﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
T/1154.
Áder János Úrnak	Képviselői önálló indítván^
Az Országgyűlés Elnökének
Törvényjavaslat
A Polgári Törvénykönyv módosításáról
1. §
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959 évi IV. törvény
(továbbiakban: Ptk) 232.§-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
„(2) A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz vagy a felek másként
nem állapodnak meg - évi tizenkét százalék.”

2.§
A Ptk 301§-ának (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a
felek másként nem állapodnak meg - a kötelezett a késedelembe esés
időpontjától kezdve akkor is köteles évi tizenkét százalék kamatot fizetni, ha a
tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha
a kötelezett a késedelmet kimenti.
(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy
szerződés alapján jár, a kötelezett - ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek
másként nem állapodnak meg - a késedelembe esésétől ennek évi négy
százalékos kamattal növelt összegét, legalább azonban az (1) bekezdésben
meghatározott mértékű kamattal köteles megfizetni.
3.§
Ez a törvény a kihirdetését követő 90. Napon lép hatályba, rendelkezéseit a
hatálybelépését követően keletkezett jogviszonyból eredő kamatkövetelésre kell
alkalmazni.

Indokolás

A Ptk jelenleg évi 20%-ban határozza meg az ügyleti kamatot, amelyből
jogszabály eltérhet és a felek is megállapodhatnak ettől eltérő mértékben.
Az eltérési lehetőségek ellenére a Ptk-ban nevesített kamat egyfajta
gazdaságpolitikai iránytű, amelynek alakulására hatást gyakorol az inflációs
trend és mérték. Kölcsönhatás is megfigyelhető, hiszen nyilvánvaló, hogy az
eltérő megállapodásokon alapuló kamatszintek is lassabban mozdulnak lefelé, ha
a jogszabályi kamatszint nem változik.
Mára megérett a helyzet a kamatmérték csökkentésére, miután az infláció
fokozatos csökkenésével ennek az intézmények a szerepe, rendeltetése torzul.
Repressziós (büntető) jelleget ölt, ahelyett, hogy a valóságos céljának
megfelelően a reparációt szolgálná.
A javaslat a ésszerű mértéket 12%-ban jelöli meg, mert ez megfelelően
ellensúlyozza a pénzromlás mértékét. Ezzel összhangban a késedelem idejére
járó plusz 8%-ot 50%-kal kívánja csökkenteni.
A javaslat megfelelő időt ad a hatálybalépésre és kizáija a visszamenőleges
alkalmazás kötelezettségét.

Budapest, 1999. április 22.

Csiha Judit
Országgyűlési képviselő
MSZP