MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1087. számú

törvényjavaslat

a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes

jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó

törvénymódosításokról

Előadó: Dr. Pintér Sándor

belügyminiszter

Budapest, 1999. Április

1999. évi ......... törvény

a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó

törvénymódosításokról

Az Országgyűlés a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek visszaszorítása érdekében a következő törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Alapvető szabályok

A törvény célja, az eljárás soronkívülisége

1. § (1) E törvény célja, hogy - közigazgatási-jogi eszközök biztosításával - hatékonyabb védelmet nyújtson a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti, a bűnszervezet keretében elkövetett (Btk. 137. § 8. pont), illetve a bűnszervezet létrehozására (Btk. 263/C. §) irányuló bűncselekményekkel, valamint az e bűncselekményekkel összefüggő egyes jogsértő cselekményekkel szemben.

(2) Az e törvény egyes rendelkezéseivel érintett hatósági ügyekben soron kívül kell eljárni és határozatot hozni.

2. § (1) A személyi védelem tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, a határozat közlésétől számított 3 napon belül lehet kérni az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. A kérelemhez csatolni kell a határozatot.

(2) A bíróság a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül nem peres eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, hatályon kívül helyezi a határozatot, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.

3. § Az e törvény alapján kirótt közrendvédelmi bírságot (5. § (3) bekezdése és a 12. §), valamint a légijármű üzemeltetőjével szemben külön törvény szerint kiszabható közrendvédelmi bírságot (33. § (1) bekezdése) kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint, az ott megjelölt célra lehet felhasználni.

Értelmező rendelkezések

4. § E törvény alkalmazásában

a) üzlet: a rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kereskedelmi, illetve vendéglátó, idegenforgalmi és szálláshely-szolgáltató értékesítő hely;

b) üzemeltető: a működési engedéllyel rendelkező személy;

c) foglalkoztatott: az üzletben munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy;

d) az üzlet működésével függ össze: az a cselekmény, amely az üzlet területén az üzemeltető, foglalkoztatott tudomásával vagy közreműködésével valósul meg, illetve amelyet az üzemeltetőtől, a foglalkoztatottól elvárható, a rendes üzletmenet biztosítása érdekében szükséges intézkedés elmulasztása tesz lehetővé, feltéve, hogy az üzemeltető tud a foglalkoztatott mulasztásáról;

e) prostituált: az a személy, aki anyagi ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást nyújt, függetlenül az ellenszolgáltatás nyújtásának időpontjától, illetve attól, hogy az ellenszolgáltatás a szexuális szolgáltatás igénybevevőjétől vagy - a szolgáltatásra tekintettel - más személytől származik;

f) szexuális szolgáltatás: a prostituált olyan, a szolgáltatást igénybevevővel való testi érintkezést is igénylő tevékenysége, amely a szolgáltatást igénybevevő szexuális vágyának felkeltésére, illetve annak kielégítésére irányul;

g) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét;

h) védett övezet: a közterületnek az e törvény, illetve a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testülete rendeletében meghatározott azon része, ahol a prostituált a szexuális szolgáltatásra nem ajánlkozhat fel, szexuális szolgáltatást nem nyújthat, a védett övezetre vonatkozó tilalmakat a közterület e részén fekvő nyilvános helyre is alkalmazni kell;

i) türelmi zóna: közterületnek az önkormányzat rendeletében a prostitúció tömeges megjelenése esetén kijelölt azon körzete, ahol a prostituált szexuális szolgáltatásra felajánlkozhat vagy a szexuális szolgáltatására irányuló kezdeményezést elfogadhatja;

j) a prostitúció tömeges megjelenése: a prostituáltak folyamatos vagy idényjellegű nagyobb számú egyidejű megjelenése, olyan területi koncentrálódása, amely alkalmas a település nyugalmának megzavarására;

k) szexuális szolgáltatásra felajánlkozás: a prostituáltnak közterületen vagy nyilvános helyen máshoz címzett, a szexuális szolgáltatása nyújtására irányuló szóbeli felhívása (aktív felajánlkozás), a prostituáltnak a szexuális szolgáltatásra irányuló ráutaló magatartása (passzív felajánlkozás), illetve a szexuális szolgáltatást igénybe venni kívánó felhívásának elfogadása;

l) a szexuális szolgáltatás zaklató jellegű felajánlása: más személy mozgásának, illetve a más személy által vezetett jármű elindulásának, mozgásának megakadályozása, megzavarása, agresszív, szeméremsértő szóbeli felhívás, illetőleg a prostituált erre utaló magatartása;

m) a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás eltűrése: a nyilvános helyet üzemeltető, vagy az ott foglalkoztatott olyan magatartása, amely ösztönzőleg hat a prostituáltak folyamatos tevékenységére;

n) sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy műsorszolgáltatást nyújtó: időszaki lap, rádió- és televízió-műsor, könyv, röplap, egyéb szöveges kiadvány, műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más, a nyilvános közzététel szándékával készült tájékoztatást vagy műsort tartalmazó technikai eszköz előállításával, kiadásával kapcsolatos tevékenységet folytató természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaság;

o) nyilvános hely: közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely;

p) kábítószer-kereskedelemmel függ össze: a visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/A. §), kóros szenvedélykeltés (Btk.283. §);

q) terrorizmussal függ össze: a közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), közveszélyokozás (Btk. 259. §),
a terrorcselekmény (Btk. 261. §), légijármű hatalomba kerítése
(Btk. 262. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk.270/A. §);

r) illegális fegyverkereskedelemmel függ össze: a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A.§), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §);

s) szervezett bűnözéssel függ össze: az a bűntett, amelyet bűnszervezet tagjaként (Btk. 137. § 8. pont) követnek el, illetve a bűnszervezet létrehozása (Btk. 263/C. §).

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

II. Fejezet

Az üzletek működésével összefüggő egyes

közrendvédelmi szabályok

5. § (1) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) az üzletet közbiztonsági érdekből a büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra - a nyomozó, illetőleg a szabálysértési hatóság javaslatára - ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja, hogy az üzlet működésével összefüggésben az üzlet üzemeltetőjével vagy foglalkoztatottjával szemben

a) az üzlet szolgáltatását igénybevevő sérelmére elkövetett önbíráskodás (Btk. 273. §), csalás (Btk. 318. §), rablás (Btk. 321. §), kifosztás (Btk. 322. §), zsarolás (Btk. 323. §);

b) emberrablás (Btk. 175/A. §), emberkereskedelem (Btk. 175/B. §), illetve embercsempészés (Btk. 218. § ),

c) az üzlet szolgáltatását igénybevevő magatartásával összefüggésben üzletszerű kéjelgés elősegítése (Btk. 205. §), kitartottság (Btk. 206. §), kerítés (Btk. 207. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 283. §), vagy a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 92. §-ában meghatározott tiltott kéjelgés, valamint a szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (Sztv. 92/A. §)

elkövetése miatt büntető, illetve szabálysértési eljárás indult.

(2) A jegyző az üzlet működési engedélyét visszavonja

a) a szabálysértési, illetőleg a nyomozó hatóság javaslatára, ha az (1) bekezdésben meghatározott jogsértést bírósági vagy hatósági határozat jogerősen megállapította;

b) ha megállapítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott jogsértést jogerősen megállapító hatósági határozat meghozatalát követő két éven belül az (1) bekezdésben meghatározott bármely jogsértés miatt újabb hatósági eljárás indult.

(3) A cselekmény körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára tekintettel az üzlet üzemeltetője az (1) bekezdésben, illetve a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezmény helyett ötszázezer forinttól egymillió forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújtható.
A közrendvédelmi bírság alkalmazása a Rendőrség hatáskörébe tartozik és azt a Rendőrség határozatában megjelölt számlára kell befizetni.

(4) Az üzlet bezárását, valamint a működési engedély visszavonását elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

6. § Az 5. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt büntető vagy szabálysértési eljárást folytató szerv az eljárás megindításáról, illetve a jogerős ügydöntő határozatáról értesíti a működési engedélyt kiadó jegyzőt. Az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a bírósági ügydöntő határozatról az ügyben eljáró nyomozóhatóságot is értesíteni kell.

III. Fejezet

A prostitúció kezelésének egyes

közrendvédelmi szabályai

7. § (1) Védett övezet:

a) a közútnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló területe;

b) az autópályától, az autóúttól, illetve lakott területen kívül az egy-, illetve kétszámjegyű főútvonaltól számított 100 méteren belüli terület;

c) lakott területen a főútvonaltól számított 50 méteren belüli terület;

d) a népképviseleti, közigazgatási, bírósági, ügyészi szervek, valamint diplomáciai és konzuli képviseletek és az ezzel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik elhelyezésére szolgáló épületek, köz- és felsőoktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szociális, közművelődési feladatok ellátására rendelt épületek, a személyforgalom célját szolgáló terminálok (repülőtér, pályaudvar, hajóállomások), a nyilvántartásba vett egyházak szertartásaira szolgáló intézmények, a fegyveres erők objektumai, valamint a temetkezési és egyéb kegyhelyek területén, illetve a közterületen azoktól számított 300 m távolságon belüli terület;

e) az olyan mellékutcák, ahol a kiskorúak oktatását, nevelését, gyógyítását, tartós elhelyezését szolgáló, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény működik.

(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott távolságot közterületen az épület, illetőleg a közút határvonalának bármely pontjától lehet számítani.

(3) A többlakásos ház közös tulajdonban vagy használatban álló területén, közterületen elhelyezett létesítményekben, illetőleg járműben, valamint a védett övezeten belül a nem lakás céljára szolgáló helyiségben a prostituált szexuális szolgáltatást nem nyújthat.

8. § (1) Az önkormányzat a prostitúció tömeges megjelenése esetén rendeletében egy türelmi zónát jelölhet ki. Kivételesen - ha egy türelmi zóna kijelölése nem lehetséges - több türelmi zóna is létesíthető. A közterületi prostitúció folyamatos észlelése esetén türelmi zóna kijelölése nem mellőzhető az ötvenezer lélekszám feletti települések esetében.

(2) Az önkormányzat rendeletében a 7. §-ban meghatározott védett övezeteken kívül a közterület más részein, illetve az ott működő egyes nyilvános helyeken is megtilthatja a prostituáltak tevékenységét.

(3) Türelmi zóna létesítése esetén az önkormányzat - kivételesen - a 7. § b)-c) pontjaiban meghatározott távolsági korlátozásoktól akkor térhet el, ha a zóna határvonala másként nem jelölhető ki.

(4) Az önkormányzat a védett övezeteken kívül időben is korlátozhatja a prostituáltak tevékenységét. Az önkormányzat e jogosultságát - türelmi zóna kijelölése esetén - a zónában folyó közcélú rendezvények időtartama alatt is érvényesítheti.

9. § (1) A prostituált a szexuális szolgáltatása igénybevételére csak 18. életévét betöltött személyt hívhat fel, illetőleg csak 18. életévét betöltött személy erre irányuló ajánlattételét fogadhatja el.

(2) Tilos a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás mást, illetőleg másokat zaklató módja.

(3) A prostituált szexuális szolgáltatásra akkor ajánlkozhat fel, ha rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással.

10. § Tilos a védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhívni, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadni.

11. § Tilos írásban, kép- vagy hangrögzítő, illetve más berendezés útján szexuális szolgáltatást felajánlani, azt hirdetni vagy ilyen cselekményekben közreműködni.

12. § (1) Ha a sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy műsorszolgáltatást nyújtó szervezet közreműködik szexuális szolgáltatás hirdetésében, a szervezet magyar joghatóság alá tartozó üzemeltetője - ennek hiányában a szervezet - a szolgáltatás egyszeri hirdetését alapul véve hirdetésenként ötszázezer forinttól egymillió forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújtható.

(2) A közrendvédelmi bírság alkalmazása a Rendőrség hatáskörébe tartozik, és azt a Rendőrség határozatában megjelölt számlára kell befizetni.

IV. Fejezet

Bűnmegelőzési ellenőrzés

13. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

/Bűnmegelőzési ellenőrzés/

“35. § A Rendőrség bűnmegelőzési célból ellenőrizheti azt, aki a három évi szabadságvesztésből szabadult, feltéve, ha az általa elkövetett bűncselekmény elbírálásakor a 69. § (2) bekezdésének a)-h) pontjaiban meghatározott körülmények bármelyikét megállapították és a büntetés végrehajtása során tanúsított, a bűnöző életmód folytatására, a bűnöző kapcsolatok felújítására utaló magatartásából alaposan következtetni lehet arra, hogy ismét bűncselekményt fog elkövetni.”

14. § Az Rtv. a következő 35/A-35/C. §-al egészül ki:

“35/A. § (1) A bűnmegelőzési ellenőrzést az elítéltet szabadító büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes rendőr-főkapitányság a szabadulást megelőzően egy hónappal kezdeményezi a

büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróságon működő büntetés-végrehajtási bírónál.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a bűnmegelőzési célból ellenőrizni kívánt személy nevét, lakóhelyét (tartózkodási helyét) és a természetes személyazonosító adatait;

b) az elítélés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítését, a bíróság által kiszabott büntetést, a visszaesői minőséget;

c) azokat az adatokat, amelyek a bűnmegelőzési ellenőrzés elrendelését megalapozzák, így különösen a büntetés végrehajtása során tanúsított magatartásra vonatkozó, illetve a bűnöző életmód folytatására vagy a bűnöző kapcsolatok felújítására utaló információkat.

(3) A bűnmegelőzési ellenőrzést a büntetés-végrehajtási bíró rendeli el, eljárására a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló
1979. évi 11. tvr. szabályai az irányadók.

35/B. § A bűnmegelőzési ellenőrzés alá vont személlyel szemben az e fejezetben meghatározott rendőri intézkedéseken kívül az e törvény 64. § (1) bekezdésében meghatározott, bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés is végezhető.

35/C. § (1) A bűnmegelőzési ellenőrzést úgy kell végrehajtani, hogy az érintettnek a társadalomba való beilleszkedését ne akadályozza, és törekedni kell arra, hogy az ellenőrzés tényéről az ellenőrzött környezete lehetőleg ne értesüljön.

(2) A Rendőrség a bűnmegelőzési ellenőrzést nem folytatja tovább, ezzel egyidejűleg a bűnmegelőzési ellenőrzés megszüntetését kezdeményezi, ha az elrendelés okai már nem állnak fenn.”

V. Fejezet

Idegenrendészeti és menekültügyi szabályok

15. § (1) A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Idtv.) 9. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

/A vízum kiadását meg kell tagadni, ha/

"e) alaposan feltehető, hogy a kérelmező be- vagy átutazása nem a kérelemben megjelölt utazási, illetve tartózkodási cél megvalósítására szolgál."

(2) Az Idtv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vízum kiadása

a) a vízum kiadásra feljogosított külképviselet;

b) a Külügyminisztérium;

c) a rendőr-főkapitányság;

d) a határőr-igazgatóság és annak határforgalmi kirendeltsége;

e) a Belügyminisztérium kijelölt szerve (a továbbiakban: Belügyminisztérium)

hatáskörébe (a továbbiakban: vízumkiadó hatóság) tartozik."

(3) Az Idtv. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

“12. § (1) A jogszabályban engedélyhez kötött munkavégzés vagy más adóköteles jövedelemszerző tevékenység folytatása céljából - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - csak az e célra kiadott vízummal lehet beutazni. Az erre irányuló kérelmet a külföldi az állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten nyújthatja be.

(2) A munkavállalási vízumkérelemhez a 11. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakon felül csatolni kell a magyarországi foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi hatóság által kiadott munkavállalási engedélyt.

(3) A jövedelemszerzési vízumkérelemhez a 11. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakon felül csatolni kell a tevékenység folytatásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást.

(4) A jövedelemszerzési vízum iránti kérelem a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése mellett a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, vagy akkor engedélyezhető, ha a tevékenység a Magyar Köztársaság számára gazdasági haszonnal jár vagy tudományos, illetőleg kulturális értéket képvisel."

16. § Az Idtv. 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

“(6) Az ideiglenes, illetőleg a huzamos tartózkodási engedély visszavonható, ha a további tartózkodás feltételei megszűntek."

17. § Az Idtv. a következő 22/A. §-sal egészül ki:

“22/A. § (1) A bevándorlási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha

a) a bevándorlási engedély a külföldi által közölt hamis adaton vagy tényen alapult;

b) a bevándorlás engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények jelentősen megváltoztak, feltéve, hogy a folyamatosan Magyarországon lakó külföldi esetében az állandó tartózkodásra jogosító személyazonosító igazolvány kiadásától számítva öt év még nem telt el.

(2) A bevándorlási engedély visszavonását követően a külföldi beutazása és magyarországi tartózkodása az általános szabályok szerint engedélyezhető.”

18. § Az Idtv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az (1) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

/Az állami szuverenitás, a nemzetbiztonság, az alkotmányos rend, a közbiztonság védelme érdekében beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni azzal a külföldivel szemben/

“d) aki személy, illetve csoport be- vagy kiutazását (határátlépését) úgy szervezi vagy segíti, hogy a továbbutazás, a harmadik országba
történő befogadás nyilvánvalóan nem biztosított, vagy embercsempész tevékenységet folytat; vagy”,

“f) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vagy nemzetközi együttműködés keretében vállalt kötelezettséget.”

19. § (1) Az Idtv. 24. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"24. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére jogosult

a) a Belügyminisztérium,

b) az Országos Rendőr-főkapitányság és a rendőr-főkapitányság a 23. § (1) bekezdésének a), d) és e) pontjai, valamint a 23. § (2) bekezdésében foglalt esetben,

c) a Határőrség Országos Parancsnoksága és a határőr-igazgatóság a 23. § (1) bekezdésének a), d) és (2) bekezdésének a), c) és d) pontjai esetében.

(2) A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a 23. § (1) bekezdésének b) és d), valamint a 23. § (2) bekezdésének e) pontjai esetében a nemzetbiztonsági szervek központi szervei, a 23. § (1) bekezdés f) pontja esetében a Külügyminisztérium a Belügyminisztériumnak javaslatot tehetnek."

20. § Az Idtv. 28. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(4) Az idegenrendészeti hatóság és a Rendőrség az e törvényben meghatározott idegenrendészeti szabályok megtartását ellenőrizheti, e célból a rendőr jogosult magánlakásba, illetőleg magánterületre is belépni.”

21. § Az Idtv. 31. §-át megelőző cím a következők szerint módosul, egyidejűleg a 31. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

“Idegenrendészeti kiutasítás

31. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaság területéről kiutasíthatja azt a külföldit, akivel szemben beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének lenne helye, illetőleg ilyen tilalmat rendeltek el (23. §), vagy aki az ország elhagyására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget.

(2) Az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére a rendőr-főkapitányság
vagy a határőr-igazgatóság (a továbbiakban: a kiutasítást elrendelő szerv) jogosult.”

22. § (1) Az Idtv. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(2) Az idegenrendészeti kiutasításra vonatkozó szabályokat a bevándorolt külföldire a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(2) Az Idtv. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

“(4) A bevándorolt külföldivel szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasítás esetén a bevándorlási engedélyt vissza kell vonni.”

23. § Az Idtv. 33. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

“33. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítást alakszerű határozattal kell elrendelni. A rendelkező részben meg kell jelölni a kiutasítás okát, időtartamát, az ország elhagyására előírt kötelezettség határnapját, továbbá az ujjnyomatlevételére vonatkozó kötelezést és a határátlépés helyét.

(2) A kiutasítást, valamint a beutazási tilalom időtartamát az útlevélbe be kell jegyezni. Az idegenrendészeti hatóság a bejegyzéstől kivételesen eltekinthet, feltéve, hogy a külföldi vállalja az ország területének önkéntes elhagyását.”

24. § Az Idtv. 34. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik:

“(2) A kiutasítás miatt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát a kiutasítás végrehajtásának napjától kell számítani.”

25. § Az Idtv. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozat elleni fellebbezést a határozat közlésétől számított három napon belül lehet előterjeszteni.”

26. § Az Idtv. a következő alcímmel és 35/A. §-sal egészül ki:

“A bíróság vagy a szabálysértési hatóság által

elrendelt kiutasítás végrehajtása

35/A. § (1) Ha a kiutasítást a bíróság vagy a szabálysértési hatóság rendelte el, a kiutasítás végrehajtása az idegenrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik.

(2) A jogerős kiutasítás büntetésről, intézkedésről a bíróság vagy a szabálysértési hatóság értesíti az idegenrendészeti hatóságot.

(3) Az idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdésben meghatározott értesítés alapján intézkedik

a) a külföldi ujjnyomatának levételére;

b) a kiutasítás tényének és a beutazási tilalom időtartamának az úti okmányba történő bejegyzésére, valamint a határátlépés helyének a megállapítására;

c) a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vételére;

d) bevándorolt külföldi esetében a bevándorlási engedély visszavonására.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vételekor a tilalom időtartamát a 34. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint kell számítani. Ha a külföldit a bíróság és a szabálysértési hatóság is kiutasította, a tilalom időtartamát a hosszabb időtartamú kiutasításnak megfelelően kell figyelembe venni.

(5) Az idegenrendészeti hatóságnak a kiutasítás végrehajtása során a 33. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott rendelkezéseket a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmaznia.

(6) Ha a kiutasítás végrehajtásának költsége más módon nem biztosítható, azt az idegenrendészeti hatóság megelőlegezi.”

27. § (1) Az Idtv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) Az idegenrendészeti hatóság a bíróság vagy a szabálysértési hatóság által kiszabott kiutasítás büntetés, intézkedés, valamint a 31. §-ban foglaltak alapján elrendelt kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében idegenrendészeti őrizetbe veheti azt a külföldit, aki

a) a hatóság elől elrejtőzött, vagy a kiutasítás végrehajtását más módon akadályozza;

b) a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja;

c) a kiutasítás hatálya alatt és a kiutazás előtt szabálysértést vagy bűncselekményt követett el;

d) a kötelező tartózkodásra kijelölt helyet engedély nélkül vagy az előírt feltételek hiányában elhagyta, illetve az engedélyben megállapított határidőre nem tért vissza;

e) szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadul, a kiutasítás végrehajtásáig.”

(2) Ha a külföldi kiutasítására olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt került sor, amely a kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, embercsempészéssel, pénzmosással, szervezett bűnözéssel függ össze, a kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében az idegenrendészeti őrizetet el kell rendelni.

(3) Az idegenrendészeti őrizetet alakszerű határozattal kell elrendelni és azt a közléssel egy időben végre kell hajtani.

(4) Az idegenrendészeti őrizet legfeljebb öt napra rendelhető el, amelyet az őrizet helye szerint illetékes helyi bíróság a külföldi kiutazásáig meghosszabbíthat.

(5) Ha az idegenrendészeti őrizet időtartama a harminc napot meghaladja, a bíróság az őrizet fenntartásának szükségességét havonta felülvizsgálja.

(6) Hat hónapon túli idegenrendészeti őrizet meghosszabbítására csak az őrizet helye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság jogosult.

(7) Az idegenrendészeti őrizet a kiutasítás végrehajtása feltételeinek a megteremtéséig, de legfeljebb tizennyolc hónapig tarthat. Azonnal meg kell szüntetni az őrizetet, ha elrendelésének oka megszűnt.

(8) Ha az idegenrendészeti őrizet elrendelésétől számított tizennyolc hónap alatt a kiutasítás nem hajtható végre, az őrizetet meg kell szüntetni. Az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság a külföldi számára kötelező tartózkodási helyet jelöl ki.

(9) A kijelölt helyen tartózkodó külföldivel szemben a 36. § (1) bekezdésében meghatározott okból az idegenrendészeti őrizet ismételt elrendelésének van helye."

28. § Az Idtv. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) Az idegenrendészeti őrizetet - az elrendelő rendelkezése szerint - rendőrségi fogdában vagy büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani, amelynek költségeit az állam megelőlegezi.”

29. § (1) Az Idtv. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(3) A kötelező tartózkodási helyet elsősorban közösségi szálláson kell kijelölni.”

(2) Az Idtv. 43. §-a a következő új (4)-(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdések megjelölése (7)-(8) bekezdésre változik:

(3) A közösségi szálláson történő tartózkodással összefüggésben felmerülő költségeket az állam megelőlegezi.

(4) Ha a kötelező tartózkodási helyet közösségi szálláson jelölték ki, az ott- tartózkodás időtartama a tizennyolc hónapot nem haladhatja meg.

(5) A kötelező tartózkodási hely elhagyása csak rendkívüli méltánylást érdemlő esetben engedélyezhető, ha

a) az elrendelésre az (1) bekezdés a) pontja alapján került sor, a személyazonosság megállapításáig;

b) az elrendelésre az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján került sor;

c) az elrendelésre az (1) bekezdés e) pontja alapján került sor és a külföldi ellen kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, embercsempészéssel, illegális fegyverkereskedelemmel, pénzmosással, szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás van folyamatban.”

30. § Az Idtv. a következő 43/A. §-sal egészül ki:

"43/A. (1) Ha a közösségi szálláson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől tizennyolc hónap eltelt, de az elrendelés alapjául szolgáló körülmény a külföldinek fel nem róható okból továbbra is fennáll, a külföldi számára más tartózkodási helyet kell kijelölni.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az új tartózkodási helyet kijelölő határozatban előírhatja, hogy a külföldi a kijelölt helyet - lakóhelyet, körzetet - csak engedéllyel hagyhatja el, továbbá a külföldit a hatóság előtti időszakonkénti megjelenésre kötelezheti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az idegenrendészeti hatóság a külföldit a személyazonosságát és a tartózkodás jogcímét igazoló, legfeljebb hat hónapig érvényes okmánnyal látja el, amelynek az érvényességi ideje meghosszabbítható. Az idegenrendészeti hatóság az okmányba a (2) bekezdés szerinti korlátozásokat, valamint az előírt magatartási szabályokat bejegyzi.

(4) A (2) bekezdés szerint kiállított okmány birtokában a külföldi az elrendelő szerv hozzájárulásával jogosult munkavállalásra.

(5) Ha a kötelező tartózkodási hely nem közösségi szállás, a kijelöléstől számított tizennyolc hónap elteltével az idegenrendészeti hatóság a (2) és (3) bekezdésekben foglaltak alkalmazásával jár el.

(6) A (2)-(4) bekezdésekben foglaltak nem érintik a külföldinek az ország elhagyására vonatkozó kötelezettségét, kivéve, ha a jogerős idegenrendészeti kiutasítás végrehajthatóvá válásától, vagy a szabálysértési eljárás keretében hozott kiutasítás intézkedés jogerőre emelkedésétől számítva öt év már eltelt és a végrehajtás nem a külföldi felróható magatartása miatt hiúsult meg.

31. § (1) Az Idtv. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény alkalmazásában idegenrendészeti hatóság az e törvényben hatósági és intézkedési jogkörrel felruházott Belügyminisztérium, rendőrség, határőrség, közigazgatási hivatal, vám- és pénzügyőrség, és a vízumkiadó szerv."

(2) Az Idtv. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Belügyminisztérium, a rendőrség és a határőrség idegenrendészeti hatáskörébe tartozó ügyben közrendi és közbiztonsági okokból eljárhat. Ha első fokon a minisztérium jár el, felettes szerv a miniszter."

32. § Az Idtv. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

“49. § (1) Az idegenrendészeti ügyekben a közigazgatási és bírói eljárások során hozott határozatokat a jelenlévő külföldi előtt anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven szóban is közölni kell.

(2) Idegen nyelv használata esetén - ha az eljáró hatóság képviselője azt nem beszéli - tolmácsot kell alkalmazni. A tolmács díját és költségeit az állam viseli.

(3) Ha a külföldi ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat közlése közszemlére tétel útján történik. Közszemlére tenni csak a határozat rendelkező részét lehet.”

33. § (1) Az Idtv. 60. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

“(3) Ha a visszaszállítás azonnal nem hajtható végre, a visszaszállításig a külföldi tartózkodásával összefüggésben felmerülő költségeket a légijármű üzemeltetője (a továbbiakban: üzemeltető) viseli.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján az idegenrendészeti hatóság a légijármű üzemeltetőjét járatonként egymillió forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújthatja, amelyet az idegenrendészeti hatóság határozatában megjelölt számlára kell befizetni.”

(2) Az Idtv. 64. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza/

“f) a kötelező tartózkodási hely kijelölésének eljárási rendjét, a közösségi szállás létesítésének követelményeit, a közösségi szállás házirendjét.”

34. § (1) A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Met.) 30. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A Rendőrség és a Határőrség idegenrendészeti feladatokat ellátó szerve a menekülésre irányuló szándékát előttük kinyilvánító külföldi/

“c) legközelebbi befogadó állomásra irányításáról vagy indokolt esetben szállításáról késedelem nélkül gondoskodik, kivéve, ha idegenrendészeti eljárás keretében a külön jogszabályban írt feltételek fennállta esetén a külföldi számára kötelező tartózkodási helyet jelölt ki, idegenrendészeti őrizetét rendelte el vagy kötelező tartózkodási hely kijelölésének vagy az idegenrendészeti őrizet elrendelésének lenne helye;”.

(2) A Met. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) A kérelem előterjesztésekor a kérelmezőt a menekültügyi hatóság tájékoztatja eljárási jogairól, kötelezettségeiről, a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről és a kijelölt szálláshelyről.”

(3) A Met. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A menekültügyi hatóság elutasító határozata elleni jogorvoslati kérelmet a bírósághoz a rövidített eljárásra irányadó szabályok szerint lehet benyújtani."

(4) A Met. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A menekültügyi eljárás alatt az idegenrendészeti eljárást nem kell felfüggeszteni, de az idegenrendészeti eljárásban hozott, a külföldi kiutasítását vagy visszairányítását elrendelő határozatot a menedékjogi kérelem jogerős elbírálásáig nem lehet végrehajtani."

VI. Fejezet

A személyes adatok kezelésével összefüggő szabályok

35. § Az Rtv. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

/Kép- és hangfelvétel készítése/

“(1) A Rendőrség a rendőri intézkedéssel összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. A Rendőrség közterületen, közbiztonsági célból képfelvevőt helyezhet el olyan módon, hogy annak jelenléte az állampolgárok számára nyilvánvalóan észlelhető legyen. A felszerelt képfelvevő elhelyezéséről, működtetéséről tájékoztatni kell a lakosságot. A Rendőrség által készített kép- és hangfelvételek, illetőleg az abban szereplő személyes adatok csak az esemény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás során, valamint körözött személy azonosítása céljából használhatók fel.”

36. § (1) Az Rtv. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(2) A titkos információgyűjtés során beszerzett adat a büntetőeljárásban a bizonyítási eszközként való felhasználásáig, továbbá a Rendőrséggel együttműködő személy és a fedett nyomozó kiléte, az információgyűjtés ténye és technikai részlete államtitoknak minősül.”

(2) Az Rtv. 63. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(5) A Rendőrség erre felhatalmazott szerve, valamint a beszerzett adat és az információgyűjtés ténye tekintetében az ügyész és a bíró
a titkos információgyűjtés során külön engedély nélkül megismerheti
a védett államtitok tartalmát. A (2) bekezdésben meghatározott adatok és információk nemzetközi egyezmény, nemzetközi szerződés vagy megállapodás, ennek hiányában viszonosság alapján, ha a továbbítás
súlyos és közvetlen veszély elhárításához, vagy súlyos bűncselekmény megelőzéséhez szükséges - amennyiben a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében
teljesülnek - nemzetközi és külföldi bűnüldöző, igazságszolgáltatási szervek részére átadhatók.”

37. § Az Rtv. 64. §-a a következő (8)-(9) bekezdésekkel egészül ki:

“(8) A Rendőrség az informátor, a bizalmi személy, a Rendőrséggel titkosan együttműködő más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvi nyilvántartásban, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjárművezetői engedély és gépjármű nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedőadatokat helyezhet el.
A fedőadat elhelyezésének ténye, az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó államtitoknak minősül.
A fedőadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bűnüldözési érdek megszűnt.

(9) Az informátor, a bizalmi személy, a Rendőrséggel titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére a 67. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”

38. § (1) Az Rtv. 68. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

“68. § (1) A Rendőrség titkos információgyűjtésre felhatalmazott nyomozó szervének vezetője az ügyész jóváhagyásával a két évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelheti az adóhatóságtól, a devizahatóságtól, a szolgáltatást nyújtó távközlési

szervezettől, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, értékpapír-titoknak, pénztár-titoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A nyomozó szerv az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel.

(2) Halaszthatatlan intézkedésként, ha a késedelem veszéllyel jár és az ügy kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, pénzmosással vagy szervezett bűnözéssel függ össze, az adatigényléshez az ügyész jóváhagyása nem kell, és azt haladéktalanul teljesíteni kell. Ez esetben a megkeresést “halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel kell ellátni. Az ügyész jóváhagyása iránt a megkereséssel egyidejűleg intézkedni kell. Ha az ügyész a jóváhagyását megtagadja, a Rendőrség az így beszerzett adatokat haladéktalanul megsemmisíti.

(3) A biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adó-elszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valuta-felhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - a Rendőrség és a tárgykör szerint illetékes szervezetek külön megállapodásban rögzíthetik.”

39. § (1) A Rtv. 69. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

/A Rendőrség bírói engedéllyel a 63. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények megelőzése érdekében/

“d) az Interneten vagy más számítástechnikai úton történő levelezés (E-mail) során keletkezett adatokat és információkat megismerheti és felhasználhatja.”

(2) Az Rtv. 69. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(6) bekezdések számozása (3)-(7) bekezdésekre változik:

“(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott eszközök alkalmazása során gyűjtött, a titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyekre vonatkozó adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni, azok a továbbiakban nem kezelhetők és nem használhatók fel.”

40. § Az Rtv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

“75. § A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban: Megelőzési Szolgálat) feladatkörében az e fejezetben szabályozott titkos információgyűjtést a Rendőrségre vonatkozó szabályok szerint végezheti. Az engedély iránti kérelem (70. §), a sürgősségi elrendelés (72. §), valamint a megszüntetés elrendelése (73. § (1) bekezdés) az ellenőrző szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik. A feladatkörében eljárva az adatok kezelésére a VIII. fejezetben foglaltak az irányadók.”

41. § Az Rtv. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) A Rendőrség a törvényben szabályozott bűnmegelőzési, bűnüldözési (a továbbiakban együtt: bűnüldözési), valamint államigazgatási és rendészeti feladatainak ellátásához - központi, területi és helyi szinten - a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntető eljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők, az államigazgatási eljárásban ügyfelek, valamint egyéb érintettek személyes adatait, illetőleg más adatokat kezeli.”

42. § Az Rtv. 84. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A Rendőrség a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az adatkezelésre feljogosított más szervek nyilvántartásából átveheti./

“i) a 73. § (3) bekezdése alá tartozók kivételével a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait - beleértve a Rendőrséggel együttműködőket és a fedett nyomozókat is - és az alkalmazás eredményét, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb 2 évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetőleg legfeljebb 20 évig, együttműködők, illetőleg fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetőleg a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított 20 évig.”

43. § Az Rtv. 88. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

“88. § (1) A Rendőrség a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében - ha az adatvédelem feltételei
biztosítottak - az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során bűnüldözési és az államigazgatási rendszereit egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az ennek során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.

(2) A Rendőrség a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében - ha az adatvédelem feltételei biztosítottak - az adott bűncselekmény felderítése, nyomozása során a bűnüldözési adatkezelési rendszereit más rendvédelmi szerv, illetve más nyomozóhatóság adatkezelési rendszerével összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.
Az ennek során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.

(3) A Rendőrség a bűnüldözési feladatainak ellátáshoz más adatkezelési rendszerekből - törvényben meghatározott esetekben és módon - adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.”

44. § A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról
szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vám. tv.) a következő
160/A.-160/F. §-okkal egészül ki:

“160/A. § (1) A vámhatóság jogszabályban meghatározott bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatai ellátása érdekében személyes adatot, illetőleg bűnüldözési célból különleges adatot kezel.

(2) A vámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében más adatkezelési rendszerekből a felhasználás céljának megjelölésével adatokat kérhet.

(3) A vámhatóság személyes adatokat az országból külföldi bűnüldözési, igazságszolgáltatási szervek, illetőleg nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére nemzetközi szerződés vagy megállapodás, ennek hiányában bűnüldözési érdekből viszonosság alapján, ha a továbbítás súlyos és közvetlen veszély elhárításához, vagy súlyos bűncselekmény megelőzéséhez szükséges - amennyiben a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek - nemzetközi és külföldi bűnüldöző, igazságszolgáltatási szervek részére átadhat.

(4) A vámhatóság a bűnüldözési, rendészeti feladatainak ellátása érdekében az általános munkarend korlátaitól függetlenül adatokat kérhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szervektől, az országos gépjármű, gépjárművezetői alapnyilvántartásokból, a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt állókra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartásokból, a bűntettesek (bíróság által jogerősen elítéltek) nyilvántartásaiból, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából. Az adatkérést hiányos és töredék adatok alapján is teljesíteni kell.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak szerint átvett adat felhasználásának jogszerűségéért az átvevő szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(6) A vámhatóság az eljárásban részt vevők személyazonosító és lakcím adatait, továbbá az ügy azonosító adatait ügyviteli célból, az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

(7) A vámhatóság által kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai célra fel lehet használni.

(8) A pénzügyminiszter, az országos parancsnok, a főigazgató, a területi vámszerv vezetője, illetőleg bűncselekménnyel kapcsolatban a nyomozó szerv vezetője a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát bűnüldözési érdekből megtagadhatja.

160/B. § (1) A vámhatóság a jogszabályban meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti:

a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig;

b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket, szagmintákat a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig;

c) a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok

adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 20 évig;

d) szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt kihallgatott, illetőleg ilyen bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig;

e) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő 20 évig;

f) olyan személyek adatait, akikkel szemben nemzetközi kötelezettségvállalás alapján nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, valamint e személyek kapcsolatainak adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

g) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással kapcsolatban keletkezett iratokban szereplő személyek és kapcsolataik adatait, illetve az eljárási helyzetükre vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk fűződő nyomozási adatokat az ügyben hozott jogerős ítéletig vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig;

h) a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat, ha büntetőeljárás nem indul, a gyűjtés lezárását követő 2 évig;

i) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait - beleértve a vámhatósággal együttműködőket és a fedett nyomozókat is - és az alkalmazás eredményét, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb 2 évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetőleg legfeljebb 20 évig, együttműködők, valamint fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított 20 évig.

(2) A vámhatóság adatkezelést végző szerve az (1) bekezdés a)-f), valamint h) és i) pontjában meghatározott adatokról az érintett személynek nem adhat felvilágosítást. Ez a rendelkezés nem korlátozza a büntetőeljárásban résztvevők jogait.

160/C. § (1) A bűnüldözési célból kezelt személyes és különleges
adatok - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak bűnüldözési célra használhatók fel.

(2) A vámhatóság a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében - ha az adatvédelem feltételei biztosítottak - az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során bűnüldözési és államigazgatási rendszereit egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az ennek során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.

(3) A vámhatóság a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében - ha az adatvédelem feltételei biztosítottak - az adott bűncselekmény felderítése, nyomozása során a bűnüldözési adatkezelési rendszereit más rendvédelmi szerv, illetve más nyomozóhatóság adatkezelési rendszerével összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.
Az ennek során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.

(4) A vámhatóság a bűnüldözési feladatainak ellátásához más adatkezelési rendszerekből - törvényben meghatározott esetekben és módon - adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

160/D. § (1) A vámhatóság a bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében a polgárok személyi adatának és lakcímének nyilvántartásaiban, valamint egyéb igazgatási nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével jelzések elhelyezését rendelheti el, melyben az érintett feltartóztatását, vagy adatváltozás esetén értesítés adását kérheti.

(2) Az adatkezelő szerv a vámhatóságnak az (1) bekezdés szerinti megkeresését köteles teljesíteni.

(3) A jelzés elhelyezéséről, annak okáról és a jelzés alapján tett intézkedésről - bűnüldözési érdekből - a vámhatóság, valamint a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv az érintettet nem tájékoztathatja.

(4) A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért intézkedésért a jelzést kérő szerv vezetője tartozik felelősséggel.

160/E. § (1) A vámhatóság bűnüldözési célú adatkezelési rendszereibe csak a vámhatóság, illetve a vámhatóság működését ellenőrző Megelőzési Szolgálat (Rtv. 75. § ) tagja, a pénzügyminiszter által kijelölt személy, az adatvédelmi biztos, valamint a törvény által feljogosított más szerv képviselője tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést, vagy adatszolgáltatást.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhetnek:

a) a nyomozó hatóság;

b) a bíróság;

c) az ügyészség;

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok;

e) a határőrség illetékes szerve;

f) a Külügyminisztérium illetékes szerve;

g) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve;

h) a törvényben meghatározott más szervezet.

A szabálysértési és rendészeti célú adatkezelés

160/F. § (1) A vámhatóság a szabálysértési felelősségre vont személy személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett cselekmény megjelölését, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést, illetőleg az ügy számát a szabálysértési felelősségre vont személyek nyilvántartási rendszerében 2 évig kezeli.

(2) A vámhatóság az általa igazoltatott személy személyazonosító adatait, lakcímét, illetőleg az igazoltatásra okot adó körülmények megjelölését az igazoltatás alá vont személyek nyilvántartási rendszerében 2 évig kezeli.

(3) A vámhatóság a vámáruk szállításával, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenőrzésével, valamint az utasok csomagjainak e törvényben meghatározott ellenőrzésével érintett személyek személyazonosító adatait, lakcímét, illetőleg az ellenőrzés eredményét az ellenőrzés alá vont személyek nyilvántartási rendszerében 2 évig kezeli.”

45. § Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 47. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

“(5) Az adóhatóság a nyomozóhatóságot a “halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, adótitoknak minősülő adatokról.”

46. § (1) A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Dtv.)
78. §-a (3) bekezdésének g) pontja a következők szerint módosul:

“g) a bíróságnak, az ügyészségnek.”

(2) A Dtv. 78. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

“(4) A devizahatóság megkeresésre tájékoztatja az általa kezelt adatokról

a) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozóhatóságot,

b) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervet;

c) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot.

(5) A devizahatóság a nyomozóhatóságot a “halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő adatokról.”

47. § A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

“(3) A távközlési szolgáltató a nyomozóhatóságot a “halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő távközlési adatokról.”

48. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

“(3) A kezelést végző orvos a nyomozóhatóságot a “halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatokról.”

49. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 49. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

“(5) A pénzügyi intézmény a nyomozóhatóságot a “halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.”

50. § Az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 114. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

“(6) A befektetési szolgáltató, a tőzsde, az elszámoló ház a nyomozóhatóságot a “halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.”

51. § A magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 79. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

“(4) A pénztár a nyomozóhatóságot a “halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak vagy pénztártitoknak minősülő adatokról.”

52. § A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 97. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

“(5) A biztosító a nyomozóhatóságot a “halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.”

53. § (1) A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

“(5) A szolgálat a nyomozóhatóságot a “halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő cégadatokról.”

54. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. 63. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

“(4) Az ingatlan-nyilvántartást kezelő szerv a nyomozóhatóságot a “halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő adatokról.”

55. § A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 12. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

“(4) A törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében a cél megjelölésével, az Igazgatósághoz intézett írásbeli megkereséssel a (2) bekezdésben meghatározott adatok szolgáltatását igényelheti:

a) a bíróság, az ügyészség;

b) a nyomozó hatóság;

c) a nemzetbiztonsági szolgálat;

d) az adóhatóság.

(5) Az Igazgatóság a nyomozóhatóságot a “halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő adatokról.”

56. § A Met. 55. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(4) Az 51. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott adat csak a nyomozó hatóság és az ügyészség, továbbá törvényben meghatározottak szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok és a menekültügyben hozott közigazgatási határozatot felülvizsgáló bíróság részére adható át.”

57. § (1) Az Idtv. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) Az adatkezelő szerv a nyilvántartásból - az 53. § (2) bekezdésében felsorolt szerveken kívül - csak az igazságszolgáltatási és bűnüldözési szervek, a nemzetbiztonsági szervek, a menekültügyi hatóság, valamint a közigazgatási hivatal (a továbbiakban: adatigénylésre jogosult szerv) részére, továbbá nemzetközi szerződés alapján az abban meghatározott adatkörben és szervek részére szolgáltathat adatot.”

(2) Az Idtv. 56. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"f) Az engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasítása, valamint az engedély visszavonása és ennek indoka."

58. § A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.)
2. §-ának 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazása során/

“4. a) adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is;

b) adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletek, illetőleg technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.”

(2) Az Avtv. 2. §-ának 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

“7. a) adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtásra adatfeldolgozónak megbízást ad. Kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, valamint az adatkezelőt az adatkezelést elrendelő törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg;

b) adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi.”

59. § Az Avtv. a következő új alcímmel és 4/A. §-sal egészül ki:

“Adatfeldolgozás

4/A. § (1) Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit e törvény, valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel.

(2) Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül, illetőleg az adatkezelő által meghatározott keretek között felelős a személyes adatok jogosulatlan feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe.”

60. § (1) Az Avtv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(2) Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról és arról, hogy az adatokat kik fogják kezelni, illetve feldolgozni. Az adatkezelésről való tájékoztatás megtörténik azzal is, hogy jogszabály rendelkezik a már létező adatkezelésből továbbítással vagy összekapcsolással az adat átvételéről.”

(2) Az Avtv. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.”

(3) Az Avtv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről,

címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartás és ennek alapján
a tájékoztatási kötelezettség időtartamát az adatkezelést szabályozó

jogszabály korlátozhatja. A korlátozás időtartama személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb nem lehet.”

(4) Az Avtv. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.”

61. § Az Avtv. 28. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Az adatkezelő köteles e tevékenysége megkezdése előtt az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba végett bejelenteni/

“g) az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét (székhelyét), az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét.”

VII. Fejezet

Titokvédelmi rendelkezések

62. § Az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény
(a továbbiakban: Ttv.) melléklete a következő új címmel és 30/A. ponttal egészül ki:

"Megelőzési Szolgálat

30/A. A Megelőzési Szolgálat (a továbbiakban: MSZ) tevékenységi körében államtitokkörbe tartoznak:

a) A titkos információgyűjtés eszközeinek, az erők és módszerek alkalmazásának eljárási szabályai.

Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

b) Az MSZ konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett és az ehhez kapcsolódó minden konkrét adat a büntetőeljárásban történő felhasználásig, valamint a nyilvántartásaik, tekintet nélkül az adathordozóra, fajtájára.