MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

 

 

 

 

 

 

 

T/1090. Számú

 

Törvényjavaslat

 

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló
l993. évi III. törvény módosításáról

 

 

 

 

 

 

 

 

Előadó: Harrach Péter

Szociális és családügyi

miniszter

 

 

 

Budapest, l999. április

 

 

1999. évi ......... törvény

 

 

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

szóló 1993. évi III. törvény módosításáról

 

 

1. §

 

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

"(3) E törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak az intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző és a képesítési előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat."

 

2. §

 

(1) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja a “nyugdíjjárulékkal,” szövegrészt követően a “magánnyugdíjpénztári tagdíjjal” szövegrésszel egészül ki.

 

(2) Az Szt. 4. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

 

[E törvény alkalmazásában]

 

“ m) fenntartó:

 

ma)

az államigazgatási szerv, a helyi önkormányzat, és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),

mb)

a természetes személy, jogi személy - ide nem értve az ma) pontban megjelölt szervet -, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervei (a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó)

ha az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint szociális intézményt létesít és működtet.”

 

(3) Az Szt. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(5) Ahol e törvény jövedelmet említ, a nevelési ellátást, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget  annak a személynek a saját jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.”

 

3. §

 

Az Szt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“6. §  A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte."

 

4. §

 

Az Szt. a következő 20/A. §-sal egészül ki:

 

“20/A. § (1) Állami fenntartó által működtetett intézmény (a továbbiakban: állami fenntartású intézmény) esetén, ha az intézményvezető férőhely hiányában az ellátásra vonatkozó igényt nem teljesíti, úgy a kérelmet, beutaló határozatot nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás célja az igények teljesítési sorrendjének megállapíthatósága.

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

 

a) a kérelem beadásának, a beutaló határozat közlésének időpontját,

b) a kérelmező személyazonosító adatait,

c) a kérelmező lakó-, illetve tartózkodási helyét,

d) a tartásra köteles személy, illetve törvényes képviselője természetes személyazonosító adatait.

 

(3) A nyilvántartott igények teljesítésének indokoltságát évente vizsgálni kell. A vizsgálatot, ha az intézményi jogviszony keletkezését

a) az intézményvezető döntése alapozza meg, az intézményvezető,

b) beutaló határozat alapozza meg, az intézményvezető megkeresése alapján a beutaló önkormányzat

 

végzi el.

 

(4) A nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény teljesül. "

 

5. §

 

Az Szt. 34. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

 

"(4) A jövedelempótló támogatás folyósítása a szünetelésre okot adó körülmény fennállásáig, de legfeljebb - az (5) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - huszonnégy hónapig szüneteltethető.

 

(5) Ha a jövedelempótló támogatás folyósítása a gyermekgondozási segély igénybevétele miatt szünetel, a szünetelés időtartama legfeljebb harminchat hónap.

 

(6) Ha a szünetelés oka megszűnik és a támogatás folyósításának a feltételei fennállnak, a támogatást - figyelemmel a 33. § (3) bekezdésében foglaltakra is - tovább kell folyósítani."

 

6. §

 

Az Szt. 34/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(3) Amennyiben a folyósítás szüneteltetésére az (1) bekezdésben foglalt ok miatt kerül sor, a támogatás szüneteltetésének időtartama hat hónap. Ezen időtartam mindaddig meghosszabbodik, amíg a munkanélküli nem kéri az ellátás továbbfolyósítását. Ezt követően az önkormányzat felülvizsgálja, hogy

a)  a munkanélküli együttműködőnek minősül-e, továbbá

b)  a  jövedelempótló  támogatás  továbbfolyósításának  feltételei fennállnak-e.

Az önkormányzat a felülvizsgálat eredményétől függően dönt az ellátás továbbfolyósításáról.”

 

7. §

 

(1) Az Szt. 35. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

 

”(2) Ha az ellátást az önkormányzat megállapítja, a jegyző a határozat egy példányát nyolc napon belül megküldi a munkanélkülit nyilvántartó munkaügyi központnak.”

 

(2) Az Szt. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

”(3) A támogatás megszüntetéséről, illetve szüneteltetéséről - a szüneteltetés okának feltüntetésével - az önkormányzat dönt, és döntéséről az önkormányzat jegyzője nyolc napon belül értesíti a (2) bekezdés szerinti munkaügyi központot.”

 

8. §

 

(1) Az Szt. 37/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(3) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki

a) a jövedelempótló támogatás folyósításának időtartamát kimerítette, vagy

b) jövedelempótló támogatásban nem részesült, de igazolja, hogy a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző három évben az illetékes munkaügyi központtal legalább két év időtartamig együttműködött

 

és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve azt a nem rendszeres munkavégzéssel járó keresőtevékenységet, amelynek havi ellenértéke nem éri el a jövedelemmel nem rendelkező munkanélkülit megillető jövedelempótló támogatás összegének ötven százalékát.”

 

(2) Az Szt. 37/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

 

“(5) A rendszeres szociális segély iránti kérelem a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának kimerítésétől számított tizenkettő hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap.”

 

9. §

 

Az Szt. 37/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszűntetésétől számított harminchat hónapon belül ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmező munkanélküli járadékra jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételei egyébként fennállnak.”

 

 

10. §

 

(1) Az Szt. 37/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(1) Az önkormányzat rendelete az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a családsegítő szolgálattal vagy a kijelölt szociális intézménnyel való együttműködési kötelezettséget írhat elő, amennyiben az önkormányzat rendelkezik az ehhez szükséges intézményi feltételekkel. Együttműködésen az ellátásban részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó programban történő részvételt kell érteni.”

 

(2) Az Szt. 37/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

 

“(3) Az együttműködés keretében végzett közcélú munkajellegű tevékenységért díjazás jár.”

 

(3) Az Szt. 37/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

 

“(5) Az együttműködésre kijelölt családsegítő szolgálat vagy szociális intézmény és a segélyben részesülő személy írásban megállapodik az együttműködés tartalmáról.”

 

11. §

 

Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk.  685. § b) pont], ha

a) önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló súlyos fogyatékos személy, vagy

b) tartósan beteg 18 év alatti személy

 

gondozását, ápolását végzi.”

 

12. §

                                                      

Az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése a következő c)-d) ponttal egészül ki:

 

[Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha]

 

“c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója;

d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja."

 

13. §

 

Az Szt. 44. §-ának (3) bekezdése a “nyugdíjjárulék” szövegrészt követően “ és magánnyugdíjpénztári tagdíj” szövegrésszel egészül ki.

 

14. §

 

Az Szt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“48. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

 

(2) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül kell bejelenteni.

 

(3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

 

(4) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el."

 

15. §

 

Az Szt. 57. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

 

“(2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást

a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény;

b) a rehabilitációs intézmény;

c) a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény);

d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény);

e) a nappali ellátást nyújtó intézmény;

f) az egyéb speciális szociális intézmény

 

nyújtja.

 

(3) A (2) bekezdés  a), b) és d) pontjaiban meghatározott intézmény legalább tíz fő, legfeljebb azonban százötven fő ellátását biztosítja.”

 

16. §

 

Az Szt. a következő 57/A. §-sal egészül ki:

 

“57/A. § (1) A települési önkormányzat az időskorúak nappali ellátásának biztosítására gondozási központot működtethet.

 

(2) A gondozási központ olyan önálló, nappali ellátást nyújtó intézmény, amely

a) az idősek klubjának feladatait,

b) az étkeztetést, a házi segítségnyújtást,

c) az ellátási területen jelentkező gondozási igények felmérését, a gondozás megszervezését,

d) a nappali ellátást nyújtó egyéb intézmények tevékenységének összehangolását

 

végzi.

 

(3) Az önkormányzat rendelete a gondozási központ részére a (2) bekezdésben meghatározott feladatokon túl egyéb gondozási feladatok ellátását is előírhatja.”

 

17. §

 

Az Szt. 58. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók a személyes gondoskodást nyújtó, normatív állami hozzájárulást igénybe vevő nem állami fenntartókra is.”

 

18. §

 

Az Szt. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

"(2) 600 lakosnál kisebb településen, illetve külterületi lakott helyen az egyes alapellátási feladatok falugondnoki szolgálat keretében is elláthatók. A települési önkormányzat a falugondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok körét, valamint a falugondnok által ellátandó egyéb szolgáltatási feladatokat és azok mértékét rendeletben állapítja meg."

 

19. §

 

Az Szt. 64-65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“64. § A családsegítő szolgáltatás célja a települési önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

 

65. § (1) A települési önkormányzat a családsegítő szolgáltatás (2)-(4) bekezdésben megjelölt feladatait családsegítő szolgálat működtetésével, vagy más személyes gondoskodást nyújtó intézmény keretében annak önálló szakmai egységeként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával látja el (a továbbiakban együtt: családsegítő szolgálat).

 

(2) A családsegítő szolgálat a megelőző tevékenységek körében

a) figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagyszámban előforduló, az egyén és család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé;

b) veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, a gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben.

 

(3) A családsegítő szolgálat az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, valamint az egyén és a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében

a) tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról;

b) szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt;

c) segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében;

d) meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében;

e) családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását;

f) ellátja a 37/C. §-ban megjelölt együttműködési kötelezettségből fakadó feladatokat.

 

(4) A családsegítő szolgálat egyéb feladatai:

a)  elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket;

b) kezdeményezi a települési önkormányzatnál

ba)  

az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás, szolgáltatás helyben történő megszervezését,

bb)

új szociális ellátások bevezetését,

bc)

egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek e törvényben meghatározott vagy más speciális ellátását.

 

(5) A családsegítő szolgálat a (3) bekezdés d) és e) pontjaiban meghatározott tevékenységét az egyénre, családra vonatkozóan elkészített gondozási terv alapján, személyes kapcsolat keretében végzi.

 

(6) A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

 

(7) A családsegítő szolgálat együttműködik a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott intézményekkel, személyekkel, összehangolja tevékenységüket a jelzett probléma megoldása érdekében.”

 

20. §

 

Az Szt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“ 67. § (1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni.

 

(2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona.”

 

21. §

 

Az Szt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“69.§ (1) A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.

 

(2) Enyhe értelmi fogyatékos kiskorú csak kivételes esetben helyezhető el a fogyatékos személyek otthonában.”

 

22. §

 

Az Szt. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“70. § (1) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását.

 

(2) A fogyatékos gyermekek esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan - a külön jogszabályban foglaltak szerint - biztosítani kell  a korai fejlesztést és gondozást, öt éves kortól a fejlesztő felkészítést,  valamint az iskolai tanulmányok folytatásának segítését.

 

(3) A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított legyen. A fogyatékos személy részére biztosítani kell - a fogyatékosságának megfelelő - szinten tartó, képességfejlesztő, munkajellegű foglalkoztatást, továbbá sport- és szabadidős tevékenység végzését is.

 

(4) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten rehabilitációs részleg is működtethető, feltéve, hogy az a külön jogszabályban meghatározott tárgyi és személyi feltételeknek egyébként megfelel.”

 

23. §

 

Az Szt. a következő 71/A. §-sal egészül ki:

 

“71/A. § A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik,  aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul.”

 

 

 

 

24. §

 

Az Szt. IV. Fejezete III. címének “Ápolást, gondozást nyújtó intézmények” alcíme a következő 71/B. §-sal egészül ki:

 

“71/B. § A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.”

 

25. §

 

Az Szt. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(2) Rehabilitációs intézmény

a) a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek,

b) a fogyatékosok,

c) a hajléktalanok

 

 rehabilitációs intézménye.”

 

26. §

 

Az Szt. IV. Fejezete III. címének “Rehabilitációs intézmények” alcíme a következő 74/A. §-sal egészül ki:

 

“74/A. § A hajléktalanok rehabilitációs intézménye annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt.”

 

27. §

 

Az Szt. 75. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(2) Nappali ellátást nyújtó intézmény az idősek klubja, a fogyatékosok nappali intézménye, a szenvedélybetegek nappali intézménye, a pszichiátriai betegek nappali intézménye, továbbá a nappali melegedő.”

 

28. §

 

Az Szt. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(1) A nappali melegedő a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. A nappali melegedő feladata továbbá - utcai szociális munka keretében - az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérése, szükség esetén ellátásának kezdeményezése, illetve a szükséges intézkedés megtétele helyzete javítása érdekében.”

 

29. §

 

Az Szt. IV. Fejezete III. címének “Nappali ellátást nyújtó intézmények” alcíme a következő 79/A. §-sal egészül ki:

 

“79/A. § A pszichiátriai betegek nappali intézményében az a személy gondozható, aki

a) korábban pszichiátriai betegsége miatt gyógykezelés alatt állt, illetve akit pszichiátriai betegek intézményében gondoztak,

b) az a) pontban megjelölt intézményi kezelés, gondozás megelőzése miatt erre rászorul és napközbeni ellátása másképp nem oldható meg.”

 

30. §

 

Az Szt. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(1) Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátást biztosítanak.”

 

31. §

 

Az Szt. IV. Fejezetének III. címe a következő alcímmel és a 85/A. §-sal  egészül ki:

 

“Lakóotthonok

 

85/A. § (1) A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt befogadó intézmény, amely az ellátást igénybe vevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.

 

(2) A lakóotthonok típusai a következők:

a) a pszichiátriai betegek lakóotthona,

b) a fogyatékos személyek lakóotthona.

 

(3) A lakóotthonba az a személy helyezhető el, aki

a) önmaga ellátására részben képes és

b) lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem.

 

(4) A lakóotthonban elhelyezett személy részére szükség szerint étkezést, ruházattal, illetve textíliával való ellátást, mentális gondozást, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint az önálló életvitelhez szükséges feltételeket kell biztosítani.”

 

32. §

 

Az Szt. 88. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

 

“(3) A megyei önkormányzat a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével  - a szociális és családügyi miniszter előzetes véleménye alapján - az általa vagy a megye, főváros területén lévő települési önkormányzat által fenntartott ápolást, gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézmények közül módszertani feladatokat ellátó intézményt jelöl ki. A kijelölés öt évi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.

 

(4) A megyei, fővárosi módszertani intézmény feladata  a megye, főváros területén lévő helyi önkormányzat által fenntartott szociális intézmény szakmai munkájának segítése, a szociális intézmény ellenőrzésében való részvétel a külön jogszabályban meghatározottak szerint."

 

33. §

 

Az Szt. a következő 88/A. §-sal egészül ki:

 

“88/A. § (1) A szociális és családügyi miniszter a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével  - a fenntartó egyetértésével -  az ápolást, gondozást nyújtó, a rehabilitációs intézmények, illetve a szociális szolgáltatást alaptevékenységként végző, jogi személyiséggel rendelkező szervezetek közül országos, vagy regionális hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményt jelöl ki. A kijelölés öt évi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti módszertani intézmény a  személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások szervezésének és működtetésének hatékonyabbá tétele érdekében közreműködik az új ellátási formák és gondozási módszerek bevezetésének kidolgozásában és megvalósításában."

 

 

34. §

 

Az Szt. 92. §-ának (2) bekezdése a következő g)  ponttal egészül ki:

 

[Ha törvény másként nem rendelkezik, a helyi önkormányzat az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza]

 

"g) az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdéseket."

 

35. §

 

Az Szt. IV. Fejezete a következő V-VI. címmel egészül ki:

 

“V. cím

 

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának

feladat- és jogköre

 

92/A. § (1) A szociális intézmény működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket külön jogszabály határozza meg.

 

(2) A szociális intézmény a külön jogszabályban meghatározott működési engedély alapján végzi tevékenységét.

 

(3) A fenntartó köteles biztosítani a szociális intézmény folyamatos működésének feltételeit.

 

(4) A működést engedélyező szerv - a külön jogszabályban foglaltak szerint -  a szociális intézmény működési engedélyét visszavonja és az intézményt bezáratja, ha működése nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

 

92/B. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója

a) meghatározza az intézményi térítési díjat;

b) ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét;

c) jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a házirendet;

d) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét;

e) gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről;

f) az intézmény vezetője tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat;

g) gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításáról;

h) kikéri az ellátottak országos érdekképviseleti szervezete területileg illetékes szervének véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt. Lényeges döntéshozatalnak minősül különösen az intézmény megszüntetése, az intézményi típus, forma megváltoztatása.

 

(2) Az állami fenntartó a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, valamint a szakmai program jóváhagyását megtagadja, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a külön jogszabályban előírt feltételeknek.

 

(3) Az állami fenntartó ha az intézmény működésének ellenőrzése során jogszabálysértést állapít meg, intézkedik annak megszüntetéséről.

 

92/C. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény nem állami fenntartója a 92/B. § (1) bekezdésének a), e), f)  és h)  pontjaiban meghatározott feladatokon túl

a)  gondoskodik az intézmény szervezeti és működési szabályzatának szakmai programjának, szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében házirendjének elkészítéséről,

b)  biztosítja az intézmény gazdálkodásának és működésének törvényességét.

 

VI. cím

 

A működési nyilvántartás

 

92/D. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző és a képesítési előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy (a továbbiakban: személyes gondoskodást végző személy) a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai továbbképzésben vesz részt.

 

92/E. § (1) A személyes gondoskodást végző személy e törvényben meghatározott adatait működési nyilvántartásba kell venni.

 

(2) A működési nyilvántartás célja a személyes gondoskodást végző személy szakvizsgáztatásának, továbbképzésének megszervezése, valamint a képzési követelmények teljesítésének ellenőrzése.

 

(3) A szociális személyes gondoskodást végző személy esetében a működési nyilvántartást (a továbbiakban: szociális nyilvántartás) a Népjóléti Képzési Központ, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi személyes gondoskodást végző személy esetében a működési nyilvántartást (a továbbiakban: gyermekjóléti nyilvántartás) az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet vezeti.

 

92/F. § (1) A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a személyes gondoskodást végző személy neve (leánykori neve), születési helye és ideje, anyja neve;

b) a munkahely megnevezése és címe;

c) a személyes gondoskodást végző személy által betöltött munkakör megnevezése, a foglalkoztatás kezdő időpontja;

d) a megszerzett szakképesítés megnevezése, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése;

e) a jogszabály által előírt továbbképzés elvégzésének, illetve szakvizsga letételének adatai.

 

(2) A szociális, gyermekjóléti, továbbá gyermekvédelmi intézmény (a továbbiakban együtt: munkáltató) bejelenti a működési nyilvántartást vezető szervnek

a) a személyes gondoskodást végző személy foglalkoztatását az (1) bekezdésben megjelölt adatok közlésével, továbbá

b) a nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást.

 

(3) A munkáltató az adatbejelentést a foglalkoztatás megkezdésétől, illetőleg az adatváltozás időpontjától számított 30 napon belül teszi meg.

 

(4) A személyes gondoskodást nem intézményi keretek között végző személy adatainak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartására a (2) bekezdés  rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a munkáltató bejelentési kötelezettségének a személyes gondoskodást végző személy tesz eleget.

 

92/G. § (1) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, aki

a) elhunyt,

b) foglalkozása gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági határozat hatálya alatt áll.

 

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl törölni kell

a) a szociális nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akinek már nem áll fenn munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szociális intézménnyel;

b) a gyermekjóléti nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akinek  már nem áll fenn munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya  gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézménnyel.

 

92/H. § A működési nyilvántartásból adatok  a nyilvántartásba vett személy, a munkáltató, valamint a továbbképzést, szakvizsgáztatást szervező részére továbbíthatók.”

 

36. §

 

Az Szt. 93-94. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

 

“93. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az  ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

 

(2) Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet, az indítványt törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. Ha közöttük a kérelem, az indítvány kérdésében vita van, arról a gyámhivatal dönt.

 

(3) Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges.

 

94. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését

a) a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének határozata;

b) a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése;

c) a bírói ítélet;

d) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata (a továbbiakban a)-d) pont alattiak együtt: beutaló határozat);

e) az intézményvezető intézkedése;

f) a 94/D. § szerinti esetben a megállapodás

alapozza meg."

 

37. §

 

Az Szt. a következő 94/A-94/D. §-okkal egészül ki:

 

"94/A. § (1) Az állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről

a) a települési önkormányzat által fenntartott alap-, nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetében az intézményvezető,

b) a megyei, fővárosi önkormányzat által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében az ellátást igénylő lakóhelye szerinti települési önkormányzat képviselő-testülete,

c) a települési önkormányzat - ide nem értve a fővárosi önkormányzat - által fenntartott tartós bentlakásos intézmény esetében, ha a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető,

d) a Szociális és Családügyi Minisztérium által fenntartott szociális intézmény esetén az intézményvezető

 

dönt.

 

(2) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti esetben az intézményvezető írásban értesíti döntéséről  az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét.

 

(3) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (2) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó (önkormányzati intézmény esetén az önkormányzat képviselő-testülete) határozattal dönt a beutalás kérdéséről.

 

(4) A tartós bentlakásos intézménybe történő beutaló határozat tartalmazza

a) az ellátást nyújtó intézmény megjelölését,

b) az intézményi ellátás időtartamát (határozott vagy határozatlan idejű megjelölését),

c) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét.

A beutaló határozat egy példányának megküldésével az ellátást nyújtó intézmény vezetőjét is értesíteni kell.

 

94/B. § (1) Az állami fenntartású intézmény esetén, ha az intézményben történő felvételről az intézményvezető dönt, úgy az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével megállapodást köt. Az intézményvezető a megállapodást tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak.

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza

a) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét,

c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,

d) egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat.

 

(3) Az átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személlyel megállapodást akkor kell kötni, ha az ellátás időtartama a 30 napot meghaladja.

 

94/C. § (1) Az intézményvezető - a 20/A. §-ban foglaltak szerint - az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről.

 

(2) Az intézmény vezetője az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben, illetve a beutaló határozatban fel kell tüntetni.

 

(3) Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem, illetve beutaló határozat esetén az intézményvezető az igény kielégítésének sorrendjéről az intézmény orvosának és a fenntartó képviselőjének bevonásával dönt.”

 

94/D. § Nem állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről az intézményfenntartó vagy az általa megbízott személy és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt. A megállapodás a 94/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza még az ellátás

a) kezdetének időpontját,

b) megszüntetésének módjait.”

 

38. §

 

Az Szt. 95. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(2) A bentlakásos intézményi ellátás esetén az (1) bekezdés szerinti értesítés, illetőleg tájékoztatás tartalmazza”

 

39. §

 

(1) Az Szt. a következő 96/A. §-sal egészül ki:

 

“96/A. § (1) A tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében a megyei, fővárosi módszertani intézmény ismertetőt készít a megye, főváros területén működő szociális intézményekről. Az ismertető az intézmény székhelyét, telephelyeit, a szolgáltatások körét, valamint az intézménybe történő felvétel, illetve az elhelyezés körülményeire vonatkozó adatokat tartalmazza.

 

(2) A szociális intézmény a módszertani intézmény feladatának teljesítéséhez közli az (1) bekezdésben meghatározott adatokat."

 

40. §

 

Az Szt. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“97. § Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak. Egyébként a házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell arról, hogy az a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen.”

 

41. §

 

(1) Az Szt. 99. §-ának (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b) és c) pontok jelölése c) és d) pontokra módosul:

 

[Választás alapján az érdekképviseleti fórum tagjai]

 

“b) a fogyatékosság jellege szerinti országos érdekképviseleti szervezet területileg illetékes szervének képviselője.”

 

(2) Az Szt. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(3) A (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott tagok száma nem lehet kevesebb a c)-d) pont szerinti tagok összlétszámánál.”

 

42. §

 

Az Szt. 100-101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép,  egyidejűleg az Szt. a következő 102. §-sal egészül ki:

 

“100. § Az intézményi jogviszony megszűnik

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) a határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha e törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.

 

101. § (1) Az állami fenntartású intézményi jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

 

(2) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult

a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,

b) a házirendet súlyosan megsérti,

c) intézményi elhelyezése nem indokolt.

 

(3) Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.

 

(4) Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszony megszüntetésére az (1)-(2) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell, azonban a jogviszonyt a beutaló szerv határozata szünteti meg.

 

102. § A nem állami fenntartású intézmény esetén az intézményi jogviszony a 100. §-ban meghatározott eseteken túl a megállapodás bármelyik fél részéről történő felmondásával is megszűnik. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg."

 

43. §

 

Az Szt. 108-109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

"108. § (1) Ha az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozott időre szól, annak lejárta előtt az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete megvizsgálja, hogy az elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak-e. Ennek eldöntéséhez a jogosult kezelőorvosának szakvéleményét is ki kell kérni.

 

(2) Ha az intézményi elhelyezés feltételei nem állnak fenn, az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezést megszünteti, és erről a jogosultat, valamint a tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozót értesíti.

 

(3) Ha az  intézményi elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak, az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezést további egy évvel meghosszabbíthatja, vagy a jogosultat más, az állapotának megfelelő intézménybe helyezi át.

 

(4) Ha az intézményi jogviszonyt az intézményvezető intézkedése keletkezteti és a jogosult, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (2)-(3) bekezdésben meghatározott intézkedésével nem ért egyet, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. 

 

109. § (1)  Ha az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozatlan időre szól, vagy határozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam még nem telt el, akkor a más intézménybe történő áthelyezést a jogosult, törvényes képviselője, valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti.

 

(2) Az intézmény vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult

a)  egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre,

b)  az adott intézményben állapotára tekintettel tovább nem rehabilitálható,

c)  a házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az érdekképviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja.

 

(3) Ha az intézményi jogviszonyt

a) beutaló határozat alapozza meg, az áthelyezésről a beutaló önkormányzat képviselő-testülete határozattal dönt,

b) az intézményvezető intézkedése keletkezteti, az áthelyezéshez a jogosult, illetve törvényes képviselője és a másik intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges.

 

(4) A (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát is be kell szerezni. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést az önkormányzat képviselő-testülete megszünteti.

 

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a jogosultat egy intézményen belül másik szakosított ellátási formában kell gondozni."

 

 

44. §

 

(1) Az Szt. 112. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(2) A rehabilitációs intézménybe történő elhelyezésre vonatkozó kérelemhez, illetve a beutaló határozathoz csatolni kell”

 

(2) Az Szt. 112. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(3) A beutaló határozaton alapuló intézményi jogviszony esetén a rehabilitációs intézmény vezetője a (2) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát kérheti a megyei, fővárosi tisztifőorvos által kijelölt szakértői bizottságtól, ha az ügy összes körülményeire tekintettel az a véleménye, hogy a jogosult rehabilitációra nem alkalmas, vagy az elhelyezést más típusú intézményben kell biztosítani. A szakértői bizottság legalább négy tagból áll. Tagjai a megyei, fővárosi pszichiátriai szakfelügyelő szakfőorvos, a megyében, fővárosban működő rehabilitációs szakfőorvos, a megyei, fővárosi módszertani feladatok ellátására kijelölt, személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője, a fogyatékosság típusa szerinti szakgyógypedagógus.

 

(4) Ha a (3) bekezdésben foglaltak alapján a rehabilitációs intézmény vezetője a szakvélemény felülvizsgálatát kérte, a jogosult az intézményben csak ideiglenesen helyezhető el.  Vissza kell vonni a beutaló határozatot, illetve az ideiglenes elhelyezést meg kell szüntetni, ha a szakvélemény megállapítása során a szakértői bizottság az intézményi elhelyezés feltételeinek hiányát állapítja meg. Ebben az esetben az önkormányzat képviselő-testülete a kérelmező ellátását - állapotának megfelelő - más személyes gondoskodási formában biztosítja."

 

45. §

 

Az Szt. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

"113. § (1) A rehabilitációs intézményben elhelyezett jogosultak állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Ha a megállapodásban, a beutaló határozatban foglalt időtartam vagy  az elhelyezés öt éves időtartama eltelt, illetőleg pszichiátriai és szenvedélybetegek esetében, ha a jogosult kéri, a 112. § (3) bekezdésében meghatározott szakértői bizottság megvizsgálja a gondozás további szükségességét.

 

(2) A szakértői bizottság vizsgálatának eredményéről az intézmény vezetője a jogosultat, a törvényes képviselőjét, valamint az önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatja.

 

(3) Ha a szakértői bizottság véleménye alapján a jogosult rehabilitációs intézményben tovább nem gondozható vagy az elhelyezés feltételei már nem állnak fenn, az intézmény vezetője a (2) bekezdésben meghatározott személyeket, illetve szervet haladéktalanul tájékoztatja és

a)  a gondozás megszüntetését vagy

b)  a jogosult áthelyezését

kezdeményezi.

 

(4) Ha a megállapodásban, a beutaló határozatban vagy a 112. § (1) bekezdésében foglalt időtartam eltelt, a szakértői bizottság véleménye alapján azonban a jogosult további gondozása szükséges, az intézményvezető, az önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezés időtartamát meghosszabbíthatja."

 

46. §

 

Az Szt. V. Fejezetének II. címe a következő alcímmel és a 113/B-113/C. §-sal egészül ki:

 

“A fogyatékos személyek otthonára vonatkozó külön szabályok

 

113/B. § (1) A fogyatékos személyek otthonába felvett kiskorú ellátását, valamint gyógypedagógiai fejlesztését ellenőrizni kell. Ennek keretében a tanulási képességet vizsgáló és rehabilitációs bizottság - a külön jogszabályban foglaltak szerint -  felülvizsgálja a kiskorú fejlődését. A bizottság megküldi az intézmény vezetőjének a felülvizsgálat eredményét tartalmazó értékelését, amit a kiskorú ellátása, fejlesztő foglalkoztatása során figyelembe kell venni.

 

(2) A kiskorú szülei, illetve törvényes képviselője - évente legalább egyszer - tájékoztatást kap a gyermek állapotáról, fejlődéséről, egyéni fejlesztési tervéről. A szülők, illetve a törvényes képviselő számára biztosítani kell a foglalkozások látogatásának lehetőségét.

 

113/C. § (1) A fogyatékos személyek otthonában élő felnőtt személy állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A 112. § (3) bekezdése szerinti szakértői bizottság az ápoló, gondozó otthonban ellátott fogyatékos személy állapotát, annak változását öt évenként felülvizsgálja. A szakértői bizottság a felülvizsgálat eredményéről értesíti az intézmény vezetőjét, az ellátást igénybe vevő személyt, annak hozzátartozóját, törvényes képviselőjét.

 

(2) A fogyatékos személy állapotának vizsgálatát a más intézménybe történő áthelyezése előtt az (1) bekezdésben meghatározott időtartamtól függetlenül el kell végezni. Az új intézménybe kerülést követő fél éven belül az intézmény a fogyatékos személyről részletes gyógypedagógiai felmérést végez és ennek alapján elkészíti egyéni fejlesztési tervét.

 

(3) A felülvizsgálatra vonatkozó részletes szakmai szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”

 

47. §

 

Az Szt. 115. §-a (5) bekezdésének felvezető mondata  helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(5) A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha a kötelezett jövedelme”

 

48. §

 

(1) Az Szt. 117. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

 

[A személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások intézményi térítési díjának alapja]

 

“b) átmeneti, ápolást, gondozást nyújtó, továbbá rehabilitációs intézmény esetén az egy ellátottra jutó önköltség napi összege;

c) lakóotthoni ellátást nyújtó intézmény esetén az egy ellátottra jutó lakhatási költség napi összege, továbbá étkezés igénybevétele esetén az élelmezési térítés, valamint szolgáltatások igénybevétele esetén az egy ellátottra jutó összköltség napi összege.”

 

(2) Az Szt. 117. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d)  ponttal egészül ki:

 

[Az (1) bekezdésben meghatározott intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a jogosult havi jövedelmének]

 

"c) 50 %-át a lakóotthoni elhelyezést,

d)  80 %-át, a c)  pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést"

 

[nyújtó intézmények esetén.]

 

(3) Az Szt. 117. §-a (3) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(3) Ha a (2) bekezdés c)  vagy d) pontjában meghatározott intézményi ellátásban részesülő a havi jövedelméből nem tudja megfizetni az intézményi térítési díj mértékével azonos személyi térítési díjat, a fenntartó határozattal állapítja meg a személyi térítési díjat az alábbiak figyelembevételével:"

 

49. §

 

Az Szt. 117/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(2) Az (1) bekezdés szerinti egyszeri hozzájárulás összegének legalább negyven százalékát a fenntartó elkülönítetten kezeli. Az elkülönítetten kezelt összeg huszonöt százalékát a visszafizetési kötelezettség teljesítésére, hetvenöt százalékát a tárgyi személyi feltételek javítására, fejlesztésére kell fordítani.”

 

50. §

 

Az Szt. 124. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

 

“(6) Az önkormányzat a központi költségvetés részére a költségviselés arányában visszafizeti

a) a jogosulatlanul, illetve rosszhiszeműen igénybe vett pénzbeli szociális ellátás [17. § (1) bekezdés a) pontja], valamint

b) az időskorúak járadéka esetén hagyatéki teherként bejelentett ellátás összegének

 

megtérítésével befolyt összeget.”

 

51. §

 

Az Szt. 128. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

[Kötött felhasználású állami támogatásként a helyi önkormányzatok]

 

“a) címzett támogatást;”

 

[kaphatnak.]

 

 

 

52. §

 

Az Szt. 132. §-ának (2) bekezdése a következő e)-g) pontokkal egészül ki:

 

[Felhatalmazást kap a szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

 

“e) a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat,

f) a szociális szakképesítést szerzett személyek szakvizsgáztatására, valamint a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzésére vonatkozó szabályokat, ide nem értve a szakirányú továbbképzési szakokon folyó továbbképzést,

g) a fogyatékos személyek otthonában élő személyek állapotának felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat.”

 

Záró rendelkezések

 

53. §

 

(1) Ez a törvény a kihirdetés napját követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

 

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt.

 

a) 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában  “a házastársi pótlék, a házastárs után járó jövedelempótlék” szövegrész,

b) 4. §-ának (4) bekezdése

c) 33. §-a (2) bekezdésének második mondata,

d) 37/F. §-ában az “elszámolására” szövegrész,

e) 42. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az “ide nem értve a külön törvényben meghatározottak szerint megállapított gyermekgondozási segélyt.” szövegrész,

f) 42. §-ának (3) bekezdése,

g) 71. §-ában a “nem is rehabilitálhatóak” szövegrész,

h) 74. §-a (1) bekezdésében a “nem tanköteles enyhe és középsúlyos értelmi” szövegrész,

i) 88. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az "ennek keretében megbíz valamely ápolást, gondozást nyújtó vagy rehabilitációs intézményt e feladatok ellátásával." szövegrész,

j) 91. §-ának (2) bekezdése,

k) 96. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az “és átmeneti” szövegrész,

l) 105. §-ának (1) bekezdése,

m) 110. §-a,

n) 136. §-ának (3) bekezdése

 

hatályát veszti.

 

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt.

 

a) 3. §-ának (4) bekezdésében "a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Csp.)," szövegrész helyébe "a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.)," szövegrész;

b) 22. §-ában “Az, akire a 18. §-ban és a 20. §-ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz,” szövegrész helyébe “Az, akire a 18. §-ban, 20. §-ban, valamint a 20/A. §-ban szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz,” szövegrész;

c) 112. §-ának (1) bekezdésében a “beutalás” szó helyébe az “elhelyezés” szó;

d) 129. §-ában a “Céltámogatás” szó helyébe a “Címzett támogatás” szövegrész

 

lép.

54. §

 

(1) A szociális intézményben ellátottak számára vonatkozó, - az e törvény 15. §-ának (3) bekezdésével megállapított - Szt. 57. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést azon intézmények esetében kell alkalmazni, amelyek e törvény hatálybalépését követően kapnak müködési engedélyt. 

 

(2) A működési nyilvántartások tárgyi és személyi feltételeit legkésőbb 2001. január 1. napjáig kell biztosítani.

 

(3) A munkáltató a személyes gondoskodást végző személy e törvényben meghatározott adatait 2001. január 1. napjától köteles a működési nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni.

 

(4) A fogyatékos személyek otthonában élő felnőtt személy felülvizsgálatát első alkalommal e törvény hatálybalépésétől számított két éven belül kell elvégezni. Az első felülvizsgálatot a szociális és családügyi miniszter által kijelölt bizottságok végzik. A bizottság pszichológus, pszichiáter és a fogyatékosság jellege szerinti szakgyógypedagógus képesítéssel rendelkező személyekből, valamint a megyei módszertani feladatok ellátására kijelölt intézmény vezetőjéből áll.

 

 (5) Az egyszeri hozzájárulás összegének felhasználására vonatkozó,  - az e törvény 49. §-ával megállapított -  Szt. 117/B. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést az e törvény hatálybalépését követően befizetett hozzájárulásokból származó bevételekre kell alkalmazni.

 

 (6) A helyi önkormányzat e törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül  - az e törvényben foglaltak alapján -  köteles felülvizsgálni a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra vonatkozó rendeletét.

 

(7) Az Szt. 74/A. §-ában elõírt - a hajléktalanok rehabilitációs intézményére vonatkozó - ellátási forma feltételeinek megteremtésérõl fokozatosan, de legkésõbb 2004. december 31-ig kell gondoskodni.

 

(8) Az Szt. 85/A. §-ában elõírt - a lakóotthonra vonatkozó - ellátási forma feltételeinek megteremtésérõl fokozatosan, de legkésõbb 2009. december 31-ig kell gondoskodni.

 

55. §

 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 137. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

 

"(2) Az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet gondoskodik a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző és a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy adatai működési nyilvántartásának az Szt.-ben meghatározottak szerinti vezetéséről."

 

 

 

Á L T A L Á N O S   I N D O K O L Á S

 

 

         A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) több részletre kiterjedő, átfogó módosítását a hatékonyabb szociális ellátórendszer megteremtése teszi szükségessé, amit az Szt. hatálybalépése óta a szociálpolitika területét érintő folyamatok indikálnak.

 

         Az elmúlt években a szociális intézmények által nyújtott személyes gondoskodás területén kedvezőtlen tendenciák indultak meg. Indokolatlanul megnőtt a bentlakásos intézményi ellátásra várakozók száma, a nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásait igénybe vevő időskorúak száma viszont stagnál, holott az időskorúak ellátását – a nemzetközi normák szerint is – elsősorban lakókörnyezetükben kell biztosítani. Ezért a Javaslat a gondozási központ nevesítésével és funkciójának meghatározásával kívánja felhívni az önkormányzatok figyelmét a lakókörnyezetben megvalósítható személyes gondoskodás mikéntjére.

 

Az utóbbi években jogos igényként merült fel a humanizált bentlakásos intézményi ellátás feltételeinek megteremtése is, és törekvés mutatkozik ezen igények – kis létszámú intézmények létrehozásával történő – kielégítésére.

 

         Az Szt. megalkotásakor a jogalkotó lehetőséget teremtett a civil szféra szociális ellátórendszerbe való bekapcsolódására. Az elmúlt években a nem állami szervezetek szerepe elsősorban az időskorúak és a hajléktalanok ellátása területén megnövekedett. Ma már a személyes gondoskodást nyújtó intézményi ellátások 20 százalékát ők biztosítják. Ezért elengedhetetlenné vált a fenntartói jogok és kötelezettségek törvényi szintű meghatározása, amely az intézmény jogszerű működésének megteremtésén túl a szakmai ellenőrzés segítését is hivatott szolgálni.

 

         A szociális támogatást igénylő rétegek biztonságának, valamint az egységes jogalkalmazás kialakításának megteremtését célozza az Szt. pénzbeli ellátásra vonatkozó rendelkezéseinek (munkanélküliek jövedelempótló támogatása, rendszeres szociális segély) Javaslat szerinti módosítása.

 

         A Javaslat legfontosabb koncepcionális eleme a szociális intézményi ellátás igénybevételére vonatkozó szabályok változása, ami az intézményi jogviszony megszűnésének újraszabályozását is szükségessé teszi.

 

         A beutalási rend átalakításával az átmeneti intézményi ellátást igénylő kérelméről közvetlenül az intézményvezető dönt, kiküszöbölve ezzel a jelenlegi intézményi elhelyezési gyakorlat hiányosságait. A helyi önkormányzatok hosszadalmas, sokszor szakmailag kevésbé alátámasztható döntéseinek felváltása az intézményvezető jogkörének szélesítésével – a fenntartó erősebb ellenőrzési jogosítványának biztosítása mellett – fontos feltétele a beutalási gyakorlat szakmai színvonala emelésének.

 

         A Javaslatban új ellátási formaként nevesített lakóotthon a fogyatékos személyek és a pszichiátriai betegek számára biztosítja a legkorszerűbb szakmai igényeknek megfelelő ellátást. A lakóotthon mint ellátási forma Szt.-ben történő megjelenítésének jogszabályi előzménye a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, amely előírja, hogy a fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 1-éig át kell alakítani kis közösséget befogadó lakóotthonná.

Emellett a Javaslat az ellátásban részesülők jog- és érdekvédelmét garantáló szabályokat is tartalmaz, tekintve, hogy az elmúlt években – a jogi szabályozás hiánya miatt – az intézményekben élő fogyatékos személyek alapvető jogai több tekintetben is sérültek.

 

         Szakmai igény teszi szükségessé a szociális, valamint gyermekvédelmi feladatokat ellátó szakemberek továbbképzéséhez kapcsolódó regisztráció bevezetését, amely az e területen dolgozó szakemberek felkészültségének folyamatos figyelemmel kisérését célozza.

 

         A Javaslat az előzőekben jelzett igényeknek és követelményeknek úgy kíván eleget tenni, hogy

 

         a) megváltoztatja a beutalási rend szabályait,

         b) a gondozás szakszerűbbé tétele érdekében meghatározza az ellátások szakmai tartalmát,

         c) a gyakorlatban már működő intézménytípusok Szt.-ben emelésével megteremti a differenciáltabb gondozás feltételeit,

         d) meghatározza a fenntartó feladatait,

         e) módosítja az egyes pénzbeli ellátások szabályait,

f) előírja a szociális és gyermekvédelmi tevékenységet végző szakemberek kötelező továbbképzését és ennek érdekében elrendeli nyilvántartásba vételüket.

 

 

A Javaslat a fentiekben megfogalmazottakon túl az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében több kiegészítő, pontosító rendelkezést is tartalmaz.

 

R É S Z L E T E S   I N D O K O L Á S

 

A 1–2. §-okhoz

 

A Javaslat az Szt. szabályozási tárgykörét egészíti ki. A fenntartó fogalma az Szt.-ben eddig nem került meghatározásra, miközben a később megalkotott ágazati törvények (mint pl. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény – a továbbiakban: Gyvt.) pontos definiciót adnak erre nézve. Különösen a működési engedélyezési gyakorlatban kiemelkedő jelentőségű a fenntartó fogalmának meghatározása, mivel a nem állami fenntartású intézmények esetében sokszor nehezen határozható meg egyértelműen a fenntartó szervezet. A Javaslat megkülönbözteti az állami és a nem állami fenntartót, s a későbbiekben – a fenntartók szerinti megkülönböztetés alapján – meghatározza részükre az intézmény fenntartásával összefüggő speciális feladatokat.

 

A 3. §-hoz

 

A Javaslat a hajléktalan személyek ellátásának garanciális szabályát tartalmazza. A hajléktalanság kezelése érdekében rögzíteni szükséges az eljárásban részt vevő szervek (önkormányzatok) minimális kötelezettségét, illetve meg kell előzni, hogy a hajléktalanok ellátásának megtagadása korábbi – esetleg több száz kilométerre  levő – lakóhelyére való hivatkozással történjen meg. E rendelkezés az Szt. deklaratív jellegű szabályait erősíti az eljárási kötelezettség kihangsúlyozásával. A hajléktalan személy nyilatkozata bizonyítékként felhasználható a hajléktalanság tényének rögzítése tekintetében az eljárás során.

 

A 4. §-hoz

 

Amennyiben az állami fenntartású intézményben az intézményvezető nem képes teljesíteni az elhelyezésre vonatkozó kérelmet, a kérelmező személyt nyilvántartásba kell venni, annak érdekében, hogy az igények teljesíthetőségének sorrendje megállapítható legyen. A nyilvántartásra vonatkozó szabályok meghatározzák a nyilvántartás létrehozásának célját, valamint azt, hogy mely adatokat kell tartalmaznia. Az új szabályok alapján évente felül kell vizsgálni a nyilvántartásban szereplők kérelmének fenntartását, s ezzel folyamatosan figyelemmel kísérhető az igények tényleges alakulása.

 

Az 5. §-hoz

 

         A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának folyósítását meghatározott esetekben - a szüneteltetésre okot adó körülmény fennállásáig, de legfeljebb 24 hónapig - szüneteltetni kell. A szüneteltetés maximálisan két év időtartama azt jelenti, hogy azok a szülők, akik a gyermekgondozási segélyt a gyermek hároméves koráig igénybe veszik, a gyermekgondozási segély folyósítási időtartamának kimerítését követően nem jogosultak sem jövedelempótló támogatásra, sem rendszeres szociális segélyre. E probléma megoldására a Javaslat a gyermekgondozási segély teljes időtartamára (36 hónap) is lehetővé teszi a jövedelempótló támogatás folyósításának szüneteltetését, így a gyermekgondozási segély lejártát követően a jövedelempótló támogatás továbbfolyósíthatóvá válik.

 

A 6. §-hoz

 

         A Javaslat 6. §-a kiegészítő, pontosító rendelkezéseket tartalmaz azokra az esetekre, amikor a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának szüneteltetésére azért került sor, mert a munkanélküli az együttműködést nem vállalta. A szüneteltetés időtartama ezekben ez esetben 6 hónap, de ez mindaddig meghosszabbodik, amíg a munkanélküli nem kéri az ellátás továbbfolyósítását. Az ellátás továbbfolyósítását megelőzően az önkormányzatnak vizsgálnia kell, hogy a továbbfolyósításhoz szükséges feltételek fennállnak-e.

 

A 7. §-hoz

 

         A jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliekről, az ellátások megállapításáról, szüneteltetéséről, megszüntetéséről az önkormányzatok jegyzői kötelesek értesíteni a területileg illetékes munkaügyi központokat. Az értesítésre eddig nem volt határidő előírva, ezért a javaslat a jelenlegi rendelkezéseket azzal egészíti ki, hogy egységesen a döntéstől számított nyolc napon belüli értesítési határidőt jelöl meg.

 

 

 

 

 

 

A 8. §-hoz

 

         A Javaslat a jelenlegi szabályokat alapvetően nem módosítja, ugyanakkor a jogalkalmazás segítése érdekében jogtechnikai változásokat eszközöl. A Javaslat új szabályt iktat be, amelynek értelmében a rendszeres szociális segély iránti kérelmet a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának kimerítésétől számított 12 hónapon belül, de a gyermekgondozási segély igénybevétele esetén 36 hónapon belül lehet benyújtani.

 

A 9. §-hoz

 

         A jelenlegi szabályok az aktív korúak rendszeres szociális segélyének ismételt megállapításakor a munkaügyi központtal való együttműködés vizsgálatát - a katonai szolgálat kivételével - kötelezővé teszik. A javasolt módosítás értelmében a rendszeres szociális segély ismételt megállapításra a megszüntetéstől számított 36 hónapon belül lehetőség van, amennyiben a kérelmező nem jogosult munkanélküli járadékra és megfelel a rendszeres szociális segély feltételeinek.

 

A 10. §-hoz

 

         E rendelkezések részben kiegészítő, részben pontosító jellegűek, amelyek az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által tett ajánlások figyelembevételével kerültek a Javaslatba. A kiegészítő rendelkezések egyértelművé teszik, hogy ha a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személy számára együttműködési kötelezettség keretében közcélú munkajellegű tevékenységben való részvételt határoznak meg, akkor ezért a tevékenységért díjazás jár. Az együttműködés tartalmáról a kijelölt családsegítő szolgálatnak (vagy szociális intézménynek) és a segélyben részesülő személynek minden esetben írásban kell megállapodniuk.

 

A 11–13. §-okhoz

 

         Az ápolási díjra vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal, hogy a közép-, illetve felsőfokú tanintézeti nappali tagozatos tanulói-hallgatói jogviszony mellett ápolási díj nem állapítható meg, ugyanis az ápolási feladatok és a tanulói-hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségek egyidejűleg nem teljesíthetőek. A tanulmányi kötelezettségek olyan, napi 4 óránál hosszabb idejű elfoglaltságot jelentenek, amelyek mellett kizárt az állandó felügyeletet, gondoskodást igénylő hozzátartozó teljes körű ellátása.

 

A 14. §-hoz

 

         A köztemetésre vonatkozó rendelkezések alapvetően a jogalkalmazást segítő, pontosító szabályokkal kerültek kiegészítésre. Változatlanul a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről, ha nincs, vagy nem lelehető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az nem gondoskodik az eltemettetésről. Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat - kérelemre - a köztemetés költségét megtéríti az eltemettetésről gondoskodó önkormányzat részére. Az utolsó lakóhely szerinti önkormányzat a temetési költség megtérülése érdekében a költségeket hagyatéki teherként bejelentheti a területileg illetékes közjegyzőnél, vagy az eltemettetésre köteles személyt kötelezheti a köztemetés költségeinek megtérítésére.

 

A 15. §-hoz

 

A Javaslat meghatározza a bentlakásos és a tartós bentlakásos intézmények pontos körét, mivel e két fogalom tartalma nem volt egyértelmű. A Javaslat értelmében a szociális intézménynek minimum 10 fő ellátására alkalmasnak kell lennie, s az ellátottak száma nem haladhatja meg a 150 főt az összes telephely együttes vonatkozásában. A 10 fő minimális ellátotti létszám alól egyetlen kivételt jelent a lakóotthoni ellátás, amelyre külön szabály vonatkozik. Ezt a szabályt csak a Javaslat hatálybalépését követően létrehozott intézmények esetében kell alkalmazni.

 

A 16. §-hoz

 

A gondozási központ – mennyiben az önkormányzat ilyen intézmény létrehozása mellett dönt – területi gondozás erősítését szolgálja, mivel az utóbbi években a házi segítségnyújtásban, illetve az időskorúak nappali ellátásában részesítettek száma stagnáló, illetve kismértékben csökkenő tendenciát mutatott. Ugyanakkor ezeknek az ellátásoknak a korszerű idősgondozásban kiemelkedő szerepet kell biztosítani.

 

A Javaslat szerint  a gondozási központ a nappali ellátást nyújtó intézmények közül az idősek klubjához kapcsolódóan láthatja el feladatait, mivel így lényegesen könnyebben szervezhető az idősekről való gondoskodás. A jelenlegi gyakorlatnak jogszabályban történő rögzítésével lehetővé válik, hogy a gondozási központ integrálni tudja az alap- és nappali ellátások feladatait, s a gondozási tevékenység komplexitását is megvalósíthassa. Emellett lehetőséget biztosít ez a megoldás arra is, hogy egyéb gondozási feladatok, igények kielégítése is megtörténhessen, rugalmasan alkalmazkodva a rászorulók igényeihez. Ennek tényét az önkormányzat helyi rendeletében állapítja meg. A szakmai elképzelések szerint a gondozási központ képes lesz integrálni olyan ellátási formákat is, melyek nem az időskorúak, hanem más csoportok gondozási feladataihoz, nappali ellátásához kapcsolódnak.

 

 

A 17. §-hoz

 

A Javaslat szövegpontosítást tartalmaz, ugyanis a nem állami szervek definíciójának bevezetésével összevonásra került a szociális vállalkozások és a nem állami szervek fogalomköre.

 

A 18. §-hoz

 

A falugondnoki ellátás tekintetében a Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi önkormányzat – a helyi rendeletében szabályozottak szerint – a falugondnok részére szolgáltatási feladatokat állapítson meg elsősorban a településen adódó speciális igények kielégítésére.

 

A 19. §-hoz

 

         Az elmúlt években a családsegítő szolgálat feladatköre bővült, így indokolttá vált feladatainak újraszabályozása. A Javaslat – a családok eltérő és halmozott szociális problémáinak kezeléséhez igazodva – elkülöníti a megelőző tevékenység és a krízishelyzet megszüntetése érdekében végzendő feladatokat, részletezi a tanácsadás, valamint a tájékoztató és segítségnyújtó munka tartalmát. Emellett meghatározza, hogy a szolgáltatást igénybevevőket gondozási terv alapján kell ellátni, amely a segítségnyújtás dokumentációjaként is funkcionál.

 

A 20. §-hoz

 

A Javaslat “teljes körű ellátás” fogalmának pontos definícióját tartalmazza, kiegészítve a lakhatással, mivel a hajléktalan ellátás területén ez lényeges elem. Emellett rendezi a korábban alacsonyabb szintű jogszabályban meghatározott ellátási formának törvényi szintre emelését a hajléktalanok otthona tekintetében.

 

 

 

 

 

 

A 21–22. §-okhoz

 

A Javaslat az Szt. szabályait hozza összhangba a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. törvénnyel (továbbiakban: Kt.), illetve annak módosításaival, melyek nem ismerik az Szt. által használt “nem képezhető, vagy részben képezhető” fogalmakat. A Kt. 30. § (1)-(2) és (6) bekezdései értelmében a tanköteles korban minden gyermek számára biztosítani kell a képzést, képzési kötelezettség formájában, valamint az oktatási jogok biztosítását. Ennek megfelelően a kiskorúak és nagykorúak ellátását külön kell választani ezekben az intézményekben, s az állapotnak megfelelő ellátást kell biztosítani a gondozott személyek számára. Szintén garanciális szabály, hogy a kiskorúak és nagykorúak ellátását is külön szervezeti egységben kell megoldani, az eltérő tartalmú gondozási tevékenység okán.

 

A gyakorlati intézményszervezési tapasztalatok indokolják, hogy összekapcsolható legyen egy intézményen belül az ápoló-gondozó, illetve a rehabilitációs tevékenység ellátása, ennek a lehetőségét a jogszabályban is biztosítani kívánjuk, azzal a feltétellel, hogy a két ellátási forma intézményen belüli egyértelmű elkülönítését biztosítani kell.

 

A 23. §-hoz

 

A Javaslat a szenvedélybetegek otthonának definícióját tartalmazza. Szövegpontosítást abban a tekintetben jelent, hogy korábban a “pszichiátriai és szenvedélybetegek otthona” megfogalmazás alapján nem volt egyértelmű, hogy önálló intézménytípusról van-e szó. A Javaslat egyértelműsíti, hogy a szenvedélybetegek otthona önálló intézménytípus, és meghatározza az intézménytípus esetében biztosítandó ellátás szakmai tartalmát.

 

A 24. §-hoz

 

A Javaslat a hajléktalanok otthonának definícióját tartalmazza. Ez az ellátási forma a gyakorlatban már működő, ez idáig alacsonyabb szintű jogszabályban megfogalmazott intézménytípus. Az ellátás igénybevételének feltétele, hogy a hajléktalan személy korábban hajléktalanok átmeneti szállásán részesült ellátásban, és életkora, mentális állapota indokolja a tartós elhelyezést. Ugyanakkor az időskorúak otthonától eltérően a hajléktalan személyek ellátása más módszereket igényel, korábbi életvitelükből adódóan. Ezért indokolt fenntartani egy külön szervezeti formát a hajléktalan személyek ápoló-gondozó jellegű ellátására.

 

A 25. §-hoz

 

A Javaslat szövegpontosítást jelent a rehabilitációs intézmény fogalma alá tartozó intézménytípusok tekintetében.

 

A 26. §-hoz

 

A Javaslat a hajléktalanok rehabilitációs intézményének definícióját tartalmazza. A hajléktalan személyek részére lehetőséget biztosít olyan ellátás igénybevételére, melyben a gondozási feladat lényege a visszavezetés, valamint a munkaképesség erősítése, helyreállítása. Az ellátás igénybevétele feltételezi a hajléktalan személy aktív közreműködését a rehabilitációs folyamatban. Az ellátás igénybevétele önkéntes, a rehabilitációs tevékenység segítséget nyújthat ahhoz, hogy a munkaképesség fenntartása mellett az életvitel is “közelítsen” a mindennapi elfogadott normákhoz, ezzel megteremtse annak az alapjait, hogy a hajléktalan személy a rehabilitációs gondoskodás befejezése után is képes legyen a önálló életvitelre. A rehabilitációra vonatkozó – alacsonyabb szintű jogszabályban megfogalmazott – szakmai garanciák elősegítik a rehabilitáció eredményességének utólagos kontrollját.

 

A 27. §-hoz

 

A Javaslat a  nappali intézmények körének kibővítését tartalmazza, jelenleg már működő intézménytípusok - így a pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek nappali intézményének - nevesítésével.

 

A 28. §-hoz

 

Az utcai szociális munka három fő ellátási területe (utcagyerekek, hajléktalanok, családok) közül kettő tartalma, szervezeti elhelyezése már megfogalmazódott a családsegítés, illetve a gyermekjóléti ellátórendszer szervezetén belül. A hajléktalan személyekkel történő utcai gondozásnak azonban nem volt megfelelő szervezeti háttere. A gyakorlati tapasztalatok alapján a családsegítő szolgálatok nem voltak képesek felvállalni ennek a speciális ellátásnak a biztosítását. A hajléktalan ellátásban az utcai szociális munka a nappali melegedő mellett tudja betölteni egyik fontos funkcióját. Az utcán élő - hajléktalan, vagy egyéb okból utcára került személyek - közterületen történő ellátását, felkutatását végzi, emellett segítséget nyújt a többi szociális ellátáshoz történő hozzájutásban.

 

 

 

A 29. §-hoz

 

 

A pszichiátriai betegek nappali intézménye olyan intézményi forma, melyet a szakmai gyakorlat már ismer. Kiemelt szerepe lehet a prevenció tekintetében, illetve az utógondozás keretében, így a lakóotthoni formák további kilépési, vagy kitagolási lépcsőjeként szolgálhat. A Javaslat meghatározza, hogy milyen esetben lehet a nappali ellátást igénybe venni, s honnan lehet bekerülni az ellátásba.

 

A 30. §-hoz

 

A Javaslat az átmeneti elhelyezést biztosító intézmények esetében az ellátás definícióját tartalmazza. Mivel a gondozás jellege nagymértékben közelít az ápoló-gondozó intézményi ellátáshoz, ezért ugyanannak a fogalomnak a használata indokolt, mint az ápoló-gondozó otthonok esetében, természetesen azzal a kiegészítéssel, hogy csak ideiglenes jellegű ellátásról van szó. Ide viszont nem tartozik a hajléktalan személyekről történő gondozás, tekintve az ellátás jelentősen eltérő szakmai tartalmát, normáit.

 

A 31. §-hoz

 

A lakóotthoni ellátások iránti igény elsősorban a nagy létszámú intézmények átalakításával kapcsolatos szakmai elmélet eredményeképpen jelent meg. Jelenleg is a gyakorlatban több intézmény - mintegy utógondozási jelleggel - törekszik az önálló életvitelre képes lakók számára segítséget nyújtani a saját életkörülményük megteremtéséhez. Ez az ellátási forma az európai országok jelentős részében rendkívül hosszú múltra tekint vissza, s különösen a fogyatékos személyek tekintetében kiemelkedő jelentőséggel bír az ellátások biztosítása terén. A fogyatékos személyek esélyegyenlőségéről szóló  1998. évi XXVI. törvény is nevesíti a lakóotthoni formát, mint a korszerű gondozás alapintézményét. A fogyatékos személyek mellett jelenleg leginkább a pszichiátriai betegek esetében van lehetőség, illetve igény ilyen típusú intézményi gondozásra. Szintén komoly elméleti háttere van a pszichiátriai betegek önállóságát biztosító ezen intézménytípusnak. Az önállósági igény mind a fogyatékos személyek, mind pedig a pszichiátriai betegek esetében egyre erőteljesebben jelentkezik. A fogyatékos személyek ellátásában a normalizációs elv érvényre juttatásával lehetővé kell tenni azt, hogy az értelmi fogyatékosok olyan egzisztenciát érjenek el, mely lehetőség szerint a normális életfeltételekhez közel áll. Mindezen célok érvényesítésében a lakóotthon jelenti az első lépést a későbbi önállóság megteremtése felé, mivel szakmai szempontból integrálható a jelenlegi ellátórendszerbe.

 

A Javaslat tartalmazza a lakóotthoni ellátások definícióját, továbbá azt, hogy kik, milyen feltételek mellett vehetik igénybe a lakóotthoni ellátásokat. A biztosítandó szolgáltatások megfogalmazása szintén a teljes körű ellátás fogalmával van szinkronban, de figyelembe veszi azokat az eltérő igényeket, melyek a lakóotthoni ellátás lényegét adják.

 

A 32–33. §-okhoz

 

A Javaslat a módszertani intézményekre vonatkozó alapvető szabályokat rögzíti. A Javaslat kétféle típusú módszertani intézményt ismer:

 

         – egyrészt a megyei önkormányzat által kijelölt módszertani intézményt, melynek hatásköre a megyében működő intézményekre terjed ki,

         – másrészt a szociális és családügyi miniszter által kijelölt és országos, vagy regionális hatáskörrel működő módszertani intézményt, amely az ágazat szakmai feladatainak érvényesítését végzi.

 

A megyei módszertani intézmények elsődleges feladata, hogy segítséget nyújtsanak a gondozási, ápolási és szervezési feladatok ellátásához, egységes megyei módszertani alapokat dolgozzanak ki, s ezzel a megye területén működő intézmények szakmai munkáját segítsék.

 

Az országos, vagy regionális hatáskörrel rendelkező módszertani intézmények elsődleges feladata, hogy segítséget nyújtsanak a speciális szolgáltatási területek országos módszertanának kialakításában, az új ellátási formák és gondozási módszerek bevezetésének kidolgozásában és megvalósításában.

 

Mindkét intézménytípus esetén határozott időre (öt évre) szól a kijelölés, ez azonban többször megismételhető. A megyei módszertani intézmények esetében a kijelölést megelőzően a szociális és családügyi miniszter előzetes véleményét ki kell kérnie a fenntartónak.

 

A 34. §-hoz

 

Az önkormányzat rendeletalkotási kötelezettsége kiterjed az intézményvezető és az ellátást igénybevevő közötti megállapodással összefüggő kérdésekre, melyek a helyi sajátosságok alapján kerülnek szabályozásra.

 

 

 

 

A 35. §-hoz

 

A Javaslat a személyes gondoskodást nyújtó intézmények fenntartójának feladatait tartalmazza. Az értelmező rendelkezések közé bekerült a fenntartó fogalma, ezzel összhangban az intézmények működésével kapcsolatos felelősség fő címzettje a fenntartó, függetlenül attól, hogy állami, vagy nem állami szervről van-e szó.

 

A Javaslat meghatározza, hogy a fenntartó alapvető kötelezettsége, hogy az intézmény folyamatos működésének feltételeit - külön jogszabályban meghatározottak szerint - biztosítsa, illetve az intézmény rendelkezzen a feladatainak ellátásához szükséges működési engedéllyel.

 

A fenntartó részére – tekintettel az állami és nem állami szervek közötti különbségekre – eltérő felelősségi rendszer került megfogalmazásra.

        

A fenntartó részére garanciális szabály, hogy intézményei működésével kapcsolatos jogai és kötelezettségei törvényi szinten meghatározásra kerülnek. Ugyanakkor az irányítási jogkör ellenőrizhetőbbé válik, egyértelmű, hogy milyen jogosítványai vannak a fenntartónak, azokkal nem élhet vissza. Eddig az Szt. erre nem adott módot, mely a gyakorlatban bizonytalanná tette a fenntartó jogait az intézmény működésével kapcsolatban, különös tekintettel a szakmai munka ellenőrzésére.

 

         A Javaslat tartalmazza a szociális és gyermekvédelmi intézményekben szakmai tevékenységet ellátó dolgozók továbbképzése céljából felállítandó működési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket is. A működési nyilvántartás ennek megfelelően a személyes gondoskodást végző személyekre vonatkozó - továbbképzés szempontjából szükséges - adatokat tartalmazza. A törvény meghatározza a nyilvántartás vezetésére jogosult szerveket, a nyilvántartható adatok körét, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett szerveket. A nyilvántartásra vonatkozó szabályozás biztosítja, hogy csak azok a személyek és csak addig szerepeljenek a nyilvántartásban, amíg a továbbképzési kötelezettségük fennáll, vagyis a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokban végzik a tevékenységüket. Másfelől viszont a nyilvántartásból nyerhető adatok lehetővé teszik a továbbképzésre kötelezett személyek összetételének figyelemmel kísérését, a továbbképzések szakmailag adekvát megszervezését és a “beiskolázások” biztosítását, valamint eredményességének nyomon követését. Tekintettel arra, hogy a továbbképzési rendszer 2001-től kerül bevezetésre, a működési nyilvántartás felállításáról is addig kell gondoskodni.

 

 

A 36–37. §-okhoz

 

A Javaslat a szociális intézménybe történő beutalás új rendjét tartalmazza. Ez a megoldás a jelenleg formálisan működő beutalási rendszer felváltását teszi lehetővé egy olyan rugalmasabb gyakorlattal, melyben a tényleges ellátási kötelezettség alapján történik az intézményi elhelyezés. A beutalási rendszer átalakítása során a cél a szabad intézményválasztás lehetővé tétele, ennek megvalósítása azonban csak lépcsőzetesen, fokozatosan képzelhető el. A Javaslat az átmeneti intézmények esetében is lehetővé teszi, hogy az intézményvezetővel történő megállapodás alapján jöjjön létre a jogviszony. Az átmeneti elhelyezést biztosító intézmények esetében ugyanis az ellátás jellege nem feltétlenül igényli a hatósági beutalást. Az intézményi elhelyezés elsősorban szakmai kérdés, amennyiben az intézményvezetőnek fel kell mérnie, hogy képes-e ideiglenesen megfelelő gondozást biztosítani a rászoruló személy részére, továbbá, hogy a családi-, vagy egyéb körülmények alapján indokolt-e az elhelyezés. A hatósági beutalás során csak kisebb mértékben lehetett ezeket a szakmai kérdéseket teljes körűen figyelembe venni, holott a gondozás felelőssége alapvetően az intézményé.

 

Ha a jogviszonyt az intézményvezető intézkedése alapozza meg és az intézményvezető elutasító döntést hoz, vagy egyéb vitás kérdés merül fel a felek között, akkor az ellátást igénybe venni szándékozó személy panasszal fordulhat a fenntartóhoz, amely szerv – az államigazgatási eljárás szabályai alapján – dönt a panasz kérdésében.

 

Amennyiben az intézményvezető teljesíti az ellátást igénylő kérelmét, megállapodás megkötésére kerül sor. Az intézményvezető ezt a megállapodást köteles a fenntartónak megküldeni.

 

A Javaslat tartalmazza a megállapodás, illetve a beutaló határozat kötelező elemeit.

 

A Javaslat fontos szabályt tartalmaz a soronkívüliségre vonatkozóan. A korábbi szabályozás nem tartalmazta, hogy a soron kívüli elhelyezés esetén milyen szempontok az irányadóak, s milyen eljárást kell követni. A Javaslat szerint, amennyiben több soron kívüli elhelyezésről kell dönteni, a döntésbe be kell vonni az intézmény orvosát és a fenntartó képviselőjét.

 

 

 

 

A 38–39. §-okhoz

 

A tájékoztatási kötelezettség hatékonyabb teljesítése érdekében a megyei módszertani feladatokat ellátó intézmények részére kötelezettségként került megfogalmazásra egy ismertető készítése a megye/főváros területén levő állami és nem állami fenntartású intézményekről. Ezt a települési önkormányzatok részére megküldik, akik ezzel remélhetőleg jobban felkészülve tudják teljesíteni a törvényben előírt kötelezettségüket. Ugyanakkor a Javaslat rögzíti azt is, hogy a szociális intézmény köteles közölni a tájékoztató összeállításához szükséges adatokat.

 

A 40–41. §-okhoz

 

A Javaslat az intézményben ellátottak érdekvédelmét, jogaik gyakorlásának elősegítését szolgálja, egyrészt azzal, hogy az intézményi házirend teljes egészében megismerhető legyen, másrészt pedig azzal, hogy az érdekképviseleti fórum tagja lesz a fogyatékosság jellege szerinti országos érdekképviselet területileg illetékes szervének képviselője.

 

A 42. §-hoz

 

A Javaslat külön tesz említést azokról az esetekről, amelyek objektíve vezetnek az intézményi jogviszony megszűnéséhez (az intézmény jogutód nélküli megszűnése, az igénybevevő halála, a határozott idő lejárta), illetve azokról az esetekről, amelyek a felek akaratától függnek. Az intézményvezető kezdeményezésére megszüntetendő jogviszony esetében az ellátott érdekvédelmét szolgáló garanciaként jelenik meg az a rendelkezés, amely az ellátás változatlan feltételek melletti további biztosítását írja elő mindaddig, amíg az intézményvezetői döntéssel kapcsolatban az ügyben jogerős és végrehajtható határozat nem születik.

 

A 43. §-hoz

 

A Javaslat a határozott időre szóló, illetve az áthelyezésre vonatkozó új szabályokat tartalmazza, tekintettel a jogviszonyt létesítő szervre. Az áthelyezés iránti, illetve a határozott időtartamú jogviszonyra vonatkozó kérelem elbírálására ugyanis a beutalásra jogosult szervnek van hatásköre. A Javaslat az áthelyezésnél szintén tételesen meghatározza, hogy mely esetekben lehet az áthelyezést kezdeményezni (pl. egészségi állapot megváltozása, házirend megsértése, stb.)

 

 

 

A 44–45. §-okhoz

 

A rehabilitációs intézményben elhelyezettek állapotának felülvizsgálatát végző bizottság tagjainak száma négyre változik, kiegészül a fogyatékosság szerinti szakgyógypedagógussal.

 

Abban az esetben, ha az intézmény vezetője a szakvélemény felülvizsgálatát kéri, és az elhelyezés feltételei nem állnak fenn, akkor a beutaló határozatot vissza kell vonni, valamint az ideiglenes elhelyezést meg kell szüntetni, s az önkormányzatnak más személyes gondoskodási formában kell biztosítani az ellátást.

 

A 46. §-hoz

 

Az 1996. évben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által végzett vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása volt, hogy a fogyatékos személyek állapotának felülvizsgálata nem megoldott, sokszor az intézményi elhelyezést követően állapotromlás következik be. Ezért lényeges a folyamatos ellenőrzés, illetve az intézményekben folyó szakmai munka kontrollja. Ennek megvalósítása több lépcsőben történik. A kiskorúak tekintetében a közoktatási törvény, valamint végrehajtási rendelete részletesen szabályozza a felülvizsgálat eseteit. A fogyatékos személyeket ellátó rehabilitációs intézmények esetében az Szt. 112.§ (2) bekezdése rendelkezik a felülvizsgálati kötelezettségről. A Javaslat megteremti az ápoló-gondozó otthonban ellátott személyek felülvizsgálatának kötelezettségét. A kiskorúak esetében az oktatási ágazattal összhangban, míg a felnőttkorúak esetében a rehabilitációs intézményekben felülvizsgálatot végző bizottság hatáskörét kiterjesztve teszi ezt meg a Javaslat. A felnőttkorú személyek esetében az ötévenkénti felülvizsgálati kötelezettséget, kiskorúak esetében évenkénti felülvizsgálati kötelezettséget ír elő. A felnőttkorúak felülvizsgálatát a Javaslat hatálybalépését követő két éven belül el kell végezni.

 

A 47–48. §-okhoz

 

A Javaslat a térítési díj szabályaira vonatkozó technikai jellegű pontosítást tartalmaz. Emellett fontos, hogy az újonnan nevesített lakóotthonok esetében a személyi térítési díj megállapításának alapja – a többi intézménytípushoz hasonlóan – megtörténjen. A Javaslat szerint az igénybevett szolgáltatástól függően, annak arányában kell megállapítani a személyi térítési díjat. Mértéke a jogosult havi jövedelmének 50%-át nem haladhatja meg. E szabály azért lényeges, mert az önállóság megteremtése érdekében a saját maga által biztosított szolgáltatások köre bővül, így annak költségei is magasabbak az egyén számára, ezért a fizetendő térítési díj alacsonyabb kell, hogy legyen a többi bentlakásos intézmény térítési díjánál.

 

A 49. §-hoz

 

A Javaslat a fenntartó visszafizetési kötelezettségének biztosítására vonatkozó garanciális szabályt tartalmaz. Az egyszeri hozzájárulás összegének meghatározott részét a fenntartónak kötelezően a tárgyi, személyi feltételek fordítására kell fordítania.

 

Az 50–51. §-okhoz

 

A Javaslat a szociális ellátások finanszírozásával összefüggő szabályokat tartalmaz.

Az 52. §-hoz

 

         További három terület vonatkozásában kibővül a szociális és családügyi miniszternek adott felhatalmazások köre. A Javaslat előírja, hogy a miniszter rendeletben határozza meg a működési nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a szociális és gyermekvédelmi ágazatban szakmai feladatokat ellátók továbbképzésére vonatkozó előírásokat, valamint a fogyatékos személyek otthonában élők állapotának felülvizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat.

 

A 53–54. §-okhoz

 

A Javaslat a hatályba lépést, illetve a módosításhoz kapcsolódó technikai normákat, valamint az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.

 

Kiemelendő szabályok:

 

         – egyrészt a felnőtt korú fogyatékos személyek esetében a teljes gondozotti kör felülvizsgálatára kétéves határidőt ad a Javaslat, ezen belül minden ápoló-gondozó otthonban ellátott személy állapotát meg kell vizsgálni, a felülvizsgálatot a szociális és családügyi miniszter által kijelölt bizottságok végzik,

         – a helyi önkormányzatnak a törvény hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül felül kell vizsgálnia a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra vonatkozó rendeletét,

         – két intézménytípus esetében határidőt állapít meg a létrehozást illetően - egyrészt a hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét 2004. december 31-ig, másrészt a lakóotthoni formákat 2009. december 31-ig kell létrehozni.

 

Az 55. §-hoz

 

         A Javaslat a szociális és gyermekvédelmi tevékenységet végző szakemberképzéshez kapcsolódó regisztráció bevezetésével összefüggésben a Gyvt. módosítását tartalmazza.