A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG                                        .                                              KORMÁNYA                                                                                                                                          

                                                                                                                                                                                                        

 

 

 

 

 

 

 

T/1517. számú

 

TÖRVÉNYJAVASLAT

 

az államszervezetre vonatkozó egyes törvényi rendelkezések, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról rendelkező törvény, valamint  a halászatról és a horgászatról szóló törvény módosításáról

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                   Előadó: Dr. Dávid Ibolya

                                                                                                          igazságügy-miniszter

 

 

 

 

 

 

Budapest, 1999. szeptember

 

 

 

 

1999. évi .... törvény

 

az államszervezetre vonatkozó egyes törvényi rendelkezések, továbbá az ingatlan-nyilvántartásról rendelkező törvény, valamint  a halászatról és a horgászatról szóló törvény módosításáról

 

 

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

 

1. §

 

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "(5) A Magyar Bányászati Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal, irányítását a Kormány által kijelölt miniszter látja el, aki a hivatal elnökével kapcsolatos munkáltatói jogokat gyakorolja és jóváhagyja a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét."

 

A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása

 

2. §

 

(1) A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény (a továbbiakban: tv.) 2. §-ának (2)  bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "(2) Az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal, irányítását a Kormány által kijelölt miniszter látja el, aki a hivatal elnökével kapcsolatos munkáltatói jogokat gyakorolja és jóváhagyja a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét."

 

(2) A tv. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "(3) A mérésügy központi irányító, felügyeleti és ellenőrző szerve az OMH, területi szervei (a mértékhitelesítő hivatalok) tevékenységük során az e törvényben meghatározott állami feladatokat látják el a közigazgatási eljárás szabályainak alkalmazásával."

 

 

 

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

 

3. §

 

A találmányok szabadalmi  oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 44. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "44. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal, irányítását a Kormány által kijelölt miniszter látja el, aki a hivatal elnökével kapcsolatos munkáltatói jogokat gyakorolja és jóváhagyja a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, valamint éves munkatervét.

 

         (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő szabadalmi ügyek tartoznak:

         a) a szabadalom megadása,

         b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése,

         c) a szabadalom megsemmisítése,

         d) a nemleges megállapítás,

         e) a szabadalmi leírás értelmezése,

         f) a szabadalmi bejelentések és a szabadalmak nyilvántartása, beleértve a fenntartásukkal kapcsolatos kérdéseket,

         g) a szabadalmi hatósági tájékoztatás."

 

 

A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény módosítása

 

4.§

 

A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény 54. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (6) és (7) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik:

 

         "(6) E törvénynek a közszolgálati jogviszony megszűnéséről rendelkező 27-29., illetve 34-36. §-ában, továbbá a fegyelmi felelősségről rendelkező 30., illetve 37. §-ában foglaltakat - a kinevezési jogkör gyakorlójának személyére való értelemszerű eltéréssel -

         a) a jogszabályban államtitkári, helyettes államtitkári besorolású (juttatású) személynek minősített köztisztviselőre, valamint

         b) a kormánybiztosra, a Kormány által irányított országos hatáskörű szerv vezetőjére és helyettesére, továbbá a miniszter felelősségi körén belül működő központi közigazgatási szervet helyettes államtitkárként vezető személyre

 

is alkalmazni kell."

 

 

Az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

 

5. §

 

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "5. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott.

 

         (2) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról vélelmezni kell, hogy az az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg, egyebekben a jogokról és a tényekről vélelmezni kell, hogy bejegyzésük, illetőleg feljegyzésük helyesen történt. A jogok, tények törlése esetén azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn.

 

         (3) A jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást - az ellenkező bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér. Vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.

 

         (4) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy, illetve az így keletkezett tény jogosultja nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg az őt rangsorban megelőző, ellenérték fejében szerző jóhiszemű személlyel szemben.

 

         (5) Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja.

 

         (6) Ha az ingatlannak a tulajdoni lapon átvezetett és az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján külön jogszabály szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó."

 

 

6. §

 

Az Inytv. 16.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "16. § Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:

 

         a) tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet és a vagyonkezelői jog,

         b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,

         c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,

         d) haszonélvezeti jog és használat joga,

         e) telki szolgalmi jog,

         f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok,

         g) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog,

         h) tartási és életjáradéki jog,

         i) jelzálogjog (önálló zálogjog),

         j) végrehajtási jog."

 

 

7. §

 

(1) Az Inytv. 17. §-ának (1) bekezdése új c) ponttal egészül ki, egyidejűleg az eredeti c)-u) pontok jelölése d)-v) pontokra változik:

 

[Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő tények jegyezhetők fel:]

 

         "c) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének cégjegyzékből történő törlése,"

 

(2) Az Inytv. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "(2) Az (1) bekezdés a)-d), f), l), valamint t) és v), pontjaiban említett tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatást nem érinti. Az e), g)-k), m-s), valamint u) pontokban meghatározott tények csak az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzésük esetén fejtik ki jogi hatásukat, jóhiszemű harmadik személlyel szemben."

 

 

8. §

 

Az Inytv. 26. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

 

         "(8) Ha a bejegyzési kérelemben szereplő külföldi személy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezik, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét), illetve a meghatalmazásának elfogadását tartalmazó okiratot."

 

9. §

 

Az Inytv. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "32. § (1) A belföldön kiállított okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell:

         a) az érdekelt magánszemély családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját,

         b) a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, valamint bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát,

         c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám),

         d) a jog vagy tény pontos megjelölését,

         e) a jogváltozás jogcímét,

         f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát,

         g) a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát, továbbá ha a devizabelföldi a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény alapján külföldinek minősül, e minőség feltüntetését.

 

         (2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha

         a) a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy

         b) két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy

         c) a nyilatkozattevő aláírását, illetve kézjegyét az okiraton közjegyző hitelesítette, vagy

         d) az okiratot ügyvéd ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha

         e) az okiratot a jogi személy nevének feltüntetésével szabályszerűen aláírták,

         f) több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden oldalon tartalmazza, közjegyzői okiratoknál a külön jogszabály által megállapított alaki kellékkel rendelkezik,

         g) a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza.

 

         (3) A tulajdonjog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy olyan magánokirat alapján van helye, amelyen a nyilatkozattevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a hitelesítő vagy közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve.

 

         (4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az "ellenjegyzem" megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata.

 

         (5) Jelzálogjog (önálló jelzálogjog) alapítására és megszűnésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet - nevének feltüntetésével - szabályszerűen írt alá."

 

 

 

10. §

 

Az Inytv. a következő 52/A. §-al egészül ki:

 

         "52/A. § (1) Kézbesítettnek kell tekinteni a határozatot a kézbesítési címre, ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartásban, vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban megjelölt lakcímre történő postai kézbesítés második megkísérlésének, illetőleg a második figyelmeztetés postafiókba (postaládába) helyezésének napját követő ötödik munkanapon.

 

         (2) Ha a határozat azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismeretlen helyre távozott, illetve címe ismeretlen, a határozatot az ingatlan fekvése szerinti körzeti földhivatal, valamint polgármesteri hivatal hirdető táblájára 30 napra közszemlére kell tenni. A határozat közlésének napja az a nap, amelyen a közszemlére tett határozatot levették. A közszemlére tett határozaton mind a kifüggesztés, mind pedig a levétel napját fel kell tüntetni.

 

         (3) Az ingatlan-nyilvántartási iratok kézbesítésére egyébként a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről, illetőleg a postai tevékenységről szóló jogszabály az irányadó."

 

 

11. §

 

Az Inytv. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "(3) A földhivatal a jogok és tények bejegyzése tárgyában hozott határozatát nem vonhatja vissza. Fellebbezés esetében a földhivatal az elutasító határozatát a fellebbezés érkezésétől számított 8 nap alatt saját hatáskörében megváltoztathatja."

 

 

12. §

 

Az Inytv. 60. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "(1) A megyei földhivatal határozata ellen benyújtott keresetre indult bírósági eljárásra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a Pp. XX. fejezetének szabályai az irányadók."

 

 

13. §

 

Az Inytv. 68.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "(3) Ha a körzeti földhivatal adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során az 1992. január 1. előtt készített, személyi azonosítót is tartalmazó tulajdoni lapról tetszőleges technikával másolatot állít elő, a tulajdoni lap így elkészített másolata a személyi azonosító jelet is tartalmazhatja."

 

 

14. §

 

(1) Az Inytv. 90. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "(1) E törvény végrehajtásáról - az igazságügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, valamint a belügyminiszterrel egyetértésben - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter gondoskodik."

 

(2) Az Inytv. 90. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik.

 

         "(2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a földhivatal adatbázisához való csatlakozás díját, a lekérdezés útján történő adatszolgáltatás, valamint a díjfizetés feltételeit és a díj mértékét megállapítsa."

 

 

15. §

 

Az Inytv. 91. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "(4) Ez a törvény nem érinti a hatálybalépése előtt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett termelőszövetkezeti földhasználati jogot és fennállásáig annak nyilvántartását, a tartós földhasználati jogot, a külföldieket megillető ingatlanhasználati jogot, továbbá a bejegyzett kezelői jogok tekintetében a külön törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jogon, a továbbiakban vagyonkezelői jogot kell érteni."

 

 

 

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

 

16. §

 

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Etv.) 166. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

 

         "(5) Reprodukciós eljárásként kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott módszereket lehet alkalmazni."

 

 

A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása                                                                           

17. §

 

(1) A halászatról és a horgászatról szóló, módosított 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         [E törvény alkalmazásában:]

         "d) halászati vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, s ezért a halászati hatóság halászati vízterületté nyilvánítja;"

 

 

(2) A Hhtv. 2. §-ának (1) bekezdése a következő f)-h) pontokkal egészül ki:

 

         /E törvény alkalmazásában/

 

         "f) bányató: olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése következtében a felszín alatti vízkészletből alakult ki, és amelynek medrét a bányászat során kialakított terepmélyedés képezi;

 

         g) holtág: a folyó azon mederrésze, amelyet a folyó természetes úton, irányának megváltoztatásával elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottak róla;

 

         h) víztározó: a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására épített létesítmény."

 

18. §

 

A Hhtv. 2. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (2) bekezdésének jelölése (3) bekezdésre változik:

 

         "(2) A meder, a vízfolyás és a természetes állóvíz fogalmán a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni."

 

19. §

 

A Hhtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "3. § (1) A halászati jog mint vagyonértékű jog a halászattal összefüggő jogosultságok és kötelezettségek összessége, ami a meder tulajdonjogának elválaszthatatlan részeként a medret magában foglaló földrészlet tulajdonosát illeti meg.

 

         (2) A halászati jogot a tulajdonos haszonbérbe adhatja."

 

20. §

 

(1) A Hhtv. 4. §-a (1)-(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:

 

         "(1) Ha a medret magában foglaló földrészlet egy személy tulajdona, a halászati jogot a tulajdonos önállóan gyakorolja (a továbbiakban: önálló halászati jog), ha több személy tulajdona, a halászati jogot a tulajdonosok közösen gyakorolják (a továbbiakban: társult halászati jog).

 

         (2) Társult halászati jog esetén a tulajdonosok

         a) a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről,

         b) a halászati jog gyakorlásának módjáról

a tulajdonuk mértékéhez igazodó szavazati joggal, egyszerű szótöbbséggel határoznak, és ilyen arányban viselik a halászati jog gyakorlásával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból."

 

(2) A Hhtv. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:

 

         "(3) A tulajdonosok (2) bekezdés szerint megválasztott és a halászati hatóságnál nyilvántartásba vett, hatósági igazolással rendelkező képviselője a halászati közösség ügyeiben eljárva külön meghatalmazás nélkül a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a társult halászati jog tulajdonosainak közösségét a halászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok kötelesek hatvan napon belül új képviselőt választani".

21. §

 

A Hhtv. 5. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "(1) A halászati jog jogosultjának a tulajdonost, a halászati jog haszonbérbeadása esetén pedig a haszonbérlőt kell tekinteni."

 

22. §

 

A Hhtv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "6. § Azt a vizet, amely a halászati vízterületek hatósági nyilvántartásában nem szerepel, a tulajdonosnak a halászati hatósághoz be kell jelentenie. A halászati vízterületté nyilvánításra irányuló eljárást a halászati hatóság a bejelentés alapján vagy hivatalból indítja meg. A halászati hatóság a határozatát a vízügyi és a környezetvédelmi hatóság - természeti, illetve védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság -, szakhatósági hozzájárulásával hozza meg."

 

23. §

 

A Hhtv. 7. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a 7. § eredeti szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

 

 

         "(2) A halászati vízterület közérdekből

         a) a génállomány megőrzése érdekében,

         b) a természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt, vagy

         c) oktatási és kutatási célból

 

különleges rendeltetésűvé nyilvánítható.

 

         (3) A különleges rendeltetés közérdekből történő megállapítását a közérdek érvényesítésével érintett miniszter kezdeményezheti a miniszternél, aki  az erre vonatkozó határozatában a halászati jog hasznosításával kapcsolatos különleges feltételeket állapít meg.

 

         (4) A halászati vízterület közérdekből történő különleges nyilvánításából eredő költségek megtérítéséről, valamint a jogosult kártalanításáról a kezdeményező köteles gondoskodni."

 

 

24. §

 

A Hhtv. 15. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "(1) A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, illetve lehetővé tenni, hogy az ingatlanon keresztül a jogosult - ha ez másképp nem lehetséges - a vízhez külön jogszabályban meghatározott korlátozások betartásával eljusson, az ingatlanon a halászati tevékenység időtartamára fogási eszközt elhelyezzen, illetve használjon, a vízen halászati tevékenységet folytasson, valamint a fogási zsákmányt elszállítsa (halászati szolgalmi jog)."

 

25. §

 

A Hhtv. 20. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "(2) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - rendelkezik a halászati hatóság által igazolt horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja."

 

26. §

 

A Hhtv. 21. §-a  (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "(3) Az állami halászjegyet, horgászjegyet a halászati hatóság egy év időtartamra visszavonja attól a személytől:

         a) akinek a halászattal, horgászattal, illetőleg a hal fogásával összefüggésben szabálysértési- vagy büntetőjogi felelősségét állapították meg,

         b)  akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki."

 

27. §

 

A Hhtv. 22. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a  (3)-(7) bekezdés jelölése (5)-(9) bekezdésre változik:

 

         "(3) A jogosult az engedélyestől a halászati őr intézkedésével elvett területi engedélyt a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági eljárás, a halászattal, horgászattal, illetve hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési vagy büntető eljárás jogerős befejezéséig  visszatarthatja, és az eljárás eredményétől függően azt visszaadja vagy érvényteleníti.

 

         (4) A jogosult megtagadhatja a területi engedély kiadását attól a kérelmezőtől, aki elmulasztja az előző évi fogási napló leadását."

 

28. §

 

A Hhtv. 23. §-a (2) bekezdése a következő új a) ponttal egészül ki, egyidejűleg az  a)-e) pont jelölése b)-f) pontra változik:

 

         [Tilos a hal fogásához különösen]

 

         "a) váltóáramú elektromos eszköz alkalmazása,"

 

29. §

 

A Hhtv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "24. § (1) Tilos egyenáramú eszközzel a hal fogása, a (2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve.

 

         (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a halászati hatóság indokolt esetben, a jogosult kérelmére, illetőleg hozzájárulásával

         a) állományszabályozás céljából,

         b) keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtéséhez,

         c) ártéren végzett ivadékmentéshez,

         d) rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászáshoz,

         e) tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtéséhez

felmentést adhat, eseti engedéllyel.

         (3) Elektromos eszközzel tilos a hal fogását (gyűjtését) - a (2) bekezdés a) pontjára vonatkozóan - az április 30. és szeptember 30. napja közötti időszakban végezni. Folyóvízen az eseti engedély azonos vízszakaszra havonta egy alkalommal adható.

 

         (4) Védett természeti területen - a rendkívüli kár megelőzéséhez szükséges állománymentés, továbbá tudományos kutatási célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése kivételével - tilos az elektromos halászat. Az állománymentést, továbbá a tudományos célú gyűjtést a természetvédelmi hatóság a halászati hatóság szakhatósági hozzájárulásával engedélyezi.

 

         (5) Elektromos eszközzel kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személy halászhat."

 

30. §

 

A Hhtv. 33. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "(3) A minisztérium az adatgyűjtés alapján évenként tájékoztatót tesz közzé a halászat helyzetéről."

 

31. §

 

A Hhtv. 34. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

 

         [A halászati őr a halászati vízterületen, halastavon, illetőleg annak partján - a mezőőrt megillető jogosultságokon túlmenően - jogosult]

        

         "d) a személytől a területi engedélyt elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni".

 

32. §

 

A Hhtv. 44. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

 

         "(1) Halászati hatósági ügyben - ha e törvény másképp nem rendelkezik - első fokon a halászati felügyelő jár el. A halászati felügyelő hatáskörébe tartozó ügyben - a halgazdálkodási és a halvédelmi bírság kiszabása iránt folytatott eljárások kivételével - felettes szervként a minisztérium jár el. Az első fokú halászati hatóság illetékességi területét a miniszter rendeletben határozza meg. A minisztérium első fokon hatósági jogkörében a vízminőség, illetőleg a vízi élővilág védelme érdekében hivatalból, illetőleg a Környezetvédelmi Minisztérium vagy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kezdeményezésére a halászati vízterületen a halak etetését korlátozhatja vagy időlegesen megtilthatja."

 

 33. §

 

A Hhtv. 50. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és eredeti (2) bekezdésének jelölése (3)  bekezdésre  változik:

 

         "(2) Halvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben is, aki halfogásra jogosító okmányok nélkül vagy a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik halászati vízterületen vagy annak partján."

 

Záró rendelkezések

 

34. §

 

(1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - 2000. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 2. §-ának (4) bekezdése, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 166. §-a (1) bekezdésének e) pontja, a 168. § (1) bekezdésének a "-dajkaterhességet kivéve -", továbbá "A dajkaterhesség esetében a kérelmet közokiratba kell foglalni." szövegrészei, a 183-184. §-a, valamint a 183. §-t megelőző "Dajkaterhesség" alcíme hatályát veszti.

 

(2) A 4. §, valamint a 17-33. § és a (3)-(6) bekezdés a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

 

(3) E törvény 19. §-ával megállapított Hhtv. 3. §-ának módosítása nem érinti az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint átadott vizek tulajdonjogát és az ahhoz kapcsolódó önkormányzatokat megillető halászati jogot.

 

(4) A nem állami tulajdonban lévő holtágon, bányatavon és víztározón a (2) bekezdésben meghatározott napon a Magyar Államot megillető halászati jog 2000. január 1. napján megszűnik, és ezzel egyidejűleg az államot megillető halászati jog átengedéséről szóló határozatok érvényüket vesztik. A korábbi hasznosító által jogszerűen létesített halászati létesítmények, berendezések ellenértékének - ideértve a telepítési költségek meg nem térült részének értékét is - megfizetésére a Hhtv. 14. § (3) bekezdésének haszonbérlet megszűnésére vonatkozó rendelkezése az irányadó.

 

(5) Az állami tulajdonban lévő holtágon, bányatavon és víztározón a (2) bekezdésben meghatározott napon az államot megillető halászati jog átengedéséről szóló határozatok érvényességére, az államot megillető halászati jog pályázat útján való haszonbérbe adására, valamint a korábbi hasznosító által jogszerűen létesített halászati létesítmények, berendezések ellenértékének megfizetésére a Hhtv. 54. §-a (2)-(3) bekezdésében, valamint 55. §-ában foglaltakat egyaránt alkalmazni kell.

 

(6) A (2) bekezdésben meghatározott napon a Hhtv. 46. §-a (4) bekezdésének a) pontja, valamint 54. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.

 

 

 

I N D O K O L Á S

 

az egyes törvények módosításáról szóló

törvényjavaslathoz

 

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

 

 

         A törvényjavaslat a közigazgatás korszerűsítése, valamint az egyes állami vezetők jogállásának egyértelmű rendezése céljából módosítani javasolja  a bá­nyászatról, a mérésügyről, a találmányok szabadalmi oltalmáról, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvé­nyeket.

 

         Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény tervezett módosítása a tör­vény néhány pontatlan rendelkezésének helyesbítésére, valamint a kihirdetés óta bekövetkezett jogszabályi változások átvezetésére irányul.

 

         Az egészségügyről szóló törvény módosításának körében a törvényja­vaslat hatályon kívül helyezésre javasolja a - nemzetközileg sem elfogadott - dajkaterhességre vonatkozó rendelkezéseket.

 

         A halászatról és a horgászatról szóló törvény módosítására irányuló ja­vaslat a törvény hatályba lépése óta eltelt időszak alatt megfogalmazott számos kritikai észrevételnek megfelelő korrekciót tartalmaz, egységesen szabályozza a különböző tulajdonosokat megillető halászati jogosultságokat.

 

 

RÉSZLETES INDOKOLÁS

 

 

1-3. §-hoz

 

         A nem minisztériumi jogállású központi közigazgatási szervek to­vábbfejlesztésének, a közigazgatás korszerűsítése körébe illeszkedő szabályo­zási koncepciójának megfelelően a törvényjavaslat      a Magyar Bányászati Hivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal és az Országos Mérésügyi Hivatal köz­ponti hivatallá történő átalakításáról rendelkezik.

 

 

4. §-hoz

 

 A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 73. §-ának (4) bekezdése szerint a törvény alkalmazásában a kormánybiz­tos és a Kormány által irányított országos hatáskörű közigazgatási szerv veze­tője államtitkárnak, a miniszter felelősségi körén belül működő központi közigazgatási szerv vezetője - a miniszter döntésétől függően - helyettes ál­lamtitkárnak (az eddigiek együtt: egyéb állami vezető) vagy főosztályvezető­nek minősül. A Ktv. 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni a közigazgatási és a helyettes államtitkárra, ha a jogállásukról szóló törvény másként nem rendelkezik.

 

         Mindebből következik, hogy a Ktv. 73. § (4) bekezdése  alapján alkal­mazandó 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint az egyéb állami vezetőre – jogállási szempontból – a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségé­ről szóló 1997. évi LXXIX. törvényt (Jt.) kellene alkalmazni, ha abban erre vonatkozóan egyértelműen értelmezhető rendelkezések szerepelnének. A Jt.-ben a közigazgatási, illetőleg a helyettes államtitkárra irányadó rendelkezések – a kinevezési jogkör eltérése folytán – az egyéb állami vezetőkre változatlan formában nem alkalmazhatóak.

 

         Ennek következtében, a megfelelő eltérő rendelkezések hiányában, az egyéb állami vezetők jogállása tekintetében a gyakorlat bizonytalan. Az el­lentmondás a legszembetűnőbb módon a jogviszonyok megszüntetésére vo­natkozó szabályozás terén jelentkezik.

 

         A vezetői jogviszony tényleges tartalmához igazodó és erkölcsileg is el­fogadható megoldást az jelentene, ha az adott szervnél fennálló közszolgálati jogviszony megszüntetésére a közigazgatási, illetőleg a helyettes államtitkáro­kéhoz hasonló feltételek mellett, az okok megjelölése és indokolási kötelezett­ség nélkül kerülhetne sor. Ez, a tényleges helyzetet jobban tükröző módosítás ugyanakkor a közszolgálati jogviszonnyal járó védettség tekintetében jogsé­relmet nem eredményezne. A felmentési okok és indokok helyébe ugyanis egy másik közigazgatási szervnél a köztisztviselői háttérbesorolásnak megfelelő vezetői állás egyidejű felajánlásának kötelezettsége lépne.

 

         Ez a megoldás egyidejűleg biztosítaná a Kormány politikai tevékenysége szempontjából kiemelkedő tevékenységet végző országos hatáskörű szervek vezetői esetében is a bizalmi elv érvényesülését, azaz a politikai ciklusonkénti vezetőváltás szükség szerinti lehetőségét, anélkül azonban, hogy a bizalom megszűnése esetén a köztisztviselőt megillető fokozott védelem törvényi elve bárminemű csorbát szenvedne.

 

         5. §-hoz

 

         Az ingatlan-nyilvántartás egyik legfontosabb alapelve a közhitelesség. A törvény közhitelességre vonatkozó rendelkezéseinek hiányossága azonban, hogy nem fogalmazza meg azt, hogy az ingatlan-nyilvántartás akkor közhite­les, ha törvény kivételt nem tesz. Ilyen kivételt jelent például  a Ptk. 260. §-a (3) bekezdésének azon rendelkezése, amely szerint a jelzálogjoggal biztosított követelés csökkenése vagy megszűnése a nyilvántartásban lévő bejegyzés tar­talmára tekintet nélkül kihat a jelzálogjogra, vagyis a közhitelesség a jelzálog­jog összegszerűségére és fennállására nem terjed ki.

 

         Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (Inytv.) rendelkezik a jóhi­szemű jogszerző védelméről, de nem mondja ki azt, hogy a jóhiszeműséget vélelmezni kell. Ez a hiányosság a bizonyítási teher szempontjából lényeges, hiszen a  Ptk. nem tartalmaz általános jóhiszeműségi vélelmet.

 

6-7. §-hoz

 

         Módosítást igényel az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok felso­rolása is. Az Inytv. a hatályos szabályozáshoz képest bővítette a bejegyezhető jogok körét annak érdekében, hogy a termőföld esetében a haszonbérlők sze­mélyéről és a haszonbérelt területek nagyságáról adatok legyenek az ingatlan-nyilvántartásban. A törvény kihirdetése óta azonban módosult a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Tftv.), amely rendelkezik arról, hogy a földhiva­taloknál földhasználati nyilvántartást kell létrehozni.

 

         A Tftv. földhasználati nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései az ingat­lan-nyilvántartási törvényhez hasonlóan 2000. január 1-én lépnek hatályba, ezért a kitűzött cél megvalósítása a haszonbérletnek az ingatlan-nyilvántar­tásba történő bejegyzése nélkül is megvalósul.

 

         Az Inytv. 16. §-a bejegyezhető jogként nevesíti a halászati jogot és annak haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti jogot is. A halászatról és a horgászat­ról szóló 1997. évi XLI. törvény 3. §-ának (3) bekezdése szerint a halászati jo­got az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, ez azonban gyakorlatilag nem valósult meg, mert a szabályozás szerint a halászati jog a vízfelülethez kötődik, ami pedig az ingatlan-nyilvántartásnak nem tárgya, viszont az Országos Halá­szati Adattár mind a halászati jogot, mind annak haszonbérletét nyilvántartja. Mindezekre figyelemmel a bejegyezhető jogok felsorolásából e két jog kima­rad, s egyben a tervezet pontosítja az f) pont szövegezését is. A bejegyezhető jogok felsorolásának megváltozása miatt szükségessé vált az azok hatályosulásáról szóló rendelkezés technikai jellegű módosítása is.

 

8-9. §-hoz

 

         Arra az esetre, ha a bejegyzési kérelemben szereplő személy Magyaror­szágon lakóhellyel nem rendelkező külföldi, célszerű a cégeljárásban ismert kézbesítési megbízott bevezetése. Erre irányul az Inytv. 26. §-ának módosítá­sára vonatkozó javaslat. Változást igényel továbbá az is, hogy a jelzálogjog törlésére vonatkozóan a törvény 32. §-ának (6) bekezdésében megfogalmazott kötelezettség gyakorlati megvalósítása nehézkes. Ezért a tervezet e rendelke­zést is kihagyja a törvény szövegéből.

 

10. §-hoz

 

         Szükséges annak törvényi szintű szabályozása is, hogy az ingatlan-nyil­vántartási határozatot mikor kell kézbesítettnek tekinteni, illetve, hogy a földhivatalnak milyen eljárást kell követnie abban az esetben, ha a határozat azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartóz­kodik, vagy ismeretlen helyre távozott, illetve címe ismeretlen.

 

11. §-hoz

 

         Garanciális jellegű intézkedése a törvénynek, hogy a földhivatal a jogok, tények bejegyzése tárgyában hozott határozatát nem vonhatja vissza. Ez a tila­lom indokolatlan az elutasító határozat esetében, amikor is a földhivatal a ha­tározatát az ügyfél javára módosítja, teljesítve a bejegyzési kérelmet. A tervezet szerinti, az Inytv. 54. §-át érintő módosítás azt teszi egyértelművé, hogy az ilyen jellegű, saját hatáskörben történő módosításra csak fellebbezés benyúj­tása esetén kerülhet sor, és csak a fellebbezés felterjesztéséig.

 

12. §-hoz

 

         A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 1999. január 1-től hatályos 23. § (1) bekezdés f) pontja szerint a közigazgatási perek - a tár­sadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata kivételével - a megyei bí­róság hatáskörébe tartoznak. A törvény 60. § (1) bekezdése még a korábbi szabályozásnak megfelelő rendelkezést tartalmaz, ezért ennek módosítása is szükséges.

 

         13. §-hoz

 

         Az Inytv. 68. §-ának (3) bekezdése szerint megszűnt tulajdoni lapról - kérelemre - hiteles tulajdoni lap másolat csak a körzeti földhivatal vezetőjének engedélyével adható. Ezt a korlátozást ma már semmi sem indokolja, ezért ez a rendelkezés is kimarad a törvényből a tervezet szerint.

 

14. §-hoz

 

         A törvény végrehajtására vonatkozó felhatalmazás nem tükrözi azt a változást, amely 1998-ban a miniszterek feladat- és hatáskörében bekövetke­zett. Mivel a területfejlesztési feladatokat a földművelésügyi miniszter látja el, a felhatalmazást módosítani kell. Ezen kívül a törvény 90. §-a nem tartalmaz felhatalmazást az ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásának részletes sza­bályozására, ezért a tervezet ezt a hiányt is pótolja.

 

15. §-hoz

 

         A földkiadási folyamat befejeződéséig nem elegendő azt meghatározni, hogy a törvény nem érinti a hatálybalépése előtt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett termelőszövetkezeti földhasználati jogot, hanem arról is rendel­kezni kell, hogy a termelőszövetkezeti földhasználati jog fennállásáig a terme­lőszövetkezeti ingatlanok speciális szabályok szerint történő nyilvántartása fenntartható legyen.

 

16. §-hoz

 

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény IX. fejezete tartal­mazza az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat (reprodukciós eljárás), közöttük az ún. dajkaterhességet is. A dajkaterhesség lényege, hogy amennyiben az egymással házastársi, illetőleg élettársi kapcsolatban álló sze­mélyeknek egészségügyi ok miatt természetes módon gyermeke nem szület­het, az ivarsejtjeikből testen kívül létrehozott embriót valamelyikük közeli hozzátartozója hordja ki, az érintettek közokiratba foglalt kérelme, illetve beleegyező nyilatkozata alapján.

 

Figyelemmel arra, hogy a dajkaterhesség - szemben az egyéb reproduk­ciós eljárásokkal - számos, elsősorban a származás megállapításával összefüggő, rendezésre váró kérdést vet fel, az egészségügyről szóló törvénynek a dajka­terhességre vonatkozó rendelkezése csak 2000. január 1-jén lépne hatályba an­nak érdekében, hogy a szükséges jogszabályok módosítása, így elsősorban a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) kor­rekciója megtörténhessen.

 

A dajkaterhesség csak nagyon kevesek problémáját képes orvosolni, ugyanakkor a származás megállapítására, a családi jogállásra vonatkozó szabá­lyozást alapvetően megváltoztatná. Nem véletlen, hogy a dajkaterhesség or­vosi, etikai, jogi problémáira figyelemmel az államok többsége tiltja a dajka­terhességet vagy hallgat róla. Az Európa Tanács ad hoc szakértői bizottsága 1989-ben jelentést készített a biomedicina fejlődésének az asszisztált humán reprodukcióval összefüggő etikai kérdéseiről. A jelentés nem támogatja a daj­katerhességet (pótanyaságot).

 

Az egészségügyről szóló törvény kihirdetése óta több ellenvélemény fo­galmazódott meg a dajkaterhességgel kapcsolatban. Minderre tekintettel indo­kolt, hogy a Csjt. módosítása helyett az egészségügyről szóló törvényből ma­radjon el, kerüljön hatályon kívül helyezésre a dajkaterhességre vonatkozó rész. Ezen túlmenően azt is egyértelművé kell tenni a törvényben, hogy a daj­katerhesség alkalmazása tilos. Az egészségügyről szóló törvény IX. fejezetének ezért azt is ki kell mondania, hogy reprodukciós eljárásként kizárólag az ott felsorolt módszerek alkalmazhatók.

 

 

17-22. §-hoz

        

         A törvény 3. §-ának (1) bekezdése a halászati jogot olyan vagyonértékű jogként határozza meg, amely a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része. Mindjárt a következő bekezdés kivételt tesz e szabály alól, úgy rendelkezvén, hogy holtág, bányató és víztározó esetében a halászati jog a Magyar Államot illeti meg akkor is, ha a víznek nem tulajdonosa. Ezen kívül a törvény 3. §-ának (3) bekezdése szerint a halászati jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

 

         A halászati jogra vonatkozó hatályos szabályozás több szempontból is problematikus.          Ezért a törvényjavaslat az értelmező rendelkezések pontosí­tásán túl a törvény halászati joggal kapcsolatos rendelkezéseinek módosításával tiszta jogi helyzetet kíván teremteni a szabályozásban azáltal, hogy

 

         - a halászati jogot a medret magában foglaló földrészlet tulajdonához köti;

 

         - nem tesz megkülönböztetést a halászati jog gyakorlása tekintetében aszerint, hogy ki a tulajdonos;

 

         - hatályon kívül helyezi a halászati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzé­sére vonatkozó rendelkezést.

 

         Ez a szabályozás áll összhangban a tulajdoni viszonyok átalakulásával, közelebbről azzal, hogy megszűnt a felszíni vizek kizárólagos állami tulaj­dona, s ebből eredően az állam halászati jogának kizárólagossága.

 

         Ugyanakkor a földtulajdonhoz kötődő halászati jog nem jelent mara­déktalan visszatérést a vizek államosítása előtti magánjogi megoldáshoz, amely szerint a folyómeder a parti telek részét képezte a meder középvonaláig, s a víz lényegében a parti telek tartozéka volt. A vizek államosítása következtében létrejött, a parti telektől független földrészletek jogi helyzetén nem változtat az, hogy a vizek egy része magántulajdonba vagy önkormányzat tulajdonába került. A parti teleknek ma csupán annyiban van köze a vízfolyást vagy álló­vizet magában foglaló földrészlethez, amennyiben ennek szolgáló telke. A víz tulajdonosát  a törvény rendelkezésén alapuló telki szolgalom - halászati szol­galmi jog - illeti meg a parti ingatlanon.

 

         A javaslat társult halászati jog esetén a tulajdonosok jogérvényesítésének megkönnyítésére - a vadászati közösség képviselőjének jogköréhez hasonlóan - kiegészítő szabályozást tartalmaz. A tulajdonosok által többségi szavazattal megválasztott képviselőt a törvény felhatalmazza a tulajdonosok harmadik személyek, valamint bíróságok és hatóságok előtti - meghatalmazás nélküli - képviseletére. A képviselő felhatalmazása kiterjed arra is, hogy a halászati kö­zösség ügyeiben eljárva jogokat szerezzen és kötelezettségeket vállaljon.

 

 

23-27. §-hoz

 

         Jelenleg csak az a horgász kaphat állami horgászjegyet, aki igazolja, hogy valamely horgászegyesület, illetve horgászszervezet tagja. A tervezet - az egye­sülési jogról szóló törvénnyel összhangban - az önkéntesen választott tagság elve alapján javasolja a kötelező horgászszervezeti tagság előírásának megszün­tetését. E javaslat figyelemmel van a horgászatban érdekelt 14. életéven aluli gyermekekre is, akiknek az egyesületi tagsága eddig is csak formális volt.

 

 

 

28-29. §-hoz

 

         A tervezet az elektromos eszközzel való halfogás szabályait módosítja. A módosítás a váltóáramú elektromos eszközzel  való halfogás teljes tiltását célozza, aminek élettanilag káros hatása tudományosan is bizonyított. Az egyenáramú elektromos eszközzel történő halfogás tilalma alól a halászati hatóság egyedi felmentést engedélyezhet.

 

30-33. §-hoz

 

         A javaslat a halászati igazgatás területén a nem egyértelmű szabályozás­ból felmerülő kérdések orvoslására tartalmaz pontosító javaslatokat.

 

34. §-hoz

 

         A hatályba léptető rendelkezések mellett a javaslat a nem állami tulaj­donban lévő holtágakon, bányatavakon és víztározókon a Magyar Államot megillető halászati jog megszűnéséről is  rendelkezik. Erre azért van szükség, mert a törvény 54. §-ának (1) bekezdése e vízterületekre nem vonatkozott. A tervezet javasolja, hogy a nem állami tulajdonban lévő holtágakon, bányatava­kon és víztározókon a Magyar Államot megillető halászati jog 2000. január 1. napjával szűnjön meg. A Magyar Államot ezen időponttól csak földtulajdon­joga alapján illeti meg a halászat joga.