MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/861. számú

törvényjavaslat

a közterület-felügyeletről

Előadó: Dr. Pintér Sándor

belügyminiszter

Budapest, 1999. február

1999. évi  ...... törvény

a közterület-felügyeletről

Az Országgyűlés a közterületek rendjének védelme, a közterületen elkövetett kisebb súlyú jogsértések hatékonyabb megelőzése, megakadályozása, szankcionálása, az önkormányzati vagyon védelme, e feladatok ellátásához szükséges szervezeti keretek megteremtése, továbbá a feladatokat ellátó személyek jogállásának meghatározása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A közterület-felügyelet jogállása, szervezete és feladata

1.§ (1) A közterületi rend és tisztaság védelméről a települési önkormányzat közterület-felügyelet, illetőleg közterület-felügyelő útján gondoskodhat.

(2) Közterület-felügyeletet a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban - a helyi önkormányzatokról szóló törvény keretei között - a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület)  hozhat létre a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal belső szervezeti egységeként, közterület-felügyelet elnevezéssel.

(3) A közterület-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) feladatait a polgármesteri, a főpolgármesteri (a továbbiakban: polgármesteri) hivatalban alkalmazott  egy vagy több közterület-felügyelő (a továbbiakban: felügyelő) is elláthatja.

(4) A  felügyelet, illetőleg a felügyelő feladata:

a) a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése;

            b) a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, illetve szankcionálása;

            c) közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet  védelmében;

d) közreműködés a közrend, a közbiztonság védelmében;

e) közreműködés  az önkormányzati vagyon védelmében.

(5) A felügyelet feladatkörében, illetőleg saját hatáskörében eljáró felügyelő közfeladatot ellátó személy, aki a közterületi rend és tisztaság védelmében jogosult és köteles ellenőrizni, eljárást kezdeményezni vagy - kivételes esetben - az e törvényben meghatározott intézkedést megtenni.

(6)  A felügyeletnek, illetőleg a felügyelet részéről eljáró felügyelőnek feladatot törvény, kormányrendelet, az önkormányzat rendelete állapíthat meg. Az önkormányzat rendelete olyan feladatot állapíthat meg, melyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.   

(7) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg - a szabályzattal együtt elfogadott  - hivatali ügyrendben határozhatja meg a felügyelet  szervezeti formáját, a felügyelet, illetőleg a felügyelő feladatait. 

2.§ (1) A felügyelő a települési polgármesteri hivatal köztisztviselője. Közszolgálati jogviszonyára, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Felügyelőként egészségileg és fizikailag alkalmas magyar állampolgár alkalmazható.

(3)  A felügyelőnek - a  Ktv-ben meghatározottakon túl - vizsgát kell tennie e törvény és a végrehajtására kiadott rendelkezések ismeretéből.

II. Fejezet

A felügyelő intézkedési jogköre

Az intézkedések alkalmazásának közös szabályai

3.§ A felügyelő a feladatait az önkormányzat illetékességi területén közterületen - törvényben, kormányrendeletben, illetőleg önkormányzati rendeletben  meghatározott esetben közterületnek nem minősülő területen  -  látja el.

4.§ (1) A felügyelő a feladatát járőrszolgálat vagy őrszolgálat keretében  országosan egységes  formaruhában teljesíti.

(2) A felügyelő szolgálata teljesítésekor formaruhájára kitűzve viseli az országosan egységes, egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényt. A felügyelő - a helyi önkormányzat rendeleti szabályozása esetén - a település jelképét karjelzésként viseli.

5.§ A felügyelő intézkedés előtt köteles felügyelői minőségét szóban közölni, magát szolgálati igazolvánnyal és egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvénnyel igazolni. A szolgálati igazolvány tartalmazza a felügyelő arcfényképét, nevét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a felügyelői jelvény sorszámát.

6.§ (1) A felügyelő a képviselő-testület által meghatározottak szerint együttműködik a rendőrséggel, a polgári védelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal (a továbbiakban: rendvédelmi szervek), továbbá határterületen a határőrséggel.

(2) A rendvédelmi szervvel, a határőrséggel együtt eljáró felügyelő a rendvédelmi szerv, illetőleg a határőrség segítője.

(3) A felügyelő a képviselő-testület által meghatározottak szerint együttműködik az egyéb állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezettel, így különösen a polgárőrség helyi szervezetével, továbbá a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel.    

7.§ (1) A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében rendszeres, illetőleg folyamatos hatósági ellenőrzést végez   illetékességi  területén.   

(2) A felügyelő az intézkedéssel érintett személyről, az intézkedés vagy az eljárás szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, jogszabály előírásai szerint használható fel.

(3) Ha a kép- és hangfelvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, a kép- és hangfelvételt legkésőbb a felvétel készítésétől számított  hat hónap elteltével meg kell semmisíteni.

8.§ (1) A felügyelő köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a feladatkörébe tartozó jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely a feladatkörébe tartozó ügyben beavatkozást tesz szükségessé.

(2) A felügyelő intézkedése nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

(3) Több lehetséges intézkedés közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a legkevesebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

(4)  A felügyelő köteles a hozzáfordulóknak a tőle elvárható segítséget, illetve felvilágosítást megadni.   

9.§ A felügyelő eljárása során a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint azok személyzetének kiváltságait és mentességeit köteles tiszteletben tartani.

Adatkezelés

10.§ (1) A felügyelő az 1.§-ban szabályozott feladatkörében, feladatainak ellátásához személyes adatot kezelhet. A felügyelő a feladatkörébe tartozó iratokból az eljáró szerv részére személyes adatot csak törvényben meghatározott célból és adatkörben továbbíthat a hatósági eljárással érintett személyre vonatkozóan.     

(2) A felügyelő az érintett természetes személy azonosító adatait (családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév is, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, külföldiek esetében állampolgárság), lakcímét (lakóhelyének és tartózkodási helyének adatai), valamint az üggyel összefüggő adatokat kezeli.           

11.§ (1) Az igazoltatott személy azonosító adatait és lakcímét - a 12.§-ban    foglaltak kivételével - a felügyelő két évig kezelheti.

(2) A felügyelő jogosult további intézkedés céljából a kerékbilinccsel rögzített, valamint a feltartóztatott jármű  tulajdonosának  (üzemeltetőjének)  személyazonosító  adatait  és  lakcímét - térítés nélkül - átvenni az országos járműnyilvántartásból. Az ilyen módon szerzett adatokat az eredeti céltól eltérően a felügyelő nem használhatja fel.

(3) A felügyelő két évig kezeli a kerékbilinccsel rögzített, továbbá a feltartóztatott jármű adatait és a tulajdonos (üzemeltető) személyazonosító adatait, lakcímét.

12.§ A felügyelő feladatkörébe tartozó szabálysértési és államigazgatási eljárásokkal összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók.

13.§ (1) A Belügyminisztérium központi nyilvántartást vezet a felügyelőkről és a számukra kiadott felügyelői szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényről. A központi nyilvántartás tartalmazza a felügyelő családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a szolgálati igazolvány és a felügyelői jelvény sorszámát.

(2)  A felügyelő neve, a munkáltató szerv megnevezése és címe közérdekű adat, ezeket az adatokat a felügyelő előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.          

A felügyelői intézkedések

14.§ A felügyelő a közterületen felvilágosítást kérhet attól, akiről alaposan feltehető, hogy a felügyelői feladat ellátásához érdemi  tájékoztatást tud adni. A kérdezett az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg, kivéve, ha azzal magát vagy hozzátartozóját jogszabálysértéssel vádolná. A válaszadás idejéig a kérdezett személy feltartóztatható.

15.§ (1) A felügyelő feljelentés megtétele vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az érintettet személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely tartalmazza az érintett nevét, születési helyét és idejét, az állampolgárságát, valamint az arcfényképét és a sajátkezű aláírását. A felügyelő az általa ismert vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(2) Az igazoltatás - az igazoltatás okának egyidejű közlésével - csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. A személyazonosság megállapításáig az érintett feltartóztatható.

(3) Azt a személyt, aki személyazonosságát nem igazolja, annak megállapítására a legközelebbi rendőri szervhez a felügyelő   előállíthatja.  Ellenszegülés esetén az előállításhoz a Rendőrségről szóló törvény (a továbbiakban: Rtv.) szerint a rendőrség segítségét kell kérni. A rendőrség megérkezéséig a felügyelő az érintett személyt feltartóztatja.

16.§ A szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz az eljárás azonnali lefolytatása érdekében a felügyelő előállíthatja. Az elkövető ellenszegülése esetén a  15.§  (3) bekezdése szerint  kell eljárni.

17.§ A felügyelő a szabálysértés elkövetőjét - a cselekmény súlyától   függően - jogosult a jogszabályban meghatározott esetekben helyszíni bírsággal sújtani.

18.§ A felügyelő azt a dolgot, amelynek elkobzását a szabálysértésekről szóló törvény lehetővé, illetőleg kötelezővé teszi, átvételi elismervény ellenében visszatarthatja, illetőleg visszatartja és az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatóságnak adja át.

19.§ A felügyelő az intézkedéssel egyidejűleg köteles felhívni az elkövetőt a szabálysértés azonnali vagy ésszerű határidőn belüli megszüntetésére. A közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak megszegése vagy elmulasztása esetén a felügyelő köteles felhívni a kötelezettet az előírások betartására. 

20.§ (1) Ha a közterületen szabálytalanul elhelyezett, illetve a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó jármű balesetveszélyt nem jelent és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő az önkormányzat rendelete alapján kerékbilincset alkalmazhat.

(2) A jármű rögzítésekor a felügyelőnek a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos önkormányzati rendelet szabályai szerint kell eljárnia. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyelőséget nem terheli kártalanítási kötelezettség. A kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű tulajdonosát (üzemben tartóját, használóját) terheli.

(3) Ha a baleset folytán megsérült vagy elhagyott jármű elszállítása indokolt, a felügyelő intézkedés végett megkeresi az illetékes rendőri szervet, közlekedési hatóságot vagy az út kezelőjét.

(4) A felügyelő - a helyi közút kezelőjének megbízásából - a helyi közútról eltávolíttathatja a hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművet, amely közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt.

21.§  A felügyelő a helyi közúton jogosult feltartóztatni a köztisztasági szabályokat megszegő, továbbá a táblával jelzett behajtási tilalmat vagy korlátozást megszegő járművet.

22.§ A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő területet (épületet, építményt stb.) - a képviselő-testület rendelkezésére - lezárja, megakadályozza, hogy oda illetéktelen személy belépjen és az  illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolítja.

23. § (1) A felügyelő eljárására - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ügy jellegétől függően az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, illetőleg a szabálysértésekről szóló  törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az e törvényben szabályozott felügyelői intézkedések miatti jogorvoslatra az államigazgatási eljárás, illetőleg a szabálysértési eljárás szabályai az irányadók.

(3) Ha a felügyelői intézkedést követően a (2) bekezdésben említett eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panaszt az intézkedés napjától számított 8 napon belül a jegyzőhöz kell benyújtani.

(4) A jegyző a panasz tárgyában a beérkezéstől számított 8 napon belül az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint határozattal dönt. A határozat ellen a panaszos a fővárosi, megyei  közigazgatási hivatal vezetőjénél fellebbezéssel élhet.

III. Fejezet

A kényszerítő eszközök alkalmazásának

szabályai

24.§ (1) A felügyelő a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi erővel a cselekvést vagy a cselekvés abbahagyását célzó testi kényszert,  könnygázszóró palackot,  továbbá szolgálati kutyát alkalmazhat. A láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben kényszerítő eszközként szolgálati kutya nem alkalmazható. 

(2) A kényszerítő eszköz alkalmazására - ha az eset körülményei lehetővé teszik - az érintettet előzetesen figyelmeztetni kell.

(3) Amennyiben a kényszerítő eszköz alkalmazása következtében személyi sérülés történt, a felügyelő - a tőle elvárható módon - köteles gondoskodni a sérült személy elsősegélyben részesítéséről, szükség esetén a sérült orvosi ellátásáról. 

25.§ Szolgálati kutya - a törvényben meghatározott esetben is - csak akkor alkalmazható, ha a képviselő-testület annak igénybevételét rendeletben szabályozta.

26.§ (1) A testi kényszer, könnygázszóró palack és a szolgálati kutya alkalmazását az intézkedést követően haladéktalanul - legkésőbb az alkalmazást követő munkanapon - jelenteni kell a jegyző útján a felügyelet működési helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

(2) A testi kényszer, a könnygázszóró palack és a szolgálati kutya    alkalmazásának a jogszerűségét a felügyelet működési helye szerint illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

Értelmező és átmeneti rendelkezések

27.§  E törvény alkalmazása során

a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan  állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ide értve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét;

b) kényszerítő eszköz: testi kényszer, könnygázszóró palack,  szájkosárral ellátott, pórázon vagy póráz nélkül alkalmazott, kiképzett szolgálati kutya;

c) feltartóztatás: a felügyelőnek  az a  tevékenysége, amelynek során azt a személyt, aki a személyazonosságának igazolását megtagadja, vagy az igazolásra történő  felszólításnak  nem  engedelmeskedik, továbbá,  akitől felvilágosítást kér a felvilágosítás megadásának idejére, valamint a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt az intézkedés idejére vagy a további intézkedés megtételéig a helyszín elhagyásában korlátozza, vagy a helyszín elhagyásában megakadályozza.

28.§ (1) A felügyelet részére megállapított államigazgatási feladatokat és hatásköröket e törvény hatálybalépésétől a felügyelő látja el.

(2) A 3/1983. (I.29.) MT rendelet és a 16/1984. (III.18.) MT rendelet szerint létrehozott felügyelet jogutódja a felügyeletet alapító képviselő-testület polgármesteri hivatala.

(3) 2000. január 1-jéig a már működő felügyeletet a törvénynek megfelelően át kell szervezni, a közalkalmazott felügyelők foglalkoztatási jogviszonyát közös megegyezés esetén közszolgálati jogviszonnyá kell átalakítani. Az érintetteket e törvény hatálybalépéséig - a közszolgálati idő és iskolai végzettség alapján - a Ktv. szerint be kell sorolni.

(4) E törvény hatálybalépésekor felügyelői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a középfokú iskolai végzettség hiánya miatt nem szüntethető meg, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig kevesebb, mint öt év van hátra, vagy

            b) középfokú oktatási intézményben - a törvény hatálybalépését követő tanévben - megkezdi tanulmányait és az előírt időben a képesítést (végzettséget) megszerzi.

Felhatalmazó rendelkezések

29.§ Felhatalmazást kap

            a) az egészségügyi miniszter és a belügyminiszter arra, hogy állapítsa meg a felügyelők egészségi és fizikai  alkalmassági követelményeit;

b) a belügyminiszter arra, hogy állapítsa meg a helyszíni bírságolási eljárással kapcsolatos szabályokat, a felügyelői intézkedések, továbbá a kényszerítő eszközök rendszeresítésének, a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait, a formaruhára vonatkozó szabályokat, a szolgálati igazolvánnyal, a felügyelői jelvénnyel és a felügyelőkkel kapcsolatos központi nyilvántartás vezetésének, illetve a szolgálati igazolvány rendszeresítésének szabályait, valamint a felügyelők szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét.     

Hatálybalépés

30.§ (1) E törvény 2000. január 1. napján lép hatályba, a (4) és (5) bekezdésekben foglaltak a törvény kihirdetésének napján. 

(2)  A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

         a) a fővárosi közterület-felügyeletről szóló 3/1983. (I. 29.) MT rendelet,

         b) a közterület-felügyeletről szóló  16/1984. (III. 18.) MT rendelet.

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a közalkalmazottak jogállásáról  szóló 1992. évi  XXXIII. törvény  (a továbbiakban: Kjt.) 25/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(7) Az (1) - (6) bekezdések szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha az alapító a munkáltatót, illetve a munkáltató egy részét (szervezeti egységet) megszünteti és ezzel egyidejűleg az alapító vagy más jogi személy a feladat ellátására a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetet létesít.”

(4) A Kjt. III. része új VIII. fejezettel - ezen belül új 83/B., 83/C. és 83/D. §-okkal egészül ki:

“VIII. Fejezet

A közalkalmazott nyilvántartás

83/B. § (1) A munkáltató a közalkalmazottról az e törvény 4. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közalkalmazotti alapnyilvántartás). A  4. számú mellékletben nem szereplő körben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

(2) A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

83/C. § (1) A munkáltató közalkalmazotti alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.

(2) A közalkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

83/D. §  A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartásba - az érintetten kívül - a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:

a) a közalkalmazott felettese,

b) a minősítést végző vezető,

c) feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv,

d) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,

e) munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,

f) a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozóhatóság, az ügyész és a bíróság,

g) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,

h) az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv,

i) az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.”

(5) A Kjt. az e törvény 1. számú mellékletébe foglalt új, 4. számú melléklettel egészül ki.

I n d o k o l á s

a közterület-felügyeletről szóló

törvényjavaslathoz

Általános indokolás

A közterületek rendje és tisztasága a lakosság közérzetét, biztonságérzetét befolyásoló tényező. E rend és tisztaság hatékonyabb védelme céljából 1983. óta van lehetőség közterület-felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) létrehozására. A 3/1983. (I. 29.) MT számú rendelet a fővárosi felügyelet felállításának teremtette meg a jogi alapját. A 16/1984. (III. 18.) MT sz. rendelet pedig a városokat, illetőleg a gyógy- és üdülőterületi településeket hatalmazta fel szervezet átalakításra.  E korabeli,  a  maga  nemében  új lehetőségeket  teremtő  rendeletek - változatlan szöveggel - ma is hatályosak. 

Az MT rendeletek szerint a felügyeletek feladata elsődlegesen a közterületek rendjére, tisztaságára vonatkozó szabályok végrehajtásának  ellenőrzése,  a   jogi   normákba   ütköző cselekmények megelőzése, meggátlása, továbbá a közterületen folytatott - engedélyhez kötött - tevékenységek szabályszerűségének ellenőrzése.

A felügyelet a feladatai végrehajtásáról a közterület-felügyelő (továbbiakban: felügyelő) útján gondoskodik. A felügyelő állandó, folyamatos feladata a hatósági ellenőrzés, melyhez kivételesen intézkedés vagy intézkedés kezdeményezése kapcsolódik.

Bár a közterületi rend és tisztaság biztosítása települési önkormányzati feladat, jogszabály mégsem kötelezi az önkormányzatokat felügyeletek létrehozására. Jelenleg mintegy 200 felügyelet működik. A nagyobb lélekszámú önkormányzatok önálló költségvetési szervként hozták létre e szervezeteket, ahol a felügyelők - általában - közalkalmazotti státusban vannak.

A kisebb lakosságszámú önkormányzatok a polgármesteri hivatalokban köztisztviselőként foglalkoztatják a felügyelőket (az összes felügyelő  35%-át). A vázolt szervezeti keretek között összesen mintegy 1100 felügyelő végzi munkáját.

Az ismertetett jogi eszközök birtokában a felügyelők ma már gyakran kényszerülnek olyan helyzetekben is eljárni, amikor az intézkedéssel szemben ellenállással kell számolni. A jelenlegi, elsősorban nagyvárosi, üdülőhelyi közbiztonsági helyzet alapján kialakult az az általános vélemény, hogy a  közterületi jogsértések elleni hatékony fellépés, az ilyen cselekmények megelőzése, megakadályozása, illetve szankcionálása "erősebb"  intézkedési jogkört igényel. A viszonylag gyakori veszélyhelyzetek tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a felügyelők jogköre szűk, eszköztáruk - mind feladataik teljesítése, mind önvédelmük biztosítása tekintetében - nem elégséges.

Ugyanakkor az is látszik, hogy a hatályos szabályozás nem rendezi a célszerű és ésszerű mértéket meghaladó felügyelői fellépés elleni védelmet, jóllehet az intézkedések a legtöbb esetben  az  állampolgárok alapvető jogait érintik.

A felügyeletre vonatkozó hatályos normák már nem elégítik ki az igényeket és nem felelnek meg a jogállami követelményeknek sem. A kérdéskör rendezése új szabályozást igényel. Az új szabályozással szembeni követelmények  érintik a szabályozás szintjét, a felügyeletek jogállását, feladatait és szervezetét, a felügyelők közalkalmazotti-közszolgálati státusát, intézkedési jogkörét, az általuk alkalmazható kényszerítő eszközöket, az állampolgárok jogainak aránytalan korlátozásával szembeni jogi biztosítékokat.

Mindezek alapján a Javaslat a megfelelő és szükséges jogforrási szintű szabályozásra irányul. A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, szabályozási jogkörét kizárólag törvény határozhatja meg. Ugyancsak törvényi szintű szabályozást igényel a felügyelők jogállása, továbbá intézkedései, valamint az intézkedések arányosságának biztosítása, azaz az állampolgárok védelme jogaik aránytalan korlátozásától.

A felügyeletek létrehozása nem kötelező. Ha azonban a települési önkormányzat a felügyelet létrehozása mellett dönt, azt már csak a Javaslat által rögzített formában teheti, illetve a működő felügyeleteket is ennek megfelelően át kell alakítani. A Javaslat rendezi az alapító önkormányzat feladat-meghatározásra, a szervezeti és működési rend szabályozására  vonatkozó jogkörét is azzal a megkötéssel, hogy a  felügyelet a polgármesteri hivatal részeként működik.

A felügyelet a feladatait a felügyelők útján látja el.

A felügyelők közhatalmi jogosítványokkal rendelkeznek: hatósági jogkört gyakorolnak, meghatározott feltételek esetén a törvény szabályozta kényszert alkalmazhatnak. E jogkörök akkor  gyakorolhatók eredményesen, ha a felügyelők a gyakorlati érvényesítéshez szükséges eszközökkel is rendelkeznek. A Javaslat ezért mind a felügyelők intézkedéseit, mind pedig az azok végrehajtására igénybe vehető  kényszerítő eszközöket is szabályozza.

A Javaslat a felügyelők jogosítványainak közhatalmi jellegéből kiindulva rögzíti, hogy a felügyelők polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők. Ebből következően - eltérő rendelkezés hiányában - a felügyelőkre a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni.

A felügyelők intézkedése egyúttal az érintett állampolgár alapvető jogainak korlátozását jelentheti. Ezért fontos, hogy a szabályozás biztosítsa az ilyen intézkedések arányosságát, a korlátozás ésszerű mértékét, akadályozza meg az aránytalan, szükségtelen korlátozást.

A Javaslat a felügyeletek létrehozása óta eltelt időszakban felhalmozódott, törvényi szabályozást igénylő kérdések rendezésével megszünteti a jelenlegi szabályozási hiányosságokat, rendezi a szervezeti, a közhatalmi jogok gyakorlásával, a foglalkoztatással  összefüggő tárgyköröket. A felhatalmazó rendelkezések biztosítják a végrehajtási szabályozás jogalapját, a helyi igények önkormányzati szabályozásban történő  figyelembe vételét. A tervezet egyúttal lezárja a közbiztonság, a személyi és vagyonbiztonság, a közterületi rend érdekében tevékenykedő szervezetek jogi rendezésének sorát.

Részletes indokolás

Az 1-2.§-okhoz

A jelenleg hatályos szabályok szerint felügyeletet a fővárosban, a városokban, illetőleg a gyógy- és üdülőterületi településeken lehet létrehozni. A Javaslat ezzel szemben minden települési önkormányzatnak biztosítja ezt a lehetőséget. A fővárosban ez a szabály a helyi önkormányzati törvény keretei között alkalmazható. A helyi önkormányzati feladat- és hatásköröknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztásáról szóló rendelkezések szerint a közterület-felügyelet szervezetét és feladatait a fővárosi önkormányzat szabályozza rendeletében. Ugyanakkor a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján a közgyűlés saját feladat- és hatásköréből megállapodás alapján átadhat feladat- és hatásköröket a kerületi önkormányzatnak. Továbbá biztosítja a közgyűlésnek azt is, hogy a feladatkörében alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást adjon a kerületi képviselő-testületnek a rendelet-alkotásra.

Az országos gyakorlat szerint a jelenleg működő felügyeletek egy része önkormányzati költségvetési szerv. Másik részük “egyes szolgáltató feladatokat ellátó önkormányzati intézmények” belső szervezeti egységeként működik. Ezekben a szervezetekben a felügyelőket közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják.

A kisebb lélekszámú önkormányzatok a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeként hoztak létre felügyeleteket vagy alkalmaznak - köztisztviselői jogviszonyban álló - felügyelőket.

A Javaslat egységesíti a jelenlegi gyakorlatot. Kimondja, hogy a közhatalmi jogosítványokkal felruházott felügyelő közfeladatot ellátó köztisztviselő. A foglalkoztatási jogviszony mellett a felügyelet szervezeti formáját is egységesíti a Javaslat. Felügyelet - a törvény hatálybalépésétől kezdődően - csak polgármesteri hivatal belső

szervezeti egységeként szervezhető, illetve működtethető. A felügyelet feladatait ott, ahol külön szervezetre nincs szükség, a polgármesteri hivatalban foglalkoztatott felügyelő is elláthatja.

A polgármesteri hivatal köztisztviselőjeként alkalmazott felügyelőre a továbbiakban a polgármesteri hivatal ügyintézőre vonatkozó szabályok lesznek érvényesek - a Javaslatban foglalt eltérésekkel.

A felügyeletről szóló MT rendelet szerint a felügyelet feladata különösen a közterületi rendre vagy tisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése;  a közterület rendjét vagy tisztaságát védő jogszabályokba ütköző cselekmények elkövetésének megelőzése, illetve meggátlása; a közterületen folytatott - engedélyekhez kötött tevékenységek szabályszerűségének ellenőrzése; továbbá vagyonvédelmi feladatok ellátása. Az MT rendelet mellett egyéb jogszabályok, így önkormányzati rendeletek, ágazati törvények is meghatároznak feladatot a felügyeleteknek. Így - egyebek mellett - a felügyeletek közreműködnek építésügyi hatósági ellenőrzésekben vagy a jövedéki adókról és a jövedéki termékek forgalmáról szóló törvények végrehajtásában. A Javaslat - a hatályos szabályozásra alapozva, keretjelleggel  -  mindezeket  a  feladatokat  tartalmazza.   Ugyanakkor

-  mintegy megjelölve a továbbfejlesztés irányát - a Javaslat újabb   feladatokat is meghatároz a felügyeletnek és a felügyelőnek.

A felügyeletek és a felügyelők kibővített, illetve a  tovább bővíthető feladatköre nem változtat azon, hogy a felügyelő változatlanul ellenőrző, intézkedést kezdeményező és kivételesen - törvényi korlátok között - intézkedő személy. 

A felügyelet, illetve a részéről eljáró felügyelő hatósági jogosítványokkal   felruházott   személyként   jár el.   Ezért   a  Javaslat

- garanciális okból - előírja, hogy a képviselő-testületek rendeletben szabályozzák a felügyelet alapvető feladatait és szervezeti rendjét.

A  felügyelet az általánosságban meghatározott feladatait a részéről eljáró személy - a felügyelő - útján látja el. A konkrét hatósági jogosítványok viszont a felügyelőt illetik meg. A fokozott büntetőjogi védelem érdekében a Javaslat a felügyelőt közfeladatot ellátó személynek minősíti.

A felügyelő alkalmazási feltételeit a Javaslat a fokozott fizikai, idegi megterhelésre tekintettel - a Ktv. szabályait kibővítve - határozza meg. Felügyelőként csak külön jogszabályban meghatározott, egészségi és fizikai feltételeknek megfelelő személy foglalkoztatható.

A 3-13.§-okhoz

A felügyelő a feladatait  az alapító önkormányzat közigazgatási területén, közterületen látja el. A feladatok jellegéből adódóan a közterület fogalma a felügyelő hatáskör-gyakorlásához igazodóan, a jogszabályokban meghatározott tartalommal értendő. A jégen tartózkodás, a tiltott helyen fürdés, veszélyeztetés kutyával vagy a táborozás szabályainak betartása, ellenőrzése során természetszerűleg nem alkalmazható például az épített környezet védelméről szóló törvény közterület fogalma.

A felügyelő a járőrszolgálatot, illetve a vagyonvédelmi őrszolgálatot    formaruhában látja el.  A formaruha országosan egységes jellemzőit a belügyminiszter határozza meg.

A visszaélések elkerülése céljából, továbbá az állampolgári jogbiztonság érdekében a felügyelőnek országosan egységes, azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényt kell viselnie és intézkedése előtt előírásszerűen igazolnia kell magát.

A települési közrend és közbiztonság érdekében az állami és önkormányzati szerveknek együtt kell működniük. Ezért a Javaslat kötelezővé teszi a felügyelők számára, hogy az alapító önkormányzat által meghatározottak szerint együttműködjenek a rendvédelmi, a határőrizeti és más állami, önkormányzati szervekkel, a társadalmi  vagy egyéb szervezetekkel.

A felügyelő feladatainak ellátásához nélkülözhetetlen az illetékességi területen végzett rendszeres és folyamatos ellenőrzés.

A felügyelő - jelenleg is adott - intézkedési kötelezettségét a Javaslat fenntartja. A felügyelői intézkedések viszont - esetenként - az érintett

állampolgár alapvető jogainak korlátozását jelenthetik. Ezért alapvetően fontos, hogy a szabályozás biztosítsa az ilyen intézkedések arányosságát, a korlátozás ésszerű mértékét, ugyanakkor akadályozza meg az aránytalan, szükségtelen korlátozást. A Javaslat meghatározza a felügyelők azon kötelezettségeit, amelyekkel ezen állampolgári alapértékek megóvása - a felügyelő tevékenységének eredményessége mellett -  biztosíthatók.

A bizonyítási nehézségek csökkentése, a eljárások gyorsabb lefolytatása érdekében a Javaslat lehetővé teszi, hogy az intézkedés kapcsán a felügyelő kép- és hangfelvételeket készítsen. Ugyanakkor a kép- és hangfelvételek, továbbá a személyes adatok - az érintett állampolgár személyes adatainak védelméhez fűződő érdekét szem előtt tartó -  kezeléséről is rendelkezik.

A 14-23.§-okhoz

A megváltozott közterületi viszonyok következtében a felügyelői intézkedések körének bővítése is időszerűvé vált. A Javaslat az  igényekhez képest mértéktartóan bővíteni a felügyelők eszköztárát. Megtartja az eddig is alkalmazott intézkedéseket. Ezek: a hatósági ellenőrzés, igazoltatás, helyszíni bírságolás, feljelentés, előállítás, a jogszabály alapján elkobozható  dolog visszatartása.

A felügyelői eszköztár bővül a felvilágosítás-kérési joggal, amelyet feltartóztatás lehetősége tesz hatékonyabbá.

A belterületi utak nagyobb része helyi önkormányzati tulajdonban van. A forgalomszabályozás, a helyi közlekedés feltételeinek biztosítása - zömében - önkormányzati feladat. A közterületek közlekedési célú védelme céljából az önkormányzatok rendeletet  alkothatnak és ezen belül elrendelhetik kerékbilincs alkalmazását és a jármű elszállítását. A felügyelet, mint ellenőrzésre és intézkedésre feljogosított szerv foganatosíthatja ezt az intézkedést. Ezért a Javaslat nevesíti ezt  a felügyelői az intézkedést, meghatározva, hogy az eljárás során a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos helyi  önkormányzati  rendeleti   szabályokat  kell betartani. A  Javaslat - emellett - lehetőséget biztosít a felügyelő részére, hogy az önkormányzati közúton szemetelő, azt szennyező járművet intézkedés céljából feltartóztassa. Megilleti a megállítási jog a felügyelőt akkor is, ha a helyi  közúton a táblával jelzett behajtási tilalmat szegik meg.

A felügyelő az önkormányzat által meghatározott területen vagyonvédelmi feladatokat is elláthat. A Javaslat garanciális szempontból kiemeli, hogy a felügyelő kizárólag önkormányzati vagyon védelmét láthatja el és csak a képviselő-testület rendelkezése alapján.

A felügyelő közigazgatási ügyekben (államigazgatási, szabálysértési ügyekben) jár el. Eljárására az ügy jellegétől függően az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény, illetve a szabálysértésekről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Amennyiben államigazgatási vagy szabálysértési ügy indul, az azzal összefüggő felügyelői intézkedés ellen jogorvoslati igény az eljárásban elbírálható. Minden más esetben a panaszt - 8 napon belül - a jegyzőnél lehet benyújtani, aki az ügyben az államigazgatási eljárás szabályai szerint jár el. 

A 24-26.§-okhoz

A hatályos szabályozás szerint a felügyelő az életét, testi épségét veszélyeztető, szabadsága ellen irányuló támadás elhárítása érdekében, önvédelmi eszközként könnygázszóró palackot alkalmazhat. A közbiztonság romlása következtében viszont indokolt újabb, már nemcsak önvédelmi, hanem kényszerítő eszközök alkalmazását lehetővé tenni.

Az intézkedéssel szembeni ellenszegülés vagy a helyszín (menekülésszerű) elhagyása esetén ugyanis a felügyelőnek jelenleg nincs eszköze az intézkedés foganatosításához. A Javaslat ezt a helyzetet megszünteti. Lehetővé teszi, hogy a felügyelők kényszerítő eszközöket - testi kényszert, könnygázszóró palackot és a helyi körülményektől függően szolgálati kutyát - alkalmazhassanak. A

szolgálati kutya esetében, a helyi körülmények ismeretében az önkormányzat képviselő-testülete jogosult dönteni arról, hogy a felügyelők szolgálati kutyát alkalmazhatnak-e. (Ezek a magyar jogrendszerben elfogadott kényszerítő eszközök közül a legenyhébbek.)

A kényszerítés az intézkedéssel vagy az intézkedővel szemben megnyilvánuló aktív vagy passzív ellenállás leküzdését jelenti, többnyire a személyi szabadság átmeneti korlátozása révén. Erre tekintettel a Javaslat előírja, hogyha az eset körülményei lehetővé teszik, az érintett személyt figyelmeztetni kell a   kényszerítő eszköz alkalmazására.

A kényszerítő  eszközök alkalmazására kivételes, rendkívüli esetekben kerülhet sor. Mivel ez az állampolgárok alapvető jogait érinti, alkalmazásukat jelenteni kell a jegyző útján az illetékes rendőrkapitányságnak. Az intézkedés jogszerűségét az illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki.

A 27-28.§-okhoz

A felügyelet és a felügyelők tevékenységi körét, feladatait meghatározó normák a védendő értékektől függően határozzák meg a felügyelők illetékességi területét, azokat a “közterületeket”, ahol a felügyelők intézkedésre jogosultak. Így például az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV.14.) Korm. rendelet intézkedési jogot biztosít a felügyelőknek: kutyával veszélyeztetés esetén vadászterületen, illetve közforgalmú közlekedési vállalat járművein; a tiltott fürdés vagy a jégen tartózkodás szabályainak megszegése esetén az ún. szabad vizeken. A hatályos szabályokból kiindulva ezért a Javaslat a lehető legszélesebb, a feladatellátás által igényelt módon határozza meg alkalmazásában a “közterület” fogalmát. 

A Javaslat felsorolja a felügyelő által alkalmazható kényszerítő eszközöket, ugyanakkor - hasonlóan a rendőrségről szóló törvényhez - a Kormányt, illetőleg a belügyminisztert hatalmazza fel, hogy azok rendeltetésszerű használatát és alkalmazásuk részletes eljárási rendjét szabályozzák.       

A működő felügyeletek egy része a feladatait közalkalmazott felügyelők útján látja el. A Javaslat alapján a felügyelői hatásköröket, hatósági jogköröket már csak köztisztviselő gyakorolhatja. Ezért az érintett felügyeleteket a törvény hatálybalépésének napjáig át kell szervezni, a közalkalmazotti jogviszonyt - megegyezést követően - közszolgálati jogviszonnyá kell átalakítani.

A 29.§-hoz

A Javaslat a végrehajtásához szükséges, törvényi szabályozást nem igénylő jogalkotási feladatok elvégzésére megadja az egészségügyi és a belügyminiszter  számára szükséges szabályozási felhatalmazást.

A 30.§-hoz

A Javaslat a hatálybalépés időpontját úgy állapítja meg, hogy a törvény végrehajtásában érintettek számára elég idő jusson az átszervezések előkészítésére, a jogalkotásra.

A Javaslat egyúttal hatályon kívül helyezi a hatálybalépéssel szükségtelenné vált jogszabályokat és a jogrendszeri illeszkedés biztosítása céljából elvégzi a szükséges törvény-módosításokat.

1. számú melléklet

“4. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre

A közalkalmazott

I.

* neve (leánykori neve)

* születési helye, ideje

* anyja neve

* TAJ száma, adóazonosító jele

* lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma

* családi állapota

* gyermekeinek születési ideje

* egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

II.

* legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

* szakképzettsége(i)

* iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai

* tudományos fokozata

* idegennyelv-ismerete

III.

* korábbi munkaviszonyban (64.§ (2) bek., 87.§ (2)-(4) bek.) töltött időtartamok megnevezése

* a munkahely megnevezése

* a megszűnés módja, időpontja

IV.

* a közalkalmazotti jogviszony kezdete

* állampolgársága

* a jogviszony létesítéséhez szükséges, az erkölcsi bizonyítvány száma, kelte

* a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok

V.

* a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele

* e szervnél a jogviszony kezdete

* a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői megbízása, FEOR-száma

* címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai

* a minősítések időpontja és tartalma

* hatályos fegyelmi büntetése

VI.

* személyi juttatások

VII.

* a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama

VIII.

* a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai

IX.

* A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai (41.§ (1)-(2) bek.).”