MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

T/1085. számú

 

törvényjavaslat

 

a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előadó: Dr. Pintér Sándor

     belügyminiszter

 

 

 

 

 

 

Budapest, 1999. április

 

 

1999. évi ........ törvény

 

 

a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról

 

 

 

 

 

I. Fejezet

 

 

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

 

 

1. § A törvény célja, hogy meghatározza a bűnügyi nyilvántartások körét és az azokban nyilvántartott adatokat, megállapítsa az egyes nyilvántartások részére történő adatközlés, valamint az adatigénylés és adatszolgáltatás szabályait, továbbá rögzítse az adatkezelés feltételeit.

 

 

2. § E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartás

 

         a) a bűntettesek,

 

         b) a kényszerintézkedés alatt állók,

 

         c) a gyanúsítottak,

 

         d) az ujj- és tenyérnyomatok, a fényképek (a továbbiakban: daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás), valamint

 

         e) a DNS-profilok

 

nyilvántartása.

 

3. § A bűnügyi nyilvántartás az e törvényben meghatározott adatokat tartalmazó, közhitelű hatósági nyilvántartás, amelynek feladata az e törvényben meghatározott adatok gyűjtése, kezelése, azokról okirat kiadása, törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.

 

 

4. § A bűnügyi nyilvántartásra és a törvényben szabályozott hatósági eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi
IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

 

 

5. § A bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a gyanúsítottak, a DNS-profilok nyilvántartását, illetve a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartást a belügyminiszter irányítása alatt álló, a belügyminiszter rendeletében kijelölt szerv kezeli.

 

 

6. § A 2. §-ban meghatározott nyilvántartás törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el.

 

 

7. § A bűnügyi nyilvántartás tartalmazza annak a személynek (a továbbiakban: nyilvántartott) az adatait,

 

         a) akivel szemben a bíróság jogerősen a Büntető Törvénykönyvben
(a továbbiakban: Btk.) meghatározott büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott;

 

         b) akire vonatkozóan az ügyész a vádemelést elhalasztotta vagy megrovást alkalmazott;

 

         c) akivel szemben a külföldi bíróság bűnösséget megállapító határozatot hozott, ha azt a magyar bíróság ítéletével azonos érvényűnek nyilvánították, vagy a külföldi bíróság által kiszabott büntetés végrehajtását a magyar hatóság átvette;

 

         d) aki kegyelemben részesült;

 

         e) akivel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, illetve ideiglenes kényszergyógykezelést (a továbbiakban együtt: kényszerintézkedés) rendeltek el;

 

         f) akit gyanúsítottként büntetőeljárás alá vontak;

 

         g) akinek ujj- és tenyérnyomatát, illetve fényképét e törvény hatályba lépését megelőzően nyilvántartásba vették, továbbá akinek ujj- és tenyérnyomatát, valamint fényképét e törvény alapján nyilvántartásba veszik;

 

         h) akinek DNS-profilját e törvény alapján nyilvántartásba veszik.

 

 

8. § (1) Az adatokat a (2) bekezdésben meghatározott, önálló nyilvántartásokban kell kezelni.

 

(2) Az adatokat

 

         a) a 7. § a)-d) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a bűntettesek nyilvántartásában;

 

         b) a 7. § e) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásában;

 

         c) a 7. § f) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a gyanúsítottak nyilvántartásában;

 

         d) a 7. § g) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásban;

 

         e) a 7. § h) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a DNS-profilok nyilvántartásában

 

kell kezelni.

 

 

II. Fejezet

 

A  BŰNTETTESEK  NYILVÁNTARTÁSA

 

 

9. § A bűntettesek nyilvántartásának célja a büntetett, illetve a büntetlen előélet tényének megállapítása bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekből, valamint az érintett jogai gyakorlásának biztosítása, illetőleg mások jogainak és biztonságának védelme érdekében.

 

 

10. § (1) A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza

 

         a) a nyilvántartott természetes személyazonosító adatait [családi és utóneve(i), nők esetében leánykori családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i)], személyi azonosítóját, előző családi és utónevét, állampolgárságát, lakóhelyét;

 

         b) a jogerős ítélet; a megszüntető végzés; a kegyelem folytán a nyomozást megtagadó, a feljelentést elutasító, illetőleg a nyomozást megszüntető határozat; megrovás esetén a nyomozást megtagadó, illetve megszüntető határozat; a vádemelés elhalasztásáról szóló határozat; illetőleg felmentés esetén a vád szerint

 

ba) a bűncselekmény(ek) megnevezését,

 

bb) a bűncselekmény(ek) Btk. szerinti minősítését,

 

bc) az elkövetői és az elkövetési alakzat megjelölését,

 

bd) a bűncselekmény(ek) elkövetésének idejét,

 

be) azt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös
             visszaeső-e;

 

         c) a megrovást alkalmazó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;

 

         d) a vádemelés elhalasztását és időtartamát, a határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;

 

         e) a kegyelem folytán a nyomozás megtagadásáról, a feljelentés elutasításáról, vagy a nyomozás megszüntetéséről határozatot hozó ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság megnevezését, határozatának számát és keltét;

 

         f) az első és másodfokon, illetve harmadfokon, valamint a perújítás vagy a rendkívüli felülvizsgálat, illetőleg felülvizsgálat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;

 

         g) a kiszabott fő- és mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó adatokat, a korábbi felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;

 

         h) az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése, vagy meghosszabbítása esetén a  próbára bocsátást  elrendelő bíróság megnevezését,  határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a próbára bocsátás meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő lejáratának napját;

 

         i) összbüntetésbe foglalás esetén az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését és határozatuk számát, és az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés nemét és mértékét;

 

         j) a közkegyelmi vagy egyéni kegyelmi rendelkezés alapján a bírósági határozatot érintő változásokat, az egyéni kegyelmi elhatározás számát, keltét, a jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének keltét;

 

         k) a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének keltét;

 

 

         l) a mentesítésre vonatkozó adatokat;

 

         m) a külföldi ítélet érvényének elismerése esetén a külföldi ítélet érvényének megállapításáról szóló bírósági határozat számát és jogerőre emelkedésének napját, és azt, hogy a külföldi elítéléshez a magyar törvény alapján milyen hátrányok fűződnek;

 

         n) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott más különleges eljárás során hozott határozat adatait;

 

         o) a nyilvántartott halálának időpontját.

 

(2) A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza

 

         a) a szabadságvesztés foganatba vételének (a befogadásnak, illetve a szabadságvesztés megkezdésének) napját;

 

         b) a feltételes szabadságra bocsátás napját, a feltételes szabadság lejáratának napját, a feltételes szabadság megszüntetését, a pártfogó felügyelettel kapcsolatos adatokat;

 

         c) a büntetés félbeszakításáról szóló adatokat;

 

         d) a szabadon bocsátás napját;

 

         e) a javítóintézeti nevelés megkezdésének napját;

 

            f) a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás lejáratának napját, az ideiglenes elbocsátás megszüntetését;

 

         g) a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját;

 

         h) a közérdekű munka, illetőleg a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról szóló határozat adatait;

 

         i) a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, és a járművezetéstől eltiltás, valamint a kiutasítás lejáratának napját, továbbá a lejárat napjának a felsorolt büntetések tartamába beszámítható, illetve be nem számítható idő szerinti változását;

 

         j) a kényszergyógykezelés megszüntetésének napját.

 

 

11. § (1) A 10. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság közli, amely előtt az eljárás befejeződött.

 

(2) A 10. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság közli.

 

(3) A 10. § (1) bekezdésének f)-i), és k)-n) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett.

 

(4) A 10. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott, továbbá a 10. § (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott adatok közül a pénzbüntetés szabadságvesztés büntetésre történő átváltoztatására vonatkozó adatokat az a bíróság közli, amely az alapügyben első fokon eljárt.

 

 

12. § (1) A 10. § (2) bekezdésének a)-g) pontjában, valamint - ha a nyilvántartott halála a büntetés végrehajtásának időtartama alatt következett be - a 10. § (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-végrehajtás külön jogszabályban meghatározott szerve közli. 
A büntetés-végrehajtás “jogszabályban meghatározott szerve” kifejezés
alatt kell érteni a Magyar Honvédség Katonai Fogházat is.

 

(2) A 10. § (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott adatok közül a közérdekű munka szabadságvesztés büntetésre átváltoztatására vonatkozó adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli.

 

(3) A 10. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott adatokat - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, és a járművezetéstől eltiltás végrehajtását ellenőrző rendőrség közli.

(4) A 10. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott adatok közül a kiutasításra vonatkozó adatokat önállóan alkalmazott kiutasítás esetén az a bíróság közli, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett, szabadságvesztés büntetés mellett alkalmazott kiutasítás esetén a büntetés-végrehajtás külön jogszabályban meghatározott szerve közli.

 

(5) A 10. § (2) bekezdésének j) pontjában meghatározott adatot az Igazságügyi Megfigyelő- és Elmegyógyító Intézet közli.

 

 

13. § (1) A 10. § (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott adatot, valamint a nyilvántartott természetes személyazonosító adatainak, személyi azonosítójának és lakcímének változását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve közli.

 

(2) A nyilvántartott állampolgárságának, valamint - névváltoztatás engedélyezése esetén - családi és utónevének változását a Belügyminisztérium ezen  ügyekben eljáró szerve közli.

 

 

14. § Az adatközlést külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.

 

 

15. § (1) Az adatközlést - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a nyilvántartásba vételt megalapozó, illetőleg a nyilvántartott adatot érintő változás bekövetkezésének napjától számított három munkanapon belül kell teljesíteni.

 

(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az adatközlést  külön jogszabályban meghatározott rendszerességgel teljesíti.

 

(3) A bűntettesek nyilvántartásában szereplő és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek természetes személyazonosító adatai, valamint személyi azonosítójuk a 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás teljesítéséhez a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének átadhatók.

 

16. § (1) A bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -

 

         a) a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés (a továbbiakban: mentesítés) beálltától számított tizenöt évig;

 

         b) a szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkára, illetőleg pénzbüntetésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított öt évig;

 

         c) a gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított öt évig;

 

         d) a  gondatlan  bűncselekmény  miatt  közérdekű munkára, pénzbüntetésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított három évig;

 

         e) fiatalkorúak esetén legfeljebb 30. életévük betöltéséig, feltéve, hogy eddig az időpontig mentesültek;

 

         f) a főbüntetés helyett mellékbüntetésre ítéltek esetén a büntetés végrehajtásának befejezésétől számított öt évig;

 

         g) a megrovásban részesítettek, illetve azok esetén, akiknek terhére az egyes különleges eljárások között meghatározott elkobzásra irányuló eljárás során elkobzást alkalmaztak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig;

 

         h) a próbára bocsátottak esetén a próbaidő, illetőleg meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig;

 

         i) az eljárási kegyelemben részesítettek esetén a határozat keltétől számított három évig;

 

         j) azok esetén, akikkel szemben az ügyész a vádemelést elhalasztotta, a vádemelés elhalasztása tartamának elteltétől számított három évig;

 

         k) javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől számított három évig;

 

         l) azok esetén, akikkel szemben az eljárás megszüntetése mellett elkobzást, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést rendeltek el, továbbá akikkel szemben a vád alól felmentés mellett kényszergyógykezelést, elkobzást, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést rendeltek el, a megszüntető végzés, illetve a felmentő ítélet jogerőre emelkedésétől számított három évig

 

kell kezelni.

 

(2) Annak a személynek az adatai, aki többszörösen van nyilvántartva, akkor törölhetők, ha  minden adatra vonatkozóan eltelt az (1) bekezdés szerinti nyilvántartási idő.

 

 

17. § A 10. §-ban meghatározott adatok szolgáltatásának igénylésére

 

         a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok;

 

         b) az igazságügy-miniszter a kegyelem iránti előterjesztéshez, továbbá a jogsegélykérelem elintézéséhez és a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban meghatározott, illetőleg nemzetközi egyezményből eredő feladatai teljesítéséhez;

 

         c) a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladataik ellátásához;

 

         d) a hadköteles katonai nyilvántartásának céljára a hadkiegészítő parancsnokság;

 

         e) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint;

 

         f) a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve az e) pontban felsoroltak részére történő adatszolgáltatáshoz;

 

         g) az idegenrendészeti ügyekben eljáró szervek a külföldiek ellenőrzésével kapcsolatos feladataik ellátásához, valamint a feladatkörükbe tartozó ügyek elbírálásához

 

jogosultak.

 

 

18. § A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatok szolgáltatásának igénylésére

 

         a) a rendőrség

 

aa) a fegyveres biztonsági őrség felügyeletének ellátásával kapcsolatos feladatai ellátásához;

 

ab) a nukleáris létesítményben, továbbá a létesítmény hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával, szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben történő foglalkoztatáshoz szükséges büntetlenség megállapításához;

 

ac) a személy- és vagyonvédelmi, illetőleg a magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges engedély kiadásához;

 

         b) a köztársasági elnök által adományozható kitüntetésre irányuló javaslatot előterjesztő miniszter a jelölt büntetlenségének megállapításához;

 

         c) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Elnöke a bírói, a kinevezésre jogosult bírósági elnök a bírósági titkári és fogalmazói kinevezéshez szükséges büntetlenség megállapításához;

 

         d) a Legfőbb Ügyészség, a Katonai Főügyészség, a fellebbviteli főügyészség, a megyei főügyészség, a Fővárosi Főügyészség az ügyészi, az ügyészségi titkári, fogalmazói, illetőleg nyomozói kinevezéshez.

 

 

19. § A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatokból, törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatás igénylésére jogosult

 

         a) a rendőrség a kézilőfegyverekkel, a lőszerekkel, a gáz- és riasztófegyverekkel, a légfegyverekkel, a lőterekkel, valamint a lőfegyver- és a lőszertárolóhelyekkel, továbbá a vaktölténnyel üzemeltethető és a hatástalanított lőfegyverekkel kapcsolatos engedélyek kiadásához;

 

         b) a rendőrség a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásának ellátása során a vezetői engedély bevonása, helyszínen történő elvétele, valamint a “kezdő vezetői engedély” minősítés meghosszabbítása feltételeinek megállapításához;

 

         c) a bírósági ülnök megválasztásához a települési önkormányzat képviselő-testülete, a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés, katonai bírósági ülnök esetén az állományilletékes parancsnok;

 

         d) az igazságügy-miniszter a közjegyzői és az igazságügyi szakértői kinevezéshez, valamint a közjegyző-jelölt és közjegyző-helyettes alkalmazásához;

 

         e) a rendvédelmi szervek  és a fegyveres  erők  állományilletékes parancsnokai a hivatásos állományba történő kinevezéshez;

 

         f) a Belügyminisztérium állampolgársági, útlevél, bevándorlási, illetve menekültügyekben eljáró szervei a feladatkörükbe tartozó ügyek elbírálásához;

 

         g) a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal a bevándorlási kérelem elbírálásához;

 

         h) a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamara az ügyvédi kamarába való felvétel iránti kérelem elbírálásához;

 

         i) a fegyver nélküli katonai, illetőleg a polgári szolgálat teljesítését engedélyező hatóság a kérelem elbírálásához;

 

         j) a helyettes szülői és a nevelőszülői hálózat működését engedélyező, illetve ellenőrző szerv;

 

         k) a tevékenység végzését engedélyező hatóság, amennyiben a tevékenység végzésének, illetőleg engedélyezésének jogszabályban meghatározott feltétele a büntetlen előélet.

 

 

 

III. Fejezet

 

A  KÉNYSZERINTÉZKEDÉS  ALATT  ÁLLÓK  NYILVÁNTARTÁSA

 

 

20. § A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásának célja az érintettek és mások jogainak és biztonságának védelme, a büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése.

 

 

21. § A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartása  tartalmazza

 

         a) az elrendelő határozat szerint

 

             aa) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat,

 

             ab) a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését,

 

             ac) a kényszerintézkedés időtartamát;

         b) a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, illetőleg fenntartásáról határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét.

 

 

22. § (1) A 21. §-ban foglalt adatokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról határozatot hozó bíróság közli.

 

(2) A kényszerintézkedés megszüntetéséről a határozatot hozó bíróság, ügyészség közli az adatokat.

 

(3) A bíróság, illetve az ügyészség az adatközlést külön jogszabályban meghatározott formában és módon, a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított három munkanapon belül teljesíti.

 

 

23. § A  kényszerintézkedés  alatt  állókat  a  kényszerintézkedés megszüntetéséig kell nyilvántartani.

 

 

24. § A  kényszerintézkedés  alatt  állók  nyilvántartásából a 17. §-ban és a 18. §-ban felsoroltak jogosultak adatigénylésre. 

 

 

 

IV. Fejezet

 

A  GYANÚSÍTOTTAK  NYILVÁNTARTÁSA

 

 

25. § A gyanúsítottak nyilvántartásának célja a büntetőeljárások, illetőleg más hatósági eljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése.

 

 

26. § A gyanúsítottak nyilvántartása tartalmazza

 

         a)  a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat;

         b)  a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését;

 

         c)  az alapos, illetve a megalapozott gyanú közlésének időpontját;

 

         d)  a vádemelés időpontját;

 

         e)  a nyomozás, illetőleg a büntetőeljárás felfüggesztésének, tovább- folytatásának időpontját;

 

         f)  a büntetőügy iktatószámát;

 

         g)  az eljáró ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését.

 

 

27. § (1) A 26. §-ban meghatározott adatokat az az ügyészség, nyomozó hatóság közli, amelyik a gyanúsítottal szemben eljárt.

 

(2) A nyomozás felfüggesztéséről, illetve továbbfolytatásáról, valamint a nyomozás megszüntetéséről a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség; a büntetőeljárás felfüggesztéséről, illetve továbbfolytatásáról, valamint megszüntetéséről, továbbá jogerős befejezéséről a határozatot hozó bíróság közli az adatokat.

 

(3) Az adatszolgáltatást külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.

 

(4) Az adatközlést a nyomozó hatóság és az ügyészség az alapos gyanú közlésének, illetőleg a nyomozás felfüggesztéséről, megszüntetéséről
hozott határozata; a bíróság a büntetőeljárás felfüggesztéséről, megszüntetéséről, illetve befejezéséről hozott határozata jogerőre emelkedésének - továbbfolytatás elrendelése esetén a határozat meghozatalának - napjától számított három munkanapon belül teljesíti.

 

 

28. § A gyanúsítottak nyilvántartásába felvett adatokat

 

         a) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig;

 

 

         b) a nyomozás, illetve a büntetőeljárás megszüntetése esetén a határozat jogerőre emelkedéséig

 

kell nyilvántartani.

29. § A gyanúsítottak nyilvántartásából - jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához - adatigénylésre jogosultak

 

         a) a 17. §-ban és a 18. §-ban felsoroltak;

 

         b) a rendőrség kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztó-fegyverekkel, légfegyverekkel, valamint lőterekkel, továbbá a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásával kapcsolatban eljáró szervei;

 

         c) a büntetés-végrehajtás szervei;

 

         d) a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szervei;

 

         e) a rendvédelmi szervek  és a fegyveres  erők  állományilletékes parancsnokai.

 

 

 

V. Fejezet

 

A DAKTILOSZKÓPIAI ÉS FÉNYKÉP NYILVÁNTARTÁS

 

 

30. § A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás célja a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak és más személyek azonosítása, illetve kizárása, a rendkívüli haláleset miatt folyó államigazgatási eljárásokban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt azonosítása, valamint más hatósági eljárásokban, illetőleg igazoltatás esetén az érintett személyazonosságának megállapítása.

 

 

31. § A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásban kell nyilvántartani:

 

         a) annak az adatait, ujj- és tenyérnyomatát, továbbá arcképét, akit szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vontak;

         b) a bűncselekmény helyszínén rögzített ujj- és tenyérnyomot.

 

32. § A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás tartalmazza

 

         a) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat;

 

         b) a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését;

 

         c) a bűncselekmény(ek) elkövetésének helyét és idejét;

 

         d) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, a büntetőügy iktatószámát;

 

         e) az ujj- és tenyérnyomatot, valamint az arcképet.

 

 

33. § (1) A 32. §-ban meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság közli, amelyik a gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta.

 

(2) A bűncselekmény helyszínén rögzített ujj- és tenyérnyomat esetén
a 32. § b)-e) pontjában meghatározott adatokat a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság közli.

 

(3) A nyomozás, illetőleg a büntetőeljárás megszüntetéséről, továbbá a büntetőeljárás jogerős befejezéséről a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség, illetőleg bíróság közli az adatokat.

 

 

34. § (1) A 33. § (1) bekezdés szerinti nyomozó hatóság intézkedik a szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy (a továbbiakban: gyanúsított) ujj- és tenyérnyomatának levételére, továbbá arcfényképének elkészítésére.

 

(2) A gyanúsított köteles alávetni magát az ujj- és tenyérnyomat vételi eljárásnak, valamint a fényképezésnek.

 

(3) A gyanúsított a (2) bekezdésben megjelölt ujj- és tenyérnyomat vétel, valamint a fényképezés tűrésére kötelezhető.

 

 

35. § (1) Az adatközlést, továbbá az ujj- és tenyérnyomat vételt, valamint a fényképezést külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.

 

(2) A nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság a 33. § szerinti adatközléseket az alapos gyanú közlésének napjától, illetve az ujj- és tenyérnyom helyszíni rögzítésétől, illetőleg a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül teljesíti.

 

 

36. § A 32. §-ban meghatározott adatokat

 

         a) a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárás alá vont személy

 

aa) elítélése esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 20 évig,

 

ab) kényszergyógykezelésének, próbára bocsátásának, illetőleg javítóintézeti nevelésének elrendelése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig;

 

         b) a nyomozás, illetve a büntetőeljárás megszüntetése esetén a határozat jogerőre emelkedéséig;

 

         c) a bűncselekmény helyszínén rögzített ujj- és tenyérnyomok esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig

 

kell nyilvántartani.

 

 

37. § A  daktiloszkópiai  és  fénykép  nyilvántartásból  adatigénylésre jogosultak:

 

         a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok;

 

         b) a nemzetbiztonsági szolgálatok;

 

         c) az előzetes letartóztatást foganatosító, és a szabadságvesztés büntetést végrehajtó szerv;

 

         d) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint;

 

         e) a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve, a d) pontban felsoroltak részére történő adatszolgáltatáshoz;

 

         f) a rendőrség az igazoltatott személy, valamint az ismeretlen holttest személyazonosságának megállapításához, ha az igazoltatott, illetőleg az elhalt személye a személyi adatokból vagy azok hiánya miatt nem azonosítható;

 

         g) a határőrség szervei a határőrizetről és a Határőrségről szóló
1997. évi XXXII. törvényben meghatározott feladataik ellátásához, továbbá a személyazonosság megállapításához;

 

         h) a menekültügyi és idegenrendészeti ügyekben eljáró szervek a személyazonosság megállapításához.

 

 

VI. Fejezet

 

A DNS-PROFIL NYILVÁNTARTÁS

 

 

38. § A DNS-profil nyilvántartás célja kizárólag meghatározott bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak azonosítása, illetőleg kizárása büntetőeljárás során.

 

 

39. § (1) A DNS-profil nyilvántartásban annak az adatait kell nyilvántartani, akit

 

         a) öt évi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett, vagy

 

         b) a nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható,

 

         c) nemi erkölcs elleni erőszakkal megvalósuló,

 

         d) gyermekkorú ellen irányuló,

 

         e) sorozatban vagy szervezett elkövetéssel megvalósuló,

 

         f) kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos,

 

         g) pénz- vagy értékpapír-hamisítással kapcsolatos,

 

         h) fegyveres elkövetéssel megvalósuló, illetve

 

         i) az állam elleni bűncselekményekkel, a terrorcselekménnyel, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével, a visszaélés atomenergia alkalmazásával, a pénzmosással, valamint a szolgálati bűncselekményekkel kapcsolatban fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása, illetve a terrorcselekményre irányuló előkészület

 

bűncselekmény alapos gyanúja miatt vontak büntetőeljárás alá.

 

(2) A DNS nyilvántartásban kell nyilvántartani a bűncselekmény helyszínén rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS profilokat is.

 

 

40. § A DNS-profil nyilvántartás tartalmazza

 

         a) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat;

 

         b) a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését;

 

         c) a bűncselekmény(ek) elkövetésének helyét és idejét;

 

         d) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, a büntetőügy iktatószámát;

 

         e) a nyilvántartott személyhez tartozó azonosító kódot;

 

         f) a DNS-profilt és a hozzá tartozó azonosító kódot.

 

 

41. § A DNS-profil nyilvántartásban külön adatállományban kell kezelni
a 40. § a)-e) pontjában és az e)-f) pontjában meghatározott adatokat.

 

 

42. § (1) A 40. § a)-d) pontjában meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság közli, amelyik a gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta.

 

(2) A nyomozás, illetőleg a büntetőeljárás megszüntetéséről, továbbá a büntetőeljárás jogerős befejezéséről a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség, illetőleg bíróság közli az adatokat.

 

 

43. § (1) A nyomozó hatóság intézkedik a 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy (a továbbiakban: gyanúsított) szájnyálkahártya-törletének, vagy hajmintájának (a továbbiakban: DNS-minta) levételére.

 

(2) A mintavételt a gyanúsított fizikai sértetlenségének biztosításával kell végezni és tájékoztatni kell arról, hogy a mintát DNS elemzés céljára
veszik le.

 

(3) A DNS elemzéshez szükséges szájnyálkahártya-törletnek a levétele és a hajmintának az emberi testtől való elválasztása nem minősül a személy fizikai sérelmének.

 

(4) A gyanúsított köteles alávetni magát a mintavételi eljárásnak és tűrni a DNS-minta levételét.

 

(5) A gyanúsított a (4) bekezdésben megjelölt mintavétel tűrésére kötelezhető.

44. § (1) Az  adatközlést  és  a  mintavételt  külön  jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.

 

(2) A nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság a 42. § szerinti adatközléseket az alapos gyanú közlésének napjától, illetve az anyagmaradvány helyszíni rögzítésétől, illetőleg a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül teljesíti.

 

 

45. § (1) A 40. §-ban meghatározott adatokat

 

         a) a 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárás alá vont személy

 

aa) elítélése esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 20 évig,

 

ab) kényszergyógykezelésének, próbára bocsátásának, illetőleg javítóintézeti nevelésének elrendelése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig;

 

         b) a nyomozás, illetve a büntetőeljárás megszüntetése esetén a határozat jogerőre emelkedéséig;

 

         c) a bűncselekmény helyszínén rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS profil esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig

kell nyilvántartani.

 

 

46. § (1) A DNS-profil nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak:

 

         a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok;

 

         b) a nemzetbiztonsági szolgálatok;

 

         c) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint;

 

         d) a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve a c) pontban felsoroltak részére történő adatszolgáltatáshoz.

 

(2) Az adatigénylésre jogosultaknak  a 40. § a)-d)  pontjaiban jelölt adatok
és a DNS-profilnak kizárólag az érintett személy azonosításához nélkülözhetetlen része adható át.

 

 

 

VII. Fejezet

 

A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁS KÖZÖS SZABÁLYAI

 

 

47. § Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a 2. §-ban meghatározott nyilvántartásba a belügyminiszter, az adatvédelmi biztos, illetve az általuk meghatalmazott személy, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész tekinthet be.

 

48. § (1) Meg kell szüntetni annak a nyilvántartását, akire vonatkozóan a nyilvántartási idő letelt.

 

(2) A nyilvántartás megszüntetését a számítógép adatbázisából törléssel és a nyilvántartott okmány, illetve más adathordozó fizikai megsemmisítésével kell végrehajtani.

 

 

49. § (1) A bűnügyi nyilvántartás kérelemre teljesít adatszolgáltatást.

 

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylő nevét vagy megnevezését, az adatigénylés célját, illetőleg jogalapját.

 

(3) A bűnügyi nyilvántartás a 17-19. §-ban, a 24. §-ban, a 29. §-ban,
a 37. §-ban, és a 46. §-ban meghatározott jogosultak részére az adatigénylés kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesíti az adatszolgáltatást.

 

 

50. § Az adatszolgáltatást meg kell tagadni, ha

 

         a) az jogszabályba ütközik,

 

         b) a kérelem nem a jogosulttól származik,

 

         c) a kérelemben megjelölt adatok személyazonosításra alkalmatlanok.

 

 

51. § A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos
kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.

 

 

Az adattovábbítási nyilvántartás

 

 

52. § (1) Az egyes nyilvántartásokból tejesített adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

 

(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelője vezeti.

 

 

53. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

 

         a) az érintett természetes személyazonosító adatait,

 

         b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,

 

         c) az adattovábbítás időpontját,

 

         d) az adattovábbítás célját és jogalapját,

 

         e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.

 

(2) A szolgáltatott adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét.

 

 

54. § Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. Ez a jogosultság a nyomozó hatóságok, és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.

 

 

55. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül

 

         a) a belügyminiszter,

 

         b) a legfőbb ügyész a törvényességi felügyelet gyakorlása során,

 

         c) az adatvédelmi biztos,

 

         d) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság,

 

         e) a nemzetbiztonsági szolgálatok.

 

56. § Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.

 

VIII. Fejezet

 

A HATÓSÁGI ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY

 

 

57. § A hatósági erkölcsi bizonyítvány a bűntettesek nyilvántartásának adatairól a nyilvántartás kezelője által kiállított közokirat, amely - ha törvény másképp nem rendelkezik - a kiállításától számított három hónapig érvényes.

 

58. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az érintett személy kérheti.

 

(2) Az erkölcsi bizonyítvány kiállításáért a mindenkori általános tételű eljárási illetéknek megfelelő mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.

 

(3) Azok a szervek, amelyek jogszabály rendelkezése alapján a büntetlen előélet hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal való igazolását igényelhetik, az erkölcsi bizonyítványban szereplő adatokat csak az igénylés céljára használhatják fel, és abból adatot nem szolgáltathatnak.

 

 

59. § A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza a kérelmező

 

         a) természetes személyazonosító adatait,

 

         b) büntetlensége, mentesítésben részesülése, továbbá a vádemelés elhalasztása esetén a “bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel” közlést;

 

         c) büntetett előélete esetén az egyes büntetésekre és intézkedésekre vonatkozó adatokat.

 

IX. Fejezet

 

ZÁRÓ  RENDELKEZÉSEK

 

 

Értelmező rendelkezések

 

 

60. §  E törvény alkalmazásában

 

         a) DNS-profil:  a dezoxiribonukleinsav  molekula  polimorf szakaszainak vizsgálati eredményét magába foglaló, betűk és számok meghatározott sorrendben történő alkalmazásával képzett adatsor;

 

         b)   DNS elemzés: a DNS-profil meghatározásának folyamata;

 

         c) szájnyálkahártya-törlet: a szájüreg nyálkahártyájának felületéről, annak sérelme nélkül, steril gézzel - vagy más, az egészségügyben használatos hordozóval - letörölt anyag.

 

 

Hatálybalépés

 

 

61. § (1) Ez a törvény a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.

 

(2) A nyilvántartásnak az e törvényben nem szabályozott adattartalmát
a törvény hatályba lépését követő tizedik hónap utolsó napjáig törölni kell. A törlendő adattartalomból adat nem szolgáltatható.

 

(3)  2000. január elsején  lép hatályba  e  törvény 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a “feljelentést elutasító”, a 10. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a “feljelentés elutasításáról” továbbá a 10. §-a (1) bekezdésének f) pontjában az “illetve harmadfokon”, és a “vagy a rendkívüli felülvizsgálat,” valamint a 26. § c) pontjában a “megalapozott” szövegrész. Ezzel egyidejűleg, e törvény 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az
“a nyomozást megtagadó”, a 10. §-a (1) bekezdésének e) pontjában az
“a nyomozás megtagadásáról”, továbbá a 10. §-a (1) bekezdésének
f) pontjában az “illetőleg felülvizsgálat”, valamint a 26. § c) pontjában az “alapos, illetve” szövegrész hatályát veszti.

 

 

62. § E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 4. §-ának (4) bekezdésében a 6. § (1) bekezdésének r) pontjára való hivatkozásban az r) pont megjelölés t) pontra, továbbá a 6. § (5) bekezdésében, és a 10. § (5) bekezdésében
a 6. § (1) bekezdés p) pontjára való hivatkozásban a p) pont megjelölés r) pontra változik.

 

 

 

 

Felhatalmazás

 

 

63. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg

 

         a) a bűntettesek nyilvántartását, a kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartását, a gyanúsítottak nyilvántartását, a DNS-profilok nyilvántartását, valamint a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartást kezelő szervet,

 

         b) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának és kiadásának szabályait,

 

         c) az igazságügy-miniszterrel együttesen, a pénzügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben a bűnügyi nyilvántartások, valamint a részükre történő adatközlés és az általuk teljesített adatszolgáltatás rendjének,

 

         d) az igazságügy-miniszterrel, továbbá a pénzügyminiszterrel együttesen, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben az ujj- és tenyérnyomat, továbbá a DNS-minta vételének és a fényképkészítésnek

 

a részletes szabályait.

 

 

Hatályukat vesztő rendelkezések

 

 

64. § A törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti

 

         a) a Büntető  Törvénykönyvről  szóló  1978.  évi  IV.  törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet
(a továbbiakban: Btké.) 29-31. §-a, továbbá az ezeket módosító 1987. évi III. törvény 40. §-ának (4) bekezdése, valamint 42. §-ának (2) bekezdése, 1993. évi XVII. törvény 88-89. §-a, valamint 103. §-a (1) bekezdésének
a “28. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 29. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 30. §-a (1) bekezdésének k) pontja” szövegrésze, 1990. évi XIV. törvény
3. §-a, 1991. évi XX. törvény 62. §-a, 1993. évi CX. törvény 261. §-ának (7) bekezdése, 1994. évi XXXIV. törvény 105. §-a, 1997. évi LXVII. törvény 141. §-a, 1997. évi LXXI. törvény 73. §-a, 1998. évi XII. törvény 35. §-a, 1998. évi LXXXVII. törvény 93. §-ának (4) bekezdése;

 

         b) a Btké. 32. §-ának (2) bekezdése;

 

         c) a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 12/1983. (XII. 29.) BM rendelet;

 

         d) a bűnügyi nyilvántartásról szóló 5/1979. (X. 14.) BM rendelet, továbbá az azt módosító 15/1995. (X. 20.) BM rendelet.

 

 

Módosuló rendelkezések

 

 

65. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz.tv.) 32. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

 

/A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult/

 

         “l) a bűntettesek nyilvántartását kezelő szerv;”.

 

66. § A Szaz.tv. 37. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

 

/A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - személyi azonosító alkalmazásával - rendszeres adatszolgáltatást teljesít:/

 

         “c) a bűntettesek nyilvántartását kezelő szervnek, a bűntettesek nyilvántartásában szereplő polgár természetes személyazonosító adatainak, személyi azonosítójának, lakóhelyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról.”

 

 

67. § A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény
69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         “(1) A Határőrség bűnüldözési és bűnmegelőzési célból a kiutazásig, de legfeljebb kilencven napig kezeli a határon átlépő külföldiek személyazonosító adatait, illetőleg ha a határátlépés gépjárművel történik, annak forgalmi rendszámát is.”

 

 

68. § Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi g)-v) pont megjelölése h)-z) pontra változik

 

/Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult/

 

         “g) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője;”

 

 

69. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
1997. évi LXVIII. törvény 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

 

         “(3) A bírósági fogalmazó, a bírósági titkár, az igazságügyi szakértő kinevezésénél a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezést is alkalmazni kell azzal, hogy a bűnügyi nyilvántartás adatainak mérlegelésére a kinevezésre jogosult bírósági elnök, illetve az igazságügyi szakértő esetében az igazságügy-miniszter jogosult.”

 

I N D O K O L Á S

 

a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvényjavaslathoz

 

 

 

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

 

 

A bűnüldözés, a bűnmegelőzés állami feladat, amely elválaszthatatlanul összekapcsolódik az állam büntetőjogi igényét érvényesítő igazság-szolgáltatással.

 

A büntetőeljárás alá vont állampolgároknak, a sértetteknek, az eljárást folytató hatóságoknak egyaránt érdeke, hogy a bírósági, (ügyészségi, nyomozó hatósági) határozat meghozatalának alapjául szolgáló tények minél rövidebb idő alatt, ugyanakkor minél nagyobb biztonsággal megállapíthatók legyenek.

 

Az igazságszolgáltatási és bűnüldözési feladatok - a nemzetközi egyezmények által is megkövetelt ésszerű időn belüli, egyben az ártatlanság vélelmét biztosító módon történő - ellátásában meghatározó szerepe van az elkövető kilétének megállapítását, elkövetői mivoltának bizonyítását, felkutatását lehetővé tévő, illetve a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy aktuális hollétéről információt adó, továbbá az adott személy azonosítására kétséget kizáró módon alkalmas adatoknak az ismerete.

 

Az említett okokból egy adott személyt illetően releváns adatnak minősül az, hogy vele szemben alkalmaztak-e már a büntető törvénykönyvben meghatározott büntetést, illetve intézkedést; továbbá hogy egy
adott időpontban folyik-e ellene büntetőeljárás; valamint hogy
elrendelték-e előzetes letartóztatását, vagy más, meghatározott helyen tartózkodással járó kényszerintézkedés (lakhelyelhagyási tilalom, ideiglenes kényszergyógykezelés) foganatosítását.

 

Az adatok naprakészségének és pontosságának igénye mellett további kívánalom, hogy ezekhez az adatokhoz igazságszolgáltatási, és bűnüldözési feladataik ellátásához a nyomozó hatóságok, ügyészségek, bíróságok,
illetve a büntetés-végrehajtási szervek mindegyike hozzáférhessen.

 

E kritériumok a kérdéses adatcsoportok központi nyilvántartása révén teljesíthetők.

A nyilvántartásnak meg kell felelnie a jogbiztonság, az adatvédelem követelményének, valamint a Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1994. évi XIX. törvényben foglaltaknak is.

Az egyezmény alapján az abban részes országok nyilvántartást végző szervei egymás irányában ugyanolyan adatszolgáltatásra kötelezettek, mint saját államuk arra illetékes igazságszolgáltatási és bűnüldöző szervei felé.

 

Emellett figyelemmel kell lenni azokra - az Európai Unió jogrendszere harmadik pillérét képező igazságügyi és belügyi együttműködés súlyponti részét alkotó - többoldalú egyezményekre, amelyek a szervezett bűnözés,
az illegális kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás és a terrorizmus visszaszorítására hivatottak.

Az egyezményekben részes felek együttműködési kötelezettsége kiterjed a szabályozás, az eljárások, a tájékoztatás harmonizációjára is.

 

Az Alkotmány rögzíti, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog (1949. évi XX. törvény 59. § (1) bekezdés).

 

A jogalkotásról szóló törvény értelmében az Országgyűlés törvényben állapítja meg az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait.
Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei körében törvényben kell szabályozni a személyi nyilvántartást (1987. évi XI. törvény 2. § c) pont,
és 5. § l) pont).

 

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) a különleges adatok közé sorolja a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatokat és meghatározza azok kezelhetőségének feltételeit (2. § 2. b) pont, 3. § (2) bekezdés). Eszerint a személyes, illetőleg a különleges adat - az Avtv.-ben nevesítetteken kívüli egyéb esetben - akkor kezelhető, ha azt törvény elrendeli.

 

E rendelkezésekből következően a bűnügyi nyilvántartás által tartalmazott személyes adatok kezeléséről, ennek keretében azok nyilvántartásáról törvénynek kell rendelkeznie, amely - lévén, hogy a büntetett vagy büntetlen  előéletet igazoló okirat kiállítása is különleges személyes adatok kezelését jelenti - magába kell foglalja az erkölcsi bizonyítványra vonatkozó szabályozást is.

 

A javaslat életbe lépését megelőzően húsz éven át hatályban volt szabályozás szerint a bűnügyi nyilvántartás a bűntettesek (azaz a bíróság által kiszabott büntetéssel, intézkedéssel, illetve a megrovással és a vádemelés elhalasztással érintettek), a letartóztatottak, a körözöttek, valamint a vám- és a deviza-szabálysértés miatt megbüntetettek nyilvántartását ölelte fel.

Ez a gyakorlatban évente mintegy 600.000 személy adatainak kezelését jelentette, ami várhatóan a jövőben sem fog csökkenni.

 

E korábban nyilvántartott adatkörből a javaslat szerinti bűnügyi nyilvántartás már nem tartalmazza a körözött, továbbá a vám- és a deviza-szabálysértés miatt megbüntetett személyeket.

 

A körözött személyeket ugyanis a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján a rendőrség kezeli, így e tekintetben a szükséges szintű jogszabályi felhatalmazás megvan. A vám- illetve deviza-szabálysértést elkövetők nyilvántartása az utóbbi tíz évben végbement gazdasági-társadalmi átalakulások következtében indokolatlanná vált.

 

A bűnözés mai volumene mellett az igazságszolgáltatás működőképességét veszélyezteti, a gyors és érdemi döntéshozatalt számottevően hátráltatja, esetenként ellehetetleníti az, ha nincs olyan nyilvántartás, amelyben minden olyan személy szerepel, aki ellen - bármilyen stádiumban - büntetőeljárás van folyamatban.

Ennek ismerete nélkül nincs mód az ügyek egyesítésére, emiatt párhuzamosan folynak büntetőeljárások. A jelenlegi helyzetben a más hatóság előtti eljárás ténye csak a terheltnek a büntetőeljárás során tett nyilatkozatából derül ki.

 

A társadalmi-gazdasági életnek számos olyan területe van, ahol a jogszabály a foglalkoztatáshoz, vagy más jogosultság, állampolgári jog gyakorlásához a büntetlen előéletet és annak közhitelű igazolását feltételként, vagy egyes meghatározott bűncselekmények miatti büntetettséget (pl.: az 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről), illetve az érintettel szemben adott bűncselekmények alapos gyanúja miatti eljárás folyamatban létét (pl.: az 1998. évi XII. törvény a külföldre utazásról) kizáró okként határozza meg.

 

Mindezekből következően a bűnügyi nyilvántartásnak magába kell foglalnia a gyanúsítottként eljárás alá vont személyek nyilvántartását is.

 

A büntetőeljárásban különösen fontos szerepet kapnak azok a bizonyítási eszközök, amelyek révén kétséget kizáróan megállapítható egy személy kiléte, illetve elkövetői mivolta, továbbá a bűncselekmény helyszínén rögzített anyagmaradvány, nyom meghatározott személytől való származása, vagy ennek kizárhatósága.

 

Valamely anyagmaradványnak egy adott személytől, vagy meghatározott anyagból való származásának ilyen biztonságú azonosítására az ujj- és tenyérnyomatok (a továbbiakban: ujjnyomat) mellett a dezoxiribonukleinsav
(a továbbiakban: DNS) molekulák alkalmasak.

 

Az ujjnyomat, és a DNS molekula egyrészt azért teszik lehetővé a kétséget kizáró azonosítást, mert minden egyes ember esetében más, csak az egyedre jellemző sajátosságokkal rendelkeznek, másrészt azért, mert ezek a jellegzetességek az ember élete során nem változnak.

A büntetőeljárásokban - éppen egyértelműségük miatt - mindkét lehetőség mindennaposan igénybe vett eszköze a bizonyításnak.

 

A bizonyítás mellett jelentős szerepet kap az ujjnyomat, illetve a DNS elemzés alapján történő személyazonosítás a szabadságvesztésre ítéltek, illetve a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés alá helyezett terheltek esetében.

Az utóbbi években többször előfordult, hogy a büntetés letöltésére az elítélt helyett, annak adatait használva - az érintettől kapott anyagi juttatás ellenében - más személy jelentkezett, sőt olyan esetek is ismertek, amikor a terhelt helyett más töltötte le az előzetes letartóztatást, illetőleg a büntetést.

 

A bizonyítás egyes eseteiben (például felismertetés fénykép alapján), valamint a szökésben lévő, illetve más okból körözött személyek felkutatása során, továbbá az előbb említett vonatkozásban is meghatározó jelentőségű, hogy a gyanúsítottról, elítéltről fénykép is rendelkezésre álljon, ezért az ujjnyomatokhoz hasonlóan szükség van a terheltek fényképének nyilvántartására is.

 

A személy kétséget kizáró azonosíthatóságának igénye jelentkezik
az államhatárt átlépők ellenőrzése során, valamint az ismeretlen személyazonosságú holttestek esetében is.

 

Az ujjnyomat nyilvántarthatóságával, illetve levételével kapcsolatban a javaslatnak pótolnia kell a korábbi, közel sem teljes körű szabályozás hiányosságait is.

 

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrség számára az ujjnyomatok nyilvántartásának, kezelésének jogalapját megadja, az ujjnyomat levételére azonban csak az igazoltatás megtagadása esetén, a személyazonosság megállapítása céljából ad felhatalmazást.

 

Az Rtv. szerint a rendőrség a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az adatkezelésre feljogosított más szervek nyilvántartásából átveheti a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjnyomatát.

 

Teljes egészében hiányzik a rendőrségen kívüli más nyomozó hatóságok ujjnyomat levételi jogának, kötelezettségének, valamint az általuk büntetőeljárás alá vontak ujjnyomata nyilvántartásának szabályozása.

 

Az ujjnyomatok központi nyilvántartása és az adatszolgáltatás a javaslat hatályba lépését megelőzően a Bűnügyi Nyilvántartás Szabályzata I. részének kiadásáról szóló, a Magyar Népköztársaság Belügyminisztériumi Államtitkárának 9/1986. számú Parancsának IV. fejezete alapján történt, amelynek hatálya a nyomozó hatóságok közül csupán a rendőrségre
terjedt ki.

 

Az ujjnyomatok nyilvántartása, valamint az, hogy milyen eljárásokban, mely hatóságok, kiktől vesznek ujjnyomatot - figyelemmel arra is, hogy a kérdéses adatok különleges személyes adatnak minősülnek - törvényi szabályozást igényel.

 

A javaslat a vázolt, sokoldalú szabályozási igénynek megfelelően, egyben a személyes adatok védelmének biztosításával teremti meg az ujj- és tenyérnyomat vételnek, fénykép készítésnek, valamint nyilvántartásuknak, és a hozzájuk kapcsolódó adatkezelésnek a jogalapját.

 

Az igazságügyi szakértői bizonyítás évek óta alkalmazott módszere a dezoxiribonukleinsav (a továbbiakban: DNS) vizsgálat.

Az eljárás során a különböző mintákból (helyszíni nyom, anyagmaradvány, az azonosítandó személy hajszála, vagy szájnyálkahártya-törlete)
végzett DNS molekula elemzések eredményeit összegző, úgynevezett
DNS-profilokat hasonlítják össze (a szájnyálkahártya-törlet a szájüreg nyálkahártyájának felületéről, annak sérelme nélkül, steril gézzel - vagy más, az egészségügyben használatos hordozóval - letörölt anyag).

 

 

A DNS-profil számokból és betűkből képzett adatsor, amely a DNS molekulából megállapítható összes jellegzetesség közül csak azokat tartalmazza, amelyek az ember örökletes tulajdonságaira vonatkozóan nem hordoznak információt, s ez utóbbiakat is csak olyan terjedelemben, ami az egyértelmű azonosításhoz szükséges.

 

Az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek egyrészt abban testesül meg, hogy a bűncselekményt elkövetők minél nagyobb arányban legyenek felderítve, másrészt pedig abban, hogy ártatlanul, illetve kétséget kizáróan nem bizonyított tény alapján senkit ne lehessen büntetőeljárás alá vonni, elítélni.

 

Ehhez meghatározó mértékben járulhat hozzá egy olyan adatbázis, amely bizonyos - a társadalomra kiemelten veszélyes - bűncselekmények alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljait, valamint a bűncselekmények helyszínén rögzített anyagmaradványokból meghatározott DNS-profilokat tartalmazza.

 

Tekintettel arra, hogy jellegénél fogva a DNS-profil is személyes adatnak minősül, a nyilvántartás, adatkezelés, felhasználás szabályait törvényben kell

meghatározni.

 

A nyilvántartott személyi kör, valamint az adatok felhasználása a büntetőeljáráshoz kapcsolódik, ezért a DNS-profilok nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket is a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvényben indokolt megjeleníteni.

 

A javaslat szerinti szabályozás megfelel azoknak a követelményeknek is, amelyeket az Európai Unió Tanácsa fogalmaz meg a DNS vizsgálat eredményeinek cseréjéről szóló állásfoglalásában.

 

A bűnügyi nyilvántartás mindezeknek megfelelően - egymástól különálló nyilvántartásokként - a bűntettesek, a gyanúsítottak, a kényszerintézkedés alatt állók, az ujj- és tenyérnyomok valamint fényképek, továbbá a
DNS-profilok nyilvántartását foglalja magába.

 

Az állami, közigazgatási feladatok ellátása, az ehhez szükséges szakember állomány biztosítása, de a magánszféra működése is megkívánja az általuk alkalmazni szándékozott személyek büntetlenségének közhiteles igazolását.

 

A büntetlenség, illetve annak közhitelű bizonyítása szükséges például az állampolgársági kérelem elbírálásához; bizonyos esetekben foglalkoztatáshoz, vagy más jogosultság, illetve tevékenység gyakorlásához.

 

Erre a célra szolgál az érintett büntetlen vagy büntetett voltát igazoló, illetve ez utóbbi esetben az erre vonatkozó adatokat tartalmazó hatósági erkölcsi bizonyítvány, amelyet a bűntettesek nyilvántartása alapján, a kezelő szerv állít ki hatósági jogkörében.

 

A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása szükségképpen különleges személyes adatok kezelését, hatósági tanúsítását jelenti, ezért e kérdésnek is törvényben kell szabályozást nyernie.

Tekintettel arra, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítványt a bűnügyi nyilvántartás részét képező bűntettesek nyilvántartása alapján állítja ki a kezelő szerv, a hatósági erkölcsi bizonyítványra vonatkozó szabályokat is a bűnügyi nyilvántartás szabályait meghatározó törvénynek kell magába foglalnia.

 

 

 

RÉSZLETES INDOKOLÁS

 

 

 

I. Fejezet

 

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

 

Az 1. §-hoz

 

Tekintettel arra, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) szerint személyes, illetőleg különleges adat az Avtv.-ben nevesítetteken kívüli egyéb esetben akkor kezelhető, ha azt törvény elrendeli, minden a bűnügyi nyilvántartáshoz kapcsolódó hatósági, illetve állampolgári adatkezelést a törvénynek kell szabályozni.

 

Ilyen adatkezelést jelent az, amikor az arra kötelezett hatóságok a nyilvántartás részére a nyilvántartandó adatokat közlik, amikor a nyilvántartás szolgáltat adatot a jogosultaknak, továbbá a nyilvántartó által végzett adatkezelés.

 

Az adatigénylésre jogosultak is szükségképpen személyes adatokat kezelnek az érintett személynek a kérelem által tartalmazott, illetve az arra kapott válaszban feltüntetett adatai tekintetében. Kivételt képez az adatigénylők köréből e vonatkozásban az erkölcsi bizonyítványért folyamodó állampolgár, akik csak saját személyére nézve kérheti és kaphatja meg a hatósági bizonyítványt.

 

Az 1. § mindezeknek megfelelően a törvény célját határozza meg.

 

 

A 2. §-hoz

 

Az Avtv. már hivatkozott előírására figyelemmel, miszerint személyes adat akkor kezelhető, ha azt törvény elrendeli, a javaslatnak egyértelműen meg kell határoznia, hogy mely adatcsoportokból képezett nyilvántartások minősülnek bűnügyi nyilvántartásnak.

A 2. § a bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a gyanúsítottak, az ujj- és tenyérnyomat, továbbá fénykép, valamint a DNS-profilok nyilvántartását jelöli meg ilyenként.

 

 

A 3. §-hoz

 

A 3. § garanciális jelentőségű abból a szempontból, hogy kimondja, a bűnügyi nyilvántartás csak a törvényben meghatározott adatokat tartalmazza, egyben a bűnügyi nyilvántartás feladatának megjelölésével a hatóságok és az állampolgárok számára egyaránt nyilvánvalóvá teszi a nyilvántartásokat kezelők tevékenységének kereteit.

 

E törvényhely rögzíti továbbá, hogy a bűnügyi nyilvántartások körébe tartozó nyilvántartások az általuk kezelt adatokról kizárólag törvényben feljogosítottak részére állítanak ki okiratot, illetve szolgáltatnak adatot.

 

 

A 4. §-hoz

 

Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 3. §-a értelmében az Áe. rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából államigazgatási ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez.

 

Ennek megfelelően a bűnügyi nyilvántartás kezelése is az államigazgatási eljárás előírásai szerint kell történjen.

 

Tekintettel azonban arra, hogy a javaslat a nyilvántartás részére történő adatközlés és a nyilvántartás által végzett adatszolgáltatás teljesítési határidejeként - a jogbiztonság követelményéhez igazodva - három- illetve nyolcnapos, azaz az Áe.-ben meghatározottnál rövidebb határidőt állapít meg, a javaslatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a bűnügyi nyilvántartásra és a javaslatban szabályozott hatósági eljárásra a javaslatban meghatározott eltérésekkel kell az Áe.-t alkalmazni.

 

 

Az 5. §-hoz

 

A javaslat által a bűnügyi nyilvántartások körébe sorolt egyes nyilvántartásokat a belügyminiszter rendeletében kijelölt szervek kezelik.

A törvényességnek és az adatkezelés szakszerűségének, valamint a személyes adatok megfelelő védelmének biztosítása érdekében ilyen kezelő szervként csak a belügyminiszter irányítása alatt álló szerv jelölhető ki.

 

 

A 6. §-hoz

 

A büntető ügyekben hozott jogerős határozatok végrehajtásának törvényessége felett az ügyész gyakorol felügyeletet (Magyar Köztársaság Alkotmánya 51. § (2) bekezdése).

A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény
(a továbbiakban: Ütv.) 11. §-a értelmében az ügyész ellenőrizheti - többek között - a bűnügyi nyilvántartás törvényességét.

 

A büntetés-végrehajtás törvényességének ügyészi felügyeletéről az Ütv.
28. §-a (1) bekezdésének felhatalmazása alapján kiadott 1/1990. Legf. Ü. utasítás (a továbbiakban: Ut.) rendelkezik.

Eszerint a Belügyminisztérium bűnügyi nyilvántartási tevékenysége felett a Legfőbb Ügyészség látja el a büntetés-végrehajtási felügyelet feladatait, melynek keretében az ügyész ellenőrzi a bűnügyi nyilvántartás törvényességét. [Ut. 1. § (1) bekezdés és 2. § (1) bekezdés e) pont]

 

A javaslat 6. §-a a fentieknek megfelelően a Legfőbb Ügyészséget nevesítve szól a bűnügyi nyilvántartás törvényességi felügyeletének ellátásáról.

 

A 7. §-hoz

 

A 7. § tulajdonképpen a javaslat személyi hatályát határozza meg.

Taxatíve felsorolja azokat a büntetőeljáráshoz kapcsolódó körülményeket, amelyek megléte esetén az adott személyt nyilvántartásba kell venni.

 

A másik oldalról nézve ez azt is magába foglalja, hogy csak azt a személyt lehet a bűnügyi nyilvántartások valamelyikébe felvenni, akire nézve a
7. §-ban meghatározott feltételek közül egy, vagy több fennáll.

 

 

A 8. §-hoz

 

A 8. § lényege annak egyértelművé tétele, hogy a bűnügyi nyilvántartás körébe tartozó, korábban már meghatározott adatcsoportokat egymástól független, önálló nyilvántartásokban kell kezelni.

 

A személyes adatok kezelése akkor törvényes, ha csak addig az ideig tart, ameddig az adatkezelés célhozkötöttsége fennáll, valamint ha az adatkezeléssel járó jogkorlátozás mértéke arányos az elérendő törvényes céllal.

 

A nyilvántartások önállóságának követelményét rögzítő 8. § azért is
elvi jelentőségű, mert a javaslat a későbbiekben az általuk végzett adatkezelések célhozkötöttségének különbözőségére, egyben az arányosság követelményére figyelemmel állapítja meg a bűnügyi nyilvántartások adattartalmát, az adatok nyilvántarthatóságának időtartamát, valamint az adatigénylésre jogosultakat.

 

 

 

II. Fejezet

 

A  BŰNTETTESEK  NYILVÁNTARTÁSA

 

 

A 9. §-hoz

 

A bűnügyi nyilvántartás részeit képező különböző nyilvántartások és az általuk végzett adatkezelés célja más és más, ezért a javaslat az egyes nyilvántartások célját külön-külön határozza meg.

 

 

A 9. § a bűntettesek nyilvántartásának céljaként a büntetett, illetve a büntetlen előélet megállapíthatóságát jelöli meg, felsorolva azokat az érdekeket is, amelyeknek védelme, illetve biztosítása megkívánja az állampolgár előéletének ismeretét.

 

 

A 10. §-hoz

 

A bűntettesek nyilvántartása azoknak az állampolgároknak az adatait tartalmazza, akikkel szemben a bíróság jogerősen a Büntető Törvénykönyvben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott büntetést vagy intézkedést szabott ki; akire vonatkozóan az ügyész a vádemelést elhalasztotta vagy megrovást alkalmazott; akivel szemben a külföldi bíróság bűnösséget megállapító határozatot hozott, ha azt a magyar bíróság ítéletével azonos érvényűnek nyilvánították, vagy ha a külföldi bíróság által kiszabott büntetés végrehajtását a magyar hatóság átvette; továbbá aki kegyelemben részesült.

 

A 10. § részletesen felsorolja, hogy az e körbe tartozó személyekkel, illetve az őket érintő büntetőjogi jogkövetkezményekkel kapcsolatban mely adatokat kell nyilvántartani.

 

A nyilvántartásnak értelemszerűen tartalmaznia kell a nyilvántartott személy természetes személyazonosító adatait, azaz a családi és utóneve(ke)t, nők esetében a leánykori családi és utóneve(ke)t, a nemet, a születési helyet és időt, az érintett anyjának leánykori családi és utóneve(i)t; valamint a személyi azonosítót.

 

Az előző családi- és utónév nyilvántartására a jogbiztonság, a törvények kijátszhatóságának elkerülése érdekében van szükség.

 

E nélkül ugyanis valamely korábbi nevén nyilvántartott személy új néven büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítványt kapna, illetve a nyilvántartás az ilyen állampolgárról - annak új neve szerint - adatot igénylő jogosultaknak is a “nyilvántartásban nem szerepel” választ adná.

 

Az állampolgárság az állampolgársági kérelmek elbírálhatóságánál, a lakóhely ismerete a véletlenszerűen egyező adatokkal rendelkező személyek egyértelmű azonosításánál szükséges.

 

Az (1) bekezdés b) pontja a bűncselekményre vonatkozó adatokat foglalja magába, megjelölve azt is, hogy a terhelt tettesként vagy részesként, illetve visszaesőként követte-e el a bűncselekményt.

 

A bűncselekmény minősítése az alapos gyanú közlésétől az eljárást befejező hatósági határozat, vádirat, illetve a jogerős ítélet meghozatala idején rendelkezésre álló adatok függvényében változhat, ezért a javaslat megjelöli, hogy mely - a büntetőeljárás egyes lehetséges befejezési módjait megtestesítő - határozatok szerint kell nyilvántartásba venni a bűncselekményre, valamint az elkövetői és elkövetési alakzatra, s a visszaesésre vonatkozó adatokat.

 

Az (1) bekezdés c)-h) pontjai az egyes jogkövetkezményeket és az azokat megállapító, illetve azzal kapcsolatban később döntést hozó nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét rendelik nyilvántartani a különböző jogkövetkezmények szerinti csoportosításban.

 

Az (1) bekezdés i)-n) pontjainak rendelkezései biztosítják, hogy a bíróság ítéletét a jogerőre emelkedés után, illetve a nyilvántartásba vételt követően érintő változások is bekerüljenek a nyilvántartásba, így az a nyilvántartott személy vonatkozásában mindig az aktuális állapotot tükrözze.

 

Végezetül az (1) bekezdés o) pontja szerint nyilván kell tartani az érintett halálának időpontját is.

A nyilvántartásba vett adatokat a nyilvántartott halála esetén sem kell törölni, azokat az érintett halálának bekövetkeztétől függetlenül - a reájuk vonatkozó nyilvántartási ideig kell nyilvántartani.

Erre azért van szükség, hogy hamis halotti anyagkönyvi kivonatot,
vagy holttá nyilvánító határozatot felhasználva - a névváltoztatáshoz hasonlóan - ne lehessen kitérni az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények viselése alól.

 

A javaslat a bűntettesek nyilvántartásába felvett adatok nyilvántartási idejét a mentesítés időpontjától számítandó, években megadott időtartam megállapításával határozza meg. Ezért a nyilvántartásnak tartalmaznia kell mindazon adatokat is, amelyek a mentesülés, illetőleg a mentesítés időpontja megállapításához alapul szolgálnak.

 

A 10. § (2) bekezdése ennek megfelelően ezeknek a büntetés-végrehajtási adatoknak a nyilvántartásáról rendelkezik.

 

A 11-13. §-okhoz

 

1)      A nyilvántartás által közölt adatokat jellemzően valamely más szerv előtt folyó eljárás során használják fel, jog vagy kötelezettség fennállásának bizonyítékaként.

A bűnügyi nyilvántartások mindegyike, így a bűntettesek nyilvántartása is, az adatszolgáltatás időpontjában fennálló helyzetet igazolja, az adott időpontban nyilvántartott adatokat tanúsítja. Ezeknek az adatoknak a valódiságát - a hatósági bizonyítvány tartalmához hasonlóan - mindaddig vélelmezni kell, ameddig annak ellenkezője nincs bizonyítva.

 

Ezért különös jelentősége van annak, hogy a nyilvántartás az adatszolgáltatás, illetve a bűntettesek nyilvántartása alapján kiadott hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása időpontjában a tényleges helyzetet tükröző adattartalommal rendelkezzen.

 

Annak érdekében, hogy a bűntettesek nyilvántartása e követelménynek meg tudjon felelni, mindazon hatóságok számára, akik a nyilvántartott adatokat érintő határozatot hoznak, kötelezővé kell tenni, hogy a kérdéses adatokat ésszerűen rövid határidőn belül közöljék a nyilvántartás kezelőjével.

 

2)      Ezért a 11-13. §-ok megnevezik azokat a szerveket, hatóságokat, amelyek a nyilvántartás tartalmának változását maga után vonó határozatot hoznak, illetve amelyek eljárásában az adat módosulását megalapozó körülmény ismertté válik, egyben a javaslatnak a bűntettesek nyilvántartása adattartalmát meghatározó pontjaira visszautalva megjelölik, hogy pontosan melyik adatokra nézve áll fenn az adatközlési kötelezettség.

 

 

A 14. és a 15 §-okhoz

 

1)      Az adatközlés formájának és módjának meghatározása nem igényel törvényi szintű szabályozást, ezért a 14. § úgy rendelkezik, hogy az adatközlést külön jogszabályban meghatározottak szerint kell teljesíteni.

 

A nyomozó hatóságokra, ügyészségekre, és a bíróságokra, a büntetés-végrehajtási és más állami intézményekre vonatkozóan az adatközlés határidejét törvénynek kell megállapítania.

 

2)      A 11-13. §-okhoz fűzött indokolásban már említett időszerűség biztosítása érdekében a 15. § (1) bekezdése - főszabályként - a nyilvántartásba vételt megalapozó, illetőleg a nyilvántartott adatot érintő változás bekövetkezésének napjától számított három munkanapon belüli adatközlési határidőt állapít meg.

 

3)      A nyilvántartott halálának időpontját valamint a nyilvántartott természetes személyazonosító adatainak, személyi azonosítójának és lakcímének változását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve hivatott közölni.

 

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének nincs tudomása arról, hogy az adatváltozással érintett személy szerepel-e a bűntettesek nyilvántartásában. Az adatkezelés célhozkötöttsége híján nem lehet olyan felhatalmazást adni, amely alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve jogosult lenne minden egyes állampolgárt ellenőrizni a bűntettesek nyilvántartásában.

 

A járható út az, hogy a bűntettesek nyilvántartásának kezelője személyi azonosító alkalmazásával, külön jogszabályban meghatározott rendszerességgel kér információt a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől arról, hogy a bűntettesek nyilvántartásában lévők közül kiknek az adatai változtak.

 

E tevékenység karbantartó, adatpontosító jellegére figyelemmel elegendő, ha a javaslathoz kapcsolódó végrehajtási jogszabály rendelkezik az adatközlés gyakoriságáról.

 

 

A 16. §-hoz

 

A 16. § - a javaslat hatályba lépése előtti, húsz évig életben lévő szabályozás tapasztalatai alapján, azzal azonosan - az elkövetett bűncselekmény súlyossága, illetőleg az elkövető társadalomra veszélyessége, valamint az ezeket tükröző büntetés, intézkedés, egyéb büntetőjogi jogkövetkezmény függvényében állapítja meg a bűntettesek nyilvántartásában felvett adatok nyilvántartási idejét.

 

 

A 17-19. §-okhoz

 

1)      Az egyes nyilvántartásokkal kapcsolatban talán még a nyilvántartandó adatok körénél is érzékenyebb kérdés az, hogy kik, mely hatóságok, szervek és milyen időintervallumban jogosultak megismerni a nyilvántartott személyes adatokat.

A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza:

I. azoknak  az  állampolgároknak az adatait,  akikkel szemben a bíróság jogerősen büntetést vagy intézkedést alkalmazott - ide értve azt is, ha a külföldi bíróság bűnösséget megállapító határozatát a magyar bíróság ítéletével azonos érvényűnek nyilvánították, vagy ha a külföldi bíróság által kiszabott büntetés végrehajtását a magyar hatóság átvette -, továbbá akiket vádemelés elhalasztásban, megrovásban, illetve kegyelemben részesítettek, valamint

II. a büntetés-végrehajtási adatokat.

 

A bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat a mentesítés beálltától számított meghatározott számú évig kell nyilvántartani.

 

Az egyes szervek, hatóságok azokat az adatokat igényelhetik és kaphatják meg, amelyek ismerete törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladataik végrehajtásához szükséges.

 

Eszerint a teljes adattartalom, vagy csak az előzőekben az I. pontban összefoglalt adatok megismerésére lehetnek jogosultak, illetve ez utóbbi kategória vonatkozásában további különbségtétel van aszerint, hogy az adatigénylésre jogosult csupán azokról az adatokról kaphat tájékoztatást, amelyekre nézve még nem következett be a mentesülés, vagy azokat is megismerheti, amelyekkel kapcsolatban a nyilvántartott már mentesült az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

 

2)      A 17-19. §-ok az adat-megismerési jogosultság terjedelme szerinti csoportosításban határozzák meg a bűntettesek nyilvántartásából adatigénylésre jogosultakat. A különböző mértékű adat-megismerési jogosultságokat a következők indokolják.

 

A mentesülés, illetve a mentesítés bekövetkeztével az elítélt azon hátrányos következmények alól mentesül, amelyeket az elítéléshez jogszabály fűz. Elítélésen a bűncselekmény elkövetése miatt jogerős határozattal kiszabott büntetést kell érteni. (Ide sorolandó a tárgyalás mellőzésével kiszabott pénzbüntetés is.)

Nem tekinthető azonban elítélésnek a Be. 375. § keretében - tárgyi eljárás során - alkalmazott elkobzás, vagy a Btk. 71. §-a szerinti megrovás, illetve a 72. § értelmében a próbára bocsátás.

 

Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények részben büntetőjogon belül, részben azon kívül érvényesülnek.

Az elítéléshez csak akkor fűződnek büntetőjogi jogkövetkezmények, ha az elkövető újabb bűncselekményt követ el. Így például visszaesőként kell elítélni a szándékos bűncselekmény elkövetőjét, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el (Btk. 137. § 14.).
Ilyen büntetőjogi következmény a különös és többszörös visszaesés is.

Súlyosító körülményként értékelendő pl. a korábbi jogerős pénzbüntetésre ítélés az újabb bűncselekmény miatt alkalmazott joghátrány megválasztásánál. Büntetőjogi jogkövetkezmény a korábban próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtásának - az újabb elkövetésre és elítélésre tekintettel történő - elrendelése is.

 

3)      A büntetőjogon kívül hátrányos jogkövetkezmények általában a büntetett előélethez fűződnek, illetve ezen belül valamilyen elítéléshez, de több jogszabály fűz hátrányos jogkövetkezményt magához az elítéléshez, függetlenül attól, hogy az elítélt büntetett vagy büntetlen előéletű vagy sem.

A büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények lehetnek alkotmányjogiak, közjogiak, munkajogiak, családjogiak, polgári jogiak, de a gazdasági élet területén is található ilyen jellegű rendelkezés.

 

Az Alkotmánybíróság tagjává csak büntetlen előéletű magyar állampolgár választható, az alkotmánybírósági tagság kizárással megszűnhet, ha a tag jogerős ítéletben megállapított bűntettet követ el [1989. évi XXXII. törvény 5. § (1) bekezdés és 15. § (7) bekezdés].

 

Az ügyvédi tevékenység folytatásának egyik feltétele a büntetlen előélet.
Nem vehető fel a kamarába az, aki a közügyektől eltiltás vagy a jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll [1998. évi XI. tv. 13. § (3) bekezdés c) pont és (4) bekezdés b) pont].

 

A büntetőeljárás során nem lehet védő az, akit a közügyektől eltiltottak
[1973. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés e) pont].

 

Az országgyűlési képviselők választásánál nincs választójoga annak, aki a közügyek gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés büntetését tölti, valamint annak, aki a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés alatt áll [1989. évi XXXIV. törvény 2. § (2) bekezdés b)-d) pont].

 

Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a bűntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató gazdasági társaságban nem lehet vezető tisztségviselő [1997. évi CXLIV. törvény
23. § (1)-(2) bekezdés].

 

Nem fogadhat örökbe az, aki a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős határozat hatálya alatt áll [1952. évi IV. törvény 47. § (2) bekezdés].

 

A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet, ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermekének személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte. Nem lehet gyám, aki közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll [1952. évi IV. törvény 88. § (1) bekezdés c) pont, illetve 99. § (2) bekezdés b) pont].

 

A fenti, példálózó felsorolásból kitűnően a büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények tartalmuk szerint lehetnek olyanok, amelyek kizárják, hogy az elítélt bizonyos tisztséget, munkakört betöltsön, foglalkozást űzzön, de az elítélés együtt járhat hivatalvesztéssel, a már meglévő jogosítványok elvesztésével is.

 

A mentesített - tekintettel arra, hogy nem az elítélésre visszamenőleg, hanem mindig a jövőre nézve válik büntetlen előéletű állampolgárrá - az elítélés kapcsán elvesztett jogosultságát nem nyeri vissza.

 

4)      Vannak azonban olyan esetek, amikor a mentesítésben részesült személy köteles számot adni olyan elítéltetéséről is, amelyre nézve korábban már mentesítésben részesült.

Például a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szerint a fontos és bizalmas munkakörben alkalmazni kívánt személynek kérdőíven kell nyilatkoznia arról, hogy 15 évre visszamenőleg ellene vagy házastársa ellen indult-e olyan büntetőeljárás, amely büntetéssel fejeződött be, beleértve azokat az elítéléseket is, amelyek hátrányos jogkövetkezményei alól már mentesült az érintett.

 

Hasonló rendelkezést tartalmaz a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól,
a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény is, amikor az említett tevékenység végzésére
jogosító igazolvány kiadását nem teszi lehetővé az olyan - a törvényben meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt elítélt - kérelmező részére, aki ugyan mentesült már a hátrányos jogkövetkezmények alól, de még szerepel a bűntettesek nyilvántartásában.

 

5)      Mindezek figyelembe vételével a javaslat 17. §-a nevesíti azokat a szerveket, hatóságokat, amelyeknek adat-megismerési joga teljes körű, azaz úgy a büntetés-végrehajtási adatokat, mint a büntetést, intézkedést, egyéb joghátrányt megállapító határozatok alapján nyilvántartásba vett adatokat megismerhetik, akkor is, ha a nyilvántartott már mentesült.

 

Ilyenek a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok; az igazságügy-miniszter, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a hadkiegészítő parancsnokság, valamint a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve, továbbá az idegenrendészeti ügyekben eljáró szervek.

 

A szóban forgó törvényhely - az adatkezelés célhozkötöttsége követelményével összhangban - az egyes felhatalmazottakkal kapcsolatban azt is meghatározza, hogy milyen célból, azaz milyen feladatuk végrehajtásához igényelhetik az adatokat.

 

6)      A 18. § azokat a hatóságokat, szerveket foglalja magába, amelyeknek feladataik ellátásához elengedhetetlen azoknak az elítéléseknek az ismerete is, amelyek hátrányos jogkövetkezményei alól már mentesült az érintett állampolgár, de a reájuk vonatkozó nyilvántartási idő még nem telt el, viszont nincs szükségük a büntetés-végrehajtási adatokra.

 

E körbe tartozik a rendőrség, a köztársasági elnök által adományozható kitüntetésre irányuló javaslatot előterjesztő miniszter, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Elnöke, valamint a Legfőbb Ügyészség, a Katonai Főügyészség, a fellebbviteli főügyészség, a megyei főügyészség, a Fővárosi Főügyészség.

A javaslat minden esetben feltünteti azt is, hogy az egyes adatigénylésre jogosultak adat-megismerési jogát milyen feladat ellátása alapozza meg.

 

7)      A 19. § a legszűkebb terjedelmű adat-megismerési jogosultsággal rendelkező hatóságokat, szerveket jelöli meg, a § bevezető mondatában egyben kimondva azt is, hogy a bűntettesek nyilvántartásából a felsoroltak “törvényben meghatározottak szerint” jogosultak adatszolgáltatás igénylésére.

Az előző két, ugyancsak adatigénylési jogosultságot meghatározó §-tól eltérően e törvényhely azért egészül ki a “törvényben meghatározottak szerint” kitétellel, mert az itt felsorolt jogosultaknak feladataik ellátásához csak az adott személy előéletének, illetve esetenként csak meghatározott bűncselekmények tekintetében büntetett vagy büntetlen voltának ismeretére van szükségük.

Az előző két §-ban megnevezett jogosultakhoz képest lényeges megkülönböztető ismérve az e csoportba tartozóknak, hogy csupán azokról az elítélésekről informálódhatnak, amelyekhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól a nyilvántartott még nem mentesült.

 

 

 

III. Fejezet

 

A  KÉNYSZERINTÉZKEDÉS  ALATT  ÁLLÓK  NYILVÁNTARTÁSA

 

 

A 20. §-hoz

 

Az igazságszolgáltatási és bűnüldözési feladatok - a nemzetközi egyezmények által is megkövetelt ésszerű időn belüli, egyben az ártatlanság vélelmét biztosító módon történő - ellátásában meghatározó szerepe van a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy aktuális hollétéről információt adó adatoknak.

 

Az említett okokból nem csak az minősül releváns adatnak, hogy egy adott személlyel szemben aktuálisan folyik-e büntetőeljárás, hanem az is, hogy annak keretében elrendelték-e előzetes letartóztatását, vagy lakhelyelhagyási tilalom, ideiglenes kényszergyógykezelés foganatosítását.

 

A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásának céljaként ennek megfelelően az érintettek és mások jogainak és biztonságának védelmét, illetve a büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítését határozza meg a javaslat.

 

 

A 21. §-hoz

 

A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartása azokkal a személyekkel kapcsolatban tartalmaz adatot, akikkel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, illetve ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el.

 

A nyilvántartandó adatok körébe a természetes személyazonosító adatokon kívül a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény megnevezése, minősítése, továbbá a kényszerintézkedés időtartama, illetőleg a kényszerintézkedésről határozatot hozó bíróság megnevezése, határozatának kelte és száma tartozik.

 

A nyilvántartott adatoknak nem képezi részét a kényszerintézkedés megszüntetésének időpontja, ugyanis ekkor - a nyilvántartás okafogyottá válása, így a további adatkezelés célhozkötöttségének hiánya miatt - törölni kell az érintett személyre vonatkozó adatokat.

A megszüntetés időpontjának nyilvántartásba vétele pedig azt jelentené, hogy továbbra is nyilván lenne tartva az, akivel szemben megszüntették a kényszerintézkedést.

 

A javaslat szerint nyilvántartani rendelt adatoknak az ismerete annak megállapíthatóságához szükséges, hogy egy adott hatóság által folytatott büntetőeljárásban gyanúsítottként eljárás alá vont személy nincs-e előzetes letartóztatásban, nem áll-e ideiglenes kényszergyógykezelés alatt más hatóság előtt indult eljárásban.

 

Ezen információk elengedhetetlenek az adott büntetőeljárásban végzendő eljárási cselekmények, illetve kényszerintézkedések foganatosításának indokoltságáról történő döntéshez.

A lakhelyelhagyási tilalom ideje alatt biztosítani kell annak ellenőrizhetőségét, hogy a terhelt valóban betartja-e a tartózkodási helyére vonatkozóan meghatározottakat, mivel e szabályok megszegése az előzetes letartóztatás elrendelését vonhatja maga után.

 

 

A 22. §-hoz

 

A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartása részére adatot közlő hatóságokat és az adatközlés határidejét állapítja meg a 22. §.

Az előzetes letartóztatást, az ideiglenes kényszergyógykezelést, illetve a lakhelyelhagyási tilalmat csak a bíróság rendelheti el, illetve hosszabbíthatja meg, e kényszerintézkedések megszüntetéséről azonban az ügyészség is határozhat. Ezért az adatközlésre kötelezettek között a bíróság mellett az ügyészség is fel van tüntetve.

 

A 23. §-hoz

 

Az igazságszolgáltatás, a büntetőeljárás során nincs szükség annak utólagos megállapíthatóságára, hogy a terhelt ellen korábban folyamatban volt büntetőeljárás során alkalmaztak-e kényszerintézkedést.

Abból következően, hogy az adatkezelés céljának megléte csak a kényszerintézkedés elrendelésétől annak megszüntetéséig tartó időintervallumra korlátozódik, a kényszerintézkedés alatt állókat addig indokolt nyilvántartani, amíg velük szemben meg nem szüntetik az
előzetes letartóztatást, az ideiglenes kényszergyógykezelést, illetve a lakhelyelhagyási tilalmat.

 

 

A 24. §-hoz

 

A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásából történő adatigénylés jogát mindazoknak indokolt megadni, akik a 17-18. §-ok szerint feladataik ellátásához arról is informálódhatnak, ha valaki már mentesült az elítéléshez fűzött hátrányos jogkövetkezmények alól, de még szerepel a bűntettesek nyilvántartásában.

 

 

 

IV. Fejezet

 

A  GYANÚSÍTOTTAK  NYILVÁNTARTÁSA

 

 

A 25. §-hoz

 

A jelenlegi minőségi és mennyiségi ismérvekkel jellemzett bűnözés mellett az igazságszolgáltatás működőképességét veszélyezteti, a gyors és érdemi döntéshozatalt számottevően hátráltatja, illetve ellehetetleníti, ha az eljáró hatóságok nem rendelkeznek információval arról, hogy az általuk büntetőeljárás alá vont személy ellen más hatóság folytat-e büntetőeljárást,
s ha igen, az milyen stádiumban van.

Ennek ismerete nélkül nincs mód az ügyek egyesítésére, emiatt párhuzamosan folynak büntetőeljárások.

 

A büntetőeljáráson kívül is számos olyan hatósági eljárás van, amelyekben valamilyen jogosultság megadása, tevékenység engedélyezése az állampolgárral szembeni - esetenként meghatározott bűncselekmények alapos gyanúja miatti - büntetőeljárás folyamatban lététől függ.

 

A javaslat 25. §-a az előzőekben vázolt igények kielégítése érdekében a gyanúsítottak nyilvántartásának céljaként a büntetőeljárások, illetőleg más hatósági eljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítését határozza meg.

 

 

A 26. §-hoz

 

A 26. § a gyanúsítottként büntetőeljárás alá vont személyekkel kapcsolatban nyilvántartandó adatok körét határozza meg.

 

A terhelt mindaddig szerepel a nyilvántartásban, amíg a büntetőeljárás jogerősen be nem fejeződik, ezért a gyanúsítottak nyilvántartásának a vádemeléssel, és az eljárás felfüggesztésével kapcsolatos adatok is részét képezik.

 

 

A 27. §-hoz

 

A gyanúsítottak nyilvántartása részére történő adatközlésről rendelkező
27. § meghatározza a kötelezetteket, az adatközlés határidejét, illetve utal rá, hogy az adatszolgáltatást külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.

 

A nyilvántartás időszerűségének biztosítása érdekében az adatközlést három munkanapon belül kell teljesíteni.

 

E határidőt az alapos gyanú közlésének, illetőleg a nyomozást felfüggesztő, megszüntető határozat; illetve a büntetőeljárás bíróság általi felfüggesztéséről, megszüntetéséről, befejezéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének - az eljárás továbbfolytatásának elrendelése esetén a határozat meghozatalának - napjától kell számítani.

 

 

A 28. §-hoz

 

A gyanúsítottak nyilvántartásába felvett adatokat a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, illetve a nyomozás, a büntetőeljárás megszüntetése esetén az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig kell nyilvántartani.

Ha az eljárás elítéléssel; illetve kényszergyógykezelés, elkobzás, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés felmentő ítéletben; vagy elkobzás, vagyoni előny, elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés megszüntető végzésben történő elrendelésével fejeződik be, akkor a terheltre vonatkozó adatokat a továbbiakban a bűntettesek nyilvántartása fogja tartalmazni.

 

Ezért az eljárás jogerős befejezését követően megszűnik a terhelt gyanúsítottkénti nyilvántartásának indokoltsága.

 

Azon terheltek további nyilvántartása ugyancsak okafogyottá válik, akikkel szemben a nyomozó hatóság, az ügyészség, vagy - az előzőekben nem említett módon - a bíróság megszünteti a nyomozást, illetve a büntetőeljárást.

 

A javaslat az előzőekben taglalt szempontokra figyelemmel, azaz az adatkezelés célhozkötöttsége fennállásához kapcsolódva határozza meg a gyanúsítottak nyilvántartásába felvett adatok nyilvántartásának idejét.

 

 

A 29. §-hoz

 

A gyanúsítottak nyilvántartásából történő adatigénylés jogát biztosítani kell azoknak a hatóságoknak, szerveknek, amelyek a 17-18. §-ok szerinti feladatellátásukhoz arról is informálódhatnak, ha valaki már mentesült az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, de még szerepel a bűntettesek nyilvántartásában.

 

A 17-18. §-okban adatigénylésre feljogosítottakon kívül a gyanúsítottak nyilvántartásának adataira szüksége van a rendőrségnek is a kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztó-fegyverekkel, légfegyverekkel, lőterekkel, továbbá a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásával kapcsolatban jogszabályban meghatározott feladatai végzéséhez.

 

A büntetés-végrehajtás szervei tudomással kell bírjanak arról, hogy az elítélt ellen nincs-e folyamatban újabb büntetőeljárás, ugyanis az olyan elítélt, akivel szemben újabb büntetőeljárás van folyamatban, nem távozhat el a büntetés-végrehajtási intézetből, és nem kaphat engedélyt kimaradásra sem [a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 28/A. § (3) bekezdés és (4) bekezdés a) pont].

 

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény szerint a nem magyar állampolgár akkor honosítható, ha a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, a magyar állampolgárságról való lemondás pedig akkor engedélyezhető, ha az érintett ellen magyar bíróság előtt nem folyik büntetőeljárás, illetőleg magyar bíróság által kiszabott büntetésének végrehajthatósága megszűnt.

 

Az állampolgársági ügyekben a Belügyminisztérium szervei járnak el, ezért részükre is szükséges a gyanúsítottak nyilvántartásából történő adatigénylés jogának biztosítása.

 

A társadalomnak messzemenő érdeke fűződik a közélet tisztaságának megóvásához, a bűnözésnek a politikai-gazdasági szférába való beépülése megakadályozásához.

Ennek az érdeknek az érvényre juttatása testesül meg annak biztosításában is, hogy a rendvédelmi szervek és a fegyveres erők állományába ne kerülhessenek olyan személyek, akik büntetetett előéletűek, de még olyanok sem, akikre bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja irányul, azaz akik ellen aktuálisan büntetőeljárás van folyamatban.

Ezért a javaslat az említett szervek állományilletékes parancsnokai számára is felhatalmazást ad a gyanúsítottak nyilvántartásából történő adatigénylésre.

 

 

 

V. Fejezet

 

A DAKTILOSZKÓPIAI ÉS FÉNYKÉP NYILVÁNTARTÁS

 

 

A 30. §-hoz

 

A 30. § összefoglalja mindazokat az eseteket, amikor egy adott személy azonosításához az ujj- és tenyérnyom, illetve a fénykép szükséges lehet.

 

Erre alapulóan a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás céljaként a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak és más személyek azonosítását, illetve kizárását, a rendkívüli haláleset miatt folyó államigazgatási eljárásokban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt azonosítását, valamint más hatósági eljárásokban, illetőleg igazoltatás esetén az érintett személyazonosságának megállapítását határozza meg.

 

A 31. §-hoz

 

A 31. § szerint a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásban kell nyilvántartani annak az adatait, ujj- és tenyérnyomatát, továbbá arcképét, akit szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vontak.

 

A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás céljára történő ujj-, és tenyérnyomat vétel nem a büntetőeljárás rendelkezésein alapul, hanem arra a javaslatban meghatározottak alapján, az államigazgatási eljárás szabályai szerint kerül sor.

 

A javaslat a bűncselekményt szándékosan elkövetők nyilvántartását tartja indokoltnak, mert a terhelteknek ebből a csoportjából kerülnek ki a visszaeső, a különös, vagy többszörös visszaeső, illetve az egyszerűen csak ismételten bűncselekményt elkövetők.

 

Ezzel szemben a büntető jogszabályokat gondatlanságból megsértők bűnismétlésének valószínűsége olyan alacsony, hogy e személyi kör nyilvántartása nem lenne arányos az elérendő céllal.

 

Természetesen előfordulnak olyan esetek, amikor a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény bizonyítása során válik szükségessé a gyanúsított ujj- vagy tenyérnyomatának szakértői vizsgálata. Ilyenkor a Be. szabályai alapján történik a terhelt ujj-, vagy tenyérnyomatának levétele, az a büntetőeljárás során a tárgyi bizonyítékok egyikét képezi, de - nem szándékos bűncselekményről lévén szó - nem lesz felvéve a daktiloszkópiai nyilvántartásba.

 

Az ismeretlen tettes(ek) által elkövetett bűncselekmények gyanúsítottjainak felderítéséhez, azonosításához elengedhetetlen a bűncselekmény helyszínén rögzített ujj- és tenyérnyomok összehasonlítása, szakértői vizsgálata, ezért a nyilvántartásnak részét kell képezzék azok az ujj- és tenyérnyomok is, amelyeknek meghatározott személyhez tartozását még nem állapították meg.

 

 

A 32. §-hoz

 

A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás az ujj- és tenyérnyomatok, valamint arcképek mellett tartalmazza a nyilvántartott természetes személyazonosító adatait, a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény megnevezését és minősítését, továbbá az elkövetés helyét és idejét.

Tekintettel arra, hogy ezen adatokkal kapcsolatban meghatározó jelentőségű annak ismerete is, hogy melyik hatóság által folytatott eljárásban rögzítették az adott ujj-, illetve tenyérnyomot, szükséges az eljáró hatóság és a büntetőügy számának nyilvántartása is, így a javaslat ez utóbbi adatokat is nyilvántartani rendeli.

 

 

A 33. § és a 35. §-hoz

 

1)      A nyilvántartás részére a gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonó, valamint az a hatóság köteles adatot közölni, amelyik az ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmény helyszínén ujj- vagy tenyérnyomot rögzített.

 

Az adatközlés részletes szabályait e vonatkozásban is a javaslat végrehajtásáról rendelkező külön jogszabály állapítja meg.

 

2)      A bűncselekmény elkövetőjének minél korábbi felderítése, azonosítása rendkívül fontos, különösen a társadalomra kiemelkedően veszélyes bűncselekmények megelőzése, és a további potenciális áldozatok megvédhetősége érdekében.

Adott esetben néhány óra késedelem is azt jelentheti, hogy valamely súlyos bűntett elkövetője meg tud szökni, el tud rejtőzni a hatóság elől, egyben alkalma nyílik újabb bűncselekmények elkövetésére.

 

Emiatt nagyon fontos, hogy a szándékos bűncselekmények elkövetőinek adatai a lehető legrövidebb időn belül nyilvántartásba legyenek véve.

 

A javaslat 35. §-a ezért a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság számára az alapos gyanú közlésének napjától, illetve az ujj- és tenyérnyom helyszíni rögzítésétől, illetőleg - a nyomozás, büntetőeljárás megszüntetése, valamint jogerős befejezése esetén - a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napos határidőt ír elő az adatközlés teljesítésére.

 

 

A 34. §-hoz

 

A javaslat hivatott megteremteni a nyomozó hatóságok ujj- és tenyérnyomat levételi, továbbá fényképkészítési jogának, illetve kötelezettségének, valamint ezen ujj- és tenyérnyomatok, fényképek nyilvántartásának törvényi alapját.

 

Amint arra már utaltunk a 31. §-hoz fűzöttek során, a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás céljára történő ujj-, és tenyérnyomat vétel nem a büntetőeljárás rendelkezésein, hanem a javaslatban meghatározottakon alapul, s arra az államigazgatási eljárás szabályai szerint kerül sor.

 

Annak biztosítása érdekében, hogy a szándékos bűncselekményt elkövetők mindegyikének ujj-, és tenyérnyomata, továbbá fényképe rendelkezésre álljon, a javaslat előírja, hogy a gyanúsított köteles alávetni magát az
ujj-, és tenyérnyomat vételi eljárásnak, valamint fényképezésnek.

 

A javaslatban előírt magatartás tanúsítására, - azaz az ujj-, és tenyérnyomat vétel, fényképezés tűrésére - a gyanúsított az Áe. rendelkezéseinek megfelelően kötelezhető.

 

 

A 36. §-hoz

 

A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásban szereplő adatok nyilvántartási ideje eltérő kell legyen aszerint, hogy azok ismeretlen tettes által
elkövetett bűncselekmény helyszínéhez, vagy meghatározott személyhez kapcsolódnak-e, illetve ez utóbbi esetben további megkülönböztetés szükséges annak alapján, hogy milyen módon végződött a nyilvántartásba vett gyanúsítottal szemben indult büntetőeljárás.

 

Ezt a - tulajdonképpen az adatkezelés célhozkötöttségében gyökerező, annak eltérő volta miatt indokolt - megkülönböztetést tükrözi a javaslat
36. §-a.

Eszerint a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárás alá vont személlyel kapcsolatos adatokat elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 20 évig; kényszergyógykezelés, próbára bocsátás, illetőleg javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig; a nyomozás, illetve a büntetőeljárás megszüntetése esetén pedig a határozat jogerőre emelkedéséig; illetőleg a bűncselekmény helyszínén rögzített ujj- és tenyérnyomokat a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig kell nyilvántartani.

 

 

A 37. §-hoz

 

A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásból történő adatigénylésre jogosultságot kell adni a bűncselekmények nyomozásával, felderítésével kapcsolatos feladataik ellátásához a magyar és a külföldi bíróságoknak, ügyészségeknek, nyomozó hatóságoknak, valamint más nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerveknek; továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatoknak; valamint a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központnak, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szervének.

 

A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás adataira azonban nem csupán a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak van szükségük.

Az, hogy a nyilvántartásban szereplő személy fényképe rendelkezésre álljon, nélkülözhetetlen a körözött személyek felkutatását célzó eljárás során, de ugyanígy szükség lehet rá az ismeretlen, vagy szökésben lévő tettes felderítése érdekében - fénykép alapján - végzett felismerésre bemutatás alkalmával is.

 

Az előzetes letartóztatást foganatosító, és a szabadságvesztés büntetést végrehajtó szerveknek ugyancsak indokolt megadni e jogosultságot, mert a szabadságvesztés, illetve az előzetes letartóztatás foganatba vételére jelentkező személyről kétséget kizáróan meg kell állapítaniuk, hogy az valóban az elítélt, illetve a letartóztatásról rendelkező határozatban feltüntetett és nem más, helyettük a fogva tartást anyagi vagy más ellenszolgáltatásért  vállalni szándékozó személy.

 

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)
29. §-ának (2) bekezdése értelmében az igazoltatás során a rendőr a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottól ujjnyomatot vehet, róla fényképfelvételt készíthet.

 

A rendőrség által a rendkívüli halálesetek tárgyában folytatott államigazgatási eljárásokban is szükséges az ismeretlen holttest személyazonosságának ujj-, vagy tenyérnyom alapján történő megállapítása, ha az elhalt a személyi adatokból vagy azok hiánya miatt nem azonosítható.

 

Számos esetben előfordul, hogy a határőrség szervei a határon átlépő személyt csak az ujjnyomat alapján tudják egyértelműen azonosítani. Enélkül azonban nem tudnák biztonsággal kiszűrni például a kiutasítás hatálya alatt állókat, vagy azokat a személyeket, akiknek beutazása más okból nem engedélyezhető.

 

Ugyanígy, az adott személy kilétének kétséget kizáró módon történő megállapításának igénye jelentkezik a menekültügyi és idegenrendészeti ügyekben eljáró szervek eljárása során is.

Az előzőekben taglaltakból következően ezeknek a nem büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, szerveknek is biztosítani kell a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásból való adatigénylés lehetőségét.

 

A javaslat 37. §-a ennek megfelelően határozza meg az adatigénylésre jogosultak körét.

 

 

 

VI. Fejezet

 

A DNS-PROFIL NYILVÁNTARTÁS

 

 

A 38. §-hoz

 

A dezoxiribonukleinsav (a továbbiakban: DNS) molekulák vizsgálata révén rendkívül sokrétű információ nyerhető az emberről.

Számos olyan körülmény is megállapítható, illetve valószínűsíthető, - így például egyes öröklött betegségek, genetikai sajátosságok - amelyekre nincs szükség ahhoz, hogy valamely személy azonosítható, illetve egy adott anyagmaradvány meghatározott személytől való származása bizonyítható legyen.

 

Ezért elvi jelentőségű annak meghatározása, hogy a bűnügyi nyilvántartások közé tartozó DNS-profil nyilvántartás adatai milyen célra használhatók, továbbá, hogy - a DNS-profil meghatározása érdekében végzett -, a DNS molekulát érintő vizsgálat mire terjedhet ki.

 

Ezen követelményeknek megfelelően a DNS nyilvántartás célját meghatározó 38. § kétséget kizáró módon fogalmaz, amikor kimondja, hogy a DNS-profil nyilvántartás célja kizárólag meghatározott bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak azonosítása büntetőeljárás során.

 

A javaslat - meghatározva, hogy a DNS-profil számokból és betűkből képzett olyan adatsor, amely a DNS molekulából megállapítható összes jellegzetesség közül csak azokat tartalmazza, amelyek az ember örökletes tulajdonságaira vonatkozóan nem hordoznak információt, s ez utóbbiakat
is csak abban a terjedelemben, ami az egyértelmű azonosításhoz
szükséges - nem hagy kétséget afelől sem, hogy konkrétan mit is foglal magába, mit takar a nyilvántartásba kerülő DNS-profil.

 

E rendelkezések jelentenek garanciát arra, hogy kizárólag a nyilvántartás céljának - vagyis a büntetőeljárásban a gyanúsított azonosítása, illetve más személy kizárása - eléréséhez feltétlenül szükséges információk megállapítására korlátozódjon a DNS-vizsgálat.

 

 

A 39. §-hoz

 

A bűnügyi nyilvántartásokban szereplő adatok közül talán a leginkább szenzitívnek tekinthető DNS-profil nyilvántartása sem minden bűnelkövető vonatkozásában indokolt, sőt a szándékos bűncselekmények közül is csak a legsúlyosabbakkal kapcsolatban állapítható meg az adatkezelés által jelentett jogkorlátozás és az elérendő törvényes cél arányossága.

 

A javaslatnak tehát meg kell határoznia azt a bűncselekményi kört, amelybe tartozó deliktumok elkövetőit a DNS-profil nyilvántartásba fel kell venni.

 

A javaslat a hatályos joganyagunkban létező és elfogadott megoldást választva, az Rtv.-ben lévő szabályozási módot átvéve nem az egyes paragrafusokkal jelölve, hanem különböző kategóriákat nevesítve adja meg e bűncselekményi kört.

 

A bűncselekményi kör meghatározásánál irányadónak kellett tekinteni az Rtv. 80. §-ának azt a rendelkezését, miszerint a rendőrségi adatot kezelő szerv - a büntetett előéletre vonatkozó, valamint a külön törvényben meghatározott államigazgatási feladatához kapcsolódóan az ott meghatározott adatok kivételével - különleges adatot kizárólag az Rtv. 84. § i)-n) pontjában felsorolt bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személy vonatkozásában kezelhet.

A megoldás kiválasztásánál nem volt figyelmen kívül hagyható az sem, hogy a bűncselekmények meghatározó hányadának nyomozása a rendőrség nyomozó hatóságai hatáskörébe tartozik.

 

Mindezek alapján a javaslat szerint a DNS-profil nyilvántartásban annak az adatait kell nyilvántartani, akit öt évi, és annál súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett, vagy a nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható, nemi erkölcs elleni erőszakkal megvalósuló, gyermekkorú ellen irányuló, sorozatban vagy szervezett elkövetéssel megvalósuló, kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos, pénz- vagy értékpapír-hamisítással kapcsolatos, fegyveres elkövetéssel megvalósuló, illetve az állam elleni bűncselekményekkel, a terrorcselekménnyel, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével, a visszaélés atomenergia alkalmazásával, a pénzmosással, valamint a szolgálati bűncselekményekkel kapcsolatban fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása, illetve a terrorcselekményre irányuló előkészület bűncselekmény alapos gyanúja miatt vontak büntetőeljárás alá.

 

Azokban az esetekben, amikor valamely bűncselekmény bizonyítása során válik szükségessé a gyanúsított DNS-profiljának szakértői vizsgálata, a büntetőeljárás szabályai alapján történik a minta levétele, az a büntetőeljárás során a tárgyi bizonyítékok egyikét képezi, de ha a terhelt nem a javaslatban meghatározott körbe tartozó súlyos bűncselekmény alapos gyanúja miatt áll eljárás alatt, akkor a DNS-profil nem kerülhet be a nyilvántartásba.

 

A büntetőeljárásokban a gyanúsított személy azonosítása, illetve az elkövetői körből történő kizárása érdekében a konkrét személyhez tartozó, az előbbiek szerint nyilvántartani rendelt adatok mellett szükséges a bűncselekmények helyszínén rögzített anyagmaradványokból meghatározott,  ismeretlen személyhez kapcsolódó DNS-profilok nyilvántartása is.

 

Ezért a javaslat a DNS nyilvántartás által tartalmazott adatok között felsorolja a bűncselekmény helyszínén rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-profilokat is.

 

 

A 40-41. §-okhoz

 

A DNS-profil nyilvántartás a terhelt természetes személyazonosító adatai, a nyilvántartásba vételt megalapozó bűncselekmény megnevezése és minősítése, az elkövetés helye és ideje, továbbá az eljáró nyomozó hatóság megnevezése, a büntetőügy iktatószáma mellett tartalmazza a nyilvántartott személyhez tartozó azonosító kódot; valamint a DNS-profilt és a hozzá tartozó azonosító kódot.

 

E két azonosító kódra azért van szükség, mert a DNS-profil nyilvántartásban - a személyes adatok védelmének legmesszebbmenő biztosítása, egyben az Európai Unió Tanácsa által a DNS vizsgálat eredményeinek cseréjéről szóló állásfoglalásában megfogalmazottaknak való megfelelés érdekében - a nyilvántartott személyes, és a bűncselekményre vonatkozó adatokat a
DNS-profiloktól elkülönített adatállományban kell kezelni.

 

A két adatállomány között az azonosító kód révén lehet kapcsolatot teremteni.

 

A 42. és a 44. §-okhoz

 

A DNS-profil nyilvántartás részére az a nyomozó hatóság közli a javaslatban meghatározott adatokat, amelyik a gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta.

 

Az adatközlés teljesítésére a bűnügyi nyilvántartások körébe tartozó többi nyilvántartással azonosan három napot állapít meg a javaslat, amelyet az alapos gyanú közlésének napjától, illetve a nyomozás, büntetőeljárás megszüntetése, továbbá jogerős befejezése esetén a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani.

 

 

A 43. §-hoz

 

1)      A javaslatnak - az ujj-, és tenyérnyomat vételhez, illetve fényképkészítéshez hasonlóan - meg kell határoznia a DNS-profil vizsgálathoz szükséges minta biztosításával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.

 

A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás céljára történő ujj-, és tenyérnyomat vételhez hasonlóan a DNS-minta biztosítása sem a büntetőeljárás rendelkezésein alapul, hanem arra a javaslatban meghatározottak alapján, az államigazgatási eljárás szabályai szerint kerül sor.

 

2)      A javaslatban meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személytől a DNS-profil meghatározáshoz szükséges minta - szájnyálkahártya-törlet, vagy hajszál - levétele iránt a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság intézkedik.

 

A terhelt nem köteles alávetni magát a műtétnek minősülő orvosi beavatkozásnak.

Ezért, valamint a terheltnek a saját testi épsége megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben tartása érdekében a mintavétel csak olyan módon lehet megengedett, amely nem jár az érintett személy fizikai sérelmével.

 

3)      A szájnyálkahártya-törlet a szájüreg nyálkahártyájának felületéről, annak sérelme nélkül, steril gézzel, vagy más, az egészségügyben használatos hordozóval letörölt anyag, így annak levétele - lévén hogy az a nyálkahártyán történő áthatolás nélkül történik - nem jár az érintett fizikai sérelmével.

Ezt a tényt a javaslat is rögzíti, amikor kimondja, hogy a DNS elemzéshez szükséges szájnyálkahártya-törletnek a levétele és a hajmintának az emberi testtől való elválasztása nem minősül a személy fizikai sérelmének.

 

Annak biztosítása érdekében, hogy a javaslatban meghatározott bűncselekményt elkövetők DNS-profilja rendelkezésre álljon, a gyanúsított köteles alávetni magát a mintavételi eljárásnak, amelynek tűrésére a gyanúsított - az Áe. rendelkezéseinek megfelelően - kötelezhető.

 

 

A 45. §-hoz

 

A DNS-profil nyilvántartásban szereplő adatok nyilvántartási ideje - az ujj-, és tenyérnyomat, illetve fénykép nyilvántartással azonosan - eltérő kell legyen aszerint, hogy azok ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmény helyszínéhez, vagy meghatározott személyhez kapcsolódnak-e, illetve ez utóbbi esetben további megkülönböztetés szükséges annak alapján, hogy milyen módon végződött a nyilvántartásba vett gyanúsítottal szemben indult büntetőeljárás.

 

Ezért a javaslat - a 36. §-hoz fűzött indokolás értelmében - a DNS-profilok nyilvántartási idejét az ujj-, és tenyérnyomat, illetve fénykép nyilvántartásban szereplő adatok nyilvántartási idejével egyezően állapítja meg.

 

 

A 46. §-hoz

 

Tekintettel arra, hogy a DNS-profil nyilvántartás célja kizárólag meghatározott bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak azonosítása, illetőleg kizárása büntetőeljárás során, a DNS-profil nyilvántartásból csak a büntetőügyekben eljáró hatóságok, szervek jogosultak adatigénylésre.

 

Ennek megfelelően a javaslat a DNS-profil nyilvántartásból a bíróságok, az ügyészségek és a nyomozó hatóságok; a nemzetbiztonsági szolgálatok; a külföldi nyomozó hatóságok, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szervek; valamint a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve részére biztosít adatigénylési jogosultságot.

 

A javaslat itt is külön kiemeli, hogy az adatigénylésre jogosultak részére a DNS-profilnak kizárólag az érintett személy azonosításához nélkülözhetetlen része adható át.

 

 

 

VII. Fejezet

 

A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁS KÖZÖS SZABÁLYAI

 

 

A 47-51. §-okhoz

 

1)      A javaslatnak ez a része azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek a bűnügyi nyilvántartások mindegyikére azonosan vonatkoznak.

 

E körben nyert meghatározást az, hogy e nyilvántartásokba - az egyébként adatigénylésre jogosultakon kívül - kik és milyen célból tekinthetnek be.

 

2)      A javaslat az egyes nyilvántartásokban lévő adatokra vonatkozóan - az adatkezelés célhozkötöttségére figyelemmel - különböző nyilvántartási időket határoz meg, azt viszont a bűnügyi nyilvántartás közös szabályai között indokolt megjeleníteni, hogy - bármennyi volt is a nyilvántartási idő - annak leteltével meg kell szüntetni az érintett személy nyilvántartását.

 

Annak érdekében, hogy a törölt adatállomány egy későbbi időpontban se legyen visszaállítható, a javaslat azt is meghatározza, hogy milyen módon kell az adatok nyilvántartásának megszüntetését elvégezni.

 

3)      Az egyes nyilvántartások részére történő adatközlésre kötelezett hatóságokat, szerveket, az adatközlés határidejét a javaslat a nyilvántartások mindegyikénél külön-külön közli.

Szükséges azonban annak meghatározása is, hogy a nyilvántartások milyen határidőben kötelesek teljesíteni az adatszolgáltatást, valamint hogy ezt csak kérelemre teszik.

A nyilvántartások mindegyike a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles teljesíteni az adatszolgáltatást.

 

Azért, hogy a későbbiekben ellenőrizhető legyen az, hogy egy adott személyről mely szerv, hatóság kért, illetve kapott adatot, a kérelemben meg kell jelölni az adatigénylőt, valamint hogy milyen célból kéri a kérdéses adatokat.

4)      Az Avtv.-re figyelemmel a javaslatnak ez a fejezete tartalmazza azokat a körülményeket is, amelyek fennállása esetén a nyilvántartás kezelőjének meg kell tagadnia az adatszolgáltatást, valamint hogy a nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai és tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.

 

 

Az adattovábbítási nyilvántartás

 

 

Az 52-56. §-okhoz

 

1)      Az Avtv. értelmében az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat.

 

Ennek teljesíthetősége érdekében a bűnügyi nyilvántartások mindegyikéhez kapcsolódóan működtetni kell egy olyan nyilvántartást, amely alapján az állampolgárnak az Avtv. hivatkozott rendelkezése szerinti információk megadhatók.

 

Ezért a javaslat úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartás kezelője köteles adattovábbítási nyilvántartást vezetni, s megjelöli azt is, hogy az milyen adatokat kell magába foglaljon, valamint hogy az abba felvett adatokat mennyi ideig kell megőrizni.

Eszerint az adattovábbítási nyilvántartás az érintett természetes személyazonosító adatait, az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját, az adattovábbítás időpontját, az adattovábbítás célját és jogalapját, valamint az adatigénylő nevét vagy megnevezését tartalmazza.

 

Az, hogy milyen adatokat szolgáltattak a nyilvántartottról, nem tartozik ebbe a körbe, ugyanis ennek utólagos megismerésére az Avtv. nem ad lehetőséget az érintettnek, mivel az egyébként jogosult annak megismerésére, hogy - az ezirányú kérelmének benyújtása idején - milyen adatokat tartanak nyilván vele kapcsolatban.

 

2)      Az állampolgárnak az a joga, miszerint az adattovábbítási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e - ugyancsak összhangban az Avtv. vonatkozó rendelkezéseivel -, a nyomozó hatóságok, és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.

VIII. Fejezet

 

A HATÓSÁGI ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY

 

 

Az 57. §-hoz

 

A hatósági bizonyítvány az ügyfél kérésére a közigazgatási szerv által kiadott okirat, amely tény, állapot vagy egyéb adat igazolására szolgál.

Ezek közé tartozik a hatósági erkölcsi bizonyítvány is, amelynek elnevezésével kapcsolatban a javaslat kidolgozása során felmerült, hogy esetleg más névvel kellene jelölni ezt az okiratot, mivel tartalma az érintett erkölcseire, erkölcsösségére vonatkozóan semmit nem közöl.

 

Tekintettel arra, hogy a büntetlen előélet igazolására szolgáló okirat évtizedek óta a hatósági erkölcsi bizonyítvány nevet viseli, s úgy az állampolgárok, mind a jogalkalmazók fogalomrendszerébe ekként épült be - s számos hatályos törvényünk is így említi - a javaslat is e korábban használt kifejezést tartja meg.

 

A hatósági bizonyítványt általában más szerv előtt folyó eljárásban bizonyítékként használják fel, az az ügyfél részére más eljárás kezdeményezéséhez vagy a különböző jogok érvényesítéséhez teremt jogi alapot.

A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban azt, hogy a hatósági bizonyítvány regisztratív államigazgatási aktus, amely a kiállítás időpontjában igazolja a tényleges helyzetet, jogot, állapotot.
Így a hatósági erkölcsi bizonyítvány is csak azt bizonyítja, hogy a kiállítása időpontjában nem szerepel az ügyfél a bűnügyi nyilvántartásban.

 

A hatósági bizonyítvány kiállítása időpontjának tehát különös jelentősége van a felhasználás során, ezért a jogszabályok tartalmazhatnak olyan előírásokat, melyek szerint csak meghatározott időpontnál nem régebben kiállított hatósági bizonyítvány használható fel, fogadható el bizonyítékként egyes eljárásokban.

Az 57. § mindezeknek megfelelően definiálja a hatósági erkölcsi bizonyítvány fogalmát, egyben meghatározza érvényességi idejét.

Ez utóbbi vonatkozásban - figyelemmel arra, hogy lehetnek olyan területek, ahol eltérő érvényességi idejű okirat szükségeltetik - úgy fogalmaz, hogy “amennyiben törvény másképp nem rendelkezik” három hónapig érvényes a hatósági erkölcsi bizonyítvány.

Az 58. §-hoz

 

A hatósági erkölcsi bizonyítványt csak az állampolgár, és csak a saját személyére vonatkozóan kérheti.

A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításáért a mindenkori általános tételű eljárási illetéknek megfelelő mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. [1990. évi XCIII. törvény az illetékekről]

 

Azok a szervek, hatóságok, amelyek a büntetlen előélet hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal történő igazolását igényelhetik, nem közvetlenül a nyilvántartás kezelőjétől kérhetik az okirat kiállítását, hanem annak bemutatását a velük valamilyen jogviszonyban lévő, vagy jogviszonyba lépni szándékozó állampolgár felé feltételként állíthatják.

E szervek - a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében - a hatósági erkölcsi bizonyítványt csak az igénylés céljára használhatják fel, abból más részére adatot nem szolgáltathatnak.

 

 

Az 59. §-hoz

 

A hatósági erkölcsi bizonyítványt általában más szerv előtt folyó eljárásban bizonyítékként használják fel, az az érintett részére más eljárás kezdeményezéséhez vagy a különböző jogok érvényesítéséhez teremt jogi alapot.

 

Ezért, valamint az ártatlanság vélelme érvényesülésének biztosítása miatt elvi jelentőségű - így törvényi szintű szabályozást igényel - annak meghatározása, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítvány az előéletre vonatkozóan a bűntettesek nyilvántartásában kezelt adatok közül melyeket tartalmazza.

 

Ezeket a követelményeket kielégítő módon a javaslat szerint a hatósági erkölcsi bizonyítvány a “bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel” közlést tünteti fel a kérelmező büntetlensége, mentesítésben részesülése, továbbá a vádemelés elhalasztása esetén.

A mentesítésben részesülés fogalomkörébe tartoznak azok az esetek
is - például próbára bocsátás -, amikor a terhelt az ítélet jogerőre emelkedésének napján mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

 

Büntetett előélet esetén a hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza az egyes büntetésekre és intézkedésekre vonatkozó adatokat.

IX. Fejezet

 

ZÁRÓ  RENDELKEZÉSEK

 

Értelmező rendelkezések

 

 

Az 60. §-hoz

 

Az értelmező rendelkezések a törvény által használt - egyben eddig más jogszabályban nem definiált - fogalmak meghatározását tartalmazzák.

 

A javaslat ilyenként a DNS-profil, a DNS elemzés, valamint a szájnyálkahártya-törlet fogalmát határozza meg.

 

 

Hatálybalépés

 

 

Az 61-62. §-okhoz

 

A javaslat a büntetőeljárási törvényhez is kapcsolódik, utal olyan jogintézményekre, amelyeket  a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény, illetve az annak 2000. január elsejétől helyébe lépő 1998. évi XIX. törvény más kifejezéssel - például “nyomozást megtagadás” helyett “feljelentés elutasítás” - jelenít meg.

 

Az e részben meghatározott szövegrészek eltérő hatályba léptetését az indokolja, hogy a javaslatnak mindkét hivatkozott eljárási törvényhez illeszkednie kell.

 

 

Felhatalmazás

 

Hatályukat vesztő rendelkezések

 

A 63-64. §-okhoz

 

 

A bűnügyi nyilvántartásokat kezelő szervek, a részükre történő adatközlés, továbbá az általuk teljesített adatszolgáltatás, valamint az ujj-, és tenyérnyomat, a DNS-minta vételének és a fényképkészítésnek a részletes szabályait a javaslathoz kapcsolódó végrehajtási jogszabályoknak kell meghatározniuk.

 

Ennek érdekében a belügyminiszternek szükséges felhatalmazást adni az említett kérdések szabályait meghatározó rendelet kiadására.

Azokban a vonatkozásokban, ahol nem csak a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek, hatóságok vannak érintve, a rendeletet a pénzügyminiszterrel együttesen, illetve a legfőbb ügyésszel egyetértésben adja ki a belügyminiszter.

 

 

Módosuló rendelkezések

 

 

A 65-69. §-okhoz

 

A 65-69. §-ok a javaslat és más törvények összhangjának biztosítása érdekében szükséges módosításokat tartalmazzák.