MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
t ö r v é n y j a v a s l a t
a polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes
törvények módosításáról
Előadó: dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 1999. április
1999. évi ...........törvény
a polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes
törvények módosításáról
I. Fejezet
1. § (1) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. §-ának 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazása során /
“4. a) adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is;
b) adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.”
(2) Az Avtv. 2. §-ának 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“7. a) adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg. Kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és feltételeit, valamint az adatkezelőt az adatkezelést elrendelő törvény vagy önkormányzati rendelet határozza meg;
b) adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi.”
2. § Az Avtv. a következő új alcímmel és 4/A. §-sal egészül ki:
“Adatfeldolgozás
4/A. § (1) Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit e törvény, valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel.
(2) Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül, illetőleg az adatkezelő által meghatározott keretek között felelős a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe.”
3. § Az Avtv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról és arról, hogy az adatokat kik fogják kezelni, illetve feldolgozni. Az adatkezelésről való tájékoztatás megtörténik azzal is, hogy jogszabály rendelkezik a már létező adatkezelésből továbbítással vagy összekapcsolással az adat felvételéről.”
4. § Az Avtv. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.”
5. § Az Avtv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adattovábbításra vonatkozó nyilvántartás - és ennek alapján a tájékoztatási kötelezettség - időtartamát az adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja. A korlátozás időtartama személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb nem lehet.”
6. § Az Avtv. 18. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.”
7. § Az Avtv. 28. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adatkezelő köteles e tevékenysége megkezdése előtt az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett bejelenteni /
“g) az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét (székhelyét), az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét.”
II. Fejezet
8. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) E törvény a nyilvántartás törvényességét annak célhoz kötöttségével, az adatkezelés feltételeinek és a személyes adatok körének pontos meghatározásával, az adatkezelési jogosultságoknak a nyilvántartás szervei közötti megosztásával, továbbá az adatkezelés időbeni korlátozásával biztosítja.”
9. § Az Nytv. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) E törvény hatálya kiterjed a személyiadat-nyilvántartási, az adatkezelési, a lakcímbejelentési eljárásra és - a külföldön élő magyar állampolgárok kivételével - a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra, valamint az személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásra.”
10. § Az Nytv. 5. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(10) Archív adatok azok az adatok, amelyek a polgár adatainak változása miatt már nem részei az aktuális és a történeti adatállománynak, továbbá azok a korábbi alapiratok, amelyek a nyilvántartás alapját képezték.”
11. § Az Nytv. 5. §-a a következő (11) és (12) bekezdésekkel egészül ki:
“(11) Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító, különleges adatra nem utaló - külön törvényben meghatározott módon képzett - számjegysor.
(12) Okmányazonosító: a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány nyomtatványnak, illetőleg a személyazonosító igazolvány nyomtatványának azonosítására alkalmazott jel."
12. § Az Nytv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője és a 9. §-ban meghatározott - az egész országra kiterjedő illetékességgel működő - központi hivatal látja el.”
13. § Az Nytv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A jegyző
a) kezdeményezi a település közigazgatási területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak illetve adatváltozásainak, valamint a polgár adataiban a település közigazgatási területén bekövetkezett változásnak a nyilvántartáson történő átvezetését;
b) végzi a polgár személyi azonosítóval történő ellátásával, annak módosításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat;
c) ellátja a lakcímbejelentés tudomásul vételével összefüggő első fokú hatósági feladatokat;
d) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;
e) az érintett egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén - ha nem végzi a 7/A. § szerinti feladatokat - átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;
f) közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;
g) gondoskodik a személyes adatok védelméről.”
14. § Az Nytv. 7/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“7/A. (1) A kormányrendeletben kijelölt - körzetközponti feladatokat ellátó - települési önkormányzat jegyzője a polgármesteri hivatal részeként okmányirodát működtet. A jegyző - a kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében -
a) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;
b) végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;
c) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.
(2) A személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon az okmányiroda jár el.
(3) Az okmányiroda folyamatos és a szakmai szabályoknak megfelelő működtetését a kijelölt települési önkormányzat biztosítja."
15. § Az Nytv. a következő 7/B. §-sal egészül ki:
“7/B. § A körzetközponti feladatokat ellátó település jegyzője az illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár tekintetében átvezeti a nyilvántartáson a személyi- és lakcím adatokat illetőleg adatváltozásokat, továbbá a polgárnak a jegyző illetékességi területén bekövetkezett adatváltozását.”
16. § Az Nytv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a nyilvántartás működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során /
“a) közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának megszervezésében;”
17. § (1) Az Nytv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője országos illetékességgel a belügyminiszter irányítása alatt álló önálló központi hivatal (a továbbiakban: Hivatal).”
(2) Az Nytv. 9. §-a (2) bekezdésének a)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/A Hivatal feladata és hatásköre:/
“ a) szakmailag irányítja és ellenőrzi a nyilvántartás szervei feladatainak teljesítését;
b) elsőfokú hatósági jogkörében gondoskodik a személyi azonosító képzéséről;
c) kezeli és működteti a nyilvántartás központi rendszerét és abból - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében - elsőfokú hatósági jogkörében adatszolgáltatást teljesít;
d) ellenőrzi a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét;”
(3) Az Nytv. 9. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“f) első fokú hatósági jogkörében ellátja a 4. § (2) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgárok adatainak nyilvántartásba vételével, a nyilvántartott adatok módosításával, illetőleg törlésével kapcsolatos feladatokat;"
(4) Az Nytv. 9. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"g) adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzésével;".
(5) Az Nytv. 9. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"h) a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány nyilvántartásban kezeli a 29. § (3) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat, valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és következő indokait:
ha) a katonai szolgálatra történő bevonulást;
hb) a szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, vagy pénzbírságot helyettesítő elzárás letöltésének megkezdését, az őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba vételt;
hc) a Magyar Köztársaság területének külföldi letelepedés szándékával történő elhagyását;
hd) a bevándorlási engedély visszavonását, illetőleg a menekült jogállás megszűnését;
he) a magyar állampolgárság megszűnését;
hf) a tulajdonos halálát.”
(6) Az Nytv. 9. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A Hivatal Központi Okmánytárában - adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva - kezeli:
a) a személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímjelentő lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat;
b) a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos bejelentéseit, illetőleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat;
c) a nyilvántartási eljárásban keletkezett - a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat, az anyakönyvi bejegyzések alapiratainak kivételével;
d) a területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját lehet átvezetni.
Az adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül, a bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóságok, az ügyészség, valamint a Belügyminisztérium állampolgársági és névváltoztatási ügyeket intéző szerve törvényben előírt feladatainak ellátáshoz, továbbá a 17. § (2) bekezdésének
a)-c) pontjai szerinti adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló adatigénylő részére lehet, feltéve, ha az adatszolgáltatást a történeti adatállományból nem lehet teljesíteni.”
18. § (1) Az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A nyilvántartás tartalmazza a polgár /
“b) magyar, vagy külföldi állampolgárságát, illetőleg hontalanságát (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült, illetőleg bevándorolt jogállását;”
(2) Az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“f) személyi azonosítóját;”
(3) Az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“k) családi állapotát, a házasságkötés helyét;”
(4) Az Nytv. 11. §-a (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
“m) személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját.”
19. § Az Nytv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“12. § (1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetőleg a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától számított 15 évig.
(2) A Központi Okmánytárban a 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, illetőleg okiratokat az (1) bekezdés szerinti időpont lejártától számított negyven évig kell megőrizni.
(3) A nyilvántartás történeti állományából, valamint a Központi Okmánytárból - a 9. § (4) bekezdésében tett kivétellel - e törvény általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás.
(4) A történeti állományban, továbbá a Központi Okmánytárban tárolt adatokat, okiratokat az e törvényben meghatározott megőrzési idő lejárta után egy éven belül meg kell semmisíteni, illetőleg törölni kell.”
20. § (1) Az Nytv 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosításban szolgáltathatók: /
“b) név- és lakcímadatok, anyja neve, állampolgárság, születési hely, születési idő, családi állapot, a házasságkötés helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje;”
(2) Az Nytv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A személyazonosító igazolvány okmányazonosítója alapján a személyazonosító igazolvány nyilvántartásból, a polgár, a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásbeli kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén a személyazonosító igazolvány kiadásáról, érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről adatok szolgáltathatók."
21. § Az Nytv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“18. § (1) Egyedi adatszolgáltatás elsősorban az adatigénylő lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye szerint, illetőleg az érintett polgár ismert lakcíme szerint illetékes jegyzőtől kérelmezhető. A Központi Hivataltól akkor igényelhető az egyedi adatszolgáltatás, ha az a jegyző által - a szükséges technikai feltételek hiányában, vagy egyéb okból - nem, illetőleg csak célszerűtlenül teljesíthető.
(2) Csoportos adatszolgáltatás a településen, illetőleg az okmányiroda illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgárok adatairól az illetékes jegyzőtől, a polgárok szélesebb körének adatait érintően a Hivataltól igényelhető.
(3) Adatszolgáltatás helyett a kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartás illetékes szerve az általa megjelölt személyt, személyi kört keresse meg és
a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név- és lakcím adataikat a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy
b) arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.”
22. § Az Nytv. 23. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak /
“a) a választási szerv a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben, valamint az országgyűlési, a helyi önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képviselő, az országos kisebbségi önkormányzati közgyűlés tagjai és a polgármesterek választásáról szóló törvényekben meghatározott feladatai ellátásához;”
23. § Az Nytv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar vagy - a nyilvántartás hatálya alá tartozó - külföldi állampolgár, illetőleg hontalan személy lakcím ügyében a 7. § (1) bekezdése szerint illetékes jegyző jár el.”
24. § (1) Az Nytv. 29. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár /
“f) nemét;”
(2) Az Nytv. 29. §-a (3) bekezdésének h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“h) saját kezű aláírását, illetőleg a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy törvényes képviselőjének aláírását,
i) a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét.”
(3) Az Nytv. 29. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A polgár személyazonosságát - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a (3) bekezdés a)-d) és g)-h) pontjaiban meghatározott adatokat. Az előzőeknek megfelelő adattartalmú érvényes hatósági igazolvány bemutatása esetében személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.”
(4) Az Nytv. 29. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
“(5) A személyazonosító igazolvány nemzetközi szerződésben meghatározott esetben külföldre utazásra, illetőleg onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány."
(5) A Nytv. 29. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A polgár köteles igényelni a személyazonosító igazolvány kiadását, amennyiben nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal.”
25. § Az Nytv. 31. §-a a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
"(5) A jegyző nyilvántartást vezet azokról a köztisztviselőkről, akik az eljárás során jogosultak az egyes okmány-nyilvántartások adataihoz hozzáférni.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza:
a) az érintett köztisztviselő természetes személyazonosító adatait;
b) okmány-nyilvántartásonként elkülönítve a hozzáférési jogosultságot, a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.
(7) A jegyző a (6) bekezdésben meghatározott adatokat legkésőbb a jogosultság kezdő időpontját megelőző munkanapon közli a Hivatallal."
26. § Az Nytv. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a belügyminiszter rendeletében meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
27. § (1) Az Nytv. 47. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg /
“b) az okmányirodák illetékességi területét és működésük szabályait.”
(2) A Nytv. 47. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A belügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza /
"c) a pénzügyminiszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét;"
(3) A Nytv. 47. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
/A belügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza /
"e) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel egyetértésben az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit."
(4) A Nytv. 47. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A helyi önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy - a belügyminiszterrel egyeztetve - rendeletben meghatározzák azokat a szervezeteket, amelyek a nyilvántartás részére adatfeldolgozást végezhetnek.”
(5) A Nytv. 47. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az okmányirodák működését és illetékességi területét a belügyminiszter - két évenként - rendszeresen felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeként, vagy a települési önkormányzat képviselő-testületének kezdeményezésére a belügyminiszter a Kormánynál kezdeményezheti okmányiroda illetékességi területének módosítását, okmányiroda létesítését vagy megszüntetését."
III. Fejezet
28. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 29. §-ának (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
/A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány tartalma:/
“f) a lakcím, a tartózkodási hely cím érvényességi ideje,
g) okmányazonosító.”
29. § A Szaz. tv. 29. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé.”
30. § A Szaz. tv. 32. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A személyi azonosító kezelésére - adattovábbítás kivételével - jogosult /
“g) a választási szerv a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben, valamint az országgyűlési, a helyi önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képviselő, az országos kisebbségi önkormányzati közgyűlés tagjai és a polgármesterek választásáról szóló törvényekben meghatározott feladatai ellátásához;”
31. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 18. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:
"(1) A 16. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozás hatálya alatt álló állampolgár kérelmére az útlevélhatóság - különös méltánylást érdemlő okból - meghatározott időtartamú külföldre utazást engedélyezhet. Az utazás engedélyezéséhez a 16. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott esetben a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság, a 16. § (1) bekezdésének c) pontja esetében a bíróság, e) pontja esetében pedig a 16. § (3) bekezdésében meghatározott szerv hozzájárulása szükséges."
(2) Az Utv. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban való személyazonosítás céljára adatot szolgáltathat az érintett polgár arcképmásáról és aláírásáról, valamint uti okmányának érvényességi idejéről.”
32. § A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Bv. tvr.) 74. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A kitiltott a kitiltás tartama alatt köteles a kitiltást elrendelő határozatot vagy annak hiteles kivonatát magánál tartani, és ha a rendőrség igazoltatja, a határozatot a személyazonosító igazolvánnyal együtt bemutatni.”
33. § A Bv. tvr. 96. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
/A pártfogolt köteles: /
“f) a pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogó felügyeletet elrendelő határozatot magánál tartani, és ha a rendőrség igazoltatja, a határozatot a személyazonosító igazolvánnyal együtt bemutatni.”
34. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüavtv.) 3. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő új l) ponttal egészül ki:
/ E törvény alkalmazásában /
“i) adatkezelő: a betegellátó, az intézményvezető és az adatvédelmi felelős;”
“l) adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából az egészségügyi és személyazonosító adatok feldolgozását végzi.”
(2) Az Eüavtv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az egészségügyi ellátó hálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésére - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - jogosult
a) a betegellátó,
b) az intézményvezető, valamint
c) az adatvédelmi felelős.”
(3) Az Eüavtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“6. § Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése és feldolgozása során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.”
(4) Az Eüavtv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az adatkezelő - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, továbbá az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani.”
(5) Az Eüavtv. 10. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A 4. § (1) bekezdése szerinti célból történő adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az egészségügyi ellátóhálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbíthatók, illetve összekapcsolhatók.”
(6) Az Eüavtv. 10. §-ának (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A 4. § (1) bekezdése szerinti adatkezelés és adatfeldolgozás esetén az érintett betegségével kapcsolatba hozható minden olyan egészségügyi adat továbbítható, amely a gyógykezelés érdekében fontos, kivéve, ha ezt az érintett írásban kifejezetten megtiltja.”
(7) Az Eüavtv. 30. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a második mondatból a “(2) bekezdés kivételével” szövegrész helyébe a “(3) bekezdés kivételével” szövegrész lép:
“(1) Az egészségügyi dokumentációt - a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételek, valamint a (7) bekezdés kivételével - az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni.”
(8) Az Eüavtv. 30. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(6) bekezdések számozása (3)-(7) bekezdésre változik:
“(2) Képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvétel esetén az arról készített leletet kell - a felvétel készítésétől számított - legalább 30 évig megőrizni.”
(9) Az Eüavtv. 32. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/Az intézményvezető tevékenysége során /
“b) ellenőrzi az adatkezelők és adatfeldolgozók adatkezeléssel, illetve adatfeldolgozással összefüggő tevékenységét,”.
“d) biztosítja az adatkezeléssel és adatfeldolgozással foglalkozó személyek adatkezelési oktatását,”.
35. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A bérlő a közüzemi vízfogyasztásért és csatornahasználatért díjmegtérítést köteles fizetni. A díjmegtérítés mértékében a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződésben állapodnak meg. Az önkormányzat tulajdonában és az állami szervek vagyonkezelésében lévő lakások, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek díjmegtérítésre vonatkozó általános szabályait a Kormány, a részletes szabályokat az önkormányzat, illetőleg a bérbeadás feltételeinek megállapítására jogosult miniszter rendeletben állapítja meg.”
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
36. § A települési önkormányzat jegyzője az érintett személy egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén végzi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmének átvételével, a kérelmező jogosultságának és személyazonosságának megállapításával, valamint a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.
37. § Az Nytv. 9. §-ának (3) bekezdésében felsorolt 2001. január 1-jét megelőzően keletkezett papíralapú okmányokat a központi hivatal 2010. január 1-jéig megőrzi. Ezt követően az iratokat a levéltárra vonatkozó rendelkezések szerint kell selejtezni.
38. § (1) Ez a törvény - a (2) - (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Nytv. 47. §-a (1) bekezdésének a) pontjából az “átmeneti” szövegrész hatályát veszti.
(2) E törvény 8-9. §-ai, 11-12. §-ai, 14. §-a, 17. §-ának (4)-(5) bekezdése, 18. §-ának (2) és (4) bekezdése, 20. §-ának (2) bekezdése, 22-25. §-ai, valamint 28-33. §-ai és 36. §-a 2000. január 1-jén lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg az Nytv. 14. §-ának f) és m) pontja, valamint a Szaz. tv. 29. §-ának (3) bekezdése, továbbá a Bv. tvr. 94. §-ának (2) bekezdéséből a “bejegyzi a pártfogolt személyi igazolványába az intézkedéssel kapcsolatos rendelkezéseket” szövegrész és a Bv. tvr. 103. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(3) E törvény 10. §-a, 13. §-a 15-16. §-ai, 17. §-ának (1)-(3) bekezdései, 18. §-ának (1) és (3) bekezdése, 19-a, 20. §-ának (1) bekezdése, 21. §-a, továbbá 26. §-a és 37. §-a 2001. január 1-jén lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti e törvény 36. §-a, továbbá az Nytv. 3. §-ának (1) bekezdéséből a “települési (fővárosi kerületi), területi és központi szinten működő” szövegrész, a Nytv. 7. §-ának (1) bekezdése, továbbá a Nytv. 8. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja és 11. §-ának (2), (4) és (5) bekezdése.
(4) E törvény 35. §-a a kihirdetése napján lép hatályba.
I N D O K O L Á S
a polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közigazgatás korszerűsítése, valamint a bűnmegelőzés és a bűnüldözés hatékonyságának javítására irányuló törekvés - figyelemmel a hatósági okmányok közhitelességéhez fűződő társadalmi érdekekre - indokolttá teszi a személyes adatok kezelésére vonatkozó alapvető törvényi szabályozás felülvizsgálatát.
Ennek keretében kerül sor a törvényjavaslatban (a továbbiakban: Javaslat) foglalt törvényi szabályok módosítására.
I.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) hatályba lépése óta az információ technológia fejlődése lehetővé tette, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos döntések meghozatala és azok technikai végrehajtása mind szervezetileg, mind technikailag elkülönüljön. Ez a körülmény azonban a felelősségi viszonyok átalakulását is jelenti, ami szükségessé teszi az adatfeldolgozó fogalmának és felelősségének önálló meghatározását.
Az Európai Unió Tanácsának 95/46/EC Irányelve “Az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelméről és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról” egyértelmű definíciót tartalmaz az adatkezelő és az adatfeldolgozó fogalmának elhatárolására, valamint külön rendelkezéseket fogalmaz meg az adatfeldolgozó felelősségének meghatározására.
A Javaslat- az Avtv. módosulása útján - e szabályokat rögzíti anélkül, hogy a törvény szerves egysége és logikája megbomlana.
II.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 1992. november 30-án lépett hatályba.
Az Nytv. - az európai jogi szabályozás adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe véve - szabályozta a személyi adat- és lakcímnyilvántartás működésének törvényes feltételeit, ennek keretében a nyilvántartás elveit, hatályát, szervezetét, adatgyűjtési és adatszolgáltatási rendszerét.
Az Nytv. alapvető rendelkezései - a hatálybalépésétől szükségessé vált módosításoknak az 1995. évi XLVIII. törvénnyel, valamint az 1996. évi XX. törvénnyel történt megvalósításával - beváltak.
Az Nytv. jelenlegi módosítását a következő tények és körülmények indokolják:
A Kormány - a 2205/1997. (VII. 16.) Korm. határozattal módosított - 2380/1996. (XII. 20.) Korm. határozatával új, korszerű okmánycsalád kidolgozásáról és bevezetéséről döntött.
Az okmánykorszerűsítés tárgyát a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozó biztonsági okmányok a személyazonosságot igazoló-, az úti-, gépjárművezetői-, valamint a gépjármű-azonosító okmányok képezik.
A korszerűsítés során biztonságosabb okmányokkal kell felváltani a korábban rendszerbe állított okmányokat, és olyan igazgatási, illetőleg informatikai rendszert szükséges kiépíteni, amely alkalmas az okmány használat jogosságának ellenőrzésére, valamint a visszaélések megakadályozására.
A 2205/1997. (VII. 16.) Korm. határozat 5. pontjának a) alpontja rendelkezett arról, hogy az okmányokkal kapcsolatos lakossági ügyintézésnek decentralizáltan, körzetközponti illetékességgel kell megvalósulnia.
A Kormány intézkedése alapján három alternatívát kellett megvizsgálni: az okmányiroda a városi rendőrkapitányságon, a közigazgatási hivatal városi kirendeltségein, vagy a városi önkormányzat polgármesteri hivatalban valósuljon-e meg. A vizsgálat alapján az okmányirodákat a városi (fővárosi kerületi) önkormányzatok jegyzőinél célszerű elhelyezni. Az okmányirodák kijelölésére, illetékességi területük megállapítására a Kormány kap felhatalmazást.
A vonatkozó kormányhatározatban megfogalmazottak szerint az útlevél, a személyazonosító igazolvány, a jármű-vezetői engedély előállítását és a személyazonosító adatok kitöltését országos szinten, központosítottan; az egyéb okmányok előállítását és kiadásának rendjét pedig a biztonsági és gazdaságossági szempontok figyelembevételével decentralizáltan kell kialakítani. A korszerű okmánycsalád bevezetéséhez kapcsolódó kitöltési rendszer lehetővé teszi az adatokhoz való gyors hozzáférés eszközrendszerének megteremtését mindazon államigazgatási, rendvédelmi, határőrizeti és külügyi szerveknél, amelyeknek az okmányokkal kapcsolatosan jogszabályban meghatározott feladatuk van.
A Belügyminisztérium a technológiailag megújított útlevelek bevezetésével olyan előkészítő munkát folytatott, melynek eredményeképpen nemcsak a tömegesen lejáró úti okmányok érvényesítését, hanem a korszerűbb okmányok rendszerbeállítását is megalapozta. (Ez tette lehetővé a gépjármű bűnözés további csökkentése, illetőleg a polgárok vagyon biztonságának növelése érdekében a törzskönyv 1999. január 1-jei bevezetését is. )
Jelenleg a polgárok egyes okmányaikat különböző hatóságoknál (pl. rendőrségnél), adott esetben eltérő ügyfélfogadási időben, más-más kérelem kitöltésével és különféle mellékletek csatolásával szerezhetik be.
Az okmány-kitöltés új rendszerében, az okmányirodák létrehozása után a modern, digitalizált fénykép-előállítási és adat-feldolgozási technológia bevezetése feleslegessé teszi a fényképek és az igénylő lapok beszerzését, a kitöltés zárt rendszerű működési modellje pedig növeli a megbízhatóságot, és lerövidíti az ügyintézési időt is. A személyazonosító igazolvány kiadásával kapcsolatos rendőrségi feladatok megszűnnek.
Előnye még a rendszernek, hogy
· megfelel azoknak a biztonsági követelményeknek, amelyeket az európai uniós gyakorlathoz való közeledés folyamatában érvényesíteni kell;
· a jelenleginél hatékonyabban és gazdaságosabb feltételek mellett állíthatók ki a rendszerbe integrált okmányok;
· az okmányok közhitelessége fokozható és az okmányokkal való visszaélés hatékonyan megelőzhető.
Az új, nemzetközi követelményeknek megfelelő okmánycsalád említett, kiemelt biztonsági okmányainak meghatározó szerepe és jelentősége van a korszerűsítés folyamatában. A további hatósági igazolványok kiállítását az egyes okmányok sajátosságainak, a megszemélyesítés biztonságának és gazdaságosságának figyelembevételével kell meghatározni. Ezért a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány - miként a jármű forgalmi engedély, határátlépési engedély stb. - kiállítására a körzetközponti feladatokat ellátó okmányirodán kerülhet sor.
A feladatok okmányirodákhoz való telepítését fokozatosan indokolt megvalósítani olyan módon, hogy az okmánykorszerűsítési program első lépcsőjeként 2000. január 1-jétől az útlevél, a személyazonosító igazolvány, a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, 2001. január 1-jétől a vezetői engedély, gépjármű törzskönyv és a forgalmi engedély, majd későbbiekben további okmányok ügyintézésével kapcsolatos feladatok lépcsőzetes telepítésével történjék.
Az okmányirodák alapvető feladata a belügyminiszter hatáskörébe tartozó okmányok esetében a személyazonosító adatok felvételezésére, ellenőrzésére, a személyazonosítás elvégzésére, a nyilvántartások (helyben keletkezett adatokkal történő) javítására, kiegészítésére, az adatszolgáltatásra, egyes okmányok kitöltésére és a helyi okmánytár kezelésére terjedne ki.
Az okmánycsaládba tartozó okmányok kiadására és a használatuk ellenőrzésére irányuló eljárások során igénybe vehető alapnyilvántartás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása. Az előzőekben ismertetett célok megvalósíthatósága érdekében indokolt
· átalakítani és megújítani a nyilvántartás szervezeti, illetőleg informatikai rendszerét. Ennek keretében megszüntetni az adatállomány helyi, területi és központi szervek közötti megosztottságát, továbbá újra szabályozni a nyilvántartási szervek adatkezelési jogosultságát, hatáskörét és illetékességét;
· az új okmányok kiadásával összefüggő eljárási rend alapvető szabályainak megállapítása. Ennek keretében új intézményrendszerként a körzetközponti feladatokat ellátó okmányirodák létrehozásának megalapozása.
· A nyilvántartás szolgáltató képességének javítása, a nyilvántartás alapjait képező - jelenleg döntően papíralapú, csak manuálisan kezelhető - okiratok és fényképek elektronikus iratként, számítógépes adathordozón való tárolása.
III.
A Javaslat a személyazonosításra alkalmas okmányok közül csak egy okmány kiváltását teszi kötelezővé, ezáltal megszűnik a személyazonosító igazolvány kiváltás általános kötelezettsége. A lakcím igazolására a továbbiakban a személyi azonosítót tartalmazó hatósági igazolvány szolgál. Emiatt szükséges módosítani a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvénynek a személyi azonosítóról kiadásra kerülő hatósági igazolvány adattartalmára vonatkozó rendelkezéseit.
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása a személyazonosító igazolvány kötelező kiváltásának megszűnéséhez kapcsolódik, lehetővé téve az útlevél nyilvántartásban kezelt fényképnek a személyazonosítás céljára történő felhasználását.
Az okmánykorszerűsítési program végrehajtására vonatkozó kormányhatározatban megfogalmazott célok eléréséhez tervezett egyik legfontosabb eszköz a közigazgatás profiltisztítása, az igazgatási és szolgáltatási tevékenységek szétválasztása, a jogi környezet megteremtése, amely decentralizált adat-felvételezést és jogosultság ellenőrzést (körzetközponti okmányirodák), valamint központi adatkezelést (központi hivatal) eredményez.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. Fejezet
Az 1-7. §-okhoz
A Javaslat egyértelműen meghatározza az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogosítványait és felelősségét, valamint azt, hogy az érintettel szemben az adatkezelő tartozik kártérítési felelősséggel, természetesen azzal a megszorítással, hogy azt a polgári jog szabályai szerint átháríthatja az adatfeldolgozóra.
A hatályos Avtv. fogalom-meghatározása a gyakorlatban gondot okozott, hiszen a konkrét hatósági jogosítványokkal rendelkező szervezetet fogalmilag nem választotta el az adatfeldolgozó szervezettől, amely pedig ténylegesen hatósági jogkört nem gyakorolt és szervezetileg is jól elkülönült. Az adatkezelő felelőssége eddig is abban állt, hogy az adatkezelő által hozott hatósági döntések technikai végrehajtásáról gondoskodott. A fogalmak Avtv.-ben történő elválasztása tiszta jogi és felelősségi viszonyokat teremt. A módosítás továbbá az adatfeldolgozóra vonatkozóan is tartalmazza az érintett tájékoztatásának kötelezettségét, valamint az adatfeldolgozót illetően az adatvédelmi biztos részére történő bejelentési kötelezettséget.
II. Fejezet
A 8-9.§-okhoz
A Javaslat alapján - a nyilvántartás átalakítása és megújítása keretében - megszűnik az adatállomány helyi, területi és központi szervek közötti megosztása.
A törvény tárgyi hatálya a Javaslat szerint már nem csupán a személyazonosító igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárásra, hanem a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson alapuló egyéb, személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló okmányok kiadásával összefüggő eljárásokra is kiterjed. (Ilyen okmányok az útlevél, a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, 2001. január 1-től a vezetői engedély, a gépjármű törzskönyv és a forgalmi engedély.)
A 10-11. §-okhoz
A Javaslat az értelmező rendelkezések körében pontosítja az archív adatok fogalmát. Ezen túlmenően a törvény alkalmazása szempontjából nélkülözhetetlen a “személyi azonosító”, valamint az “okmányazonosító” meghatározása, amelyet a hatályos törvény fogalomrendszerbe kell illeszteni.
A 12-17. §-okhoz
A nyilvántartás szervezetében, a hatásköri és illetékességi szabályok tekintetében a Javaslat lényeges változásokat tartalmaz. Megszűnik a nyilvántartás területi tagozódása, egyidejűleg az egységes nyilvántartáshoz kapcsolódó igazgatási feladatok központi, területi és helyi megosztása átalakul.
1. Az egyes hatáskörök címzettjei első helyen a települési önkormányzatok jegyzői. A jegyzők hatáskörének megváltozását a kormányrendeletben kijelölt - körzetközponti feladatokat ellátó - okmányirodák létrehozása alapozza meg. A kijelölt települési önkormányzatok polgármesteri hivatalainak részeként okmányirodák jönnek létre. A hagyományos jegyzői feladatokhoz képest ezek az okmányirodák - a városi (fővárosi kerületi) jegyzőkhöz telepítve - speciális feladatokat látnak el a jövőben. Ezért a jegyzők között a hatásköröket meg kell osztani.
A decentralizáltan megvalósuló lakossági ügyintézés a rendszerbeállított, biztonságos okmányok tekintetében - korszerű informatikai rendszer kiépítése mellett - alkalmas az okmányhasználat jogosságának ellenőrzésére és a visszaélések megakadályozására is.
A digitalizált fénykép- előállítás és a korszerű adat-feldolgozási technológia feleslegessé teszi a fényképek és az igénylőlapok beszerzését, hiszen mindez egy helyen, megbízhatóan, az ügyintézési határidőt lényegesen lerövidítve megtörténik az okmányirodákban.
Jelentős előrelépés, hogy a jövőben a személyazonosító igazolvány kiadásával kapcsolatos rendőrségi feladatok megszűnnek, e hatáskör az okmányirodákhoz kerül, amely első fokon jár el.
2. A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője biztosítja a nyilvántartással kapcsolatos technikai feltételeket, közreműködik az adatkezelés és adatszolgáltatás megszervezésében. A közigazgatási hivatal vezetője - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - másodfokon dönt azokban az ügyekben, amelyekben első fokon a jegyző járt el.
3. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás országos illetékességgel eljáró szerve a központi hivatal. A hivatalt továbbra is a belügyminiszter irányítja, feladat- és hatásköreit a Javaslat módosítja.
A hivatal feladatai között a Javaslat az eddig kormányrendeletben meghatározott adatkört törvényi szintre emeli. Ennek megfelelően a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának ténye mellett a törvény sorolja fel az elvétel, illetőleg a bevonás indokait.
A 18. §-hoz
A nyilvántartás adatköre a Javaslat szerint bővül a házasságkötés helyére utaló adattal, illetőleg az okmányazonosítóval. A Javaslat a nyilvántartás adattartalmát érintően a Nytv. hatálybalépést követő jogszabály módosításokat tükröző pontosításokat is tartalmaz.
A 19-23. §-okhoz és a 26. §-hoz
A személyes adatok kezelésével összefüggő törvényi szintű szabályozási igény az, hogy pontosan meg kell határozni - a nyilvántartás adattartalma mellett - az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket is.
A Javaslat az adatszolgáltatás helyett azt is lehetővé teszi, hogy bármely kérelmező számára a nyilvántartás illetékes szerve kapcsolatfelvétel céljából tájékoztatást nyújtson.
Ha bárki egy általa megjelölt személyt vagy személyi kört keres, a nyilvántartás szerve a keresett személyt értesíti, és írásos hozzájárulását kéri név- és lakcímadatának a kérelmező rendelkezésére bocsátásához; vagy a keresett személyt arról értesíti, hogy vele a kapcsolatot fel kívánják venni és a kérelmezőt közvetlenül keresse meg.
A 24. §-hoz
A Javaslat alapján a személyazonosító igazolvány adattartalma megváltozik, az általános kiváltási kötelezettség megszűnik.
A polgár a személyazonosságát ezentúl nem csak a személyazonosító igazolvánnyal, hanem minden egyéb olyan hatósági igazolvánnyal (pl.: útlevéllel) is igazolhatja, amely tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat.
A polgár akkor és csak akkor köteles a személyazonosító igazolvány kiváltására, ha nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal.
A 25. §-hoz
A Javaslat e helyütt az ún. “adatszolgáltatási nyilvántartásról” rendelkezik, azaz nyilvántartási kötelezettséget ír elő arról, hogy okmány-nyilvántartásonként kik jogosultak az adatokhoz hozzáférni.
A 27. §-hoz
A hatályos Nytv. 47. §-ában foglalt felhatalmazó szabályokat a Javaslat az okmányirodák létrehozásával és hatáskörük megállapításával összefüggésben, illetőleg az adatszolgáltatásért és tájékoztatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének rendeleti megállapítása miatt pontosítja.
III. Fejezet
A 28-30. §-okhoz
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosításával a Javaslat - figyelemmel a személyazonosító igazolvány általános kiváltási kötelezettségének megszűnésére és arra, hogy a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a polgár érvényes lakcím adatát - kiegészíti a hatósági igazolvány adattartalmát.
A személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány formáját a Javaslat szerint úgy kell kialakítani - pl.: kétoldalú okmány formájában -, hogy a személyi azonosító és a lakcím adat egyidejűleg nem váljon megismerhetővé.
A 31. §-hoz
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény alapján az utazási korlátozás hatálya alatt álló állampolgár kérelmére meghatározott időtartamú külföldre utazást lehet engedélyezni. Ahhoz, hogy az útlevélhatóság az engedélyt kiadja, a törvényben meghatározott szerv hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást adó szervek pontosítását végzi el a Javaslat.
A Javaslat továbbá lehetővé teszi, hogy az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás részére az érintett polgár arcképmásáról, aláírásáról és az úti okmány érvényességi idejéről adatot szolgáltasson a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljáráshoz.
A 32-33. §-okhoz
A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. módosításával a Javaslat kötelezővé teszi, hogy a kitiltott, illetőleg a pártfogolt a kitiltás vagy a pártfogó felügyelet tartama alatt az elrendelő határozatot (vagy a kitiltást elrendelő határozat hiteles kivonatát) magánál tartsa, és igazoltatás esetén a személyazonosító igazolvánnyal együtt bemutassa.
A 34. §-hoz
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosítása a Javaslat szerint tartalmi megkülönböztetést tesz az adatkezelő és az adatfeldolgozó között. Ezért az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény pontosítása is szükségessé vált. A pontosításon túlmenően a Javaslat egyértelműen szabályozza az egészségügyi dokumentációk köréből a képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvétel tekintetében az arról készült lelet megőrzési idejét.
A 35. §-hoz
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerint a bérlő a közüzemi vízfogyasztásért és csatornahasználatért díjmegtérítést köteles fizetni. Az önkormányzat tulajdonában és az állami szervek vagyonkezelésében lévő bérlemények díjmegtérítésére vonatkozó szabályokat rendeleti szinten kell megállapítani, ezért a Javaslat pótolja a szükséges felhatalmazó szabályokat.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
A 36-38. §-okhoz
Az átmeneti és a hatálybalépésre vonatkozó rendelkezések általános szabályain túl a Javaslat az okmányirodák felállítása, működésük megkezdése tekintetében, továbbá az egyes okmányokkal kapcsolatos hatáskörök gyakorlásának szempontjából eltérő szabályokat, hatálybaléptetési időpontokat állapít meg.