A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1267. számú
törvényjavaslat
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló
1991. évi XI. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Gógl Árpád
egészségügyi miniszter
Budapest, 1999. május
1999. évi ...
törvény
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló
1991. évi XI. törvény módosításáról
1. §
(1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló - az 1994. évi XXXIV. törvénnyel, az 1994. évi LIV. törvénnyel és az 1997. évi CXLVI. törvénnyel módosított - 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ántv.) 1. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § (1) A közegészségügyi (különösen a környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, munka- és sugáregészségügyi, kémiai biztonsági), a járványügyi, az egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési), az egészségügyi igazgatási tevékenységek irányítása, koordinálása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete (a továbbiakban együtt: népegészségügy) állami feladat."
(2) Az Ántv. 1. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A Szolgálat az állami költségvetésből működtetett központi hivatal.”
2. §
Az Ántv. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szövegrész lép:
[A Szolgálat felügyeletet gyakorol az ország közegészségügyi-járványügyi (a továbbiakban együtt: közegészségügyi) viszonyai felett. Ennek keretében]
"a) az ország egész területén - a fegyveres erők, beleértve az országban tartózkodó külföldi fegyveres erőket is, és a rendvédelmi szervek tevékenységének kivételével - közegészségügyi ellenőrzést végez;"
3. §
Az Ántv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. § A Szolgálat népegészségügyi tevékenysége keretében
a) vizsgálja, vizsgáltatja, ellenőrzi, elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotát veszélyeztető, befolyásoló települési, lakó-, munkahelyi és társadalmi környezet fizikai, kémiai, biológiai és pszichoszociális tényezőinek állapotát,
aa) értékeli és elemzi az egészségkárosító hatások kockázatát,
ab) az egészségkárosító hatások megszüntetése, illetve csökkentése, a károsodás megelőzése érdekében közegészségügyi, járványügyi programokat kezdeményez, illetve végez,
ac) kezdeményezi, intézkedik és intézkedéseivel elősegíti az egészséges élet- és munkakörülmények, életmód kialakítását,
ad) az aa)-ac) pontokban foglalt feladatainak végrehajtása érdekében jogosult valamennyi természetes személytől, jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől az egészségi állapottal összefüggő adatokat térítésmentesen megkérni;
b) kialakítja és működteti a fertőző és nem fertőző betegségek, valamint a környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások bejelentési és nyilvántartási rendszerét;
c) tudományosan megalapozza az egészségügyi követelményeket, az egészségügyi szempontból megengedhető értékeket, határértékeket, az egészségkárosító kockázat csökkentésének módozatait (a továbbiakban: közegészségügyi követelmények), amelyek betartása, illetve érvényesülése lehetővé teszi a környezeti ártalmak és az egészségkárosodások kialakulásának megelőzését, fokozza az emberi szervezet teljesítő- és védekezőképességét, biztosítja az egyén, a közösség és az utódnemzedék zavartalan testi, szellemi és pszichoszociális fejlődésének környezeti feltételeit;
d) ösztönzi és szakmailag támogatja a közegészségügyi ártalmak megelőzését szolgáló - az állampolgárok önálló döntését segítő közegészségügyi információn alapuló - tudatos és aktív magatartás társadalmi méretű kialakítását."
4. §
Az Ántv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § (1) A Szolgálat környezet- és településegészségügyi feladata különösen
a) közreműködés a települések környezeti levegőminőségi (immissziós) normáinak kimunkálásában, valamint a zárt terek levegőminőségi normáinak kimunkálása, a települések légszennyezettségének rendszeres ellenőrzése köz-
egészségügyi szempontból, illetőleg a zárt terek levegőminőségének köz-
egészségügyi vizsgálata;
b) az emberi használatra (üdülés, fürdés, vízisport, ivóvízkivétel) szolgáló felszíni vizekre, valamint medencés fürdőkre vonatkozó közegészségügyi követelmények, valamint az ivóvíz és fürdésre használt vizek higiénés határértékeinek kimunkálása, az ivóvíz, ásvány- és gyógyvizek, palackozott vizek minőségének, a közegészségügyi követelmények betartásának, illetve érvényesülésének a rendszeres ellenőrzése;
c) a talajjal, a szilárd és folyékony települési hulladékokkal, egyéb szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények, normák kimunkálása, érvényesülésének ellenőrzése;
d) a belső terekben érvényesülő zaj és rezgés határértékek kimunkálása és ellenőrzése, illetőleg a környezeti immissziós zaj és rezgés határértékek kimunkálásában és ellenőrzésében való közreműködés;
e) az oktató, nevelő és gondozó intézmények és tevékenységek köz-
egészségügyi követelményeinek kimunkálása és érvényesítése.
(2) A Szolgálat sugáregészségügyi tevékenysége keretében kimunkálja, ellenőrzi és érvényesíti a sugárzó anyagokkal, a sugárzást kibocsátó berendezésekkel, a nem ionizáló sugárzással, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos munkahelyi és környezeti sugárvédelmi normákat, közegészségügyi követelményeket.
(3) A Szolgálat kémiai biztonsággal összefüggő tevékenysége körében ellátja a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos külön jogszabály által előírt eljárás szerinti engedélyezési és ellenőrzési feladatokat, a veszélyes anyagok, veszélyes készítmények egészségügyi toxikológiai nyilvántartását és tájékoztató szolgálat működtetését.
(4) A Szolgálat munkaegészségügyi tevékenysége körében
a) kimunkálja az egészséget nem károsító munkavégzés (munkakörül-mények) személyi és tárgyi feltételeit, a munkavégzésből származó megterhelések, munkakörnyezeti kóroki tényezők megengedhető mértékeit (a továbbiakban: munkahigiénés határértékek), továbbá a foglalkozással összefüggő megbetegedések, mérgezések, fokozott expozíciók megelőzésére vonatkozó előírásokat (a továbbiakban: munkaegészségügyi előírások),
b) a munkaegészségügyi felügyelet keretében ellenőrzi és érvényesíti a munkaegészségügyi előírásokat, vizsgáltatja, vizsgálja a munkahigiénés határértékek betartását,
c) kivizsgálja a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket, mérgezéseket, fokozott expozíciós eseteket,
d) együttműködik a foglalkozásegészségügyi szolgálattal az egészséges munkakörnyezet kialakításával, egészségkárosodások megelőzésével kapcsolatos feladatokban.
(5) Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében a Szolgálat
a) kimutatja az élelmiszerekben, italokban, élvezeti cikkekben, kozmetikai készítményekben, a gyermekjátékokban, valamint az ezek készítéséhez használt anyagok összetevőiben előforduló vagy kezelésük során belekerülő vegyi, fizikai illetve biológiai egészségkárosító anyagokat, kimunkálja az ezekre vonatkozó közegészségügyi határértékeket és követelményeket, ellenőrzi és érvényesíti ezeket a termelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás során,
b) vizsgálja az élelmiszerek útján (közvetítésével) bekövetkezett egészségkárosodások okait, a szükséges intézkedések megtétele, újabb egészségkárosodások megelőzése érdekében,
c) vizsgálatokat végez a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozóan, ezek alapján táplálkozási ajánlásokat dolgoz ki,
d) közreműködik a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek előállításával, adalékanyagok és technológiai segédanyagok, élelmiszer-csomagolóanyagok, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerek gyártásával, felhasználásával, az élelmiszert előállító, feldolgozó, csomagoló, tároló és forgalmazó helyek működési engedélyezésével kapcsolatos eljárásban.
(6) A járványügyi tevékenység körében a Szolgálat
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a járványügyi helyzetet, megállapítja a járványveszély vagy a járvány fennállását, és annak megelőzése, illetőleg megszüntetése érdekében elrendeli a szükséges intézkedéseket;
b) irányítja és ellenőrzi - az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott esetekben végzi - a fertőző betegekkel, a fertőzésre gyanús személyekkel, a kórokozó-hordozókkal kapcsolatos tevékenységet, valamint a fertőtlenítést és az egészségre káros rovarok, egyéb ízeltlábúak és rágcsálók (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) által okozott egészségi ártalmak megelőzését;
c) elrendeli a védőoltásokat és a járványügyi szűrővizsgálatokat, illetve a fertőzés veszélyének elhárítása céljából a lakosság időszakonkénti szűrővizsgálatát;
d) felügyeli és kezdeményezi a gümőkóros betegek és veszélyeztetett személyek, továbbá a nemi úton terjedő betegségekben szenvedők és fertőzésre gyanús állapotú személyek felkutatását;
e) meghatározza a lakosság járványügyi védelméhez szükséges védő-oltó, biológiai és egyéb anyagok (oltóanyagok, diagnosztikumok), eszközök előállítandó vagy importálandó mennyiségét és minőségét, készletben tartását és engedélyezi ezek forgalomba hozatalát;
f) dönt a járványügyi tekintetben felhasználásra kerülő rovar- és rágcsálóirtószerek, fertőtlenítő szerek és eszközök forgalomba hozataláról;
g) nyilvántartja a bejelentésköteles fertőző betegségben szenvedőket;
h) szakmai felügyeletet gyakorol a kórházhigiénés tevékenység felett, folyamatosan figyelemmel kíséri az egészségügyi ellátás során előforduló nosocomialis fertőzéseket és intézkedik azok megelőzése, illetve megszüntetése érdekében.
(7) Közegészségügyi és járványügyi feladatai ellátása érdekében a Szolgálat laboratóriumokat tart fenn.
(8) Az emberi környezet szennyezettségéről és a járványügyi helyzetről megállapított adatok nyilvánosak. Életet vagy egészséget veszélyeztető mértékű környezetszennyezésről, illetve a járványról megállapított adatokat a Szolgálat köteles nyilvánosságra hozni."
5. §
Az Ántv. 5. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"5. § (1) A Szolgálat az egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési) tevékenysége keretében összehangolja, szervezi és szakmailag felügyeli a népbetegségek megelőzését szolgáló feladatok végrehajtását."
6. §
(1) Az Ántv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Szolgálat egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében]
"b) felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett;"
(2) Az Ántv. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Szolgálat egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében]
"e) engedélyezi - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egészségügyi szolgáltató tevékenységének végzését, ellenőrzi a tevékenységet és nyilvántartja az engedélyeket;"
(3) Az Ántv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Szolgálat egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében]
"f) az egészségügyi szolgáltatók bejelentése alapján nyilvántartja, szükség esetén összehangolja, illetőleg az érintett egészségügyi szolgáltatók és fenntartóik véleményének kikérése után megállapítja és közzéteszi a megye (főváros) ügyeleti, készenléti ellátásának és betegbeutalásának területi rendjét, ideértve a gyógyszertári ügyeletet és készenlétet is;"
(4) Az Ántv. 6. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Szolgálat egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében]
"g) ellátja a gyógyhelyek, gyógyfürdő intézmények és a természetes gyógytényezők vonatkozásában a külön jogszabályban meghatározott feladatokat;"
(5) Az Ántv. 6. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Szolgálat egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében]
"k) a helyi önkormányzatokat rendszeresen, szükség esetén alkalomszerűen tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról;"
(6) Az Ántv. 6. §-ának (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
[A Szolgálat egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében]
"o) gyakorolja a külön törvényben meghatározottak szerint a lakossági gyógyszerellátással kapcsolatos hatósági feladatokat."
(7) Az Ántv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
" (2) A Szolgálat az (1) bekezdés h), i) és o) pontjaiban foglalt feladatokat - külön jogszabályban foglaltak szerint - a tisztifőgyógyszerész útján látja el."
7. §
Az Ántv. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A Szolgálat jogosult az ellenőrzéshez szükséges vizsgálatokat elvégezni, illetve külön jogszabályban meghatározottak szerint elvégeztetni. Az ellenőrzött mulasztása miatt szükségessé váló, illetőleg a közegészségügyi követelményeknek meg nem felelő eredményre tekintettel megismételt vizsgálatok költségét - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az ellenőrzött köteles megtéríteni."
8. §
Az Ántv. 12. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Szolgálat]
"b) dönt - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az új anyagok, a lakosság körében közvetlen felhasználásra kerülő termékek előállításával, szállításával, raktározásával, felhasználásával, új technológiák bevezetésével kapcsolatos engedélyek megadásáról;"
9. §
Az Ántv. 14. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A másodfokú eljárás]
"b) amennyiben első fokon a megyei intézet, illetőleg ha jogszabály másként nem rendelkezik országos intézet járt el, a Tisztifőorvosi Hivatal;
c) amennyiben első fokon a Tisztifőorvosi Hivatal vagy az országos tisztifőgyógyszerész járt el, az országos tisztifőorvos"
[hatáskörébe tartozik.]
10. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ántv. 6. § (1) bekezdésének m) pontjából "az egészségügyi intézményekben" szövegrész, a 11. § (2) bekezdésének b) pontjából a "súlyos" szövegrész, a 12. §-ának a) pontjából ", a típustervek" szövegrész, valamint a 15. § (5) bekezdése.
(3) Felhatalmazást kapnak a 2. § (3) bekezdése szerint érintett miniszterek, hogy a közegészségügyi feladatok ellátásának rendjét az egészségügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozzák.
INDOKOLÁS
I. Általános indokolás
A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1991 tavaszán alkotta meg a közegészségügy, járványügy, az egészségvédelem és az egészségügyi igazgatás állami feladatainak ellátása céljából az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról (ÁNTSZ) szóló törvényt. A törvény megalkotása óta eltelt 8 év gyakorlata, az időközben bekövetkezett jogszabályi változások, különös tekintettel az új egészségügyi törvény népegészségüggyel kapcsolatos részére, illetőleg a jogharmonizációs követelményeknek való megfelelésre több ponton szükségessé teszik az 1991. évi XI. törvény rendelkezéseinek a módosítását.
A Javaslat figyelembe veszi, hogy a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történt csatlakozása következtében az ország területén külföldi fegyveres erők is tartózkodhatnak.
Mindezekkel összhangban a Javaslat elsősorban az 1991. évi XI. törvény szakmai ún. feladat-meghatározó normái vonatkozásában fogalmaz meg változtatási törekvéseket. Ezen túlmenően tartalmaz néhány - az ÁNTSZ eddigi működésének gyakorlata során észlelt hiányosság által kikényszerített - módosítást.
II. Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-a technikai jellegű módosítás, az 1998. július 1-jén hatályba lépett új egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. törvény) terminológiájával azonos szóhasználatot vezet be.
A 2. §-hoz
A Javaslat a NATO-hoz történt csatlakozásra tekintettel - a hazai fegyveres erőkhöz hasonlóan - az országban tartózkodó külföldi fegyveres erők számára is lehetővé teszi, hogy közegészségügyi, járványügyi feladataikat saját egészségügyi szolgálatuk útján lássák el.
A 3. §-hoz
A Javaslat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénnyel, annak terminológiájával összhangban fogalmazza meg a Szolgálat népegészségügyi feladatait. Biztosítja a Szolgálat számára, hogy a feladatai végrehajtása érdekében az egészségi állapottal összefüggő adatokat térítésmentesen igénybe vehesse.
A 4. §-hoz
A § a Szolgálat közegészségügyi és járványügyi feladatait a hatályos törvénynél tagoltabban tartalmazza. A jelenlegi feladatok mellett előírja a belső téri levegőminőségi normák kimunkálásának kötelezettségét, amelynek hiánya végrehajthatatlanná teszi az 1991. évi XI. törvényben előírt belső téri levegővizsgálati kötelezettséget. Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvénnyel összhangban írja elő a palackozott vizek minősége ellenőrzésének kötelezettségét. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvénnyel összhangban fogalmazza meg a Szolgálatnak az atomenergia biztonságos alkalmazásával, valamint a sugárvédelemmel kapcsolatos feladatait. A különböző nem ionizáló sugárzások folyamatosan növekvő felhasználására tekintettel a Szolgálat feladatait ezek ellenőrzésével bővíti. A munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatok meghatározását a Javaslat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvénnyel és az egészségügyi törvénnyel összhangban tartalmazza.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az egészségügyi törvény terminológiáját alapul véve rögzíti a Szolgálat egészségfejlesztési feladatait, felváltva a korábban elfogadott és használatos egészségvédelem megnevezést.
A 6. §-hoz
A Javaslat az 1991-ben elfogadott törvény hatálybalépése óta bekövetkezett változásoknak megfelelően határozza meg, módosítja a Szolgálat egyes egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatait. A Szolgálathoz integrálja a gyógyhelyekkel, gyógyfürdő intézményekkel és természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos, eddig az Egészségügyi Minisztérium szervezetében ellátott feladatokat.
A 7. §-hoz
A más területeken is bevezetett gyakorlathoz hasonlóan a Javaslat lehetővé teszi a Szolgálat számára az ellenőrzött helyett, annak mulasztása miatt elvégzett, valamint a közegészségügyi követelményeknek nem megfelelő eredmény miatt megismételt vizsgálatok költségének megtérítését. A rendelkezés célja, hogy az ellenőrzötteket a megelőző vizsgálatok elvégzésére és a közegészségügyi követelmények betartására ösztönözze.
A 8-9. §-okhoz
A Javaslat pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
A 10. §-hoz
A Javaslat záró szakasza a hatálybalépés időpontját, a módosítások következtében szükséges hatályon kívül helyező rendelkezéseket és felhatalmazást tartalmaz. Hatályon kívül helyezi a típustervek szakhatósági jóváhagyására vonatkozó rendelkezést, mert ilyen tervek már nem készülnek. Az Ántv. 11. § (2) bekezdésének b) pontjából elhagyni javasolja az egészségkárosodásra vonatkozó "súlyos" jelzőt, az egészségkárosodás veszélyét szabva a korlátozó intézkedések feltételéül. Felhatalmazza a közegészségügyi feladatokat saját egészségügyi szolgálatuk útján ellátó szervezeteket irányító minisztereket e feladat ellátásának az egészségügyi miniszterrel közösen történő szabályozására.