A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/997. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
A KÖZOKTATÁSRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXIX. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL
Előadó: Pokorni Zoltán
oktatási miniszter
1999. március
1999. évi
...... törvény
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
1. §
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“1. § E törvény szabályozása kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre-oktatásra, a kollégiumi nevelésre-oktatásra, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója.”
2. §
A Kt. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Az óvoda, az iskola, a kollégium - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között - felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében
a) a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel,
b) a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját.”
3. §
A Kt. 4. §-ának (4) bekezdése a következő utolsó mondattal egészül ki:
“Az óvoda, az iskola és a kollégium a fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatainak ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel.”
4. §
A Kt. 6. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
“(5) Annak a gyermeknek, aki az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait az 1998/99. tanévben kezdte meg, illetve ezt követően kezdi meg, tankötelezettsége két évvel meghosszabbodik annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizennyolcadik életévét, illetve tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a huszadik életévét.
(6) Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és – a nagykorúvá vált tanuló kivételével – a szülő közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója írásban tudomásul veszi.”
5. §
A Kt. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a Kt. a következő 8/A-8/B. §-sal egészül ki:
“8. §
(1) A nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő-oktató munka szakaszai a következők:
a) az óvodai nevelés szakasza,
b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza,
c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza (a továbbiakban a b)-c) pont alattiak együtt: az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza),
d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza.
(2) Az óvodai nevelés szakasza a gyermek három éves korában kezdődik, és - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - tart annak az évnek augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti.
(3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó, illetve az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszra.
(4) A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik és az iskola típusától függően a tizedik, illetőleg a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be.
(5) Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza a középfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be.
(6) Az óvodai nevelés szakaszának alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg e törvény preambulumában, 4. §-ának (1) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(2) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban.
(7) Az óvodai nevelő munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, valamint a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.
(8) Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervben szereplő műveltségi területekre épülő kerettantervek biztosítják.
(9) A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az általános műveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelő-oktató munka kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség és képességjellegű követelményeit e törvény preambulumával, 4. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(3) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban.
8/A. §
(1) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza
a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás,
b) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók iskolai nevelése-oktatása
sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.
(2) A kerettanterv tartalmazza
a) a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelező és közös követelményeit, a kerettantervben található tananyag elsajátításához, illetve a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámot, a kerettantervtől való eltérés szabályait,
b) az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló kötelezően, illetve szabadon felhasználható időkeretet, továbbá ezek felhasználásának szabályait,
c) a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban részt vevő iskoláknak a kisebbségi nevelés-oktatás tartalmi követelményeit.
(3) Az egyes kerettantervek az elsőtől-nyolcadik évfolyamig az alapfokú oktatás szakaszaihoz, a kilencedik-tizenharmadik évfolyamig az iskola típusától függően határozzák meg az iskolai nevelés-oktatás közismereti tantárgyainak követelményeit. A nevelő-oktató munka szakaszaiban, illetve az egyes iskolatípusokban folyó nevelő-oktató munkához több kerettanterv is kiadható.
(4) Az iskola a nevelő-oktató munkáját több kerettanterv alapján is megszervezheti.
(5) Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magába foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot.
(6) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelő-oktató munkát érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.
8/B. §
(1) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést biztosító óvoda, iskolai nevelést és oktatást végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét is. Az irányelveket az oktatási miniszter adja ki az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után.
(2) A két tanítási nyelvű iskolákban a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv elkészítésénél az iskola figyelembe veszi a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében foglaltakat is.
(3) A fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat.
(4) A kollégiumok a Kollégiumi nevelés országos programjában foglaltaknak megfelelően készítik el a pedagógiai programjukat. A Kollégiumi nevelés országos programjának tartalmaznia kell a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kulturális, anyanyelvi nevelésének feladatait is.
(5) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka tekintetében a 8. §-ban, az (5) bekezdés kivételével a 8/A. §-ban, valamint a 8/B. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a (14) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv az oktatási miniszter által – művészeti áganként – kiadott Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A művészeti ágak a következők: zeneművészet, táncművészet, képző-, iparművészet, színművészet-bábművészet művészeti ágak.
(6) Az oktatási miniszter az (1)-(5) bekezdésben szabályozott irányelveket, tantervi programot az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után adja ki.
(7) A kerettanterveket az oktatási miniszter adja ki az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésének kikérése után. A kerettantervnek, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással.
(8) A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban a nevelő-oktató munka az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai program alapján folyik. A szakmai tantárgyak központi programjának (tantervének) [a továbbiakban: központi program (tanterv)] kiadásáról a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény rendelkezik. A központi programban (tantervben) meghatározhatók - az oktatási miniszter egyetértésével – szakmai előkészítő ismeretek is.
(9) Az alternatív pedagógiai követelmények, módszerek szerint nevelő-oktató iskolák, az egységes iskola, a hat és nyolc évfolyamos gimnázium – a kerettantervben meghatározottak szerint – eltérhet a 8/A. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaktól. Az értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató iskola a (3) bekezdésben meghatározott irányelvben foglaltak alapján eltérhet a 8/A. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaktól.”
6. §
(1) A Kt 9. §-a (1) bekezdésének hatodik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata.”
(2) A Kt. 9. §-a (2) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését. “
7. §
A Kt. 11. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A tanuló joga különösen, hogy]
“k) tanulmányai során – a kerettantervben, a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust.”
8. §
A Kt. 16. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus foglalkoztatása – a 17. §-ban meghatározott feltételek szerint – pedagógus-munkakörben vagy szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történik. A 17. § (1)-(4) bekezdésben foglaltakat az óraadó tanár tekintetében is alkalmazni kell.”
9. §
(1) A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:]
“g) szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyat vagy szakmai előkészítő ismeretet, valamint a szakmai alapozó és a pályaorientáció ismeretet oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú, a pályaorientáció és a szakmai alapozó oktatásban továbbá a d) pontban meghatározott;”
[végzettség és szakképzettség]
(2) A Kt. 17. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Idegen nyelv oktatására – minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.”
(3) A Kt. 17. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv, az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához pedagógus-munkakörben – a nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva – az alkalmazható, aki
a) nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi tanítói oklevéllel rendelkezik,
b) az (1) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint az iskolai és kollégiumi nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító tanítói, tanári, nyelvtanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik,
c) az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá az alapképzésben vagy a szakirányú továbbképzésben elsajátította az adott tantárgy kisebbségi oktatásához szükséges nyelvi ismereteket,
d) a Magyar Köztársaságban honosított, az (1) bekezdés szerinti pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, a tanítás nyelvének megfelelő oklevéllel rendelkezik.”
(4) A Kt. 17. §-a (5)-(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) Azt, aki az (1)-(4) bekezdésben előírt felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben pedagógus-szakvizsgát (továbbiakban: pedagógus-szakvizsga) tett, szakvizsgázott pedagógus-munkakörben kell foglalkoztatni.
(6) A pedagógus szakvizsgára történő felkészülés
a) hozzájárul az alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez,
b) hozzájárulhat a vezetői, a szakértői, a vizsgaelnöki, a vezetőtanári, (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) tevékenységhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatások, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásához szükséges ismeretek megszerzéséhez, továbbá
c) az alapképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújthat.”
10. §
(1) A Kt. 19. §-ának (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi a)-i) pont jelölése b)-j) pontra változik:
[(1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy]
“a) személyét, mint a pedagógus közösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,”
(2) A Kt. 19. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy]
“a) nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,"
(3) A Kt. 19. §-a (7) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy]
“e) a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására,
(2) A Kt. 19 §-ának (7) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül ki:
[(7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy]
“h) a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,
i) a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön.”
11. §
(1) A Kt. 20. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei:]
“f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény;”
(2) A Kt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, kollégium.”
12. §
(1) A Kt. 24. §-a (1) bekezdésének első mondata a következők szerint módosul:
“Az óvoda hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, - ha jogszabály másképp nem rendelkezik – legfeljebb hétéves korig nevelő intézmény.”
13. §
A Kt. 25. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Az iskolai oktatásban az első évfolyamtól kezdődően – az iskolatípustól függően – a tizedik, a tizenkettedik, illetőleg a tizenharmadik évfolyamig bezárólag – az alapfokú művészetoktatási intézmény kivételével – a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. A tizedik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapműveltségi vizsgára történő jelentkezésre jogosít.”
14. §
A Kt. 26. §-a (4)-(5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik.
(5) Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre.”
15. §
(1) A Kt. 27. §-a (1)-(4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (5)-(10) bekezdés jelölése (6)-(11) bekezdésre változik:
“(1) A szakiskolának - a (7) és a (12) bekezdésben meghatározott kivétellel – kilencedik-tizedik és legalább két szakképzési évfolyama van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott esetben a szakképzési évfolyamok száma ettől eltérhet.
(2) A kilencedik-tizedik évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik; továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat.
(3) A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.
(4) A szakképzési évfolyamokon azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapműveltségi vizsgával – amennyiben a szakmai vizsga letételének előfeltétele ennek megléte – alapműveltségi vizsgára történő felkészítés is folyik.
(5) Az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolását, időkereteit, arányait a kerettanterv határozza meg. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik."
(2) A Kt. 27. §-a új számozás szerinti (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(8) Ha a tanuló annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, a szakiskolában egy-két éves időtartamú felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a tanuló a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphet. A felzárkóztató oktatást jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.”
(3) A Kt. 27. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
“(12) Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakiskola, ha olyan tanulókat készít fel a szakmai vizsgára, akik eredményesen befejezték a tizedik évfolyamot.”
16. §
(1) A Kt. 28. §-ának (2) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:
“A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban – ha jogszabály előírja – a nevelést-oktatást négy évfolyamon is meg kell szervezni, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint.”
(2) A Kt. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés jelölése (4)-(7) bekezdésre változik:
“(3) Amennyiben a többcélú intézmény gimnáziumi és szakközépiskolai feladatot is ellát - jogszabályban meghatározott esetben -, a gimnáziumi nevelés-oktatás kizárólag a kilencedik évfolyamon kezdődhet.”
17. §
(1) A Kt. 29. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A szakközépiskolának – a (2) és a (8)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően pályaorientációs, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott oktatási, tanulmányi területek szerinti – szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. A szakmai vizsgára felkészítő, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik.”
(2) A Kt. 29. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolását, időkereteit, arányait a kerettanterv határozza meg. A gyakorlati képzésről külön jogszabály rendelkezik."
18. §
(1) A Kt. 30. §-a (9) bekezdése a következő új második-harmadik mondattal egészül ki:
“Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola – az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (10) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez.”
(2) A Kt. 30. §-a (11) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(11) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:
a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődleges célja a fogyatékosságból eredő hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta, vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség, szakképzettség és egyetemi, főiskolai szakirányú továbbképzés keretében szerzett – a tevékenység folytatására jogosító – szakképzettség,
b) ha a fogyatékos gyermek, tanuló ép értelmű és az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a fogyatékosságból eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, továbbá a tanórán kívüli foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz az a) pontban meghatározott vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség.”
19. §
A Kt. 31. §-a (2)-(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az alapfokú művészetoktatási intézménynek – az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában meghatározottak szerint – legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát tesz, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet.
(3) A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra, a művészeti záróvizsga a művészeti szakközépiskolába jelentkezésre jogosít. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni. “
20. §
A Kt. 32. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi § jelölése (1) bekezdésre változik:
“(2) A kollégium feladata a tanuló
a) humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése,
b) sportolási, művelődési és önképzési lehetőségének biztosítása,
c) öntevékenységének, együttműködési készségének fejlesztése, önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése,
d) pályaválasztásához, középiskolai kollégium esetén a tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése.
(3) A kollégium kapcsolatot tart a tanuló szülőjével, iskolájával.”
21. §
(1) A Kt. 33. §-ának (4) bekezdése a következő új harmadik mondattal egészül ki:
“A közös igazgatású közoktatási intézményben – az e törvény 34. §-ának a), d) és f) pontjában meghatározott feladatok ellátására – egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is működhet.”
(2) A Kt. 33. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (11) bekezdés jelölése (12) bekezdésre változik:
“(11) Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység részt vehet a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés feladatainak ellátásában, az utazó szakember-hálózat működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban nevelésben-oktatásban részt vevő gyermek, tanuló ellátásában.”
22. §
(1) A Kt. 35. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi.”
(2) A Kt. 35. §-a (5)-(6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.
(6) A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása.”
23. §
A Kt. 39. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben párt vagy - létesítő okirata szerint - párthoz kötődő szervezet nem működhet.”
24. §
A Kt. 42. §-ának (2) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:
“Felvételi vizsga a tanév rendjében meghatározott körben és módon szervezhető.”
25. §
A Kt. 45. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az iskola pedagógiai programot és ennek részeként – ha e törvény másként nem rendelkezik – a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv alapján helyi tantervet készít, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. A középiskola a helyi tantervének elkészítéséhez figyelembe veszi az érettségi vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményeit is.”
26. §
A Kt. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“47. § Az óvoda nevelési programja tartalmazza:
a) az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit,
b) azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermek fejlődését, közösségi életre felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását,
c) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,
d) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit,
e) nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat,
f) az óvodában folyó nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét,
g) a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét. “
27. §
A Kt. 48. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza:]
“a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül
- az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,
- a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
- a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,
- a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet,
- a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,
- a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,
- a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,
- a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,
- az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét,
- a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét,
- a szülő, tanuló, pedagógus és a kollégiumi nevelő együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit. “
28. §
A Kt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“49. § (1) A kollégium – a Kollégiumi nevelés országos programjában foglaltak alapján – pedagógiai programot készít, vagy ilyen módon készített pedagógiai programot választ, figyelembe véve az érdekelt iskolák pedagógiai programját.
(2) A kollégium pedagógiai programja tartalmazza:
a) a kollégium nevelési alapelveit, célkitűzéseit,
b) a tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit,
c) a tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégiumok esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elveit,
d) nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése esetén a nemzeti, etnikai kisebbség kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatait,
e) a hátrányos helyzetű cigány kisebbséghez tartozó tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások tervét,
f) a kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszereit, eszközeit, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elveit,
g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet,
h) a kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének tervét,
i) az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formáit,
j) a kollégiumban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszerét,
k) a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.”
29. §
(1) A Kt. 52. §-a (3) bekezdésének bevezető része és a)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása – a (4) és (6) bekezdés kivételével – nem lehet több
a) az első-második évfolyamon napi négy tanítási óránál;
b) a harmadik-negyedik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál;
c) az ötödik-hatodik évfolyamon napi öt tanítási óránál;
d) a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél tanítási óránál);
e) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon napi hat tanítási óránál;"
(2) A Kt. 52. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a (4)-(16) bekezdés számozása (5)-(17) bekezdésre változik:
“(4) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban a (3) bekezdésben meghatározott kötelező tanórai foglalkozások időtartama tíz százalékkal megemelkedik.”
(3) A Kt. 52. §-ának új számozás szerinti (7) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb időkeretet nem állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete – osztályonként – a (3)-(5) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások
a) az első-negyedik évfolyamon tíz;
b) az ötödik-hatodik évfolyamon huszonöt;
c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc;
d) a kilencedik-tizedik évfolyamon negyvenöt;
e) a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan;
f) a szakképzési évfolyamon öt
százaléka."
(4) A Kt. 52. §-a új számozás szerinti (7) bekezdése a következő hatodik mondattal egészül ki:
“Az e bekezdésben meghatározott időkeretből az iskolában igénybe vehető osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához.”
30. §
A Kt. 53. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(2) Tanórán kívüli foglalkozás]
“e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény.”
31. §
A Kt. 54. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.”
32. §
A Kt. 63. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
“(7) Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából.”
33. §
A Kt. 66. §-ának (1) bekezdése a következő új negyedik mondattal egészül ki:
“Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető.”
34. §
(1) A Kt. 70. §-ának (3) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
“Az alternatív pedagógiai követelmények, módszerek szerint nevelő-oktató iskolákban – a pedagógiai programban meghatározottaknak megfelelően – az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.”
(2) A Kt. 70. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
“(7) Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez.
(8) Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Az előkészítő évfolyam megszervezhető a napközis foglalkozások keretében is.
(9) Egyéni továbbhaladás esetén – a (7) bekezdésben meghatározott szakértői vélemény alapján – az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utólérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból – különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat.
(10) Az előkészítő év – a (7) bekezdésben meghatározott szakértői vélemény alapján – az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.”
35. §
(1) A Kt. 71. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
“(4) Ha a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt [Kt. 121. § (1) bekezdés 35. pont] a tanköteles tanuló második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, az iskolának – az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (10) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - lehetővé kell tennie, hogy az adott tantárgyból, tantárgyakból egyéni foglalkozásokon is részt vegyen.”
(2) A Kt. 71. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
“(6) Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki – jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett.”
36. §
A Kt. 74. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha]
“e) a gyermeket nem vették fel az iskolába - ha jogszabály másképp nem rendelkezik – annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a hetedik életévét betölti.”
37. §
A Kt. 75. §-a (1) bekezdésének a)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Megszűnik a tanulói jogviszony]
“a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján;
b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján;
c) a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni;
d) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján;
e) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább."
(2) A Kt. 75. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Megszűnik a tanulói jogviszony]
“g) az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha a tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, illetve ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanusító bizonyítvány kiállításának napján és az i) pontban megjelölt esetben;"
38. §
A Kt. 85. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A helyi önkormányzat – ha legalább három közoktatási intézményt tart fenn - önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntéselőkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni – a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben – a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha nem működik helyi kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja.”
39. §
A Kt. 86. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) Ha az ugyanazon nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók létszáma nem teszi lehetővé, hogy egy településen belül a kisebbségi oktatást megszervezzék, az érintett országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a fővárosi, megyei önkormányzat – jogszabályban meghatározottak szerint – megszervezi az általános műveltséget megalapozó szakasz követelményeihez kapcsolódóan az anyanyelv és népismeret követelményeinek oktatását (a továbbiakban: kiegészítő kisebbségi oktatás). A kiegészítő kisebbségi oktatás megszervezhető egy adott iskola tagozataként, külön nyelvoktató kisebbségi iskola létrehozásával vagy utazó pedagógusok alkalmazásával.”
40. §
(1) A Kt. 88. §-ának (1) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:
“A megyei fejlesztési tervben önálló fejezetként jelenik meg az e törvény 86-87. §-ában meghatározott kötelező megyei önkormányzati feladatok ellátására, ennek keretei között a nyolcadik évfolyam elvégzése után gimnáziumi tanulmányok folytatása iránti igények teljesítésére vonatkozó terv.”
(2) A Kt. 88. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
“A fejlesztési tervet oly módon kell elkészíteni, hogy meg lehessen állapítani az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggő feladatellátási kötelezettségüknek, továbbá az egyes településen állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók hol vehetik igénybe az e törvényben meghatározott közoktatás-szolgáltatásokat, különös tekintettel a kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát és a pedagógiai szakszolgálatokat.”
(3) A Kt. 88. §-ának (3) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
“A fejlesztési tervet legalább négyévenként át kell tekinteni, továbbá akkor is, ha azt az érintett helyi önkormányzatok vagy a helyi kisebbségi, illetve országos kisebbségi önkormányzatok, illetve az összes érdekeltek legalább öt százaléka kéri.”
(4) A Kt. 88. §-ának (4) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:
“Amennyiben az e törvényben meghatározott feladatokat az önkormányzatok társulás útján látják el, a társulási szerződésben meg kell állapodniuk a költségek viseléséről és megosztásáról is.”
41. §
A Kt. 91. §-a (4) bekezdésének bevezető rendelkezése a következők szerint módosul:
“(4) A közoktatási intézményt fenntartó, önkormányzati társulás esetén a megállapodásban megjelölt önkormányzat jegyzője, főjegyzője”
42. §
(1) A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az oktatási miniszter]
“a) kiadja – az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után – a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvét, a Kollégiumi nevelés országos programját, a kerettanterveket, az Alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét, továbbá ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat; a kerettanterv és a Kollégiumi nevelés országos programja nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést-oktatást érintő kérdéseiben, továbbá a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell szerezni az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését;”
(2) A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az oktatási miniszter]
“g) gondoskodik – az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont útján – a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről, a szakképzés szakmai tartalmi követelményei kivételével;”
(3) A Kt. 93. §-ának (1) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi h)-j) pont jelölése j)-l) pontra változik:
[(1) Az oktatási miniszter]
“h) jogszabályan meghatározottak szerint megteremti a minőségbiztosítás feltételeit;
i) létrehozza és működteti az oktatási jogok miniszteri biztosának hivatalát;”
(4) A Kt. 93. §-ának (1) bekezdése a következő m)-n) ponttal egészül ki:
[(1) Az oktatási miniszter]
“m) ellátja a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészének kezelésével és felhasználásával kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – feladatokat;
n) ellátja a területfejlesztéshez kapcsolódó oktatáspolitikai feladatokat."
(5) A Kt. 93. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
“(3) Az oktatási miniszter a pedagógus-továbbképzés programjai jóváhagyásával összefüggő döntéselőkészítés céljából Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületet hoz létre. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület munkáját az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontban működő titkárság segíti. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozásáról és működéséről jogszabály rendelkezik. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület évente legalább két alkalommal tájékoztatja működéséről az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottságot.
(4) Az oktatási miniszter köteles a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának c) pontjában meghatározott jogköre alapján kezdeményezni a közigazgatási hivatal vezetőjénél, hogy határidő kitűzésével hívja fel az érintett helyi önkormányzatot a közoktatás feladatainak ellátásával összefüggő törvénysértés megszüntetésére, és amennyiben a felhívás nem vezet eredményre – az ügy jellegétől függően –, indítson eljárást az Állami Számvevőszéknél, az Alkotmánybíróságnál, illetve a bíróságnál.
(5) Az oktatási miniszter, ha megítélése szerint a közoktatási intézmény működése, működtetése jogsértő, tájékoztatja a jegyzőt, főjegyzőt, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények tekintetében gyakorolni tudja az e törvény 80. §-ában meghatározott jogkörét. “
43. §
(1) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az oktatási miniszter szabályozza]
“a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve, a Kollégiumi nevelés országos programja, a kerettantervek, továbbá az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadását és bevezetését, a 93. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott eljárási szabályok megtartásával.”
(2) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az oktatási miniszter szabályozza]
“c) az országos ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási feladatok ellátásának rendjét, az Országos szakértői névjegyzékben lévő szakértők tevékenységét, valamint az oktatási jogok miniszteri biztosa hivatalának feladatait és működésének szabályait, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozását és működését.”
44. §
(1) A Kt. 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő h)-i) pontokkal egészül ki:
[(1) Az oktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata]
“g) a fővárosi, megyei fejlesztési, illetőleg az önkormányzati intézkedési tervek előkészítéséhez szakmai segítség nyújtása;
h) a tankönyvvé nyilvánítással kapcsolatos szakértői tevékenység feltételeinek biztosítása;
i) a pedagógiai rendszerek – így különösen a közoktatás e törvényben meghatározott nevelési-oktatási szakaszára, iskolatípusára kiadott kerettanterv és az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység – fejlesztésének segítése;”
(2) A Kt. 95. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
“(6) Az oktatási miniszter - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben szabályzott eljárás keretében - megvonhatja az iskolától az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga megszervezésének jogát, továbbá megsemmisítheti az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga eredményét, valamint a kiállított bizonyítványt érvénytelenné nyilváníthatja, ha bebizonyosodik, hogy a vizsgát jogellenesen szervezték meg, illetve a bizonyítványt jogellenesen állították ki. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni, és meg kell semmisíteni. Az oktatási miniszter az e bekezdésben szabályozott intézkedését – indokolás nélkül – a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzéteszi. Az oktatási miniszter a szakmai vizsgával és a szakképesítést tanúsító bizonyítvánnyal kapcsolatos döntésének meghozatala előtt beszerzi a szakképzésért felelős miniszter egyetértését. ”
45. §
A Kt. a következő alcímmel és 95/A. §-sal egészül ki:
“Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont
95/A. §
(1) A Kormány Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont elnevezéssel központi költségvetési szervet hoz létre, amely központi hivatalként működik, irányítását az oktatási miniszter látja el. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladatait országos illetékességgel látja el.
(2) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladatai különösen:
a) ellátja a közoktatás ágazati irányításának keretei között az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási feladatok irányítását, szervezését, koordinálását;
b) közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó, e törvényben meghatározott hatósági feladatok ellátásában;
c) a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint közreműködik az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésében, a jogorvoslati kérelmek elbírálásában, működteti a tanulmányok alatti vizsgák független vizsgabizottságát;
d) ellátja az Országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzékkel összefüggő feladatokat;
e) ellátja az ágazati irányítás keretébe tartozó területfejlesztéssel és az ahhoz kapcsolódó finanszírozással összefüggő feladatokat;
f) közreműködik a közoktatás információs rendszerének működtetésével öszefüggő feladatok ellátásában.
(3) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont létrehozását, működését, részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben szabályozza. “
46. §
(1) A Kt. 96. §-a (3) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen]
“b) figyelemmel kíséri és véleményezi az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a Nemzeti alaptantervnek, a kerettantervnek a kiadását, alkalmazását, javaslatot tesz a felülvizsgálatukra,
c) figyelemmel kíséri és véleményezi a tankönyvellátást és a tankönyvvé nyilvánítás folyamatát,”
(2) A Kt. 96. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen]
“g) figyelemmel kíséri és véleményezi a pedagógus-továbbképzés rendszerének működését, különös tekintettel a továbbképzések akkreditációs eljárására.”
(3) A Kt. 96. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) Az Országos Köznevelési Tanács keretei között állandó és ideiglenes szakmai és szakértői bizottságok működhetnek. Az Országos Köznevelési Tanács állandó bizottságai]
“a) Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság, amelynek feladata a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetők, a közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzését, átképzését szolgáló továbbképzési rendszer működésének figyelemmel kísérése. Az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság nyolc tagból áll, melyből ötöt az Országos Köznevelési Tanács, egyet-egyet a belügyminiszter, az oktatási miniszter, illetve a pénzügyminiszter delegál. Az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság véleményét ki kell kérni a pedagógus-továbbképzés rendszerét és működését érintő kérdésekben.”
47. §
A Kt. 101. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
“ (7) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás tekintetében szakértői feladatot és érettségi vizsgaelnöki feladatot az láthat el, aki a (3)-(4) bekezdésben meghatározott gyakorlatot a nemzeti, etnikai nevelésben-oktatásban szerezte.
(8) Az Országos szakértői névjegyzéket és az Országos vizsgáztatási névjegyzéket – a szakképzés kivételével – az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont állítja össze és gondozza. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont ellátja továbbá – jogszabályban meghatározottak szerint – az Országos szakértői névjegyzékben, illetve az Országos vizsgáztatási névjegyzékben szereplők foglalkoztatásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.”
48. §
A Kt. 114. § (1) bekezdés b) pont második fordulata helyébe a következő rendelkezés lép:
[... ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások
b) az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon minden esetben, továbbá – a 115-116. §-ban meghatározott kivétellel – a szakiskolában és a szakközépiskolában]
“ – a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első és a második szakképesítésre való felkészülés, valamint ennek keretében és – a 27. § (8) és (10) bekezdésében meghatározott esetben – a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz;”
49. §
(1) A Kt. 119. §-ának (1) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:
“A közalapítvány részben vagy egészben kizárhatja a támogatottak köréből azt a közoktatási intézményt, amelynek fenntartója a fejlesztési tervben foglaltakat nem fogadja el.”
(2) A Kt. 119. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A gyermek-gyógyüdülőben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben működő iskolában a férőhelyek alapján lehet normatív állami támogatást igényelni annak érdekében, hogy az ellátott tanulók összetételéhez az intézmények alkalmazkodni tudjanak, valamint tervezhetővé váljék az oktatásra fordítható források mértéke. Az oktatási intézmények költségvetését az Oktatási Minisztérium költségvetésében kell szerepeltetni.
50. §
(1) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következő 5. ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi 5-7. pont jelölése 6-8. pontra változik:
[(1) E törvény alkalmazásában]
“5. ellenőrzés: a közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján; “
(2) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének új számozás szerinti 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) E törvény alkalmazásában]
“7. emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy ismeretanyagának – kerettantervek szerint – magasabb követelmények, az átlagnál nagyobb tanítási óra felhasználásával történő oktatása;”
(3) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi 8-20. pont számozása 10-22. pontra változik:
[(1) E törvény alkalmazásában]
“9. értékelés: a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével;”
(4) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének új számozás szerinti 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) E törvény alkalmazásában]
“17. készségtantárgyak: az ének- zene, a tánc, a rajz, a testnevelés, a technika- gyakorlati foglalkozás tantárgyak;”
(5) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi 21-39. pont jelölése 24-42. pontra változik:
[(1) E törvény alkalmazásában]
“23. minőségbiztosítás: az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából;”
(6) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének új számozás szerinti 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) E törvény alkalmazásában]
“36. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, illetőleg az e törvény 53. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott foglalkozások megtartására fordított nap, amennyiben a foglalkozási órák száma eléri a hármat;”
(7) A Kt. 121. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kisebbségi intézmény e törvény alkalmazásában az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata az e törvény 37. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetében a tanulók legalább huszonöt százaléka - három év átlagában - részt vett a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban.”
51. §
A Kt. 122. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
“(11) Az érintett országos kisebbségi önkormányzat az e törvény 86. §-ának (5) bekezdésében meghatározott kiegészítő kisebbségi oktatás feladatainak az ellátására nyelvoktató kisebbségi iskolát létesíthet és tarthat fenn, illetőleg utazó pedagógus hálózatot működtethet. A nyelvoktató kisebbségi iskolát az oktatási miniszter veszi nyilvántartásba, és adja meg a fenntartónak a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. Ha a nyelvoktató kisebbségi iskola önkormányzati vagy más fenntartású iskolában működik, az országos kisebbségi önkormányzat az iskola fenntartójával megállapodásban rendezi az együttműködés kérdéseit, illetőleg az utazó pedagógussal történő feladatellátás keretében megvalósuló együttműködést. A kiegészítő kisebbségi oktatásban a tanuló vendégtanulóként vesz részt.
(12) Az óvoda, az iskola és a kollégium a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg – a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény keretei között – a nevelési-oktatási intézményben folytatott reklámtevékenység szabályait. “
52. §
(1) A Kt. 124. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Alapműveltségi vizsgát azoktól a tanulóktól lehet első ízben megkövetelni, akik 1998. szeptember 1-jén kezdték meg tanulmányaikat az általános iskola első évfolyamán. “
(2) A Kt. 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A Nemzeti alaptanterv bevezetésével összhangban]
“c) A szakközépiskolák és a szakiskolák – a párhuzamos oktatás kivételével – [27. § (7) bekezdés c) pont, és 29. § (8) bekezdés] – a pedagógiai programok elkészítésénél a közismereti és a szakmai elméleti tantárgyak oktatását átszervezik oly módon, hogy szakképzés csak az iskola felsőbb évfolyamain folyjék, a kerettanterv kiadását követő második év szeptemberétől a kilencedik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben.”
53. §
(1) A Kt. 128. §-ának (3) bekezdése a következő b)-c) ponttal egészül ki, és egyidejűleg a bekezdés jelenlegi szövegének jelölése a) pontra változik:
“b) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban – az anyanyelv és irodalom tantárgy kivételével – az ötödik évfolyamtól kezdődően a tantárgyak anyanyelven történő oktatására pedagógus-munkakört tölthet be, és vezetői megbízást kaphat az is, aki rendelkezik az e törvény 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá felsőfokú “C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal.
c) Az a)-b) pontban szabályozott nyelvvizsga bizonyítványt vagy azzal egyenértékű okiratot a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknál a további szakképesítés után járó illetménynövekedés meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni.”
(2) A Kt. 128. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(8) Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Azt a közalkalmazott pedagógust pedig, aki pedagógus szakvizsgával rendelkezik, az ezt igazoló oklevél bemutatását követő év első munkanapjától kezdődően a pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett az egyetemi vagy főiskolai szakirányú továbbképzésben szerzett – jogszabályban meghatározott – szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím.”
54. §
A Kt. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“132. § (1) Az iskolák 2001. szeptember 1-jéig a kerettanterv, valamint e törvény 48. §-ának figyelembevételével felülvizsgálják pedagógiai programjukat. Az ily módon felülvizsgált pedagógiai programot az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben – az e törvény 124. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak alkalmazásával – bevezetik.
(2) A kollégiumok a Kollégiumi nevelés országos programjának kiadását követő második év szeptember 1. napjáig felülvizsgálják pedagógiai programjukat.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetben a 44. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(4) Az általános iskola
a) 1999. szeptember 1. napján – az e törvény 123. §-a (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott első és hetedik évfolyamok helyett – helyi tantervét az iskola első évfolyamán vezeti és a hetedik évfolyamán vezetheti be, továbbá a második évfolyamon, ezt követően az (1) bekezdésben meghatározott ideig felmenő rendszerben folytatja a bevezetését,
b) azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv bevezetésére nem került sor, a nevelő-oktató munkát az e törvény 124. §-a (4) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint végzi,
c) az 1999. szeptember 1. napján induló nyolcadik évfolyamon a nevelő-oktató munkát e törvény 123. § (3) bekezdése c) pontjának vagy az e bekezdés b) pontjának alkalmazásával folytatja.
(5) A hat és nyolc évfolyammal működő gimnázium, továbbá az általános iskolai és középiskolai vagy szakiskolai feladatot is ellátó többcélú intézmény a nevelő-oktató munkát e törvény 123. § (3) bekezdése c) pontjának vagy az e bekezdés b) pontjának alkalmazásával folytatja.
(6) A tíz évfolyammal működő általános iskolát 2001. július 31-éig át kell szervezni az e törvény rendelkezéseinek megfelelő iskolává. Eddig az időponttig alkalmazni kell a tíz évfolyamos általános iskolákra vonatkozó rendelkezéseket [52. § (1) bek. b) pontja, 78. § (2) bek. d) pontja, 124. § (4) bek. b) pontja].
(7) A települési önkormányzat 2000. július 31-éig elkészíti az e törvény 85. §-ának (4) bekezdésében szabályozott önkormányzati intézkedési tervet, és 2000. december 31-éig megküldi a székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei önkormányzat részére. A fővárosi, megyei önkormányzat a fejlesztési tervét 2001. július 31-éig áttekinti, és szükség szerint - e törvény 88. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint - átdolgozza.
(8) Az alapfokú művészetoktatási intézmények fenntartói 1999. július 31-éig e törvény 31. §-ának (2) bekezdése alapján felülvizsgálják az általuk fenntartott iskola alapító okiratát, az iskola működését, és szükség szerint kérik a főjegyzőtől a működés megkezdéséhez szükséges engedély módosítását.
(9) A főjegyző az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont megalakításával összefüggő rendeletben meghatározott határidőig ellátja a független vizsgabizottság és az érettségi vizsga szervezésével és az érettségi vizsgával összefüggő jogorvoslati kérelmek elbírálását. Eljárására e törvény 83. §-ának (6)-(8) bekezdését, 84. §-ának (4) bekezdését, 104. §-ának (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.
(10) A szakiskolák és szakközépiskolák a szakképzési évfolyamaik számát az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálatára kiadott rendeletben meghatározottak szerint vizsgálják felül.
55. §
(1) A Kt. 1. számú melléklete Első rész “A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” cím, “Iskolában és kollégiumban” alcím “gyermek és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens” elnevezésű 3. pont első gondolatjele helyébe a következő rendelkezés lép:
“ – fogyatékosokat nevelő iskolában
tizenöt tanulónként 1
a siket, a vak, a középsúlyos értelmi
fogyatékos, az önálló helyváltoztatásra
képtelen testi fogyatékos, az autista és
a halmozottan fogyatékos tanulókat
nevelő-oktató iskolában hat tanulónként 1”
(2) A Kt. 1. számú melléklete Első rész “A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak” cím, “Iskolában és kollégiumban” alcím a következő 4. ponttal egészül ki, s a jelenlegi 4-7. pont jelölése 5-8. pontra változik:
“4. szabadidő szervező
- az iskolában, kollégiumban, ha a
tanulók létszáma eléri a háromszázat 1”
(3) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, az “A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím a következő h) ponttal egészül ki:
[1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor]
“h) az a)-f) pont szerint kell a gyermek, tanuló létszámát figyelembe venni akkor is, ha az e törvény 81. § (1) bekezdésének d) pontja alapján fizetési kötelezettséget írnak elő, illetve a 116. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a heti hat órát meghaladó foglalkozásért a tanuló tandíjat fizet.”
(4) A Kt. 1. számú melléklete Harmadik rész II. fejezet 6. pontjának harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“A kötelező óra felhasználható a napközis és tanulószobai foglalkozás megtartására, az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak [52. § (7) bekezdés] megtartására, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások [53. § (2) bek. e) pontja] megtartására, továbbá igénybe vehető azoknak a tanórán kívüli foglalkozásoknak a megtartására, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek.”
56. §
(1) A Kt. 2. számú melléklete a “A gyermekek, tanulók adatai” cím 1/d) pontja az “- a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok” szöveg után a következő szöveggel egészül ki:
[d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen]
“- a tanuló diákigazolványának sorszáma,
- a tanuló azonosító száma,”
(2) A Kt. 2. számú melléklete “A gyermekek, tanulók adatai” alcím 2. pontja a következő ötödik fordulattal egészül ki:
[2. Az adatok továbbíthatók]
“ – a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat.”
57. §
(1) A Kt. 3. számú melléklete I. rész “Iskola” cím a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Átlaglétszám Maximális létszám]
“a) az 1-4. évfolyamon 23 26
b) az 5-8. évfolyamon 23 30
c) a 9-13. évfolyamon 28 35”
(2) A Kt. 3. számú melléklete II. Rész 3. pontja a következő mondattal egészül ki:
“Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] részt vevő tanulót. “
(3) A Kt. 3. számú melléklete II. Rész 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, továbbá a felzárkóztató oktatásban [27. § (8) bekezdés] lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni – a felzárkóztató oktatás kivételével – legfeljebb három iskolai évfolyam tanulójából lehet.”
58. §
(1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel – 1999. szeptember 1. napján lép hatályba. A Kt.-nek a kerettantervre [8. § (11)-(12) bek.], a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumokra [28. § (2) bek.], a többcélú intézményekre [28. § (3) bek.] a művészeti alapvizsgára és a művészeti záróvizsgára [31. § (2) bek.], az írásbeli felvételi vizsgákra [42. § (2) bek.], az ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási feladatok ellátására [47. § f) pontja, 48. § (1) bek. a) pontja, 49. §-a (2) bek. j) pontja], az oktatási jogok biztosának feladat- és hatáskörére [93. § (1) bek. i) pontja], a tankönyvvé nyilvánításra [95. § (1) bek. h) pontja], az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontra [95/A. §], megállapított rendelkezéseit a külön jogszabályok hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
(2) 2000. január 1. napján lép hatályba az e törvény 49. §-ának (2) bekezdése.
(3) 2000. szeptember 1. napján lép hatályba az e törvény 29. §-ának (3) bekezdése, 30. §-a, 55. §-a, a (3) bekezdés kivételével, és 57. §-a.
(4) E törvény - (1) bekezdés szerinti - hatályba lépésének napján a Kt.-ben
a) a 9. § (7) bekezdésében a “a szakképzésbe való bekapcsolódásra,” szöveg helyébe a “szakmai vizsga letételére,” szöveg,
b) a 13. § (5) bekezdésében az “iskolai neveléséhez és oktatásához” szöveg helyébe az “iskolai neveléséhez-oktatásához” szöveg,
c) a 15. § (1) bekezdésében a “Nevelő és oktató munka” szöveg helyébe a “Nevelő-oktató munka” szöveg, a “kollégiumi nevelés,” szöveg helyébe a “kollégiumi nevelés-oktatás,” szöveg,
d) a 17. § (1) bekezdésének c) pontjában “vagy a műveltségi területnek” szöveg helyébe a “vagy a művelődési terület tantárgycsoportjának” szöveg, (10) bekezdésében az “iskolai tanítási órájával” szöveg helyébe a “pedagógiai gyakorlatával” szöveg,
e) a 18. § (3) bekezdésében a “gyógypedagógiai tanári, konduktori végzettséggel és szakképzettséggel,” szöveg helyébe a “gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta végzettséggel és szakképzettséggel,” szöveg,
f) a 21. §-ban a “beszédjavító” szöveg helyébe a “logopédiai” szöveg,
g) a 25. § (1) bekezdésében az “oktatása,” szöveg helyébe a “nevelése-oktatása,” szöveg, (5) bekezdésében az “az alapműveltségi vizsga letételét követően,” szöveg helyébe a “a tizedik évfolyam befejezése után,” szöveg,
h) a 48. § (4) bekezdésében a “vizsgatantárgyainak általános követelményei” szöveg helyébe a “vizsgatantárgyainak követelményei” szöveg,
i) az 52. § új számozás szerinti (6) bekezdésének a) pontjában a “tíz” szöveg helyébe a “tizenöt” kifejezés,
j) a 84. § (5) bekezdésében a “főjegyzőhöz”, illetve a “főjegyző” szöveg helyébe az “Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz”, illetve a “Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont” szöveg,
k) a 87. § (2) bekezdésének a) pontjában az “a) azoknak a tanulóknak...” szöveg helyébe az “a) az általános iskolát követően azoknak a tanulóknak...” szöveg,
l) a 93. § (1) bekezdésének f) pontjában az “előterjesztésére” szöveg helyébe a “közreműködésével” szöveg,
m) a 98. § (1) bekezdésében a “Az Országos Kisebbségi Bizottság jogállása megegyezik az Országos Köznevelési Tanács jogállásával.” szöveg helyébe a “Az Országos Kisebbségi Bizottság jogállása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – megegyezik az Országos Köznevelési Tanács jogállásával.” szöveg,
n) a 101. § (4) bekezdésében a “tíz év pedagógus-munkakörben” szöveg helyébe a “tíz év pedagógus-munkakörben, érettségi vizsga esetén középiskolai pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatói munkakörben” szöveg,
ny) a 116. § (1) bekezdés b) pontjában a “második és további” szöveg helyébe az “a 114-115. §-ban meghatározott kivétellel” szöveg,
o) a 118. § (4) bekezdésében a “nyolcvan százaléka.” szöveg helyébe a “kilencven százaléka.” szöveg,
ö) a 124. § (7) bekezdésében a “pedagógiai szakaszra” szöveg helyébe a “szakaszra” szöveg,
ő) a 125. § (2) bekezdésében a “Művelődési és Közoktatási Minisztérium” szöveg helyébe az “oktatási miniszter” szöveg,
p) a 126. § a) pontjában az “alapvizsgára” szöveg helyébe az “alapműveltségi vizsgára” szöveg,
r) a 127. § (2) bekezdésében a “hároméves” szöveg helyébe az “ötéves” szöveg, a (8) bekezdésében “az ötödik-hatodik évfolyamán” szöveg helyébe az “ötödik évfolyamán” szöveg,
s) a 128. § (3) bekezdésének a) pontjában a “2000. szeptember 1-jéig” szöveg helyébe a “2002. szeptember 1-jéig” szöveg,
sz) a 131. § (3) bekezdésében a “ - (1) bekezdésében meghatározottak szerint –“ szöveg helyébe a “ - 6. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint -“ szöveg,
t) az 1. számú melléklet Első rész, Vezetők alcím alatti 2. pontban “az ötszázat” szöveg helyébe “a négyszázat” szöveg, az “Iskolában és kollégiumban” alcím alatti “könyvtárostanár (tanító) elnevezésű 3. pontban a “0,5” jelölése helyébe az “1” jelölés,
ty) az 1. számú melléklet Harmadik rész “B) BEOSZTOTT PEDAGÓGUSI MUNKAKÖRÖK” cím helyébe a B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK” cím
lép.
(5) E törvény - (1) bekezdés szerinti - hatályba lépésének napján hatályát veszti a Kt.-ben
a) a 6. § (1) bekezdésének második mondata,
b) 9. §-a (1) bekezdésének második mondata, harmadik mondatából az “általános” kifejezés, negyedik mondata; (2) bekezdésének első mondatából az “általános” kifejezés és második mondata, (5) bekezdéséből a “kétféle” kifejezés;
c) a 17. § (1) bekezdésének b) pontjából a “meghatározott műveltségi területen és a “műveltségi területek” szöveg, c) pontjából az “illetve – a Nemzeti alaptantervben meghatározott – műveltségi területnek” szöveg, d) pontjából az “illetve – a Nemzeti alaptantervben meghatározott – műveltségi területnek” szöveg, e) pontjából az “illetve – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott – műveltségi területnek” és a “műveltségi területnek” szöveg, az f) pontja, a h) pontja, k) pontjából az “illetve – a Nemzeti alaptantervben meghatározott – műveltségi területnek megfelelő tanári vagy a művészeti területnek” szöveg, és a (7) bekezdés,
cs) a 18. § (6) bekezdésének a) pontja,
d) a 19. § (1) bekezdésének j) pontja,
e) a 23. § negyedik mondatából a “8. §-ának (5)-(9) bekezdésében” szöveg,
é) a 26. § (2) bekezdése,
f) a 28. § eredeti (5) bekezdésében a “befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá” szöveg,
g) a 29. § (7) bekezdéséből “az általános iskola,” szöveg,
gy) a 36. § (7) bekezdése,
h) a 44. § (1) bekezdéséből a “közvetlenül vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény útján” szöveg,
i) a 45. § (5) bekezdése,
í) a 48. § (1) bekezdésének c)-d) pontja,
j) az 52. § (1) bekezdésének b) pontja,
k) a 71. § (1) bekezdésének második mondata,
l) a 78. § (2) bekezdésének b) pontja,
ly) a 86. §-a (1) bekezdéséből az “a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges” szöveg,
m) a 91. § (1) bekezdésének a) pontja,
n) a 93. § (1) bekezdésének d) pontja,
ny) a 94. § (1) bekezdésének g) pontjából a "részletes" szöveg,
o) a 96. § (5) bekezdésének b) pontjából az “általános” szöveg,
p) a 102. § (6) bekezdése,
r) a 119. § (3) bekezdéséből “a Munkaügyi Minisztérium,” szöveg,
s) a 121. § (1) bekezdésének új számozás szerinti 6. pontjából az “amennyiben a szakmai vizsgára történő felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot eléri” szöveg, az új számozás szerinti 13. pontjából a második “pedagógiai” szöveg, az új számozás szerinti 21. pontjából az “illetve amit az iskolai rendszerű oktatásban szereztek, de a szakmai vizsgára történő felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot nem érte el” szöveg,
sz) a 122. § (10) bekezdéséből a “(5) és (7)” szöveg,
t) a 124. § (2) bekezdése, (4) bekezdésének b) pontjából “az általános iskolák és” szöveg, (4) bekezdésének d) pontja és (5) bekezdése, (13) bekezdésének a)-b) pontja,
ty) a 127. § (2) bekezdéséből a “határozott időre alkalmazható” szöveg,
u) a 131. § (1)-(2) bekezdése.
(6) A Kt. 29. §-a (8) bekezdésében a 27. § (6) bekezdésére történő utalás helyébe a 27. § (7) bekezdésére történő utalás; az 52. § eredeti (4) bekezdésében a 27. § (7) bekezdésére történő utalás helyébe a 27. §-ának (8) bekezdésére történő utalás, illetőleg a 27. §-ának (9) bekezdésére történő utalás helyébe a 27. § (10) bekezdésére történő utalás; az 53. § (7) bekezdésében az 52. § (9) bekezdésének d) pontjára és (10) bekezdésére való utalás helyébe az 52. § (10) bekezdésének b) pontjára és (11) bekezdésére való utalás; a 78. § (4) bekezdésének a) pontjában, a 20. § (1) bekezdésének b)-f) pontjára történő utalás helyébe a 20. § (1) bekezdésének b)-d) és f) pontjára történő utalás; a 81. § (1) bekezdésének a) pontjában a 19. § (1) bekezdésének c) pontjára való utalás helyébe a 19. § (1) bekezdésének d) pontjára való utalás; a 114. § (1) bekezdésének b) pontjában az 52. § (6) bekezdésére történő utalás helyébe az 52. § (7) bekezdésére való utalás; a 118. § (6) bekezdésében az 52. § (6)-(7) bekezdésére való utalás helyébe az 52. § (7)-(8) bekezdésére, illetőleg a (9)-(11) bekezdésre való utalás helyébe a (10)-(12) bekezdésre való utalás; a 124. § (7) bekezdésében a 27. § (6) bekezdésre való utalás helyébe a 27. § (7) bekezdésére való utalás lép.
(7) E törvény hatálybalépésének napján a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: fht.)
a) 29. §-ának (3) bekezdéséből hatályát veszti a "101. §-ának (6) bekezdésében", valamint a "129. §-a (1) bekezdésének b) pontjában" szövegrész,
b) az fht. 77. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a "a Kt. 11. §-a (1) bekezdésének m) pontjában" szöveg helyébe a "a Kt. 11. §-a (1) bekezdésének n) pontjában" szöveg, a "a 91. §-a (4) bekezdésének b) pontjából" szöveg helyébe a "a 91. §-a (4) bekezdésének g) pontjából" szöveg lép.
A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) módosításának legfőbb indoka, hogy a kormányprogramban foglaltaknak megfelelően
- felül kell vizsgálni a tartalmi szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket,
- stabilizálni szükséges a hagyományos iskolaszerkezetet, ezen belül is megerősíteni a nyolcosztályos általános iskolát,
- meg kell teremteni a közoktatás értékelési, ellenőrzési rendszerét, valamint a minőségbiztosításával kapcsolatos feladatok végrehajtásának törvényi hátterét,
- erősíteni kell az óvodák iskolák és kollégiumok neveléssel kapcsolatos tevékenységét,
- át kell tekinteni a pedagógusok foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket,
- a diák, a pedagógus és a szülői jogok érvényesülésének vizsgálatára létre kell hozni az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalát.
1. A közoktatás közszolgáltatás, így joggal fogalmazódnak meg vele szemben hatékonysági, minőségi elvárások. Ugyanakkor ma nem rendelkezünk az intézményrendszerben zajló folyamatok megbízható értékelésére, ellenőrzésére szolgáló rendszerrel. A közoktatási intézményekben – jelentős részben a helyi szereplők kezdeményezésére – megindult a minőségbiztosítás rendszerének kialakítása, e tevékenység koordinálása és értékelése azonban központi feladat.
Az értékelési, ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszer kiépítése lehetővé teszi az óvodákban, iskolákban és a kollégiumokban folyó pedagógiai munka színvonalának garantálását, az egyes intézmények tevékenységének összehasonlítását. Ezáltal a szülők, a fenntartók és a központi oktatásirányítás számára is láthatóvá teszik az intézményekben zajló munkát, megteremtik a megfelelő időben történő beavatkozás lehetőségét. Ily módon lényegesen nagyobb esély kínálkozik annak a kormányprogramban is megfogalmazott célnak a teljesítésére, mely szerint minden gyermek a társadalmi felemelkedés esélyét biztosító képzésben részesüljön. A közoktatásban zajló értékelés, ellenőrzés és minőségbiztosítás több szinten zajlik majd.
a) A minőségbiztosítás terén az intézményi szintnek van kiemelkedő szerepe. Szükség van arra, hogy az intézményekben fokozatosan a mindennapi működés részévé váljon a nevelő-oktató munka minőségének biztosítása, az ehhez szükséges feladatok ellátása. Kiemelkedő szerepe van e téren az iskola igazgatójának, aki – a nevelőtestülettel együttműködve - felel e rendszer megszervezéséért és működtetéséért.
b) Fenntartói szinten az értékelési, ellenőrzési és minőségbiztosítási tevékenység egymás mellett, egymást erősítve jelenik meg. A fenntartók felelősek azért, hogy az általuk működtetett közoktatási intézményekben megfelelő színvonalú munka folyjon. Ez a tevékenység csak akkor lehet magas színvonalú, ha nő a közoktatásban a tervezés szerepe. A javaslat ennek megfelelően előírja, hogy amennyiben a helyi önkormányzat háromnál több közoktatási intézményt tart fenn, abban az esetben döntéseinek előkészítéséhez feladatellátási, intézményhálózat- működtetési és fejlesztési tervet kell készítenie. Ez a terv elkészülhet több önkormányzat összefogásában is. A tervszerűséget emeli az az új rendelkezés is, amely egyértelműbbé teszi a fővárosi, megyei fejlesztési tervek tartalmát. A javaslat szerint a fejlesztési terveket oly módon kell elkészíteni, hogy abból egyértelműen meg lehessen állapítani, melyik önkormányzat milyen módon tesz eleget a törvényben meghatározott kötelező feladatainak, illetőleg, hogy a szülő és a tanuló meg tudja állapítani belőle, hol tudja igénybe venni a törvényben biztosított szolgáltatásokat, például a nevelési tanácsadást, a pályaválasztási tanácsadást. A feladatellátás megszervezésének alapjául szolgáló terveket meghatározott időközönként át kell tekinteni, illetve szükség szerint át kell alakítani.
A fenntartó feladatai közé tartozik annak ellenőrzése, hogy a közoktatási intézmény törvényesen, szakszerűen, gazdaságosan működik-e. A fenntartói ellenőrzési jog ennek megfelelően nem csak a gazdálkodás területére terjed ki, hanem átfogja a közoktatási intézmény teljes működését.
c) A minőségbiztosítási, a közoktatás ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok irányítását, szervezését és koordinálását egy új szervezet, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont látja el. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont országos illetékességgel rendelkező, központi hivatalként működik. A Kormány hozza létre rendelettel. Közreműködik az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésében, továbbá ellátja a szakértői és vizsgáztatási névjegyzékkel összefüggő feladatokat is. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont látja el a közoktatási ágazat irányításának keretei között az ellenőrzési, mérési, értékelési, és a minőségbiztosítási feladatok irányítását, szervezését, koordinálását.
d) Az oktatási miniszter látja el a közoktatási ágazati irányítását, ennek megfelelően felel az ágazat működéséért. Új feladataként jelenik meg, hogy gondoskodik az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont útján a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről. Köteles megteremteni a minőségbiztosítás feltételeit. Jogosítványai bővülnek azzal, hogy eljárást kezdeményezhet a közigazgatási hivataloknál, a jegyzőknél, főjegyzőknél, az Állami Számvevőszéknél, amennyiben a törvényesség helyreállítása azt szükségessé teszi. Az érintett köteles eleget tenni a miniszter megkeresésének.
2. A tartalmi szabályozást illetően a javaslat az iskolai nevelő-oktató munka alapjául szolgáló dokumentumokat kiegészíti a kerettantervekkel.
a) A Nemzeti alaptanterv szolgál alapul a kerettantervek elkészítéséhez. A Nemzeti alaptanterv meghatározza a kötelező és közös célokat, ismereteket, készségeket és készségjellegű követelményeket. A kerettanterveket az oktatási miniszter adja ki rendeletben. A kerettanterv tartalmazza a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a kötelező és közös követelményeket, a kerettantervben található tananyag elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámokat. Az iskolák a helyi nevelési-oktatási sajátosságaikhoz igazodó tananyaggal egészíthetik ki a kerettantervben található követelményeket. Ezek időkeretét, valamint az időkeret felhasználásának szabályait is meghatározza a kerttanterv.
b) Az iskolák a kerettantervben foglaltakat figyelembe véve korrigálják helyi tantervüket, illetőleg a kerettanterv alapján más által készített helyi tantervet is elfogadhatnak és beépíthetnek a pedagógiai programjukba.
c) A Nemzeti alaptantervben meghatározott tartalom iskolai átadása nem fejeződik be a tizedik évfolyamon. A kerettantervek a tizenkettedik évfolyamig szabályoznak oly módon, hogy összhangban álljanak az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga vizsgakövetelményeivel.
d) Az új követelményrendszer bevezetése fokozatosan felmenő rendszerben történik. Első lépésként 1999. szeptember 1-jén a Nemzeti alaptanterv alapján elkészített helyi tantervet az iskolák már csak az első évfolyamon vezetik be. A helyi tanterv szerinti nevelő és oktató munka ennek megfelelően az iskolák első és második évfolyamán folytatódik. Azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv nem került bevezetésre, a nevelő és oktató munkát a miniszter által kiadott, illetőleg engedélyezett tantervek szerint kell végezni. Azok az iskolák, amelyek a hetedik évfolyamon 1998. szeptember 1-jén bevezették a Nemzeti alaptantervre épülő helyi tantervet, - a kerettantervek kiadásáig - választhatnak, hogy a hetedik illetve nyolcadik évfolyamon a helyi tantervük alapján, vagy a miniszter által kiadott nevelési-oktatási terv alapján végzik a munkájukat. A hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumok, továbbá az általános iskolai és középiskolai vagy szakiskolai feladatot is ellátó többcélú intézmények ugyancsak választhatnak aközött, hogy 1999. szeptember 1-jétől kezdődően a helyi tantervük alapján végzik-e a hetedik és nyolcadik évfolyamon a nevelő és oktató munkát vagy a miniszter által kiadott, illetőleg jóváhagyott nevelési oktatási tervben foglaltak alapján.
e) A pedagógiai programok és a helyi tantervek átalakítására a kerettantervek kiadását követően kell hogy sor kerüljön. A kerettantervre épülő helyi tantervet kötelezően 2001. szeptember 1. napjától kell bevezetni az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon.
3. A tartalmi szabályozás új rendszere kihat az egyes iskolatípusokra is.
a) Egyértelművé válik, hogy az általános iskola az első-nyolcadik évfolyamig működhet. Megfelelő türelmi idő biztosításával 2000/2001-es tanítási év végéig a tíz évfolyammal működő általános iskoláknak át kell alakulniuk a javaslatban meghatározottak szerint.
b) A javaslat szabályozza a szerkezetváltó középiskolák működését is. A módosítás szerint a 6-8 osztállyal működő gimnáziumokban – jogszabályban meghatározottak szerint – a nevelést-oktatást 4 évfolyamon is meg kell szervezni.
4. Az óvodákban, iskolákban folyó pedagógiai tevékenység szerves része kell, hogy legyen a nevelés.
a) E tevékenység megerősítése nem csak a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek függvénye. Nyilvánvalóan a pedagógiai programok felülvizsgálatánál is az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek és a tanulók erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődésével összefüggő feladatok ellátására.
b) A pedagógiai programban – az iskolák helyi tanterve mellett - hangsúlyosabb szerepet kap a nevelési program, amelyben meg kell határozni az iskolákban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, célját, feladatait, a személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot.
c) Új szabályozást kap a kollégium is, melynek lényege, hogy a kollégiumban a nevelő munka mellett oktató munkának is folynia kell. A kollégium pedagógiai programjának ezért nemcsak a nevelés alapelveit és célkitűzéseit kell meghatároznia, hanem a tanuló fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, középiskolai kollégium esetén az önálló életkezdést elősegítő tevékenységnek az alapelveit is. A kollégiumnak ki kell dolgoznia a tanuló életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elveit is.
d) A javaslat előírja minden óvodának, iskolának és kollégiumnak, hogy segítse elő az egyén fejlődése mellett a közösségi élet kialakulását és fejlődését is. E tevékenységhez megfelelő időt is rendel, amely beszámít a pedagógus kötelező óraszámának a teljesítésébe.
e) A javaslat egyik kiemelkedő feladatának tekinti a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást. Lehetőséget biztosít ezért arra, hogy az egészségi állapota, fejlettsége miatt hátrányos helyzetben lévő tanuló az első évfolyamot az általános iskolában előkészítő évfolyamként végezze, amelynek során játékos keretek között készül fel az iskolai tanulmányok megkezdésére. A pedagógus nem osztályozza tudását, nem kéri számon felkészültségét, lényegében átmenetet teremt az óvoda és az iskola között. Másik lehetőség, hogy az első-negyedik évfolyamon ezek a tanulók egyedi előrehaladás szerint teljesítsék az iskolai évfolyamok követelményeit. Nem kell a tanulót évismétlésre kötelezni, ha kevesebbet tud, mint az osztálytársai, mivel a törvény alapján lehetőség lesz arra, hogy csak a negyedik évfolyam végére érje el azoknak a követelményeknek az elsajátítását, amelyeket az iskola kerettantervre épített helyi tanterve előír.
Azok részére, akik tizenhat éves korukig nem tudták befejezni az általános iskola nyolcadik évfolyamát, lehetőség nyílik arra, hogy egyidejűleg készüljenek fel az általános műveltséget megalapozó ismeretekből, valamint a szakmai vizsga letételéhez szükséges ismeretekből.
f) Lényeges változás az is, hogy az alapműveltségi vizsga a javaslat szerint nem a szakképzésbe való bekapcsolódás, hanem – egyes szakmák esetében - a szakmai vizsga letételének lesz az előfeltétele. Ennek megfelelően a tanuló bekapcsolódhat a szakképzésbe, felkészülhet a szakmai vizsgára, és csak a vizsgára jelentkezés időpontjára kell, hogy alapműveltségi vizsgát tegyen. Az alapműveltségi vizsga letételére azt követően kerülhet sor, hogy elsajátította a tizedik évfolyam követelményeit.
5. A javaslat megszünteti a pedagógus-szakvizsga kötelezőségét, alkalmazási feltételként történő előírását.
a) Megszűnik annak lehetősége is, hogy a szakvizsga hiánya miatt pedagógusokat bocsássanak el az óvodából, iskolából és kollégiumból. A pedagógus-szakvizsga letételére a pedagógus választása szerint kerül sor. A jövőben a pedagógust kétféle munkakörben lehet foglalkoztatni: pedagógus-munkakörben és szakvizsgázott pedagógus-munkakörben. Azt, akit szakvizsgázott pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, eggyel magasabb fizetési osztályba kell sorolni, mint azt a pedagógust, akit pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak. Ily módon mindenki saját maga döntheti el, hogy vállalja-e a tanulást vagy sem. Megmaradnak azok a rendelkezések, amelyek a szakvizsgával egyenértékű vizsgákat határozzák meg. Továbbra is a szakvizsgával egyenértékű marad a nevelő és oktató munkával összefüggő tudományos fokozat megszerzése.
b) Ugyanakkor továbbra is kötelező marad a szakvizsga azok részére, akik a közoktatási intézmény vezetésére kapnak megbízást. Ugyancsak szakvizsgával kell rendelkeznie a vezetőtanárnak, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga elnökének, a közoktatási szakértőnek. Szakvizsgával lehet munkát végezni a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben, valamint a szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben. Nyilvánvalóan a kötelező szakvizsgára vonatkozó rendelkezések megfelelő “türelmi idővel” kerülnek bevezetésre annak érdekében, hogy a jelenleg pályán lévők ne szenvedjenek hátrányt. Olyan munkakörökről és intézményekről, illetve feladatokról van azonban szó, amelyek mindenképpen megkívánják, hogy a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél mellett az érintettek megszerezzék a pedagógus-szakvizsgát is.
6. A javaslat rendelkezést tartalmaz az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalának felállítására, mely hivatal – jogszabályban meghatározottak szerint – a diák, a pedagógus és a szülői jogok érvényesülését vizsgálja egyéni bejelentések, valamint éves munkaterv alapján. Az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalát a miniszter rendelettel hozza létre, felelős annak működtetéséért.
(Az 1. §-hoz)
A közoktatásról szóló törvény hatályos rendelkezései alapján az állam és a helyi önkormányzatok mellett közoktatási intézményt létesíthet a helyi kisebbségi önkormányzat, az Országos Kisebbségi Önkormányzat, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi, jogi személy, a Magyar Köztársaság területén alapított és itt székhellyel rendelkező jogi személyiségű gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület, más jogi személy és természetes személy. A közoktatási feladatok ellátása kapcsolódhat más ágazathoz tartozó feladatokhoz. Folyhat óvoda nevelés és oktatás egészségügyi intézményekben, rehabilitációs intézményi keretekhez kapcsolódóan, büntetés-végrehajtási intézményekhez kapcsolódóan. Erre tekintettel teszi egyértelművé a javaslat, hogy a törvényben meghatározott előírásokat minden esetben alkalmazni kell, függetlenül attól hogy a közoktatás-szolgáltatás milyen szervezethez kapcsolódóan látják el, és ki az intézmény fenntartója.
(A 2. §-hoz)
A közoktatásról szóló törvény alapelvei tartalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek meghatározzák a törvény további előírásait, illetőleg, amelyeket figyelembe kell venni a törvény egyes rendelkezéseinek értelmezéseinél és alkalmazásánál. A javaslat előtérbe állítja az óvodák, iskolák és kollégiumok neveléssel-oktatással összefüggő feladatait. A nevelési-oktatási intézmények felelőssége nemcsak az egyes gyermekekre, tanulókra terjed ki, hanem arra is, hogy elősegítsék a gyermek- és tanulóközösségek kialakulását és fejlődését. Kiemelt hangsúlyt kap a gyermek, tanuló szüleivel, illetőleg a szülők közösségével való együttműködési kötelezettség.
Az óvodák, iskolák és kollégiumok neveléssel kapcsolatos feladatait a javaslat több paragrafusban egyértelművé teszi. Az elfogadott óvodai nevelési programok, iskolai és kollégiumi pedagógiai programok felülvizsgálata átdolgozása során a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell helyezni a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelési-oktatási feladatok helyi szabályozására.
(A 3. §-hoz)
A javaslat annak érdekében, hogy megelőzze a gyakorlatban nemegyszer előforduló vitát, világossá teszi, hogy a fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok megoldásában az óvodáknak, iskoláknak, kollégiumoknak együtt kell működniük az érdekelt egyházi jogi személlyel. A fakultatív hit- és vallásoktatás megszervezése az egyházi jogi személyek feladata. Ehhez a tevékenységhez azonban az óvodának, iskolának és kollégiumnak megfelelő segítséget kell nyújtania. Ez a segítség nemcsak abból áll, hogy biztosítják a szükséges helyiségeket, azok rendeltetésszerű használatát, hanem abból is, hogy a gyermekek és a tanulók, valamint a szülők igényét figyelembe véve megfelelő időt bocsátanak rendelkezésre a foglalkozások megtartásához.
(A 4. §-hoz)
A közoktatásról szóló törvény hatályos 131. §-a alapján azoknak a tanulóknak a tankötelezettsége, akik tanulmányaikat az 1998. szeptember 1-jén kezdték meg, két évvel meghosszabbodott. A javaslat a tankötelezettség meghosszabbításával összefüggő rendelkezéseket “beemeli” a tankötelezettséggel foglalkozó rendelkezések közé. E módosítás alapján egyértelművé válik, hogy mely időponttól kezdődően emelkedett meg a tankötelezettség ideje. A javaslat figyelembe veszi azt is, hogy meghatározott életkor után adódhat olyan helyzet, amelyre tekintettel a tankötelezettség további fenntartása nem indokolt. A javaslat pontosan meghatározza azonban, hogy mely esetekben szűnik meg a törvény erejénél fogva a tizenhatodik életév betöltése után a tankötelezettség. Nincs szükség további engedélyre, elégséges - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - az iskola igazgatójához a kérelmet benyújtani. Az iskola igazgatója a feltételek fennállása esetén a bejelentést tudomásul veszi.
(A 5. §-hoz)
A javaslat újra fogalmazza a tartalmi szabályozás elveit meghatározó rendelkezéseket. Megerősíti a 8+4-es iskolarendszert, azáltal, hogy az eddigi egységes általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszt az iskolarendszer tényleges felépítéséhez igazodva felbontja az alapfokú nevelés-oktatás szakaszára és a középfokú nevelés-oktatás szakaszára. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Követelményeit teljes egészében az általános iskola teljesíti.
A javaslat nem változtat azon az 1993-ban elfogadott elven, hogy az általános műveltséget megalapozó oktatás és a szakképesítés megszerzésére történő felkészítés szakaszai váljanak ketté, és iskolatípustól függően a szakképzés a tizedik évfolyam befejezését követően, illetőleg a középiskolai oktatás utolsó évfolyamának befejezése után kezdődjék. A szakképzésben részt vevő iskolák feladatainak pontosabbá tétele lehetővé teszi, hogy már az általános műveltséget megalapozó oktatás keretében is átadjon az iskola olyan ismereteket a tanulók részére, amelyek megkönnyítik a szakképesítés megszerzéséhez szükséges ismeretek elsajátítását.
A javaslat nem helyezi hatályon kívül a Nemzeti alaptantervet. Megőrzi azt, azonban a Nemzeti alaptanterv és az iskolai helyi tanterv közé új elemet illeszt be, a kerettantervet. A kerettantervet a miniszter adja ki. A kerettanterv biztosítja az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. A kerettantervek a Nemzeti alaptantervben található ismeretekre, követelményekre épülnek. Nem változtat a javaslat azon, hogy a pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskolák a helyi tantervüket a kerettantervben meghatározottak szerint kiegészíthetik a nevelési-oktatási sajátosságaikhoz igazítva azt.
(Az 6. §-hoz)
A javaslat újrafogalmazza az Országos Köznevelési Tanács feladatait. A feladatokból kiderül, hogy a miniszter tanácsadó vélemény-nyilvánító szakértői testületeként működik a jövőben.
(A 7. §-hoz)
A javaslat a kerettantervekre épülő pedagógiai programra tekintettel újra fogalmazza a tanulók azon jogát, hogy megválaszthassák azt a tantárgyat, amelyet tanulni kívánnak. A tanulói jogok e területen bővülnek, mivel a hatályos rendelkezések alapján ez a jogosítvány csak a tizenegy-tizenharmadik évfolyamon illeti meg a tanulót. A kerettanterv mellett a pedagógiai program és az érettségi vizsgaszabályzat is tartalmazhat rendelkezéseket e jog gyakorlásával összefüggésben. A pedagógiai program az iskola lehetőségeihez mérten nyújt lehetőséget a tantárgy megválasztásához.
(A 8. §-hoz)
Lényeges változás fog bekövetkezni a pedagógusok foglalkoztatásában a javaslat elfogadása esetén. Megszűnnek ugyanis azok a rendelkezések, amelyek kötelezővé tették meghatározott idő eltelte után a pedagógus-szakvizsga letételét. Megszűnt ezáltal annak a lehetősége is, hogy a pedagógus-szakvizsga hiányára tekintettel megszüntessék a pedagógus foglalkoztatását. A pedagógus-munkakörök a jövőben a meglévő iskolai végzettségtől és szakképzettségtől függően kétfelé válnak. Az óvodapedagógus, a tanító, a tanár besorolása pedagógus-munkakörbe történik minden olyan esetben, amikor az alapképzésben szerzett oklevéllel tölti be a munkakörét. A pedagógus-szakvizsga letételével arra válik jogosulttá a pedagógus, hogy másik, magasabb munkakörbe, a szakvizsgázott pedagógus-munkakörbe kerüljön besorolásra.
(A 9. §-hoz)
A javaslat a szakképzésben részt vevő iskoláknál szakít azzal a jelenlegi szabályozással, amelyik egyetemi szintű tanári végzettséget ír elő a szakmai-elméleti tantárgyat oktató pedagógus részére. Egységes követelményeket határoz meg a szakmai-elméleti tantárgyakhoz, a szakmai előkészítő ismeretek oktatásához. A javaslat hatályba lépésével hatályát veszti a szakmai előkészítő ismeretekre vonatkozó képesítési követelményeket meghatározó f) pont, és ily módon a szakközépiskolában és szakiskolában a munkáltató döntésétől függően alkalmazni lehet az egyetemen vagy a főiskolán szerzett – a képzés szakirányának megfelelő – tanári vagy más felsőfokú oklevéllel rendelkező személyt.
Az iskolákban nehézséget okoz az idegen nyelv szakos tanárok alkalmazása. A hatályos rendelkezések alapján a középiskolában foglalkoztatható az, aki a főiskolán nyelvtanári végzettséget szerzett. Ugyanakkor nincs lehetőség arra, hogy az ugyancsak főiskolai nyelv- és irodalom szakos tanári végzettséggel gimnáziumban vagy szakközépiskolában oktassanak. Ez a megkülönböztetés szakmailag nem indokolt, ezért a javaslat feloldja az ellentmondást.
A hatályos rendelkezések minden olyan esetben, amikor az oktatás nem magyar nyelven folyik, kettős követelményt ír elő. A tantárgynak megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget, valamint a nevelés-oktatás nyelvének tanítására jogosító végzettséget és szakképzettséget. Ez a rendelkezés azonban különösen a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban okozott problémát, mivel szinte lehetetlenné tette a pedagógus-munkakörök betöltését. A javaslat ezért kibővíti azokat a felsőfokú iskolai végzettségeket és szakképzettségeket, amelyek meglétével részt lehet venni a nem magyar nyelven folyó iskolai nevelésben, oktatásban. Figyelembe veszi a javaslat azt is, hogy a felsőoktatásban most nyílik meg annak lehetősége, hogy az alapképzésben vagy a szakirányú továbbképzésben elsajátítsák az adott tantárgy kisebbségi oktatásához szükséges nyelvi ismereteket anélkül, hogy nyelv és irodalom szakos tanári szakképzettséget szerezne a tanuló.
A szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás és besorolás alapjait is a javaslat által e §-ban megfogalmazott új rendelkezései alapozzák meg. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 61. §-a alapján a jogszabályban előírt iskolai végzettség alapján kell besorolni a közalkalmazottat. A javaslat ezért a szakvizsgázott pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatáshoz előírja a pedagógus-szakvizsga meglétét. Miután a pedagógus-szakvizsga jogszabályban meghatározott, megkövetelt iskolai végzettség, az az óvónő például, aki saját elhatározásából teljesíti a pedagógus-szakvizsga követelményeit az “F” fizetési osztályból átkerül a “G” fizetési osztályba.
(A 10. §-hoz)
A javaslat a pedagógus jogait és kötelezettségeit annak tükrében fogalmazza újjá, egészíti ki, hogy az óvodákban, iskolákban és kollégiumokban kiemelkedő szerepet kell hogy kapjon a nevelés, mint feladat. Kihangsúlyozza, hogy a pedagógust megilleti a személyiségi jogainak, méltóságának tiszteletben tartása, a nevelő-oktató tevékenység keretében végzett munkájának értékelése és elismerése. Ugyanakkor világossá teszi, hogy a pedagógus köteles hasonló tiszteletet és megbecsülést adni a gyermeknek, tanulónak és a szülőnek.
A pedagógusok kötelezettségei között megjelenik a gyermekekkel, tanulókkal való egyéni törődés a társadalmi normák megismertetése, a közösségi együttműködési, magatartási szabályok megtartására történő felkészítés.
(A 11. §-hoz)
A javaslat lényegében szövegpontosítást tartalmaz. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény sajátos formája a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, amelyben speciális ellátást biztosítanak a központi idegrendszeri sérült gyermekeknek, tanulóknak. Indokolt ezért, hogy megnevezésében is megjelenjen a közoktatásról szóló törvényben.
(A 12. §-hoz)
A törvény hatályos rendelkezése szerint az óvoda hároméves kortól legfeljebb hétéves korig fogadja a gyermekeket. Ez a rendelkezés valójában nem valósul meg azonban azoknál, akik a hetedik életévüket augusztus 31-ét követően töltik be. Ez a nap ugyanis a nevelési év utolsó napja, amelytől kezdődően a gyermek akkor sem tartózkodhat tovább az óvodában, ha egyébként arra szükség lenne, mivel betegség vagy bármilyen más oknál fogva társaihoz képest lemaradt a fejlődésben és nem érte el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. A javaslat módosítása lehetővé teszi, hogy miniszteri rendelet meghatározza, mely feltételekkel maradhat ezen időpontot követően is az óvodában a gyermek.
(A 13. §-hoz)
A javaslat erősíti a ma működő nyolc évfolyamos általános iskolák helyzetét, azáltal, hogy a nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány tanúsít a jövőben is alapfokú iskolai végzettséget. Ez a módosítás az 1996. évi módosítás előtti helyzetet állítja helyre. Az 1996-ban bevezetett módosítás alapján a tizedik évfolyam elvégzéséről kiállított bizonyítvány tanúsítana alapfokú iskolai végzettséget. Ezek a rendelkezések a gyakorlatban nem léptek hatályba, mivel ez az év lett volna az első, amelyben alkalmazni kellett volna. Ily módon a módosítás zökkenőmentesen, átmeneti intézkedések nélkül végrehajtható.
(A 14. §-hoz)
A javaslat egyértelművé teszi, hogy az általános iskolának legfeljebb nyolc évfolyama lehet. A hatályba léptető rendelkezések alapján megszűnik a nyolcnál több, legfeljebb tíz évfolyammal működő általános iskola. Erre az átmeneti rendelkezések 2001. július 31-ig adnak határidőt, ily módon az érintett tanulók befejezhetik az iskolai tanulmányaikat.
(A 15. §-hoz)
A javaslat egyértelművé teszi a szakiskola iskolatípus felépítését és feladatait. A tanköteles tanulókat fogadó szakiskolának legalább négy évfolyama kell hogy legyen, a kilencedik-tizedik évfolyam és két szakképzési évfolyam. A szakiskola másik sajátossága, hogy az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás keretében pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. Ez az oktatás előkészíti a szakképzésbe való bekapcsolódást.
A szakképzésben részt vevő tanulók felkészülését, tanulási lehetőségét növeli az a változtatás, amelyik nem a szakképzésbe való bekapcsolódás, hanem a szakmai vizsgára való jelentkezés feltételeként követeli meg az alapműveltségi vizsga meglétét. Új lehetőség, hogy azok, akik a tizenhatodik életévük betöltéséig nem tudták befejezni az általános iskola nyolcadik évfolyamát, a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán és a szakképzési évfolyamokon felzárkóztató oktatásban vehetnek részt. A felzárkóztató oktatás lényege, hogy a kilencedik és a tizedik évfolyamon a tanuló egyidejűleg készül fel az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeiből és a szakmai vizsgára felkészítő szakasz követelményeiből. A szakképzési évfolyamokon a szakmai vizsgára történő felkészítés mellett alapműveltségi vizsgára történő felkészítés is folyik, amennyiben a szakmai vizsga letételének előfeltétele az alapműveltségi vizsga megléte.
(A 16. §-hoz)
A gimnáziumi oktatás megszervezésénél, illetőleg a nyolcadik évfolyamot befejező tanulók beiskolázásánál nehézséget okoz az, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő számú négy évfolyammal működő gimnázium. Ezért a javaslat megerősíti a négy évfolyamos gimnáziumot azzal, hogy a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumokban is meg kell szervezni ily módon az oktatást, ha azt jogszabály előírja.
(A 17. §-hoz)
A javaslat a szakközépiskola-iskolatípus működését meghatározó rendelkezéseket pontosabbá, egyértelműbbé teszi. Meghatározza azokat az elemeket, amelyekből egyértelműbbé válik a különbség a középiskolák – gimnáziumok és szakközépiskolák – között. A szakközépiskola a kilencedik évfolyamtól kezdődően felkészít az érettségi vizsga letételére. Emellett azonban előkészíti a tanulót arra is, hogy bekapcsolódjon a szakmai vizsgára való felkészülésbe. A középiskolai évfolyamokon nem folyik szakképzés, tehát nem tartható szakmai-elméleti, illetve szakmai-gyakorlati óra. Ez azonban nem lehet akadálya annak, hogy már a kilencedik évfolyamtól kezdődően olyan ismeretek átadására is sor kerüljön, amelyek a későbbi, a középiskolai évfolyamok befejezését követően kezdődő szakképzési évfolyamokon hasznosíthatók.
(A 18. §-hoz)
A közoktatásról szóló törvény hatályos 30. §-a lehetővé teszi, hogy a tanulót az iskola igazgatója meghatározott tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítse az évközi és a félévi, illetve év végi értékelés alól. Ez a mentesítés nem jelenti azt, hogy a tanulónak nem kell részt vennie a tanórai foglalkozásokon, és nem kell elsajátítania az előírt tananyagot. A mentesítés célja az, hogy az arra rászoruló tanuló ne kerüljön hátrányos helyzetbe amiatt, hogy fogyatékosságából eredően meghatározott ismeretek elsajátítása aránytalan nehézséget jelent számára. A javaslat e rendelkezéseket annyiban egészíti ki, hogy az értékelés és osztályozás alól mentesített tanulóval az iskolának külön, egyéni foglalkozás keretében is foglalkoznia kell.
A javaslat annak érdekében, hogy elősegítse a fogyatékos gyermekek, tanulók integrált óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, újrafogalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek meghatározzák, hogy mely esetben láthatja el kizárólagosan gyógypedagógus a pedagógiai feladatokat. E követelmények nem vonatkoznak a jövőben a nem kötelező tanórai foglalkozásokra, a kollégiumi foglalkozásokra. További könnyítést jelent ezeknek a gyermekeknek, tanulóknak az iskolai fogadásához az is, hogy szakirányú továbbképzés keretében több olyan szakképzettség is megszerezhető, amellyel részt lehet venni ezeknek a gyermekeknek, tanulóknak a felkészítésében. Ilyen szakirányú továbbképzési szak például a nyelv- és beszédfejlesztő pedagógusi szak, amellyel az óvodás-, illetve iskoláskorú gyermekek, tanulók nyelvi és beszédfejlődési elmaradásának leküzdéséhez lehet segítséget nyújtani. Segítséget nyújthat az integrált neveléshez, oktatáshoz az a pedagógus is, aki rendelkezik a fogyatékosok együttnevelési (integrációs) pedagógiai szakirányú továbbképzésben szerezhető oklevéllel. A szakirányú továbbképzés kifejezetten az óvodapedagógusi tanítói vagy tanári, illetve szaktanítói oklevéllel rendelkezőket készíti fel a testi fogyatékos, a beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozásra.
(A 19. §-hoz)
A javaslat egyértelművé teszi, hogy mikor tekinthető az alapfokú művészetoktatási intézmény iskolának. A hatályos rendelkezések ugyanis csak azt határozzák meg, hogy melyik az a maximális évfolyamszám, ameddig ebben az iskolatípusban a tanuló felkészítése folyhat. Az intézménylétesítés és működtetés elengedhetetlen feltétele azonban a legkisebb évfolyamszám meghatározása is. Erre azért van lehetőség, mert időközben megjelent az alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját meghatározó miniszteri rendelet, amelyből megállapítható, hogy hány évfolyamra van szükség az előírt ismeretanyag átadásához. Új vonása az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó pedagógiai munkának, hogy az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően a tanulónak művészeti alapvizsgát kell tennie. A művészeti alapvizsga az egyik biztosítéka lehet az oktatás megfelelő színvonalának, mivel külső szakértő bevonásával kerül megszervezésre.
(20. §-hoz)
A javaslat kiegészíti a törvénynek a kollégiumra vonatkozó hatályos rendelkezéseit. Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy a kollégiumban folyó nevelő-oktató munka az érintett tanulók részére a családi neveléshez hasonló légkört és felkészítést kell hogy biztosítson. A kollégiumnak nemcsak az a feladata, hogy az iskolai tanulmányok sikeres folytatására és befejezésére felkészítse a tanulót, hanem az is, hogy fejlessze személyiségét és képességeit. A kollégium csak akkor tudja ellátni megfelelően feladatait, ha működése és tevékenysége során kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanulók iskolájával.
(A 21. §-hoz)
A többcélú intézmények lehetőséget nyújtanak a fenntartóknak és elsősorban a helyi önkormányzatoknak ahhoz, hogy szakmai szempontból a legjobb, gazdasági tekintetben a leghatékonyabb intézményrendszert hozzák létre. A hatályos rendelkezések alapján meg van annak a lehetősége, hogy óvodával, iskolával egy szervezeti keretben működtessenek különböző pedagógiai szakszolgálatot ellátó egységeket. A pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményegységnek azonban minden esetben szakmailag és szervezetileg önállóan kell működnie. Ez azt jelenti, hogy elkülönített szervezetet kell létrehozni, külön vezetővel. Ez foglalkoztatási és pénzügyi-gazdasági nehézséget okoz az önkormányzatoknál. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy egységes, több pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegységet hozzanak létre minden olyan esetben, amikor ez nem akadályozza a megfelelő színvonalú szolgáltatás megszervezését. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység keretein belül a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, a logopédiai ellátás és a konduktív pedagógiai ellátás szervezető meg. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység fontos szerepet tölthet be az utazó szakember-hálózat működtetésében, illetőleg az integrált óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás feladatainak megoldásában, segítésében.
(A 22. §-hoz)
Az egyes pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata, újragondolása az eltelt időszak tapasztalatai alapján vált szükségessé. A nevelési tanácsadás részt vesz az iskolakezdéshez szükséges fejlettség megállapításában az óvodába járó gyermekeknél is, indokolt ezért e feladatnak törvényben való rögzítése. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a tanulók részére nyújt segítséget az iskolaválasztáshoz. A konduktív pedagógiai szakszolgálat specialitása, hogy a központi idegrendszeri sérültek részére biztosít fejlesztést és gondozást. A hatályos törvényi szöveghez képest egyértelműbbé teszi azt a feladatot, amelyet el kell látnia, mivel nem minden mozgássérült tartozik ebbe a körbe.
(A 23. §-hoz)
Az óvodák, iskolák működésének stabilitását a nevelő és oktató munka objektivitását növeli a javaslat azáltal, hogy nem teszi lehetővé a párt vagy párthoz kötődő szervezetek működését a nevelési-oktatási intézményekben. A hatályos törvényi rendelkezések csak a párt tekintetében állapítanak meg korlátokat. Mindenképpen szükséges azonban annak törvényi úton való garantálása, hogy az iskolai, kollégiumi munka, tevékenység pártbefolyásolástól mentes legyen. A párthoz való kötődés az alapító okiratból állapítható meg.
(A 24. §-hoz)
A hatályos rendelkezések alapján az iskolának jogában áll – kivéve, ha kötelező felvételi feladatokat lát el – meghatározni a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit. Az elmúlt idők gyakorlata azonban azt igazolja, hogy az iskolák olyan esetekben is felvételi vizsgát tartottak, amikor annak helyessége és indokoltsága pedagógiai szempontból megkérdőjelezhető volt. Ezért a javaslat lehetővé teszi az oktatási miniszternek, hogy az évenként kiadásra kerülő tanév rendjében rendelkezzen erről a kérdésről.
(A 25. §-hoz)
Az iskolai pedagógiai program elkészítése a hatályos rendelkezésekhez képest annyiban változik, hogy a helyi tanterv az oktatási miniszter által kiadott kerettantervre épül. Az iskola a javaslat elfogadása esetén is lehetőséget kap arra, hogy a pedagógiai programjába olyan helyi tantervet építsen be, amelyet más készített el a kerettanterv alapján.
(A 26. §-hoz)
Az óvodai nevelési programra vonatkozó előírások lényegesen kibővülnek a javaslatban foglaltak alapján. A módosítások az óvoda nevelési jellegét erősítik. Kiemelt figyelmet fordít az óvoda és a szülők kapcsolatára, amelyet ugyancsak helyben kell meghatározni. A pedagógiai munka hatékonyságának figyelemmel kísérését, a hiányosságok időbeli felismerését teszik lehetővé, ha minden óvodában kialakítják az ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszert. A pedagógiai munka alapjául szolgáló nevelési program ki kell hogy egészüljön azoknak az eszközöknek és felszereléseknek a jegyzékével, amelyek a meghatározott feladatok teljesítéséhez szükségesek. Ennek az oktatási miniszter által kiadott minimális eszköz- és felszerelési jegyzékre kell épülnie.
(A 27. §-hoz)
A hatályos rendelkezések elsősorban az iskola helyi tantervének tartalmi kérdéseire fordítottak figyelmet. Az elmúlt idők gyakorlata alapján bizonyossá vált, hogy szükség van azonban annak részletesebb szabályozására is, hogy az iskoláknak milyen módon kell meghatározniuk a nevelési feladataikat. Az iskola pedagógiai programja ennek megfelelően két nagy egységre bontható; a nevelési programra és a helyi tantervre. A nevelési programban kell meghatározni azokat a legfontosabb elveket, amelyeket minden pedagógusnak meg kell tartania a nevelő-oktató munkája során. A pedagógiai programnak kell választ adnia arra a kérdésre is, hogy milyen módon nyújt segítséget az iskola a bármely oknál fogva lemaradó, leszakadó tanulók részére. A közösség fejlesztésével összefüggő feladatoknak ugyancsak meg kell jelenniük a nevelési programban.
Az iskolákban folyó nevelő-oktató munka folyamatos figyelemmel kísérése ugyancsak beletartozik az iskola vezetésének és pedagógusainak a feladataiba. Ezért a nevelési programnak meg kell határoznia a nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerét. Az iskolai pedagógiai munka folyamatosságát, stabilitását növeli, ha a helyben, a pedagógiai program részeként meghatározzák azokat az eszközöket és felszereléseket, amelyek nélkülözhetetlenek a pedagógiai programban meghatározott feladatok ellátásához. Ehhez segítséget nyújt az oktatási miniszter által kiadott minimális eszköz- és felszerelési jegyzék.
(A 28. §-hoz)
A törvény hatályos rendelkezése alapján nem került kiadásra a Kollégiumi nevelés országos programja. A javaslat teszi lehetővé ennek kiadását. Ily módon szabályozni kell azt is, hogy ennek figyelembe vételével kell a kollégiumoknak elkészíteniük pedagógiai programjukat.
A kollégiumi pedagógiai program tartalmi kérdéseinek újraszabályozása a jelenlegi szabályozásnál jobban kiemeli a kollégium nevelési feladatait. Kitér azokra a specialitásokra is, amikor a kollégium tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat lát el, illetve részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók ellátásában.
(A 29. §-hoz)
A javaslat a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet hozzáigazítja az iskolaszerkezeti modellhez. A változások lényege, hogy a rendelkezésre álló időkeret igazodik azokhoz a szakaszokhoz, amelyek jellemzik az iskola pedagógiai tevékenységét.
A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban az átlagosnál több feladatot kell megoldani azáltal, hogy a tanulók részére biztosítani kell a nemzetiségi identitás megőrzéséhez szükséges ismeretek átadását is. Ezért e feladatok végrehajtásához a javaslat tíz százalékkal megemeli a rendelkezésre álló időkeretet. Ezzel a változtatással biztosítani lehet, hogy az érintett iskolába járó tanulók felkészítéséből ne maradjanak ki azok az ismeretek – pl. második idegen nyelv, számítástechnika – amelyekre másik iskolában felkészülhet a tanuló.
A közösségi élet megszervezéséhez, feladatainak megoldásához a javaslat külön időkeretet biztosít. A javaslatban található időkeret felhasználható a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához is.
(A 30. §-hoz)
Az iskolának számos olyan feladatot kell megoldania, amelyik nem illeszthető bele a tanítási órák keretébe, nem valósítható meg osztálykeretben, sok esetben még az iskola falai között sem. A pedagógiai programban meghatározott követelmények elsajátításához jó lehetőséget biztosítanak a különböző kulturális, művészeti foglalkozások, nyelvi táborok, erdei iskolák. Ennek lehetőségét teremti meg a javaslat.
(A 31. §-hoz)
A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelősséggel tartozik az óvoda, iskola és kollégium szakszerű, gazdaságos működéséért. A pedagógiai programokat, illetve a nevelési programokat ki kell egészíteni az intézményben folyó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási feladatokkal. Az egész rendszer működtetéséért az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, a kollégium vezetője a felelős. Ez összhangban áll egyébként azzal, hogy feladatkörébe tartozik egyébként is az intézmény rendeltetésszerű működésének a biztosítása.
(A 32. §-hoz)
A közoktatásról szóló törvény számos tanulói jogot biztosít. E jogok egy része a tanulók közösségeihez, diákönkormányzatokhoz kötődik, míg más része a tanulót, mint egyént illeti meg. Az elmúlt évek gyakorlata bebizonyította, hogy e jogok nem kellően ismertek sem a pedagógusok, sem a tanulók részéről. Indokolt ezért, hogy évente legalább egy alkalommal valamennyi érintett közösen áttekintse mi is a helyzet ezen a területen a kollégiumban, illetve az iskolában.
(A 33. §-hoz)
Abban az esetben, ha a szülő – élve a szabad iskolaválasztás jogával – nem a lakóhelye szerint illetékes általános iskolába kívánja beíratni gyermekét, számos esetben előfordult az elmúlt években, hogy az iskola felvételi vizsgához kötötte a jelentkezési kérelem elbírálását. Az általános iskolában tartott felvételi vizsga pedagógiai szempontból vitatható. A javaslat ezért egyértelműen megtiltja, hogy az iskola felvételi vizsgát szervezzen.
(A 34. §-hoz)
A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján az óvodában a gyermek a hetedik életévének betöltését követő évtől kezdődően nem kaphat ellátást. A javaslat lehetővé teszi, hogy jogszabályban meghatározott esetben a gyermek még egy évet az óvodában maradhasson. Nem vitatható azonban, hogy születési adottságból, betegségből származóan lehetnek olyan gyermekek, akiknek az iskolai tanulmányok megkezdése nehézséget okozhat még a hetedik életévének elérése vagy elhagyása után is. A javaslat ezért megteremti annak az előfeltételét, hogy a tanuló az iskolai keretek között készüljön fel játékos formában arra, hogy az elkövetkezendő évben tudásáról számot kell majd adnia a tanítási órákon. Lehetőséget biztosít a javaslat arra is, hogy a tanuló egyéni ütemben sajátítsa el az előírt tananyagot, és abban az esetben, ha meghatározott tantárgyból vagy tantárgyakból még nem is érte el a többi tanuló szintjét, akkor is továbbhaladjon a magasabb iskolai évfolyamra. Lényegében a szakrendszerű tanítás megkezdéséig, tehát a negyedik évfolyam végéig lehetőség van arra, hogy egyéni ütemben készüljön fel a tanuló.
A tanulóval kapcsolatos iskolai döntés meghozatalához a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ad segítséget. Szakvéleményükben adnak iránymutatást arra, hogy milyen megoldás szolgálná leginkább a tanuló érdekeit.
(A 35. §-hoz)
A javaslat meghatározza az iskola feladatát abban az esetben, ha a tanuló második alkalommal sikertelenül próbálkozott az adott évfolyam követelményeinek a teljesítésével. Az iskolai sikertelenség sok esetben vezethető arra vissza, hogy az évismétlő tanuló kirekesztődik tanulótársai közül és az iskola sem nyújt segítséget ahhoz, hogy megfelelő eredményt érjen el. Az egyéni foglalkozáson való részvétel hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben maradjanak ki az általános iskolából anélkül, hogy annak utolsó évfolyamát eredményesen befejeznék. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a nyolcadik évfolyamot sikeresen befejező tanulók túlnyomó többsége legalább egy szakképesítést meg tud szerezni.
(A 36. §-hoz)
A javaslat elfogadása esetén az alapműveltségi vizsga nem a szakképzésbe való bekapcsolódás, hanem a szakmai vizsgára történő jelentkezés előfeltétele lesz. Ennek megfelelően hatályon kívül kell helyezni minden olyan rendelkezést, amelyik a tanulói jogviszony megszűnését az alapműveltségi vizsga letételének elmaradásához kötötte.
Az alapfokú művészetoktatási intézmények jelentős költségvetési támogatást kapnak. Jelenleg azonban nem megoldott a felkészítés minőségének figyelemmel kísérése, ellenőrzése. Az iskola magasabb évfolyamára lépés előfeltételeként a javaslat ezért a művészeti alapvizsgát határozza meg abban az esetben, amikor az alapfokú évfolyamról kell az első továbbképző évfolyamra lépni.
(A 37. §-hoz)
A törvény hatályos rendelkezései szerint megszünt a gyermek óvodai elhelyezése annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a hetedik életévét betöltötte. Ez problémát jelentett azoknál a gyermekeknél, akik augusztus 31-e után születtek és bármilyen oknál fogva nem érték el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a gyermek további egy évet még óvodai nevelésben vegyen részt.
(A 38. §-hoz)
A közoktatás rendszerének működtetésénél, a rendszer ésszerű átalakításánál sokszor megmutatkozik a tervezés hiányossága. Az 1997-ben elkészült fővárosi, megyei fejlesztési tervek a helyi önkormányzatok közreműködésével készültek. A fejlesztési tervek azonban akkor tudnak hatékony segítséget nyújtani – annak ellenére, hogy egyébként alkalmazásuk nem kötelező – ha ténylegesen a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi oktatáspolitikai elképzelésekre épülnek. A javaslat ezért írja elő kötelezően az önkormányzati intézkedési terv elkészítését minden olyan esetben, amikor a helyi önkormányzat legalább három közoktatási intézményt tart fenn. Az önkormányzati intézkedési terv előkészítésénél nyílik lehetőség arra, hogy valamennyi önkormányzat hosszabb távra megtervezze, milyen módon kívánja ellátni a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelező feladatokat, vállal-e további szolgáltatást, milyen módon kívánja működtetni, fenntartani, fejleszteni, esetleg visszafejleszteni az intézményrendszerét.
(A 39. §-hoz)
A nemzeti, etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény és a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók iskolai nevelését meg kell szervezni abban az esetben, ha egy településen belül ugyanahhoz a nemzetiséghez, kisebbséghez tartozó nyolc gyermek szülei kérik. A hatályos rendelkezések azonban ilyen kötelezettséget nem írnak elő abban az esetben, ha egy településen ennél a létszámnál kevesebb tanuló él. Mindenképpen meg kell azonban teremteni a jogi feltételt ahhoz is, hogy az országban szétszórt nemzetiségek is megszervezhessék az anyanyelv és a népismeret oktatását. Ilyen kisebbség például a görög és a lengyel kisebbség is, amelyeknél az alacsony gyermeklétszám jelenleg nem teszi lehetővé az iskolák fenntartását. Az érintett tanulók az általános szabályok szerint járnak iskolába és vendégtanulói jogviszony keretében sajátítják el az anyanyelvüket és a hozzá kapcsolódó népismereti követelményeket.
(A 40. §-hoz)
A közoktatás feladatainak megszervezéséhez az elkészült fővárosi, megyei fejlesztési tervek jelentős segítséget tudnak nyújtani. Mindenképpen indokolt azonban az elkészült fejlesztési tervek áttekintése, felülvizsgálata.
(A 41. §-hoz)
A helyi önkormányzati döntéshozatalnál a hatályos rendelkezések nem adnak eligazítást az illetékességi kérdésekre abban az esetben, ha az önkormányzatok közösen, társulásban tartják fenn a közoktatási intézményt. A javaslat ezt a kérdést rendezi.
(A 42. §-hoz)
A miniszteri feladat- és hatáskörök kiegészítésére azért van szükség, mivel a javaslat számos új szabályozási területet emelt be a közoktatásról szóló törvénybe.
Gondoskodni kell a kerettantervek kiadásáról, a Kollégiumi nevelés országos programjának kiadásáról. Új feladatként jelenik meg a minőségbiztosítással kapcsolatos kérdések rendezése, szabályozása. Továbbra is miniszteri feladat marad az országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzés és értékelés megszervezése. E feladat megvalósításában működik közre az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont.
Az oktatási miniszter – a többi miniszterhez hasonlóan – a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján közreműködik az önkormányzati szervek működésének ellenőrzésében. Az ellenőrzési joga kiterjed a közoktatási intézmények működésére meghatározott szakmai szabályok, képesítési előírások ellenőrzésére. A javaslat megteremti az intézkedés lehetőségét a miniszter számára, amennyiben azt tapasztalja, hogy a közoktatási intézmények nem az előírásoknak megfelelően látják el feladatukat.
(A 43. §-hoz)
A miniszter jogalkotási jogkörét ki kell egészíteni az új feladatoknak megfelelően. A meglévő szabályozási jogkörök a kerettantervek bevezetésére, az országos mérési, értékelési és minőségbiztosítási feladatok ellátására irányuló jogszabályok kiadására jogosítják fel a minisztert. A közoktatásban érdekeltek jogainak védelme érdekében jön létre az oktatási jogok biztosának hivatala, amelynek feladatait és működésének szabályait ugyancsak miniszteri rendeletben kell meghatározni.
(A 44. §-hoz)
Az oktatási miniszter feladatkörébe tartozik a közoktatásfejlesztéssel összefüggő feladatok megoldása. Ezeket is bővíti a javaslat. Az új feladatok közé tartozik az önkormányzati intézkedési tervek elkészítésének a segítése. Ez összhangban áll azzal, hogy a miniszternek segítséget kell nyújtania a fővárosi, megyei fejlesztési tervek összeállításához is. Új fejlesztési feladat a tankönyvvé nyilvánítással kapcsolatos szakértői tevékenység feltételeinek a megteremtése, amely az eddigi gyakorlatnál hatékonyabbá teheti a tankönyvek jóváhagyásával összefüggő eljárást. A közoktatás működtetéséhez, szakszerűségéhez nyújtanak majd segítséget azok a pedagógiai rendszerek, amelyek a kerettantervre épülve tartalmazzák az adott feladatok ellátásához szükséges eszközrendszereket, képzési és továbbképzési kínálatot, szakmai szolgáltató tevékenységet.
(A 45. §-hoz)
Új intézményként jön létre az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot a Kormány hozza létre, központi hivatalként. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont részletes feladatairól kormányrendelet fog rendelkezni. A legfontosabb feladatai közé fog tartozni az ágazati irányítás keretei közé tartozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási feladatok irányítása, szervezése és koordinálása. Jogszabályban meghatározott ügyekben hatósági feladatokat is elláthat majd.
(A 46. §-hoz)
Az Országos Köznevelési Tanács működésében a javaslat lényeges változásokat hoz azáltal, hogy megszünteti az eddigi egyetértési jogosítványát. A jövőben megszűnik a tankönyvjegyzékre történő felvétellel kapcsolatos javaslattételi feladata is. Új feladatként jelenik meg, hogy kísérje figyelemmel és véleményezze a tankönyvellátás egészét és a tankönyvvé nyilvánítás folyamatát. Megszűnik az Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság. A helyébe lépő Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság nem vesz részt a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos programok jóváhagyási eljárásában. Feladata, hogy figyelemmel kísérje az egész rendszer működését, és javaslatokat tegyen amennyiben intézkedést lát szükségesnek.
(A 47. §-hoz)
Az Országos szakértői névjegyzékkel és az Országos vizsgáztatási névjegyzékkel kapcsolatos tevékenységek ellátása jelenleg eshetőleges, nem megoldott. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont feladata lesz a jövőben, hogy a miniszteri jogkörben eljárva összeállítsa és gondozza a jegyzékeket, illetőleg ellenőrizze a szakértők foglalkoztatásának szakszerűségét és törvényességét.
(A 48. §-hoz)
A javaslat elfogadása esetén lehetővé válik, hogy az iskolákban nem csak az első szakképesítés megszerzése legyen ingyenes. A közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatásban a tanuló utoljára abban az évben kezdhet tanévet, amelyben betölti a huszonkettedik életévét. Ez a határidő egy évvel meghosszabbítható, amennyiben a tanuló hét éves korában kezdte meg tanulmányait az általános iskolában, illetve olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók esetében, valamint a súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók esetén, továbbá ha a tanuló tartós gyógykezelés alatt áll, ehhez az életkorhoz további három évet hozzá kell számítani. Ez a módosítás reális lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az ingyenes oktatás keretében hozzájusson valaki a második szakképesítéshez is.
(A 49. §-hoz)
A közoktatásról szóló törvény 119. §-a alapján létrehozott fővárosi, megyei közalapítványok legfontosabb feladata, hogy segítséget nyújtsanak azoknak a körzeti feladatoknak a megszervezéséhez, amelyek ellátásában több önkormányzat is érdekelt. A közalapítvány által nyújtott támogatás alapjaiban a fejlesztési tervben jóváhagyott körzeti, térségi és országos feladatok ellátását kell hogy támogassa. A fővárosi, megyei fejlesztési tervek elfogadása nem kötelező. A pénzügyi támogatás rendszere azonban segítséget nyújthat ahhoz, hogy az érdekelt önkormányzatok elfogadják magukra nézve a fejlesztési tervben foglaltakat. Ezért teszi lehetővé a javaslat, hogy meghatározott támogatások elnyeréséhez a közalapítvány előírhassa a fejlesztési tervben foglaltak elfogadását.
A hatályos rendelkezések alapján nem megoldott azoknak a feladatoknak az ellátása, amelyek a gyermek-gyógyüdülőkben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben működő iskolákban folynak. A támogatások megtervezése és az Oktatási Minisztérium költségvetéséből való folyósítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a tartós gyógykezelésre szoruló tanulók hozzájussanak a fejlődésükhöz szükséges iskolai ellátáshoz.
(A 50. §-hoz)
Az értelmező rendelkezések pontosítására az elmúlt évek tapasztalatai, valamint az új szakmai irányítási rendszer alapján bekövetkezett változások miatt van szükség. Az emelt szintű oktatás fogalmánál utalni kell a kerettantervekre, amelyek a jövőben tartalmazni fogják az adott tantárgyra fordított tanítási órák legkisebb számát. A készségtantárgyak köre kiegészült a tánc tantárggyal. A tanítási napok értelmezésénél meg kellett határozni azt a minimális óraszámot, amelyet egy adott tanítási napon meg kell tartani annak érdekében, hogy be lehessen számítani az előírt szorgalmi idő hosszába. A kisebbségi intézmény fogalmának újraszabályozása világossá teszi, hogy nem önmagában az elnevezés, az alapító okirat, hanem a feladat tényleges ellátása az, amelyik egy intézményt kisebbségi feladatok ellátásában közreműködő intézmények közé sorol.
(A 51. §-hoz)
A közoktatásról szóló törvény rendelkezései széles körben biztosítják az intézményalapítás jogát. Abban az esetben azonban, ha az adott településen nincs megfelelő létszámban tanuló, az érintett országos kisebbségi önkormányzat nem tud élni az intézményalapítás jogával. A javaslat ezért teszi lehetővé, hogy kizárólagosan az érintett kisebbségi önkormányzatok – az oktatási miniszter engedélyével – olyan iskolát hozzanak létre, amelyik a nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvet és a népismeret követelményeit oktatják.
(Az 52. §-hoz)
A tantervi szabályozás változásával újra kellett gondolni azokat a határidőket, amelyekkel bevezetésre kerülnek az új ismeretek, vizsgák. Az alapműveltségi vizsga bevezetési határidejének eltolása igazodik ahhoz, hogy 2001. szeptember 1-jétől felül kell vizsgálni, a kerettentervekhez kell igazítani az iskolák helyi tantervét.
A szakközépiskolák és a szakiskolák pedagógiai munkájában nem következik be változás. Továbbra is szét kell választaniuk a közismeretei és a szakmai-elméleti tantárgyak oktatását, tehát a megkezdett folyamatot nem érinti a Nemzeti alaptantervvel és a helyi tantervvel kapcsolatos szabályok módosítása.
(Az 53. §-hoz)
A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben a szakképzett pedagógusok alkalmazása azért nehéz, mivel a felsőoktatás jelenleg nem tud megfelelő számú pedagógust biztosítani a közoktatás részére. Ezért a módosító javaslat lehetővé teszi, hogy a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus felsőfokú “C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal részt vegyen a nevelő-oktató munkában.
Azáltal, hogy a pedagógus-szakvizsga kötelezősége megszűnik, nem változnak azok az előírások, amelyek alapján a szakvizsgával rendelkező pedagógust másik, magasabb fizetési osztályba kell sorolni. Továbbra is megmaradnak azok a szabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy jogszabály szakirányú továbbképzést a pedagógus-szakvizsgával egyenértékűnek ismerjen el.
(Az 54. §-hoz)
A javaslat meghatározza azokat az átmeneti szabályokat, amelyek a módosítással bevezetett új rendelkezések hatályba léptetésére vonatkoznak. A kerettantervek alapján az iskoláknak 2001. szeptember 1-jéig kell felülvizsgálni pedagógiai programjukat. Addig az időpontig lehetősége van az általános iskolának arra, hogy eldöntse, tovább folytatja-e a Nemzeti alaptantervre épülő helyi tanterv bevezetését, vagy helyette a közoktatásról szóló törvény hatályba lépése előtt kiadott nevelési-oktatási tervek alapján folytatja a nevelő-oktató munkáját. A hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumok, a többcélú intézmények ugyancsak maguk dönthetnek arról, hogy a Nemzeti alaptantervre épülő helyi tanterv bevezetését a kerettantervekre épülő helyi tantervek elfogadásáig tovább alkalmazzák, vagy a miniszter által kiadott nevelési-oktatási terv szerint végzik tevékenységüket. A javaslat megfelelő határidőt biztosít arra is, hogy átalakuljanak a tíz évfolyammal működő általános iskolák, illetve hogy a helyi önkormányzatok elkészítsék intézkedési tervüket.
(Az 55. §-hoz)
A javaslat néhány helyen megváltoztatja a kötelezően foglalkoztatottak létszámát meghatározó rendelkezéseket. A fogyatékosokkal foglalkozó iskolákban nem bizonyult elégnek a gyógypedagógiai-asszisztensi létszám - 0,5 -. Ezért ennek felemelése indokoltnak látszik. Kiegészül a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak köre a szabadidő szervezővel. Az új munkakör biztosítása hozzájárulhat a nevelési feladatok megvalósításához.
Az alapfokú művészetoktatási intézményekben tandíjfizetési-kötelezettség terheli azt, aki hat óránál többet vesz igénybe. Ebben az esetben nem indokolt annak a kizárása a normatív költségvetési hozzájárulásból, aki túllépi ezt az időkeretet, mivel az 1-6 tanórai foglalkozásért csak térítési díj kérhető.
(Az 56. §-hoz)
A közoktatási intézményekben csak olyan adatok tarthatók nyilván és kezelhetők, amelyekre a közoktatásról szóló törvény felhatalmazást ad. Figyelembe véve, hogy a diákigazolványokat központilag nyilvántartásba kell venni, szükség van arra, hogy kiegészüljenek a törvényi rendelkezések, oly módon, hogy lehetőség nyíljon a nyilvántartás elkészítéséhez szükséges adatok felvételére, tárolására és továbbítására.
(Az 57. §-hoz)
Az iskolai létszámok újragondolására azért van szükség, hogy a rendelkezések igazodjanak a meglévő és ténylegesen működő iskolaszervezethez. Ezért a hatályos törvényi rendelkezésekben található egy-hat évfolyam és hét-tíz évfolyam a javaslatban megfogalmazott új 8. §-ban található oktatási szakaszokhoz igazodik.
(Az 58. §-hoz)
A javaslat többlépcsős hatálybalépést határoz meg. Figyelembe veszi, hogy a tanítási év kezdete szeptember első munkanapja, ezért azokat a rendelkezéseket, amelyek érintik az 1999-ben induló tanítási évet, egy évvel később lépteti hatályba.