MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
törvényjavaslat
a közúti közlekedési nyilvántartásról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 1999. Április
1999. évi ....... törvény
a közúti közlekedési nyilvántartásról
Az Országgyűlés a tulajdon védelme, a közúti közlekedés biztonságának elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A törvény célja
1. § (1) A törvény célja, hogy meghatározza a közúti közlekedési nyilvántartás adattartalmát, működési szabályait, az annak adatai alapján kiállított, a közúti járművezetésre jogosító, a jármű tulajdonjogát (üzemben tartását), és a közúti forgalomban való részvételre jogosító okmányok adattartalmát.
(2) A közúti közlekedési nyilvántartás célja azon adatok kezelése, amelyek a tulajdon védelméhez, a közúti közlekedés biztonságának elősegítéséhez és a hatósági okmányok közhitelességének biztosításához fűződő egyéni és közérdek érvényesítéséhez szükségesek.
Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazása során
1. Engedélynyilvántartás: a járművezető és a járművezetésre jogosító engedély adatait tartalmazó nyilvántartás.
2. Járműnyilvántartás: a jármű tulajdonos (üzembentartó), a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. alapján nyilvántartott jármű, illetve a járműokmány adatait tartalmazó nyilvántartás.
3. Okmánytár: a nyilvántartás alapiratainak, a nyilvántartásban szereplő adatok változását igazoló okmányok, a cserélt, leadott és a visszavont okmányok nyilvántartása.
4. Személyazonosító adat: családi és utónév, nők esetén a leánykori családi és utónév, anyja leánykori családi és utóneve, születési hely és idő.
5. Járműazonosító adat: a jármű hatósági jelzése, alvázszáma, és motorszáma.
6. Járműokmány: a jármű tulajdonjogát, forgalomban tarthatóságát igazoló okmányok.
7. Egyedi adatszolgáltatás: egy személyre (jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre), egy engedélyre, egy járműre, egy járműokmányra vonatkozó adat közlése.
8. Csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó nyilvántartási adatok közlése.
9. Üzembentartó: a jármű tulajdonosa, illetve akit a jármű jogszerű üzemeltetésére szerződés, vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján a járműnyilvántartásba bejegyeztek.
II. Fejezet
A közúti közlekedési nyilvántartás szervezete és az adatszolgáltatási hatáskörök
3. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) országos illetékességgel a belügyminiszter irányítása alatt álló hatósági jogkörrel rendelkező központi hivatal (továbbiakban: Hivatal) működteti.
(2) A nyilvántartást a Hivatal szervezeti egysége (a továbbiakban: nyilvántartó) vezeti.
(3) Első fokú hatósági jogkörben a nyilvántartásból
a) a nyilvántartó egyedi és csoportos adatszolgáltatást,
b) a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője - az okmánytár adatait kivéve - egyedi adatszolgáltatást teljesít.
4. § (1) A Hivatal felügyeli az adatszolgáltatási tevékenységet és a központi okmánykiállítás rendjét.
(2) Adatszolgáltatási ügyekben másodfokon a Hivatal vezetője jár el.
Az okmányellátás rendszere
5. § (1) A külön jogszabályban meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője:
a) ellenőrzi a járművezetésre jogosító okmányok (a továbbiakban: engedély), kiállítása, érvényesítése, cseréje, pótlása iránti kérelem adatait, gondoskodik a kérelem teljesítéséről és az engedély ügyfél részére történő kiadásáról,
b) a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági okmány (a továbbiakban: törzskönyv) kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem alapján intézkedik a törzskönyv kiállítására és az ügyfél részére történő kiadására,
c) ellátja a jármű közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításával, cseréjével, pótlásával, és az ügyfél részére történő átadásával kapcsolatos feladatokat,
d) ellátja az a)-c) pontokban megjelölt okmányok kiadásával kapcsolatos hatáskörébe utalt adatkezelési feladatokat,
e) átvezeti a nyilvántartáson az a)-c) pontokban megjelölt adatokat, illetőleg adatváltozásokat,
f) továbbítja az okmánytár részére a nyilvántartásba történő bejegyzés és az okmányok kitöltésének alapját képező iratokat.
6. § A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője
a) az (1) bekezdés a)—c) pontjaiban a jegyző hatáskörébe utalt ügyekben ellátja a másodfokú hatósági és az ezzel összefüggő adatkezelési feladatokat;
b) felügyeli a nyilvántartás adatainak kezelését.
A nyilvántartás, az engedély és a járműokmányok adattartalma
7. § A nyilvántartás az engedély- és a járműnyilvántartásból, valamint az okmánytárból áll.
8. § Az engedély-nyilvántartás tartalmazza:
a járművezető
a)személyazonosító adatát
b) lakcímét;
c) arcfényképét (arcképmását);
d) sajátkezű aláírását;
e) egészségi- és pályaalkalmassági, valamint az utánképzésére vonatkozó adatait;
f) elhalálozásának idejét;
g) külföldi esetén állampolgárságát;
h) közúti közlekedési előéleti pontrendszer adatait; továbbá
az engedély
i) típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására vonatkozó adatokat;
j) eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatokat;
k) hivatalos feljegyzések rovatába bejegyzett adatokat.
9. § (1) A járműnyilvántartás tartalmazza a jármű tulajdonos (üzembentartó):
a) személyazonosító adatát;
b) lakcímét;
c) sajátkezű aláírását;
d) külföldi esetén állampolgárságát; továbbá
a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
e) megnevezését;
f) székhelyének ( telephelyének) címét;
g) cégjegyzék, illetőleg nyilvántartási számát.
(2) A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármű:
a) azonosító és műszaki adatait;
b) forgalomban tarthatóságának feltételeit;
c) forgalmazási korlátozására vonatkozó adatokat;
d) a járműokmányok, és a hatósági igazolványok, bizonyítványok, tanúsítványok okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására,
e) a járműokmányok eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatokat.
10. § A nyilvántartó a nyilvántartási eljárásban, az érintett személy és a hatóság kapcsolattartása céljából kezeli a nyilvántartásban szereplő személyek személyi azonosítóját, amelyet az érintett személy az eljárás során köteles közölni a hatósággal. A nyilvántartó a személyi azonosítót csak belső azonosítóként használhatja.
11. § Az engedély - típusától függően - tartalmazza a járművezető
a) személyazonosító adatát;
b) lakcímét;
c) arcfényképét ( arcképmását );
d) sajátkezű aláírását;
e) vezetési feltételeit, korlátozását, továbbá
f) a külön jogszabályban meghatározott egyéb, nem személyes adatokat.
12. § A törzskönyv tartalmazza a tulajdonos 9. § (1) bekezdés a), e), g) pontjában, továbbá a 9. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban megjelölt adatokat.
13. § (1) A jármű forgalomban tarthatóságát igazoló okmány tartalmazza az üzembentartó (tulajdonos) 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) pontjaiban, továbbá a 9. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban megjelölt adatokat.
(2) A jármű tulajdonjogának változása esetén a jármű forgalomban tarthatóságát igazoló okmány tartalmazza továbbá:
a) a jármű új tulajdonosának az (1) bekezdésben megjelölt adatait;
b) a tulajdonváltozás idejét;
c) a jármű előző és új tulajdonosának sajátkezű aláírását, kivéve, ha a tulajdonosváltozás bírósági, hatósági határozaton alapul.
A nyilvántartás adatforrásai
14. § (1) A nyilvántartót az eljáró hatóság értesíti:
a) a természetes személy (a továbbiakban: polgár) bejelentése alapján a 8. § a)-g) pontjaiban megjelölt adatokról, valamint a 8. § a), b), g) pontjaiban megjelölt adatok megváltozásáról,
b) a 8. § i)-k) pontjaiban megjelölt adatokról, azok változásáról, és az annak alapjául szolgáló okmányokban foglalt adatokról;
c) a vizsgálatot végző szerv tájékoztatása alapján a 8. § e) pontjában megjelölt adatokról, azok változásáról,
d) a tulajdonos (üzembentartó) bejelentése alapján a 9. § (1) bekezdésében és a 9. § (2) bekezdés e) pontjában megjelölt, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokról és azok változásáról.
(2) A nyilvántartót értesíti
a) a járműokmányt kiadó, érvényesítő, cserélő, visszavonó, visszaadó, a járműokmányba bejegyzést tevő hatóság a jogerős határozatáról, a járműokmány adatairól, illetve az adatváltozásról;
b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a járművezetőnek az engedélybe bejegyzett adatai megváltozásáról, illetve elhalálozásának idejéről;
c) a külön jogszabályban meghatározott hatóság a 8. § h) pontjában megjelölt adatokról.
Adatkezelés időtartama
15. § (1) A nyilvántartó a 8. §-ban megjelölt adatokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az engedély érvényessége megszűnésétől, visszavonásától, illetve a járművezető elhalálozásától, a 9. §-ban megjelölt adatokat a jármű forgalomból történő végleges kivonásától számított tíz évig kezeli.
(2) Az okmánytár iratait a nyilvántartó az (1) bekezdésben megjelölt határidőt követő tíz évig kezeli.
(3) A nyilvántartó a 8. § h) pontjában megjelölt adatokat törvényben előírt ideig kezeli.
III. Fejezet
Adatigénylés és adatszolgáltatás a nyilvántartásból
16. § (1) A nyilvántartásból
a) egyedi és csoportos adatszolgáltatás a nyilvántartótól,
b) egyedi adatszolgáltatás a 3. § (3) bekezdés b) pontjában megjelölt hatóságtól igényelhető.
(2) Az okmánytár adataiból adatszolgáltatás a nyilvántartótól igényelhető.
17. § (1) Nem, vagy részlegesen szolgáltatható adat, ha törvény rendelkezése alapján az adatszolgáltatást az állam külső és belső biztonsága, így különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési, bűnüldözési érdekből az arra jogosult korlátozta vagy megtiltotta.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozásról, tiltásról, illetve azok feloldásáról a nyilvántartót értesíteni kell.
18. § (1) Az érintett személy megtilthatja, korlátozhatja személyes adatainak szolgáltatását, kivéve, ha az adatszolgáltatás törvényen, nemzetközi szerződésen vagy nemzetközi kötelezettség- vállaláson alapul.
(2) Az érintett személy adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatát, illetőleg annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján írásban teheti meg.
(3) Az érintett személyt az adatfelvétel, illetve az adatváltozás bejelentését követően indult hatósági eljárás során a hatóság tájékoztatja az (1) bekezdésben foglalt jogosultságáról és írásban nyilatkoztatja a jogosultság gyakorlásáról.
(4) Az adatszolgáltatást korlátozó, tiltó, illetőleg azt visszavonó nyilatkozatot a nyilvántartásba haladéktalanul be kell jegyezni.
19. § (1) A nyilvántartásból igényelheti(k):
a) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges adatokat;
b) a közúti közlekedési ügyekben eljáró hatóságok a külön jogszabályban megjelölt feladataik ellátásához szükséges adatokat;
c) a rendőrség a közbiztonsági ellenőrzéshez, a határőrség a rendészeti feladatai ellátásához szükséges adatokat;
d) a honvédelmi igazgatás szerve a hadkötelesek nyilvántartásához a 8. § a), b), f), i), k) pontjaiban megjelölt adatokat és a járművezető egészségi és pályaalkalmassági adatait;
e) a települési önkormányzat jegyzője
ea) a gépjárműadóztatási feladatok ellátásához a 9. § -ban megjelölt adatokat;
eb) közútkezelői feladatai ellátásához a 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) pontjaiban és a 9. § (2) bekezdésében megjelölt adatokat;
ec) a közterület rendjének biztosításával összefüggő feladatainak ellátásához a 9.§ (1) bekezdés a), b), e), f) pontjaiban és a 9. § (2) bekezdésében megjelölt adatokat;
f) az adóhatóság az adóigazgatási eljáráshoz a 8. § a), b), i), k) pontjaiban, a 9. § (1) bekezdésében és a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt adatokat;
g) a vámhatóság a vámigazgatási eljáráshoz a 9. § -ban megjelölt adatokat;
h) a közterület-felügyelet a 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) pontjaiban és a 9. § (2) bekezdés a), b) pontjaiban megjelölt adatokat;
i) a nemzetközi szerződésben vagy nemzetközi kötelezettség-vállalásban megnevezett szervezet az abban megjelölt adatokat;
j) nemzetközi bűnüldözési szervezet a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ útján a nemzetközi szerződésből vagy nemzetközi kötelezettség-vállalásból fakadó feladat teljesítése során az i) pontban megjelölt adatokat;
k) a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata a 8. § a), b), i), a 9. § (1) bekezdés a), b), és a (2) bekezdés a), b), d) pontjaiban megjelölt adatokat;
l) a gépjármű-felelősségbiztosítást ellátó biztosító a kárrendezési eljáráshoz a 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) és a (2) bekezdés a), b), d) pontjaiban megjelölt adatokat.
(2) A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:
a) a 8. § c), d), pontjaiban megjelölt adatok kivételével
aa) a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság a szabálysértési eljárás lefolytatásához,
ab) a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóságok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához;
b) a hivatásos polgári védelmi szerv, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester törvényben meghatározott polgári védelmi feladatai ellátásához a 8. § c), d), g), h), a 9. § (1) bekezdés c), d), g) pontjaiban megjelölt adatok kivételével.
(3) A Külügyminisztérium konzuli szolgálata adatszolgáltatást igényelhet az érintett személy által közölt és a nyilvántartásban szereplő adatok egyezőségéről.
20. § A 19. §-ban megjelölt szervek a célt és a jogalapot az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölésével igazolják.
21. § A nyilvántartásból adatot igényelhet a polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: kérelmező):
a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében - a 8. § c) - e),h), és a 9. § (1) bekezdés c) pontjában megjelölt adatok kivételével;
b) tudományos kutatás céljából személyazonosító és járműazonosító adatok kivételével;
c) közvélemény-kutatás és piackutatás céljára a jármű műszaki adataiból időbeli és területi bontásban;
d) közvetlen üzletszerzés céljára a jármű műszaki adataiból időbeli és területi bontásban.
22. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az adatfelhasználás céljának és jogalapjának igazolását, valamint az adatigénylés tárgyának azonosításához elégséges adatokat.
(2) A kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetőleg jogalapját nem, vagy nem megfelelően igazolta.
23. § A nyilvántartó a 9. § (2) bekezdésében megjelölt adatokról a jármű- azonosító adatok kivételével szolgáltat adatot, ha az érintett személy a személyes adatainak szolgáltatását megtiltotta.
24. § (1) Az engedély-nyilvántartásból adatok akkor szolgáltathatók, ha a kérelem a járművezető személyazonosító adatát is tartalmazza.
(2) A járműtulajdonos (üzembentartó) adatai akkor szolgáltathatók, ha a kérelemben megjelölt és a nyilvántartásban szereplő járműazonosító adatok megegyeznek.
(3) A kérelemben megjelölt célt nem kell igazolni, ha az:
a) az engedély vagy a járműokmány típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására, elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatok igénylésére irányul;
b) az abban feltüntetett adatok nyilvántartásban való ellenőrzésére irányul. Az adatszolgáltatás azonban csak az adatok egyezőségének, illetve eltérésének tényét, továbbá az eltérő adat fajtájának megnevezését tartalmazza.
(4) A kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartó az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg és
a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy a kérelemben felsorolt adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy
b) tájékoztassa arról, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.
25. § A Hivatal a nyilvántartás adatait statisztikai célra feldolgozhatja és nyilvánosságra hozhatja, illetőleg az adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra továbbíthatja.
26. § (1) A nyilvántartás adatai összekapcsolhatók a körözött járművek és okmányok nyilvántartásával, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény nyilvántartással.
(2) Az adatszolgáltatás során az engedély, a jármű, a járműokmány körözésének tényét is közölni kell.
(3) A nyilvántartó az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén értesíti a körözési nyilvántartást vezető szervet és kezdeményezi az okmány körözését.
27. § A 21. § szerinti adatszolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
IV. Fejezet
Adatvédelem
28. § A nyilvántartás számára adatot szolgáltató felelősségi körében gondoskodik a továbbított adatok helyességéről, időszerűségéről, valamint utólag értesíti a nyilvántartót a később felfedett adathiba tényéről és a rendelkezésére álló helyes adatról.
29. § A nyilvántartó az ellentmondó, illetve a nyilvánvalóan hibás adatok észlelése esetén a küldő szervnél kezdeményezi az adathiba kijavítását.
30. § A nyilvántartó technikai és szervezési intézkedésekkel, valamint ellenőrzési rendszer kialakításával gondoskodik a kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetőleg a sérülés vagy a megsemmisülés elleni védelméről.
31. § A nyilvántartásból igényelt adat a kérelemben megjelölt célra használható fel, a szolgáltatott adatok harmadik személy részére nem továbbíthatók.
32. § (1) A nyilvántartó az adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) az adatigénylő nevét vagy megnevezését, lakóhelyének vagy székhelyének, telephelyének címét, továbbá az adatigénylő szerv nevében eljáró személy nevét vagy egyedi azonosítóját;
b) a továbbított adatok körének megnevezését és az adattovábbítás időpontját;
c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját;
d) az adatszolgáltatás alanyának nevét.
(2) A nyilvántartó az adattovábbítási nyilvántartásba bejegyzett adatot az adatszolgáltatástól számított öt évig kezeli.
(3) Az érintett személy az adattovábbítási nyilvántartásból - törvény eltérő rendelkezése hiányában - jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt.
(4) Az adattovábbítási nyilvántartásba - ha törvény eltérően nem rendelkezik - feladatkörében betekinthet, abból adatot kérhet az adatvédelmi biztos, a belügyminiszter, az általa ellenőrzésre kijelölt köztisztviselő, a nyomozó hatóság, és törvényben feljogosított szerv.
V. Fejezet
Vegyes rendelkezések
33. § (1) A nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a bejegyzésre jogosult hatóságnál:
a) a járművezető, a járműtulajdonos ( üzembentartó) a személyazonosító és lakcím adatának, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a megnevezésének, székhelye (telephelye) címének, cégjegyzék (nyilvántartási) számának változását;
b) a jármű új tulajdonosa a jármű tulajdonjogának, a tulajdonos az üzembentartó személyének, valamint a járműokmányokban megjelölt műszaki adatoknak a változását.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül a forgalomból kivonásra jogosult hatóságnak köteles bejelenteni:
a) a jármű tulajdonosa a jármű üzemeltetésének - a jármű elhasználódása vagy más okból történő - végleges megszűnését;
b) a biztosítóintézet a jármű azonosító adatait, ha a kárrendezési eljárásban megállapította, hogy a jármű üzemeltetése műszaki állapota miatt véglegesen megszűntnek tekinthető.
(3) Ha a jármű új tulajdonosa az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségének önhibájából nem tett eleget, a járművet a rendőrhatóság a külön jogszabályban meghatározott időtartamra kivonja a forgalomból.
34. § (1) A járművek üzletszerű bérbeadásával foglalkozó gazdálkodó szervezet a bérbe adott jármű rendszámáról, a bérlő nevéről, anyja nevéről, születési helyéről és idejéről, lakcíméről (székhelyének, telephelyének címéről), külföldi esetén állampolgárságáról, továbbá a bérbeadás kezdő és befejező időpontjáról köteles nyilvántartást vezetni.
(2) A jármű műszaki eredetiségének ellenőrzésére jogosult köteles a vizsgált járművek azonosító adatait nyilvántartani és a vizsgálat eredményét igazoló okiratot öt évig megőrizni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervezet a nyilvántartás adatait a bérleti szerződés megszűnését, illetőleg a vizsgálat eredményét igazoló okirat kiállítását követő öt évig kezeli.
(4) A nyilvántartásba és a vizsgálat eredményét igazoló okiratba a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a rendőrhatóság a vállalkozó székhelyén (telephelyén ) betekinthet.
VI. Fejezet
Átmeneti, záró és felhatalmazó rendelkezések
35. § (1) E törvény a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével 2000. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény 39-41. §-ai a törvény kihirdetését követő 15. napon lépnek hatályba.
(3) A törvény 8. §-ának h) pontja 2001. január 1-jén lép hatályba.
36. § Az 5-6. §-aiban megjelölt feladatokat 2000. december 31-ig a külön jogszabályban meghatározottak szerint a rendőrség és a közúti közlekedési hatóság látja el.
37. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (továbbiakban: Szaz. tv.) 32. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
[A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult:]
“p) a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartási eljáráshoz.”
38. § A Szaz. tv. 37. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve – a személyi azonosító alkalmazásával – köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:]
“d) a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szervnek a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgár családi és utónevének (nők esetében a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról.”
39. § A közúti közlekedésről
szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban:
Kkt.) a következő 7/A. §-sal egészül ki:
“ 7/A. § (1) A közúti balesettel érintett járművek vezetői - a rendőrhatóság értesítésének, illetve a rendőri intézkedés hiányában - kötelesek személyazonosságukat és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk fennállását a biztosítóintézet megnevezésével együtt hitelt érdemlően igazolni, nevüket, lakcímüket, és a balesetben érintett járművek hatósági jelzését közölni.
(2) Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó az (1) bekezdésben megjelölt adatokat köteles erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően biztosítóintézetének bejelenteni.”
40. § A Kkt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Jármű abban az esetben helyezhető forgalomba, ha arra hatósági engedélyt és jelzést adtak ki, törzskönyvvel látták el, valamint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás fedezetének meglétét igazolták, továbbá az országos járműnyilvántartásba bejegyezték.”
41. § A Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének d) pontja ”a közúti járművek vezetésére jogosító engedély,” szövegrészt követően “ a törzskönyv,” szövegrésszel egészül ki.
42. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a nyilvántartás, az okmánytár működtetése, és az adatszolgáltatás részletes szabályait,
b) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a nyilvántartásból való adatszolgáltatási díj fizetésére kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, beszedésének módját, a kedvezmények, mentességek körét.
INDOKOLÁS
a közúti közlekedési nyilvántartásról
szóló törvényjavaslathoz
I.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmány XII. fejezete az alapvető jogok és kötelezettségek körében szabályozza a személyes adatok védelméhez való jogot. Ehhez kapcsolódóan a demokratikus jogállamiság egyik meghatározó ismertető jegye a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog biztosítása, melynek alapvető anyagi és eljárási szabályait hazánkban - az Európa Tanács Adatvédelmi Egyezményében foglaltakkal összhangban - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (adatvédelmi törvény), mint a személyes adatok kezelésére vonatkozó általános szabály határozza meg.
Az ágazati törvényi szabályozásokra hárul - az adatvédelmi törvény keretei között - az egyes ágazatokban, szakterületeken végezhető adatkezelések általános és speciális szabályainak megállapítása. Ennek megfelelően a törvényjavaslat (továbbiakban: javaslat) meghatározza a közúti közlekedési nyilvántartás létrehozásának célját, működésének feltételeit, a nyilvántartható adatok körét, az adatkezelés rendjét, az adatszolgáltatás feltételeit.
A közúti közlekedési nyilvántartás (továbbiakban: nyilvántartás) alapvető célja a tulajdon és a közlekedés biztonságának védelme.
E célok megvalósítása megkívánja, hogy a közlekedési hatóságok kellően megalapozott és hitelt érdemlő adatokkal rendelkezzenek a jármű tulajdonosa, üzembentartója személyes adatairól, és a járműokmányok kiállítása a tényleges tulajdoni viszonyok alapján történjen.
Ugyancsak közérdeket szolgál, hogy a járművezetésre jogosító okmányok kiállítására csak akkor kerüljön sor, ha a járművezető minden tekintetben megfelel a vonatkozó normákban előírt feltételeknek.
A járművezetők, járművek adatainak nyilvántartása és annak alapján kiállított okmány alkalmas eszköz lehet arra, hogy a járműre mint a tulajdon tárgyára elkövetett visszaélések mennyisége csökkenjen, továbbá, hogy a közúti közlekedésben járművezetőként csak az arra jogosult vehessen részt. Ez utóbbi jelentősen befolyásolhatja a közúti közlekedés biztonságát, és ezáltal az emberi élet, a testi épség védelmét.
A nyilvántartás és a hatóság által kiállított okmány a járművezető, a járműtulajdonos (üzembentartó) személyes adatain kívül tartalmazza a vezetési jogosultságra, korlátozásra, a jármű azonosító és műszaki adataira, valamint ezek változására vonatkozó adatokat is.
A javaslat nem csak a számítógépes nyilvántartásra vonatkozó szabályokat állapít meg, rendelkezései a meglévő manuális nyilvántartásra (járművezetésre jogosító okmányok) és az eljárás alapjául szolgáló okmányok körére is kiterjednek.
A személyes adatok védelmére figyelemmel a javaslat taxatíve meghatározza a nyilvántartható adatok körét, a nyilvántartás adatforrásait, az adatkezelés időtartamát, az adatszolgáltatás terjedelmét, korlátait, az adatigénylésre jogosultak körét, továbbá az adatvédelemre vonatkozó szabályokat.
II.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. Fejezet
Az 1. §-hoz
A javaslat megfogalmazza a törvény és a nyilvántartás célját, figyelemmel az információs önrendelkezési jog korlátozásának törvényi lehetőségeire. A javaslat a magyar jogrendszerben elsőként kívánja törvényi szinten szabályozni a közúti járművezetésre jogosító, a jármű tulajdonjogát igazoló és a jármű közúti forgalomban való részvételére jogosító okmányok adattartalmát. Ennek célszerű meghatározása alapvetően a hatósági okmányok közhitelességét, az egyéni és közösségi érdek érvényesülését szolgálja.
A 2. §-hoz
Az értelmező rendelkezések tartalmazzák a nyilvántartás részelemeinek (engedély-nyilvántartás, járműnyilvántartás, okmánytár) és az egyéb alkalmazott fogalmak meghatározását.
II. Fejezet
A 3-6. §-hoz
A javaslat a nyilvántartás működtetését, az adatszolgáltatási tevékenység és a központi okmánykiállítás rendjének felügyeletét a belügyminiszter irányítása alatt álló központi hivatalhoz telepíti, a nyilvántartás vezetését mint operatív feladatot a nyilvántartó látja el. Ebből adódóan a nyilvántartó elsőfokú hatósági jogkörébe utalja az egyedi és csoportos adatszolgáltatást. Egyedi adatszolgáltatási hatáskörrel rendelkezik a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője is, aki a külön jogszabályban meghatározott illetékességgel 2001. január 1-től a közlekedés-igazgatási okmányok kiadására is jogosult lesz.
Adatszolgáltatási ügyekben a másodfokú jogkör gyakorlójaként a javaslat a központi hivatal vezetőjét jelöli meg, figyelemmel arra, hogy a nyilvántartás területi szervezettel nem rendelkezik.
A korszerű okmánycsalád kialakításával megváltozik a nyilvántartásban szereplő okmányok kiállításának, kiadásának rendje is. A javaslat ezért tartalmazza az ezzel összefüggő adatkezelési feladatokat, szabályozza továbbá a közigazgatási hivatal vezetőjének ezzel összefüggő hatáskörét is.
A 7-13. §-hoz
A javaslat szerint a közúti közlekedési nyilvántartás az engedély- és a járműnyilvántartásból, valamint az okmánytárból áll. A javaslat felsorolja a kezelhető adatok körét, különbséget tesz a nyilvántartásban szereplő adatok és a különféle jogosultságot megtestesítő okmányok adattartalma között.
A javaslat lehetővé teszi a közúti közlekedési előéletre vonatkozó pontrendszer adatainak kezelését, amely szervesen kötődik a járművezető személyéhez. A javaslat azonban csak a nyilvántartás lehetőségét teremti meg, a rendszer bevezetéséről külön norma fog rendelkezni.
A javaslat az érintett személyről kezelt adatok pontosságának, teljességének és időszerűségének biztosítása érdekében felhatalmazást ad a személyi azonosító használatára, az információs önrendelkezési jog arányos és indokolt korlátozásával. A nyilvántartó a személyi azonosítót egyrészt az érintett személlyel való kapcsolattartás céljából - belső azonosítóként - , másrészt a járművezetők személyi adatainak frissítése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervével való kapcsolat céljából kezeli.
A 14. §-hoz
Az okmány kiadására illetve az ehhez szükséges adatok felvételére jogosult hatóság (rendőrség, közlekedési hatóság, jegyző), köteles a nyilvántartót az általa felvett adatokról értesíteni, számítógépes adatkezelés esetén közvetlen adatbevitellel és az okmány megküldésével. A javaslat más - a közlekedés-igazgatási eljárásban érintett - hatóságot, illetve szervezetet is kötelez ( pl .az egészségi, a pályaalkalmassági vizsgálatot végző szerv) adatbevitelre.
A 15. §-hoz
A javaslat az adatkezelés időtartamát általános szabályként tíz évben állapítja meg. Az okmánytár iratait a nyilvántartó az adatkezelés indokának megszűnése után további tíz évig tárolja.
III. Fejezet
A 16-18. §-hoz
A javaslat az adatszolgáltatási hatáskörökkel összhangban határozza meg az adatigénylés iránti kérelem benyújtásának rendjét. Utal a külön törvényi felhatalmazás alapján az adatszolgáltatás tiltására, illetve korlátozására vonatkozó jogosultságra és előírja ennek gyakorlása esetén a nyilvántartó értesítését.
A javaslat a személyes adatok kiadását szigorú feltételekhez köti, mely biztosítja, hogy a polgár személyes adatai illetéktelen személyek birtokába ne juthassanak. További garanciális elem, hogy az érintett személy írásban jogosult személyes adatainak szolgáltatását megtiltó, vagy azt korlátozó nyilatkozatot tenni.
Az eljáró hatóság köteles e jogosultság gyakorlásának lehetőségéről az érintett személyt tájékoztatni és a nyilvántartó a nyilatkozatot bejegyezni.
A 19-20. §-hoz
A javaslat szabályozza, hogy az adatkezelő mely szerveknek, milyen célból és milyen adattartalommal adhat át adatokat. Megteremti a nemzetközi adatátadás feltételeit, biztosítja továbbá, hogy a polgárok hozzájuthassanak azokhoz az adatokhoz, amelyek alapvető jogaik érvényesítéséhez szükségesek.
Az adatigénylésre jogosult szervek (szervezetek) a törvényben meghatározott, vagy törvényi felhatalmazáson alapuló feladataik ellátásához szükséges és elégséges adatokat igényelhetik, ennek során meg kell jelöljék a vonatkozó adat megismerésére felhatalmazó jogszabályi rendelkezést. Az adatszolgáltatást kizáró körülményként fogalmazza meg a javaslat, ha a kérelmező az adatfelhasználás célját illetve jogalapját nem igazolja vagy az igazolás nem megfelelő.
A tulajdon védelmét szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a járműtulajdonos adatai szolgáltatásához az adatszolgáltatási kérelemben megjelölt és a nyilvántartásban szereplő teljeskörű jármű azonosító adatok egyezősége is szükséges. A szigorú szabályozást az indokolja, hogy egyes adatok megjelölésével (pl. hatósági jelzés) a kérelmező ne juthasson olyan adatok birtokába, melynek felhasználásával lehetővé válna a fiktív okmányok készítése, és ezzel a jogellenesen megszerzett járművek legalizálása.
A 21-27. §-hoz
A javaslat a természetes személy, a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a tudományos kutatást, közvélemény-kutatást és piackutatást végző szervezetek részére, továbbá közvetlen üzletszerzés céljából történő adatszolgáltatást csak a szükséges mértékben korlátozza, illetve köti feltételhez.
A javaslat a vagyonbiztonság elősegítése érdekében lehetővé teszi a nyilvántartás adatainak összevetését a körözött gépjárművek és okmányok nyilvántartásával illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény nyilvántartással.
IV. Fejezet
A 28-32. §-hoz
A javaslat meghatározza az adatkezelés során betartandó adatvédelmi szabályokat, és rendelkezik az adattovábbítási nyilvántartás vezetéséről.
Új elemként jelenik meg annak szabályozása, hogy az érintett személyen túl ki jogosult betekinteni ebbe a nyilvántartásba. Ugyanakkor a javaslat nem ismétli meg azokat a rendelkezéseket, amelyeket az adatvédelmi törvény tartalmaz, figyelemmel arra, hogy a javaslat szerinti rendelkezéseket azzal összhangban kell alkalmazni.
V. Fejezet
A 33. §-hoz
A javaslat a nyilvántartás pontosságához, valamint a tulajdonjog biztonságához fűződő érdekből részletesen szabályozza az adatváltozások bejelentési kötelezettségét, és előírja, hogy a jármű tulajdonlásában bekövetkezett változás bejelentésének elmulasztása esetén külön jogszabályban meghatározott időtartamra a rendőrhatóság a járművet a forgalomból kivonja.
A javaslat szerint a biztosítóintézetek kötelesek a balesetben megsérült jármű azonosító adatait bejelenteni, ha kárrendezési eljárásban azt állapítják meg , hogy a jármű műszaki állapota miatt üzemeltetésre véglegesen alkalmatlanná vált. A bejelentési kötelezettség előírása azt a célt szolgálja, hogy az ilyen jármű azonosító adatait a jogellenesen megszerzett másik jármű legalizálására ne lehessen felhasználni.
A 34. §-hoz
A javaslat szabályozza a járművek üzletszerű bérbeadásával, valamint a járművek műszaki eredetiségének ellenőrzésével foglalkozó szervezetek nyilvántartás vezetési kötelezettségét. E nyilvántartások nem részei a közúti közlekedési nyilvántartásnak, azonban alapvetően hasonló célt szolgálnak, ezért indokolt rendelkezni létrehozásukról. A javaslat a nyilvántartási kötelezettség előírásán túl felhatalmazást ad a rendőrhatóságnak a nyilvántartott adatokba való betekintésre is.
VI. Fejezet
A 35-36. §-hoz
A javaslat általános hatálybalépésének ideje 2000. január 1. A törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) kiegészítését illetve módosítását tartalmazó 39 - 41. §. A közúti közlekedési előéleti pontrendszer nyilvántartására vonatkozó szabályozást az annak bevezetéséről rendelkező jogszabállyal egyidejűleg indokolt hatályba léptetni.
Átmeneti szabályokat tartalmaz a javaslat azon rendelkezése, amely a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzatnál kialakítandó okmányirodák létrejöttéig a közlekedési igazgatási feladatokat a jelenlegi hatósági rendben szabályozza.
A 37-41. §-hoz
A személyi azonosító kezelésének törvényi megalapozásához és a személyiadat- és lakcímnyilvántartással való adatkapcsolat kialakításához szükséges a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása.
A rendőri intézkedéssel nem járó közúti balesetek érintettjeinek kölcsönös adatcseréjét a kárigény érvényesítése érdekében a KRESZ szabályozza, figyelemmel arra, hogy annak során személyes adatok szolgáltatására is sor kerül, indokolt az adatátadás rendelkezéseinek törvényi szintre emelése. A javaslat ezen kötelezettségének a Kkt. kiegészítésével tesz eleget.
A jármű tulajdonjogát igazoló okmány (törzskönyv) bevezetése indokolja a Kkt. 23. §-ának és a 48. §-ának módosítását, mert közúti jármű - a tulajdon hatékony védelme érdekében - ennek birtokában helyezhető forgalomba.
A 42. §-hoz
A javaslat felhatalmazást tartalmaz a belügyminiszter részére a végrehajtási szabályok megalkotására. E körben különös jelentősége van az adatszolgáltatás részletes szabályai megalkotásának, ugyanis így biztosítható a személyes adatokkal való önrendelkezési jog maradéktalan érvényesülése és az adatszolgáltatási eljárás szabályszerűsége.
A javaslat összhangban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezéseivel felhatalmazást ad az adatszolgáltatási díj megállapítására.