A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
TÖRVÉNYJAVASLAT
A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között 1995. december 7-én, Budapesten aláírt békéltetési és választott bírósági szerződés kihirdetéséről
|
|
Előadó: dr. Martonyi János külügyminiszter |
1999. évi …….. törvény
a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között 1995. december 7-én, Budapesten aláírt békéltetési és választott bírósági szerződés kihirdetéséről
1.§ Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között 1995. december 7-én Budapesten aláírt békéltetési és választott bírósági Szerződést e törvénnyel kihirdeti. ( A Szerződés megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1999. február 23-án megtörtént és a Szerződés ezen a napon, azaz 1999. február 23-án hatályba lépett. )
2.§ A Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:
“Békéltetési és választott bírósági szerződés
a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között
A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság,
azt óhajtván, hogy szorosabbra fűzzék a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között fennálló barátság szálait és Európa, valamint a világ békéje és biztonsága érdekében előmozdítsák a vitáik békés, igazságos és méltányos rendezéséhez vezető eljárások kialakítását,
az alábbi szerződést kötötték:
A. TÁRGYALÁSOK
1. Cikk
A Szerződő Felek arra törekszenek, hogy vitáikat tárgyalások útján rendezzék. Ha a tárgyalások a megkezdésüket követő egy év elteltével nem vezetnének eredményre, a vitát bármelyik Fél az alább leírt megfelelő eljárásnak vetheti alá.
B. BÉKÉLTETÉS
2. Cikk
Minden olyan vitát, amelyet az 1. cikkben meghatározott határidőn belül nem lehetett tárgyalások útján rendezni, a Felek bármelyike békéltető bizottsági eljárás elé terjeszthet a másik Félhez intézett írásbeli értesítéssel.
3. Cikk
A békéltető bizottságot a következőképpen kell megalakítani:
a.) Az a Fél, amelyik a békéltető bizottsági eljárást kezdeményezte, a 2. cikknek megfelelően eszközölt írásbeli értesítésben kinevezi a bizottság egy tagját, aki állampolgára is lehet.
b.) A másik Fél az értesítés kézhezvételét követő 60 napon belül kinevez egy második tagot, aki állampolgára is lehet.
c.) A b) pontban előírt kinevezéstől számított 90 napon belül a Felek közös egyetértéssel kineveznek egy harmadik tagot, aki a bizottság elnöke lesz.
d.) Amennyiben a 2. cikkben említett írásos értesítés kézhezvételét követő 150 napon belül nem kerül sor valamely kinevezésre, azt az Európa Tanács főtitkára eszközli harmadik államok állampolgárai közül. Amennyiben a főtitkár akadályoztatva van e feladat ellátásában, avagy maga is állampolgára az egyik vagy a másik félnek, a szükséges kinevezéseket az Európa Tanács helyettes főtitkára eszközli.
4. Cikk
A békéltető bizottság a megalakulását követően ajánlásokat tehet a Felek számára az általa megfelelőnek tartott ideiglenes intézkedések meghozatalára. A Felek tájékoztatni kötelesek a bizottságot azokról a rendelkezésekről, amelyeket ezeknek az ajánlásoknak a végrehajtása érdekében foganatosítottak.
5. Cikk
1. A békéltető bizottság a Felek képviselőivel való konzultációt követően maga állapítja meg üléseinek helyét és eljárási szabályait. Ennek során tiszteletben tartja a Felek egyenjogúságának elvét és az eljárás kontradiktórius jellegét.
2. A bizottság bármikor felfüggesztheti a békéltetési eljárást és felhívhatja a Feleket arra, hogy folytassák tárgyalásaikat, adott esetben figyelembe véve a bizottság ajánlásait.
6. Cikk
A Felek a békéltetési eljárás teljes folyamatában kötelesek részt venni és a bizottság rendelkezésére bocsátják az általa kért bizonyítékokat és adatokat.
7. Cikk
1. A bizottság az eljárás befejeztét követő kilenc hónapon belül elkészíti az ajánlásait tartalmazó bizalmas jelentését, amelyet haladéktalanul közöl a Felekkel.
2. A Felek a bizottság jelentésének kézhezvételét követő hat hónapon belül írásban közlik, hogy elfogadják-e annak ajánlásait. A bizottság ajánlásainak a Felek általi elfogadása a vita rendezéséről való megállapodással egyenértékű.
C. VÁLASZTOTT BÍRÁSKODÁS
8. Cikk
1. Minden vitát, amely a 2-7. cikkben előirányzott békéltető bizottsági eljárás útján nem volt rendezhető, bármelyik Fél a másik Félhez intézett írásbeli értesítéssel választott bírósági eljárás elé bocsáthat.
2. A Felek mindazonáltal megállapodhatnak abban, hogy a békéltető bizottsági eljárást mellőzve a választott bíráskodáshoz folyamodnak.
9. Cikk
A választott bíróságot a békéltető bizottsággal azonos módon, a 3. Cikkben előírtak szerint kell megalakítani, azzal az eltéréssel, hogy a 3. Cikk d) pontjában meghatározott határidőn belül meg nem történt kinevezéseket a Nemzetközi Bíróság elnöke eszközli. Amennyiben az Elnök akadályoztatva van e feladat ellátásában, avagy maga is állampolgára az egyik vagy a másik Félnek, a szükséges kinevezéseket a Bíróság alelnöke eszközli. Amennyiben az alelnök, ugyanezen okok miatt, nem tudná a szükséges kinevezéseket eszközölni, e feladatot a Bíróságnak az a legrégibb tagja látja el, aki nem állampolgára a Felek egyikének sem.
10. Cikk
A bíróság amint megalakult, a Felek egyikének kérelmére vagy saját elhatározásából (proprio motu) jogosult olyan ideiglenes intézkedések meghozatalára, amelyeket megfelelőnek tart a Felek jogainak megóvása érdekében. A Felek kötelesek ezekhez az intézkedésekhez igazodni.
11. Cikk
A bíróság a Felek képviselőivel való konzultációt követően maga állapítja meg üléseinek helyét és eljárási szabályait. Ennek során tiszteletben tartja a Felek egyenjogúságának elvét, az eljárás kontradiktórius jellegét, valamint annak írásos és szóbeli szakaszra való osztását.
12. Cikk
1. A Felek a választott bíráskodási eljárás teljes folyamatában kötelesek részt venni. Az egyik Fél távolléte, vagy az, hogy nem él a rendelkezésére álló eszközökkel, nem akadálya az eljárás folytatásának.
2. A Felek a bíróság rendelkezésére bocsátják az általa kért bizonyítékokat és adatokat.
13. Cikk
1. A választott bíróság az eljárás befejeztét követő kilenc hónapon belül hozza meg döntését.
2. A választott bíróság a megindokolt döntését a nemzetközi jog szabályaira alapozza. A két Fél kérésére a bíróság ex aequo et bono hozhatja meg döntését.
3. A döntést haladéktalanul közölni kell a Felekkel. A döntés a Felek számára kötelező, végleges és jóhiszeműen végrehajtandó.
4. A döntés tartalmára vagy jelentésére vonatkozó vita vagy kétség esetén bármelyik Fél az annak közlését követő 90 napon belül kérheti a bíróságtól a döntés értelmezését.
14. Cikk
A vita rendezéséig a Felek tartózkodni kötelesek minden olyan magatartástól, amely alkalmas lehet arra, hogy súlyosbítsa a helyzetet és megnehezítse vagy megakadályozza a vitának az ebben a Szerződésben előirányzott módon való rendezését.
15. Cikk
1. A jelen Szerződés rendelkezései nem alkalmazandók a Szerződés hatályba lépését megelőzően keletkezett vitákra, hacsak a Felek egy adott vita tekintetében másképp nem állapodnak meg.
2. A Felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy valamely vitájukat az e Szerződésben előirányzott módoktól eltérő eljárással rendezik.
3. A Felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy vitájuknak e Szerződés alapján való rendezése keretében figyelmen kívül hagyják a Szerződés valamely rendelkezését.
16. Cikk
Az ebben a Szerződésben előirányzott békéltető bizottság és a választott bíróság maga dönt a joghatóságáról.
17. Cikk
1. A békéltető bizottság és a választott bíróság tagjai a Felek által megállapított díjazásban részesülnek, amelyet a Felek egyenlő arányban viselnek.
2. Mindegyik Fél maga viseli saját költségeit, valamint a békéltető bizottság, illetőleg a választott bíróság működésével kapcsolatos költségek felét.
18. Cikk
1. Ez a Szerződés megerősítésre szorul és akkor lép hatályba, amikor arról a két Fél tájékoztatta egymást.
2. Ez a Szerződés a hatályba lépésétől számított öt évig marad érvényben. Amennyiben az e határidő lejártát megelőző hat hónap előtt nem kerül sor a felmondására, a Szerződés újabb öt éves időszakra meghosszabbodik és így tovább.
3. A Szerződés megszűnése időpontjában folyamatban lévő békéltető bizottsági vagy választott bírósági eljárás a jelen Szerződés rendelkezéseinek, avagy a Felek által ezek helyett kötött megállapodásnak megfelelően folytatódik.
Ennek hiteléül az erre megfelelően felhatalmazottak e Szerződést aláírták.
Készült Budapesten, 1995. december 7-én, két eredeti példányban, magyar, horvát és francia nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Kétség esetén a francia nyelvű szöveg alkalmazandó.
A Magyar Köztársaság nevében A Horváth Köztársaság nevében
Kovács László s.k. M. Granic s. k.”
3.§ E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1999. február 23-tól kell alkalmazni.
A Szerződést a Magyar Köztársaság külügyminisztere és a Horvát Köztársaság külügyminisztere az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Külügyminiszteri Tanácsának budapesti ülése alkalmával, 1995. december 7-én írták alá.
Az Országgyűlés 22/1998. (III.6.) OGY. határozatával erősítette meg a Szerződést. A Szerződés, annak 18. cikke alapján, 1999. február 23-án lépett hatályba.
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. §-ának (1) bekezdése alapján az Országgyűlés által megerősített nemzetközi szerződéseket törvénnyel kell kihirdetni.
A törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban a Szerződés hatályba lépése napjától, 1999. február 23-tól kell alkalmazni.