T/1050.

 

1999. évi  .... törvény

a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről

 

 

Az Országgyűlés a társadalombiztosítási kötelezettségekről vezetett járulék-folyószámlák rendezése érdekében a következő törvényt alkotja:

 

1. §

 

(1) Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) megyei járulékigazgatóságai, valamint a Fővárosi és Pest Megyei Járulékigazgatóság (a továbbiakban: járulékigazgatóságok) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 49.§-a szerint járulékfizetésre kötelezettek, illetőleg a Tbj. 34. §-a alapján megállapodást kötött személyek (a továbbiakban: járulékfizetésre kötelezettek) folyószámláinak  - 1999. január 31-ei állapotáról 1999. július 31-éig értesítést adnak ki.

 

(2) Az értesítés kézbesítése a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint történik.

 

(3) A járulékfizetésre kötelezett az értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül írásban észrevételt tehet.

 

2. §

 

(1) A járulékigazgatóság a járulékfizetésre kötelezettet legalább 15 napos határidővel egyeztetésre idézheti. Az egyeztetés lefolytatása kötelező, ha a járulékfizetésre kötelezett észrevételt tett, illetőleg, ha kéri az egyeztetés lefolytatását.

 

(2) Az idézésnek tartalmaznia kell az egyeztetés tárgyát, helyét, időpontját és az idézett felhívását arra, hogy a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó bevallási és befizetési bizonylatokat, valamint az egyéb iratokat köteles magával hozni és azokat az egyeztetést végző személy rendelkezésére bocsátani.

3. §

 

(1) Az egyeztetés során a bemutatott bizonylatokat és egyéb iratokat a járulékigazgatóság adataival össze kell vetni és ennek eredményeként meg kell állapítani a járulékfizetésre kötelezett folyószámlájának tényleges egyenlegét.

 

(2) Az egyeztetés során a járulékfizetésre kötelezett kérheti az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint meghatározott fizetési könnyítések alkalmazását.

 

 4. §

 

(1) Az egyeztetés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

 

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a járulékfizetési kötelezettségből eredő, 1999. január 31-ét megelőzően keletkezett tartozást, a bírságot és késedelmi pótlékot külön bontásban.

 

5. §

 

(1)  Ha a járulékfizetésre kötelezett a jegyzőkönyv aláírásától számított 30 napon belül igazolja, hogy megfizette az egyeztetés során megállapított járuléktartozását, akkor a járulékigazgatóság a késedelmi pótlék és bírságtartozást elengedi.

 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés alkalmazását az a járulékfizetésre kötelezett is kérheti tartozásának rendezésére, aki e törvény hatálybalépésekor érvényes megállapodással, fizetési könnyítési határozattal rendelkezik, illetőleg aki az 1. § (1) bekezdésében meghatározott értesítésben foglalt állapot-közléssel egyetért.

 

(3) Ha a járulék-folyószámlán mutatkozó járuléktartozás a 10.000 forintot nem haladja meg, akkor a járuléktartozást, a késedelmi pótlék és bírság összegét a járulékigazgatóság elengedi. Ebben az esetben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38.§-ának (2) bekezdése nem alkalmazható.

 

6. §

 

(1) A járulék-folyószámlák egyeztetett egyenlegét 1999. december 31-éig meg kell állapítani.

 

(2) A járulékigazgatóságoknál a Tbj. 53.§-ának (1) bekezdése szerint - 1999. február 1-jei esedékességgel - megnyitott és vezetett járulék-folyószámlák nyitóegyenlegeként az e törvény alapján lefolytatott egyeztetési eljárás során megállapított egyenlegek kerülnek felvezetésre.

 

(3) A nyitóegyenlegként felvezetésre került tételek kezelése a továbbiakban az Art. szerint történik.

 

7. §

 

(1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Egyidejűleg az Art. 50. §-a (7) bekezdésének szövegében a “a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság, illetőleg ” szövegrész hatályát veszti.

 

(2) A járulékokkal kapcsolatos bejelentés, bevallás és adatszolgáltatás 1999. évben és  1999. évre vonatkozóan mágneses adathordozón nem teljesíthető.

 

(3) A járulékigazgatóságok a járulékfizetésre kötelezettektől a nyilvántartási rendszer kialakítása érdekében - szükség esetén - a Tbj. 49.§-ában meghatározott adatkör vonatkozásában kiegészítő adatszolgáltatást kérhetnek.

 

(4) A folyószámla egyenlegének megállapításával összefüggő eljárásra az e törvényben foglalt eltérésekkel a Tbj. 56.§-át kell alkalmazni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Általános indokolás

 

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kinnlevőségeinek rendezéséről, a járulékbeszedés, végrehajtás és ellenőrzés egységes rendszerének kialakításáról szóló 10/1995. (III.1.) OGY határozat csak részben került végrehajtásra, ezért a társadalombiztosítási ellátások fedezetét jelentő járulékbefizetéseket nyilvántartó, az 1998. december 31-éig vezetett járulék-folyószámlák megbízhatósága, adatainak valódisága nem megfelelő, nem éri el azt a feldolgozottsági szintet, ami az eredményes felhasználás, alkalmazás alapfeltétele.

 

A társadalombiztosítási járulékbeszedés a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjakra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 1998. évi módosításával 1999. január 1. napjával az állami adóhatóság feladatává lett. A Tbj. 53. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint a folyószámlák egyeztetett egyenlegét 1999. december 31-éig meg kell állapítani és nyitóegyenlegként 1999. február 1-jei esedékességgel felvezetni az állami adóhatóság által megnyitott új járulék-folyószámlákra.

 

A jelenlegi rendezetlen állapot gyors és halaszthatatlan megszüntetése érdekében szükséges az állami adóhatóságot olyan eszközökkel, jogosultságokkal felruházni, amelyekkel az 1999. január 1-je előtt vezetett járulék-folyószámlák rendezetlen állapotát rövid időn belül megszüntetheti. E jogosultságokkal az adóhatóság kivételesen és kizárólagosan a tárgyalt folyószámla probléma megoldása érdekében élhet.

 

Az 1999. január 1-jétől megnyitott  járulék-folyószámlák kezelésére az adóigazgatás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

 

 

 

 

 

Részletes indokolás

 

 

 

az 1. §-hoz

A járulék-folyószámlák rendezése során a társadalombiztosítás kinnlevőségeinek csökkentése és a költségvetés bevételeinek növelése érdekében az APEH megyei járulékigazgatóságai (a Fővárosi és a Pest megyei járulékigazgatóság) a foglalkoztatók, az egyéni vállalkozók, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettek (Tbj. 49-§ (1) bek.) és a megállapodás alapján járulékfizetők (Tbj. 34.§) folyószámláinak 1999. január 31-ei állapotáról értesítést adnak ki. Az értesítéseket 1999. július 31-éig kell kiküldeni, amelyekre a járulékfizetésre kötelezettek 30 napon belül észrevételt tehetnek. Az értesítés kézbesítése a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint történik. A tartozás kimutatására az Art.-ban foglaltaknak megfelelően jogcímenkénti bontásban kerül sor.

 

a 2. §-hoz

A járulékigazgatóság 15 napos felkészülési idő biztosítása mellett egyeztetésre idézheti a járulékfizetőt. Az egyeztetés kötelező, ha a járulékfizető észrevételt tett, illetőleg az egyeztetési eljárás lefolytatását kéri. Az idézésben meg kell jelölni az egyeztetés tárgyát, idejét, helyét és azt a figyelmeztetést, hogy a járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó dokumentumokat be kell mutatni.

 

a 3. §-hoz.

A törvénytervezet 3.§-a értelmében az egyeztetésen meg kell állapítani a folyószámla tényleges egyenlegét (a tartozásokat, illetőleg a többletbefizetést). Járuléktartozás megállapítása esetén az egyeztetés során a járulékfizetésre kötelezett kérheti az Art. 81. §-a szerint biztosított fizetési könnyítések alkalmazását. E szerint az adóhatóságnál nyilvántartott járuléktartozásra fizetési halasztás és részletfizetés adható, feltéve, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel és átmeneti jellegű.

 

a 4. §-hoz

Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megállapított egyenleget, külön bontásban a járuléktartozást, a bírságot és a késedelmi pótlékot.

 

 

 

az 5. §-hoz

A folyószámlák rendezéséhez fűződő kivételes érdek indokolja a nagyobb járuléktartozás befizetése esetére juttatott, az 5.§-ban szabályozott kedvezmény biztosítását is, mely szerint, az egyeztetési eljárás során megállapított járuléktartozás befizetésének igazolása esetén, az egyenlegen kimutatott késedelmi pótlék és bírság teljes mértékben törlésre kerül.

 

Ezzel a lehetőséggel azok is élhetnek, akik a törvény hatályba lépésekor a tartozás megfizetésére már korábban megállapodást kötöttek a társadalombiztosítási igazgatási szervekkel, illetőleg határozattal fizetési könnyítésben részesültek.

Ha a folyószámlán lévő járuléktartozás nem haladja meg a 10.000 forintot, akkor a járulékigazgatóság a tartozást, a késedelmi pótlékot és a bírságot elengedi (törli).

 

a 6. §-hoz

A törvénytervezet 6.§-a rögzíti, hogy a törvény szerint lefolytatott egyeztetések során megállapított egyenlegek kerülnek nyitó egyenlegként felvezetésre. A járulékigazgatóságoknál a Tbj. 53.§-ának (1) bekezdése szerint 1999. február 1-jei esedékességgel megnyitott új járulék-folyószámlák kezelésére az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

a 7. §-hoz

A 7.§ záró rendelkezéseket tartalmaz. A törvény hatálybalépése mellett rendelkezik néhány átmeneti eljárási szabályról, nevezetesen arról, hogy a járulékigazgatóságok a nyilvántartások kialakítása érdekében a Tbj-ben meghatározott kiegészítő adatszolgáltatást kérhetnek az érintettektől. A Tbj. 51. §-ának (2) bekezdésével ellentétben a bevallás, bejelentés és adatszolgáltatás 1999. évben mágneses adathordozón nem teljesíthető. A folyószámla egyenleg megállapításával összefüggő eljárás során az e törvényben megállapított eltéréssel a Tbj. 56.§-át kell alkalmazni.

 

 

 


 

Együtt kezelendő a T/1050. sz.

törvényjavaslattal

 

TÁJÉKOZTATÓ

 

a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről szóló törvényjavaslat költségkihatásairól

 

 

A járulék-folyószámlák száma - az 1998. december 31-i állapot szerint -  2.077.607 darab, amelyből a működő járulékalanyok  folyószámláinak száma 915.443 darab.

 

A működő, forgalmi adatokat mutató tartozásos folyószámla tulajdonosok száma meghaladja a 421.000-et, a tartozás összege pedig a 136 milliárd forintot, amelyből 92 milliárd forint a járuléktartozás. Az adósok fele várhatóan élni fog azzal a kedvezménnyel, amelyet a törvényjavaslat biztosít számára, s megfizeti a járuléktartozást, mielőtt a végrehajtási eljárás megindítására sor kerülne.

 

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvény a kintlévőségek behajthatóságából 45,5 milliárd forintot irányoz elő, amely a prognosztizálható adatok alapján és a hátralékos járulékalanyok felének fizetési hajlandóságát feltételezve, s figyelembe véve a törvényjavaslat szerinti lehetőségeket, némileg  túlteljesülhet. A várható mintegy 46 milliárd forint járulékbevétel mellett 22 milliárd forint késedelmi pótlék törlés jelentkezhet.

 

A kintlévőségi adatokat a Függelék tartalmazza.