A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/857. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról és a felsőoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény módosításáról
Előadó: Pokorni Zoltán
oktatási miniszter
1999. február
1999. évi ………törvény
a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról és a felsőoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény módosításáról
Az Országgyűlés a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 5. §-a és 6. §-ának (1) bekezdése alapján az ország felemelkedése, a magyar társadalom átalakulása, a regionális kapcsolatok erősítése, a szellemi erőforrások egyesítése, a nemzetközileg is elismert, versenyképes munkaerő képzése, a felsőoktatási kutatás és oktatás fejlesztése és a művelődéshez való jog kiterjesztése érdekében a magyar felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÁTALAKÍTÁSA
1. §
(1) Az Országgyűlés 2000. január 1-jei hatállyal a következő felsőoktatási intézményeket és egyes karokat (a továbbiakban együtt: jogelőd intézmény) – az átalakulással létesülő új állami felsőoktatási intézmények egyidejű jogutódlásával (a továbbiakban: jogutód intézmény) – alakítja át:
a) az Államigazgatási Főiskola, Budapest és
a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest
jogutód intézménye
a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatástudományi Egyetem – Budapest székhellyel;
b) a Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen (kivéve az attól különváló hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kart és a szarvasi Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kart),
a Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debrecen,
a Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola, Hajdúböszörmény és
a Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen
jogutód intézménye
a Debreceni Egyetem – Debrecen székhellyel;
c) a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest,
a Budapesti Tanítóképző Főiskola, Budapest és
az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
jogutód intézménye
az Eötvös Loránd Tudományegyetem – Budapest székhellyel;
d) az Állatorvostudományi Egyetem, Budapest,
a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő (kivéve az attól különváló mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kart és a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kart),
a Jászberényi Tanítóképző Főiskola, Jászberény,
a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest (kivéve az attól különváló kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kart) és
az Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Budapest
jogutód intézménye
a Gödöllői Egyetem – Gödöllő székhellyel;
e) a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, Kaposvár és
a Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely (kivéve az attól különváló keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kart és a mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kart)
jogutód intézménye
a Kaposvári Egyetem – Kaposvár székhellyel;
f) a Comenius Tanítóképző Főiskola, Sárospatak és
a Miskolci Egyetem, Miskolc (kivéve az attól különváló Dunaújvárosi Főiskolai Kart)
jogutód intézménye
a Miskolci Egyetem – Miskolc székhellyel;
g) az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, Győr,
a Benedek Elek Pedagógiai Főiskola, Sopron,
a Pannon Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar (Moson-magyaróvár) és
a Soproni Egyetem, Sopron
jogutód intézménye
a Nyugat-Magyarországi Egyetem – Sopron székhellyel;
h) az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, Szekszárd
a Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs és
a Pécsi Orvostudományi Egyetem, Pécs
jogutód intézménye
a Pécsi Tudományegyetem – Pécs székhellyel;
i) a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, Budapest,
a Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest és
a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest
jogutód intézménye
a Semmelweis Egyetem – Budapest székhellyel;
j) a József Attila Tudományegyetem, Szeged,
a Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Hódmező-vásárhely),
a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged és
a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Szeged
jogutód intézménye
a Szegedi Tudományegyetem – Szeged székhellyel;
k) a Pannon Agrártudományi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar (Keszthely) és
a Veszprémi Egyetem, Veszprém
jogutód intézménye
a Veszprémi Egyetem – Veszprém székhellyel.
l) a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola, Budapest és
a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest
jogutód intézménye
a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem – Budapest székhellyel;
m) a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Budapest,
a Külkereskedelmi Főiskola, Budapest és
a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Budapest
jogutód intézménye
a Budapesti Gazdasági Főiskola – Budapest székhellyel;
n) a Bánki Donát Műszaki Főiskola, Budapest,
a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Budapest és
a Könnyűipari Műszaki Főiskola, Budapest
jogutód intézménye
a Budapesti Műszaki Főiskola – Budapest székhellyel;
o) a Miskolci Egyetem, Dunaújvárosi Főiskolai Kar (Dunaújváros)
jogutód intézménye
a Dunaújvárosi Főiskola – Dunaújváros székhellyel;
p) a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, Kecskemét,
a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, Kecskemét és
a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Kar (Kecskemét)
jogutód intézménye
a Kecskeméti Főiskola – Kecskemét székhellyel;
r) a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza és
a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Nyíregyháza)
jogutód intézménye
a Nyíregyházi Főiskola – Nyíregyháza székhellyel;
s) a Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Víz- és Környezet-gazdálkodási Főiskolai Kar (Szarvas),
a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Mezőtúr) és
a Körös Főiskola, Békéscsaba
jogutód intézménye
a Tessedik Sámuel Főiskola – Szarvas székhellyel.
(2) Az Országgyűlés 2000. január 1-jei hatállyal az alábbi nem állami felsőoktatási intézmények átalakítását elismeri, és hozzájárul az átalakulással létesülő Sapientia Szerzetesrendi Hittudományi Főiskola, Budapest, mint jogutód egyházi főiskola működéséhez:
Ferences Hittudományi Főiskola, Budapest,
Pannonhalmi Szent Gellért Főiskola, Pannonhalma és
Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskola, Budapest.
(3) Az Országgyűlés 2000. január 1-jei hatállyal:
a) az Ftv. 1. számú melléklete I. részének “A” pont alatti “Állami egyetemek” címén belül
- a Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest elnevezését “Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest”;
- a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Budapest elnevezését “Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest”;
- a Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest elnevezését “Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest”;
- a Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest elnevezését “Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest”;
- a Színház- és Filmművészeti Főiskola, Budapest elnevezését “Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest”
elnevezésre módosítja;
b) az Ftv. 1. számú melléklete II. részének “A” pont alatti “Állami főiskolák” címén belül
- a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely elnevezését “Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely”;
- az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger elnevezését “Eszterházy Károly Főiskola, Eger”;
- a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok elnevezését “Szolnoki Főiskola, Szolnok”
elnevezésre módosítja;
c) az Ftv. 1. számú melléklete II. részének “B” pont alatti “Egyházi főiskolák” címén belül
- az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Főiskolája, Budapest elnevezését “Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest”;
- a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza elnevezését “Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza”;
- a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola, Zsámbék elnevezését “Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Zsámbék”;
elnevezésre módosítja.
2. §
(1) A jogutód intézményt illetik meg a jogelőd intézmények jogai, és terhelik azok kötelezettségei.
(2) A jogelőd intézmények alkalmazottainak munkaviszonya (közalkalmazotti jogviszonya, szolgálati jogviszonya stb.) és hallgatóinak hallgatói jogviszonya a jogutód intézményekben változatlan feltételekkel folyamatos.
Az átalakulás szabályai
3. §
(1) A következő felsőoktatási intézmények (a továbbiakban: különváló felsőoktatási intézmények) átalakulása az 1. § (1) bekezdésében felsorolt jogelőd intézmények különválásával kezdődik:
a) a Debreceni Agrártudományi Egyetem különválik az alábbi jogelőd intézményekre:
Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen (kivéve az attól különváló szarvasi Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kart és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kart),
Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Hód-mezővásárhely) és
Debreceni Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Víz- és Környezet-gazdálkodási Főiskolai Kar (Szarvas);
b) a Gödöllői Agrártudományi Egyetem különválik az alábbi jogelőd intézményekre:
Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő (kivéve az attól különváló mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Kart és a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kart),
Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Mezőtúr) és
Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Nyíregy-háza);
c) a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem különválik az alábbi jogelőd intézményekre:
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest (kivéve az attól különváló kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kart) és
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Kertészeti Főiskolai Kar (Kecskemét);
d) a Miskolci Egyetem különválik az alábbi jogelőd intézményekre:
Miskolci Egyetem, Miskolc (kivéve az attól különváló Dunaújvárosi Főiskolai Kart) és
Miskolci Egyetem, Dunaújvárosi Főiskolai Kar (Dunaújváros);
e) a Pannon Agrártudományi Egyetem különválik az alábbi jogelőd intézményekre:
Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely (kivéve az attól különváló keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kart és a mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kart),
a Pannon Agrártudományi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar (Keszthely) és
Pannon Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar (Moson-magyaróvár).
(2) A különváló felsőoktatási intézmény intézményi tanácsa az intézmény szervezetében működő, az (1) bekezdésben felsorolt jogelőd intézmények költségvetési előirányzatairól, valamint vagyoni értékű jogairól és kötelezettségeiről 1999. július 15-éig leltárt készít (a továbbiakban: vagyonmegosztási javaslat).
(3) A vagyonmegosztási javaslatnak az 1999. január 1-jén a különváló intézményben fennállt vagyonmegoszlási és használati viszonyokat kell tükröznie.
(4) E törvény 1. §-a (1) bekezdésének b), d), e), f), g), j), k), o), p), r) és s) pontjában meghatározott esetekben a jogutód intézményt a vagyonmegosztási javaslatban meghatározott mértékben illetik meg jogok, illetve terhelik kötelezettségek.
(5) A különváló felsőoktatási intézmény intézményi tanácsa a vagyonmegosztási javaslatot a (2) bekezdésben meghatározott határnapig elküldi az oktatási és a pénzügyminiszternek, valamint a vagyonkezelésben érintett miniszternek, továbbá a vagyonmegosztási javaslatnak a kincstári vagyonra vonatkozó részét a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (a továbbiakban: KVI).
(6) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság 1999. augusztus 31-éig az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével dönt a vagyonmegosztási javaslat alapján a kincstári vagyonra vonatkozó jogoknak a jogelőd intézmények közötti megosztásáról, továbbá 2000. január 1-jéig biztosítja a jogutód intézmény számára a kincstári vagyonra vonatkozó jogok átadását.
(7) Amennyiben a vagyonmegosztási javaslat a (2) bekezdésében meghatározott határidőre nem készül el, ez a különváló felsőoktatási intézmény és a KVI között fennálló vagyonkezelői szerződés vonatkozásában felmondási okot jelent. A felmondási jogot a KVI az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével gyakorolja.
(8) A vagyonmegosztási javaslatban a karon folyó képzéshez és a működéshez változatlan, a különválás előtti színvonal fenntartásához szükséges, anyagi és tárgyi feltételeket biztosítani kell.
4. §
(1) A jogutód intézmény jogelőd intézményei közös Előkészítő Testületet hoznak létre, amelynek működési rendjét e törvény szabályozza.
(2) Az Előkészítő Testület által meghatározott rendben a jogelőd intézmények 1999. október 15-ig Ideiglenes Intézményi Tanácsot választanak (a továbbiakban: IIT). Az IIT a jogutód intézmény intézményi tanácsának működését előkészítő testület. Működésének szabályait e törvény és az IIT által elfogadott ügyrend határozza meg. Az IIT 2000. január 1-jétől a jogutód intézmény intézményi tanácsaként működik – e törvény 8. §-a és az Ftv. rendelkezései szerint – az új intézményi tanács megválasztásáig, de legkésőbb 2000. december 31-ig.
Az Előkészítő Testület működése és feladatai
5. §
(1) Az Előkészítő Testület tagjaivá a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények intézményi tanácsának és a karokra tagozódó, illetve az egy karból álló jogelőd intézmények kari tanácsainak nem hallgató tagjai két oktatót és hallgató tagjai egy hallgatót választanak. Tagok továbbá a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények vezetői (rektor, főigazgató), valamint a jogelőd intézmények kari vezetői (dékán, főigazgató).
(2) Az Előkészítő Testület alakuló ülését az oktatási miniszter erre vonatkozó rendeletének hatálybalépését követő 30 napon belül tartja meg. Amennyiben az Előkészítő Testület e határidőn belül nem alakul meg, a rendelet hatálybalépését követő 31. naptól a következő tagokkal működik: a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények vezetői, a jogelőd intézmények karainak vezetői, az oktatásért felelős vezető-helyettesei és hallgatói önkormányzatainak vezetői.
(3) Az Előkészítő Testület alakuló ülését a jogelőd intézmények vezetői egyeztetett időpontban hívják össze. Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg és ellátja az elnöki feladatokat az Előkészítő Testület vezetőjének megválasztásáig.
(4) Az Előkészítő Testület vezetőjét a tagok maguk közül a jelenlévők több, mint felének igen szavazatával választják meg. Amennyiben egy jelölt sem kapja meg a szavazatok többségét, a két legtöbb szavazatot kapott jelölttel újra le kell folytatni a szavazást. Az ismételt szavazáson a több szavazatot kapott jelölt, azonos szavazatszám esetén az idősebb jelölt válik az Előkészítő Testület elnökévé.
(5) Az Előkészítő Testület az Ideiglenes Intézményi Tanács megalakulásáig működik.
(6) Az Előkészítő Testület feladatai:
a) 1999. augusztus 31-éig Gazdálkodási Előkészítő Bizottságot (a továbbiakban: GEB) hoz létre, amely a jogelőd intézmények vagyoni jogainak és kötelezettségeinek az összegzését készíti el, az intézmények által elkészített vagyonmérleg és a főkönyvi vizsgálat, valamint az intézményi költségvetés alapján. A GEB 1999. október 31-éig vagyonátvevő jelentést készít a jogelőd intézmények vagyoni helyzetéről, amelyet megküld az oktatási miniszternek és a felügyeletet ellátó, illetve a vagyonkezelés és a pénzügyek kérdésében – az Ftv. 116. §-ában foglaltak szerint – érintett miniszternek. A GEB-ben minden jogelőd intézmény képviseletét biztosítani kell. Amennyiben a GEB határidőre nem jön létre, akkor a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények vezetői, valamint a jogelőd intézmények kari vezetői által delegált tagok alkotják a GEB-et 1999. szeptember 1-jétől. A GEB működési rendjére az Előkészítő Testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A GEB jelentését az Előkészítő Testület, illetve a (10) bekezdésében meghatározott esetben az IIT fogadja el;
b) a jogelőd intézmények költségvetési tervei alapján 1999. július 15-ig javaslatot készít a jogutód intézmény 2000. évi költségvetésére és azt benyújtja az oktatási miniszternek;
c) 1999. július 31-ig elkészíti és megküldi az oktatási miniszternek a jogutód intézmény vezetőjének (rektori, főiskolai rektori), továbbá gazdasági (fő)igazgatójának pályázati kiírását. Az oktatási miniszter 1999. augusztus 31-éig kiírja a jogutód intézmények vezetői, továbbá gazdasági (fő)igazgatói pályázatait;
d) 1999. július 31-ig az érintett kari, illetve főiskolai tanácsok véleményének csatolásával, a jelenlévők kétharmados szótöbbségével javaslatot tehet az oktatási miniszternek a jogutód intézmény kari tagozódásának módosítására;
e) 1999. augusztus 31-ig az érintett kari, illetve főiskolai tanácsok felterjesztésére és egyetértésével elkészíti javaslatát a jogutód intézmény felvételi tájékoztatójára és megküldi az oktatási miniszternek;
f) 1999. szeptember 15-ig elkészíti és megküldi az oktatási miniszternek az IIT megválasztásának szabályait (a továbbiakban: Választási Szabályzat);
g) 1999. szeptember 30-ig elkészíti a jogutód intézmény alapító okiratára tett javaslatát, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatának, Gazdálkodási Szabályzatának és más, a működéshez feltétlenül szükséges szabályzatoknak a tervezetét;
h) 1999. október 15-ig a Választási Szabályzat szerint előkészíti és lebonyolítja a jogutód intézmény IIT-jének megválasztását.
(7) Az Előkészítő Testület az Oktatási Minisztérium költségvetéséből az oktatási miniszter rendeletében meghatározott díjazásra jogosult. Az Előkészítő Testület a rendeletben meghatározott módon és mértékben, az Oktatási Minisztérium költségvetésének terhére, feladatának ellátásához szükséges megbízásokat adhat.
(8) Az Előkészítő Testület elnöke hívja össze az Előkészítő Testület üléseit, melyekre az Előkészítő Testület tagjait írásban, az ülést megelőzően legalább 3 nappal, a napirend közlésével meg kell hívni. Az Előkészítő Testület üléseinek állandó meghívottjai a karokra tagozódó jogelőd egyetemek és a különváló felsőoktatási intézmények rektorai és gazdasági (fő)igazgatói, valamint a karokra nem tagozódó jogelőd egyetemek és főiskolák gazdasági (fő)igazgatói.
(9) Az Előkészítő Testület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – határozatát a jelenlévők több, mint felének igen szavazatával (szótöbbséggel) hozza. Az Előkészítő Testület határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatképtelenség esetén, változatlan napirenddel, legalább 3 nap elteltével újabb ülést kell tartani, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes. E bekezdésben foglaltakkal ellentétesen hozott határozat érvénytelen.
(10) Az 1999. október 15. előtt megválasztott IIT ellátja a (6) bekezdésben meghatározott, az Előkészítő Testület által el nem végzett feladatokat.
(11) Jogelőd intézmények felsőoktatási szövetségi formában való működése esetén az Előkészítő Testület elnökének feladatait a szövetség elnöke, az Előkészítő Testület feladatait a szövetség szenátusa látja el a jogelőd intézmények képviselőinek kizárólagos közreműködésével. A felsőoktatási szövetség 1999. évi munkájában minden jogelőd intézmény tagintézményként vesz részt.
(12) Amennyiben a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyonátvevő jelentés a határnapig nem készül el, ez az Előkészítő Testületben képviselt jogelőd intézmény – a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogelőd intézmények esetében a különváló felsőoktatási intézmény – és a KVI között fennálló vagyonkezelői szerződés vonatkozásában felmondási okot jelent. A felmondási jogot a KVI az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével gyakorolja.
6. §
(1) Az IIT-ben a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények, valamint a jogelőd intézmények karainak képviseletét biztosítani kell, és legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók képviselői alkotják.
(2) 1999. október 31-ig az IIT – a beérkezett pályázatok alapján – javaslatot tesz a jogutód intézmény vezetőjének személyére. Az IIT javaslata alapján az oktatási miniszter november 30-ig előterjeszti a javaslatot a megbízásra jogosultnak. Amennyiben a vezető személyére a határnapig nem érkezik javaslat, az oktatási miniszter a karokra nem tagozódó jogelőd intézmények vezetőinek, a jogelőd intézmények kari vezetőinek vagy a különváló felsőoktatási intézmények, illetve a karokra tagozódó jogelőd intézmények vezetőinek egyikét terjeszti elő megbízásra.
(3) 1999. október 31-ig az IIT, a pályázat értékelése alapján, javaslatot tesz az oktatási miniszternek a gazdasági (fő)igazgató személyére.
(4) 1999. november 30-ig az IIT – az Előkészítő Testület javaslata alapján – elfogadja és megküldi az oktatási miniszternek a jogutód intézmény alapító okiratának tervezetét, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Gazdálkodási Szabályzatát és más, a működéshez feltétlenül szükséges szabályzatokat.
7. §
(1) A karokra nem tagozódó jogelőd intézmények, illetve a jogelőd intézmények karai a jogutód intézmény karaiként működnek tovább.
(2) A kari tanácsok és a kari vezetők megbízatását, valamint a kari szabályzatok hatályát a felsőoktatási intézmények átalakítása nem érinti. A jogelőd, karokra nem tagozódó egyetem, illetve főiskola intézményi tanácsa a jogutód intézmény kari tanácsaként; rektora, illetve főigazgatója pedig – az Ftv. 124/A. §-ában foglaltaktól eltérően – annak dékánjaként, illetve kari főigazgatójaként működik 2000. január 1-jétől az eredeti megbízása lejártáig. A jogelőd, karokra nem tagozódó egyetem, illetve főiskola szabályzatainak azon rendelkezései, amelyek az annak szervezetét továbbműködtető kar működéséhez szükségesek, és nincsenek ellentétben a jogutód intézmény egyéb szabályzataival, hatályban maradnak.
(3) A jogelőd egyetemek és a különváló felsőoktatási intézmények azon rektorai, akiknek megbízása 2000. január 1. után jár le – amennyiben 2000. január 1-jétől más vezetői (intézményi, kari) megbízást nem kapnak, vagy a (2) bekezdésnek megfelelően megbízatásuk nem folytatódik –, az eredeti megbízás lejártáig a jogutód intézmény vezetője által meghatározott feladattal címzetes rektorként segítik az intézmény munkáját.
(4) A jogelőd egyetemek, illetve különváló felsőoktatási intézmények rektorainak és gazdasági (fő)igazgatóinak megbízását – ha az 1999. december 31-e előtt lejár – az oktatási miniszter, pályázat nélkül, 1999. december 31-éig történő meghosszabbításra a megbízóhoz előterjeszti, illetve meghosszabbítja.
(5) Az Ftv. 56. § (5) bekezdésének vonatkozásában a jogutód intézményben minden intézményi vezetői megbízást új, első megbízásnak kell tekinteni.
III. Fejezet
A jogutód felsőoktatási intézmények működésének átmeneti szabályai
8. §
(1) A jogutód intézmények 2000. január 1-jétől 2000. december 31-ig e szakasz rendelkezései szerint működnek.
(2) Az intézményi tanács az érintett kari tanács egyetértésével dönt:
a) a rendelkezésre álló vagyon felhasználásáról;
b) a kari oktatási, kutatási és más kari szervezeti egységek átalakításáról, illetve megszüntetéséről;
c) a kar használatában álló ingó és ingatlan vagyonról.
(3) A jogutód intézményben a jogelőd intézmény szervezetét tovább működtető kar (karok) gazdasági egységként működik (működnek).
(4) A gazdasági egység:
a) fenntartási és működési költségeinek fedezésére az intézményi tanács a képzési és fenntartási normatívaként juttatott támogatás legalább 90 %-át biztosítja;
b) feladatellátásához kapcsolódó bevételei felett önállóan rendelkezik.
(5) A jogelőd intézménynél 2000. január 1-je előtt keletkezett adósság, illetve kötelezettségvállalás a jogutód intézményben az adott gazdasági egységet terheli.
(6) Az intézményben – a jogelőd intézményben akkreditált szakokon, illetve szakképzési és akkreditált doktori programokban – a képzés folytatásának feltételeit biztosítani kell addig, amíg az 1999/2000 tanévre felvett hallgatók is be nem fejezik tanulmányaikat azon a szakon, amelyen tanulmányaikat megkezdték.
(7) A jogelőd intézmény szervezetét továbbműködtető kar (karok) a pénzügyminiszter és az oktatási miniszter döntése alapján – az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII. 30.) Korm. rendelet 15.§-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott – részjogkörű költségvetési egységként működhetnek a jogutód intézményben. A miniszteri döntés alapján a részjogkörű egység rendelkezhet a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervet jogszabály alapján megillető jogok egy részével.
IV. FEJEZET
A FELSŐOKTATÁSRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
9. §
Az Ftv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Főiskola abban az esetben létesíthető, illetőleg működhet, ha egy tudományágban vagy művészeti területen képes és alkalmas
a) legalább két szakon legalább hároméves főiskolai alapképzésre, általános és szakirányú továbbképzésre;
b) kutatási, illetve fejlesztési tevékenység folytatására; továbbá, ha
c) főiskolai tanárai doktori fokozattal rendelkeznek.”
10. §
Az Ftv. 11/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az egyetem és a főiskola székhelyén kívül abban az esetben folytatható egy vagy több szakon a képzés – a Magyar Akkreditációs Bizottság véleménye és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalása alapján, az oktatási miniszter engedélyével –, ha a székhelyen kívüli – karokra nem tagozódó intézmények esetében az intézményhez, a karokra tagozódó intézmények esetében a karokhoz kapcsolódó – képzéshez a szakindítás feltételei rendelkezésre állnak.”
11. §
Az Ftv. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az egyetem és a főiskola karokra tagozódhat. Egyetemen főiskolai kar is működhet.”
12. §
Az Ftv. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az egyetemet a rektor, a többkarú főiskolát a főiskolai rektor, a karokra nem tagozódó főiskolát a főigazgató (a továbbiakban együtt: az intézmény vezetője) vezeti. Munkáját helyettesek közreműködésével végzi.”
13. §
(1) Az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az intézményi tanács hatáskörébe tartozik]
“e) a rektor, a főiskolai rektor, a főigazgató, illetve a gazdasági (fő)igazgató megbízásának és felmentésének kezdeményezése;”
(2) Az Ftv. 53.§-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[(3) Az intézményi tanács dönt]
“g) a szakirányú továbbképzési szakok és az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések indításáról, illetőleg az utóbbiak szakközépiskolával történő közös indításának jóváhagyásáról.”
14. §
Az Ftv. 55. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az intézményi tanács elnöke egyetemen a rektor, a többkarú főiskolán a főiskolai rektor, a karokra nem tagozódó főiskolán a főigazgató. Hivatalból tagjai a karok vezetői (dékán, kari főigazgató) és az intézmény hallgatói önkormányzatának elnöke.”
15. §
(1) Az Ftv. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A többkarú főiskola rektorát, illetőleg a karokra nem tagozódó főiskola főigazgatóját az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok közül pályázat útján, a főiskolai tanács döntése alapján, az oktatási miniszter előterjesztésére a miniszterelnök bízza meg és menti fel.”
(2) Az Ftv. 56. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A rektor, a főiskolai rektor, illetőleg a főigazgató megbízása legfeljebb négy évre szól. A rektor, a főiskolai rektor, a főigazgató – pályázat alapján, megszakítás nélkül – egy ízben 4 évre ismét megbízható. Újabb megbízatásra csak az intézményi tanács által meghatározott időtartamú egy ciklus kihagyása után, új pályázat alapján kerülhet sor.”
(3) Az Ftv. 56. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A rektor, a főiskolai rektor és a főigazgató tekintetében a munkáltatói jogkört – a megbízás és a felmentés kivételével – az oktatási miniszter gyakorolja. Az intézmény vezetőjének visszahívással történő felmentését az intézményi tanács, a visszahívást az intézményi tanácsnál a miniszter is kezdeményezheti. A felmentés kezdeményezéséről az intézményi tanács minősített többséggel dönt. A munkáltatói jogkörök az intézményre részben átruházhatók.”
16. §
Az Ftv. 56. /A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Nem állami főiskola főigazgatóját, valamint a nem állami többkarú főiskola rektorát az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok közül a fenntartó javaslata alapján – a törvényességi feltételek fennállása esetén – az oktatási miniszter terjeszti elő, és megbízását a miniszterelnök erősíti meg.”
17. §
Az Ftv. 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Az intézmény vezetőjének a hatásköreit a Szabályzat a dékánra, a kari főigazgatóra, a gazdasági (fő)igazgatóra, a főtitkárra, illetőleg más személyre átruházhatja.”
18. §
(1) Az Ftv. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A bizottság évente rendszeresen értékeli a képesítési követelmények érvényesülését, az intézményi hatáskörben indított szakirányú továbbképzési szakok és az akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzések minőségét, a személyi és tárgyi feltételek fennállását, összegzi az oktatási és kutatási tevékenység eredményeit, és éves jelentését – intézkedési javaslataival együtt – az intézményi tanács elé terjeszti.”
(2) Az Ftv. 59. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Szabályzattal az intézményi és kari igazgatási, oktatási, tudományos, szervezési és más feladatok ellátására külön testületek (bizottságok, tanácsok, kollégiumok) létesíthetők az oktatók, tudományos kutatók, a hallgatók és más dolgozók köréből. E testületekre a Szabályzatban az intézményi tanács, illetőleg a kari tanács egyes jogait átruházhatja, kivéve azokat, amelyek kizárólag az intézményi tanács, a rektor, a főiskolai rektor, a főiskolai főigazgató, a kari tanács vagy a dékán, illetve a kari főigazgató hatáskörébe tartoznak. A testületek megalakítását, feladatkörét, működését a Szabályzat határozza meg.”
19. §
(1) Az Ftv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az egyetemen szervezett egyetemi kart a dékán, az egyetemen szervezett főiskolai kart és a főiskolán szervezett kart a kari főigazgató vezeti.”
(2) Az Ftv. 61. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A kart a dékán, illetőleg a kari főigazgató képviseli. Feladatkörének meghatározásánál az 57. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(3) Az Ftv. 61. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A dékánt az egyetemi tanárok és az egyetemi docensek közül, illetve a kari főigazgatót az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok közül a kari tanács választja pályázat alapján a rektor, illetve a főiskolai rektor véleményének meghallgatásával. A megbízás pályázat alapján – újraválasztással – egy ízben megismételhető. A kar által javasolt személyek megbízólevelét az intézmény vezetője írja alá és adja ki, legfeljebb négyévi időtartamra.”
20. §
Az Ftv. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A kari tanács elnöke a dékán, illetőleg a kari főigazgató; a kari tanács maga választja meg a titkárát.”
21. §
Az Ftv. 73. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszterelnök]
“b) állami főiskolán megbízza és felmenti, nem állami főiskolán megerősíti a főiskolai rektort, illetve főigazgatót;”
22. §
(1) Az Ftv. 74. §-ának (1) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az oktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében]
“c) törvényességi felügyeletet lát el a felsőoktatási intézmények felett és ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan intézményi szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik, továbbá a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében intézkedik;”
(2) Az Ftv. 74. §-ának (1) bekezdése d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“d) az FTT, valamint a MAB állásfoglalása alapján engedélyezi alapképzésben a szak indítását, illetőleg visszavonja az engedélyt;”
(3) Az Ftv. 74. §-ának (1) bekezdése f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“f) a felsőoktatási intézmény felkérésére közzé teszi a külön rendeletben meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő szakirányú továbbképzési szakok, valamint az Országos Képzési Jegyzékbe felvett – jóváhagyott szakmai követelmények alapján javasolt – akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések indítását az Oktatási Közlönyben.”
(4) Az Ftv. 74. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
“p) az intézményi tanács javaslata alapján határozott időre bízza meg és menti fel az állami felsőoktatási intézmény gazdasági (fő)igazgatóját. A javaslat elutasítása esetén az intézményi tanács újabb javaslattal él. A gazdasági (fő)igazgató megbízása első alkalommal egy évre, ezt követően egy ízben, pályázat nélkül legfeljebb öt évre szól. A gazdasági (fő)igazgató – pályázat alapján, megszakítás nélkül – több alkalommal, ismét megbízható.”
(5) Az Ftv. 74. §-ának (1) bekezdése a következő r ) ponttal egészül ki:
“r) dönt e törvényben meghatározott egyéb esetekben.”
23. §
Az Ftv. 76. §-ának (3) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az FTT a miniszter döntés-előkészítő testületeként:]
“c) állást foglal az alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről és az alapképzési szakok indításáról;”
24. §
(1) Az Ftv. 81. §-ának (1) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A MAB]
“a) jóváhagyja a doktori iskolák működését és dönt arról, hogy az egyetem melyik tudományterületen, azon belül mely tudományágban folytathat doktori képzést, ítélhet oda doktori fokozatot;”
(2) Az Ftv. 81. §-ának (2) bekezdése d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A MAB az oktatási miniszter, az FTT vagy a felsőoktatási intézmény felkérésére véleményt nyilvánít]
“d) alapképzésben a szakindítási engedély megadásáról;”
(3) Az Ftv. 81. §-ának (2) bekezdése f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A MAB az oktatási miniszter, az FTT vagy a felsőoktatási intézmény felkérésére véleményt nyilvánít]
“f) arról, hogy a felsőoktatási intézményekben mely tudományágban, illetőleg művészeti területen vannak meg a feltételek a szakirányú továbbképzés, illetőleg az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés indításához és folytatásához;”
(4) Az Ftv. 81. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A MAB rendszeresen, de legalább nyolcévenként értékeli az egyes felsőoktatási intézményekben a képzés és a tudományos tevékenység színvonalát. Az alapképzési és szakirányú továbbképzési szakok, továbbá az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések, valamint a doktori iskolák működése alapján véleményt nyilvánít arról, hogy az egyetemen mely tudományterületen, művészeti területen, főiskolán mely tudományágban, művészeti területen van meg az alapképzés, a szakirányú továbbképzés, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, továbbá a doktori képzés feltétele. Az oktatási miniszter felkérésére soron kívül folytatja le az említett körbe tartozó és felkérésben megjelölt vizsgálatot, és adja meg értékelését. Ha a MAB azt állapítja meg, hogy a képzés színvonala miatt a felsőoktatási intézmény vagy annak bizonyos szakjai, programjai nem felelnek meg a képzési célnak, dönt a doktori iskola működésének felfüggesztéséről, illetve javaslatot tesz
a) az adott szakon (szakokon) a záróvizsgáztatási és oklevélkiadási jog gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztésére vagy visszavonására, illetve nem állami intézmények esetében az állami elismerés visszavonására;
b) a felsőoktatási intézmény megszüntetésére vagy az állami elismerés visszavonására;
c) a szükséges intézkedések végrehajtásának meghatározott időn belüli ellenőrzésére.”
25. §
Az Ftv. a következő 116/A. §-sal egészül ki:
“116/A. § Az Oktatási Minisztérium megállapodást köt az érintett minisztériumokkal a hatáskörükbe tartozó, a felsőoktatási intézmény által ellátott feladatokról, valamint a minisztérium által vállalt finanszírozási és egyéb kötelezettségekről.”
26. §
Az Ftv. 120. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Művészeti egyetem akkor létesíthető, illetve működhet, ha egy művészeti területen legalább két szakon képes és alkalmas a 3. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban foglaltakra.”
27. §
Az Ftv. 122. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Ha az akkreditálási eljárás során bizonyítást nyer, hogy a felsőoktatási intézmény nem felel meg a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 4. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, s azokat legkésőbb 2002. június 30-ig sem teljesíti, e határidő eltelte után önálló felsőoktatási intézményként nem működhet tovább, államilag elismert oklevelet nem bocsáthat ki, és képzési tevékenysége államilag nem finanszírozható. Az intézmény átszervezéséről vagy megszüntetéséről a fenntartó gondoskodik.”
28. §
Az Ftv. 123. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
“(9) Az 1996. szeptember l-je előtt a felsőoktatási intézményekben létesített szakosító továbbképzési szakokon a szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeinek hatályba lépéséig, de legkésőbb a 2001/2002-es tanévben indítható új évfolyam. A szakosító továbbképzési oklevél által tanúsított szakképzettség a munkakör betöltése és a foglalkozás (tevékenység) gyakorlása szempontjából egyenértékű az e törvényben meghatározott, szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettséggel.”
29. §
Az Ftv. 124/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Állami felsőoktatási intézményekben azon személyek esetében, akiknek megbízására, illetve kinevezésére e törvény szerint valamely testület választása, előterjesztése alapján került sor (rektor, főiskolai rektor, főigazgató, dékán, kari főigazgató, oktatási szervezeti egység vezetője, illetve helyetteseik), megszűnik a megbízás
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) lemondással;
c) visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel;
d) a törvényben meghatározott életkor betöltésével;
e) a vezető halálával;
f) az intézmény, a kar, illetve az adott szervezeti egység megszűnésével vagy átalakulása esetén.”
30. §
Az Ftv. 124/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“124/B. § A felsőoktatási intézmény vezetője (rektor, főiskolai rektor, főigazgató) a gazdasági feladatok tekintetében az intézmény – az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szabályok szerinti – egyszemélyi felelős vezetője.”
31. §
Az Ftv. 124/E. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
“m) tudományterület: a társadalomtudományok, az élő természettudományok, az élettelen természet- és műszaki tudományok, valamint az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésével és a 3. §-ban foglalt követelményekkel összefüggésben a hittudomány.”
32. §
Az Ftv. 125. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
“(7) Az egyetem, főiskola székhelyén kívül folyó képzés – a törvény 11/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti – akkreditálásának határideje 2002. június 30.”
V. Fejezet
záró és Értelmező rendelkezések
Záró rendelkezések
33. §
(1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jogutód intézmények tartalmi és szervezeti fejlesztéseihez és átalakulásához, valamint a felsőoktatási fejlesztési programban meghatározott feladatok megvalósításához szükséges források az Oktatási Minisztérium költségvetésében elkülönítetten kerülnek megtervezésre.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott jogelőd intézményre a II. fejezet rendelkezései közül kizárólag az 5. § (6) bekezdésének a), b), c), e) és g) pontját, a 6. § (3) és (4) bekezdését, valamint a 7. § (5) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az Előkészítő Testület és az IIT feladatkörét a jogelőd intézmény tanácsa látja el. Az 5. § (6) bekezdése c) pontjának megfelelően a jogutód intézmény vezetőjének személyére az oktatási miniszter a jogelőd intézmény vezetőjét terjeszti elő a jogelőd intézményben kapott megbízatásának hátralevő idejére. A gazdasági (fő)igazgató személyére vonatkozóan az 5. § (6) bekezdésének c) pontját kell megfelelően alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
34. §
(1) A felsőoktatási intézmény átalakítása: átalakításnak minősül az intézmények összeolvadása és különválása, vagyis
a) összeolvadás: az összeolvadó jogelőd intézmények vagyona, jogaik és kötelezettségeik az átalakulással létesülő új felsőoktatási intézményre, mint jogutódra szállnak át;
b) különválás: a két vagy több karra vagy karok együttesére különváló felsőoktatási intézmény vagyona, jogai és kötelezettségei a vagyonmegosztási javaslatban meghatározott módon szállnak át a különváló karral, illetve karok együttesével összeolvadt intézményre, mint jogutódra.
(2) Ahol e törvény jogelőd intézményről rendelkezik, azon az 1. § (1) bekezdésében felsorolt egyetemet – ideértve a különváló karok együttesét –, főiskolát és az egyes különváló karokat kell érteni.
(3) Címzetes rektor: eredeti megbízatásának lejártáig élvezi a jogelőd intézményben, illetve a különváló felsőoktatási intézményben a rektort megillető anyagi juttatásokat és kedvezményeket.
Hatálybalépés
35. §
(1) E törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.
(2) E törvény 8.-12. §-a, a 13. § (1) bekezdése, 14.-17. §-a, a 18. § (2) bekezdése, 19.-21. §-a, 26. §-a, 28.-32. §-a és a 33. § (1) bekezdése 2000. január 1-én lép hatályba.
(3) Az Ftv. 1. számú melléklete helyébe 2000. január 1-jén e törvény 1. számú melléklete lép.
(4) E törvény rendelkezéseit a katonai, illetőleg rendvédelmi felsőoktatási intézmények vonatkozásában az Ftv. 115. §-ában foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(5) A II. fejezet és a III. fejezet rendelkezései kizárólag az 1. § (1) bekezdésében meghatározott intézményekre vonatkoznak.
(6) A II. fejezet rendelkezéseit hatályba lépésüktől 1999. december 31-ig, a III. fejezet rendelkezéseit hatályba lépésüktől 2000. december 31-ig az Ftv. ellentétes tartalmú rendelkezéseinek vonatkozásában törvényi kivételnek kell tekinteni.
Hatályukat vesztő rendelkezések
36. §
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ftv. 4/A. §-a.
(2) 2000. január 1-jén hatályát veszti:
a) az Ftv. 12/A. §-a, 52. §-ának (6) bekezdése, 59/A.-H. §-a, 72. §-ának c) pontja és a 74. §-a (1) bekezdésének o) pontja;
b) az Ftv. 12. §-a (4) bekezdésének, a 74. §-a (1) bekezdése k) pontjának, a 74/A. §-a (1) bekezdésének, a 76. §-a (3) bekezdése a) pontjának, a 81. §-a (2) bekezdése a) pontjának, a 116. §-a (1) bekezdésének, és a 124/A. §-a (1) bekezdésének a felsőoktatási szövetségekre vonatkozó rendelkezései.
1. számú melléklet az 1999. évi. ..…. törvényhez
I.
EGYETEMEK
A)
Budapesti Közgazdasági és Államigazgatástudományi Egyetem, Budapest
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
Debreceni Egyetem, Debrecen
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
Gödöllői Egyetem, Gödöllő
Kaposvári Egyetem, Kaposvár
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest
Magyar Képzőművészeti Egyetem,
Miskolci Egyetem, Miskolc
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron
Pécsi Tudományegyetem, Pécs
Semmelweis Egyetem, Budapest
Szegedi Tudományegyetem, Szeged
Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest
Veszprémi Egyetem, Veszprém
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest
B)
a)
Egyházi egyetemek
Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen
Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest
Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
Országos Rabbiképző Intézet, Budapest
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest
b)
Magán, illetve alapítványi egyetemek
II.
FŐISKOLÁK
A)
Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely
Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest
Budapesti Műszaki Főiskola, Budapest
Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros
Eötvös József Főiskola, Baja
Eszterházy Károly Főiskola, Eger
Kecskeméti Főiskola, Kecskemét
Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest
Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza
Rendőrtiszti Főiskola, Budapest
Széchenyi István Főiskola, Győr
Szolnoki Főiskola, Szolnok
Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas
B)
a)
Egyházi főiskolák
Adventista Teológiai Főiskola, Budapest
Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Zsámbék
A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest
Baptista Teológiai Akadémia, Budapest
Egri Hittudományi Főiskola, Eger
Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom
Győri Hittudományi Főiskola, Győr
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen
Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa
Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs
Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest
Sapientia Szerzetesrendi Hittudományi Főiskola, Budapest
Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak
Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola, Budapest
Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged
Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc
Szent Pál Akadémia, Budapest
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Balatonkenese
Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola, Esztergom
Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest
b)
Magán, illetve alapítványi főiskolák
Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest
Gábor Dénes Főiskola, Budapest
Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár
Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya
Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, Budapest
Nemzetközi Üzleti Főiskola (International Business School), Budapest
Általános indokolás
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény, valamint a felsőoktatási intézmények létesítésének és megszüntetésének eljárási rendjéről szóló 96/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet nem tartalmaz részletes szabályokat a szövetségi forma kihagyásával egyesülő új integrált felsőoktatási intézmények átalakulási folyamatáról. E szabályok elsősorban az újonnan alakuló egyetemekre és főiskolákra vonatkoznak, és nem szólnak a már autonóm – döntési jogosultságokkal rendelkező –, önálló intézmények átalakulásáról. A különböző nagyságú, eltérő képzési profilú, esetenként eltérő jogállású intézmények átalakulási folyamatában számtalan konfliktushelyzet teremtődhet a szabályozatlanság következtében.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-okhoz
Az új intézmények megalapítását követően az új intézményi struktúrák létrehozása, az egyesülő intézmények sajátosságainak, tradícióinak megőrzése és illeszkedése, az új gazdálkodási, irányítási rendszerek létrejötte, az oktatás, kutatás zavartalansága, az oktatói kar, a nem oktatók és a hallgatói közösségek biztonsága érdekében indokolt a jogfolytonosság biztosítása mellett az átmeneti időszak külön szabályozása. Az átmeneti időszak védettségét biztosító szabályoknak egyaránt kell szolgálniuk az egyesülő intézmények érdekeinek védelmét, költségvetési biztonságát és az új integrált felsőoktatási intézmény eredményes működésének feltételeit.
Tekintettel arra, hogy az átmeneti időszakban a működés zavartalanságát biztosító szabályok érintik a törvényben és más jogszabályokban már megszerzett jogosultságokat, indokolt, hogy ezen időszakban a vagyonbiztonságot, a gazdálkodás feltételeit, valamint a képzés zavartalan folytatásának feltételeit biztosító szabályokat törvény tartalmazza. Az átmeneti rendelkezések egyrészt az új intézmények kialakulásának előkészítését szolgáló időszakban (1999.), másrészt az új intézmények működésének első évében (2000.) érvényes szabályokat tartalmazzák. A felsőoktatási szövetségben működő felsőoktatási intézmények az átalakítást előkészítő 1999. évben a kialakított szabályzataik alapján működnek.
A 3. §-hoz
Az új felsőoktatási intézményhálózatban öt felsőoktatási intézmény kara(i)ként működő egységek más felsőoktatási intézmény részeként működnek tovább. Ezért az átalakulás első lépéseként a különváló felsőoktatási intézmények költségvetési előirányzatait, vagyoni helyzetüket, jogaikat és kötelezettségüket egy vagyonmegosztási javaslatban kell rögzíteni. E javaslatban a különváló kar(ok)on folyó képzéshez, a működéshez a különválás előtti színvonalat biztosító anyagi és tárgyi feltételeket kell garantálni.
A vagyonmegosztási javaslatot az érintett jogelőd intézmények és a különváló felsőoktatási intézmény vezetői készítik elő, az intézményi tanács fogadja el és terjeszti tovább. Amennyiben a jogelőd intézmény és a leváló kar vezetői a vagyoni helyzetről, a költségvetési előirányzatok, a jogosultságok és kötelezettségek megosztásáról 1999. július 15-ig nem tudnak megállapodni, akkor a Kincstári Vagyoni Igazgatóság az oktatási miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével – valamint a jogelőd intézmény szakmai felügyeletében érintett miniszter véleményének figyelembevételével – dönt.
A 4-5. §-okhoz
Az átalakulásban részt vevő felsőoktatási intézmények önálló intézményként működnek 1999. december 31-éig. A törvény hatálybalépést követően kell előkészíteni az integrációt úgy, hogy 2000. január 1-jével az új felsőoktatási intézményekben a működés zavartalansága és jogszerűsége biztosított legyen.
A törvénytervezetben az intézményi autonómia tiszteletben tartásával teszünk javaslatot egy, az átalakítást előkészítő – de döntési jogosultságokkal nem rendelkező – Előkészítő Testület, valamint a vagyoni és költségvetési kérdésekben a döntést előkészítő bizottság (Gazdasági Előkészítő Bizottság) létrehozására. A Testületben az egyesülő intézmények kari struktúrájának megfelelően, karonként azonos létszámú az oktatói és hallgatói, illetőleg vezetői képviselet.
Az integrációt előkészítő folyamatban – a döntések meghozatala előtt – ahol illetékesek, biztosított az agrár és egészségügyi tárca részvétele mind a vagyoni, mind a gazdasági kérdésekben. A törvényjavaslat biztosítja annak lehetőségét, hogy a jogelőd felsőoktatási intézmények a pénzügyminiszter és az oktatási miniszter együttes döntése alapján az új felsőoktatási intézmény részjogkörű költségvetési egységeként (miniszteri döntés alapján a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek egyes jogköreivel rendelkezve) működjenek tovább.
Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (14. §) lehetővé teszi, hogy az oktatási miniszter (felügyeleti szerv) részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv besorolást adjon a költségvetési szerv egységeinek.
Az Előkészítő Testület az Ftv. előírásai szerint készíti elő az új intézmény alapdokumentumainak tervezetét, felvételi tájékoztatóját, javaslatot tesz az új kari struktúrára, a vezetői pályázatok kiírására, és lebonyolítja az ún. Ideiglenes Intézményi Tanács megválasztását.
A gazdasági természetű feladatok sorában e testület készíti elő a jogelőd intézmények költségvetésének ismeretében az új intézmény 2000. évi költségvetésének tervezetét. Ugyancsak e testület hozza létre a Gazdálkodási Előkészítő Bizottságot, amely a jogelőd intézmények vagyoni helyzetének alapján készíti el vagyonátvételi jelentését. A vagyonátvételi jelentésben foglaltak alapját képezik a vagyoni kérdésekben szükséges tárcaszintű intézkedéseknek.
Az átalakulás feszített ütemű feladatainak teljesítéséhez a jogi garanciákon túl, az Oktatási Minisztérium szakmai-pénzügyi segítségét és anyagi támogatását is biztosítani kell. A külső beavatkozás lehetőségét – a törvényben leírt módon – arra az esetre kell korlátozni, amikor a feladat-teljesítések elmaradása az érdemi integrációt, az új intézmény létrejöttét veszélyeztetné. Az Előkészítő Testület működése az új intézmény Ideiglenes Intézményi Tanácsának létrejöttével szűnik meg.
A 6. §-hoz
Az Előkészítő Testület által kidolgozott tervezetek véglegesítése és elfogadása már az Ideiglenes Intézményi Tanács feladatkörébe tartozik. Az Ideiglenes Intézményi Tanács, amelyet az egyesülő intézmények választási szabályzatuk alapján 1999. őszi félévében választanak meg, 2000-ben az új intézmény tanácsaként működik.
Az Ideiglenes Intézményi Tanács 1999. évi feladatai: a meghirdetett pályázatok alapján javaslatot tesz az intézmény vezetőjének és gazdasági főigazgatójának megbízására; elfogadja az Előkészítő Testület által kidolgozott Szervezeti és Működési Szabályzatot, valamint más a működést biztosító szabályzatokat, továbbá az alapító okirat tervezetét.
A 7. §-hoz
Az átalakulás évében (1999-ben) gondoskodni kell a jogelőd intézmények működésének a folyamatosságáról, ezért az ez évben lejáró rektori megbízások – pályázat nélküli – meghosszabbításának kezdeményezését tartjuk indokoltnak. Ugyancsak a folyamatosság garanciáját jelenti, hogy a jogelőd intézmények karként vagy kari struktúrájuk megtartásával működnek tovább a jogutód intézményekben. A tovább működő szervezetek vezetői megbízásai érvényességének, a tanácsok működése folyamatosságának, és az új intézmény alapdokumentumaival összhangban lévő szabályzatok hatályosságának kimondása az integrált intézmény oktató-kutató munkájának zavartalanságait biztosítja.
A címzetes rektori megbízás bevezetésével az átalakulás időszakában le nem járó és más vezetői megbízásban nem részesülő rektorok előkészítő munkáját, segítő közreműködését kívánjuk elismerni.
A 8. §-hoz
Részben a törvény 7. §-ában megfogalmazottak is az új integrált felsőoktatási intézmények működése első évének különös szabályait tartalmazzák. Az átmeneti szabályokban a kari struktúrával integrálódó intézmények vagyoni, szervezeti biztonságát növeli, hogy csak a karok egyetértésével dönthetnek az intézményi tanácsok a fenti kérdésekben.
A jogelőd karok működésének gazdasági feltételeit is biztosítani kell. Ezért került szabályozásra a feladatteljesítéshez kötött saját bevételek feletti önálló rendelkezés joga, valamint a normatív költségvetési támogatások közül a hallgatói és kutatási előirányzatok teljes összegének, továbbá az őket megillető képzési és fenntartási normatív támogatás legalább 90 %-ának karhoz történő rendelése. A működés fentiekben biztosított pénzügyi garanciái mellett természetes, hogy az előző év kötelezettségvállalásait és esetleges adósságterheit is ezek az egységek vállalják.
Az új intézmény első évében induló, de egy képzési ciklusig élő kötelezettség a jogelőd intézményben meghirdetett képzés feltételeinek folyamatos biztosítása, az adott szakokon tanuló hallgatók tanulmányainak befejezését garantáló szabály beiktatása.
A 9-32. §-okhoz
A felsőoktatási intézményhálózat átalakításával egy időben az egyetemek és a főiskolák létesítését és működését a felsőoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) megfelelő paragrafusainak módosításával újra kell szabályozni.
1. Az új felsőoktatási struktúrában az önálló főiskolák esetében – a képzési sajátosságok figyelembevételével – elegendő a legalább két szakon történő képzés előírása (9. §).
Mind a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szellemét követve, mind pedig az Ftv.-ben a hitéleti és világi képzés elválasztásának következetes megvalósítása érdekében a hittudományt a felsőoktatás szempontjából önálló tudományterületként kell értelmezni (30. §).
A művészeti egyetemek kritériuma, hogy egy művészeti területen több alapképzési szakon, szakirányú továbbképzésben, illetőleg doktori iskolában legyen alkalmas a képzés folytatására (25. §). A fenti feltételek teljesítésének határideje a felsőoktatási intézményekben 2002. június 30. (26. §).
2. Az Ftv. 1996. évi módosítása, illetőleg a 67/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények integrációs folyamatainak felgyorsítása érdekében az intézmények társulási formái közül, mint a teljes egyesülést célzó átmeneti társulási formát szabályozta a szövetséget.
A törvény a felsőoktatási szövetségek megszűnésének eredeti határidejét 1998. december 31-ében jelölte meg, ugyanis az új integrált felsőoktatási intézményeket kihirdető 1. számú melléklet 1999. január 1-jével lépett volna hatályba. A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény – az Ftv. módosításával – ezt a határidőt 2000. január 1-jére módosította. Tekintettel arra, hogy a felsőoktatási intézmények teljes egyesülését előkészítő szövetségek, mint társulási formák az új felsőoktatási intézményhálózat létrejöttével funkciójukat elveszítik, ugyanakkor a törvény lehetőséget biztosít a továbbiakban is a felsőoktatási intézmények társulásaira, indokolt a szövetségről szóló rendelkezések hatályon kívül helyezése (35. §).
3. A felsőoktatási intézmények integrációjával több szakirányban képzést folytató, nagyobb hallgatói létszámú többkarú főiskolák jönnek létre. Ezen főiskolák megnövekedett vezetői feladatai indokolják, hogy az intézmény vezetőinek társadalmi elismertsége és megnevezése azonos legyen az egyetemi vezetők elismertségével és megnevezésével. Indokolt, hogy a többkarú főiskolák vezetői főiskolai rektori megbízást kapjanak. Ugyancsak indokolt, hogy a karonként integrálódó önálló főiskolák vezetői kari főigazgatói megbízást kapjanak. Tekintettel arra, hogy a többkarú főiskolák főiskolai rektorainak megbízása csak alkotmánymódosítással rendelhető a köztársasági elnök hatáskörébe javasoljuk, hogy megbízásuk a miniszterelnök hatáskörében történjen (12-21. §, 28-29. §).
4. Ellentmondás alakult ki az állami felsőoktatási intézmények gazdasági (fő)igazgatóinak kinevezése jogi szabályozásában és a munkáltatói jogok gyakorlásában. A gazdasági (fő)igazgatók megbízását és felmentését kormányrendelet utalja miniszteri hatáskörbe, de az Ftv. ezt a jogkört nem rendeli a miniszterhez. Az ellentmondásos helyzet feloldása és a jogalkalmazás egyértelművé tétele érdekében – kiváltképp a több milliárdos költségvetéssel működő integrált intézmények létrejöttének időszakában – törvényben kell megerősíteni az oktatási miniszter jogosultságát a gazdasági (fő)igazgatók határozott idejű, de pályázat alapján több alkalommal is megismételhető megbízására (22. §). A megbízáson és felmentésen kívüli munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja.
5. A kilencvenes évek elejétől a felsőoktatási intézmények fenntartóinak köre kibővült, és az önálló szervezeti egységek létrehozása az intézmények hatáskörébe került. A jogi szabályozás az egyetemek, főiskolák és karok létrehozásának feltételeire korlátozódott. A felsőoktatás szolgáltatói feladatának sajátos értelmezése következtében olyan szervezeti egységek jöttek létre – pl. tagozatok, intézetek, konzultációs központok, kihelyezett képzési helyek, akadémiák, konzervatóriumok –, amelyek a képzés intézményi vagy kari szintű feladatait látják el anélkül, hogy a feladatnak megfelelő akkreditációjuk, alapításuk megtörtént volna. Ezen önálló szervezeti egységek az esetek többségében az intézmények székhelyétől távol, a legtöbb esetben az akkreditált felsőoktatási intézménnyel azonos képzést folytatnak. E sajátos képzési struktúrák a felsőfokon tanulni szándékozók számára biztosították az egyetemi, illetőleg főiskolai oklevél megszerzésének lehetőségét és hozzájárultak a regionális vagy helyi munkaerő-piaci feszültségek enyhítéséhez.
Az Ftv. 1996. évi módosításakor már felmerült a kihelyezett képzések szabályozásának igénye (Ftv. 11/A. §), de egyértelmű intézkedések hiányában a helyzet nem változott. A regionális szükségletekhez is jobban igazodó új felsőoktatási intézményhálózat létrejötte, a minőségbiztosítás érdekei és a felesleges párhuzamosságok kiküszöbölése is indokolttá teszi annak szabályozását, hogy székhelyen kívüli képzés csak kar szakmai irányítása alatt, önálló akkreditációt követően, miniszteri engedéllyel működjön.
A felsőoktatási intézmények – a felsőoktatási törvényben meghatározott keretek között – szervezetüket maguk alakítják ki. Az oktatási, kutatási szervezeti egységek létesítése – kar kivételével – az egyetemek, főiskolák hatásköre, ezért a zeneművészeti tanárképző intézetek és konzervatóriumok, valamint más intézetek működését az új felsőoktatási intézménynek a szervezeti és működési szabályzatában kell meghatároznia. Karrá fejlesztésükről, az Ftv. 14. fejezetében, illetve a 124/E. §-ában foglalt feltételek megléte esetén, a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács véleménye alapján – a felsőoktatással kapcsolatos feladatai körében – csak a Kormány dönthet. (9-10. §, 30. §)
6. Az integrált felsőoktatási intézmények regionális munkaerő-piaci feladatainak várható növekedése miatt indokolt a továbbképzés keretei között folyó alapképzésre épülő képzések összhangjának megteremtése. Az Ftv. megjelenését követően is a törvényben szabályozott szakirányú továbbképzések mellett a felsőoktatási intézményeknek jogosultsága volt szakosító továbbképzés meghirdetésére. E szakosító továbbképzési szakok szakirányú továbbképzési szakká történő átalakításának folyamata megkezdődött, de nem történt meg e munkálatok lezárásának határidőhöz kötése, valamint a szakosító továbbképzésben és a szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség viszonyának rendezése (27. §).
7. A megnövekedett jogkörű intézmények esetében, a lezajlott intézményi akkreditációk tapasztalatai alapján, indokolatlan minden egyes doktori program akkreditációja. Elegendő, ha a Magyar Akkreditációs Bizottság az akkreditált tudományág alapján a doktori iskolát akkreditálja, és ezen belül a programok hirdetése az egyetemi autonómia hatáskörébe kerül. Az integrálódó új felsőoktatási intézmények szakmai autonómiáját erősíti a szakirányú továbbképzési szakok, valamint az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések indításának intézményi hatáskörébe kerülése (13. §, 18. §, 22-24. §).