KORMÁNYA
a gazdasági kamarákról
Előadó:
Dr. Chikán Attila
gazdasági miniszter
1999. évi ..... törvény
Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentése, a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában, önigazgatás útján történő ellátása érdekében – az egyesülési jog alapján működő társadalmi szervezetek jogainak és érdekeinek tiszteletben tartásával -, a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával kapcsolatos tevékenységek elősegítése céljából, a gazdasági tevékenységet folytatók önkormányzat alakításához való jogát elismerve, az Országgyűlés a gazdasági kamarákról a következő törvényt alkotja:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. §
E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén székhellyel, vagy fiókteleppel rendelkező gazdálkodó szervezetekre, a gazdasági kamarákra, valamint – az érdekképviseleti jogok gyakorlása tekintetében – a gazdasági érdekképviseleti szervezetekre terjed ki.
2. §
E törvény alkalmazásában
a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó;
b) gazdasági kamara tagja: az a gazdálkodó szervezet, amely a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket önkéntesen vállalja, a gazdasági kamarába tagként felvették és a tagokról vezetett nyilvántartásba bejegyezték;
c) kézműipari tevékenység: az a tevékenység, amely a gazdálkodó szervezet vagyonának, forgalmának mértékét, üzemméretét, alkalmazottainak számát és szakképesítését, a termelő, a kereskedelmi illetve a szolgáltató tevékenység jellegét, a gazdálkodó szervezet tagjának a munka végzésében való személyes közreműködését figyelembe véve a kézműipari szakmák jegyzékébe került felvételre, ideértve a művészi kézművességet is;
d) mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység: az agrárkamara alapszabályában megállapított mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati- és vadászati tevékenység, ideértve az ehhez közvetlenül kapcsolódó, a gazdálkodó szervezet által végzett feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet is;
e) országos gazdasági érdekképviseleti szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján gazdasági érdekképviseleti célra létrehozott az a társadalmi szervezet, illetve ezek szövetsége, amely tagja az Országos Munkaügyi Tanácsnak;
f) képviseletre jogosult természetes személy: a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezető tisztségviselője illetőleg alkalmazottja;
g) gazdasági kamara: a megyei (fővárosi) kamara és az országos gazdasági kamara.
A GAZDASÁGI KAMARÁK
A gazdasági kamarák általános szabályai
3. §
(1) A gazdasági kamarák köztestületek (Ptk. 65. §), amelyeket e törvény alapján, választással a gazdálkodó szervezetek hoznak létre. A gazdasági kamarák – külön törvény rendelkezéseit figyelembe véve – jogosultak kezdeményezni kiemelten közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételüket.
(2) A gazdasági kamarák feladata, hogy e törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelően, önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését, valamint ellássák a gazdaság működésével összefüggő azokat a közigazgatási feladatokat, amelyeket törvény vagy az országos gazdasági kamarával egyetértésben kormányrendelet a feladatkörükbe utal.
(3) Gazdasági kamaraként
a) kereskedelmi és iparkamarákat, valamint
b) agrárkamarákat kell alakítani.
Másfajta gazdasági kamara nem hozható létre. A mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat az agrárkamarák, a kereskedelmi, ipari és kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják el.
(4) A gazdasági kamarák feladatainak ellátása nem érinti az egyesülési szabadság érvényesülését, így különösen nem korlátozza a társadalmi szervezetek ahhoz való jogát, hogy tevékenységük célját – az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban – szabadon határozzák meg.
4. §
(1) A gazdasági kamarák a megyékben és a fővárosban működnek.
(2) A megyénként, illetve a fővárosban alakult gazdasági kamarák egyesülhetnek; az új kamara illetékességi területe az egyesülő kamarák illetékességi területével megegyezik.
(3) A (2) bekezdés szerint létrejött gazdasági kamara szétválásával megyénként, illetve a fővárosban működő gazdasági kamarák hozhatók létre.
5. §
A gazdasági kamara – alapszabályának megfelelően – helyi szervezeti egységet hozhat létre.
6. §
(1) Országos gazdasági kamaraként a kereskedelmi és iparkamaráknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, az agrárkamaráknak a Magyar Agrárkamarát kell megalakítaniuk.
(2) Az országos gazdasági kamarák jogosultak a Magyar Köztársaság címerének használatára.
7. §
(1) Megszűnik a gazdasági kamara, ha
a) más gazdasági kamarával egyesül;
b) ha kettő vagy több gazdasági kamarára válik szét;
c) tagjainak száma az alapszabályban meghatározott legkisebb létszám alá csökken. Az alapszabály a legkisebb létszámot 10 főnél kisebb létszámban nem határozhatja meg.
(2) Az egyesüléssel létrejövő gazdasági kamara az egyesülő kamarák általános jogutódja.
(3) A szétválásról hozott döntésben rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. A gazdasági kamara jogai és kötelességei a vagyonmegosztás arányában a szétváló kamarákra, mint jogutódokra szállnak. A jogelőd kamara vagyonmegosztáskor nem ismert esetleges tartozásaiért, illetve valamely jogutód kamara által átvállalt, de be nem hajtható tartozásokért a jogutód kamarák öt évig egyetemlegesen felelnek.
(4) Ha a gazdasági kamara az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, a gazdasági kamara általános jogutódja az azonos fajtájú országos gazdasági kamara, amely – szükség szerint más gazdasági kamara kijelölésével – köteles gondoskodni a kamarai közfeladatok és a közigazgatási ügyek folyamatos ellátásáról.
8. §
(1) A gazdálkodó szervezet kamarai tagsága - kérelmére - a tagokról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott okból tagadható meg.
(2) A gazdasági kamara tagjának joga, hogy
a) egyéni vállalkozó esetén őt magát vagy a képviseletében eljáró természetes személyt küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének), az ellenőrző bizottság tagjának válasszák;
b) egyéni vállalkozó esetén ő maga vagy a képviseletében eljáró természetes személy a kamarában tisztséget viseljen;
c) küldöttek útján részt vegyen az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésén és a képviseletében eljáró természetes személy a kamarai tagok közül megválassza az országos gazdasági kamara testületi szerveit és elnökét.
(3) A gazdasági kamara tagjának kötelezettsége, hogy
a) megfizesse a tagdíjat;
b) megtartsa az alapszabályban és más kamarai önkormányzati szabályzatokban a tagokra előírt egyéb rendelkezéseket.
(4) Megszűnik a gazdasági kamarai tagság, ha
a) a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik, illetve az egyéni vállalkozónak megszűnik a vállalkozás gyakorlására való joga;
b) a gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal a tagsági viszonyt kilépéssel megszünteti;
c) a tagsággal együtt járó kötelezettségek ismételt vagy súlyos megsértése miatt a tagot a gazdasági kamara tagjai sorából kizárja,
és törlik a tagokról vezetett nyilvántartásból.
(5) Nem lehet a gazdasági kamara tagja a kizárásról rendelkező határozat, illetve bírósági felülvizsgálat esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig az a gazdálkodó szervezet, amelynek tagsága a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott okból szűnt meg.
III. Fejezet
fejlesztésével kapcsolatban
9. §
(1) A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben
a) előmozdítják a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlődését, ennek érdekében felhasználják bevételeiknek az alapszabályukban meghatározott és külön kezelt – e célra fordítható – részét;
b) elősegítik a gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, de a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását;
c) közreműködnek a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában;
d) közreműködnek – a szakképzésről szóló törvény rendelkezései szerint – az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve a szakképzésben, illetve végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást;
e) a külgazdaság feltételrendszerének javítása érdekében közreműködnek a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában, a gazdálkodó szervezetek ez irányú tevékenységét összehangolják, ennek keretében vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szerveznek;
f) tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítják a gazdasági együttműködés fejlődését.
(2) A gazdasági kamarák – külön törvények rendelkezései szerint – részt vesznek az (1) bekezdésben meghatározott feladataikkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó döntések előkészítésében, illetve jogszabályi felhatalmazás alapján a felhasználásra vonatkozó döntésekben.
A gazdasági kamarák feladatai az üzleti forgalom
biztonságával kapcsolatban
10. §
(1) A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében
a) árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állítanak ki, illetve hitelesítenek;
b) összeállítják és közreadják a kereskedelmi szokványokat;
c) a gazdasági érdekképviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik és – az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon – a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig kezdeményezhetik a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét;
d) az iparjogvédelmi és a szerzői jogok megsértése esetén a gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik és – az etikai szabályzatban meghatározott eseteken és módon – a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák;
e) határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető gazdálkodó szervezeteket és – az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon – a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyosabb vagy ismétlődő esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát; ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt;
f) együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerős határozataikról az illetékes gazdasági kamarákat értesítik;
g) minősítő és ellenőrzési rendszereket működtetnek;
h) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek.
(2) Ha a bíróság vagy a versenyfelügyeletet ellátó szerv jogerős határozatával megállapította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértését, a gazdasági kamara a bíróság, illetve a versenyfelügyeletet ellátó szerv határozatát nyilvánosságra hozhatja.
A gazdasági kamarák feladatai a gazdasági tevékenységgel
összefüggő közigazgatásban
11. §
(1) A gazdasági kamarák eljárnak azokban a közigazgatási ügyekben, amelyek intézésére, illetve amelyekben való közreműködésre törvény vagy - az országos gazdasági kamarákkal egyetértésben - kormányrendelet számukra felhatalmazást ad.
(2) A gazdasági kamaráknak az (1) bekezdés szerinti eljárására, illetve közreműködésére az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
(3) A gazdasági kamara közigazgatási ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, azt felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni, a bíróság a határozatot megváltoztathatja.
(4) A gazdasági kamara (1) bekezdés szerinti közigazgatási ügyekben történő eljárásáért – külön jogszabályok rendelkezései szerint - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
A gazdaság általános érdekeinek
érvényesítése
12. §
(1) A gazdasági kamarák a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából
a) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítják a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását;
b) az a) pontban említett javaslatok, vélemények, tájékoztatások megalapozottsága érdekében – a statisztikai törvény rendelkezéseinek megfelelően – adatokat gyűjtenek és az adatok alapján a gazdasági folyamatokról elemzéseket készítenek és hoznak nyilvánosságra.
(2) A gazdasági kamarák az (1) bekezdésben meghatározott feladataik ellátása során kezdeményezik a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve az ilyen körülmények megváltoztatásához szükséges jogszabályok, intézkedések meghozatalát.
Az országos kamarák feladatai
13. §
(1) Az országos gazdasági kamara látja el a következő feladatokat:
a) véleményezi a gazdasági tárgyú előterjesztések és jogszabályok tervezeteit;
b) kapcsolatot tart a külföldi gazdasági kamarák országos szervezeteivel és gazdasági jellegű nemzetközi szervezetekkel;
c) összehangolja a gazdasági kamarák külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkáját;
d) megszervezi a magyar gazdasági napokat;
e) kialakítja a gazdasági kamaráknál vezetett nyilvántartások egységes rendszerét;
f) kidolgozza a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat tartalmazó etikai szabályzatot;
g) külön törvények rendelkezései szerint részt vesz az országosan működtetett tanácsok és testületek munkájában.
(2) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság működési feltételeit, megválasztja és visszahívja a választottbírókat.
14. §
(1) A gazdasági kamarák – ideértve az országos kamarákat is – a 9-13. §-okban foglalt kötelező közfeladatokat minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában ellátják.
(2) Az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglalt kötelező közfeladatok ellátásában együttműködnek a gazdasági kamarákkal.
15. §
A gazdasági kamarák ágazati, szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthatnak el.
IV. Fejezet
Az önkormányzati jogok gyakorlása
16. §
A gazdasági kamarák önkormányzati jogaikat e törvénynek és az alapszabályuknak megfelelően gyakorolják.
17. §
(1) A gazdasági kamara alapszabályában – e törvény keretei között - meg kell határozni
a) a kamara nevét és székhelyét;
b) a kamara szervezetére, szerveinek működésére és tisztségviselőire vonatkozó főbb szabályokat;
c) a tagozatok, az osztályok, illetve helyi és egyéb szervek, szervezeti egységek létesítése esetén azok feladatkörét, a kamara más szervezeteihez való kapcsolódásának és működésének rendjét;
d) az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel való együttműködés módját és részletes szabályait;
e) az e törvényben meghatározottakon túl a tagok legkisebb számát, jogait és kötelezettségeit, a tagfelvétel módját és részletes szabályait;
f) a választási névjegyzék és a tagjegyzék vezetésének részletes szabályait;
g) a kamarai tagdíj mértékét, számításának és fizetésének módját;
h) az önkéntes tagsággal járó kedvezményeket és azok igénybevételének módját;
i) a küldöttválasztás részletes szabályait;
j) az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésébe történő delegálás részletes szabályait;
k) a kamarai osztályok számát és fajtáit, küldöttgyűléseik összehívásának módját és határozathozataluk rendjét, valamint gazdasági súlyuk megállapításának módját;
l) a küldöttgyűlés küldötteinek, az elnökség, az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak számát;
m) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagja és más választott tisztségviselő megválasztásának és visszahívásának módját;
n) a küldöttgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét, módját;
o) az e törvényben meghatározottakon túl a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek meghatározását;
p) az elnökség összehívására, működésére, határozatának meghozatalára vonatkozó szabályokat;
q) az e törvényben meghatározottakon túl a kétharmados vagy ennél nagyobb arányú többséget igénylő ügyek meghatározását;
r) az elnök (alelnökök) jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti jogköre átruházásának szabályait;
s) a kamara éves költségvetésének és a beszámoló (mérleg) elfogadásának rendjét;
t) az e törvényben meghatározottakon túl a kamarai tisztségviselők összeférhetetlenségének eseteit.
A gazdasági kamara küldöttgyűlése
18. §
(1) A gazdasági kamara legfőbb szerve a kamarai tagokból a gazdálkodó szervezetek által választott küldöttgyűlés.
(2) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a gazdasági kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;
b) a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról való döntés;
c) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása;
d) a más kamarával való egyesülésről, illetve a szétválásról való döntés;
e) az alapszabályban a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt más ügy.
19. §
(1) A küldöttgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább a küldöttek egyötöde – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri.
(2) A küldöttgyűlést – ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik – a kamara elnöke hívja össze.
(3) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek több mint a fele jelen van. Ha a küldöttgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlevő küldöttek számától függetlenül határozatképes. A küldöttgyűlés határozatait egyszerű többséggel hozza meg.
(4) A jelenlévő küldöttek legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges
a) az alapszabály és más önkormányzati szabályzat elfogadásához és módosításához;
b) a kamarának más kamarával való egyesüléséhez, illetve szétválásához;
c) a tagozati autonómiát érintő döntésekhez;
d) az alapszabályban meghatározott más ügyben való döntéshez.
(5) Az alapszabály az ügyek meghatározott körére nézve a (4) bekezdésben foglalt aránynál szigorúbb szavazati arányt is meghatározhat.
Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlése
20. §
(1) Az országos gazdasági kamara legfőbb szerve a gazdasági kamarák küldötteiből delegált küldöttgyűlés.
(2) Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az országos gazdasági kamara alapszabályának és az etikai szabályzatnak megalkotása és módosítása;
b) a költségvetési hozzájárulás gazdasági kamarák közötti felosztásáról való döntés;
c) a gazdasági kamarák pénzügyi forrásaiból az országos gazdasági kamaráknak járó rész meghatározása;
d) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása;
e) az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtés kezdeményezése az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervnél;
f) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara esetében a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság választottbíróinak megválasztása és visszahívása;
g) a gazdasági kamarák által az országos gazdasági kamara kizárólagos hatáskörébe utalt egyéb feladat.
(3) Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésének döntéshozatali rendjére a 19. § rendelkezései az irányadók.
Az elnökség
21. §
(1) Az elnökség feladata a küldöttgyűlések közötti időszakban, a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően a gazdasági kamara működésének irányítása. Az elnökség testületi szerv.
(2) Az elnökségbe – ideértve az országos gazdasági kamara elnökségét is - a külön törvényben meghatározott kisvállalkozások, közepes méretű vállalkozások, a közepesnél nagyobb méretű vállalkozások, valamint az agrártevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek országos gazdasági érdekképviseleti szervezetei, illetve azok megyei (fővárosi) szervezetei egy-egy főt delegálnak. Az elnökségbe csak olyan természetes személy delegálható, aki olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja, amely tagja a kamarának. Az elnökségbe delegált tagok az elnökség munkájában tanácskozási joggal vesznek részt.
22. §
(1) A gazdasági kamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az alelnökökre írásban átruházhatja.
(2) A kereskedelmi és ipari kamaráknak négy alelnöke van: egy általános alelnök, valamint a kereskedelmi, az ipari és a kézműipari tagozat által választott alelnökök.
(3) A küldöttgyűlésnek az országos gazdasági kamara elnöke megválasztásáról hozott határozatát a miniszterelnök, a gazdasági kamara elnöke megválasztásáról hozott határozatát az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője ellenjegyzi. Ha a miniszterelnök az országos gazdasági kamara elnöke megválasztásáról hozott határozatot harminc napon belül nem ellenjegyzi, az országos gazdasági kamara küldöttgyűlése harminc napon belül köteles más személyt elnöknek választani.
(4) Az alapszabály az alelnököket, továbbá a titkárt felhatalmazhatja a gazdasági kamara általános vagy meghatározott ügyekben történő képviseletére.
23. §
(1) A küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság testületi szerv.
(2) Az ellenőrző bizottság vizsgálja, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak. Az ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is.
(3) Az ellenőrző bizottság a kamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.
(4) Az ellenőrző bizottság köteles a kamara gazdálkodását legalább kétévenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni.
(5) A küldöttgyűlés a gazdasági kamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról (mérlegről) csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.
(6) Az ellenőrző bizottság tevékenységéről a küldöttgyűlésnek számol be, tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható.
24. §
(1) Az ellenőrző bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak, továbbá a gazdálkodási célszerűségnek is.
(2) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását.
(3) Az ellenőrző bizottság elnöke összehívja a küldöttgyűlést, ha az elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének.
25. §
(1) Az etikai bizottság látja el – az etikai szabályok megállapítása kivételével – a 10. § (1) bekezdésének d)-f) pontjaiban meghatározott gazdasági kamarai feladatokat. A gazdasági kamara tisztségviselői az etikai bizottság tevékenységében – szükség szerint – közreműködnek. Az etikai bizottság testületi szerv.
(2) Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli a gazdasági kamarát. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja.
26. §
(1) A titkár, illetve a főtitkár a gazdasági kamara, illetve az országos gazdasági kamara ügyintéző szervezetének vezetője; a kamarával munkaviszonyban áll. Az ügyintéző szervezet vezetőjének vonatkozásában más elnevezés nem használható.
(2) A gazdasági kamara titkára, illetve az országos gazdasági kamara főtitkára csak az lehet, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint közigazgatási alapvizsgával rendelkezik és egyetemi, vagy főiskolai végzettsége van.
(3) A titkár (főtitkár) gyakorolja a gazdasági kamara ügyintéző szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
(4) A gazdasági kamara vezetője a titkár, amennyiben a gazdasági kamara a hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben közigazgatási szervként jár el. Közigazgatási ügyekben ügyintézőként csak az járhat el, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint köztisztviselőnek vagy ügykezelőnek kinevezhető.
(5) A titkár (főtitkár) felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerződés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja.
27. §
(1) A kereskedelmi és ipari kamarán belül - e törvény rendelkezéseinek keretei között - kereskedelmi, ipari és kézműipari tagozatot, valamint osztályokat, az agrárkamarán belül osztályokat kell létrehozni. A gazdasági kamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket (szakmai bizottságokat) hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá a kamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét.
(2) A kereskedelmi és iparkamarák tagozataiban és az agrárkamarákon belül legfeljebb 12-12 kamarai osztály alakítható és legalább 3-3 kamarai osztályt kell alakítani.
28. §
(1) A gazdasági kamara tisztségviselői:
a) az elnök és az alelnökök;
b) az ellenőrző bizottság elnöke;
c) az etikai bizottság elnöke;
d) a titkár.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) az választható, aki
a) nagykorú;
b) magyar állampolgár vagy olyan külföldi állampolgár, aki munkavállalási engedéllyel rendelkezik vagy Magyarországon engedély nélkül végezhet munkát; és
c) olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja, amely tagja a kamarának;
d) a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségeinek eleget tett.
(3) Nem választható az ellenőrző bizottság tagjának
a) aki tagja az elnökségnek;
b) a gazdasági kamara titkára;
c) a gazdasági kamara ügyintéző szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy;
d) az a)-c) pontokban említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] és élettársa.
(4) Az ellenőrző bizottság tagjának – a kamara tagján kívül – megfelelő szakértelemmel rendelkező más személy is megválasztható. Az országos gazdasági kamara ellenőrző bizottsága tagjának – a gazdasági kamara küldöttén kívül – megfelelő szakértelemmel rendelkező más személy is megválasztható.
(5) Nem választható küldöttnek, testületi szerv tagjának, aki
a) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;
b) a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;
c) szabadságvesztés büntetését tölti;
d) büntető eljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll, továbbá
e) akivel szemben más törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(6) Nem viselhet tisztséget a gazdasági kamarában, aki
a) az (5) bekezdés alapján nem választható küldöttnek;
b) Magyarországon nem rendelkezik állandó lakhellyel; továbbá
c) közszolgálati jogviszonyban áll.
Törvényességi felügyelet
29. §
(1) A kereskedelmi és iparkamarák felett a gazdasági miniszter, az agrárkamarák felett a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő, nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy külön jogszabály szerinti államigazgatási eljárásnak van helye.
(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló gazdasági miniszter és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellenőrzi, hogy a gazdasági kamara
a) alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak;
b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.
30. §
(1) A miniszter a jogszabály, a gazdasági kamara alapszabálya, és más önkormányzati szabályzatai megsértése (a továbbiakban: jogszabálysértés) esetén - határidő kitűzésével – felhívja a gazdasági kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) A gazdasági kamara a felhívásban foglaltakat megvizsgálja és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatja.
(3) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a miniszter indokolt írásbeli határozattal
a) a gazdasági kamara határozatát megsemmisítheti és új eljárás lefolytatását rendelheti el;
b) a jogszabálysértés megszüntetése érdekében összehívhatja a gazdasági kamara illetékes testületi szervét, vagy a küldöttgyűlést;
c) ismételt, vagy súlyos jogszabálysértés esetén a gazdasági kamara egyes szerveinek, tisztségviselőinek működését felfüggesztheti, egyidejűleg felügyelőbiztost rendel ki.
(4) A miniszter indokolt esetben a közérdekre tekintettel határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
(5) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a gazdasági kamara küldöttgyűlését. Amennyiben a miniszter az elnök vagy az elnökség működését függesztette fel, a felügyelőbiztos a halaszthatatlan ügyekben intézkedik az elnök, illetve az elnökség jogkörében.
(6) Amennyiben a kamara a miniszter döntését vagy intézkedését kifogásolja, a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb az intézkedés meghozatalától számított három hónapon belül annak felülvizsgálatát keresettel kérheti a bíróságtól. A kamara a keresetlevélben az azonnali végrehajtás felfüggesztését kérheti.
(7) A bíróság megsemmisíti a miniszter jogsértő intézkedését.
(8) A gazdasági kamarák azokat a határozataikat, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed, továbbá alapszabályukat és más önkormányzati szabályzataikat – az elfogadástól számított tizenöt napon belül – kötelesek megküldeni a miniszternek.
(9) A miniszter kikéri a Gazdasági Versenyhivatal véleményét a gazdasági kamara etikai szabályzatának a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvénnyel való összhangjáról.
31. §
(1) A kamarai küldötteket a kamara tagjai, valamint a tagjegyzékbe ideiglenesen felvett gazdálkodó szervezetek közül a gazdálkodó szervezetek
a) a kereskedelmi és iparkamaráknál kamarai tagozatonként osztályokban,
b) az agrárkamaráknál osztályokban
választják. A gazdálkodó szervezetek szavazati jogukat kizárólag a választási névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett személy útján gyakorolhatják. Minden gazdálkodó szervezetet a kamarai választások során egy szavazat illet meg.
(2) A kamarai osztályokat, tagozatokat szakmai, ágazati szempontok szerint vagy a gazdálkodó szervezetek gazdasági súlyát alapul véve kell megalakítani.
(3) Valamennyi gazdálkodó szervezetet be kell osztani
a) a kereskedelmi és iparkamaráknál tagozatokba és a kamarai osztályokba,
b) az agrárkamaráknál osztályokba.
(4) Az egyes kamarai osztályokba beosztott gazdálkodó szervezetek az osztály és a tagozat gazdasági súlyának megfelelő számú kamarai küldöttet választanak. Az egyes osztályok és tagozatok által választott küldöttek száma azonban nem haladhatja meg a legkevesebb küldöttet választó osztály, illetve tagozat küldöttei számának másfélszeresét.
32. §
(1) A gazdálkodó szervezetekről tagozatonként és osztályonként a gazdasági kamara köteles választási névjegyzéket összeállítani és vezetni. Ennek tartalmaznia kell a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét.
(2) A kereskedelmi és iparkamarák tagjaikról tagozatonként és osztályonként, az agrárkamarák osztályonként kötelesek tagjegyzéket összeállítani és vezetni. Ennek tartalmaznia kell a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági jogviszony kezdő időpontját, a tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a gazdálkodó szervezet nevében nyilatkozattételre jogosult személy(ek) nevét.
(3) A gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti, hogy a gazdasági kamara a következő naptári év első napjától kezdődően másik tagozatba vagy másik osztályba sorolja át.
(4) A gazdálkodó szervezet a gazdasági kamaránál a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti választási jogosultsága megszüntetését és a választási névjegyzékből való törlését, ha szavazati jogával nem kíván élni, vagy ha egyszerre folytat kereskedelmi és ipari szakmák körébe, illetve a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységek körébe tartozó tevékenységet, és a következő naptári év első napjától kezdődően másik fajta gazdasági kamarában kíván választójoggal élni.
(5) A cégbíróság a gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba történő bejegyzéséről, törléséről, székhelyének megváltozásáról térítés nélkül értesíti a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes gazdasági kamarát.
33. §
(1) A gazdasági kamara – amennyiben a gazdálkodó szervezet a választási névjegyzékbe való felvételét kéri – a nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg.
(2) A gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szerve a kamara választóinak és tagjainak jegyzékét megküldi a kamara székhelye szerinti települési (fővárosi) önkormányzatnak. A kamarai választásokat megelőző 90 napon belül, de legfeljebb a választásokat megelőző 30. napig a tagjegyzékbe ideiglenesen fel kell venni azt a gazdálkodó szervezetet is, amelyet legalább tíz választásra jogosult gazdálkodó szervezet, vagy a megyében (fővárosban) tíz kamarai taggal rendelkező helyi gazdasági érdekképviseleti szervezet vagy országos gazdasági érdekképviseleti szervezet ajánl. A tagjegyzékbe ideiglenesen felvételre javasolt gazdálkodó szervezet az ajánlással egyidejűleg nyilatkozni köteles, hogy megválasztása esetén a megbízatás teljes időtartamára vállalja az önkéntes tagsággal járó kötelezettségeket.
(3) A választási névjegyzéket és a tagjegyzéket a kamara székhelye szerinti települési (fővárosi) önkormányzat hivatali helyiségében 10 napra közszemlére kell tenni és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(4) A választási névjegyzékkel és a tagjegyzékkel kapcsolatos kifogást a közszemlére tétel időtartama alatt írásban kell a gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szervével közölni, amely az alaptalannak tartott kifogást legkésőbb a beérkezést követő 3 napon belül átteszi a megyeszékhelyen működő helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.
(5) A bíróság a kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül, nemperes eljárásban határoz. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a választási névjegyzék vagy a tagjegyzék kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(6) A bíróság a határozatát annak meghozatala napján közli a gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szervével és azzal a gazdálkodó szervezettel, amely a kifogást emelte.
34. §
(1) A gazdasági kamara küldöttei, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselők legfeljebb négy éves időtartamra választhatók meg és egy alkalommal, további négy éves időtartamra újraválaszthatók.
(2) A kamarai küldöttet, a testületi szervek tagját, valamint a kamara elnökét és más választott tisztségviselőt az őket megválasztó szerv visszahívhatja.
V. Fejezet
35. §
(1) A gazdasági kamarák a működésükkel járó költségeket a következő bevételekből fedezik:
a) az igazgatási-szolgáltatási díjból;
b) a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból;
c) a tagdíjból;
d) a költségvetési hozzájárulásból;
e) az egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.
(2) A gazdasági kamara bevételeit elsősorban a kötelező közfeladatok ellátására fordítja.
(3) A kötelezően ellátandó gazdasági kamarai feladat- és hatáskörök ellátásához szükséges, igazgatási-szolgáltatási díjakból nem fedezett költségvetési hozzájárulást az Országgyűlés évente, a költségvetésről szóló törvényben állapítja meg. A költségvetési hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg az összes kamarai bevétel 50 %- át.
Társaság alapítása
36. §
(1) A gazdasági kamara a (4) bekezdésben foglalt kivétellel üzletszerűen – nyereség és vagyonszerzés céljából – termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat; gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.
(2) A gazdasági kamara – gazdasági tevékenységet is igénylő feladatainak ellátása érdekében – közhasznú társaságot és a (4) bekezdésben foglalt célra gazdasági társaságot alapíthat.
(3) A gazdasági kamara részvételével működő közhasznú társaság
a) gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést;
b) tagja lehet más közhasznú társaságnak, feltéve, hogy az nem tagja gazdasági társaságnak és ilyenben nincs részesedése.
(4) A gazdasági kamara kiállítási és vásárszervezési, ipari park létesítési és fenntartási célra gazdasági társaságot alapíthat vagy ilyen társaságban részesedést szerezhet.
A gazdasági kamara önkormányzati határozatainak
bírósági felülvizsgálata
37. §
(1) A gazdasági kamara tagja kérheti a bíróságtól a kamara valamely testületi szerve által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik. Az országos gazdasági kamara testületi szerve által hozott jogsértő határozattal szemben a felülvizsgálat kezdeményezésnek joga a gazdasági kamarát illeti meg.
(2) Perindítás előtt a gazdasági kamara tagja, illetve a gazdasági kamara köteles a jogsértést a jogsértő határozatról történt tudomásszerzéstől számított harminc napon, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított hat hónapon belül az ellenőrző bizottságnak bejelenteni. Ez utóbbi határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) Az ellenőrző bizottság a bejelentést követő harminc napon belül köteles írásban állást foglalni.
(4) A pert a gazdasági kamara tagjának a gazdasági kamara ellen, illetve a gazdasági kamarának az országos kamara ellen az ellenőrző bizottság állásfoglalásától, vagy a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítania. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(5) A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartástól szóló törvény általános szabályait kell alkalmazni.
VI. Fejezet
A gazdasági érdekképviseleti jogok gyakorlására vonatkozó szabályok
Véleménykérés a gazdasági tárgyú előterjesztésekről
38. §
(1) A gazdálkodó szervezetekre, az általuk folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó – jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló vagy egyéb jelentős – előterjesztésnek (a továbbiakban: gazdasági előterjesztés) a Kormányhoz történő beterjesztése előtt meg kell kérni az országos gazdasági kamarák és az érdekelt országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek véleményét.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a Kormánynak az előterjesztést benyújtó tagja, illetve ha az előterjesztést más erre jogosult szerv vagy személy nyújtja be, ez utóbbi gondoskodik.
(3) Ha a gazdasági előterjesztésről való döntés miniszter hatáskörébe tartozik, alkalmazni kell a Kormányhoz benyújtott gazdasági előterjesztésekre vonatkozó szabályokat.
(4) Gazdasági előterjesztésnek a helyi önkormányzat képviselőtestületéhez való benyújtása előtt meg kell kérni a helyi önkormányzat területén működő, érdekelt gazdasági érdekképviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét.
(5) Nem kell megkérni a gazdasági kamara véleményét olyan előterjesztésekről, amelyek kizárólag valamely foglalkozás gyakorlóinak az érdekeit, illetőleg a munkáltatói vagy munkavállalói érdekeket érintik.
(6) A (4) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a polgármester, a képviselőtestület bizottságának elnöke, illetve az előterjesztés benyújtására jogosult más szerv vagy személy gondoskodik.
(7) Ha a gazdasági érdekképviseleti szervezetekből álló szövetség tart igényt véleményének megkérésére, az előterjesztő nem köteles megkérni a szövetség tagjainak véleményét.
(8) Ha a gazdasági érdekképviseleti szervezet vagy a gazdasági kamara véleménye az előterjesztő véleményétől a lényeges kérdésekben eltér, akkor az előterjesztésben a véleményeltérésről a Kormányt, a minisztert, illetve a képviselőtestületet tájékoztatni kell.
VII. Fejezet
Az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogköre
39. §
Az Állami Számvevőszék – külön törvény rendelkezéseinek megfelelően – rendszeresen ellenőrzi a gazdasági kamarákat.
VIII. Fejezet
Átmeneti rendelkezések
40. §
(1) A Magyar Kézműves Kamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába, továbbá a kézműves kamarák a kereskedelmi és iparkamarákba 2000. január 1. napjával beolvadnak; a kézműves kamarák – ideértve az országos kamarát is – megszűnnek, a megszűnt kamarák általános jogutódai a kereskedelmi és iparkamarák, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
(2) A Magyar Kézműves Kamarának, illetve a területi kézműves kamaráknak a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvényben és az annak felhatalmazása alapján kibocsátott kormányrendeletekben meghatározott feladatait 2000. január 1. napjától a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a kereskedelmi és iparkamarák látják el.
(3) A nemzetközi szerződésekben, továbbá a Magyar Kézműves Kamara által külföldi gazdasági (kereskedelmi) kamarákkal kötött szerződésekben a Magyar Kézműves Kamara részére megállapított – kamarai feladatokkal összefüggő – jogok és kötelezettségek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára szállnak át 2000. január 1-jei hatállyal.
(4) 2000. január 1. napjától a kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek arányos képviseletére a kereskedelmi és iparkamarák és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén és testületi szerveiben az e törvény hatálybalépését követő első alapszabály elfogadásáig a kézműipari tagozatot 33 % szavazati jog illeti meg.
(5) A (4) bekezdés szerinti szavazati jogot gyakorló küldötteket a kézműipari tagozatban tartott választások útján a kézműves kamarákban küldöttnek megválasztott személyek közül kell kiválasztani.
41. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdésben meghatározott soron kívüli kamarai választások lebonyolításának szabályait rendeletben határozza meg.
(2) Az ideiglenes választási szabályoknak megfelelően 2000. december 31. napjáig soron kívüli kamarai választásokat kell tartani.
(3) A (2) bekezdés szerinti soron kívüli kamarai választásokon azok a gazdálkodó szervezetek, valamint a tagjegyzékbe ideiglenesen felvett gazdálkodó szervezetek választhatók küldöttnek, illetve kamarai testületi szerv tagjának, amelyek 2000. június 30. napjáig az önkéntes kamarai tagokról vezetett nyilvántartásba (tagjegyzékbe) felvételüket kérik.
42. §
A kereskedelmi és iparkamaráknál, valamint az agrárkamaráknál a 41. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli választások lebonyolítása érdekében a választási névjegyzék összeállításakor és a gazdálkodó szervezetek kamarákba és tagozatokba történő besorolásánál az 1999. december 31. napján érvényes besorolási rendet kell figyelembe venni. E választások során a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény szerinti tagjegyzék megegyezik a választási névjegyzékkel.
43. §
A területi gazdasági kamarák által 2000. december 31. napjáig terjedő időszakra megállapított és meg nem fizetett tárgyévi tagdíj köztartozás, amelyet a gazdasági kamara – az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – adók módjára hajt be a tagdíj megállapítása tárgyában hozott, a végrehajtás alapját képező fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat alapján. A kézműves kamarákat megillető meg nem fizetett tagdíjtartozás behajtásáról 2000. január 1. napjától a kereskedelmi és iparkamarák gondoskodnak.
IX. Fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
44. §
(1) A “kamara” elnevezés használatára csak az e törvényben szabályozott gazdasági kamarák, továbbá a külön törvényekben szabályozott szakmai kamarák jogosultak.
(2) Jogosultak a “kamara” elnevezés használatára azok a társadalmi szervezetek is, amelyeket az (1) bekezdésben említett kamarák vagy külföldi kamarák – közösen vagy önállóan – hoztak létre kamarai feladatokkal összefüggő tevékenység folytatására. A névhasználatra való jogosultságot az alapító kamara igazolja; külföldi alapító esetében azt is igazolni kell, hogy az alapító – személyes joga szerint – jogosult a “kamara” elnevezés használatára.
(3) Azok a társadalmi szervezetek, amelyeknek az (1) bekezdésben említett kamarák a tagjai, elnevezésükben e körülményre utalhatnak.
45. §
(1) E törvény – a 27-34. §-okban és a 40-50. §-okban foglaltak kivételével – 2001. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény melléklete I/3. pontjának f) alpontja és az egészségügyi és szociális vállalkozást folytató egyéni vállalkozók gazdasági kamarai tagsági viszonyának keletkezésével és megszűnésével összefüggő kérdésekről szóló 166/1994. (XII. 9.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
(2) A 27-34. §-ok és a 40-49. §-ok 2000. január 1. napján lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 3. § (2) bekezdésének szövegéből a “valamint kézműves” szövegrész, a 49-51. §-ok és az 57-58. §-ok hatályukat vesztik. 2000. január 1. napjától a 41. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli választások időpontjáig tartandó esetleges időközi választások során az 1994. évi XVI. törvény 49-51. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 35. § (2) bekezdésének rendelkezését első alkalommal a 2002. évi költségvetés tervezése során kell alkalmazni. Az 50. § e törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(3) A gazdasági kamarák e törvény hatályba lépését követő 60 napon belül kötelesek az e törvény rendelkezéseinek megfelelő alapszabályukat és más önkormányzati szabályzataikat kidolgozni és elfogadásra a küldöttgyűlés elé terjeszteni.
(4) Az e törvény hatályba lépését követő 90 napon belül össze kell hívni az országos kamara küldöttgyűlését és ezzel egyidejűleg elfogadásra a küldöttgyűlés elé kell terjeszteni az országos gazdasági kamara e törvény rendelkezéseinek megfelelő alapszabályát és más önkormányzati szabályzatait.
46. §
(1) A gazdálkodó szervezetek kötelező tagsági jogviszonya 2000. december 31. napjával szűnik meg.
(2) A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény és e törvény 40. §-ának (4) bekezdése szerint megválasztott tisztségviselők, illetve testületi szervek tagjainak megbízatása a 41. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli választások során megválasztott új kamarai tisztségviselők és testületi szervek tagjainak megválasztásával szűnik meg.
47. §
A gazdasági kamarák által ellátott közigazgatási feladatok igazgatási-szolgáltatási díjának mértékét – az illetékekről szóló törvény rendelkezéseit is figyelembe véve – az igazgatási feladat szakmai irányításáért felelős miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza.
48. §
Ahol jogszabály területi kereskedelmi és iparkamarát, vagy területi kézműves kamarát, illetve Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, vagy Magyar Kézműves Kamarát említ, azon 2000. január 1. napjától a kereskedelmi és iparkamarát, illetve Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát kell érteni.
49. §
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő, nemzetközi kereskedelmi ügyekben eljáró Állandó Választottbíróság – változatlan szervezeti és eljárási rendben – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság néven működik tovább. Azokban az ügyekben, amelyekben a szerződő felek a szerződésben a Magyar Kézműves Kamara mellett működő Választottbíróság hatáskörét kötötték ki, e törvény hatályba lépését követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság jár el. A törvény hatályba lépésekor a Magyar Kézműves Kamara mellett működő Választottbíróságnál folyamatban lévő ügyeket a megindításuk időpontjában hatályos eljárási rend szerint kell befejezni.
50. §
(1) A gazdasági kamara a tulajdonában lévő ingatlanok, gépjárművek, üzletrészek tulajdonjogát 2000. december 31. napjáig nem ruházhatja át, illetve ezeket nem terhelheti meg, közhasznú társasága ilyen ügyleteihez nem járulhat hozzá. Közhasznú társaságot 2000. december 31. napjáig nem alapíthat, ilyen társaságban részesedést nem szerezhet, a külön törvényben meghatározott kötelező eseteken kívül törzstőkét nem emelhet, és a törzstőke emeléséhez nem járulhat hozzá, ha abban többségi tulajdonnal vagy többségi szavazati joggal rendelkezik.
(2) A tilalom nem vonatkozik:
a) a már megkötött és az illetékes hivatalhoz benyújtott tulajdonátruházási szerződésekre;
b) a jelzáloggal biztosított követelés kielégítése érdekében történő tulajdonátruházásra.
(3) A gazdasági kamarák 2000. január 1. napját követően is kötelesek ellátni mindazokat a közfeladatokat és közigazgatási feladatokat, amelyeket jogszabály a feladat- és hatáskörükbe utal.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslathoz
A gazdasági kamaráknak a fejlett piacgazdaságú országokban nagy szerepük van a gazdaság fejlődésének és szerveződésének előmozdításában, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényre juttatásában, az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtésében és megőrzésében, valamint a gazdasággal összefüggő egyes közigazgatási feladatok ellátásában.
E törvény egyik fontos alapelve, hogy a gazdasági kamarák számára a gazdasággal összefüggő érdemi közfeladatokat írt elő, másrészt meghúzta a gazdasági kamarák tevékenységeinek határát, megtiltva számukra, hogy érdekképviseleti jellegű vagy üzletszerű tevékenységet folytathassanak. Az ilyen típusú gazdasági kamarák létrehozását nemzetközi tapasztalatok is alátámasztották, jellegében ilyen típusú kamarák működnek eredményesen Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Franciaországban.
A gazdasági kamarák négy éves működési tapasztalatai nem minden tekintetben támasztották alá az 1994. évi szabályozást. A legtöbb vitát az ún. kényszertagság váltotta ki. A gazdálkodó szervezetek számottevő része a kamarákhoz csak a tagdíjfizetési kötelezettség révén kapcsolódott, hiányolták, hogy a kamarák érdemi tevékenységének fejlődése a vártnál lassúbb, szolgáltatásaik bővítéséhez az adójellegű kényszertagdíj miatt nem fűződnek közvetlen érdekek.
Az önkéntesség hiánya miatt nem bontakozhatott ki kellően a kamarák önkormányzati jellege, nem érvényesült maradéktalanul a demokratikus önigazgatási elv.
Nem bizonyult szerencsésnek, hogy a kamarai törvény a gazdasági kamarák három típusának létrehozását határozta el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes kamarai feladatokat elhatároló ismérvek viszonylagosak, a kézműves ipar jelentős változásokon ment át, objektív ismérvek alapján nem lehetséges a területek pontos elhatárolása.
A kamarák működési tapasztalatainak feltérképezése során átfogó igényként fogalmazódott meg a kamarai pénzfelhasználás áttekinthetőségének és ellenőrizhetőségének javítása.
A gazdasági kamarákra vonatkozó törvényi szabályozás felülvizsgálatára az Országgyűlés 83/1998. (XII. 26.) OGY határozattal rendelkezett, amely a működési tapasztalatok értékelése alapján meghatározta a törvényi szabályozás felülvizsgálatának szempontjait.
A Kormány értékelte a kamarák eddigi tevékenységét, működésük tapasztalatait. Megállapította, hogy a piacgazdaság kiteljesítése érdekében szükség van a köztestületi kamarai rendszerre, ugyanakkor egy sor olyan intézkedést kell tenni, amely elősegíti az eredeti céloknak megfelelő kamarai tevékenység fejlődését, elsősorban a gazdaságfejlesztés és a gazdálkodó szervezetek általános érdekeinek megfogalmazása és képviselete területén. Fokozni kell érdekeltségüket a gazdálkodó szervezetekhez kapcsolódó szolgáltatások bővítésében. Különösen fontos, hogy a kamarák jobban igazodjanak a Kormány gazdaságfejlesztési programjainak végrehajtásához. Így a kis- és középvállalkozás fejlesztésében meg kell teremteni a kamarák sajátos feladatait, eszközeit. A Kormány meghatározta a kamarai rendszer és ezen belül a kamarai törvény korszerűsítésének főbb területeit, a továbbfejlesztés irányait.
þ A kamarai tagság önkéntes, a köztestületi jelleget ugyanakkor a választási jogosultság legitimálja; az aktív általános választójog mellett azonban az önkéntes kamarai tagok választhatók tisztségre. Ennek az az indoka, hogy csak azok legyenek választhatóak, akik önként vállalják a tagsággal járó kötelezettségeket (pl. tagdíjfizetést).
þ A tervezet keretjelleggel kívánja a kamarák önkormányzati autonómiáját biztosítani, ezért összefogottabban tartalmazza a kamarák által ellátandó közfeladatokat és a kamarai alapszabályok kötelező tartalmi elemeit.
þ A kamarák szervezetrendszerének egyszerűsítése és racionalizálása érdekében a javaslat a kereskedelmi és iparkamarák és a kézműves kamarák integrációját írja elő. A törvény az egységes szervezeten belül kötelezően elrendeli a kereskedelmi, ipari és kézműves tagozat létrehozását, ezáltal biztosítva az egyes területek egységes szervezeten belüli autonómiáját.
þ A választási szabályok igazodnak az önkéntes tagsághoz, valamint az egységes kereskedelmi és ipari kamarán belüli tagozati rendszerhez, továbbá a kamarák közötti választás lehetőségéhez.
þ A törvényességi felügyelet szabályai erőteljesebbé válnak, garanciális jogosítványokat jelentenek a gazdasági kamarák törvényes működésének biztosításához.
þ A törvény keretjellegű koncepciójából kiindulva, a garanciális szabályok megtartása mellett a gazdasági érdekképviseletek törvényben biztosított jogaira vonatkozó szabályozás egyszerűsödik.
þ Az Állami Számvevőszék hatásköre a gazdasági kamarák gazdálkodásának ellenőrzésére is kiterjed.
þ Az átmeneti rendelkezések előírják a kereskedelmi és iparkamarák, valamint a kézműves kamarák 2000. január 1. napjával való egyesülését, rendelkeznek a jogutódlás kérdéseiről, kötelező jelleggel előírják - az új szabályoknak megfelelően - 2000. december 31. napjáig a soron kívüli kamarai választások lebonyolítását, valamint az új kamarai rendszerre történő áttérésig a vagyon megőrzésének és a közfeladatok ellátásának kötelezettségét.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslathoz
az 1. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a törvény hatályát, amely értelemszerűen a gazdasági kamarákra és a Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdálkodó szervezetekre, továbbá az érdekképviseleti jogok tekintetében az érdekképviseleti szervezetekre terjed ki. A hatály ilyen módon történő megfogalmazása nem érinti tehát az érdekképviseleti szervezeteknek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben rögzített jogállását, nem vonatkozik e szervezetek alapítására, megszűnésére, gazdálkodására vagy felügyeletére, a törvényjavaslat kizárólag az érdekképviseleti jogok gyakorlását biztosítja.
a 2. §-hoz
A törvényjavaslat megadja a jogszabály alkalmazását elősegítendő néhány lényeges fogalom meghatározását. E körben értelmezi a gazdálkodó szervezet, a gazdasági kamara tagja, a kézműipari, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység, továbbá az országos gazdasági érdekképviseleti szervezet fogalmát.
A gazdálkodó szervezet meghatározása során a javaslat a Ptk. 685.§-ának c) pontjában foglalt rendelkezésből indul ki, azonban annak érdekében, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvény alkalmazásában ne okozzon zavart valamely későbbi, csak a Ptk-t érintő terminológiai változás, önálló meghatározást ad e fogalomra. A Ptk-tól eltérést jelent, hogy a lakásszövetkezetet a javaslat nem kívánja a gazdálkodó szervezetek körébe sorolni. Alapvető változás a hatályos törvény rendelkezéseihez képest, hogy a mezőgazdasági vállalkozó és az őstermelő nem tartozik a kamarai szabályozás személyi hatálya alá.
a 3. §-hoz
A törvényjavaslat a gazdasági kamarákat - az általános indokolásban kifejtettek alapján - köztestületeknek minősíti, amelyet a gazdálkodó szervezetek választással hoznak létre. Emellett a javaslat lehetőséget biztosít a kamarák számára arra is, hogy a külön törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén kezdeményezzék kiemelten közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételüket.
A javaslat az általános szabályok között rögzíti, hogy a kamarák feladata demokratikus önigazgatás útján a gazdaság fejlődésének, szerveződésének előmozdítása, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése, valamint a feladat- és hatáskörébe utalt feladatok ellátása. A javaslat kifejezetten rendelkezik arról is, hogy gazdasági kamaraként kizárólag kereskedelmi és ipari, valamint agrárkamara hozható létre. Kiemelkedő jelentőségű a (4) bekezdésben foglalt rendelkezés, amely világossá teszi, hogy a gazdasági kamarák feladatainak ellátása nem érinti, és nem korlátozza a gazdasági érdekképviseleti szervezetek joggyakorlását.
a 4-7. §-okhoz
A törvényjavaslat a területi elvet érvényesítve írja elő a gazdasági kamarák megyékben, illetve a fővárosban történő megalakítását. Ugyanakkor nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy a területfejlesztési koncepciókkal összhangban a kamarák egyesüléssel regionális szinten szerveződhessenek meg. Értelemszerűen a javaslat azt is biztosítja, hogy a több megye illetékességi területét átfogóan megalakult kamarák szétválással megyei szintre tagozódjanak. A javaslat ugyan nem engedi meg ennél alacsonyabb területi szinten a kamaraalakítást, azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kamara helyi szervezeti egységet hozzon létre.
A javaslat kötelezővé teszi a gazdasági kamarák számára az országos gazdasági kamara megalakítását. Akárcsak a megyei (fővárosi) kamarák, az országos gazdasági kamara is köztestület.
A kamarák létrehozásával párhuzamosan a javaslat rendelkezik azok megszűnésének eseteiről is. E körben megszűnési esetként került megfogalmazásra az egyesülés, illetve a szétválás, továbbá az önkéntes tagságra való áttérés miatt a taglétszámnak a törvényi minimum alá csökkenése. Átalakulás esetén a kamaráknak értelemszerűen rendelkezniük kell a vagyonmegosztásról. Az esetleges tartozásokért a jogutódok egyetemlegesen felelnek. Ha a kamara a tagok létszámának törvényi minimum alá csökkenése miatt szűnik meg, a javaslat jogutódként az országos gazdasági kamarát jelöli meg, amely köteles gondoskodni a közfeladatok folyamatos ellátásáról.
a 8. §-hoz
A törvényjavaslat a hatályos törvény rendelkezéseitől eltérően a gazdasági kamarák tagsági jogviszonyát illetően alapvetően új elvi alapra helyezkedik. Ennek lényege, hogy a kamarai tagság önkéntes, azonban kizárólag a gazdasági kamara tagjának joga, hogy a képviseletében eljáró természetes személyt küldöttnek, testületi szerv tagjának válasszák. Ezzel szemben áll az önkéntes tag tagdíjfizetési kötelezettsége.
Az aktív és passzív választójog szétválasztása ugyanakkor nem érinti a kamarák köztestületi jellegét, hiszen a gazdálkodó szervezetek teljes reprezentativitása azáltal biztosított, hogy a kamarai választásokon minden gazdálkodó szervezet választójoggal rendelkezik. Ennek megfelelően e megoldás a létrehozott kamarák legitimációját is garantálja.
A kamarai tagság akkor szűnik meg, ha maga a gazdálkodó szervezet megszűnik, vagy a tag a tagságát kilépéssel megszünteti, illetve, a tagsággal együttjáró kötelezettségeket ismételten vagy súlyosan megsérti és ezért kizárására kerül sor.
a 9-15. §-okhoz
A gazdasági kamarák feladatait a III. fejezet funkcionális alapon, az egyes nagy feladatcsoportok szerint részletezi. E körben a javaslat meghatározza a gazdasági kamarák feladatait a gazdaság fejlesztésével, az üzleti forgalom biztonságával, a gazdasági tevékenységgel összefüggő közigazgatási feladatokkal, valamint a gazdaság általános érdekeinek érvényesítésével kapcsolatban.
A gazdaság fejlesztésével összefüggő feladatok a kamarák hagyományos funkcióit jelentik. A gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlesztése, a külgazdaság feltételrendszerének javítása, az ezzel összefüggő kereskedelemfejlesztési és tájékoztató tevékenység, vásárok és kiállítások szervezése, továbbá a gazdálkodó szervezeteknek adott tájékoztatás és egyéb szolgáltatások nyújtása mind olyan feladat, amelyet a gazdasági kamarák hagyományosan ellátnak.
A gazdasági kamarák funkciói közül rendkívül fontos az üzleti forgalom biztonsága, a piaci magatartás tisztessége feletti őrködés. A hagyományos, nemzetközileg széles körben elfogadott gazdasági kamarai feladatok közé tartozik a származási igazolások, bizonyítványok és a kereskedelmi forgalomban szükséges okmányok kiállítása és hitelesítése, a kereskedelmi szokványok összeállítása és közreadása, a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályok kidolgozása és érvényesítésük figyelemmel kísérése.
A törvényjavaslat arra is feljogosítja a kamarákat, hogy meghatározott közigazgatási ügyekben hatóságként eljárjanak. A kamarák közigazgatási ügyekben való eljárására, illetve az államigazgatási ügyek intézésében való közreműködésre az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a gazdasági kamara határozata ellen közvetlen bírói jogorvoslatra van lehetőség. A gazdasági kamarák közigazgatási ügyekben történő eljárásáért külön jogszabályok rendelkezései szerint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.
A gazdasági kamaráknak a gazdaság általános, együttes érdekének érvényesítésével kapcsolatos feladatok vonatkozásában a javaslat kiemeli azokat a legfontosabb értékeket, amelyek megóvására a gazdasági kamarák érdekképviseleti szerepkörben hivatottak: így a kamarák elősegítik a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, kezdeményezik a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását, vagy hatályon kívül helyezését, illetve az ilyen körülmények megváltoztatásához szükséges jogszabályok, intézkedések meghozatalát.
A javaslat rendelkezik a gazdasági kamarák feladatainak a területi és az országos kamara közötti megosztásáról is. Egyrészt megállapít olyan feladatokat, amelyeket az országos gazdasági kamarának kell ellátnia, másrészt lehetővé teszi, hogy a területi kamarák bizonyos kamarai feladatok ellátását az országos gazdasági kamarára bízzák. Minden egyéb feladat ellátására a területi kamarák hivatottak. E körben fontos kiemelni, hogy a javaslat a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró állandó választottbíróságot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellé telepíti.
Új elem a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglalt kötelező közfeladatok ellátásában együttműködnek a gazdasági kamarákkal. A törvényjavaslat kifejezetten hangsúlyozza, hogy a törvényben meghatározott közfeladatok ellátása minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában kötelező, ugyanakkor a kamarák ágazati, szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthatnak el.
a 16-28. §-okhoz
A törvényjavaslat kimondja, hogy a gazdasági kamarák önkormányzati jogaikat a törvény és az alapszabályuk biztosította normatív keretek között gyakorolhatják. Ebből kiindulva a javaslat keretjelleggel meghatározza a gazdasági kamara alapszabályának minimális tartalmi követelményeit, a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések csoportját, a küldöttgyűlés összehívásának és döntéshozatali eljárásának alapvető garanciális követelményeit, továbbá a testületi szervek (elnökség, ellenőrző bizottság, etikai bizottság) feladatait, működésének rendjét. A hatályos kamarai törvényhez képest eltérést jelent, hogy az elnökségben a külön törvényben meghatározott kisvállalkozások, közepes méretű vállalkozások, a közepesnél nagyobb méretű vállalkozások, valamint az agrártevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek országos gazdasági érdekképviseleti szervezetei, illetve azok megyei (fővárosi) szervezetei egy-egy főt delegálnak. Az elnökségbe delegált tagok ugyanakkor az elnökség munkájában kizárólag tanácskozási joggal vesznek részt.
A közös szervezetbe integrált kereskedelmi és ipari kamarán belül a kereskedelmi, ipari, valamint kézműipari érdekek önálló képviseleti lehetősége érdekében a kamarákban tagozatokat kell létrehozni és az alelnökök személyét is e tagozatokból kell kijelölni.
A javaslat garanciális szabályként részletesen meghatározza a kamarai küldöttekkel, a testületi szervek tagjaival, a tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeket és az összeférhetetlenség szabályait. Tekintettel arra, hogy a gazdasági kamarák továbbra is ellátnak közigazgatási feladatokat, valamint annak figyelembevételével, hogy az önkéntes tagságon alapuló rendszerre történő áttérés részben költségvetési finanszírozást igényel, a területi gazdasági kamara elnökének megválasztásáról hozott határozatot az illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője, az országos gazdasági kamara elnökének megválasztásáról hozott határozatot a miniszterelnök ellenjegyzi.
a 29-30. §-okhoz
Az ipari és kereskedelmi kamarák felett a gazdasági miniszter, az agrárkamarák felett a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. Értelemszerűen nem terjed ki a törvényességi felügyelet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő, a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy külön jogszabály szerinti államigazgatási eljárásnak van helye. A törvényességi felügyeleti jogosítványok a javaslat szerint jelentősen kiszélesednek, a törvényesség alapvető hiányossága esetén végső soron a miniszter a kamara egyes szerveinek, tisztségviselőinek működését felfüggesztheti, egyidejűleg felügyelő biztost rendelhet ki. A miniszter indokolt esetben a közérdekre tekintettel határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja, azonban a kamara a bírósághoz intézett keresetlevélben az azonnali végrehajtás felfüggesztését kérheti.
31-34. §-okhoz
Az önkéntes kamarai tagságra történő áttérés miatt a törvényjavaslat a választási szabályok tekintetében lényegesen új szabályokat tartalmaz. Általános elv, hogy a köztestületi jellegre, valamint a kamarák széleskörű legitimációjának megteremtésére tekintettel minden gazdálkodó szervezet jogosult választásra, azonban kamarai küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve más tisztségviselőnek csak azok választhatók meg, akik vállalják az önkéntes tagsággal járó kötelezettségeket. A javaslat a korábbi gyakorlati tapasztalatokból kiindulva egyértelművé teszi, hogy a kamarai választásokon minden gazdálkodó szervezetet egy szavazat illet meg, amely kizárólag a választási névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett személy útján gyakorolható.
A gazdasági kamara, amennyiben a gazdálkodó szervezet a választási névjegyzékbe való felvételét kéri, a nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg. Emellett a javaslat értelemszerűen rendelkezik a választói névjegyzékkel, illetve a tagjegyzékkel kapcsolatos vitás kérdések rendezésének módjáról, valamint ezen listák nyilvánosságának szabályairól. A nyilvántartások naprakészen tartásának elősegítése érdekében a cégbíróság a gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba történő bejegyzéséről, törléséről, székhelyének megváltoztatásáról értesíti az illetékes gazdasági kamarát.
A választási szabályok alapelvi szintű rendelkezése, hogy a gazdálkodó szervezetek tagozatokban és osztályokban választanak, amelyeket a gazdálkodó szervezetek gazdasági súlyát alapul véve kell megalakítani. A gazdasági súly alapját képezi az egyes osztályok és tagozatok által választható kamarai küldöttek számának is azzal, hogy az egyes osztályok és tagozatok által választott küldöttek száma nem haladhatja meg a legkevesebb küldöttet választó osztály, illetve tagozat küldöttei számának másfélszeresét. A gazdasági kamara küldöttei, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselők legfeljebb négy éves időtartamra választhatók meg és egy alkalommal, további négy éves időtartamra újraválaszthatók.
a 35. §-hoz
A gazdasági kamarák - a kamarai tagság önkéntes jellegével összhangban - a működésükkel együtt járó költségeket elsősorban az igazgatási-szolgáltatási díjakból, a kamarai szolgáltatásokért fizetett díjakból, továbbá az önkéntes tagok által befizetett tagdíjakból, hozzájárulásokból származó bevételekből fedezik azzal, hogy bevételeiket elsősorban a kötelező közfeladatok ellátására fordíthatják. Természetesen, mivel a kamarák közigazgatási feladatokat is ellátnak, az igazgatási-szolgáltatási díjakból nem fedezett költségvetési hozzájárulást is célszerű számukra biztosítani. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a kamarák minél jobban ösztönözve legyenek tevékenységük hatékonyságának fokozására, a tagjaiknak nyújtott szolgáltatások kiszélesítésére, szervezetük és forrásaik a korábbinál sokkal hatékonyabb felhasználására, a javaslat úgy rendelkezik, hogy a költségvetési hozzájárulás mértéke - legelőször 2002-ben - nem haladhatja meg az összes kamarai bevétel 50 %-át.
a 36. §-hoz
A törvényjavaslat abból indul ki, hogy a gazdasági kamarák non-profit szervezetek, ezért üzletszerűen termelő, szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, gazdasági társaságnak nem lehetnek tagjai és ilyen társaságban nem szerezhetnek részesedést. Kivételes jelleggel ugyanakkor a javaslat szerint lehetőség van kiállítási és vásárszervezési, valamint ipari park létesítési és fenntartási célra gazdasági társaság alapítására vagy ilyen társaságban részesedés szerzésére. Természetesen továbbra sem korlátozott a kamarák azon jogosultsága, hogy gazdasági tevékenységet igénylő feladataik ellátása érdekében közhasznú társaságot alapítsanak.
a 37. §-hoz
A törvényességi felügyelet nem teszi feleslegessé a tagok, illetve a kamarai választók által gyakorolt ellenőrzést, ezért a javaslat rendelkezik a gazdasági kamarák önkormányzati határozatainak bírósági felülvizsgálatáról is. E körben ki kell emelni, hogy a bírósági felülvizsgálat mellett módot ad a vitáknak a kamarán belül történő rendezésére, kiemelve az egyeztetés és az ellenőrző bizottságoknak a viták elrendezésében való aktív közreműködési lehetőségét. Ugyanakkor az ellenőrző bizottsági eljárás, az egyeztetés igénybe vételének lehetősége nem jelenti a bírósághoz való fordulás jogának korlátozását.
a 38. §-hoz
A törvényjavaslat külön fejezetben szabályozza a gazdasági érdekképviseleti jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat. A szabályozás alapkoncepciója, hogy többletjogosítványok tételes rögzítése nélkül elősegítse a gazdasági érdekképviseleti szervezetek és a kamarák számára e jogok tényleges gyakorolhatóságát, a joggyakorlás szabályainak, valamint a jogalkotási monopóliummal rendelkező állami vagy önkormányzati szervezetek kötelezettségeinek egyidejű megállapításával.
A javaslat a véleménykérés kötelezettségét a gazdasági tárgyú jogszabályok alkotására, programok elfogadására, átfogó intézkedések meghozatalára írja elő. Fontos kiemelni, hogy e szabályozás jóval túlmutat a jogalkotásról szóló törvényben előírt egyeztetés kötelezettségén. A véleménykérés a döntés alapjául szolgáló előterjesztéseknek a kormányhoz, a miniszterhez, illetve a helyi önkormányzat képviselő testületéhez történő benyújtását megelőzően áll fenn, amely elv érvényesüléséről e szervezetek vezetői kötelesek gondoskodni. Az egyeztetési kötelezettséget technikailag megkönnyíti, hogy a kormányelőterjesztések vonatkozásában kizárólag az országos kamarákkal kell egyeztetni, továbbá nem kell megkérni a gazdasági érdekképviseleti szervezetek véleményét, ha szövetségük tart igényt a véleményezésre. Garanciális szabály, hogy az érdekképviselet, illetve a gazdasági kamara véleményéről - az előterjesztő véleményétől való eltérés esetén - a döntéshozót tájékoztatni kell.
a 39. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a gazdasági kamarák éves szinten több milliárd forint bevétel sorsáról hoznak döntéseket, széles körű konszenzus alakult ki abban a tekintetben, hogy a kamarák vagyongazdálkodását, az önkéntesen befizetett kamarai tagdíjak, illetve a gazdálkodó szervezetek részére előírt egyéb befizetések kezelését és felhasználását, továbbá az önkéntes tagságú kamarai rendszerre történő áttéréssel együttjáró részbeni költségvetési finanszírozás felhasználását az Állami Számvevőszéknek kellene ellenőrizni. A javaslat ennek megfelelően az ÁSZ ellenőrzési jogkörét kiterjeszti a gazdasági kamarákra is.
a 40-43. §-okhoz
A törvényjavaslat egyik koncepcionális eleme, hogy nincsenek olyan eltérő sajátosságok, amelyek a jelenlegi háromtípusú kamara fenntartását szükségessé tennék. A javaslat úgy rendelkezik, hogy a Magyar Kézműves Kamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába, a kézműves kamarák a kereskedelmi és iparkamarákba 2000. január 1. napjával beolvadnak. Az integrált kamarán belül a kézműves tagságnak megfelelő participációt kell biztosítani. A kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek arányos képviselete értelmében az integrált kamara küldöttgyűlésén és testületi szerveiben képviselőiket 33 % szavazati jog illeti meg. Garanciális szabály, hogy ezeket a személyeket a megszűnő kamarák tisztségviselői közül kell kiválasztani. Értelemszerűen az integrációval párhuzamosan a javaslat rendelkezik a jogutódlás és a feladatellátás kérdéseiről is.
Annak figyelembevételével, hogy a javaslat a kötelező kamarai tagság megszüntetését irányozza elő, az új rendszerre történő áttéréssel párhuzamosan szükséges, hogy soron kívüli kamarai választásokra kerüljön sor. Ezeket a választásokat a tervezet szerint 2000. december 31. napjáig kell megtartani azzal, hogy az e választások lebonyolításához szükséges technikai jellegű szabályokat a Kormány határozza meg. A választások lebonyolítását megkönnyíti, hogy a javaslat úgy rendelkezik, hogy a gazdálkodó szervezetek tagozatokba és osztályokba történő besorolásánál az 1999. december 31. napján érvényes besorolási rendet kell figyelembe venni. Az önkéntes kamarai tagságra történő áttérés azonban nem jelenti azt, hogy az átalakulásig a hatályos törvényben előírt kötelezettségeket a gazdálkodó szervezetek ne teljesítsék, ezért a javaslat rögzíti, hogy a meg nem fizetett tárgyévi tagdíj köztartozás, amelyet a kamara az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával adók módjára hajt be.
a 44-50. §-okhoz
A "kamara" elnevezés használatának védelme érdekében a javaslat meghatározza, hogy kik jogosultak elnevezésükben e körülményre utalni.
A javaslat a hatálybalépés vonatkozásában többlépcsős megoldást alkalmaz, amikor kimondja, hogy a választásig az összeférhetetlenségi, a törvényességi felügyeleti és a választási szabályok, továbbá az átmeneti és záró rendelkezések 2000. január 1. napján lépnek hatályba, amellyel párhuzamosan a gazdálkodó szervezetek cégbírósági bejegyzésének feltételét képező kötelező kamarai regisztráció eltörlésre kerül.
A törvény többi rendelkezése 2001. január 1-jén lépne hatályba. Értelemszerűen a gazdálkodó szervezetek kötelező tagsági jogviszonya is kizárólag ezt megelőzően, 2000. december 31-én szűnne meg. Garanciális jellegű szabály, hogy a hatályba lépést követő 60 napon belül a kamarák kötelesek a törvénynek megfelelő új alapszabályukat kidolgozni, valamint 90 napon belül az országos kamarát megalakítani.
Az új kamarai rendszerre történő áttérést biztosító közel egyéves átmeneti idő biztosítása miatt a javaslat úgy rendelkezik, hogy az esetleges időközi választások során a korábbi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogfolytonosság és a folyamatos munkavégzés biztosítása érdekében pedig a soron kívüli választásokat követően a kamarai tisztségviselők és testületi szervek tagjainak megbízatása az új tisztségviselők és tagok megválasztásával szűnik meg.
A jogbiztonság követelményeinek megfelelve, a javaslat biztosítja, hogy az átalakulás ne tegye semmissé a nemzetközi kereskedelmi ügyekben kötött szerződéseknek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságra vonatkozó rendelkezéseit, valamint a megszűnő Magyar Kézműves Kamara mellett működő választottbíróság eljárási jogosultságára vonatkozó hatásköri kikötéseit.
Az egyértelmű rendezés érdekében, továbbá a kamarai vagyon megóvása céljából a javaslat a kamarák és a kamarák többségi tulajdonában lévő közhasznú társaságok tulajdonában lévő ingatlanokkal, gépjárművekkel, üzletrészekkel összefüggésben pontosan körülírt kivételekkel elidegenítési és terhelési tilalmat ír elő az ideiglenes társaságalapítási és tőkeemelési tilalom mellett.