MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
törvényjavaslat
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 1999. Április
1999. évi......törvény
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról
1. §
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 33. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:
“(3) A (2) bekezdés szerint összehívott elektori gyűlés határozatképtelensége esetén az Országos Választási Bizottság egy alkalommal ismételten összehívja az elektorok gyűlését a határozatképtelen gyűlés időpontjától számított 60 napon belüli időpontra.”
2. §
A Nek. tv. 34. §-ának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
“Az elektorok gyűlése határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok fele részt vesz.”
3. §
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 50/C. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületét feloszlatták vagy feloszlott, illetőleg ha a képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken [(6) bekezdés], időközi választást kell tartani.”
2
4. §
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 115. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Ha a településen csak helyi kisebbségi önkormányzati időközi választásra kerül sor, a szavazóköröket úgy is ki lehet alakítani, hogy egy szavazókörre a 10. § (1) bekezdésében meghatározottnál több választópolgár jusson. Ha a szavazókörök száma kevesebb, mint a 23. § (1) bekezdése szerint megválasztott szavazatszámláló bizottságok száma, a helyi választási iroda vezetője állapítja meg, hogy mely szavazatszámláló bizottságok működnek az időközi választáson.”
5. §
A Ve. a következő alcímmel és 115/A. §-sal egészül ki:
“Megismételt választás
115/A. § Ha a választást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, az illetékes választási bizottság a megismételt választást a megismételtetett választást követő 30 napon belülre tűzi ki.”
6. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
I N D O K O L Á S
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Közismert tény, hogy az 1998-99. évi kisebbségi önkormányzati választásokat követően kitűzött fővárosi, illetőleg országos kisebbségi önkormányzati választások számos, részben a jogi szabályozás hiányosságaira, részben annak helytelenségére visszavezethető visszásságra hívták fel a figyelmet. 1999-ben pl. a hazai románság országos önkormányzata azért nem jöhetett létre, mert az Országos Választási Bizottság által két ízben is összehívott elektori gyűlés nem volt határozatképes, azaz az elektori jogosultsággal rendelkező választók 75%-os részvételi arányát nem lehetett elérni.
Hasonló okokból hiúsult meg a fővárosi cigány, örmény, illetőleg román kisebbségi önkormányzatok létrehozása is.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa hivatalból indított vizsgálat keretében elemezte az 1998-99. évi kisebbségi választások tapasztalatait, és számos olyan, az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságra hívta fel a jogalkotó figyelmét, amelyek orvoslása, jövőbeni megelőzése, illetve megszüntetése csak törvényalkotási úton lehetséges.
1999 januárjától kezdte meg működését az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságán belül felállított - a kisebbségi joganyag kodifikálására alakult - ad hoc bizottság, amely a kisebbségi biztos jelentését megtárgyalta és egyetértett abban, hogy a kisebbségi választásokkal kapcsolatos visszásságok orvoslása valóban törvényhozói feladat.
A jogi kodifikációs munka azonban gondos előkészítést, széles körű társadalmi egyeztetést, következésképpen huzamosabb időt igényel.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) - ugyancsak a kisebbségi ombudsman kezdeményezésére - el kívánja törölni a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 50/C. § (7) bekezdése szerinti ún. “pótválasztás” intézményét. A “pótválasztással” kapcsolatban ugyanis elmondható, hogy nincs alkotmányos indoka annak, hogy a választásokat követő évben - gyakorlatilag az ország bármely településen, ahol 1998. október 18-án nem jött létre kisebbségi önkormányzat - ismételten kisebbségi önkormányzati választást lehessen kezdeményezni.
A kisebbségek önkormányzáshoz való jogának érvényesülése ezt nem kívánja meg, ugyanakkor ez a konstrukció lehetőséget ad a visszaélésszerű joggyakorlásra. Elmondható az is, hogy a “pótválasztás” jogintézményének korábbi pragmatikus okai - a kisebbségi önkormányzati rendszer kialakításának időszakában fennállott okok - manapság már nem állnak fenn.
Az 1995-ös kisebbségi “pótválasztásokon” a választójogosultaknak mindössze 1,2 %-a jelent meg a szavazáson, azaz a választás érdektelenségbe fulladt. Ugyanakkor a választási apparátust az érintett településekre vonatkozóan teljes létszámmal működtetni kell, a névjegyzékkészítéstől a szavazólapok előállításáig úgy kell készülni erre a választásra, mintha általános országgyűlési választást tartanánk. E választások költségigénye 1999-ben mintegy 2,1 milliárd forint lenne.
A kisebbségi önkormányzati rendszer mintegy fél évtizedes tapasztalatai azt is bebizonyították, hogy indokolatlanul hiányoznak az időközi kisebbségi önkormányzati választások tartását lehetővé tévő jogszabályi rendelkezések. Előfordulhatnak ugyanis olyan helyzetek, amikor a kisebbségi önkormányzat megszűnésére objektív okok miatt és nem a képviselő-testület vagy a kisebbségi közösség akarat-elhatározásán alapuló feloszlás miatt kerül sor. A kisebbségi biztos szerint ebben az esetben kétségtelenül alkotmányos visszásságot okozhat az új kisebbségi önkormányzat megalakításának - a jogszabályi feltételek hiányára visszavezethető - lehetetlensége, hiszen nem érvényesülhet a nemzeti és etnikai kisebbségek közösségeinek az Alkotmány 68. § (4) bekezdésében is szavatolt, a helyi önkormányzatok létrehozására vonatkozó joga.
A Javaslat minden olyan esetben - tehát nemcsak az önkormányzat objektív okokból történő megszűnése esetén - lehetővé teszi az időközi választást a kisebbségi önkormányzatok tekintetében, amikor a települési önkormányzatok időközi választására sor kerülhet: ha a képviselő-testületet feloszlatják, ha az kimondja feloszlását, illetőleg ha a képviselők száma a működőképességhez szükséges létszámot nem éri el.
Tekintettel arra, hogy egy ilyen időközi választáson nagyságrendekkel alacsonyabb részvételre lehet számítani mint az általános választásokon, a Javaslat szerint lehetősége nyílik a helyi választási iroda vezetőjének a szavazókörök kialakításánál eltérni az általános szabályoktól, és a szokásosnál kevesebb szavazókört és szavazatszámláló bizottságot működtetni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat megszünteti azt a joghézagot, amely abból adódik, hogy nincs törvényi szinten szabályozva az a kérdés, hogy mi a teendő abban az esetben, ha az országos kisebbségi önkormányzatot választó elektori gyűlés határozatképtelen. A Javaslat az Országos Választási Bizottság kötelezettségévé teszi, hogy ebben az esetben egy alkalommal megismételtesse az elektori gyűlést. Ez az előírás természetesen a fővárosi kisebbségi önkormányzatok megválasztására is irányadó, tekintettel a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nek. tv.) 61. §-ának b) pontjára.
A 2. §-hoz
A Javaslat a jelenlegi 75%-ról 50%-ra csökkenti az elektori gyűlések határozatképességi követelményét. Ez azt jelenti, hogy csak akkor határozatképes az országos kisebbségi önkormányzatot választó elektori gyűlés, ha az összes elektornak legalább a fele megjelenik a gyűlésen. Ez az arány természetesen nem érinti a Nek. tv. 33. §-ának (2) bekezdéséből és 63. §-ának (3) bekezdéséből következő azon feltételt, amely szerint csak akkor lehet megtartani a választást, ha a jelen lévő elektorok száma meghaladja a megválasztandó testület minimális létszámát.
A 3. §-hoz
A Javaslat - az eddigi jogértelmezési problémákat orvosolva - a helyi kisebbségi önkormányzatok esetében is előírja az időközi választás megtartásának lehetőségét.
A 4. §-hoz
A kisebbségi időközi választás a választópolgároknak csak viszonylag kisebb hányadát érinti, ezért - a helyi viszonyok figyelembevételével - a helyi választási iroda vezetője határozhatja meg, hogy hány szavazókör működtetése indokolt.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt annak érdekében módosítja, hogy egyértelmű legyen: a megismételt választást nemcsak az időközi, hanem az általános önkormányzati választás esetén is 30 napon belül kell megtartani.
A 6. §-hoz
A § a hatálybalépésről rendelkezik.