﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA


T/1469. számú
törvényjavaslat

a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról





Előadó:
Chikán Attila
gazdasági miniszter









Budapest, 1999. július

1999. évi ... törvény
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról


Az Országgyűlés felismerve azt a szerepet, amelyet a kis- és középvállalkozások a gazdasági növekedésben és az új munkahelyek teremtésében játszanak, a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődés megalapozása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §
	
A törvény célja a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása, valamint a fejlődésük előmozdítását szolgáló állami támogatások összefoglalása, s ez által olyan gazdasági feltételek kialakítása, amelyek hosszú távon biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, a versenyhátrányok csökkenését, valamint a vállalkozások Európai Unió követelményeihez való felzárkózását.


A kis- és középvállalkozások meghatározása

2. §

(1)	Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a)	összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és
b)	éves nettó árbevétele legfeljebb 4.000 millió Ft, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2.700 millió Ft, továbbá
c)	megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(2)	Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a)	összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és
b)	éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió Ft, továbbá
c)	megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(3)	Mikrovállalkozás az olyan kisvállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb.

(4)	Egy vállalkozás akkor minősül kis- és középvállalkozásnak, ha abban az állam, az önkormányzat, vagy az (1) bekezdés szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot.

(5)	Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben meghatározott korlátozást abban az esetben, ha az (1)-(3) bekezdés szerinti vállalkozás tulajdonosai olyan intézményi befektetők, amelyek nem rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással.

(6)	Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt mutatókat az utolsó, éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel, vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.

(7)	Az egyéni vállalkozás minősítése az egyéni vállalkozó - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt - nyilatkozata alapján, az (1) bekezdés a) pontja, a (2) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés rendelkezései szerint történik.

(8)	Újonnan alapított vállalkozás esetében a (6) bekezdés rendelkezése helyett a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni.

3. §

Ahol jogszabály “kis- és középvállalkozást”, “mikrovállalkozást”, “kisvállalkozást”, illetve “középvállalkozást” említ, azon – ha törvény másként nem rendelkezik – az e törvény szerinti kis- és középvállalkozást kell érteni.


II. FEJEZET

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA

Kis- és középvállalkozói célelőirányzat

4. §

(1)	A kizárólag kis- és középvállalkozások fejlődését szolgáló támogatások finanszírozását a Gazdasági Minisztérium (továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetében a kis- és középvállalkozói célelőirányzat (továbbiakban: célelőirányzat) biztosítja.

(2)	A célelőirányzat központi költségvetésből biztosított forrásának összege évente a központi költségvetésben kerül meghatározásra.

(3)	A célelőirányzat működési rendjét, valamint felhasználásának, kezelésének és ellenőrzésének részletes szabályait a gazdasági miniszter rendeletben állapítja meg.

5. §

(1) A célelőirányzat terhére támogatásban részesülhetnek a mikro-, kis- és középvállalkozások (továbbiakban együtt: kisvállalkozás), valamint a (2) bekezdésben meghatározott programok megvalósításában közreműködő szervezetek.


(2) Támogatásban részesíthetők azok a programok, amelyek célja

a)	a vállalkozás indításhoz szükséges feltételek megteremtése,
b)	a vállalkozói ismeretek és az Európai Közösség előírásainak elsajátítása, valamint a vállalkozói kultúra fejlesztése, beleértve az ezzel kapcsolatos képzési programok szervezését és lebonyolítását, továbbá módszertani és oktatási anyagok készítését,
c)	a kis- és középvállalkozások vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése,
d)	műszaki-gazdasági, üzleti, valamint az európai közösségi szabályokról, pályázatokról szóló információk nyújtása, a szolgáltatandó információk gyűjtése, kiértékelése és terjesztése,
e)	a technológia fejlesztése és a termékek, szolgáltatások minőségi színvonalának növelése révén a versenyképesség javítása,
f)	a beszállítói kapcsolatok kialakulásának és megerősödésének előmozdítása,
g)	a hitelhez jutás lehetőségeinek bővítése,
h)	az innovációs képesség fejlesztése,
i)	a kül- és belpiaci lehetőségek feltárása, a piacra jutás elősegítése, valamint a kereskedelmi hálózat fejlesztése,
j)	a vállalkozók közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködés és a piacon való közös fellépés elősegítése,
k)	a vállalkozások egymással, illetve kutató-fejlesztő intézményekkel közösen végzett kutatásai, vagy a kutatási eredmények átvételének, valamint azok gyakorlatba történő átültetési feltételeinek megteremtése,
l)	az adminisztratív terhek csökkentése,
m)	az Európai Közösség programjaiban való magyar részvétel biztosítása.

6. §

(1)	A célelőirányzatból támogatás a következő formákban nyújtható:

a)	vissza nem térítendő támogatás,
b)	kamattámogatás,
c)	viszontgarancia és garanciadíj kedvezmény,
d)	kedvezményes kamatozású és kamatmentes kölcsön, valamint
e)	tőkejegy jegyzése kockázati tőkealapokban, vagy tulajdoni részesedés szerzése kockázati tőketársaságokban.

(2)	Egy kisvállalkozás több támogatási formában is részesülhet.


A támogatás egyéb formái

7. §

(1)	A kisvállalkozás más célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapból és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzatból is részesülhet támogatásban.
 
(2)	Külön törvény a kisvállalkozás számára adó- és járulékkedvezmény igénybevételének lehetőségét írhatja elő.


A támogatások felhasználásának értékelése

8. §

(1)	Az elkülönített állami pénzalap és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzat kezelője, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnöke, valamint a Közbeszerzések Tanácsa minden év június 30-ig – az előző év adatai alapján -  adatszolgáltatást teljesít a kisvállalkozások részesedéséről a támogatásokból, a vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből. Az adatszolgáltatás körét, valamint az adatszolgáltatás rendjét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a minisztériumnak kell megküldeni.


III. FEJEZET

AZ ÁLLAMI FELADATOK ÖSSZEHANGOLÁSA ÉS A KISVÁLLALKOZÁSOK RÉSZVÉTELE A DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉSBEN

Kormányzati feladatok

9. §

A kisvállalkozásokkal kapcsolatos állami feladatokat a gazdasági miniszter (továbbiakban miniszter) hangolja össze. Ennek körében a kisvállalkozások érdekképviseletét ellátó szervezetek és az országos gazdasági kamarák bevonásával

a)	értékeli a kisvállalkozások állami támogatásának hatékonyságát,
b)	kidolgozza és jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti a kisvállalkozások fejlesztésének stratégiáját, a vállalkozásfejlesztési politika fő célkitűzéseit és javaslatokat tesz a kisvállalkozások fejlesztését szolgáló intézkedésekre,
c)	az egységes európai piac folyamataiba való bekapcsolódás érdekében gondoskodik a kisvállalkozások felkészítésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról.

10. §

A Kormány kétévente az Országgyűlés elé terjeszti a miniszter által kidolgozott, a kisvállalkozások helyzetét, gazdálkodási feltételrendszerét tartalmazó beszámolót, amely bemutatja a korábbi döntéseknek a kisvállalkozások gazdasági helyzetére gyakorolt hatását és az állami támogatások hatékonyságát is.

11. §

A gazdasági szabályozó rendszer egyes elemeinek módosítása során, valamint a kisvállalkozásokat is érintő jogszabály módosítások esetén az előterjesztésben be kell mutatni a tervezett változásoknak a kisvállalkozások gazdasági helyzetére gyakorolt hatását.
 

A Vállalkozásfejlesztési Tanács

12. §

A Vállalkozásfejlesztési Tanács (továbbiakban: VT) részt vesz a kisvállalkozás-fejlesztési stratégia kialakításában, ennek keretében:

a) javaslatot tesz a kisvállalkozás-fejlesztési stratégia megalapozását szolgáló szakmai programokra és intézkedésekre,
b) véleményezi a kisvállalkozások fejlesztése céljából kialakított szakmai programokat,
c) javaslatot tesz a célelőirányzatból támogatandó célokra és a források célok közötti felosztási arányaira,
d) értékeli a minisztériumok,  országos hatáskörű szervek és vállalko-zásfejlesztési szervezetek költségvetési forrás felhasználásával működtetett programjainak hatékonyságát, valamint összhangját a kisvállalkozás- fejlesztési stratégiával,
e) értékeli a kisvállalkozások részesedésének mértékét a költségvetési támo-gatásokból, a vállalkozói hitelekből, valamint a közbeszerzésekből, 
f) véleményezi a kisvállalkozásokat érintő törvényeket.



13. §

(1)	A VT elnöke a miniszter.

(2)	A VT tagja: 
(a) a gazdasági, a földművelésügyi és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi, a közlekedési, hírközlési és vízügyi, az oktatási, a pénzügyi, a szociális- és családügyi, a PHARE programok koordinálásáért felelős  miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatal egy-egy képviselője,
(b) az országos gazdasági kamarák elnökei,
(c) a kisvállalkozások érdekképviseletét ellátó országos szervezetek által delegált öt képviselő.

(3)	Tanácskozási joggal vesznek részt a VT munkájában:
(a) az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, a Magyar Vállal-kozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Magyar Hitelgarancia Egyesülés igazgatója,
(b) a miniszter névre szóló felkérése alapján létrehozott szakmai tanácsadó testület tagjai.

14. §

(1)	A VT évente legalább négy alkalommal tartja üléseit. Az üléseket a VT elnöke hívja össze. Soron kívül össze kell hívni a testületet, ha tagjainak legalább egyharmada azt a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi.

(2)	A VT határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A VT határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 50%-a jelen van.

(3)	A VT ügyrendjét maga állapítja meg.

(4)	A VT titkársági feladatait a minisztérium szervezete látja el.


IV. FEJEZET

Záró rendelkezések

15. §

(1)	Ez a törvény 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2)	A 8. § (1) bekezdésében előírt adatszolgáltatást a Közbeszerzések Tanácsa első alkalommal 2001 évben teljesíti.

16. §

E törvény alkalmazásában 
a)	vállalkozás: a gazdasági társaság, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a gazdasági munkaközösség, a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, továbbá az egyéni vállalkozó;
b)	intézményi befektető: a bank, a szakosított hitelintézet, a befektetési társaság, a kockázati tőketársaság, a biztosító részvénytársaság, a befektetési alap, a kockázati tőkealap, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár.

17. §

(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a támogatásokkal és a vállalkozói hitelekkel összefüggő adatszolgáltatás körét és rendjét rendeletben állapítsa meg.

(2)	Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy a célelőirányzat felhasználásának, kezelésének, ellenőrzésének és működési rendjének részletes szabályait – a pénzügyminiszterrel egyetértésben -  rendeletben állapítsa meg.

18. §

(1)	A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 15. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki: 
A Tanács
“n) ellátja a részére egyéb törvényben előírt feladatokat”.

(2)	A Kbt. 61. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (4)-(8) bekezdés megjelölése (5)-(9) bekezdésre változik:
“(4) Az eredményhirdetésen az eljárás nyertese nyilatkozik arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kkvt.)  szerint  mikro-,  kis-, vagy középvállalkozásnak minősül-e”.

(3)     A Kbt. 6. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következő szövegrész lép: 
“5.   a) A nyertes ajánlattevő neve és címe:
      b) A nyertes ajánlattevőnek a Kkvt. szerinti minősítése:”.
 

I n d o k o l á s

Általános indokolás

a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslathoz


A kis- és középvállalkozások a piacgazdaságokban a világon mindenütt sajátos helyet foglalnak el a gazdaság szervezeti rendszerében. Sajátosságaik közé tartozik a magas fokú és gyors alkalmazkodóképesség, a rugalmasság, amellyel élénkítik a versenyt és jelentősen hozzájárulnak a munkaerő foglalkoztatásához.
A fejlett piacgazdaságú országokban általánosan elismert a kis- és középvállalkozásoknak a gazdasági növekedés generálásában, a munkahelyteremtésben és a területi egyenlőtlenségek mérséklésében játszott kiemelt szerepe. Számos országban a gazdaságban felszabaduló munkaerő számára már hosszú idő óta lényegében a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV-k) jelentik a fő foglalkoztatási alternatívát. A kisvállalkozások kiemelt gazdasági és társadalmi szerepét felismerve a kormányok a szektor fejlődését sokszínű támogatási eszközrendszerrel segítik.

Magyarországon a piacgazdaság szervezeti rendszerének kialakulásában és a tulajdonosi viszonyok átrendeződésében, a gazdaság vállalkozói méretstruktúrájának rendszerváltás utáni gyors és jelentős átalakulásban lényeges szerep jutott a kis- és középvállalkozásoknak.
A végbement átalakulásnak köszönhetően ma már a magyar gazdaság vállalkozói méretstruktúrája a tradicionális piacgazdaságokéhoz hasonló. A jelenleg működő mintegy háromnegyed millió vállalkozás 99,8%-a a kis- és középvállalkozói szektorhoz tartozik, s a KKV-k állítják elő a vállalkozások – beleértve az egyéni vállalkozókat is – által létrehozott bruttó hazai termék több mint felét, továbbá működtetik a munkahelyek mintegy kétharmadát.

A gazdasági eredmények tekintetében azonban a hazai kisvállalkozások versenyképessége általában ma még elmarad a nemzetközi színvonaltól. Ahhoz, hogy a magyar kisvállalkozások a fejlett piacgazdaságokban működő társaikhoz hasonló mértékben legyenek képesek hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez, a foglalkoztatási lehetőségek bővüléséhez az elkövetkezendő években gazdasági fejlődésüknek fel kell gyorsulnia, amit kormányzati eszközökkel is elő kell segíteni.
Az 1998. decemberében elfogadott KKV fejlesztési kormányzati stratégiának - az előzőekkel összhangban - fő célkitűzése olyan gazdálkodási feltételek biztosítása, amelyek lehetővé teszik, hogy a KKV-k nagyobb szerepet játszanak a gazdaság és társadalom dinamikus fejlődésében. Ehhez – többek között - stabil támogatáspolitikára és olyan jogi szabályozásra van szükség, amely hosszú távon garantálja a gazdaságpolitika cél- és eszközrendszerében a szektor kiemelt kezelését, fejlődésének központi eszközökkel való támogatását.

Mindezeket, valamint a nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve – a téma jelentőségére tekintettel – indokolt a törvényi szintű szabályozás. Ennek keretében kell érvényesíteni mind a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésének középtávú stratégiájáról szóló 1161/1998. (XII. 17.) Korm. határozatban, mind a közösségi joganyag kis- és középvállalkozások című fejezetének átvilágítása során megfogalmazott követelményeket, úgymint

-	a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározása harmonizáljon az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) ajánlásával,
-	a mikro-, kis- és középvállalkozások hosszabb távon érvényesítendő támogatási rendszerének, valamint olyan értékelő rendszernek a kialakítása, amely biztosítja a támogatások hatékonyságának és a KKV-k részesedésének folyamatos figyelemmel kísérését és értékelését az állami támogatásokból, a vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből, továbbá
-	a kormányzati KKV fejlesztési feladatok jobb összehangolásának biztosítása és a Vállalkozásfejlesztési Tanács szerepének erősítése, feladatainak döntés-előkészítő, javaslattevő funkcióval való kiegészítése, ami lehetőséget teremt a vállalkozások, illetve szervezeteik döntés-előkészítésbe való fokozottabb bevonására is.

Részletes indokolás

1.	§-hoz:
A törvény célját a Kormány által 1998. decemberében elfogadott, középtávú mikro-, kis- és középvállalkozás fejlesztési stratégiában foglaltak alapján határozza meg. Ennek értelmében a kormányzat a vállalkozások számára kiszámítható jövőképet és olyan gazdálkodási feltételeket kíván teremteni, amelyek elősegítik e vállalkozói kör versenyképességének, foglalkoztatási képességének és szakmai színvonalának növekedését, valamint az európai uniós követelményekhez való felzárkózását.

2-3. §-okhoz:
A hatályos magyar jogszabályok nem adnak pontos és azonos tartalmú meghatározást a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, ami akadályozza az e vállalkozói kört érintő intézkedések egyértelmű megfogalmazását és az intézkedések hatékonyságának értékelését.
A kormányzati stratégiát szolgáló intézkedések megalapozásához ma már nélkülözhetetlen a KKV-k egységes és szektor semleges meghatározása. Ennek célszerű kiinduló pontja a Bizottság 96/280 EK ajánlása, amelyben a Bizottság a tagországok számára meghatározta a kis- és középvállalkozások egységes definícióját.
A Bizottság ajánlásából indokolt a foglalkoztatási adatok, valamint az ún. függetlenségi kritérium változatlan átvétele, míg az értékmutatókat (nettó árbevétel és mérlegfőösszeg) a magyar vállalkozások reális teljesítőképességéhez kell igazítani. E mutatók alakulását a Kormány folyamatosan figyelemmel kíséri és a gazdasági körülmények változásának függvényében azok módosítását kezdeményezi.
Tekintettel arra, hogy a meghatározásban szereplő adatok a számviteli előírások szerint csak a társas vállalkozásokra állnak rendelkezésre teljes körűen, a minősítésben különbséget kellett tenni az egyéni és a társas vállalkozások között.
Ugyanakkor az egységes értelmezés, valamint az intézkedések hatásának értékelése és az adatok összehasonlíthatósága szempontjából fontos, hogy a jövőben a kis- és középvállalkozások fogalma együtt és méretkategóriánként is  valamennyi területen az e törvény szerinti tartalommal kerüljön meghatározásra.

4. §-hoz:
A mikro-, kis- és középvállalkozások támogatási rendszerének hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele, illetve az egyes támogatási területek és formák közötti összhang megteremtése indokolja - a 1161/1998. (XII. 17.) Korm. határozat 4. pontjában foglaltaknak megfelelően - a központi költségvetésből a KKV-k fejlesztésére fordítandó források koncentrálását a Gazdasági Minisztérium fejezetén belül egy külön kis- és középvállalkozói célelőirányzatba.

5-6. §-okhoz:
A kis- és középvállalkozói célelőirányzatból támogatandó programok és a különböző támogatási formák meghatározása. A támogatási célokat  úgy kell meghatározni, hogy a támogatási rendszer a KKV-k fejlődését akadályozó valamennyi probléma megoldásában segítséget nyújtson. A támogatandó programoknak le kell fedniük mindazokat a területeket - a vállalkozásindítástól a piacra jutásig, vagy az adminisztrációs terhek csökkentésétől az innovációs képesség fejlesztéséig - amelyeken indokolt a KKV-k méreteiből eredő természetes versenyhátrányának csökkentése érdekében fejlődésüket központi eszközökkel segíteni.

7. §-hoz:
A kis- és középvállalkozói célelőirányzat a kormány KKV fejlesztési stratégiájának és támogatáspolitikai céljainak megvalósításában meghatározó szerepet játszik, azonban nem lehet a kis- és középvállalkozások támogatásának kizárólagos eszköze. A KKV-k egyéb gazdaságpolitikai célokat szolgáló programokban is részt vehetnek, így a kis- és középvállalkozói célelőirányzaton kívül más költségvetési forrásból finanszírozott célelőirányzatból és elkülönített állami pénzalapból is részesülhetnek támogatásban. 
Emellett a  KKV fejlesztésben fontos eszközt jelentenek az adókedvezmények, amelyek a hazai szabályozásban sem hagyhatók figyelmen kívül.

8. §-hoz:
A kis- és középvállalkozások egységes meghatározása megteremti a lehetőséget a szektor támogatásának, vállalkozói hitelekből és közbeszerzésekből való részesedésének folyamatos figyelemmel kísérésére. Ahhoz azonban, hogy erre alapozva egységes értékelő rendszer jöhessen létre, szükség van arra is, hogy a költségvetési forrásból finanszírozott célelőirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok kezelői, valamint az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnöke és a Közbeszerzések Tanácsa megfelelő adatszolgáltatást teljesítsenek a kis- és középvállalkozás fejlesztési feladatok koordinációjáért felelős Gazdasági Minisztériumnak.

9-10-11. §-okhoz:
A kis- és középvállalkozás fejlesztéssel kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolása – a miniszter feladat és hatásköréről szóló kormányrendelet alapján – a gazdasági miniszter feladata, aki e feladatának ellátása során együttműködik az országos gazdasági kamarákkal és a kisvállalkozások érdekképviseletét ellátó szervezetekkel.
Emellett a kormányzati feladatok közé tartozik az Országgyűlésnek kétévente benyújtandó beszámoló készítési kötelezettség, valamint a szabályozó rendszer egyes elemeinek módosítása során bemutatandó hatásvizsgálatok elvégzése, vagy elvégeztetése is. A különböző szabályozó változások gazdasági hatása ugyanis a működő vállalkozások 99,8%-át kitevő mikro, kis- és középvállalkozásokra gyakorolt pozitív és negatív hatások részletes ismerete nélkül nem ítélhető meg.

12-13-14. §-okhoz:
A Vállalkozásfejlesztési Tanács összetételénél fogva alkalmas arra, hogy a kis- és középvállalkozás fejlesztésben érintett szervezetek közötti érdekeket összehangolja, továbbá arra, hogy a kis- és középvállalkozások, illetve szervezeteik részt vegyenek az őket érintő döntések előkészítésében. Ennek erősítését is szolgálja a VT feladatkörének megváltoztatása és véleményező jogkörének döntés-előkészítő, javaslattevő feladatokkal való kiegészítése, amit a kis- és középvállalkozói célelőirányzat létrejötte, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásával kapcsolatos egységes értékelő rendszer kialakítása tesz lehetővé és egyben indokolttá.

15. §-hoz:
A törvény 2000. január 1-jei hatályba lépése a nemzeti kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika megvalósítása szempontjából kiemelt fontosságú. A hatálybalépés időpontja az Európai Bizottsággal folytatott jogharmonizációs tárgyaláson képviselt magyar állásponttal összhangban került meghatározásra. 

16. §-hoz:
A "vállalkozás" és az "intézményi befektető" fogalmát más jogszabály általános érvénnyel nem határozza meg. Ezért szükséges e törvény alkalmazása szempontjából a fogalmak egyértelművé tétele. 

17. §-hoz:
Az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban a Kormány kap felhatalmazást az adatszolgáltatással kapcsolatos részletszabályok megalkotására, továbbá - az államháztartási törvénnyel összhangban - a gazdasági miniszter kap felhatalmazást arra, hogy a kis- és középvállalkozói célelőirányzatra vonatkozó részletszabályokat rendeletben állapítsa meg. 

18. §-hoz:
A közbeszerzésekről szóló törvényt módosítja abból a célból, hogy megteremtse a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésekből való részesedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének feltételeit. 

- 15 -

