MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/856. számú
törvényjavaslat
az Európai Unió bűnüldözési információs rendszeréhez történő csatlakozás keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 1999. február
1999. évi .............. törvény
az Európai Unió bűnüldözési információs rendszeréhez történő csatlakozás keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről
Az Országgyűlés a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében a nemzetközi együttműködés eszközeinek felhasználására a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Alapvető rendelkezések
1. § E törvény célja az Európai Unió bűnüldözési információs rendszerével megvalósuló adat- és információcsere szabályainak megállapítása.
2. § E törvény alkalmazásában:
a) nemzetközi bűnüldözési szervezet: az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) központja és nemzeti egységei, valamint a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (INTERPOL) központja és nemzeti irodái;
b) magyar bűnüldöző szerv: törvény alapján nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szerv.
A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ
3. § (1) A magyar bűnüldöző szerv a nemzetközi bűnüldözési szervezettel folytatott együttműködése során a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) útján továbbít adatot, információt, illetőleg kezdeményez adat- illetve információigénylést vagy egyéb intézkedést.
(2) Az INTERPOL-lal történő együttműködés során a Rendőrség a szervezet alapszabálya és működési elvei szerint folytat információcserét a tagországokkal és az INTERPOL Főtitkárságával. Az INTERPOL tagság nemzetközi kötelezettségvállalásnak minősül.
4. § (1) A NEBEK jogosult annak a személyes és
bűnüldözési
adatnak - beleértve a titkos információgyűjtéssel érintett adatot és
információt is - a kezelésére, átvételére és továbbítására, amely a nemzetközi
bűnüldözési szervezet hatáskörébe tartozik, különösen ha az adat a szervezett
bűnözéssel, terrorizmussal, kábítószer-bűnözéssel, nukleáris és radioaktív
anyaggal, embercsempészettel, emberkereskedelemmel, gépjárművekkel, illetve az
EURO-val kapcsolatos bűncselekményekkel függ össze.
(2) A NEBEK jogosult - közvetlen hozzáféréssel is - az (1) bekezdés alapján érkezett megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és bűnüldözési adatot térítés nélkül átvenni bármely adatkezelésből, amelyre törvény bűnüldözési célból felhatalmazást ad.
(3) Az adatátvételi igényt a megkeresett adatkezelő haladéktalanul köteles a leggyorsabb adattovábbítási úton teljesíteni. Az adattovábbítás tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.
5. § (1) A NEBEK a nemzetközi megkeresés alapján köteles és jogosult az általa beszerzett adatot - beleértve a titkos információgyűjtéssel érintett személyes adatot és információt is - a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint a titokvédelmi előírásoknak megfelelően védett távadat-átviteli hálózat igénybevételével, a külföldre telepített összekötője útján továbbítani a megkereső bűnüldözési szervezethez.
(2) A NEBEK köteles az (1) bekezdés alapján továbbított adatot adatvédelmi ellenőrzés céljából rögzíteni és azt hat hónapig megőrizni. Az így tárolt adatot az ellenőrzés lefolytatása után legkésőbb 30 nap elteltével törölni kell.
6. § (1) A magyar bűnüldöző szervnek a NEBEK útján történő adatszolgáltatás kezdeményezésekor közölnie kell az adat- vagy információszolgáltatás célját, az adat törlésére, megsemmisítésére vonatkozó szabályokat, illetőleg a tájékoztatási és helyesbítési (törlési) jog gyakorlásával kapcsolatos korlátozásokat.
(2) A magyar bűnüldöző szerv által nemzetközi bűnüldözési szervezet részére szolgáltatott információn, adaton - a nemzetközi bűnüldözési szervezet követelményeinek megfelelően - fel kell tüntetni az információ felhasználhatóságát.
7. § (1) A NEBEK a részére megküldött, az általa átvett, vagy továbbított adatot a nemzetközi szerződésben foglaltaktól eltérő célra nem használhatja fel, azt - az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bűnüldöző szerv, valamint adatvédelmi ellenőrző szerv kivételével - más külföldi és hazai szervnek vagy személynek nem továbbíthatja, abból strukturált adatállományt csak akkor hozhat létre, ha ezt a vonatkozó nemzetközi szerződés lehetővé teszi.
(2) A különböző nemzetközi szerződések alapján létrehozott adatállományokat elkülönítetten kell kezelni, azok egymással nem, csak a nemzetközi bűnüldözési szervezet központi adatállományával kapcsolhatók össze.
(3) A NEBEK a külföldről átvett adat kezelésekor és továbbításakor köteles figyelembe venni mindazon feltételeket és korlátozásokat, amelyeket az adatátadó vele közölt. Ezekről az adat továbbításakor az adatátvevőt tájékoztatni kell.
(4) A NEBEK a rendelkezésére álló adatot és információt a nemzetközi bűnüldözési szervezet szabályai szerint elemzési célra feldolgozhatja.
8. § A NEBEK köteles az érintettet - kérelmére - a nemzetközi szerződésben foglaltaknak megfelelően tájékoztatni az általa kezelt vagy továbbított adatairól, illetőleg teljesíteni a helyesbítés iránti kérelmet.
9. § (1) A NEBEK köteles a nemzetközi bűnüldözési szervezet központjába továbbított adatot nemzetközi szerződésben meghatározott határidőben felülvizsgálni és szükség esetén a törlést elrendelni, valamint jelezni a nemzetközi bűnüldözési szervezet központjának az általa korábban továbbított adat törlését vagy helyesbítését.
(2) Amennyiben a nemzetközi bűnüldözési szervezet jelzi, hogy az általa vagy részére továbbított adat téves, vagy helytelen adattovábbítás történt, a NEBEK haladéktalanul kezdeményezi az adathelyesbítést vagy törlést és erről tájékoztatja a nemzetközi bűnüldözési szervezetet.
10. § (1) A NEBEK vezetője, illetőleg az adattovábbításban érintett hazai adatkezelő szerv vezetője gondoskodik a nemzetközi bűnüldözési szervezet által meghatározott, illetőleg a nemzetközi szerződésben foglalt adatbiztonsági és titokvédelmi követelmények betartásáról.
(2) A NEBEK vezetője - a Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint - jogosult a nemzetközi bűnüldözési szervezet által átadott adat és információ minősítésének és jelölésének alkalmazására, illetőleg a NEBEK útján megvalósuló együttműködés keretében minősített adat és információ külföldre továbbítására.
(3) A NEBEK tevékenységével kapcsolatos közérdekű adat nyilvánosságra hozatalát a NEBEK vezetője megtagadhatja, ha ezt bűnüldözési, bűnmegelőzési cél feltétlenül indokolttá teszi, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, vagy ha a nemzetközi bűnüldözési szervezet ezt kéri.
II. Fejezet
Az adatvédelmi felelős
11. § (1) A NEBEK adattovábbítási tevékenységével kapcsolatos adatvédelmi ellenőrzési feladatokat az adatvédelmi felelős látja el. Az adatvédelmi felelős a belügyminiszter javaslata alapján a miniszterelnök által kinevezett köztisztviselő.
(2) Az adatvédelmi felelős közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói jogokat - a kinevezés és a felmentés kivételével - a belügyminiszter gyakorolja.
(3) A Közös Nemzetközi Adatvédelmi Ellenőrző Testületben Magyarországot az adatvédelmi felelős képviseli.
12. § (1) Az adatvédelmi felelős ellenőrzi a személyes adatok külföldre továbbításának jogszerűségét. Ennek során jogosult betekinteni a NEBEK által kezelt iratokba és adatokba, továbbá azokból adatszolgáltatást kérni.
(2) Az adatvédelmi felelős jogosult megismerni a NEBEK által kezelt minősített adatot.
(3) Az adatvédelmi felelős adatvédelmi ellenőrző tevékenysége során egyedi ügyben nem utasítható.
13. § (1) Ha az adatvédelmi felelős tevékenysége során jogszerűtlen adatkezelést vagy adattovábbítást észlel, a NEBEK vezetőjét az adattovábbítás megtiltására vagy felfüggesztésére, a jogellenes állapot megszüntetésére, illetőleg a hibás adat kijavítására, vagy kijavíttatására szólítja fel. A NEBEK vezetője haladéktalanul köteles megtenni a szükséges intézkedéseket és erről 30 napon belül tájékoztatni az adatvédelmi felelőst.
(2) Ha a NEBEK vezetője a felszólításnak nem tett eleget, az adatvédelmi felelős tájékoztatja a belügyminisztert és egyidejűleg kéri a jogellenes állapot megszüntetését.
14. § (1) Az adatvédelmi felelős az érintettnek az adatai kezelésével és jogai gyakorlásával összefüggő kérelmét 30 napon belül kivizsgálja és intézkedik a jogsérelem megszüntetése iránt.
(2) Az érintett kérelmével a nemzetközi szervezet központi adatvédelmi szervéhez is fordulhat.
15. § Az adatvédelmi felelős e törvény szerinti jogosítványai az adatvédelmi biztos jogosítványait nem érintik.
III. Fejezet
16. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság által az EUROPOL-lal kötött nemzetközi szerződést kihirdető törvénnyel egyidejűleg lép hatályba.
17. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a NEBEK jogállását, részletes feladat- és hatáskörét.
Módosuló jogszabályok
18. § A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény a következő 160/G. §-sal egészül ki:
“160/G. § A vámhatóság a nyomozóhatósági jogkörbe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett személyes adatokat - beleértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is – az EUROPOL és az INTERPOL részére az Európai Unió bűnüldözési információs rendszeréhez történő csatlakozás keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló törvény rendelkezései alkalmazásával vehet, illetőleg adhat át.”
19. § A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi
XXXII. törvény
61. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A Határőrség bűnüldözési személyes adatokat - beleértve a titkos információgyűjtéssel összefüggő adatokat is - külföldi és nemzetközi bűnüldöző, határőrizeti és igazságszolgáltatási szervek részére nemzetközi egyezmény, nemzetközi szerződés vagy megállapodás, ennek hiányában viszonosság alapján átadhat, ha a továbbítás súlyos vagy közvetlen veszély elhárításához, vagy bűncselekmény megelőzéséhez szükséges és a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek. Az EUROPOL-lal és az INTERPOL-lal való adatkapcsolat tekintetében az Európai Unió bűnüldözési információs rendszeréhez történő csatlakozás keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló törvény adatkezelési szabályait kell alkalmazni.”
INDOKOLÁS
az Európai Unió bűnüldözési információs rendszeréhez történő csatlakozás keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről
szóló törvényjavaslathoz
I.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
E törvény célja, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk előkészítése és különösen az Európai Unió bűnüldözési szerve, az EUROPOL-hoz való csatlakozásunk érdekében megteremtse azokat a jogszabályi alapokat, amelyek alapján a hazai bűnüldöző szervek a gyakorlatban is teljesíteni tudják együttműködésbeli feladataikat, különösen a bűnüldözési információcsere területén.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés bel- és igazságügyi együttműködésén belül a szervezett bűnözés elleni harc kiemelt jelentőségű terület, amelyben az EU következetes politikát folytat. Az Unió bűnüldözési szervezete, az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) a működését szabályozó egyezmény ratifikációját követően rövid időn belül (1999 során) megkezdi a tagjelölt országok - bűnüldöző szervei és az EUROPOL közötti gyakorlati együttműködést. Ennek első lépéseként az EU Szervezett Bűnözés Elleni Akcióterve ajánlásának megfelelően 1998 májusában a tagjelölt országokkal közösen elfogadásra került a "Csatlakozás Előtti Megállapodás a Szervezett Bűnözés Elleni Harcban” című dokumentum, amely megfogalmazza az Unióval folytatandó bűnüldözési együttműködés előfeltételeit és beindításának gyakorlati lépéseit.
Ez a megállapodás új helyzetet teremt a bel- és igazságügyi együttműködés területén, és rendkívül nagy előrelépést jelent a csatlakozás egész folyamatában. A feltételek teljesülése esetén ugyanis lehetővé teszi hazánk számára az EUROPOLLAL való együttműködés megkezdését már a taggá válást megelőzően. Ehhez azonban szükséges az EUROPOL Egyezmény előírásainak előzetes teljesítése is, melyek integrált bűnüldözési adatbázisok létrehozását és koordinált bűnüldözési információcserét irányoznak elő a szervezett bűnözés elleni fellépésben.
Az Egyezményben megfogalmazott elvek és eljárások harmonizációja felé tett első lépés e törvény, amely kapcsolódik a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) létrehozásához. Ennek megfelelően törvényi szinten szabályozza a NEBEK útján megvalósuló nemzetközi információcserét.
II.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. Fejezet
Alapvető rendelkezések
Az 1. §-hoz
Az Európai Uniós csatlakozásra történő felkészülés során az EU kiemelt figyelmet fordít a bel- és igazságügyi területen megvalósuló együttműködésre, ezen belül a szervezett bűnözés elleni fellépésre. Az Unió és Magyarország között a szervezett bűnözés elleni harcban létrejött Csatlakozás Előtti Megállapodásban vállaltaknak megfelelően szükséges kialakítani az együttműködés hazai jogi alapjait.
A törvényjavaslat célja, hogy az Unió bűnüldözési szervéhez, az EUROPOL-hoz 1999 második félévében lehetővé váló csatlakozásunk érdekében megteremtse azokat a jogszabályi alapokat, amelyek alapján a hazai bűnüldöző szervek a gyakorlatban is képesek teljesíteni az együttműködésből fakadó feladataikat különösen a bűnüldözési információcsere, adatkezelés, elemzés és adatszolgáltatás területén.
Az 1. § ennek megfelelően a törvény céljaként a bűnüldözési információcsere szabályainak megállapítását jelöli meg.
A 2. §-hoz
A nemzetközi bűnüldözési együttműködés kereteinek szélesebbé válása miatt szükségessé vált a nemzetközi bűnüldözési szervezet és a magyar bűnüldöző szerv fogalmának egységes értelmezése, amely természetesen a ma létező nemzetközi bűnügyi és bűnüldözési együttműködési formákból indul ki. Az értelmező rendelkezés erre tekintettel határozza meg a nemzetközi bűnüldözési szervezet és a magyar bűnüldöző szerv fogalmát.
A 3. §-hoz
A nemzetközi bűnüldözési együttműködést az Európai Unió nem korlátozza kizárólag az EUROPOL keretében megvalósuló együttműködésre. Kívánatosnak tartja - és ezt meg is fogalmazza a Szervezett Bűnözés Elleni Harc Akciótervében - a szervezett bűnözés elleni harcban érintett bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének és információcseréjének nemzeti szintű összehangolását. Ezért a nemzetközi információcsere egységes nemzeti kapcsolattartó központja létrehozását javasolja, amely integrálja a létező nemzeti bűnüldöző szerveket.
E szervezeti egység hazai megfelelője a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (továbbiakban: NEBEK), amely magába foglalja az EUROPOL bűnüldözési, az INTERPOL bűnügyi és a későbbiekben a Schengen-i határellenőrzési együttműködés szerveit.
A törvényjavaslat ezen rendelkezése egyúttal pótolja azt a hiányt, amely az INTERPOL keretében történő együttműködés hazai szabályozatlanságában eddig fennállt. Az INTERPOL-együttműködés ugyanis nem nemzetközi szerződésből, hanem nemzetközi szervezeti tagságból fakadó kötelezettségvállalást jelent, amelynek jogszabályi háttere eddig nem volt megfelelően és egyértelműen biztosított.
A 4. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a NEBEK, mint erre kijelölt szerv, egységesen és a legmagasabb szinten képviseli az ország bűnüldöző szerveit és nyomozó hatóságait a nemzetközi együttműködésben, feltétlenül szükséges, hogy rendelkezzen mindazon jogosultságok összességével, amelyek az oda integrált szerveket megilletik.
Különösen vonatkozik ez a bűnüldözési együttműködésben releváns adatokhoz - beleértve a személyes adatokat - való hozzáférésre és azok megfelelően szabályozott továbbításának lehetőségére a nemzetközi megkeresések teljesítése során. Ugyanezen okok miatt szükséges a NEBEK számára biztosítani a bűnüldözésben releváns hazai adatbázisokhoz való közvetlen hozzáférés és törvényben biztosított adatátvétel jogát. Az adatátvételek tényének minkét fél általi dokumentálása garanciális elemet épít be a szabályozásba.
Az 5. §-hoz
A nemzetközi megkeresések teljesítése az eddigi bűnügyi típusú nemzetközi információcserében általában nem igényelte minősített adat távadat-átviteli úton történő továbbítását külföldre. Az ilyen adatok továbbítása külön engedély alapján diplomáciai csatornán, személyes úton történhetett meg a kivételesen előfordult megkeresések esetén.
Az EUROPOL létrehozásával és ezzel az európai szintű bűnüldözési információcsere megindulásával nagyobb mennyiségű minősített adat gyors, elektronikus úton történő továbbításának igénye keletkezett, amelynek lehetővé tételére meg kell teremteni a megfelelő jogi hátteret. Ennek szabályait az Európai Unióban a megfelelően védett távadat-átviteli hálózat kiépítése és igénybevétele, valamint - különös tekintettel a személyes adatok átadására - az összekötők alkalmazása tekintetében is az EUROPOL Egyezmény rögzíti.
Az 5. § ezen szabályok hazai gyakorlati alkalmazhatóságának jogi hátterét teremti meg azokban az esetekben és szabályok szerint, amelyeket nemzetközi szerződésben vállaltunk.
A 6. §-hoz
A nemzetközi bűnüldözési információcsere rendkívül fontos adatvédelmi és információforrás-védelmi kérdéseket vet fel, amelyek garanciális elemeit minden állam saját belső jogrendszerének megfelelően szabályoz. Annak érdekében, hogy az információt átvevő fél ezen nemzeti szabályokat figyelembe vehesse, az információszolgáltatás céljáról, a szolgáltatott konkrét információ védelmére, kezelésére és felhasználhatóságára vonatkozó igényről tájékoztatást kell adni, amelyet az adathordozón fel kell tüntetni oly módon, hogy az feleljen meg az együttműködésnek keretet adó nemzetközi szervezet előírásainak is. A rendelkezés ezt a kötelezettséget fogalmazza meg a NEBEK számára az adatszolgáltatás kezdeményezése esetén.
A 7. §-hoz
A NEBEK egyfajta ablakot jelent az ország bűnüldöző szervezeteivel megvalósuló kapcsolattartásban, és így az azokban résztvevő szervek integrált központi kommunikációs egységeként működik, ezért eltérő szabályoknak kell megfelelnie az egyes kötelezettségvállalásból fakadóan létrehozott adatállományok kezelése tekintetében. Éppen az eltérő szabályok miatt ezen adatállományok egymással nem kapcsolhatók össze.
Ennek megfelelően a törvény e rendelkezése a NEBEK által kezelt adatok körében fogalmaz meg garanciális szabályt, valamint előírja a nemzetközi szabályokkal összhangban a különböző nemzetközi szerződések alapján létrehozott adatállományok elkülönített kezelését, illetve szabályozza más adatbázisokkal való összekapcsolásuk lehetőségét.
A 8. §-hoz
Az adatvédelemre, különösen az adatgazda jogainak tiszteletben tartására a nemzetközi bűnüldözési kommunikációban különös figyelmet kell fordítani. Ezzel kapcsolatban a bűnüldözési együttműködést szabályozó nemzetközi egyezmények minden esetben tartalmaznak garanciális szabályokat, melyek mindig biztosítják az érintettnek azt a jogát, hogy tájékoztatást kapjon a róla kezelt személyi adatokról és azokat helyesbíthesse. A törvény e rendelkezése ezt fogalmazza meg a NEBEK számára a tájékoztatási kötelezettség előírásával.
A 9. §-hoz
A nemzetközi bűnüldözési információcserében a nemzetközi szervezet központjának szolgáltatott adatok helyességéért, a tárolásra, törlésre vonatkozó, a nemzetközi egyezményben előírt határidők betartásáért a nemzetközi szervezet és a nemzeti szerv közösen gondoskodik és közösen felel. E kötelezettséget fogalmazza meg a törvény e rendelkezése.
A 10. §-hoz
Az adatbiztonsági és titokvédelmi kérdések szabályozása a nemzetközi információcserében kiemelt jelentőségű. A nemzetközi szerződések ezen előírásai nem sérthetik és nem sértik a nemzeti szabályozást, de előírhatják a két azonos szintű védelem kötelezettségét. Az azonos szintű védelem biztosítása mind az információcserében résztvevő hazai bűnüldöző szerv, mind a nemzetközi bűnüldözési szervezet feladata. Ennek érdekében egyeztetik a nemzeti előírások és a nemzetközi egyezmény szerinti titokvédelmi jelzések azonosnak tekinthető szintjeit.
A törvény e rendelkezése a fentiek szellemében - és összhangban számos európai ország gyakorlatával - a NEBEK vezetőjét kötelezi arra, hogy gondoskodjon a nemzetközi bűnüldözési szervezet által meghatározott adatbiztonsági és titokvédelmi követelmények betartásáról. Egyben feljogosítja a nemzetközi szerződésben meghatározott, a magyar jelzésnek megfelelő minősítés és jelölés alkalmazására a továbbított információk tekintetében. Ez a rendelkezés nem sérti és nem is érinti a hazai titokvédelmi törvény által feljogosított titokgazda és minősítő jogait, hiszen nem felülminősítést, hanem a már megállapodott azonos minősítési szinteknek megfelelő jelzés elhelyezését teszi csupán lehetővé a NEBEK vezetője számára, amely jogosítvány hiánya akadályozná a gyors és hatékony információcserét.
II. Fejezet
Az adatvédelmi felelős
A 11. §-hoz
A nemzetközi bűnüldözési információcserére vonatkozó egyezmények (különösen az EUROPOL Egyezmény, illetve a Schengeni Egyezmény) a nemzetközi adattovábbítás során az adatvédelmi szabályok betartásának ellenőrzésére nemzeti és közös nemzetközi adatvédelmi felügyelet létrehozását irányozzák elő. A nemzeti adatvédelmi ellenőrző szervezet vezetője képviseli az országot a nemzetközi bűnüldözési szervezet közös adatvédelmi testületében.
A rendelkezés a fentiekkel összhangban és az európai gyakorlattal megegyezően rendelkezik a NEBEK adattovábbítási tevékenységét felügyelő adatvédelmi felelősről és részvételéről a közös adatvédelmi testületben.
A 12. §-hoz
A hivatkozott egyezmények tartalmazzák az adatvédelmi felelős szükséges jogosítványait is, valamint előírják annak függetlenségét is. A függetlenség intézményét az egyedi ügyben való utasíthatóság tilalmával fogalmazzák meg.
A rendelkezés az adatvédelmi felelőst feljogosítja - tevékenysége végzéséhez szükséges mértékben - a NEBEK által kezelt adatokba történő betekintésre és adatszolgáltatás kérésére, valamint megfogalmazza az egyedi ügyben való utasíthatóság tilalmát, ezáltal egyben újabb garanciális szabályt fogalmazva meg.
A 13-15. §-okhoz
A személyes adatok jogszerűtlen kezelése, továbbítása, illetve hibás adat kezelése az EU szabályai szerint komoly következményekkel járhat abban az esetben, ha az érintett panaszt tesz, illetve ha a téves adatkezelésből fakadóan kára keletkezik. Ennek elkerülése érdekében az adatvédelmi ellenőrző testület az érintett szervet vagy a nemzetközi bűnüldözési szervezetet a hiba kijavítására szólíthatja fel, amelyet az köteles teljesíteni.
A rendelkezés ezen szabályokat ülteti át a NEBEK adatkezelésére az adatvédelmi felelős ezzel kapcsolatos jogosítványai és eljárása, valamint a NEBEK vezetőjének kötelezettségei megfogalmazásával. A nem teljesítés esetére garanciális elemként fogalmazódik meg a belügyminiszter közvetlen tájékoztatásának lehetősége. Ugyancsak garanciális elem annak rögzítése, hogy az adatvédelmi felelős e törvény szerinti jogosítványai az adatvédelmi biztos jogosítványait nem érintik.
III. Fejezet
Zárórendelkezések
A 16. §-hoz
A törvényt hatályba léptető rendelkezés az EUROPOL-lal kötendő nemzetközi szerződés hazai kihirdetéséhez köti a hatályba lépés időpontját. Ennek indoka, hogy a tényleges együttműködésre csak azt követően kerülhet sor, hogy az EUROPOL és Magyarország között létrejön az együttműködés területeit és módját részletesen szabályozó kétoldalú nemzetközi szerződés, amelyet az ezen törvény rendelkezései egészítenek ki különös tekintettel a hazai adatkezelési szabályokra, illetve az adatvédelmi felügyelet nemzeti rendszerére.
A 17. §-hoz
A nemzetközi egyezmények által hivatkozott részletszabályokat az EUROPOL vonatkozásában az Európai Unió Tanácsa által elfogadott intézkedések tartalmazzák, melyek megfogalmazása nem e törvény feladata. A NEBEK a Kormány határozata alapján a Rendőrség szervezetében kerül kialakításra, azonban több minisztérium alárendeltségébe tartozó bűnüldöző szervek nemzetközi bűnüldöző tevékenységét integrálja, ezért a rendőrséget és határőrséget érintő jogalkotási feladatokért felelős belügyminiszter kap felhatalmazást, hogy a vámszervekért és az adónyomozó hatóságért felelős pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a közös szerv jogállását, feladat- és hatáskörét.
A 18. §-hoz
Az EU a szervezett bűnözés elleni harcban érintett bűnüldöző szervek körébe sorolja a határőrséget és a vámszerveket - különös tekintettel a külső határok őrizetének szervezett bűnözést érintő bűnüldözési vonatkozásaira - még abban az esetben is, ha egyes szervezett bűnözéshez sorolt bűncselekményekkel kapcsolatban nyomozóhatósági jogkörrel nem rendelkeznek. Ennek érdekében a rendőrségen kívül e szervek számára is szükséges biztosítani azokat a jogosultságokat, amelyek lehetővé teszik, hogy azonos szinten vegyenek részt a nemzetközi bűnüldözési együttműködésben a NEBEK útján.
A rendelkezés ennek lehetővé tétele érdekében módosítja, illetve egészíti ki a vámjogról, vámeljárásról és vámigazgatásról, illetve a határőrizetről és a Határőrségről szóló törvények adattovábbítást szabályozó rendelkezéseit.