MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a jogellenesen tartózkodó személyeknek az államhatáron történő visszafogadásáról szóló, Budapesten, 1998. november hónap 11. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 1999. augusztus
1999. évi............ törvény
a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a jogellenesen tartózkodó személyeknek az államhatáron történő visszafogadásáról szóló, Budapesten, 1998. november hónap 11. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről
1.§
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a jogellenesen tartózkodó személyeknek az államhatáron történő visszafogadásáról szóló, Budapesten, 1998. november hónap 11. napján aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1999. év június hó 16. napján megtörtént, erre tekintettel az Egyezmény 1999. július 16-án hatályba lépett.)
2.§
Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
“E g y e z m é n y
a Magyar Köztársaság Kormánya
és
a Bolgár Köztársaság Kormánya
között
a jogellenesen tartózkodó személyeknek az államhatáron történő
visszafogadásáról
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek)
kifejezve azon szándékukat, hogy fejlesszék a Szerződő Felek közötti együttműködést és hatékonyabban megvalósítsák azon rendelkezéseiket, amelyek a hatályos jogszabályok által biztosított jogok és garanciák tiszteletben tartásával zajló személyforgalomra vonatkoznak;
attól a törekvéstől vezérelve, hogy megkönnyítsék a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadását az együttműködés és a kölcsönösség szellemében eljárva;
azzal a céllal, hogy fellépjenek az illegális migráció ellen az Európai Unió által jóváhagyott elveknek megfelelően;
tiszteletben tartva a nemzetközi szerződéseket és egyezményeket, így különösen az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én aláírt Egyezményt,
az alábbiakban állapodtak meg:
I.
A SZERZŐDŐ FELEK ÁLLAMPOLGÁRAINAK VISSZAFOGADÁSA
1. Cikk
(1) Mindegyik Szerződő Fél minden különösebb formaság mellőzésével visszafogadja az államának területére a másik Szerződő Fél írásbeli megkeresésére azokat a személyeket, akik nem felelnek meg vagy már nem felelnek meg azoknak a feltételeknek, amelyek szükségesek a megkereső Szerződő Fél államának területére való belépéshez, illetve az ott tartózkodáshoz, amennyiben megállapítást nyer, illetve megalapozottan vélelmezhető, hogy az adott személy a megkeresett Szerződő Fél államának állampolgára.
(2) Mindegyik Szerződő Fél ismételten visszafogadja a másik Szerződő Fél megkeresésére és minden különösebb formaság mellőzésével azt a személyt, akit korábban az (1) bekezdés szerint adtak át, ha a visszafogadást követő ellenőrzések során bizonyítást nyer, hogy az átadás időpontjában az illető személy nem rendelkezett a megkeresett Szerződő Fél állampolgárságával.
2. Cikk
(1) A jelen Egyezmény 1. Cikk (1) bekezdése szerint a visszafogadandó személy állampolgárságát az alábbi érvényes okmányok bizonyítják:
a Magyar Köztársaság részéről:
- személyi igazolvány,
- útlevél vagy hazatérési engedély,
- állampolgársági bizonyítvány,
a Bolgár Köztársaság részéről:
- személyazonossági nemzeti igazolvány,
- útlevél vagy azt helyettesítő fényképes úti okmány (passe avant),
- hivatásos katonák személyazonossági igazolványa vagy
- katonakönyv.
(2) Az állampolgárság a jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó, a Szerződő Felek Belügyminisztériumai által aláírt végrehajtási Jegyzőkönyvben meghatározott okmányok alapján vélelmezhető.
(3) Ha az állampolgárság vélelmezett, de nem állnak rendelkezésre a végrehajtási Jegyzőkönyvben szereplő okmányok vagy iratok, az állampolgárság a megkeresett Szerződő Fél konzuli tisztviselőjének közreműködésével is megállapítható. A konzuli tisztviselő szükség szerint a lehető leghamarabb, de legkésőbb 3 munkanapon belül meghallgatja az érintett személyt.
(4) Ha a meghallgatást követően megállapítható az állampolgárság, a megkeresett Szerződő Fél konzuli tisztviselője haladéktalanul hazatérési engedélyt állít ki a visszafogadandó személy részére.
II.
HARMADIK ORSZÁG ÁLLAMPOLGÁRAINAK VISSZAFOGADÁSA
3. Cikk
(1) A megkeresett Szerződő Fél minden különösebb formaság mellőzésével visszafogadja az államának területére a megkereső Szerződő Fél írásbeli megkeresésére azokat a harmadik ország állampolgárait, akik a megkereső Szerződő Fél területén nem felelnek meg vagy már nem felelnek meg a belépés vagy tartózkodás szükséges feltételeinek, ha előzőleg a megkeresett Szerződő Fél államának területére legálisan vagy illegálisan léptek be vagy ott tartózkodtak.
(2) A Szerződő Felek kötelesek minden erőfeszítést megtenni, hogy a jelen Cikk (1) bekezdésében érintett állampolgárokat lehetőleg közvetlenül a származási országuknak adják át.
4. Cikk
A jelen Egyezmény 3. Cikkében említett visszafogadási kötelezettség nem áll fenn azokkal a személyekkel kapcsolatban, akik:
1) olyan harmadik ország állampolgárai, amelynek közös határa van a megkereső Szerződő Féllel;
2) harmadik ország olyan állampolgárai, akik elhagyták a megkeresett Szerződő Fél államának területét és a megkereső Szerződő Fél államának területére egy másik állam területéről léptek be, amelynek a megkereső Szerződő Fél ezen harmadik ország állampolgárait nemzetközi szerződés alapján visszaadhatja;
3) harmadik ország olyan állampolgárai, akiknek menekült jogállását a megkereső Szerződő Fél az 1967. január 31-i New York-i Jegyzőkönyvvel módosított, 1951. július 28-i Genfi Konvenció alapján elismerte;
4) harmadik ország olyan állampolgárai, akikkel szemben a megkeresett Szerződő Fél ténylegesen kiutasítási vagy kitoloncolási intézkedést foganatosított származási országukba, illetve olyan harmadik országba, amely törvényesen befogadhatja őket;
5) esetében a megkeresett Szerződő Fél bizonyítja, hogy a harmadik ország állampolgárai a megkereső Szerződő Fél államának területén több, mint 9 hónapja tartózkodnak;
6) a megkereső Szerződő Fél államterületére történő beutazáskor annak érvényes vízumával vagy annak más, érvényes tartózkodási engedélyével rendelkeztek, vagy részükre beutazásukat követően ezen Szerződő Fél vízumot vagy más érvényes tartózkodási engedélyt adott ki.
5. Cikk
A megkereső Szerződő Fél - amennyiben ezt a megkeresett Szerződő Fél a visszafogadástól számított 30 napon belül kéri - azonos feltételekkel és különösebb formalitások nélkül visszaveszi államának területére azokat a személyeket, akikről a megkeresett Szerződő Fél a visszafogadás után végzett ellenőrzés során megállapítja, hogy a megkereső Szerződő Fél államának területéről történt átadás időpontjában nem feleltek meg a jelen Egyezmény 3. Cikkében meghatározott visszafogadási kötelezettség feltételeinek.
III.
.
HATÁRIDŐK
6. Cikk
(1) A megkeresett Szerződő Fél haladéktalanul, de legkésőbb 14 napon belül válaszol a hozzá intézett visszafogadási megkeresésre.
(2) A jelen Cikk (1) bekezdésében szereplő határidőt követően a megkeresett Szerződő Fél:
1) a jelen Egyezmény 1. Cikkében szereplő személyeket késedelem nélkül, de legkésőbb 7 napon belül,
2) a jelen Egyezmény 3. Cikkében szereplő személyeket haladéktalanul, de legkésőbb három hónapon belül köteles átvenni.
(3) A jelen Cikk (2) bekezdésében megjelölt határidők a Szerződő Felek kölcsönös egyetértésével csupán az átvétellel kapcsolatos jogi és ténybeli akadályok esetén, csak ezen akadályok megszűnéséig hosszabbíthatók meg.
IV.
KIUTASÍTOTTAK ÁTUTAZÁSA, ÁTSZÁLLÍTÁSA
7. Cikk
(1) Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél kérésére engedélyezi azon harmadik ország állampolgárainak átutazását, vagy átszállítását a felségterületén keresztül, akiket a megkereső Szerződő Fél azzal a céllal vont kiutasítási intézkedés alá, hogy őt harmadik ország átvegye. Az átszállítás történhet szárazföldi, illetve légi úton.
(2) A megkereső Szerződő Fél teljes felelősséget vállal a kiutasított személy továbbutazásáért a célállamba és visszaveszi ezen személyt, amennyiben bármilyen okból a kiutasítási intézkedést nem lehet végrehajtani.
(3) Amikor az átszállítást rendőri kísérettel kell végrehajtani, azt a megkereső Szerződő Fél csak a megkereső Szerződő Fél légitársaságához tartozó gép fedélzetén biztosíthatja és a megkeresett Szerződő Fél repülőterén lévő tranzitvárójának elhagyása nélkül. Szárazföldön a kísérettel történő átszállítást a megkeresett Szerződő Fél biztosítja.
(4) A megkereső Szerződő Fél köteles biztosítani az utazáshoz szükséges valamennyi érvényes dokumentumot, az érvényes úti okmányt, egyéb szükséges engedélyeket, valamint az érvényes menetjegyeket, amelyek a célállamba, valamint a tranzitállamok területén történő áthaladáshoz szükségesek, továbbá a célállam befogadó nyilatkozatát.
8. Cikk
Az átutazásra, vagy az átszállításra vonatkozó kérelmet az illetékes hatóságok közvetlenül juttatják el egymáshoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a kiutasított személy személyazonosságára és állampolgárságára, az utazás időpontjára, a tranzitállamba érkezés és onnan történő továbbindulás idejére, helyére (helyeire), az esetleges orvosi felügyeletre, a célállamba érkezés idejére, helyére, adott esetben a kiutasított személyt kísérő hatósági személyekre vonatkozó adatokat, továbbá a kiutasítás indokát.
9. Cikk
A jelen Egyezmény 7. Cikk (1) bekezdésében említett személy átutazása vagy átszállítása megtagadható, ha:
1) alaposan feltételezhető, hogy a célállamban vagy az esetleges tranzitállamokban kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, halálbüntetés végrehajtása fenyegeti, illetőleg faji, vallási, nemzeti hovatartozása vagy politikai nézetei miatt üldöztetésnek lenne kitéve;
2) a személyt a megkeresett Szerződő Fél államában, a célállamban vagy a tranzitállamok valamelyikében büntetőeljárás indítása vagy büntető ítélet végrehajtása fenyegeti.
V.
A KÖLTSÉGEK TÉRÍTÉSE
10. Cikk
(1) A jelen Egyezmény 1-3. Cikke alapján visszavételre kerülő személyek szállításával kapcsolatos, a megkeresett Szerződő Fél államhatáráig felmerülő, valamint az 5. Cikke alapján az esetleges visszautazási költségeket a megkereső Szerződő Fél viseli.
(2) A jelen Egyezmény 7-9. Cikkei alapján az átszállításnak és az átutazásnak a célállam államhatáráig felmerülő költségeit, valamint az esetleges visszaszállítás minden költségét a megkereső Szerződő Fél viseli.
(3) A megkereső Szerződő Fél megtéríti a megkeresett Szerződő Félnek a jelen Egyezmény 7. Cikk (3) bekezdése alapján biztosított rendőri kíséret költségeit.
VI.
A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME
11. Cikk
A személyes adatok védelmére mindkét Szerződő Fél érvényes jogszabályi előírásainak figyelembevételével a következő feltételeket kell betartani:
1) az átvevő Szerződő Fél hatósága a személyes adatokat csak az átadó Szerződő Fél hatósága által megadott célra és az általa közölt feltételekkel használhatja fel;
2) az átadó Szerződő Fél hatósága kérésére az átvevő Szerződő Fél hatósága tájékoztatást nyújt az átadott személyes adatok felhasználásáról és az elért eredményekről;
3) a személyes adatok csak a jelen Egyezmény végrehajtásában illetékes hatóságoknak adhatók át. Az adatok továbbadása más hatóságoknak csak az átadó Szerződő Fél hatóságának előzetes engedélyével történhet;
4) az átadó Szerződő Fél hatósága felel az átadott adatok helyességéért. Ha bebizonyosodik, hogy pontatlan adatok is átadásra kerültek, úgy erről a tényről az átvevő Szerződő Fél hatóságát haladéktalanul értesíteni kell;
5) amikor azt a Szerződő Felek jogszabályai lehetővé teszik, az átadott személy számára, kérésére, felvilágosítást kell adni a személyével kapcsolatban kezelt adatokról és a tervezett felhasználás céljáról. A tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn azokban az esetekben, ha az információ visszatartásához fűződő közérdek meghaladja az érintett személy érdekét;
6) a Szerződő Felek hatóságai az átadáskor közlik a saját jogszabályaikban meghatározott, érvényes adattörlési határidőket. Ezektől függetlenül az átadott személyes adatokat a szükségesség megszűnésekor törölni kell;
7) a Szerződő Felek hatóságai kötelesek a személyes adatok átadásáról, átvételéről és törléséről nyilvántartást vezetni;
8) a Szerződő Felek hatóságai kötelesek az átadott személyes adatokat hatásosan védeni a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás és nyilvánosságra hozatal ellen.
VII.
AZ EGYEZMÉNY VÉGREHAJTÁSA
12. Cikk
A Magyar Köztársaság belügyminisztere és a Bolgár Köztársaság belügyminisztere a jelen Egyezmény végrehajtására Jegyzőkönyvet írnak alá, amelyben meghatározzák:
1) az állampolgárság vélelmezésére szolgáló iratokat;
2) a személyek visszafogadásához, valamint az átutazáshoz és átszállításhoz szükséges okmányokat és adatokat;
3) az illetékes hatóságokat, valamint a visszafogadással, a kiutasított személyek átutazásával és átszállításával kapcsolatos eljárási szabályokat, és a kölcsönös tájékoztatás módját;
4) a kiutasított személyek átvételére és átutazására kijelölt határátkelőhelyeket, valamint azon repülőterek jegyzékét, amelyek tranzit átutazás esetén igénybevehetők a célállamba való utaztatása során;
5) a jelen Egyezmény 10. Cikke szerinti költségtérítés módját.
13. Cikk
(1) A Szerződő Felek szükség esetén konzultálnak egymással a jelen Egyezmény végrehajtása tárgyában. A konzultációra vonatkozó kérelmet diplomácia úton juttatják el egymáshoz.
(2) A jelen Egyezmény alkalmazása vagy értelmezése során esetlegesen felmerülő vitákat a Szerződő Felek diplomáciai úton rendezik.
14. Cikk
(1) A jelen Egyezmény 3-9. Cikkeinek alkalmazását bármelyik Szerződő Fél közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból egészben vagy részben átmenetileg felfüggesztheti.
(2) A felfüggesztés bevezetésének és visszavonásának időpontjáról a másik Szerződő Felet diplomáciai úton, haladéktalanul tájékoztatni kell.
(3) A felfüggesztést bejelentő Szerződő Fél megtéríti a másik Szerződő Félnek a felfüggesztés időpontjáig folyamatban lévő ügyekkel összefüggésben felmerült bizonyított költségeit.
VIII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15. Cikk
A jelen Egyezmény nem érinti a Szerződő Felek állampolgárainak elismert jogait, a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között fennálló nemzetközi szerződések rendelkezéseit, valamint a két állam más nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelezettségeit.
16. Cikk
(1) A jelen Egyezmény a hatályba lépéséhez szükséges belső jogi előírások teljesítéséről szóló második diplomáciai jegyzék kézhezvételétől számított harmincadik napon lép hatályba.
(2) A jelen Egyezményt határozatlan időre kötik és addig marad hatályban, ameddig a Szerződő Felek egyike diplomáciai úton nem mondja fel. Ebben az esetben a jelen Egyezmény a felmondásról szóló értesítés kézhezvételét követő kilencvenedik napon veszti hatályát.
Készült Budapesten, 1998. november 11. napján, két eredeti példányban, magyar és bolgár nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
A Magyar Köztársaság A Bolgár Köztársaság
Kormánya nevében Kormánya nevében"
3.§
(1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1999. július 16-tól kell alkalmazni.
(2) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.
I N D O K O L Á S
a törvényjavaslathoz
A Kormány előzetes felhatalmazása alapján a Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya erre felhatalmazott miniszterei Budapesten, 1998. november 11-én aláírták a jogellenesen tartózkodó személyeknek az államhatáron történő visszafogadásáról szóló Egyezményt.
Az illegális migráció visszaszorítása érdekében az EU fontos eszköznek tekinti a kétoldalú toloncegyezmények létrehozását. Az EU Tanácsa 1994. november 30-án a tagállamok kormányai és harmadik államok kormányai között létrejövő toloncegyezmények tekintetében ajánlást fogadott el, melynek eredményeként a tagállamok törekednek az ezeknek megfelelő szerződések megkötésére.
A Magyar Köztársaság fenti tárgyban kötött egyezményei is az Európai Unió ajánlásainak égisze alatt jöttek/jönnek létre, ezzel is deklarálva azt a szándékot, hogy hazánk mielőbb az EU teljes jogú tagjává kíván válni. A Bolgár Köztársasággal kötött toloncegyezményünk ennek szellemében készült.
Az Egyezmény szerint a Szerződő Felek kötelesek államuk területére visszafogadni harmadik ország azon állampolgárait, akik államuk területéről a másik Fél területére illegálisan léptek be vagy ott illegálisan tartózkodnak, függetlenül attól, hogy saját államuk területére legálisan vagy illegálisan léptek be vagy ott tartózkodtak. A Szerződő Felek saját állampolgáraikat időbeli korlátozás és különösebb formaságok nélkül kötelesek visszafogadni.
A szabályozás kiterjed továbbá a harmadik ország állampolgárainak hazájukba történő átutazására vagy átszállítására, ennek feltételeire, valamint az átszállítás megtagadásának lehetséges eseteire.
Az Egyezmény kizárja annak lehetőségét, hogy olyan személyek is kitoloncolásra kerüljenek, akiket kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, halálbüntetés fenyeget, valamint akik élete, testi épsége vagy szabadsága faji, vallási, nemzeti hovatartozásuk, politikai nézeteik miatt üldöztetésnek lenne kitéve (1951. július 28-i Genfi Konvenció).
A Szerződő Felek belügyminiszterei az Egyezmény végrehajtására a későbbiekben Jegyzőkönyvet írnak alá, amelyben rendelkeznek az állampolgárság vélelmezésére szolgáló iratokról, a visszafogadáshoz és átszállításhoz szükséges okmányokról és adatokról, az illetékes hatóságokról, az eljárási szabályokról, a kijelölt határátkelőhelyekről, valamint a költségtérítés módjáról.
Az Egyezmény, minthogy a végrehajtás során személyes adatok is átadásra kerülnek, részletes adatvédelmi szabályokat is tartalmaz, ami szintén megfelel az EU ajánlásoknak, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek.
Az aláírt Egyezmény az állampolgárok alapvető jogait érinti, személyes szabadságukat korlátozza, ezért az alkotmányos szabályokra, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 2. § c) pontjában, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel azt, az Országgyűlés által történő megerősítését és hatályba lépését követően törvénnyel kell kihirdetni.
Az Országgyűlés a 44/1999. (VI. 3.) OGY határozatával a nemzetközi szerződést megerősítette. Az Egyezmény, a 16. Cikk (1) bekezdése szerint 1999. év július hó 16. napján hatályba lépett, így a fentieknek megfelelően gondoskodni kell annak törvénnyel történő kihirdetéséről.