vonatkozó szakmai magatartási szabályokat, orvosetikai szabályokat, etikai statutumot alkot, és az e törvényben meghatározott esetekben az orvosokkal szemben etikai eljárást folytat le;

d) az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott keretek között működteti az orvosszakmai kollégiumokat;

e) véleményezési jogot gyakorol

ea) az orvosok szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál,

eb) az orvosi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét, az egészségügyi ellátást érintő főbb fejlesztési terveket, irányokat meghatározó állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati - az ea) pont hatálya alá nem tartozó - döntések meghozatalánál,

ec) a szakmai alkalmasság kérdésében az állami, egészségbiztosítási, illetőleg helyi önkormányzati szervek, valamint az orvostudományi egyetemek magasabb vezető és vezető beosztású orvosainak orvosi diplomához kötött tevékenység végzésének körében történő vezetői megbízása, illetve a vezetői megbízás visszavonása, továbbá a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok e munkakörben, munkajogi jogviszony keretében történő foglalkoztatása, illetőleg a foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében,

ed) az orvosképzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének, valamint az orvostudományi egyetemek felvételi és szakorvosképzés szakmánkénti keretszámainak meghatározása tekintetében,

ef) a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél által tanúsított szakképzettség elismerési, vagy az oklevél honosítási feltételeinek, továbbá a szakorvosi oklevél honosítási feltételeinek megállapítása során,

eg) a helyi önkormányzatok alapellátási területi ellátási felelősségébe tartozó feladatokat ellátó orvosok és a helyi önkormányzat közötti szerződés általános szerződési feltételeinek kialakításában,

eh) az orvosi diplomához kötött tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatás működési engedélyezése során, és - felkérésre - kijelölt szerve útján szakértőként részt vesz ezen szolgáltatások minőségi ellenőrzésében,

ei) az igazságügyi orvosszakértők névjegyzékébe történő felvétel tekintetében;

f) részt vesz és egyetértési jogot gyakorol az orvosi hivatás gyakorlói és az egészségbiztosítás szervei közötti általános szerződési feltételek kialakításában;

g) egyetértési jogot gyakorol a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett orvosi oklevél által tanúsított szakképzettségnek az elismerése, illetve az oklevél honosítása nélkül, határozott ideig végezhető orvosi tevékenységre irányuló kérelmek ügyében;

h) részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek, illetőleg bizottságok munkájában;

i) ajánlásokat ad az egészségügyi szolgáltatók által megállapított egyes orvosi szolgáltatások díjtételei alsó határaira;

j) nyilvántartást vezet a tagjairól, és vezeti az orvosok működési nyilvántartását;

k) a szakmai kollégiumok véleménye alapján meghatározza - az 1997. évi CLIV. tv. 115. §-ának (3) bekezdésére és 117. § (2) bekezdésének c) pontjára, valamint a 140. §-ára tekintettel - a tagjai körében kötelező továbbképzés szakmai feltételeit, egységes elveit és programjait, rendszeresen ellenőrzi a teljesítést, továbbképzést szervezhet;

l) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő társadalmi szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába - szükség szerint - bevonja az érintett egészségügyi érdekképviseleti szerveket;

m) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt véleményezési jogkörök érvényesülése érdekében a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek illetőleg személyek kötelesek

a) a jogszabályok, illetve döntések tervezeteit, valamint azok indokolását véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a MOK-nak véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésére;

b) a MOK véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetőleg

c) a MOK véleményének figyelmen kívül hagyása, vagy részleges figyelembe vétele esetén ennek okairól a döntés meghozatalára, illetőleg a jogszabály megalkotására jogosult személyt, illetve szervet, valamint - a jogszabályok és a vezetői megbízással összefüggő munkáltatói döntések kivételével - a MOK-ot írásban tájékoztatni;

d) az (1) bekezdés eb)-ec), valamint az eh) alpontjaiban foglalt, elfogadott döntésekről, határozatokról a MOK-ot tájékoztatni.

(3) A MOK az (1) bekezdés e) pontjában megjelölt véleményezési jogkörét a véleményt kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetőleg - a (2) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő tűzése esetén - a határidő lejártát megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Amennyiben a MOK a rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, illetve nem kéri a határidő meghosszabbítását, a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, vagy személyek a MOK véleményének hiányában is kezdeményezhetik a döntés meghozatalát, illetve a jogszabály kiadását. Nem hosszabbítható meg a MOK véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő oly módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal külön törvény szerinti eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.

(4) Az (1) bekezdés eh) alpontjában meghatározott véleményezési jog-körében eljárva a MOK a működési engedély kiadására jogosult hatóságot tájékoztatja különösen arról, hogy a kérelem szerint az egészségügyi szolgáltatást nyújtó, vagy abban részt venni szándékozó orvos

a) rendelkezik-e kamarai tagsággal, továbbá nem áll e a tervezett tevékenységet kizáró vagy korlátozó kamarai etikai büntetés hatálya alatt;

b) szerepel-e az orvosok működési nyilvántartásában;

c) esetében nem áll-e fenn olyan, a MOK által ismert, jogszabályon alapuló kizáró ok, amely az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában való részvételét megakadályozhatja.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak az (1) bekezdés ec) alpontjában megjelölt jogviszonyok keletkezésével összefüggő véleményezési jogkör gyakorlása során is azzal, hogy a MOK - a vezetői megbízás, illetőleg az alkalmazás szempontjából jelentős bármely körülményre kiterjedő - véleményét a munkáltatói jogkört gyakorló számára adja meg.

(6) Az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban megjelölt egyetértési jogkör gyakorlása során - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek a szakhatóság közreműködésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, és a MOK a kérelemmel kapcsolatos elutasító véleményét írásban indokolni köteles."

2. §

A Tv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Azokon a településeken, fővárosi kerületekben, ahol az orvosi diplomához kötött tevékenységet helyben végző kamarai tagok száma

a) az 50 főt eléri, helyi kamarát lehet;

b) a 300 főt eléri, helyi kamarát kell

létrehozni."

3. §

A Tv. 5. §-a a következő (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) Egy vagy több helyi kamara írásban megállapodhat a területileg illetékes megyei kamarával arról, hogy feladat- és hatáskörének egy részét a megyei kamara látja el. Helyi kamarák írásbeli megállapodást arról is köthetnek, hogy feladat- és hatásköreiket részben vagy egészben társult módon látják el. Azokban a feladat- és hatásköri kérdésekben, amelyek megállapodással kikerültek a helyi kamarák hatásköréből, illetőleg egyes helyi kamarák illetékességéből, az érintett helyi kamarák arra egyébként jogosult szervei jogkörüket nem gyakorolhatják.

(4) Egy vagy több megyei kamara írásban megállapodhat arról, hogy feladat- és hatáskörének egy részét részben vagy egészben társult módon látják el, illetve arról, hogy a feladat- és hatáskör egy részét a megállapodásban megjelölt megyei kamara látja el. Azokban a feladat- és hatásköri kérdésekben, amelyek megállapodással kikerültek a megyei kamarák hatásköréből, illetőleg egyes megyei kamarák illetékességéből, az érintett megyei kamarák arra egyébként jogosult szervei jogkörüket nem gyakorolhatják.

(5) A (3)-(4) bekezdésekben meghatározott megállapodások érvényességéhez a MOK országos elnökségének a jóváhagyása szükséges."

4. §

A Tv. 6. §-ának (4) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"Az újra összehívott küldöttgyűlés - változatlan napirenddel - határozatképes, ha azon a küldöttek több, mint 33 %-a jelen van."

5. §

A Tv. 8. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A fővárosi területi kamara illetékességi területén egyidejűleg több etikai bizottság is működhet. Ezek számát és illetékességi területét az Alapszabály határozza meg."

6. §

A Tv. az alábbi 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) A megyei kamarának a kamara képviseleti, vagy ügyintéző szervének, illetőleg valamely tisztségviselőjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatainak irányítását, illetve összehangolását a megyei kamara ügyviteli szervezetének vezetője (a továbbiakban: megyei ügyviteli vezető) látja el. A megyei ügyviteli vezető a megyei kamarával munkaviszonyban áll. Ügyviteli vezető csak az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel, vagy

b) általános orvosi vagy fogorvosi oklevéllel és közigazgatási alapvizsgával

rendelkezik.

(2) A megyei ügyviteli vezető felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat a megyei kamara elnöksége, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(3) A megyei ügyviteli vezető gyakorolja a megyei kamara irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(4) A megyei ügyviteli vezető igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg."

7. §

A Tv. 12. § (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az országos elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik]

"c) az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a 2. § (1) bekezdésében meghatározott véleményezési, egyetértési, illetőleg ajánlási jogkörök gyakorlása."

8. §

A Tv. az alábbi 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § (1) Az országos képviseleti, illetőleg ügyintéző kamarai szervek vagy azok valamely tisztségviselőjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó országos kamarai feladatok irányítását, illetve összehangolását az országos ügyviteli szervezet vezetője (a továbbiakban: országos ügyviteli vezető) látja el. Az országos ügyviteli vezető az országos elnökséggel munkaviszonyban áll.

(2) Az országos ügyviteli vezető felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az országos elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(3) Az országos ügyviteli vezető képesítési követelményeire a megyei ügyviteli vezető 8/A. § (1) bekezdésében meghatározott képesítési követelményei az irányadóak.

(4) Az országos ügyviteli vezető gyakorolja az irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - országos kamarai ügyviteli szervezetnél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(5) Az országos ügyviteli vezető feladatait az Alapszabály határozza meg."

9. §

A Tv. 18. §-a az alábbi (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

"(4) A kamarai tisztségviselőt az üzemi tanács elnökére vonatkozó munkaidő-kedvezmény és a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó védelem, az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait az üzemi tanács tagjaira vonatkozó munkaidő-kedvezmény illeti meg. A választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme tekintetében a felettes szakszervezeti szervet külön törvény szerint megillető jogosultságokat helyi és megyei kamarai tisztségviselő esetén a megyei kamara elnöksége, országos tisztségviselő esetén az országos elnökség gyakorolja.

(5) A kamarai tevékenységet teljes munkaidőben végző tisztségviselőt megválasztásának időtartamára fizetés nélküli szabadság illeti meg."

10. §

A Tv. 20. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) MOK tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt

a) olyan nem magyar állampolgár végzi, aki - külön jogszabályban meghatározottak szerint - engedélyt kapott arra, hogy külföldön szerzett orvosi diplomájának honosítása, vagy szakképzettségének elismerése nélkül meghatározott ideig és helyen orvosi diplomához kötött tevékenységet végezzen Magyarországon;

b) közszolgálati jogviszony keretében eljárva

ba) nem kizárólag orvosi képesítéshez kötött munkakörben végzik,

bb) olyan magasabb vezető, illetve vezető megbízású köztisztviselő végzi, akinek feladatkörébe tartozik a MOK egyetértési, illetőleg véleményezési jogával érintett jogszabályok, illetve egyéb döntések meghozatala.

(3) A (2) bekezdés ba) alpontjában meghatározott munkakörben foglalkoztatott orvosok a kamarai tagságot önként vállalhatják, a bb) alpontjában megjelölt személyek közszolgálati jogviszonyával a kamarai tagság összeférhetetlen.

(4) Az (1) bekezdésben szereplő rendelkezés nem érinti az orvos külön törvényben meghatározott elsősegélynyújtási kötelezettségét, illetőleg a külön jogszabály szerinti pro família gyógyszerrendelés lehetőségét.”

11. §

A Tv. 21. §-ának (6) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"A tevékenység helyének megváltozását az orvos ebben az esetben a területileg a helyváltoztatásig illetékes helyi kamarának is bejelenti."

12. §

A Tv. 25. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

[A MOK etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. E törvény alkalmazásában etikai vétség:]

"c) az Alapszabályban, illetőleg a MOK más belső szabályzatában foglalt, vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek"

13. §

A Tv. 26. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

“(5) A 20. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott, kamarai tagsággal nem rendelkező köztisztviselőkkel szemben etikai eljárás kizárólag a közszolgálati jogviszony keretein kívül elkövetett, a 25. § a)-b) pontjaiban foglalt, kamarai tagsági viszonnyal nem összefüggő etikai vétség alapos gyanúja esetén folytatható le. Ebben az esetben az etikai eljárás során az etikai felelősség tárgyában hozható döntés, etikai büntetés azonban nem szabható ki. Az eljárásra egyebekben a 27-31. §-okban foglalt rendelkezések irányadóak azzal, hogy az eljárás lefolytatására az érintett lakóhelye szerint illetékes megyei kamara etikai bizottsága jogosult.”

14. §

(1) A Tv. 30. §-ának (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi a)-d) pontok jelölése b)-e) pontokra változik:

[Kiszabható etikai büntetések:]

"a) a figyelmeztetés,"

(2) A Tv. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés d)-e) pontjaiban megjelölt etikai büntetés jogerős kiszabásáról értesíteni kell az érintett személy munkáltatóját is."

15. §

A Tv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"32. § (1) Az egészségügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol a MOK működése felett. Ebben a jogkörében ellenőrzi, hogy az Alapszabály jogszerű-e, továbbá más kamarai szabályzatok, illetve a kamarai szervek és tisztségviselők határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetőleg az Alapszabályt. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetőleg egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(2) Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy az Alapszabály, más kamarai szabályzat vagy kamarai szerv, illetve tisztségviselő határozata jogszabálysértő, illetőleg alapszabályellenes (a továbbiakban együtt: jogsértő), megfelelő határidő kitűzésével felhívja az érintett kamarai szervet, tisztségviselőt a jogsértés megszüntetésére. A kamarai szerv (tisztségviselő) köteles - a miniszter felhívásában megadott határidőn belül - a jogsértést megszüntetni, vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

(3) Ha az érintett kamarai szerv (tisztségviselő) a jogsértést nem szüntette meg, a miniszter - a felhívásban megadott határidő lejártától számított 30 napon belül - a Polgári Perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet országos kamarai szerv vagy tisztségviselőjének jogsértése esetén az országos kamarai szervvel, helyi vagy megyei kamarai szerv, illetőleg tisztségviselőjének jogsértése esetén az illetékes megyei kamarával szemben kell benyújtani.

(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogsértést megállapítja,

a) a jogsértő Alapszabályt, más szabályzatot vagy határozatot, illetve annak jogszabálysértő részét hatályon kívül helyezi és új döntés meghozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogsértés orvoslására, vagy a jogsértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását,

c) a jogsértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti, vagy a kamarai szerv ellenőrzésére - a kamarai tagok közül - felügyelő biztost rendelhet ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott intézkedések közül a bíróság az adott esetben leginkább megfelelő bármely intézkedést alkalmazhatja, illetve több intézkedés együttes alkalmazását is elrendelheti.

(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felügyelő biztos - szükség esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az illetékes megyei kamara küldöttgyűlését, illetőleg - megyei küldöttgyűlés, vagy országos kamarai szerv jogsértő működése esetén - a küldöttközgyűlést. A felügyelő biztost kirendelő bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, a felügyelő biztos feladatait meghatározhatja, szükség szerint - a felügyelő biztos felmentésével vagy anélkül - új felügyelő biztost rendelhet ki.

(7) A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a kirendelő bíróságot és a minisztert. A felügyelő biztos költségtérítését a bíróság állapítja meg, és az ellenőrzött kamarai szerv viseli.

(8) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a MOK-ban tisztséget nem viselhet, valamint az sem, akit az ellenőrzött kamarai szerv közvetlenül irányít. A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, illetőleg e tevékenységéért vele szemben hátrányos kamarai jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(9) Az országos elnökség az Alapszabály és más szabályzatok elfogadásáról vagy módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra - az elfogadástól, illetőleg a felhívástól számított 15 napon belül - törvényességi ellenőrzés céljából a miniszter rendelkezésére bocsátja. A miniszter álláspontjáról az országos elnökséget a döntés, határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatja.”

16. §

A Tv. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az a kamarai tag, aki orvosi diplomához kötött tevékenységét olyan településen, fővárosi kerületben fejti ki, ahol helyi kamara nem működik, választhat, hogy melyik, ugyanezen megye, illetve melyik kerület területén működő helyi kamarának kíván a tagja lenni."

17. §

(1) A Tv. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A MOK működésének költségeit

a) a tagjai által befizetett tagdíj, és egyéb díjbevételek;

b) a törvényben meghatározott vagy a megállapodással átvett közfeladatok ellátásához a központi költségvetéstől átvett pénzeszközök;

c) alapítványi és más támogatások;

d) szolgáltatási, vállalkozási tevékenységből származó bevételek;

e) pályázat útján elnyert pénzösszegek;

f) nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzösszegek;

g) jogszabály által nem tiltott egyéb bevételek

fedezik."

(2) A Tv. 42. §-a az alábbi (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) Amennyiben törvény közfeladatot határoz meg a MOK részére, az Országgyűlés dönt a közfeladat ellátásához szükséges központi költségvetési hozzájárulás mértékéről, és annak - az Egészségügyi Minisztérium fejezetén belül elkülönített - biztosításáról.

(4) Amennyiben közfeladat ellátására az arra egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervvel, vagy más személlyel kötött megállapodás alapján válik a MOK jogosulttá, a feladat átadásáról szóló megállapodás tartalmazza az elvégzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítását is."

A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény módosítása

18. §

(1) A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló 1994. évi LI. törvény (a továbbiakban: Gyktv.) 2. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A Kamara feladat- és hatásköre

2. § (1) A Kamara a gyógyszerészi hivatás gyakorlásával és a gyógyszerészi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi a gyógyszerészi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, valamint a gyógyszerészek jogait, és - külön jogszabályban meghatározott keretek között - egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését.

(2) A Kamara az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében különösen

a) megalkotja

aa) Alapszabályát,

ab) a gyógyszerészi tevékenység etikai szabályait, valamint az etikai-fegyelmi szabályzatot;

b) véleményezi

ba) a gyógyszergyártást, a gyógyszerellátást és forgalmazást, a gyógyszerészek szakmai tevékenységét, illetve anyagi helyzetét, valamint a Kamara feladatait és működését közvetlenül érintő jogszabályok tervezeteit,

bb) a gyógyszerészeti tevékenység szervezeti vagy működési rendjét, a gyógyszerellátást és forgalmazást érintő főbb fejlesztési terveket, irányokat meghatározó állami, helyi önkormányzati, egészségbiztosítási - a ba) alpont hatálya alá nem tartozó - döntések tervezeteit,

bc) a gyógyszerészképzés, szakképzés és szakmai továbbképzés követelményszintjét, az orvostudományi egyetemek gyógyszerésztudományi karai felvételi és a szakgyógyszerészképzés szakmánkénti keretszámait,

bd) a szakmai alkalmasság kérdésében az állami, helyi önkormányzati egészségbiztosítási szervek, valamint az orvostudományi egyetemek magasabb vezető és vezető beosztású gyógyszerészeinek, gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzésének körében történő vezetői megbízását, illetve a vezetői megbízás visszavonását,

be) a külön jogszabályban meghatározott esetekben a gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadását,

bf) a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett gyógyszerészi, valamint szakgyógyszerészi oklevél által tanúsított szakképzettség elismerési, illetőleg az oklevél honosítási feltételeit,

c) egyetértési jogot gyakorol a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzők és az egészségbiztosítás szervei közötti általános szerződési feltételek meghatározása során;

d) tagjairól nyilvántartást vezet, és vezeti a gyógyszerészek működési nyilvántartását;

e) működteti a gyógyszerész szakmai kollégiumokat;

f) elmarasztalja az etikai és szakmai szabályokat vétkesen megszegő gyógyszerészeket;

g) külön jogszabályban foglaltak szerint engedélyezi a személyes gyógyszertár működtetési jogot;

h) részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek, illetőleg bizottságok munkájában;

i) javaslatok, tájékoztatások adásával előmozdítja a gyógyszerészetet közvetlenül érintő jogszabályok és egyéb állami, helyi önkormányzati, egészségbiztosítási döntések, illetve intézkedések kidolgozását, illetőleg végrehajtását;

j) az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében a gyógyszerészi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben;

k) a gyógyszerész szakmai kollégiumok véleménye alapján - a külön törvényben foglaltakra figyelemmel - meghatározza a tagjai körében kötelező továbbképzés szakmai feltételeit, egységes elveit és programjait, továbbá ellenőrzi a továbbképzések teljesítését, továbbképzéseket szervez;

l) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály a hatáskörébe utal, illetve amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervtől jogszabály nem tiltja."

19. §

A Gyktv. a 2. §-át követően a következő címmel és 2/A. §-sal egészül ki:

“A véleményegyeztetés rendje

2/A. § (1) A 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési, illetőleg a 2. § (2) bekezdésének c) pontja, valamint a külön jogszabály szerinti egyetértési jogkörök érvényesülése érdekében a jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetőleg személyek kötelesek

a) a jogszabályok, illetve döntések tervezeteit, valamint azok indokolását véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a Kamarának véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésre;

b) a Kamara véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetőleg

c) a Kamara véleményének figyelmen kívül hagyása vagy részleges figyelembe vétele esetén ennek okairól és véleményéről a döntés meghozatalára, illetőleg a jogszabály megalkotására jogosult személyt vagy szervet, illetve - a jogszabályok valamint a vezetői megbízással összefüggő munkáltatói döntések kivételével - a Kamarát írásban tájékoztatni;

d) a 2. § (2) bekezdésének bb), és bd) alpontjaiban foglalt, elfogadott döntésekről, határozatokról a Kamarát tájékoztatni.

(2) A 2. § (2) bekezdésének bd) alpontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljárva a Kamara a munkáltatói jogkört gyakorló személyt tájékoztatja különösen arról, hogy a megbízandó, illetőleg a vezetői megbízással már rendelkező gyógyszerész

a) rendelkezik-e kamarai tagsággal, illetőleg nem áll-e a vezetői megbízást kizáró kamarai etikai büntetés hatálya alatt;

b) szerepel-e a gyógyszerészek működési nyilvántartásában;

c) esetében nem áll-e fenn olyan, a Kamara által ismert, jogszabályon alapuló, vagy egyéb ok, amely vezetői megbízatását kizárhatja, vagy befolyásolhatja.

(3) A 2. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott véleményezési jogkörét a Kamara a véleményt kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetve - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő kitűzése esetén - a határidő lejártát megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Amennyiben a Kamara a rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, vagy nem kéri a véleményezési határidő meghosszabbítását, a jogszabályok, egyéb döntések előkészítéséért felelős szervek, illetve személyek a Kamara véleményének hiányában is kezdeményezhetik a jogszabály kiadását, illetőleg az egyéb döntés meghozatalát. Nem hosszabbítható meg a Kamara véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő oly módon, hogy a meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal külön törvény szerinti eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.

(4) A 2. § (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a külön jogszabályban meghatározott kamarai egyetértési jogkör gyakorlása során - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek a szakhatóság közreműködésére vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, és a Kamara - egyet nem értése esetén - döntését írásban indokolni köteles."

20. §

A Gyktv. 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"5. § (1) A képviseleti szerv az e törvényben és az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással területi elnökséget választ, amely az új területi elnökség megválasztásáig látja el feladatait.

(2) A területi elnökségbe elnököt, az Alapszabályban meghatározott számú alelnököt és elnökségi tagot kell megválasztani.

(3) A területi elnökség határozatképességére és a határozathozatal módjára a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

(4) A területi elnökség tagjai, ha nem küldöttek, a küldöttgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vesznek.

(5) A területi szervezet tisztségviselői:

a) az elnök,

b) az alelnök(ök),

c) az etikai-fegyelmi bizottság elnöke."

21. §

A Gyktv. 7. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"7. § (1) A területi szervezetnek a képviseleti szerv, a területi elnökség, az etikai-fegyelmi bizottság, vagy valamely tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatait a területi szervezet titkára irányítja, illetőleg hangolja össze. A titkár a területi szervezettel munkaviszonyban áll. Titkár csak az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel, vagy

b) gyógyszerészi diplomával és közigazgatási alapvizsgával rendelkezik.

(2) A titkár igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg.

(3) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat a területi elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(4) A titkár gyakorolja a területi szervezetnek az irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben, valamint a 4-6. §-okban meghatározott szerveken kívül további szervek megalakításáról az Alapszabály rendelkezik."

22. §

A Gyktv. 9-10. §-ai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"9. § (1) A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, jogszabályban, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok ellátására a küldöttközgyűlés országos ügyintéző, illetve ellenőrző szerveket és tisztségviselőket választ.

(2) Az országos szervezet ügyintéző, illetve ellenőrző szervei

a) az elnökség;

b) a felügyelő bizottság;

c) az országos etikai-fegyelmi bizottság.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az Alapszabály más ügyintéző vagy egyéb szerv létrehozásáról is rendelkezhet.

10. § (1) Az elnökség tagjai az elnök, az Alapszabály szerint meghatározott számban megválasztott alelnökök és egyéb tagok.

(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a küldöttközgyűlés üléseinek összehívása;

b) a 2. § (2) bekezdésének b)-c), és g) pontjaiban meghatározott véleményezési és egyetértési, illetve engedélyezési jog gyakorlása;

c) a 17. § (4) bekezdésében, illetőleg a 19. § (4) bekezdésében meghatározott fellebbezések elbírálása;

d) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály, illetve az Alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában megjelölt véleményezési, illetve egyetértési jogkörök, továbbá az Alapszabály szerint az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyűlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásához utasítást adhat.

(4) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az Alapszabály az elnökség kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.

(5) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.

(6) A Kamara országos tisztségviselői

a) az elnök;

b) az alelnök(ök);

c) az országos etikai-fegyelmi bizottság elnöke;

d) a felügyelő bizottság elnöke.

(7) Az elnök kizárólagos hatáskörébe tartozik a 2. § (2) bekezdésének g) pontjában foglalt engedélyekkel összefüggő fellebbezések elbírálása."

23. §

A Gyktv. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § (1) Az országos szervezetnek a küldöttközgyűlés, a 9. § (2) bekezdése szerinti ügyintéző vagy ellenőrző szerv, illetőleg valamely országos tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatainak irányítását, illetve összehangolását az országos szervezet titkára látja el. A titkár az országos szervezettel munkaviszonyban áll. A titkár képesítési feltételeire a 7. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A titkár igazgatási-ügyviteli feladatait az Alapszabály állapítja meg.

(3) A titkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

(4) A titkár gyakorolja az országos szervezetnek az irányítása alá tartozó - az Alapszabály szerint létrehozott - ügyviteli szervezeténél foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat."

24. §

A Gyktv. 13. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"13. § (1) Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha valaki a gyógyszerészet szakmai irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vesz, valamint ha más, a gyógyszerészet területén működő érdekvédelmi szervezetben vagy politikai pártban tisztséget tölt be.

(2) Kamarai tisztségviselő a kamarai szervezetben más, az 5. § (5) bekezdésében, illetve a 10. § (6) bekezdésében megjelölt tisztséget nem tölthet be.

(3) A területi szervezet, illetve az országos szervezet elnökségének, valamint a felügyelő bizottság tagjai, továbbá - a képviseleti szervek kivételével - az egymással irányítási, ellenőrzési viszonyban álló kamarai szervek tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és munkájuk során egymás alá- és fölérendeltjei."

25. §

A Gyktv. 14. §-a az alábbi (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

"(4) A tisztségviselőt az üzemi tanács elnökére vonatkozó munkaidő kedvezmény és a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó védelem, az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait az üzemi tanács tagjaira vonatkozó munkaidő-kedvezmény illeti meg. A választott szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme tekintetében a felettes szakszervezeti szervet külön törvény szerint megillető jogosultságokat a területi szervezet tisztségviselője esetén a területi elnökség, az országos szervezet tisztségviselője esetén az országos elnökség gyakorolja.

(5) A kamarai tevékenységet teljes munkaidőben végző tisztségviselőt megválasztásának időtartamára fizetés nélküli szabadság illeti meg."

26. §

A Gyktv. 16. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"16. § (1) Gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével csak az végezhet, aki

a) tagja a Kamarának, valamint

b) külföldön szerzett gyógyszerészi diploma honosítása, illetve szakképzettség elismerése, vagy magyar egyetemen idegen nyelvi képzés keretében szerzett diploma esetén a külön jogszabályban meghatározottak szerint a szakmai nyelvvizsgát letette.

(2) Kamarai tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt

a) olyan nem magyar állampolgár végzi, aki - külön jogszabályban meghatározottak szerint - engedélyt kapott arra, hogy külföldön szerzett gyógyszerészi diplomájának honosítása vagy szakképzettségének elismerése nélkül meghatározott ideig és helyen gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységet végezzen Magyarországon;

b) közszolgálati jogviszony keretében eljárva

ba) nem kizárólag gyógyszerészi képesítéshez kötött munkakörben végzi,

bb) olyan személy végzi, akinek feladatkörébe tartozik a Kamara egyetértési, illetve véleményezési jogával érintett jogszabályok, illetve egyéb döntések előkészítése, illetőleg meghozatala.

(3) A (2) bekezdés ba) alpontjában meghatározott munkakörben foglalkoztatott gyógyszerészek a kamarai tagságot önként vállalhatják."

27. §

A Gyktv. 20. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"a) a gyógyszerészi foglalkozás szakmai szabályainak, illetve az Alapszabályban vagy a Kamara más, a b) pontban meg nem jelölt belső szabályzatában meghatározott, illetőleg a választott tisztségből eredő kötelezettségek vétkes megszegése fegyelmi vétségnek;"

28. §

A Gyktv. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 16. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, kamarai tagsággal nem rendelkező köztisztviselőkkel szemben fegyelmi eljárás kizárólag a közszolgálati jogviszony keretein kívül, a gyógyszerészi foglalkozás szakmai szabályainak megszegésével elkövetett fegyelmi vétség, illetve a 20. § b) pontja szerinti, kamarai tagsági viszonnyal össze nem függő etikai vétség alapos gyanúja esetén folytatható le. Ebben az esetben a fegyelmi eljárás során a fegyelmi felelősség tárgyában hozható döntés, fegyelmi büntetés azonban nem szabható ki. Az eljárásra egyebekben a 22-26. §-okban foglalt rendelkezések irányadóak azzal, hogy az eljárás lefolytatására az érintett lakóhelye szerint illetékes területi szervezet etikai-fegyelmi bizottsága illetékes."

29. §

A Gyktv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A fegyelmi eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy gyógyszerészi tevékenységének helye szerint illetékes területi szervezet etikai-fegyelmi bizottsága (a továbbiakban: első fokú etikai-fegyelmi bizottság) jogosult."

30. §

A Gyktv. 28. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"28. § (1) Az egészségügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) törvényességi felügyeletet gyakorol a Kamara működése felett. Ebben a jogkörében ellenőrzi, hogy az Alapszabály jogszerű-e, továbbá más kamarai szabályzatok illetve a kamarai szervek, és tisztségviselők határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, illetőleg az Alapszabályt. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetőleg egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(3) Ha az érintett kamarai szerv (tisztségviselő) a jogsértést nem szüntette meg, a miniszter - a felhívásban megadott határidő lejártától számított 30 napon belül - a Polgári Perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A keresetlevelet országos kamarai szerv vagy tisztségviselőjének jogsértése esetén az országos kamarai szervvel, területi kamarai szerv, illetőleg tisztségviselőjének jogsértése esetén az illetékes területi szervezettel szemben kell benyújtani.

(4) Ha a bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogsértést megállapítja,

a) a jogsértő Alapszabályt, más szabályzatot vagy határozatot, illetve annak jogszabálysértő részét hatályon kívül helyezi és új döntés meghozatalát rendeli el,

c) a jogsértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti, vagy a kamarai szerv ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki, ha a működés törvényessége másként nem biztosítható.

(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felügyelő biztos - szükség esetén - köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az illetékes területi szervezet képviseleti szervét, illetőleg - a területi szervezet képviseleti szervének vagy országos kamarai szerv jogsértő működése esetén - a küldöttközgyűlést. A felügyelő biztost kirendelő bíróság a jogszerűség helyreállítására határidőt szabhat, a felügyelő biztos feladatait meghatározhatja, szükség szerint - a felügyelő biztos felmentését követően vagy anélkül - új felügyelő biztost rendelhet ki.

(8) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a Kamarában tisztséget nem viselhet, illetve az, akit az ellenőrzött kamarai szerv közvetlenül irányít. A felügyelő biztos e jogkörében végzett tevékenysége során, azzal összefüggésben nem utasítható, illetőleg e tevékenységéért vele szemben hátrányos kamarai jogkövetkezmény nem alkalmazható.

31. §

(1) A Gyktv. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A Kamara működésének költségeit

a) a tagjai által fizetett tagdíj és egyéb díjbevételek;

b) alapítványi és más támogatások;

c) szolgáltatási, vállalkozási tevékenységből származó bevételek;

d) törvényben meghatározott vagy megállapodással átvett közfeladatok ellátásához a központi költségvetésből átvett pénzeszközök;

e) pályázat útján elnyert pénzeszközök;

f) nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzeszközök;

g) jogszabály által nem tiltott egyéb bevételek

fedezik."

(2) A Gyktv. 38. §-a az alábbi (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) Amennyiben törvény közfeladatot határoz meg a Kamara részére, az Országgyűlés dönt a közfeladat ellátásához szükséges költségvetési hozzájárulás mértékéről, és annak - az Egészségügyi Minisztérium fejezetén belül - elkülönített biztosításáról.

(4) Amennyiben közfeladat ellátására az arra egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervvel, vagy más személlyel kötött megállapodás alapján válik a Kamara jogosulttá, a feladat átadásáról szóló megállapodás tartalmazza az elvégzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítását is."

A gyógyszertárak létesítésről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény módosítása

32. §

(1) A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Gyltv.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A gyógyszertár a gyógyszer ellátásra irányuló egészségügyi és kiskereskedelmi tevékenységet végző intézmény. A gyógyszertár közforgalmú, fiók, intézeti és kézigyógyszertárként működhet."

33. §

A Gyltv. 3. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[A kérelemhez csatolni kell]

"b) a Kamara határozatát a személyi jog engedélyezéséről,"

34. §

A Gyltv. 18. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és a (3) bekezdés az alábbi c) ponttal egészül ki:

[A határozat 1 példányát a személyi jogosultján kívül meg kell küldeni]

"b) a Kamara területileg illetékes szervének;

c) az OTH-nak és az ÁNTSZ-nek."

35. §

A Gyltv. 21. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha]

"a) a személyi jog jogosultja a személyi jog elnyerése, valamint a gyógyszertár létesítése iránti eljárás során az ügy érdemi elbírálása szempontjából rosszhiszemű volt".

36. §

A Gyltv. 22. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

" 22. § (1) A Kamara a személyi jogot visszavonja, ha az ÁNTSZ

a) a közforgalmú gyógyszertárba három éven belül legalább két alkalommal a személyi jog jogosultjának felróható okból hatósági vezetőt rendelt ki,

b) ismételt figyelmeztetése ellenére a közforgalmú gyógyszertárat nem személyesen vezeti.

(2) A személyi jog visszavonását az ÁNTSZ, az OTH, valamint a Kamara területileg illetékes szerve kezdeményezheti.

(3) A személyi jog visszavonásáról a Kamara az OTH véleményének kikérése után határozattal dönt. A határozat egy példányát a Kamara az érintett gyógyszerészen kívül a közforgalmú gyógyszertár székhelye, valamint telephelye szerinti települési önkormányzatnak, a Kamara területileg illetékes szervének, az OTH-nak, valamint az ÁNTSZ-nek is megküldi."

37. §

A Gyltv. 24. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[A hozzátartozói személyi jog a 45. § (1) bekezdés bb) pontjában szabályozott nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Erről]

"c) Kamara területileg illetékes szervét, az OTH-t, és az ÁNTSZ-t."

38. §

A Gyltv. 25. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Ha a hozzátartozói személyi jog jogosultja]

"a) a túlélő házastárs vagy nagykorú leszármazó, a hozzátartozói személyi jognak a 45. § (1) bekezdésének bb) pontjában szabályozott nyilvántartásba történő bejegyzésétől számított öt évig,"

39. §

A Gyltv. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A gyógyszertárak szakmai felügyeletét az ÁNTSZ gyakorolja."

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény módosítása

40. §

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 4. §-ának m) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[E törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazásában:]

“m) a gyógyszer gyártója: az a gazdálkodó szervezet, amely rendelkezik a gyógyszer gyártására jogosító hatósági engedéllyel;"

41. §

(1) A Gytv. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

" (2) A magisztrális és a galenusi gyógyszerek csomagolására vonatkozó szabályokat a Magyar Gyógyszerkönyv illetve a Szabványos Vényminta Gyűjtemény állapítja meg."

(2) A Gytv. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdés a), b), d), és h) pontjaiban meghatározott adatokat a gyógyszer közvetlen csomagolásán kell feltüntetni."

42. §

A Gytv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Gyógyszer - a magisztrális és a galenusi gyógyszer kivételével - csak betegtájékoztatóval együtt hozható forgalomba. Mellőzhető a csomagolásban elhelyezett betegtájékoztató, ha a (2) bekezdésben meghatározott adatok a gyógyszer külső vagy közvetlen csomagolásán fel vannak tüntetve."

43. §

A Gytv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"(2) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha

a) a gyógyszer gyártója saját előállítású termékeit,

b) az állami katasztrófa és védelmi készlet kezelője az általa készletbe vett gyógyszert - a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén -

kizárólag fekvőbeteg - gyógyintézet intézeti gyógyszertára számára értékesíti.

(3) Az engedélyt az Országos Gyógyszerészeti Intézet a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala véleményének figyelembevételével akkor adja meg, ha a kérelmező megfelel a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek."

44. §

(1) A Gytv. 14. §-ának (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Közvetlen lakossági gyógyszerellátás keretében gyógyszert - a kiadhatóságtól függően - csak gyógyszertár szolgáltathat ki."

(2) A Gytv. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) A közvetlen lakossági gyógyszerellátó - ha törvény másként nem rendelkezik - gyógyszert csak olyan gazdálkodó szervezettől szerezhet be, amely rendelkezik gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységre jogosító hatósági engedéllyel."

45. §

A Gytv. 21. §-ának (2)-(5) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A gyógyszer alkalmazásával összefüggésben bekövetkezett kárért történő felelősség kérdésében a Termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény (a továbbiakban: Tftv.) rendelkezéseit az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

(3) Abban az esetben, ha a gyógyszer előírás szerinti alkalmazása következtében bármely természetes személy súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, azonban a Tftv. szerinti kártérítésre kötelezett a Tftv. 7. § (1) bekezdésének d) pontja alapján mentesül a felelősség alól, az állam a kárt szenvedett személyt, illetve halála esetén eltartott hozzátartozóját kártalanítja.

(4) A kártalanítás, illetve kártérítés esetén az (1)-(3) bekezdésben nem szabályozott kérdéseiben a Ptk. általános kártérítési szabályait kell alkalmazni.

(5) E § alkalmazásában eltartott hozzátartozón azt a személyt kell érteni, akiknek a tartásáról a kárt szenvedett személy jogszabály vagy szerződés alapján gondoskodni köteles."

46. §

A Gytv. 24. § (2) bekezdésének k) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy]

"k) az emberi felhasználásra kerülő tápszerek előállításának, forgalmazásának, reklámozásának és kiadásának szabályait, továbbá az emberi szervezetbe nem kerülő, illetve emberi szervezettel nem érintkező diagnosztikumok körét"

47. §

Záró rendelkezések

(1) Ez a törvény - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 1999. július 1. napján lép hatályba azzal, hogy a kamarai szervek összetételére és választására vonatkozó rendelkezéseit 2000. január 1. napjától, az orvosok, illetőleg a gyógyszerészek működési nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseit e nyilvántartások felállítását követően, legkésőbb 2000. január 1. napjától kell alkalmazni. E törvény hatályba lépésével egyidejűleg

a) a Tv. 3. §-ának (4) bekezdésében a "10 tagonként" szövegrész helyébe a "20 tagonként" szövegrész; 6. §-ának (2) bekezdésében a "10 tagja után" szövegrész helyébe a "30 tagja után" szövegrész; 30. § (2) bekezdésének d) pontjában az "a)-b) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-c) pontjaiban" szövegrész; 30. §-nak (3) bekezdésében a "c) pontja" szövegrész helyébe a "d) pontja" szövegrész; 31. §-ában a "d) pontjában" szövegrész helyébe az "e) pontjában" szövegrész lép;

b) a Gyktv. 4. §-ának (5) bekezdésében az "A területi vezetőségnek" szövegrész helyébe az "A területi elnökségnek" szövegrész lép, továbbá a Gyktv. 27. §-ának (3)-(5) bekezdése a hatályát veszti;

c) a Gyltv. 2. §-ának f) pontjában a "népjóléti miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe a "Magyar Gyógyszerész Kamara (a továbbiakban: Kamara)" szövegrész, a 3. §-ának (2) bekezdésében az "a miniszter" szövegrész helyébe az "az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH)" szövegrész, a 4. §-ának (2) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe az "OTH" szövegrész, az 5. § (3) bekezdésének b) pontjában a "gyógyszertárak" szövegrész helyébe a "gyógyszertárak bejárata" szövegrész, az 5. § (3) bekezdésének b) pontjában a "miniszter" szövegrész helyébe az "OTH" szövegrész, a 6. §-ának (2) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe az "OTH" szövegrész, a 7. §-ának (1) bekezdésében az "ahol az 5. §-ban" szövegrész helyébe az " ahol az 5. § (3) bekezdésében" szövegrész, a 8. §-ának (1) bekezdésében a " miniszter a földművelésügyi miniszterrel" szövegrész helyébe az "OTH a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel (a továbbiakban: FVM)" szövegrész, a 9. §-ának (1) bekezdésében "földművelésügyi miniszter" szövegrész helyébe az "FVM" szövegrész, a 15. §-ának (1) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "Kamara" szövegrész, a 16. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben a "miniszter" szövegrész helyébe a "Kamara" szövegrész, a 16. §-ának (4) bekezdésében a "Népjóléti" szövegrész helyébe az "Egészségügyi" szövegrész, a 17. §-ának (5) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "Kamara" szövegrész és a "Kamara" szövegrész helyébe "az OTH" szövegrész, a 18. §-ának (1) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "Kamara" szövegrész és a "a Népjóléti" szövegrész helyébe a "az Egészségügyi" szövegrész, a 18. §-ának (3) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "Kamara" szövegrész, a 20. §-ának (1) bekezdésében a "miniszterhez" szövegrész helyébe a "Kamarához" szövegrész, a 20. §-ának (3) bekezdésében a "miniszter előzetes" szövegrész helyébe a "Kamara" szövegrész, a 21. §-ának (3) bekezdésében a "minisztert" szövegrész helyébe a "Kamarát" szövegrész, a 23. §-ának (2) bekezdésében a "Népjóléti" szövegrész helyébe az "Egészségügyi" szövegrész, a 24. § (1) bekezdésének b) pontjában a "miniszterhez" szövegrész helyébe "Kamarához" szövegrész, a 26. §-ának (1) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "Kamara" szövegrész, a 34. § (2) bekezdésének b) pontjában a "miniszter" szövegrész helyébe az "OTH" szövegrész, a 43. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 44. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben a "miniszter" szövegrész helyébe a "Kamara" szövegrész lép, továbbá a Gyltv. 16. §-ának (1) bekezdéséből a "Kamara véleményének beszerzése után" szövegrész, a 20. §-ának (2) bekezdése, a 24. § (1) bekezdésének b) pontjában a "kiskorú" szövegrész és a 40. §-ának d) pontja a hatályát veszti;

d) a Gytv. 5. §-ának (1) bekezdésében "a népjóléti miniszter" szövegrész helyébe "az Országos Gyógyszerészeti Intézet" szövegrész, valamint az "Ipari és Kereskedelmi Miniszter" szövegrész helyébe a "Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala" szövegrész, a Gytv. 13. § (1) bekezdésében a "Népjóléti Minisztérium" szövegrész helyébe az "Országos Gyógyszerészeti Intézet " szövegrész , a Gytv. 14. § (6) bekezdésében a "Gyógyszer-kiskereskedelmi" szövegrész helyébe a "Közvetlen lakossági gyógyszerellátó" szövegrész, a 24. § (2) bekezdésének i) pontjában a "13. § (3) bekezdésének a) pontjában "szövegrész helyébe a "13. § (2) bekezdésében" szövegrész lép, továbbá a Gytv. 5. §-ának (3)-(4) bekezdése, a 11. § (3) bekezdésének j) pontja, a 12. § (2) bekezdésének d), e) és f) pontja, a 13. § (7) bekezdése,a 24. § (2) bekezdésének f) pontjában a "valamint 13. § (7) bekezdésében meghatározott gyógyszerek körét" szövegrész, a 25. § (3) bekezdése, valamint a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdésének h) pontja a hatályát veszti.

(2) Az Egészségügyi Miniszter, illetve az Egészségügyi Minisztérium az (1) bekezdésben meghatározott hatásköri változásokra tekintettel köteles

a) a folyamatban lévő gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységgel, valamint a gyógyszergyártási tevékenységgel kapcsolatos ügyek iratanyagát az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek,

b) a gyógyszertárak létesítésére vonatkozó folyamatban lévő ügyek iratanyagát, valamint az Gyltv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Szolgálatának,

c) a személyes gyógyszertár működtetési jogra vonatkozó ügyek iratanyagát, valamint a Gyltv. 45. § (1) bekezdésének ba) és bb) pontja szerinti nyilvántartásokat a Magyar Gyógyszerész Kamarának

1999. június 1-jét követő 15. napon belül átadni.

(3) A Tv. e törvénnyel megállapított 2. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint a Gyktv. e törvénnyel megállapított 2. § (2) bekezdésének e) pontja 2000. január 1. napján lép hatályba.

(4) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek az alábbi felsorolt irányelveivel összegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 92/25 EGK irányelve az emberi alkalmazásra szolgáló gyógyá-

szati termékek nagykereskedelmi elosztásáról,

b) a Tanács 92/27 EGK irányelve az emberi alkalmazásra szolgáló gyógyá-

szati termékek feliratozásáról és a csomagoláson elhelyezett tudnivalókról.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A törvényjavaslat célja, hogy a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK), valamint a Magyar Gyógyszerész Kamara (a továbbiakban: GYOK) köztestületkénti működésének eltelt öt éve alatt megszerzett gyakorlati tapasztalatok alapján az 1994. évi XXVIII. törvényt, illetőleg az 1994. évi LI. törvényt korszerűsítse. A korszerűsítés átfogja a kamarai működés legfontosabb jogi jellegzetességének, a MOK, illetve a GYOK köztestületi jogállásának erősítését a kamarai feladat- és hatáskörök részleges újra szabályozásával; a MOK-nak, valamint a GYOK-nak a szakmai önkormányzás gyakorlása során, a közfeladatok, illetve az érdekképviseleti funkciók ellátásával összefüggésben kialakult, részben közjogi, részben szakmai mellérendeltségi intézményi kapcsolatainak felülvizsgálatát; valamint a kamarai feladatok jellegének jobban megfelelő, az operatív működést, döntéshozatalt elősegítő belső szervezeti, strukturális változtatásokat. A törvényjavaslat a MOK és a GYOK köztestületi jellegéből adódó közjogi felelősségének alapján a szakmai kamarákat az egészségügyi igazgatás "egyenrangú" szereplőiként kívánja bevonni az ágazat irányításába a kamarai működés sajátosságainak keretei között (politikai felelősség hiánya). Ugyanakkor a szakmai kamarák irányítási, közhatalmi felelősségének megnövekedésével, illetőleg törvényben biztosított szakmai érdekképviseleti feladatai bővülésével egyidejűleg a közjogi felelősség érvényesíthetőségének garanciáit, illetőleg a szakmai érdekérvényesítés és a közigazgatás ésszerű működésének összhangját, az érdekképviseleti feladatok ellátásának okszerűségét a törvényjavaslat előtérbe állítja.

Az Országgyűlés 1998. március 16-ai ülésnapján elfogadta az emberi felhasználásra kerül gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Gytv.) mely 1999. január 1-jén hatályba lépett. A törvény összhangban az e tárgykört szabályozó közösségi joganyaggal meghatározza a gyógyszerészet és a gyógyszerellátás a gyógyszer előállítástól a forgalmazáson keresztül egészen a termékkör felhasználásáig terjedő útjának alapvető szabályait. A törvény kerettörvény, így célzatosan nem szabályozza azokat az ún. részterületeket, amelyeket a tudomány és a technika folyamatos fejlődésére tekintettel a szabályozás szintje szempontjából célszerű alacsonyabb szintű jogforrásban rendezni. A törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotása során derült azonban fény azokra az apróbb törvényi pontatlanságokra, amelyek megnehezítik, illetve megakadályozhatják a törvény európai uniós irányelvekkel történő teljes harmonizációját. A tervezet módosításának iránya ezért elsősorban technikai jellegű szövegpontosítás, illetve a teljes jogharmonizációt megvalósító szabályozás kialakítása, figyelemmel a gyógyszer speciális áru voltára. A módosítás másik fő iránya az a Kormányprogramban meghatározott közigazgatás korszerűsítési cél, amely a központi közigazgatási szervek hatósági feladatoktól történő megtisztítását irányozza. A Kormány programja célul tűzi ki a jogalkotás számára, hogy azokat az alapvetően hatósági jellegű feladatokat, amelyeket jogszabály minisztériumhoz telepít, - amennyiben ez az államigazgatás fórumrendszerében megoldható - célszerű alacsonyabb szintű közigazgatási szervhez, illetve ha erre az ágazaton belül lehetőség van, közfeladatot ellátó köztestülethez telepíteni, figyelemmel az ilymódon kibővülő jogorvoslati útra, szakmai döntéshozatal operativitására, illetve arra a kormányzati célra, mely szerint a tárcának első számú feladata elsősorban nem a hatósági feladatok ellátása, hanem a kormányzati illetve az ágazati jogszabályok előkészítése, megalkotása, illetve a megalapozott döntéselőkészítés megvalósítása. Fenti szempontokra figyelemmel a tervezet a gyógyszertörvényben az egészségügyi miniszterhez vagy minisztériumhoz telepített hatósági feladatokat, - amelyekben alapvetően a megalapozott döntés elsősorban a szakmai feltételeket megállapító jogszabályokban történő megfelelésen alapul - az ellátás szakmai felügyeletét ellátó Országos Gyógyszerészeti Intézethez helyezi át.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A törvényjavaslat a MOK feladat- és hatásköreire vonatkozó törvényi rendelkezéseket részlegesen újra szabályozza. Az újra szabályozás célja egyrészről formai jellegű, a jelenleg is meglévő kamarai feladatok megfelelőbb törvényi áttekinthetősége. Az újra szabályozás azonban másrészről a feladatok, hatáskörök tartalmi kibővítését is jelenti. A törvényjavaslat az egészségügy szakmai irányításának strukturális egyszerűsítése, a MOK profiljába is tartozó feladatok intézményi integrációja érdekében az eddig az egészségügyi miniszter szakmai tanácsadó szerveként működő szakmai kollégiumokat a MOK szervezeti irányítása alá rendeli. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rendelkezéseivel összhangban a törvényjavaslat biztosítja a MOK számára az orvosi diplomához kötött tevékenységet végző orvosok hatósági nyilvántartása vezetésének jogkörét, a működési nyilvántartás szakmai kamarához telepítésével.

A MOK érdekképviseleti feladatkörének bővítését jelenti a kamarai véleményezési jogkör kiterjesztése valamennyi, az egészségügyet érintő állami, önkormányzati, egészségbiztosítási döntés tervezetére, a területi ellátási kötelezettség vállalásával az alapellátásban foglalkoztatott orvosok, illetőleg az alkalmazó helyi önkormányzatok közötti általános szerződési feltételekre, továbbá bármely háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos munkajogi vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő alkalmazására, illetőleg ezen jogviszonynak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetésére. Az utóbbi véleményezési jogkör lehetőséget biztosít a kamarai etikai jogkörből, illetőleg a működési nyilvántartás vezetésének jogköréből adódó, az alkalmazott, illetőleg foglalkoztatni tervezett orvos, valamint - a jelenleg is meglévő kamarai véleményezési joghoz kapcsolódóan - a megbízandó magasabb vezető, vezető (a továbbiakban együtt: vezető) szakmai alkalmasságának megítéléséhez mellőzhetetlen speciális kamarai ismeretek érvényesítésére. (Ezzel egyidejűleg viszont kikerülnek a kamarai véleményezési jogkörből azok a vezetői megbízások, amelyek esetében a kamarai véleményt meghatározó, a törvényben megjelölt szempontoknak nincs jogi relevanciája. Így nem terjed ki a véleményezési jog az orvosi diplomához jogszabály alapján nem kötött munkakörben foglalkoztatott vezetők megbízására.) Hasonló módon a szakmai érdekérvényesítés, illetőleg a különleges kamarai ismeretek érvényre juttatásának új jogi eszközeként terjeszti ki a törvényjavaslat a MOK véleményezési jogát valamennyi, orvosi diplomához kötött tevékenység végzésével együtt járó egészségügyi szolgáltatás működési engedélyezésére, valamint rendelkezik - eseti felkérés alapján, a felkérésnek megfelelő terjedelemben - a Kamara részvételi jogosultságáról a működés minőségi ellenőrzése során.

A kamarai érdekérvényesítés hatékonyságát nem kizárólag a véleményezési jogkörök terjedelmi bővítése, hanem e jogkör gyakorlásának garanciái biztosíthatják teljes körűen. Ennek érdekében a törvényjavaslat eljárási szabályokat ad a véleményezési jogkör gyakorlása tekintetében, amelyek valamennyi kamarai véleményezési jogkörrel érintett döntéshozó, döntéselőkészítő számára kötelező eljárási szabályok. A kamarai véleményezési jog tartalmánál fogva természetesen nem jelenti a kötelező figyelembe vétel kényszerét a véleményt kérő számára, azonban e jogkör formálissá válásának elkerülése érdekében a törvényjavaslat a kamarai véleményt figyelembe nem vevő, illetőleg azt csak részlegesen elfogadó döntéselőkészítő számára az eltérésről való tájékoztatás kötelezettségét írja elő a döntéshozó, illetve - a jogszabályok, valamint a vezetői megbízással összefüggő munkáltatói döntések kivételével - a MOK számára. A törvényjavaslat figyelembe veszi azonban azt a tényt is, hogy a véleményezési jogkör gyakorlása nem szolgálhat alapul a jogalkotáshoz, illetőleg bizonyos döntések meghozatalához kapcsolódó jogi, illetve politikai felelősség birtokában lévő jogalkotó, jogalkalmazó szerv döntéshozatalának akadályozásához, késleltetéséhez. Ennek érdekében - a joggal való visszaélés elkerülésére - a javaslat a véleményezési jog gyakorlását a véleményt kérő által meghatározott időhatárhoz köti. Ezen időhatártól kivételesen, a MOK kérésére, a törvény rendelkezéseinek egyébként meg nem felelő határidő tűzése esetén lehet eltérni.

A Kamara hatósági tevékenységéhez fűződő jogi garanciák, jogbiztonság, az okszerű döntések elősegítése érdekében vált szükségessé az orvosi diploma honosítása nélkül Magyarországon végzett orvosi tevékenység engedélyezéséhez kapcsolódó kamarai egyetértési jog gyakorlása során, a kérelem teljesítésének megtagadása esetén, az indokolási kötelezettség bevezetése. Figyelemmel arra, hogy a kamarai egyetértési joggal korlátozott határozattal szembeni jogorvoslat kizárólag megfelelően indokolt határozat esetén gyakorolható érdemben.

A kamarai hatósági feladatok, valamint egyes közigazgatási döntésekre kiható kamarai érdekképviseleti feladatok, illetőleg a közigazgatási eljárás általános szabályai fokozott összhangjának biztosítása érdekében a törvényjavaslat a hatósági jogalkalmazás időkorlátait, a jogorvoslat rendjét a MOK tevékenysége tekintetében is alkalmazandónak rendeli azzal, hogy a törvényjavaslatban meghatározott egyetértési jog gyakorlása során a Kamara tevékenységére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben a szakhatóságok eljárására vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.

A 2-9. §-okhoz

A törvényjavaslat a MOK működését, döntéshozatali eljárását leegyszerűsítő, a gyakorlati tapasztalatok által alátámasztott szervezeti szabályokat tartalmaz. A törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy elkerülhető legyen kislétszámú helyi kamarák kényszerű alakítása. A javaslat nagyobb taglétszámú, könnyebben irányítható, koordinálható helyi kamarák integrációját preferálja azzal, hogy a helyi kamara megalakításának kötelezettségét az eddigi 50 fős helyi taglétszámmal szemben 300 főben határozza meg. Hasonló módon törekszik a javaslat a szervezeti integráció alapjainak megteremtésére azzal, hogy egyes helyi kamarai feladatok a helyi kamarák társulásával, illetőleg helyi kamarai feladatoknak a megyei kamarák részére történő önkéntes átadásával is elláthatóak.

A kamara érdekképviseleti szerepét erősíti az a rendelkezés, amely egyes kamarai tisztségviselők számára az üzemi tanács elnökére, illetőleg a választott szakszervezeti tisztségviselőre, egyéb, ügyintéző szervek tisztségviselőnek nem minősülő választott tagjai tekintetében az üzemi tanács tagjaira vonatkozó munkajogi kedvezményeket biztosítja.

A MOK operatív feladatainak szakszerűbb és gyorsabb ellátásának érdekében a törvényjavaslat az Alapszabály szerint létrehozott megyei, illetőleg országos szintű ügyviteli szervezet irányítójaként - a feladat jellegéhez igazodóan nem tisztségviselői, hanem kamarai tagságot nem feltételező munkajogi jogállással - ügyviteli vezető foglalkoztatását rendeli el. Az ügyviteli vezető törvényjavaslatban meghatározott képesítési követelményei a kamarai működés jogszerűségének szervezeten belüli garanciáit kívánják erősíteni.

A 10-11. §-okhoz

Az Alkotmánybíróság 39/1997. (VII. 1.) AB határozatával összhangban, az e határozattal alkotmányellenesnek és 1997. december 31-ével hatályon kívül helyezett törvényi rendelkezések helyett a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvény új rendelkezéseket ad a külföldi állampolgárságú orvosok kamarába történő felvétele tekintetében. A közszolgálati jogviszony keretei között eljáró köztisztviselő orvosok kamarai tagságára vonatkozóan megállapított alkotmányellenesség kérdését azonban a hivatkozott törvény nem rendezte, a kérdést e törvényjavaslat kezeli. A közszolgálati jogviszony keretei között orvosi diplomához kötött tevékenységet végző orvos esetén a kötelező kamarai tagság követelménye alól történő kivétel tekintetében a törvényjavaslat - az Alkotmánybíróság által hozott határozathoz fűzött indokolásra teljes figyelemmel - differenciált rendelkezéseket tartalmaz: egyes közszolgálati jogviszonyokban történő foglalkoztatást a törvényjavaslat a kamarai tagsággal összeegyeztethetőnek tekint, így az általános szabályokat rendeli alkalmazni, más esetekben - az abszolút összeférhetetlenség kimondásával - egyes jogviszonyokat a kamarai tagsággal összeegyeztethetetlennek minősít, és a kamarai tagságot kizárja. A köztisztviselők törvényjavaslatban meghatározott harmadik köre tekintetében az összeférhetetlenséget a foglalkoztatott nyilatkozatától teszi függővé, azaz a köztisztviselő maga dönt arról, hogy tevékenységére figyelemmel a kamarai tagságot kívánja-e vállalni vagy sem.

A törvényjavaslat a kamarai tagsággal összeférhetetlennek minősített tevékenységet ellátó köztisztviselő, valamint a nyugdíjba vonult orvosok, egészségügyi ellátásba történő könnyebb bekapcsolódásának érdekében kiterjeszti a kamarai tagság nélkül végezhető orvosi diplomához kötött tevékenységek körét a "pro família" receptírás lehetőségére.

A 12-14. §-okhoz

A törvényjavaslat a szakmai önigazgatás egyik legfontosabb jogi eszközeként bevezetett etikai eljárás szabályrendszerének részleges szigorításával, bővítésével a MOK ezirányú szerepkörét is erősíti. Az etikai eljárás lefolytatásának alapjául szolgáló tényállások körét a javaslat bővíti. A javaslat hatályba lépését követően az alapszabályban, a MOK más belső szabályzatában, illetőleg a választott tisztségből eredő kötelezettségek elmulasztása is alapjául szolgál etikai eljárás lefolytatásának, és a szabályszegés súlyának megfelelő etikai büntetés alkalmazásának.

Figyelemmel arra a tényre, hogy a törvényjavaslat egyes közszolgálati jogviszonyok keretében végzett tevékenységeket abszolút módon vagy feltételes jelleggel, az érintett köztisztviselő döntésének függvényében a kamarai tagsággal összeférhetetlennek tekint, ezért az ezen munkakörben foglalkoztatott, és a kamarai tagságot a lehetséges körben önként sem vállaló orvosok, a törvényjavaslat eltérő rendelkezése hiányában, - függetlenül attól, hogy orvosi diplomához kötött tevékenységük jellege ennek indokoltságát fölveti - kikerülnének a kamarai etikai joghatóság alól. A törvényjavaslat módot biztosít arra, hogy ezen közszolgálati jogviszonyban álló, de kamarai tagsággal nem rendelkező személyek közszolgálati jogviszonyon kívül végzett, a törvényjavaslat alapján kamarai tagság nélkül is végezhető orvosi diplomához kötött tevékenységének szakmai kontrollját - a kifejezetten kamarai tagsághoz kötődő etikai vétségek kivételével - a Kamara etikai eljárás lefolytatásának lehetőségével biztosítsa. Nyilvánvaló azonban, hogy ebben az esetben a tagsági jogviszony hiányára is tekintettel, valamint a közszolgálati jogviszony és a kamarai tagság abszolút vagy feltételes összeférhetetlenségére figyelemmel a szankció alkalmazás nem lehetséges, illetőleg nem indokolt. Ezért az érintett személyi kör számára etikai eljárás lefolytatása esetén biztosítja, a közszolgálati jogviszony tartamára, illetőleg azt követően is a szankció alkalmazás mellőzését. Ezen közszolgálati jogviszonyban álló orvosokkal szemben etikai eljárás lefolytatása és etikai felelősség megállapítása esetén a kamara eljáró etikai bizottsága kizárólag a marasztaló döntést hozza meg, a szankció alkalmazást azonban az etikai bizottság mellőzi. E jogi megoldás egyúttal lehetővé teszi, hogy a MOK bármely orvos tekintetében a szakmai életpálya teljes hosszára figyelemmel rendelkezzen az egyes orvosok szakmai alkalmasságára vonatkozó ismeretekkel, függetlenül attól, hogy az adott életpálya egy része a kamarai tagsággal összeférhetetlen közszolgálati jogviszony keretei között telt el.

A törvényjavaslat bővíti az alkalmazható etikai büntetések körét, a legenyhébb megítélésű etikai szabályszegés esetére "figyelmeztetés" etikai büntetés alkalmazását teszi lehetővé.

A 15. §-hoz

A törvényjavaslat az alapvető hatásköri és illetékességi szabályok érintetlenül hagyása mellett újra szabályozza a MOK törvényességi felügyeletével kapcsolatos egészségügyi miniszteri jogkört. Az újra szabályozás a jogsértő működés helyreállításának egyik eszközeként igénybe vehető felügyelő biztosi rendszer működésének részletszabályait alakítja ki az e jogkörből adódó eljárási jogosítványok, illetőleg összeférhetetlenségi szabályok rögzítésével. A felügyelő biztos pártatlan eljárásának és a jogbiztonság garanciájaként a törvényjavaslat a felügyelő biztos e minőségben végzett tevékenységét a jog lehetséges eszközeivel védeni igyekszik. A felügyelő biztos számára az e jogkörében eljárva végzett tevékenysége tekintetében kamarai utasítás nem adható, és a törvényjavaslat ugyanezen tevékenységi kör vonatkozásában biztosítja a teljes, a jogkör megszűnését követő időszakra is kiterjedő mentességet bármely kamarai eljárás lefolytatásával szemben.

A javaslat nem kizárólag a törvényességi felügyeleti jogkör tartalmának és terjedelmének pontos rögzítésével rendezi az egészségügyi miniszter és a MOK viszonyát, hanem a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlásának érdemi feltételeit is biztosítja az e jogkört gyakorló miniszter számára. A törvényjavaslat a MOK kötelezettségévé teszi, hogy valamennyi statutumot vagy statutum jellegű döntést, azok módosítását, valamint bármely kamarai határozatot a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter számára a meghozatalát követően bemutasson, a határozatokat külön felhívásra. A törvényességi felügyelet gyakorlásának hatékonysága érdekében a javaslat mind a bemutatás kötelezettségét, mind a miniszteri észrevételezési jogot határidőhöz köti.

A 16. §-hoz

Tekintettel arra, hogy az e javaslattal megváltozott helyi kamara alakítási szabályokra is figyelemmel jó néhány településen helyi kamara a jövőben nem működik, ezért indokolt a javaslatban az ilyen településen működő orvosok kamarai felvételével, illetőleg tagságával összefüggő illetékességi szabályok meghatározása.

A 17. §-hoz

A törvényjavaslat a MOK köztestületi jellegére is figyelemmel nevesíti azokat a forrásokat, amelyek a MOK működésének gazdasági alapját képezik. Egyúttal a javaslat a törvényben átadott feladatok esetében rögzíti az Országgyűlés egyidejű döntési kötelezettségét az e feladatok ellátásához szükséges költségvetési forrásokról.

18-19. §-okhoz

A GYOK köztestületi, illetőleg érdekképviseleti feladat- és hatásköreinek bővítését, kiterjesztését a törvényjavaslat a MOK-hoz hasonlóan szabályozza. Lényegi eltérést a GYOK eltérő tartalmú hatósági tevékenysége jelenti. A GYOK véleményezési, illetőleg egyetértési joga a gyógyszertárak létesítési engedélyezéséhez, illetve a gyógyszertárak működési területének megváltozásához kapcsolódik. A GYOK a szakmai és önigazgatási szempontok fokozott érvényre juttatása érdekében gyakorolja a személyes gyógyszertár működtetési jog engedélyezését.

A GYOK véleményezési jogának a Kamara szempontjait, illetőleg a közigazgatási döntéshozatal rendjét egyaránt figyelembevevő gyakorlására vonatkozó rendelkezések megegyeznek a MOK tekintetében érvényesülő eljárási szabályokkal. Ugyanígy megegyeznek a GYOK egyetértési jogának gyakorlását, valamint a magyar közigazgatási eljárás összhangját biztosító rendelkezések is a MOK esetében meghatározottakkal.

A 20-25. §-okhoz

A törvényjavaslat a GYOK területi, illetőleg országos szervezetének működését, felépítését érintő, a gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével kialakított módosító szabályokat tartalmaz. A szervezeti szabályok módosításának lényege a törvényi szabályok egyszerűsítése, a kamarai Alapszabályban a GYOK önszabályozási lehetőségének bővítése. Ez a szabályozási megoldás lehetőséget biztosít arra, hogy a Kamara a mindenkori igények függvényében nagyobb mozgástérrel rendelkezzen szervezetének, működésének önálló, rugalmas alakítása tekintetében.

A törvényjavaslat a Kamara területi, illetőleg országos szervezetének titkári feladatait, illetőleg az e feladatkörrel összefüggő tevékenységet ellátó titkár jogállását az eddigiektől eltérő módon, a feladat jellegéből adódó, a gyakorlati igények szerinti képesítési feltételek pontos rögzítésével, a tisztségviselői jogállás helyett a feladatokkal összhangban álló munkajogi jogviszony hangsúlyozásával szabályozza.

A törvényjavaslat a kamarai tisztséggel összefüggő összeférhetetlenségi szabályokat pontosítja, az összeférhetetlenségi okok körét kibővíti az egyes, vertikális alá-fölé rendeltségi viszonyokban lévő, nem képviseleti jellegű kamarai szervek tisztségviselői közötti közeli hozzátartozói kapcsolatokra is.

A törvényjavaslat a MOK tisztségviselőivel megegyező munkajogi kedvezményeket biztosít a GYOK tisztségviselői tekintetében is.

A 26. §-hoz

Az Alkotmánybíróság 39/1997. (VII. 1.) AB határozatának megfelelően a közszolgálati jogviszonyban álló gyógyszerészek és a kötelező kamarai tagság kapcsolatának jogi rendezését a törvényjavaslat az AB határozathoz fűzött indokolásban foglaltakra tekintettel szabályozza újra. A szabályozás megegyezik a MOK esetében a közszolgálati jogviszonyban álló orvosokra megállapított szabályokkal.

A 27-29. §-okhoz

A Kamara fegyelmi-etikai jogkörét - a MOK esetében alkalmazott szabályozáshoz hasonlóan, de az etikai-fegyelmi jogkör GYOK-ra jellemző kettősségét meghagyva - a törvényjavaslat pontosítja, kibővíti, a szakmai önkormányzáshoz fűződő kamarai jogosítványok erősítése érdekében. A MOK-hoz hasonlóan egészül ki a kamarai etikai eljárás lehetősége a közszolgálati jogviszonyban álló, és kamarai tagsággal nem rendelkező gyógyszerészekkel szemben - szankció alkalmazás lehetősége nélkül - alkalmazható etikai elmarasztalás jogkörével azokban az esetekben, amelyekben meghatározott etikai, fegyelmi vétség értelemszerűen nem kizárólag kamarai tag által követhető el.

A törvényjavaslat a kamarai etikai eljárás szabályait - az eddig alkalmazott megoldástól eltérően - kiegészíti a bírósági felülvizsgálat lehetőségével. Ez a szabályozás az eddigi gyakorlattól eltérően módot biztosít arra, hogy a GYOK valamennyi fegyelmi vagy etikai jogkörben hozott határozatával szemben teljes legyen a jogorvoslat lehetősége.

A 30. §-hoz

A GYOK és a törvényességi felügyeletet ellátó egészségügyi miniszter kapcsolatrendszerét a törvényjavaslat a MOK-hoz hasonlóan módosítja, lehetőséget adva a törvényességi felügyelet érdemi gyakorlását biztosító eljárási szabályok alkalmazására.

A 31. §-hoz

A törvényjavaslat tételesen felsorolja a GYOK működésének alapjául szolgáló bevételek körét, összhangban a Kamara köztestületi jogállásából származó közfeladataival.

A 32-39. §-hoz

A törvényjavaslat módosításának kidolgozása során a már meglévő kamarai feladatokat áttekintve, illetve a Kamara hatósági eljárásokban történő közreműködésére figyelemmel célszerűnek tűnt azon hatósági feladatok áttekintése, amelyek eldöntése jelenleg az Egészségügyi Minisztérium feladatkörébe tartozik, azonban a döntés alapja, illetve a tényállása megítélése elsősorban a gyógyszerész, illetve a gyógyszerellátás szakmai szabályain alapul. Az áttekintést követően született döntés arról, hogy - figyelemmel a gazdasági kamarák 1998. évtől kibővült hatósági feladataira is - a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvényben azokat a hatósági döntéseket, amelyek elbírálása jelenleg az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozik, a jövőben a Magyar Gyógyszerész Kamara feladatkörébe tartozzon. A fentiek alapján 1999. július 1-jét követően a gyógyszertárak létesítéséhez, illetve a működtetéshez szükséges személyes gyógyszertár működtetési jogot a Magyar Gyógyszerész Kamara engedélyezi. Ennek érdekében vált szükségessé - a kamarai törvény megfelelő helyen már ismertetett módosításával összhangban - a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvény módosítása.

A 40-42. §-hoz

A törvényjavaslatban megjelenő módosítás technikai jellegű, célja megszüntetni mindazokat a közösségi joganyaggal történő teljes harmonizációt akadályozó rendelkezéseket, amelyek közvetve akadályozzák az áruk szabad áramlására vonatkozó, a Római Szerződésben, illetve a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Magállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvényben rögzített követelmények teljesülését. A módosítás eredményeként a gyógyszer gyártójának fogalma, illetve a gyógyszerek csomagolására, illetve a betegtájékoztatóra vonatkozó rendelkezések a vonatkozó Európai Uniós szabályokkal azonos tartalommal kerülnek meghatározásra.

A 43-44. §-hoz

A gyógyszer-nagykereskedelmet, illetve a közvetlen lakossági gyógyszerellátást szabályozó Gytv. 13. és 14. §-a módosításának első számú célja megszüntetni mindazon, a közösségi joganyaghoz képest szigorúbb feltételeket teremtő szabályokat, amelyek az e tevékenységet folytatók, illetve folytatni szándékozók piacralépésének, piacon történő maradásának feltételeit határozzák meg. Elfogadva azt az alapelvet, hogy a gyógyszerekkel folytatott nagy- és kiskereskedelmi tevékenység a belkereskedelmi törvény rendelkezéseihez képest speciális szabályozást igénylő terület, a hatályos gyógyszertörvény, illetve a gyógyszertörvényt megelőző szabályozás [a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi tevékenységről szóló 4/1992. (II. 8.) NM rendelet] a közvetlen lakossági gyógyszerellátónak történő szállítást gyógyszer-nagykereskedelmi engedélyhez kötötte. A gyógyszerforgalmazás privatizációját követően a hazai gyógyszer-nagykereskedelem - a Gyltv. 1994. évi hatálybalépésével - jelentős átalakulásra és piaci pozíciójának megtartására késztette.

Fentieknek megfelelően a jelenlegi módosítás alapvetően a szövegpontosítás igényével, a Gyltv., illetve a gyógyszertörvény közötti összhang teljes megteremtését célozza.

A 45-46. §-hoz

A törvényjavaslatban megjelenő módosítás célja olyan felelősségi rendszer kialakítása a gyógyszerek alkalmazásával összefüggésben keletkezett károk tekintetében, amely összhangban van a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvénnyel, valamint az annak alapját képező, az Európai Tanács 85/374 EGK. számú irányelvével. (Az utóbbi irányelv a tagállamoknak a hibás termékekkel összefüggő vagyoni felelősségre vonatkozó jogi és igazgatási előírásainak összehangolásáról rendelkezik.) A törvényjavaslatban megjelenő módosítás eredményeként az államot csak akkor terheli kártalanítási kötelezettség, ha a gyógyszer forgalmazásával összefüggésben a Termékfelelősségről szóló törvény szerint helytállni köteles személy vagy szervezet a törvény rendelkezése alapján mentesül a felelősség alól és a Ptk. általános kártérítési szabálya alapján más kártérítési kötelezettsége nem állapítható meg. Ez az eset pedig nem lehet más, mint a Termékfelelősségről szóló törvény 7. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott azon eset, amikor a termék hibáját a tudomány akkori állása szerint, amikor a gyártó terméket forgalomba hozta, nem lehetett felismerni.

A 47. §-hoz

A zárórendelkezések hatálybaléptető, valamint a törvényjavaslat egyéb rendelkezéseiből adódó szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaznak. A hatálybaléptető rendelkezések biztosítják, hogy a felkészülést, bizonyos szervezeti intézkedést igénylő rendelkezések féléves késéssel, 2000. január első napjától lépjenek hatályba, illetőleg legyenek alkalmazandóak. Ugyanez vonatkozik az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján már a szakmai kamarák hatáskörébe került működési nyilvántartás vezetését érintő, az e törvényjavaslatban foglalt szabályokra is, az egészségügyi törvényben a kamarák számára a nyilvántartás felállítására biztosított határidőre figyelemmel.