MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
T/999. számú
törvényjavaslat
a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról
Előadó: Katona Kálmán
közlekedési, hírközlési
és vízügyi miniszter
Budapest, 1999. március
1999. évi …….….. törvény
a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény
módosításáról
A távközlésről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXII. törvényt (a továbbiakban: Tt.) az Országgyűlés a következők szerint módosítja:
1. §
(1) A Tt. 7.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az (1)-(4) bekezdések számozása (2)-(5) bekezdésekre változik:
"(1) Hálózati szerződés távközlő hálózatok összekapcsolására, illetőleg távközlő hálózat részleges vagy teljes használatának szolgáltatás céljára történő időleges átengedésére köthető."
(2) A Tt. 7.§-ának az (1) bekezdéssel átszámozott (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A távközlő hálózatok összekapcsolásának, illetőleg részleges vagy teljes használatuk szolgáltatás céljára történő időleges átengedésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg."
2. §
A Tt.új 12/A. §-sal egészül ki:
“12/A. § A Tt. 10.§-ának (2) bekezdésében, 11.§-ának (2) bekezdésében, 12.§-ának (1) és (2) bekezdésében a közcélú szolgáltató kötelezettségeit és jogait kizárólag a közcélú távbeszélő-szolgáltatásra kell alkalmazni.”
3. §
A Tt. 15.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A táviratszolgáltatás nyújtásának feltételeit a távközlési szervezet és a postai szolgáltató üzletszabályzatban határozza meg.”
4. §
A Tt. 19.§-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
((4) A miniszter rendeletben állapítja meg)
"a) a távközlési építmények (összeköttetések) létesítésének, üzembehelyezésének, átalakításának, átminősítésének, megszüntetésének feltételeit,"
5. §
A Tt. 19/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A megfelelőség igazolásának eljárását, a vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek felhatalmazását, tevékenységét, a megfelelőség tanúsítás, a megfelelőségi nyilatkozat, a típusvizsgálati tanúsítvány kiadásának feltételeit és eljárását, továbbá a megfelelőség lényegi követelményeit a miniszter rendeletben állapítja meg."
6. §
A Tt. új 20/A. §-sal egészül ki:
"20/A. § A számozással és címkijelöléssel kapcsolatos eljárás szabályait, a szám- és címtartományok egyes szolgáltatások közötti felosztását, valamint a használók jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg."
7. §
A Tt. 26.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Távközlő eszközöknek ingatlanon való elhelyezése érdekében, valamint ingatlanon elhelyezett távközlőeszközök esetében a közcélú szolgáltató kérelmére - közérdekből - a hatóság határozatával szolgalmi vagy más használati jogot alapíthat, illetőleg vezetékjogot engedélyezhet."
8. §
A Tt. 33.§-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
((1) E törvény alkalmazásában állami feladat:)
"l) a Távközlési Érdekegyeztető Fórum, a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság, valamint az Informatikai Érdekegyeztető Fórum működésének támogatása."
9. §
A Tt. 40.§-a új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A korlátozott erőforrással való gazdálkodás érdekében a közcélú távközlési szolgáltatások végzéséhez felhasznált szám- és címtartományok lekötéséért és használatáért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a miniszter által a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendeletben megállapított mértékű díjat kell fizetni."
10. §
A Tt. Mellékletének 6., 7., 8., 10. és 24.c) pontjai e törvény Melléklete szerint módosulnak.
11. §
(1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg
a) a Tt. 4.§-a (3) bekezdésének utolsó mondata,
b) a Tt. 19/A §-ának (1) bekezdéséből az "anyagot" szövegrész,
c) a Tt. 28.§-ának (2) bekezdése,
d) a Tt. 34.§-a a) pontjának második fordulata,
e) a Tt. 39.§-a (2) bekezdésének második mondatából az "illetőleg - a 4.§. (3) bekezdése alapján - köteles" szövegrész,
f) a Tt. Melléklete 21. pontjának a) és b) alpontjai "közcélú" szövegrésze hatályát veszti.
(2) E törvény hatálybalépését követően távközlési szervezet vagy olyan vállalkozás, amelyben távközlési szervezet közvetve vagy közvetlenül jelentős befolyással rendelkezik* saját, vagy az előzőekben meghatározott vállalkozások bármelyike közcélú távbeszélő hálózatával párhuzamos műsorelosztási tevékenységre alkalmas vezetékes (kábeles)** hálózatot nem létesíthet, nem bérelhet, illetőleg a felette való rendelkezési jogot egyéb módon nem szerezheti meg.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Tt. 3. §-a (1) bekezdésében a “vagy az állam többségi részesedésével” szövegrész helyébe “külön jogszabályban*** meghatározott feltételekkel” szövegrész lép,
*** a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja
b) a Tt. 15.§-a (1) bekezdésének második mondatában a “távközlési szolgáltatót" szövegrész helyébe "távbeszélő szolgáltatót" szövegrész lép,
c) a Tt. 22. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a “hálózat megszüntetésére” szövegrész helyébe “hálózat megszüntetésére, vezetékes (kábeles) műsorelosztó hálózat elidegenítésére” szövegrész lép,
d) a Tt. 22.§-a (2) bekezdésének d) pontjában a “megfelelőség-igazolásokat" szövegrész helyébe “megfelelőség tanúsításokat" szövegrész lép,
e) a Tt. 22.§-a (5) bekezdésének c) pontjában "a beruházást" szövegrész helyébe "az eszköz forgalomba hozatalát" szövegrész lép.
az 1999. évi ……törvényhez
1. A Tt. Mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. Mobil rádiótelefon hálózat
Földfelszíni rádiótávközlő-hálózat, amely a nagy területen szabadon mozgó igénybevevők között lehetővé teszi többek között
- kétirányú távbeszélő beszéd-összeköttetések felépítését és időkorlátozás nélküli fenntartását a 0,3-3,4 kHz közötti hangfrekvenciás sávban, továbbá
- legalább 2400 bit/s sebességű adatátvitelt.
A felhasználók elérése (címzése) a hálózatban alkalmazott nemzetközi, nemzeti, vagy nem közcélú hálózatok számozási tervében rögzített választási eljárás útján lehetséges.”
2. A Tt. Mellékletének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. Közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás
Mobil rádiótelefon hálózaton nyújtott közcélú előfizetői szolgáltatás, amely megvalósulhat az adott hálózat előfizetői, illetőleg a hálózattal összekapcsolt, vagy arra rákapcsolt más hálózatok igénybevevői között."
3. A Tt. Mellékletének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. Közcélú távbeszélő hálózat
Olyan közcélú vonalkapcsolt távközlő-hálózat, amely az állandó helyű szolgáltatás-hozzáférési pontok között lehetővé teszi 0,3-3,4 kHz közötti hangfrekvenciás jelek átvitelét, többek között
- kétirányú, valós idejű távbeszélő beszéd-összeköttetések felépítése és fenntartása,
- legalább 2400 bit/s sebességű modemes adatátvitel (ITU-T "T" és "V" sorozatú ajánlásai) útján.
A hívott előfizető elérése a nemzeti, illetőleg a nemzetközi számozási tervben rögzített választási eljárás útján lehetséges."
4. A Tt. Mellékletének 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"10. Közcélú távközlési szolgáltatás
A közcélú távközlési szolgáltatás díj ellenében – előfizetők vagy igénybevevők részére - végzett jelátvitelt, vagy hozzáférést biztosító távközlési tevékenység, amelyet a szolgáltató koncessziós szerződés, a Tt. 3. §-ának (1) bekezdése, vagy hatósági engedély alapján, a Tt. 3. §-ának (2) bekezdése szerint jogosult nyújtani, ide nem értve azt a távközlési tevékenységet, amelyet a szolgáltató – bejelentés alapján – meghatározott minőségi és szolgáltatási feltételek mellett jellemzően azonos igénybevevői csoport számára nyújt. (A koncessziós körbe tartozó távközlési szolgáltatáshoz a távközlési szervezet szerződési feltételeit Üzletszabályzat tartalmazza. A szolgáltató – bárki által igénybevehető – szolgáltatását szerződéskötési kötelezettség mellett végzi. A hatósági engedély alapján végzett közcélú távközlési szolgáltatásnál a szolgáltató szerződéskötési kötelezettségét nyilvánosan meghirdetett vállalkozási feltételeiben foglaltak szerint kell teljesítenie.)”
5. A Tt. Mellékletének 24.c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
24. c) Távközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű építmények és egyéb műtárgyak, együtt: távközlési építmények
(Távközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják)
“c) a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antennatartószerkezeteket (tornyokat), antennákat, oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, földalatti és földfeletti jelzőket, védőműtárgyakat."
Általános indokolás
A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvényt (a továbbiakban: Tt.) az 1993. július 1-jei hatálybalépését követően az Országgyűlés négy alkalommal módosította.
A módosítások közül az 1997. évben végrehajtott volt a legjelentősebb, amely kezelte az időközben megszületett más törvények hatásait, illetőleg előkészítette a jogharmonizációs munkát és az 1998-ban aktuális - a joganyag átvilágítását célzó - programot. Ennek keretében sikerült megoldást találni egyes, a törvény hatálybalépésétől kezdődően nyilvánvalóvá vált jogalkalmazási problémákra is.
Mindezekre figyelemmel a Tt. - egységet alkotva a frekvenciagazdálkodást szabályozó 1993. évi LXII. törvénnyel (a továbbiakban: Ft.) - alkalmas arra, hogy a teljes körű liberalizációs szabályok bevezetéséig a dinamikusan fejlődő távközlési piac szereplőinek és a jogalkalmazó hatóságoknak átlátható és normatív feltételrendszert biztosítson.
A jelenleg előterjesztett - kis terjedelmű - törvényjavaslat-tervezet nem tartalmaz az eddig működő szabályozási elvektől eltérően új elemeket, csupán azokat a pontosításokat és kiegészítéseket fogalmazza meg, amelyek alapján - a várhatóan 2001-től hatályba lépő egységes, új hírközlési törvény megjelenéséig - a Tt. megfelelően szolgálhatja a távközlési piac működését, egyben segítséget nyújt a liberalizációs időszakra történő felkészülésre.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Tt. 7.§-a a hatályos törvényben is a "Hálózati Szerződések" címet viselte. A paragrafus azonban a Hálózati Szerződések közül kizárólagosan csak ezek összekapcsolási változatát tárgyalta. Nem rendezte azt az esetet, amely a fejlődő távközlési piacokon - jelesül azokon, amelyeken nincs infrastruktúra monopólium - jellemzően a teljes körű hálózati szolgáltatás nyújtását teszi lehetővé.
A teljes körű hálózati szolgáltatásra kötött szerződésben a szolgáltató nem csak bérelt vonali szolgáltatás teljesítésére vállalkozhat, hanem a teljes távközlő-hálózatának egészét, vagy jól körülhatárolható részét - annak minden jellemző tulajdonságával együtt - szolgáltatás nyújtása céljából harmadik személy használatába adhatja.
A 2. §-hoz
Az új 12/A. § rendelkezései az előfizetői szerződések közül a jövőben csak a közcélú távbeszélő szolgáltatást nyújtó távközlési szervezetek előfizetői szerződéseire vonatkoznak figyelemmel arra, hogy a jelen helyzetben - csak szűk körben - e fejlesztési kötelezettséggel terhelt távbeszélő szolgáltatásnál kell az igénylőket sorolni. A Tt. 11. §-ának (2) bekezdésében előírt kötbérfizetési kötelezettség értelemszerűen a sorolással összefüggő nyilatkozattételt és szerződéskötést biztosítja.
A Tt. 12. §-ának (1) és (2) bekezdései szintén olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek a közcélú távbeszélő szolgáltatásra kötött előfizetői szerződés felmondásának eseteit jelenthetik, kifejezetten e rendelkezések műszaki tartalma miatt (pl. berendezések hívhatóságának akadályozása, terhelhetőség indokolatlan növelése, távbeszélő alközpont javításának akadályozása).
A 3. §-hoz
A táviratszolgáltatás feltételeit a távközlési szervezet és a postai szolgáltató Üzletszabályzatban rögzíti. Az Üzletszabályzat olyan általános szerződési feltételeknek minősülő működési szabályzat, amelyet a koncessziós szolgáltatók esetében a hírközlési hatóság hagy jóvá a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség közreműködésével. Ez az igénybevevők számára megfelelő biztonságot nyújt.
A 4-5. §-hoz
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előkészítése szükségszerűen megköveteli, hogy a Tt-ben már most több előremutató, harmonizáló és kisebb pontosítást jelentő módosítást végezzünk el. Ennek keretében oldottuk meg az Ft. 1998. évi módosítása kapcsán a rádiótávközlő berendezések (a nagy frekvenciás villamos berendezések és a nagy frekvenciás jelet, vagy mellékhatást keltő berendezések) elektromágneses összeférhetőségéről rendelkező irányelv és a rádiótávközlő végberendezések és a műholdas földi állomások berendezéseinek megfelelőség tanúsítására vonatkozó irányelvek harmonizációját. A jogharmonizációt biztosító új jogszabályok (miniszteri rendeletek) kiadására vonatkozó felhatalmazással egyidejűleg módosítani kell az európai közösségi jogszabályokkal ellentétes rendelkezéseket úgy, hogy azok hatályát - a joghézag elkerülése érdekében - csak a miniszteri rendelet kiadásával egyidőben szabad megszüntetni. A Tt. korábbi módosítása e modern rendelkezéseket már bevezette, az Ft. módosításával pontosított szöveget azonban a Tt-ben is ugyanúgy meg kell jeleníteni.
A 6. §-hoz
A szám- és címtartományok a frekvenciakészlethez hasonlóan a természeti (korlátozott) erőforrások körébe tartoznak. A számgazdálkodásnak a fejlett európai országokban (az EU tagállamaiban) is egyre nagyobb jelentősége van, egyrészt a liberalizáció, másrészt a jövőben megkívánt számhordozhatóság miatt. Mivel a szám- és címtartományok szűkös erőforrások, ezért értékük van a szolgáltatók és felhasználók számára egyaránt. Ennek az értéknek a kifejezése, kezelése az államtól megfontolt, tervezett és szigorú gazdálkodást kíván. A hatályos szabályozás - amely miniszteri rendeletként a számozási tervről szólt - csupán a számok struktúrájáról és jelentéséről rendelkezett, de nem tartalmazta az állami gazdálkodás részletes mozzanatait, a számkiosztás eljárását, a szolgáltató és más igénybevevők jogait és kötelezettségeit. Mindezek miatt összhangban az európai szabályokkal kormányrendeleti szintű jogszabály kibocsátására kell felhatalmazást adni.
A 7. §-hoz
A Tt. 26.§-a az ingatlanhasználati jogok szabályozásával a közcélú távközlési szolgáltatások technikai feltételeit jelentő távközlőeszközök létesítése, ellenőrzése és karbantartása céljából jelentős tűrési kötelezettségeket fogalmazott meg. A törvényjavaslatnak e § (3) bekezdésére vonatkozó módosítása pontosítást és kiegészítést tartalmaz, mivel a hatályos szöveg csak a már elhelyezett távközlőeszközök esetében adott módot használati jogok alapítására. A módosítással célszerűen lehetővé válik a korábbi szabályozásból kimaradt jövőbeni elhelyezés érdekében létrehozható bármiféle használati jog, vagy vezetékjog alapítása.
A 8. §-hoz
A Tt. korábbi módosításának megfelelően létrejött Informatikai Érdekegyeztető Fórum működésének támogatása értelemszerűen egészíti ki a 33.§ (1) bekezdésének l) pontját.
A 9. §-hoz
A Tt. 40.§-ának új (3) bekezdése az Ft-hez hasonlóan a korlátozott természeti erőforrások lekötéséért és használatáért a számgazdálkodási munka ellenértékét és a szám- és címtartomány használati értékét kifejező díj rendeletben történő megállapítására ad felhatalmazást a miniszternek. A díjat a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell megállapítani.
A 10. §-hoz
A Tt. Mellékletében szereplő fogalommeghatározások közül öt pont módosítását tartalmazza a javaslat. A mobil rádiótelefon hálózat fogalom lehetővé teszi a korszerű, új technológiájú mobil rádiótelefon szolgáltatások piacralépését (TETRA), egyben elhatárolja a fogalmat a közcélú rádiótelefon szolgáltatástól. A közcélú távbeszélő-hálózat fogalom az 1997. évi módosítás pontosítását végzi el. A közcélú távközlési szolgáltatásról szóló pont új szövege a Tt. elveihez igazodva egyértelműen választja szét a távközlési szolgáltatások két nagy csoportját, felsorolva azok differencia specifikáit. A sajátos építményfajták közé tartozó távközlési építmények engedélyezési eljárását a 24. pont c) alpontjának kiegészítése teszi egyértelművé.
A 11. §-hoz
A záró rendelkezések hatályon kívül helyező részei időközben feleslegessé vált eljárásokat, vagy szabályozásra okafogyott szolgáltatásokat jelölnek meg. Így a Tt. 4.§-ának (3) bekezdéséből célszerű volt kihagyni az önkormányzati javaslat alapján kötelező koncesszió intézményét. Az épített környezet védelméről szóló külön törvény értelmében feleslegessé és zavaróvá vált a 28.§ (2) bekezdésében található önkormányzati hozzájárulást előíró kitétel. Elegendő volt az építési jogszabályok érvényesítése. Az állami feladatok körében a Kormánynak kell
kialakítania a nemzeti távközléspolitikát. Az ágazati politikák - a kormányprogramhoz igazodva - a Kormány felelősségével valósulnak meg. A hírközléspolitikáról szóló 1071/1998. (V. 22.) Korm. határozat előkészítése során a Kormány – erre figyelemmel – már szükségesnek tartotta, hogy törvényjavaslat indítványozza az Országgyűlés általi jóváhagyás kötelezettségének elhagyását.
A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés a törvény hatálybalépésével egyidejűleg új szabályként a versenyhelyzet kialakulásának elősegítése céljából önálló infrastruktúra létesítésére vonatkozó ösztönzést tartalmaz. A távközlési szervezetek – átmeneti időre – a közcélú távbeszélő hálózattal párhuzamos CATV infrastruktúra tulajdonlásától, illetőleg az azzal való rendelkezéstől el kell tiltani annak érdekében, hogy felértékelődjenek az új infrastruktúra létesítésére és egyéb új közcélú távközlési szolgáltatások nyújtására irányuló befektetések.
A (3) bekezdésben található szövegpontosítások a megfelelőség igazolások új pontosabb szövegének beiktatását célozzák. A hálózati szerződésekhez igazodik a Tt. Mellékletének 21. pontjából a "közcélú" szövegrész kivétele, mivel az adott távközlő-hálózat megfelelő szolgáltatáshoz való felhasználás eredményeként válik alkalmassá a szolgáltatásra, azaz nem a meglévő hálózat minősíti a szolgáltatást.