A Magyar Köztársaság Kormánya
Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 2000. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:
1. §
Az Országgyűlés a 2000. évi központi költségvetés
a) kiadási főösszegét – a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül – 3 792 826,8 millió forintban, azaz hárommillió-hétszázkilencvenkettőezer-nyolcszázhuszonhat egész nyolctized millió forintban,
b) bevételi főösszegét – a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül – 3 397 206,8 millió forintban, azaz hárommillió-háromszázkilencvenhétezer-kettőszázhat egész nyolctized millió forintban,
c) hiányát 395 620,0 millió forintban, azaz háromszázkilencvenötezer-hatszázhúsz millió forintban állapítja meg.
2. §
Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
3. §
A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 1. számú mellékletének a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.
4. §
(1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.
(2) A központi költségvetésnek - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 82. §-ában meghatározott - hitelei 2000-ben érvényes kamatlába: 7,92 %.
5. §
(1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a 2000. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet 12. cím, 2. alcím 1. jogcím-csoporton.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzat terhére támogathatóak a Magyar Televízió Részvénytársaság létszámcsökkentésével kapcsolatos egyszeri személyi kifizetések a pénzügyminiszterrel kötött megállapodás szerint.
(3) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a Társadalombiztosítási Alapok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a saját bevételük fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.
(4) A Kormány a központi költségvetés általános tartaléka terhére – legfeljebb a biztosítási adó összege mértékéig – a katasztrófa-elhárítással közvetlenül kapcsolatos kiadásokat finanszírozhat.
(5) A fejezetek az első félévben a fejezeti tartaléknak csak 40 %-át használhatják fel, a Kormány engedélye alapján.
6. §
(1) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) 2000. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának és kezelésének bevételét az e törvény 10. számú mellékletében részletezett kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó bevételeknek 5000 millió forint záró pénzkészletet meghaladó részéből legfeljebb 25 000 millió forintot a privatizációs tartalék növelésére, az ezen felüli részt az államadósság törlesztésére kell fordítani.
(2) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés és az adóskonszolidációs követelések ellenértékeként együttesen 14 400 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe. Amennyiben az ÁPV Rt.-hez a hozzárendelt állami vagyonnal kapcsolatosan befolyó osztalékbevételek és adóskonszolidációs követelések értékesítéséből származó bevételek együttesen nem érik el ezt a mértéket, összeget, az ÁPV Rt. a hozzárendelt állami vagyonból befolyó más bevételei terhére kiegészíti.
(3) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási programjainak támogatásához, a vidékfejlesztési kistérségi programok végrehajtásához pedig 2500 millió forintot biztosít. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről, a 47. § (13) bekezdésében foglaltakra is kiterjedően a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter 2000. február 28-ig köt megállapodást.
(4) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 500 millió forinttal járul hozzá a nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezeléséhez.
(5) Az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalására 500 millió forintot fordít az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére.
(6) A nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kár elhárítására 800 millió forintot fordíthat az ÁPV Rt. a privatizációs bevételekből.
(7) A Honvédelmi Minisztérium a kezelésében lévő felesleges tárgyi eszközeit és készleteit zártkörű értékesítés (zártkörű elhelyezés) keretében az ÁPV Rt. részére köteles átadni. Az ÁPV Rt. részére 2000. évben ilyen módon átadásra kerülő vagyonelemek átadásával kapcsolatos költségeket az ÁPV Rt. előlegezi meg és fedezi.
(8) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 1500 millió forinttal járul hozzá a gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatásához.
(9) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra 2000. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.
(10) Az ÁPV Rt. egyedi 500 millió forint feletti reorganizációs és válságkezelési, valamint üzleti célú befektetésekre vonatkozó döntéseihez a Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.
(11) Az ÁPV Rt. a reorganizációs és válságkezelési célú döntéseinél, valamint a privatizációs tartalék (12) bekezdés a)-c) és l) pontjaiban meghatározott célokra történő felhasználása során figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak az Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999.(V. 26.) Korm. rendelet 3. §-ában valamint 9-13. §-ában meghatározott eljárást. A Magyar Köztársaság által az Európai Megállapodás 62. Cikkének 4. § b) pontjában vállalt információ-szolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.
(12) A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:
a) jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kifizetések,
b) készfizető kezességek, illetve az átvállalt tartozások kiegyenlítése,
c) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozás kiegyenlítése,
d) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések,
e) E-hitel garancialehívás teljesítése,
f) elvont ingatlanok után beálló kezesi felelősség rendezése,
g) bírósági határozatok alapján történő kifizetések,
h) a “reverzális levelek” alapján történő kifizetések,
i) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete,
j) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20 %-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad),
k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése,
l) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőke-helyzetének rendezése,
m) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések,
n) az a)-m) pontokban szereplő kifizetésekkel kapcsolatos ráfordítások.
(13) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalék (11) bekezdés k) pontja szerinti igények rendezését fedező államkötvények feletti részének legfeljebb 70 %-át, a privatizációért felelős miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével, a Priv.tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja. Amennyiben a részvények aránya a privatizációs tartalékból történő kifizetések, illetve részvényárfolyam változások következtében két hónapon át meghaladja a 70 %-ot, az ÁPV Rt. köteles az előírt arányt helyreállítani.
(14) A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2000. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg.
(15) A Magyar Állam 100 %-os tulajdonában lévő Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. 1999. évben keletkezett adózás utáni eredménye (nyeresége) a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
7. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.
8. §
(1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevételhányad 50 %-a – a Honvédelmi Minisztérium kivételével - a központi költségvetési szervet illeti meg. A pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben e visszahagyott bevételhányad a Kincstári Vagyoni Igazgatóság javaslata alapján magasabb is lehet. Az ezt követően fennmaradó összegből a felügyeletet ellátó szerv vezetője dönt - a pénzügyminiszter egyetértésével - jogcímenként a javaslatban szereplő központi költségvetési szerv által az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra, valamint környezetvédelemre (hatásvizsgálatra, kármentesítésre) felhasználható összegről.
(2) Az Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alá tartozó, a 2000. évben megszűnő központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítéséből származó ellenérték – az Ifjúsági és Sportminisztérium által javasolt építési beruházáson, ingatlanvásárláson, felújításon és rekonstrukción kívül – felhasználható a Magyar Állam 100 %-os tulajdonában, az ifjúsági és sportminiszter vagyonkezelése mellett megalakuló sportlétesítményeket vagyonkezelő és fejlesztő gazdasági társaság megfelelő alapítói vagyonnal való ellátásához is.
(3) A központi költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenérték a kiadási és bevételi előirányzatukat megnövelhetik. A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(4) A központi költségvetési szerv az ingatlan(ok) értékesítését követően 60 napon belül tájékoztatást ad a pénzügyminiszter számára a tényleges bevételről, az értékesítés önköltségéről, a nettó bevétel nagyságáról és az előzetesen meghatározott bevételhányad számszerű teljesüléséről a felhasználás célját megnevezve.
(5) Az Egészségügyi Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezet vagyonkezelésében lévő egészségügyi intézmények ingatlanértékesítéséből befolyó ellenértéknek a köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó összegével – legfeljebb összesen 2500 millió forint értékhatárig – az egészségügy felhalmozási célú előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím jogcím-csoportjainak kiemelt előirányzatait az egészségügyi miniszter megemelheti.
(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket, készleteket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével a Honvédelmi Minisztérium kivételével - amennyiben azt nem tervezték meg - az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.
(7) Az Áht. 108. §-a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 50 000 forint.
(8) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a központi beruházás keretében megvalósuló vagy megvalósult szennyvíztisztító telepek állami tulajdonban lévő forgalomképes részeit - a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium javaslata alapján - határozatával ingyenesen a vagyontárgy elhelyezkedése szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adja.
9. §
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel – kivéve, ha törvény másként rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján 1200 millió forintot a KVI törvényben meghatározott állami feladatai ellátására fordít. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 50 millió forintig ügyletenként - de éves szinten legfeljebb 500 millió forintig - saját hatáskörében - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a kincstári vagyonért felelős minisztert negyedévente utólag tájékoztatja. Az 1200 millió forint feletti bevétel 50 %-a a KVI javaslatára a kincstári vagyonért felelős miniszter hozzájárulása alapján a tartósan állami tulajdonban tartandó műemlékekre fordítható. Erről a KVI a kincstári vagyonért felelős minisztert félévente tájékoztatja.
10. §
(1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82 %-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2000. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18 % pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.
11. §
(1) A központi költségvetési szervek bevételei közül
a) az intézményi ellátás díja,
b) az alkalmazottak térítése,
c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele, az átengedett bírságbevételek,
d) az illetékjellegű bevételek
eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50 %-a saját bevételként számolható el, 50 %-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján
a) évközi díjtételemelésből, bírságemelésből,
b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből
keletkezett.
(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolása során kell kimutatni és annak jóváhagyását követően kell rendezni.
12. §
(1) A központi költségvetési szervek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szervei – kivéve a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és az Országos Széchenyi Könyvtárat, a gazdasági társasággá történő átalakulásukig a központi edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményei Központi Edzőtábort, a nemzeti sportuszodákat - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 2000. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95 %-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér- és vérkészítmények, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;
c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,
cb) a lízingdíjbevétel,
cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó bevétel,
cd) áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,
ce) az egyéb bevételek;
d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.
(4) A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten az (1) bekezdés szerinti jogcímen ‑ havi bontásban – 1152 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó 20. napjáig.
13. §
(1) A Honvédelmi Minisztérium fejezet összes alaptevékenységből eredő bevétele – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a központi költségvetés központosított bevételét képezik.
(2) Nem képezi a központi költségvetés központosított bevételét az évközi többletbevételből származó
a) külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések és egyéb támogatások,
b) pályázatok útján elnyert pénzeszközök,
c) adományok,
d) meghatározott célra átvett pénzeszközök, az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök kivételével,
e) jogszabályokban meghatározott visszatérülések.
14. §
(1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiak-ban: Feot.) 9/A. §‑ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 540 000 forint/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 225 000 forint/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás normatívája 33 000 forint/év, a tankönyv és jegyzettámogatás normatívája 7000 forint/év.
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.
(3) A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerint sport és kulturális tevékenység normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.
(4) A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi professzori ösztöndíj 2000. évi összege 2 026 000 forint/fő.
15. §
(1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és a 8. számú melléklet I. részében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. b)‑f) pontjában meghatározottakat, továbbá a 8. számú melléklet I. része 4. pontját. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 2. h), valamint 3-5. pontjai.
(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén az (1) bekezdés szerinti, a 3. számú melléklet 1. pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.
(4) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.
(5) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív hozzájárulások elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerint igénybevett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. A 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.
16. §
A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 2000. évben összességében 545 millió forint fordítható.
17. §
(1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az Áht. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőig együttes rendeletben hirdeti ki.
18. §
(1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,
b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,
c) helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,
d) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a 17. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítéséhez kapcsolódó támogatás kivételével;
e) a termelő, valamint a Cct. 4. számú melléklete II.-III. pontja szerint támogatásban részesült, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint,
f) felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés döntési jogosultságát a Cct. szabályozza.
Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:
fa) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;
fb) vis maior tartalékra, amelyből a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az fa) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10 %-át, a második félévben halmozottan legalább 20 %-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről - a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.
(2) A normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásoknak - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - lemondásból felszabaduló előirányzatai az (1) bekezdés fb) pontjában, valamint a 19. §-ban, illetve az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott előirányzatot növelik, kivéve a 6. számú melléklet 3. pontjában szereplő egyéb támogatást. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézmény-átadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 31. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(3) Amennyiben az e törvény 15. §-a, illetve 31. §-a szerint normatív állami hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek a kötelező feladat-ellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú mellékletek igényjogosultsági szabályai alapján.
(4) Ha normatív állami hozzájárulásról való lemondás olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladat-ellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő szervezet jogosult e törvény 15. §-a szerint normatív állami hozzájárulás igénybevételére, a feladat-átadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.
19. §
(1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállóságuk és működőképességük védelme érdekében kiegészítő támogatást igényelhetnek az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.
(2) A fővárosi önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 26. § szabályai keretében - a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A fővárosi önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerint számított forráshiány mutatható ki.
20. §
(1) Az Áht. 64. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti, az állami támogatás jogtalan felhasználásához kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség számítása szempontjából normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 3., 7., 11.b)-c), 12‑13.a), 14.-24. pontjai és a 4. számú melléklet I. rész 2.c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1‑3., III., és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.
(2) Az Áht. 64. §-ában, valamint az e törvény 6. számú mellékletében meghatározott kamatokat a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 22. cím, 1. alcím, 8. Egyéb vegyes bevételek jogcím-csoporton, illetve a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 11. Egyéb vegyes kiadások jogcímen kell elszámolni.
21. §
(1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1998. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40 %-a, 239 584 millió forint illeti meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) Az önkormányzatot megilleti az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 5%-a, összesen 29 948 millió forint.
(3)A helyi önkormányzatokat együttesen az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 27,63 %-a, összesen 165 496,9 millió forint normatívan illeti meg az a)-b) pontban foglaltak szerint:
a) 11 747 millió forint a megyei önkormányzatokat személyi jövedelemadó részesedés jogcímén e törvény 4. számú mellékletének I. rész 2. pontja alapján,
b) 153 749,9 millió forint e törvény 3. számú mellékletének jogcímeihez – a kiegészítő szabályok 1. pontjában, az ott meghatározott feltételek szerint – kapcsolódóan, a normatív állami hozzájárulás kiegészítéseként.
(4) Az (1) bekezdés szerinti adó 37 %-a, összesen 44 139,1 millió forint felhasználásával – a bevételeikben meglévő aránytalanság mérséklése érdekében – a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (adóerő-képességnek) az egy főre eső együttes összege alapján a települési önkormányzatok
a) kiegészítésre jogosultak, vagy
b) központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai csökkennek
az e törvény 4. számú melléklet I. rész 1. pontja szerint.
(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltakat helyi önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a 17. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.
22. §
(1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50 %-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100 %-ban az önkormányzatot illeti meg. Ezen túl a települési önkormányzatot illeti meg a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel is.
(2) A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100 %-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
23. §
A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50 %-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
24. §
A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30 %-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
25. §
(1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2000. január 1-jétől beszedett illeték – az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével – 50 %-a a központi költségvetést, 50 %-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat, az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90 %-a a központi költségvetést, 10 %-a pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a 4. számú melléklet II. részében meghatározottak szerint.
(2) Az illetékhivatalok működésével kapcsolatos költségeket a beszedett bevételből részesedő önkormányzatok viselik, a 4. számú melléklet II. részében szabályozott módon.
26. §
A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a 64/A.‑64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.
27. §
(1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a lakáscélú adósságkezelési támogatás, valamint – a Munkaerőpiaci Alapból – a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 2000. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti – külön jogszabály szerinti – éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2) Az e törvény 5. számú melléklet 9., 12. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. pontjában, a 7. számú mellékletben, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 4. b) pontjában, III. és IV. részében meghatározott előirányzatok folyósítása, az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint, a nettó finanszírozás keretében történik.
28. §
(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó – a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított – eredményének 18 %-át köteles a 2000. évi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.
(1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentesen hitelt nyújt.
(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 1. alcím, 1. jogcím szerinti támogatás átutalása legfeljebb az előirányzat mértékéig,
a) az első három negyedévben a negyedév utolsó banki napján, a tényleges magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel megegyező összegben, legfeljebb az előirányzat időarányos mértékéig,
b) a negyedik negyedévben az I-III. negyedévi tényleges befizetések és a várható IV. negyedévi befizetések alapján történik.
(3) Az Egészségbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 2. alcím szerinti támogatás átutalása – legfeljebb az előirányzat időarányos mértékéig – január, április, július és október hónapban a Kincstárnak megküldött finanszírozási terv alapján történik.
(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel igénybevételről finanszírozási tervet kell készíteni, amely tartalmazza a hitel legnagyobb összegét és éves növekményét. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.
(5) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján finanszírozza. A folyósítás a folyósító szerveknek az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján, három hónapra előre és ezen belül napi bontásban készített, havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig a Kincstárnak benyújtott finanszírozási terv szerint történik.
(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.
30. §
(1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az e törvény 2. számú melléklete szerint állapítja meg.
(2) A pénzalapok év végi egyenlege nem térhet el a 2. számú mellékletben jóváhagyott összegtől.
(3) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.
(4) A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe a megváltozott munkaképességűek támogatására 13 000 millió forintot fizet be.
(5) A pénzalap – a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén – a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételt indokoltság esetén a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.
31. §
(1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. számú mellékletében megállapított normatív állami hozzájárulásokkal azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 24. c)-f) pontjaiban meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak a 2. pont h), valamint a 3-5. pontjai. A 8. számú melléklet I. része 1-3. pontjaiban meghatározott támogatások az ott megállapított feltételek alapján igényelhetők,
b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket az a) pont szerinti normatíva 30 %-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg, kivéve a közhasznú társaságokat, amelyeknek az (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár,
c) a nem állami felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 15. § (1) bekezdés szerinti hozzájárulás és támogatás illeti meg,
d) a nem állami felsőoktatási intézmények gyakorlóintézményei esetén az e törvény 15. § (2) bekezdése szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás jár,
e) nem jár normatív állami hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,
f) az egyházi felsőoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg az Feot.-ban meghatározottak szerint,
g) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg,
h) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket a i) pont szerinti normatíva 30 %-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg a közhasznú társaságok kivételével, amelyeknek az (1) bekezdés i) pontja szerinti normatív állami hozzájárulás jár,
i) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami, egyházi intézmények fenntartóit a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 12-17. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.
(1) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást és támogatást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.
(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás és támogatás igénylését 2000. január 1. után létrehozott intézmény esetén, a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámla-szerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján, egyébként a tényleges, a tanügyi okmányokkal dokumentálható adatszolgáltatás alapján
a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei és a becsült szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,
b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve szeptember 15-éig
kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.
(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1‑jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni, melyen fel kell tüntetni az Oktatási Minisztérium által megállapított intézményi azonosító számot.
(5) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatások elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik a 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerint igénybevett támogatások kivételével. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni. Ha év közben bármely hónapban a tényleges létszám 10 %-ot meghaladó mértékben elmarad a tervezett létszámtól, a hozzájárulásokat folyósító szervet erről nyolc napon belül értesíteni kell. A folyósító szerv az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását. Ebben az esetben az elszámolás a havi beírt létszámok éves átlaga alapján történik. A 8. számú melléklet I. része 1-3. pontja szerinti támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.
(6) Az (5) bekezdés szerinti elszámolást a hozzájárulást folyósító szervezetnek kell benyújtani a tárgyévet követő január 31-ig. A közigazgatási hivatal a helyszínen ellenőrizheti az igénylés és a felhasználás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a normatív állami hozzájárulások és támogatások együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 30 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani.
(7) Az (1) bekezdés f)-g) pontjaiban meghatározott felsőoktatási intézmények – az év első 8 hónapjára vonatkozó – normatív finanszírozása az előző évi októberi létszámok alapján történik. A költségvetési év októberi létszáma alapján az év utolsó 4 hónapjára vonatkozó támogatás korrekciója történik meg. Az éves elszámolás alapján a tényleges rendezésre a zárszámadás keretében kerül sor.
(8) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:
a) az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,
b) a közfeladatokat ellátó nem állami, egyházi szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.
(9) A tartós bentlakást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartói részére megállapított állami hozzájárulást és támogatást havi ütemezésben kell folyósítani. A nappali és az átmeneti ellátást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények vonatkozásában továbbra is a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 36. §-ában írt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(10) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő – megyei szinten, ezen belül fenntartó-típusonként, jogcímenként, az egyházi intézmény-fenntartóknál egyházanként összesített – támogatási igényt a Belügyminisztériumhoz nyújtja be.
(11) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.
(12) A nem állami bentlakásos szociális intézmény fenntartója az intézmény működőképességének biztosítására tartalékalapot képez. A tartalékalap mértéke az éves normatív állami hozzájárulás 10 %-a. Nem kell tartalékalapot képeznie annak a fenntartónak, amely a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetésből – ide nem értve a normatív állami hozzájárulást, valamint a fejlesztési, beruházási célra kapott támogatást – 75 millió forint mértékű támogatásban részesült. A tartalékalap képzés alól mentesülő fenntartó írásban garanciát vállal az intézmény működőképességének biztosítására.
(13) Ha a bentlakást nyújtó nem állami szociális intézmény ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy az intézmény fenntartója
a) nem tesz eleget a szolgáltatást igénybevevővel kötött megállapodásban foglaltaknak, a tartalékalap képzési kötelezettségének, valamint
b) az egyszeri hozzájárulásnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 117/B. §-ában meghatározott mértékű elkülönítésre, felhasználásra vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a közigazgatási hivatal intézkedik az éves normatív támogatás 10 %-ának visszatartása iránt. A visszatartott normatíva akkor illeti meg a nem állami intézmény fenntartóját, ha a visszatartásra okot adó körülményt megszünteti.
(14) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.
(15) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján számított támogatási összeg 51 415 Ft/ellátott, oktatott fő – függetlenül az általuk igénybe vett közoktatási szolgáltatások számától -, amely a fenntartó egyházakat egyházanként illeti meg az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzésben elméleti oktatásban, továbbá gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján.
(16) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházi intézmények fenntartói a normatív állami hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12-17. pontjaiban megállapított normatíva 31,8 %-a.
(17) A (15) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást a Belügyminisztérium egyházanként, a közigazgatási hivatalok adatszolgáltatása alapján állapítja meg és havi 1/12 összegű részletekben folyósítja. A közigazgatási hivatalok a fővárosi és megyei önkormányzatoktól – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (11) bekezdésében szabályozott nyilatkozatok, illetve a megkötött közoktatási megállapodások alapján – kérik az adatszolgáltatást a kiegészítő támogatásnál figyelembe vehető fenntartói körről az egyházak támogatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Ha a közoktatási megállapodást helyi önkormányzat kötötte, intézkedni kell a kiegészítő támogatás összegének a közigazgatási hivatal részére történő átutalásáról.
(18) A (16) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a (8)-(11) bekezdés alapján járó normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(19) A (15)-(16) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásokkal való elszámolásra az (5)-(6) és (11) bekezdésben foglalt szabályok az irányadóak.
32. §
(1) A I. Országgyűlés fejezet, 8. Társadalmi önszerveződések támogatása cím, 1. Társadalmi és karitatív szervezetek támogatása alcím, 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása jogcím előirányzatát, a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 31. §-ának (6) bekezdése alapján az ezer éves államiságunk megünneplésével kapcsolatos programok támogatására kell fordítani.
(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kedvezményezett előirányzatot 2000. évben az árvízkárok megelőzését szolgáló csatornaépítési és felújítási, gátépítési munkákkal kapcsolatos programok támogatására kell fordítani.
(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (1) bekezdés szerinti előirányzat felhasználásáról rendelkezzen.
33. §
(1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím és a 8. cím, 1. jogcím-csoport, 1. jogcím) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.
(3) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. A támogatást elnyert szervek névsorát és a kapott támogatást a felhasználásért felelős szerveknek utólag nyilvánosságra kell hozniuk.
34. §
(1) A Kormány által 2000. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,5 %-át, ezen belül a készfizető kezesség mértéke ennek 50 %-át.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzések (készletek) finanszírozására.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.
35. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 34. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére
a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá az Északi Beruházási Bankkal kötendő, valamint az Európa Tanács Társadalomfejlesztési Alapjával kötött hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában - összegszerű korlátozás nélkül - kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon,
b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 2000. december 31-én legfeljebb 100 000 millió forint lehet.
36. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 34. §-ban foglaltakon túl a hitelintézetek által nyújtott agrárhitelekre a központi költségvetés terhére 10 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.
37. §
Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.
38. §
(1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2000. december 31-én legfeljebb 85 000 millió forint lehet.
(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2000. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állománya 2000. december 31-én legfeljebb 250 000 millió forint lehet.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.
39. §
(1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70 %-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.
a) természetes személy,
b) gazdasági társaság,
c) közhasznú társaság,
d) szövetkezet,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet (a továbbiakban: vállalkozás)
hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a vállalkozás által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 250 főt nem haladja meg.
(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 65 000 millió forintot.
(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem haladhatja meg a 400 millió forintot, illetőleg
a) a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80 %-át, 10 millió forint alatti hitelszerződések esetében a kötelezettség 90 %‑át,
b) mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében - kivéve az 5 millió forint alattiakat - éves átlagban 60 %-át.
(4) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50 %-áért vállalt készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50 %-át.
(5) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló és a vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott ‑ költségekkel csökkentett ‑ összeg 70 %-a a központi költségvetést illeti meg.
(6) Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet követelését kell kielégíteni.
40. §
(1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70 %-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2) Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia - a mezőgazdasági tőkepótló hitelek kivételével – az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.
(3) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: agrárvállalkozás), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a jogosult által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.
(4) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 43 000 millió forintot.
(5) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80 %-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60 %-os mértéket és jogosultanként a 100 millió forintot, kivéve az agrár-integrátorokat.
(6) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70 %‑a a központi költségvetést illeti meg.
41. §
(1) Az állam az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett kezességet vállal a központi költségvetés terhére a hazai állami felsőoktatási intézményekben, továbbá hazai, az állam által elismert nem állami felsőoktatási intézményekben tanulmányokat folytató, magyar állampolgárságú és a devizajogszabályok szerint devizabelföldinek minősülő hallgatók által a Kormány rendeletében és külön jogszabályokban meghatározott hitelintézettől – a külön jogszabályokban meghatározott feltételek mellett - forintban felvett hitel meghatározott részének (a továbbiakban: hitel) visszafizetésére.
(2) A célzott állami kezességvállalás mértéke a felvett hitel, mint tőke, az ehhez kapcsolódó kamatok 100 %-ára terjed ki a Kormány rendeletében és külön jogszabályokban meghatározott esetekben.
(3) Az állami kezességvállalás egy hallgató tanulmányainak teljes időtartama alatt, de legfeljebb arra az időszakra terjed ki, amelyre az adott szakon az államilag finanszírozott hallgató után az állami finanszírozás jár.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelre számított teljes hitel kamat, ügyleti kamat és kezelési költség éves mértékének megállapítása módjáról a Kormány rendeletben határoz.
(5) A Kormány rendeletében meghatározott esetekben, módon és mértékben az állam célzott kamattámogatást biztosít.
42. §
(1) A 34-36. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5 %-a lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.
43. §
(1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),
b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím, 1. jogcím-csoport 1. jogcím),
c) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 4. alcím),
d) az egyházak támogatása (XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 3. alcím).
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.
44. §
(1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:
a) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím),
b) a helyi önkormányzatok normatív módon elosztott kötött felhasználású támogatásainál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),
c) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:
ca) lakossági közműfejlesztés támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),
cb) lakáscélú adósságkezelési támogatásnál (5. számú melléklet 6. pontja),
cc) a helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatásánál (5. számú melléklet 7. pontja),
cd) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 12. pontja),
amennyiben a 46. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült.
d) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím),
e) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet 16. cím), kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (16. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport), a terhesség-megszakítást (16. cím, 3. alcím, 3. jogcím-csoport), a folyósított ellátások utáni térítést (16. cím, 4. alcím),
f) a polgári szolgálatnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport),
g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport),
h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),
i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12., és 19. jogcímek),
j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),
k) a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),
l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),
m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24.cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),
n) a végkielégítésre és felmentési illetményre szolgáló keretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport),
o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),
p) a nemzetközi elszámolások kiadásainál (XXII. Pénzügy-minisztérium fejezet, 28. cím),
q) az államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),
r) a felszámolt vagyon értékesítését elősegítő kamattámogatásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),
s) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50 %-os mértékéig (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 8. jogcím-csoport), a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány támogatásánál (XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport, 2. jogcím ) a sorsolásos játékok játékadója 12 %-os és a totó játékadója 100 %-os tényleges teljesülése mértékéig,
t) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 6. és 3. cím Vám- és Pénzügyőrség személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak a munkaadókat terhelő járulékainál legfeljebb 6 %-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,
u) az otthonteremtési támogatásnál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 10. jogcím-csoport),
x) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 11. jogcím-csoport),
y) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 10. alcím, 12. jogcím-csoport) és a (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím) gyermektartásdíjak állami megelőlegezésével kapcsolatos elszámolásoknál,
v) hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál, (XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 15. cím, 14. alcím, 7. jogcím),
z) az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív állami támogatása, továbbá az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása előirányzatoknál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 13. alcím, 1-3. jogcím-csoport),
zs) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XV. Gazdasági Minisztérium 27. cím 1. alcím)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata 103 %-os és a 21. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata 102 % -os együttes teljesülése esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím, 1. személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 6680 millió forinttal, a 2. munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2405 millió forinttal túlléphető. Amennyiben a felsorolt bevételek itt előírt teljesítése 2000. november 25-ig eléri a 89 %-os mértéket, az előirányzatokat 100 %-os mértékben az APEH rendelkezésére kell bocsátani.
(3) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLIV. A költségvetés hitelfelvételei és adósságának törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A fejezet belföldi hitelfelvételeinek bevételei és az éven belüli belföldi hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek, és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapír-piaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.
(4) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1999. évben keletkezett piaci zavarok elhárítása céljából felvásárolt termékek vagy a termékek feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapírok értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. Piacrajutási támogatás megtérülése alcím bevétele kiesésének összegével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. Piacrajutási támogatás alcím kiadási előirányzatát csökkenteni kell.
45. §
(1) A Kormány a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport, 1. Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása jogcím és a 11. Vállalkozások folyó támogatása cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.
(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciós és egyéb beruházásai, az egyházak nemzetközi tevékenységének támogatása, az egyházi közgyűjtemények támogatása, a közcélú egyházi feladatokhoz ingatlanjuttatás előirányzatok felhasználásáról - az egyházakkal történő egyeztetés alapján - döntsön.
(3) A Kormány a tényleges műsorterjesztési költségekre vonatkozó szerződések ismeretében a Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet 10. cím, 1. jogcím-csoport), a Magyar Televízió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet 11. cím 1. jogcím-csoport) és a Duna Televízió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet 12. cím 1. jogcím-csoport) szolgáló előirányzatok között szükség szerint átcsoportosíthat, illetve ezen előirányzatok terhére a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására - legfeljebb 450 millió forint összegű – előirányzatot hozhat létre.
46. §
(1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra ‑ felmérés alapján ‑ történő átcsoportosítására a tárcák igényei alapján a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport előirányzatai terhére.
(3) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát – az intézmény megszüntetés kivételével - év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.
(4) A 18. § (2) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.
(5) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) jogcím-csoportjai között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím) jogcím-csoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. jogcím-csoport között - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.
(6) A 18. § (3)-(4) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.
(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 1. alcím 1-2. jogcím-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására - az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.
47. §
(1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, valamint a 12. Tartalékok cím előirányzatokra.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter látja el.
(3) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(4) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott felsőoktatási fejlesztési programban résztvevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.
(5) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a felsőoktatásban a 2000. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 2., 6. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.
(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek előirányzatait, a címen belül a kiemelt előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa. Ezzel összefüggésben a fejezeti kezelésű előirányzatok körében a fejlesztési programok módosítására a Kormány jogosult.
(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy a felügyeletük alá tartozó, kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervei részére - ha törvény másképp nem rendelkezik - befizetési kötelezettséget írjanak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.
(8) A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím 1., 3. jogcím-csoport, továbbá a 25. cím 4. alcím felhasználásáról a gazdasági miniszter dönt.
(9) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím 10. jogcím-csoport, 1. jogcím felhasználásáról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.
(10) Az építésügyi célelőirányzat XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 41. jogcím-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.
(11) Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági és sportminisztert, hogy XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet 2. Központi Sportintézmények és Sportlétesítmények cím kiadásait és bevételeit a címen szereplő központi költségvetési szervek megszűnésekor a XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 2. alcím, 10. Sportlétesítmény-kezelés intézményi rendszerének megújítása jogcím-csoport fejezeti kezelésű előirányzatra csoportosítsa át.
(12) Az Országgyűlés felhatalmazza az ifjúsági és sportminisztert, hogy az e törvény 8. §-ának (2) bekezdése szerinti értékesítési ellenértéket a XXIV. Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet, 5. cím, 1. alcím, 2. Sportlétesítmények, sportintézmények szolgáltatásainak beruházásai jogcím-csoport, illetve az 5. cím, 2. alcím, 10. Sportlétesítmény-kezelés intézményi rendszerének megújítása jogcím-csoport előirányzatára csoportosítsa át.
(13) Az állami vagyon privatizációjából származó terület- és vidékfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős miniszter köt megállapodást.
48. §
(1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2000. évben 5520 forint.
(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2000. évben 8,7 %-os országos nettó átlagkereset növekedést és 6,3 %-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
49. §
Az üdülési csekkek értékének felső határa 2000-ben 2500 millió forint, amely az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás-résszel túlléphető.
50. §
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 2000. évben 28 150 forint.
51. §
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §‑ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2000. évben 173 200 forint.
52. §
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat) 2000. évben 173 200 forint.
53. §
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetének számítási alapja 1620 forint/fő/hónap.
54. §
(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 2000. március 1-jétől az 1999. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2) Az Étv. alapján 2000. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.
(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2000. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.
55. §
A Paksi Atomerőmű Rt. 2000. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 9311,3 millió forint, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. havonta, egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.
56. §
Az Országgyűlés a HM Radar Rádiótechnikai Részvénytársaságnak a Kincstárral szemben 1999. december 31-én fennálló 178 179 681 forint, azaz egyszázhetvennyolcmillió-egyszázhetvenkilencezer-hatszáznyolcvanegy forint kamattartozását elengedi.
57. §
(1) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 9. számú melléklet tartalmazza.
(2) A fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok terhére legfeljebb az éves kiadási előirányzat 40 %-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.
58. §
Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 11/A. és B. számú mellékleteiben foglaltak szerint hagyja jóvá.
59. §
(1) Az államháztartásról szóló – módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 18/B. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(10) A nemzetközi szerződések alapján külföldről a Magyar Állam, illetve a kincstári ügyfelek részére nyújtott támogatásokat a Kincstárhoz kell befizetni. A magyar állam, illetve a kincstári ügyfelek részére a Kincstárban vezetett devizaszámlán jóváírt támogatások a végleges felhasználáskor válnak költségvetési bevétellé. A támogatásokat a végleges felhasználást megelőzően külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően kell elszámolni.”
(2) Az Áht. 18/B. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
“(11) A Kincstár a 63. § (7) bekezdése alapján indult eljárásban teljes jogkörrel eljár a Magyar Állam képviseletében.”
(3) Az Áht. 18/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A Kincstárban – rendelkezési joguk biztosítása mellett – pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni
a) a megyei és regionális területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik működési és fejlesztési célú pénzeszközeik kezelésére,
b) az Országos Rádió és Televízió Testület,
c) a Műsorszolgáltatási Alap,
d) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok.
A felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával nem rendelkezhetnek, átmenetileg szabad pénzeszközeiket a Kincstár hálózatában értékesített – értékpapír-folyószámlán nyilvántartott – állampapírok vásárlásával hasznosíthatják.
A Kincstár a pénzforgalmi számlavezetést, valamint a kincstári körbe tartozók 12/A. § (4) bekezdésében foglalt letéti pénzeszközei kezelését térítésmentes szolgáltatásként végzi.”
(4) Az Áht. a következő 18/F. §-sal egészül ki:
“18/F. § A Kincstár kormányrendeletben meghatározott körben ellenjegyzi az állami támogatás igénybevételét biztosító szerződést, megállapodást.”
(5) Az Áht. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Költségvetési címet alkotnak a központi költségvetési szervek is. A területileg széttagoltan működő, de azonos tevékenységet végző költségvetési szervek, költségvetési egységek közül több is képezhet egy címet.”
(6) Az Áht. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok között összevontan “Beruházás” alcímen kell előirányozni a központi beruházások előkészítésére és megvalósítására szolgáló összegeket.”
(7) Az Áht. 24. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A központi költségvetésben a 20. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott címeken, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az egyes jogcím-csoportokon, jogcímeken belül el kell különíteni a működési, a felhalmozási és az egyéb speciális célú előirányzatokat, valamint be kell mutatni a költségvetésben a költségvetési létszámkeretet (a választott tisztségviselőket és a foglalkoztatottakat külön-külön). A költségvetési törvény törvényi kiemelt előirányzatként állapítja meg a működési költségvetésen belül a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, az egyéb működési célú támogatások, kiadások és a kamatfizetések előirányzatait, továbbá a felhalmozási költségvetésen belül a beruházások, a felújítások és egyéb felhalmozási célú támogatások, kiadások előirányzatait. A bevételi előirányzatokat működési és felhalmozási költségvetési előirányzat-csoportonként kell megállapítani.
(2) Az adott költségvetési cím (1) bekezdésben meghatározott
a) működési költségvetés kiemelt előirányzatai között a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője átcsoportosítást engedélyezhet költségvetési szervei számára. Az átcsoportosítás azonban a személyi juttatások előirányzatának növelésére nem irányulhat.
b) működési és felhalmozási célú előirányzatai között, az Országgyűlés által megállapított előirányzati összeghez képest, átcsoportosítást a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - a pénzügyminiszter egyetértésével - engedélyezhet a költségvetési szervei részére,
c) felhalmozási célú előirányzatai között év közben, a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében korlátozás nélkül hajtható végre előirányzat-átcsoportosítás a költségvetési szerveknél,
d) fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcím-csoportjain, vagy annak jogcímein belül a kiemelt előirányzatok között a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője év közben átcsoportosítást hajthat végre. Ennek során a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok eredeti előirányzata legfeljebb 5%-os mértékben növelhető. E mértéken felüli átcsoportosítás a pénzügyminiszter egyetértésével hajtható végre.
Nem szükséges a pénzügyminiszter e bekezdésben szabályozott egyetértése a 39. § (5) bekezdésében meghatározott fejezetek esetében. Az előirányzat átcsoportosításokról a fejezet felügyeletét ellátó szervnek tájékoztatnia kell a Kincstárt.”
(8) Az Áht. 24. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül – a fejezeti tartalék kivételével - az alcímek közötti átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor.
(7) A fejezeti kezelésű előirányzatok, fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez, az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően, a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással - a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében csoportosíthatók át. A fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezethez tartozó címhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítása az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján hajtható végre.”
(9) Az Áht. 39. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek és testületek esetében a 39. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány hatáskörébe tartozó előirányzat-átcsoportosítási jogokat a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja. Az átcsoportosítás többlettámogatási igényt nem eredményezhet.”
(10) Az Áht. 48. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
/A pénzügyminiszter/
“s) egyetértési jogot gyakorol állami támogatás igénybevételét lehetővé tevő miniszteri rendelet esetében.”
(11) Az Áht. 52. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szerv a költségvetési törvény elfogadását követő 10 napon belül megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt központi költségvetési szervek és feladatok költségvetési előirányzatait (kincstári költségvetés), a költségvetési törvény kihirdetését követő 20 napon belül pedig meghatározza a felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat.”
(12) Az Áht. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A központi költségvetésből a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, átengedett személyi jövedelemadó, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott támogatás, illetve előirányzat összegét a 101. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott tartozásokkal csökkentett összegben (nettó módon) 13 részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembevételével kell folyósítani.”
(13) Az Áht. 63. §-a (5) bekezdésének első mondatában a (3) bekezdésre történő hivatkozás (4) bekezdésre változik.
(14) Az Áht. 63. §-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott források a nettósítás során beszámítandó, a 101. § (6) bekezdésében meghatározott tartozásokra nem nyújtanak fedezetet, akkor a különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi. A Kincstár az ezen a jogcímen keletkező követelése érvényesítése érdekében havonta azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen. A beszedési megbízás benyújtását követő hónap első napjától a megelőlegezett összeg után a helyi önkormányzat az előző évi átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Külön jogszabályban meghatározott összeghatár alatti tartozás esetében a Kincstár a követelést a (3) bekezdés szerint a helyi önkormányzatokat a következő hónapokban megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti.”
(15) Az Áht. 63. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés megjelölése (8) bekezdésre változik:
“(7) Ha a (6) bekezdés szerinti azonnali beszedési megbízás 60 napon belül nem teljesül, a Kincstár a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megindítását.”
(16) Az Áht. 64. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8)-10) bekezdések megjelölése (9)-(11) bekezdésekre változik:
"(8) Amennyiben a helyi önkormányzat az (5) és (6) bekezdésekben meghatározott fizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőt követő 90 napon belül nem tesz eleget, akkor a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el."
(17) Az Áht. 74/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdésben foglalt ellenjegyzést a helyi kisebbségi önkormányzat megbízása alapján a helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja is végezheti. Nem jogosult a helyi kisebbségi önkormányzat az ellenjegyzési jogkör gyakorlásával testületének azon tagját megbízni, aki a kötelezettségvállaló, illetve utalványozó személlyel közeli hozzátartozói viszonyban van. Amennyiben nincs a helyi kisebbségi önkormányzatnak olyan testületi tagja, aki a kötelezettségvállaló, illetve utalványozó személlyel ne lenne közeli hozzátartozói viszonyban, úgy az ellenjegyzési jogkör gyakorlása a (2) bekezdés szerint történik. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti.”
(18) Az Áht. 74/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
“(5) E § alkalmazásában közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában foglaltakat kell érteni.”
(19) Az Áht. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői – a pénzügyminiszter irányítása és az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és családügyi miniszter közreműködése mellett – közreműködnek a következő évre vonatkozó költségvetési irányelvek elkészítésében.”
(20) Az Áht. 84. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének részletes tervezetét az alapok kezelői a költségvetési irányelvek szerint az egészségügyi miniszter, valamint a szociális és családügyi miniszter közreműködésével állítják össze és megküldik a pénzügyminiszternek.”
(21) Az Áht. 84. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
“(6) A pénzügyminiszter az 51. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig terjeszti a Kormány elé a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési törvényjavaslat tervezetét.”
(22) Az Áht. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetője a költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 10 napon belül kincstári költségvetést készít a felügyelete alá tartozó költségvetési szervekre és az Alapokra vonatkozóan, 20 napon belül pedig meghatározza a hivatali szerv és az igazgatási szervei működési költségvetése, valamint az általuk kezelt Alapok részletes előirányzatai (elemi költségvetés) elkészítéséhez szükséges további keretszámokat.”
(23) Az Áht. 86/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az irányelvek alapján az egészségügyi miniszter, valamint aszociális és családügyi miniszter közreműködésével elkészítik a kezelésükben lévő társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadást, és továbbítják a pénzügyminiszternek alaponként és összevontan bemutatott zárszámadási javaslatot.”
(24) Az Áht. 86/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira e törvény rendelkezései a (2)-(6) bekezdésekben foglalt eltérésekkel irányadók.”
(25) Az Áht. 86/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodására a 7‑18. §‑ok vonatkoznak azzal, hogy az Alapok maradványa – az alapok működési költségvetéseinek előirányzat maradványa kivételével – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben foglaltak szerint, annak kihirdetését követően használható fel.”
(26) Az Áht. 86/B. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre, előirányzat-csoportokra és kiemelt előirányzatokra tagozódik. Címet alkotnak a szabályozási szempontból összetartozó előirányzatok. Címként jelennek meg a működési bevételek és kiadások, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek, a területileg széttagoltan működő igazgatási szervek és a központi hivatali szervek által kezelt előirányzatok. A költségvetési törvényben szereplő címek címrendet képeznek. A címrend év közbeni megváltoztatása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre.
(5) A társadalombiztosítási költségvetési szervek működési költségvetése tekintetében a 24. § (1) bekezdése az irányadó.
(6) A 24. § (2) bekezdésének a)-c) pontjait, (3)-(8) bekezdését és 93. §-át a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében a társadalombiztosítás központi hivatali szervei esetében a pénzügyminiszter, az igazgatási szervek tekintetében a társadalombiztosítás központi hivatali szervének vezetője jár el,
b) a 24. § (2) és (7) bekezdésében meghatározott címeken alcímeket kell érteni, és a 24. § (7) bekezdésében “A fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezethez tartozó címhez az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő átcsoportosítása az érintett fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján hajtható végre.” szabályozás nem alkalmazható,
c) fejezeti kezelésű előirányzatokon a “központi hivatali szervek által kezelt előirányzatok”-at kell érteni,
d) működési kiadások részét képező központi hivatali szervek által kezelt előirányzatokat – azonos címen belül – év közben a teljesítésnek megfelelő alcímre a központi hivatali szerv vezetőjének át kell csoportosítani, utólagos beszámolási kötelezettség mellett,
e) a 93. § (9) bekezdésében a “fejezeti összesített előirányzatain” a központi hivatali szervek, azok igazgatási szervei és a központosított hivatali szervek által kezelt előirányzatok összesített előirányzatait kell érteni.”
(27) Az Áht. a következő 86/H. §-sal egészül ki:
“86/H. § (1) A működési vagyon a társadalombiztosítás alrendszeréhez tartozó vagyon. A vagyon kezelésére, nyilvántartására, tulajdonosi ellenőrzésére, értékesítésére e törvény kincstári vagyonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az e §-ban foglalt eltérésekkel.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásában az ágazati (érintett) miniszter alatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatóját kell érteni.
(3) A működési vagyont, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségeire kell felhasználni, illetve fordítani.”
(28) Az Áht. a következő 86/I. §-sal egészül ki:
“86/I. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak járulék-, hozzájárulás- és egyéb követelései fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha a pénzbeli teljesítés nem vagy csak részben lehetséges.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyontárgyakat a legrövidebb időn belül a KVI részére készpénzes értékesítésre, vagy – az értékesítésig – további hasznosításra át kell adni. A KVI az átvett vagyont kezeli, gondoskodik arról, hogy az ellenérték az Alapok Kincstárnál vezetett számláira befolyjon. Az elszámolásnál a bruttó elszámolás elvét kell érvényesíteni.
(3) A követelés fejében történő értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-átruházást írásbeli megállapodásban kell rögzíteni, amely a társadalom-biztosítási alapok kezelőinek egyetértésével jön létre.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel a társadalombiztosítási alapokat illeti meg.”
(29) Az Áht. 88. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:
“(4) A törvény által létrehozott, felügyeleti szervvel nem rendelkező költségvetési szervek esetében az alapítást elrendelő törvény mellékletének kell tartalmaznia a (3) bekezdésben előírt tartalmú alapító okiratot.”
(30) Az Áht. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felül többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, a tényleges többletnek megfelelő összegű intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője ezt az intézményi hatáskörű előirányzat-módosítási jogosultságot indokolt esetben, az érintett intézmény és a Kincstár egyidejű értesítése mellett magához vonhatja.”
(31) Az Áht. 93. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A költségvetési szerv a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát tárgyévben, az előirányzat-maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel. A kincstári körbe tartozók, ha a törvény másként nem rendelkezik, az előirányzat-maradvány jóváhagyását megelőzően, továbbá a maradvány jóváhagyásától függő utólagos felügyeleti korrekciós és ezzel összefüggő visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörű előirányzat-módosítással teljesíthetnek
a) a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon az államháztartás alrendszerein belül és az alrendszerek között az előző évben átvett pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos kiadásokat,
b) az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadásokat.
Az előirányzat-maradványok felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig más kifizetés azok terhére nem teljesíthető.”
(32) Az Áht. 93. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
“(10) Az előirányzat-maradvány felülvizsgálata keretében a pénzügyminiszter jogosult a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványrész elvonására, ha az évközi gazdasági folyamatok alakulása azt indokolja.”
(33) Az Áht. 94. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben megtervezett fejezeti kezelésű előirányzatokra, ha azok rendeltetése államháztartáson kívüli szervezetek közvetlenül szervezetre címzett támogatása, illetve közfeladat ellátása e szervezetek közreműködése útján.”
(34) Az Áht. 101. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A központi költségvetésből a költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást, az átengedett személyi jövedelemadó összegét, valamint a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb, központi költségvetési kapcsolatból származó, a költségvetési törvényben meghatározott, nettó módon átutalandó támogatást, illetve előirányzatot, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint működő egészségügyi intézményeket illetően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatást – a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek (szja-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidarítási járulék), valamint egyéb, az államháztartás alrendszereit megillető, jogszabályban meghatározott közterhek és a magánnyugdíjpénztári tagdíj beszámításával – csökkentett összegben, havi részletekben, a Kormány által rendeletben meghatározott időpontban kell folyósítani.”
(35) Az Áht. 101. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)-(8) bekezdések megjelölése (8)-(9) bekezdésre változik:
“(7) Amennyiben a Kincstár a 63. § (7) bekezdése alapján meginduló eljárásban a helyi önkormányzattal részletfizetésben, vagy a teljesítési határidő módosításában állapodott meg, a (6) bekezdésben meghatározott összeget csökkenteni kell az adott hónapban esedékessé váló tartozás mértékével.”
(36) Az Áht. 102. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása előirányzat-felhasználási keret nyitása útján történik. Az előirányzat-felhasználási keretet a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi előirányzat várható teljesülésére figyelemmel a Kormány rendeletében szabályozott módon kell megállapítani.”
(37) Az Áht. 102. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(12) A Kincstár a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének biztosítása érdekében december 20-át követően a következő évi előirányzatok terhére megelőlegezi
a) a központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek munkavállalói december havi járandóságait,
b) a helyi önkormányzatokat a következő évben nettó módon megillető támogatások és átengedett bevételek 1/13-ad részét,
c) az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott nem egészségügyi intézmények munkavállalói december havi járandóságainak fedezetére az egészségügyi intézményeknek január első banki napján járó bruttó finanszírozási összeg 25 %-át, a terhességi-gyermekágyi segély, a táppénz, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint a nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott, de a társadalombiztosítási igazgatási szervek által megállapított, illetve folyósított ellátások kiadásait, valamint,
d) a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott munkanélküli ellátások és a jövedelempótló támogatás kiadásait.”
(38) Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó – a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti – vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévő vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény kivételt nem tesz – csak nyilvános, (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra, továbbá a kincstári vagyon esetében a vagyonkezelés körében történő bérbeadásra és cserére. Nem vonatkozik továbbá kincstári vagyon esetén a KVI által történő zártkörű elhelyezésre, vagyonkezelésbe- és használatba-adásra sem a rendelkezés.”
(39) Az Áht. 108. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonjogát és a vagyon vagyonkezelői jogát ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet.”
(40) Az Áht. 108/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“108/A. § (1) A központi költségvetés külföldi követeléseivel (továbbiakban e § alkalmazásában: külföldi követelés) való gazdálkodásért a költségvetési törvény keretein belül a Kormány felelős.
(2) A külföldi követelésekkel való gazdálkodás feladatát a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerint a gazdasági miniszter és a privatizációért felelős miniszter az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) útján (a továbbiakban együtt: illetékes miniszter) látja el.
(3) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter a 100 millió USA dollárnál kisebb összegű külföldi követelések értékesítésére, illetve - a pénzügyminiszter egyetértésével - azok leépítését célzó különböző konstrukciók kidolgozására és lebonyolítására, ezzel kapcsolatban szükség és lehetőség szerint pályázatok kiírására, valamint a külföldi követelések átütemezésére. A hosszú távú költségvetési szempontok és az adott viszonylathoz kapcsolódó külgazdaság-politikai meggondolások figyelembevételével a külföldi követelésekből engedményt adhat, ha azok lejártak vagy bármilyen okból kétessé váltak.
(4) Ha a külföldi követelések lebontása kapcsán magánjogi szerződések megkötése válik szükségessé, az ilyen szerződéseket a vállalkozókkal az illetékes miniszter által meghatározott feltételek szerint a Kincstár köti meg, ezt a hatáskört az illetékes miniszter kivételes esetekben magához vonhatja.
(5) 100 millió USA dollárnál nagyobb összegű külföldi követelések értékesítéséhez, átütemezéséhez a Kormány adhat felhatalmazást.
(6) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásból eredő esetleges veszteségek közvetlenül az állami vagyont terhelik.
(7) A külföldi követelésekkel való gazdálkodásról az Országgyűlést a zárszámadás keretében évente kell tájékoztatni. Ennek során be kell mutatni a külföldi követelések alakulását országonként, követeléstípusonként, lejárat szerint, ezeken belül külön a lejárt és a kétessé vált állományt.
(8) A Magyar Nemzeti Bank - hazai és nemzetközi információi alapján - közreműködik az illetékes miniszter külföldi követelések kezelésével, értékesítésével kapcsolatos munkájában. A külföldi követelések dokumentációjával, a számlavezetéssel, a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Bank végzi. A külföldi követelések alakulásáról a (6) bekezdésben meghatározott részletezettségben szükség szerint, de legalább negyedévente a Magyar Nemzeti Bank részletes kimutatást készít.
(9) Az illetékes miniszter meghatározott értékhatár alatt más kormányzati és pénzügyi szervezeteket is megbízhat a külföldi követelések behajtásával kapcsolatos feladatokkal.”
(41) Az Áht. 109/B. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A kincstári vagyonba tartozik:/
“c) az állam közhatalmi, központi költségvetési szervei, illetve közhasznú szervezetei közérdekű, továbbá egyes gazdasági célú feladatai ellátásához szükséges ingatlanok, berendezések, felszerelések, járművek, készletek és egyéb anyagi és immateriális javak és követelések, illetőleg állami tulajdonban lévő, közcélokat szolgáló vagy nemzeti kincsnek minősülő létesítmény, alkotás, védett természeti terület, illetve védett természeti érték, amely törvény alapján nem került a helyi és szakmai önkormányzatok, a köztestületek, az egyházak és felekezetek, a pártok, a társadalmi szervezetek tulajdonába, továbbá a védelmi és egyéb céllal létesített állami tartalékok;”
(42) Az Áht. 109/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A kincstári vagyonért felelős miniszter a kincstári vagyon felett a Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását a KVI útján látja el, ebben az esetben a kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogviszonyban az államot a KVI képviseli.”
(43) Az Áht. 109/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A kincstári vagyonról a KVI nyilvántartást vezet, ideértve a köztestület állami vagyonát, valamint a 109/K. § (6) bekezdésében meghatározott használó által kezelt kincstári vagyont is.”
(44) Az Áht. 109/C. § a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
“(4) A KVI e törvényben meghatározott feladatai állami feladatnak minősülnek. Ennek keretén belül a KVI a kincstári vagyoni körbe bármely módon bekerülő, és törvény alapján más vagyonkezelésében (használatában) nem lévő vagyont:
a) kincstári vagyonkörben tartás szempontjából minősíti,
b) a minősítés alapján értékesíti a védett természeti terület, illetve védett természeti érték kivételével, vagy
c) vagyonkezelésbe adja, illetve
d) saját maga ideiglenesen kezeli, ideértve a vagyon bérbe- és használatba-adását is, továbbá
e) kormányzati döntés alapján elhelyezési kötelezettségek teljesítésére használja fel.
(5) A (4) bekezdés c) illetve d) pontjából származó bevételeket a KVI kizárólag ezen és más törvényben meghatározott állami feladatai ellátására használhatja fel.
(6) A KVI-nek a kincstári vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogosítványok gyakorlása körében végzett eljárása nem minősül államigazgatási eljárásnak.”
(45) Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A kincstári vagyon értékesítésének módjára vonatkozó szabályzatot a Kormány hagyja jóvá azzal, hogy a kincstári vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthető:
a) nyilvános pályázat,
b) zártkörű pályázat,
c) árverés,
d) zártkörű elhelyezés, ideértve a cserét is,
e) nyilvános ajánlattétel,
f) nyilvános forgalomba-hozatal,
g) zártkörű forgalomba-hozatal,
h) tőzsdei értékesítésre adott megbízás.”
(46) Az Áht. 109/D. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A 108. § (1) bekezdése értelmében a (3) bekezdés a), c), f) és h) pontja nyilvános, a b) és g) pontja zártkörű versenytárgyalásnak minősül.
(5) A (3) bekezdés e)-h) pontja alkalmazásában az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény értelmező rendelkezései az irányadóak.”
(47) Az Áht. 109/F. §-ának (2) bekezdése a következő d)-e) ponttal egészül ki:
/A kincstári vagyon tárgyai felett vagyonkezelői jogot gyakorolhat/
“d) az, akire a vagyonkezelői jogot e törvény rendelkezéseinek megfelelően átruházták,
e) a 109/K. § (6) bekezdésében meghatározott használó.”
(48) Az Áht. 109/F. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A KVI a törvény alapján közvetlenül vagyonkezelői jogot gyakorol minden olyan kincstári vagyontárgy felett, amelynek nincs más vagyonkezelője. A KVI vagyonkezelői joga ezekben az esetekben e törvény alapján jön létre, amely tényt ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba a KVI nyilatkozata alapján be kell jegyezni.”
(49) Az Áht. 109/F. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A vagyonkezelői jogot – az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat, valamint a kijelölés esetét kivéve – kizárólag ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni. A kincstári vagyon kezelésbe adása, a kincstári vagyon ellenérték nélkül más használatába adása, valamint a kincstári vagyonhoz kapcsolódó jogok és más immateriális javak gazdasági társaságnak nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként történő átengedése általános forgalmi adó- és illetékmentes.”
(50) Az Áht. 109/F. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) Vagyonkezelési szerződés nem köthető azzal, aki ellen csőd- és felszámolási eljárás, önkormányzatoknál adósságrendezési eljárás van folyamatban, illetve akinek adó-, vám-, vagy társadalombiztosítási járuléktartozása van.”
(51) Az Áht. 109/F. §-ának(6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
“A KVI az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogot, illetve a kijelölést – a kincstári vagyonért felelős miniszter egyetértésével – visszavonja, ha a vagyonkezelői joggal rendelkező központi költségvetési szerv állami feladatvállalásának változása a vagyon adott szervezet általi vagyonkezelését nem indokolja.”
(52) Az Áht. 109/G. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
“Az átruházás joga a 109/K. § (6) bekezdésében meghatározott használót csak az ott meghatározott feltétellel illeti meg.”
(53) Az Áht. 109/G. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A központi költségvetési szervek vállalkozási és a költségvetési-, vagy más törvényben jelölt egyéb bevételének a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott hányada – kincstári vagyon utáni részesedés címén – törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetés központosított bevételét képezi.”
(54) Az Áht. 109/G. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
“(6) Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonában lévő kincstári vagyonnak minősülő erdő használatba, haszonbérbe adásából származó bevételt az ÁPV Rt. azok esedékességével és megfizetésével egyidejűleg átutalja a KVI-nek. A KVI ezen bevételére a 109/C. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadóak.”
(55) Az Áht. 109/I. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, erdők, véderdők, műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának átruházására csak törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor. A védettségre az e bekezdésben felsorolt vagyontárgyak vonatkozásában az ágazati jogszabályok rendelkezései az irányadóak.”
(56) Az Áht. 109/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A KVI a kincstári vagyont – törvény, illetve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezései hiányában – saját maga vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az államot megillető követelések fejében az állam tulajdonába kerülő – a 109/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem minősülő, értékesítésre szánt – társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon kezelésére a KVI az ÁPV Rt-vel köt megállapodást. Az értékesítésből származó bevételt az ÁPV Rt. törvényen alapuló egyéb befizetési kötelezettségeitől függetlenül a központi költségvetésbe befizeti.”
(57) Az Áht. 109/K. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) Az állami öröklés révén kincstári vagyonba kerülő és 100 000 forint hagyatékonkénti összértéket meg nem haladó muzeális értéknek, műkincsnek vagy nemesfémtárgynak, védett természeti területnek, illetve védett természeti értéknek nem minősülő ingó és ingatlan vagyont – ide nem értve a készpénzt, takarékbetétkönyvet és értékpapírt – a KVI ingyenesen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye – ingatlan esetében annak fekvési helye – szerinti helyi önkormányzat tulajdonába adhatja. Kétség esetén a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény általános illetékességre vonatkozó rendelkezéseit alapul véve kell eljárni. A hagyatékkal járó terheket ‑ ideértve a tárolással járó indokoltan felmerülő költségeket is ‑ az önkormányzat a KVI-nek ‑ az átadott vagyon mértéke erejéig ‑ megtéríti. A vagyon átadás-átvételének módjáról az önkormányzatok és a KVI megállapodást kötnek. Az érték meghatározása szempontjából a KVI könyveiben szereplő érték az irányadó.”
(58) Az Áht. 109/K. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
“E bekezdés értelmében az adott ágazati törvény szóhasználatától függetlenül kell a használó személyét figyelembe venni.”
(59) Az Áht. 109/K. §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
“(7) Amennyiben a (6) bekezdés értelmében nem jön létre vagyonkezelői szerződés a használót a kincstári vagyon tekintetében e törvényben, illetve a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik. Az attól való eltérésben – a jogszabályok keretei között - a KVI és a használó írásban megállapodik. A (6) bekezdés alapján létrejött vagyonkezelői jog az ágazati törvényben foglalt használat megszűntével egyidőben – e törvény erejénél fogva – megszűnik. A használót a 109/G. § (1) bekezdésében meghatározott átruházás joga csak akkor illeti meg, ha a kincstári vagyonra vonatkozóan a KVI-vel megköti a vagyonkezelési szerződést.
(8) A KVI az állam általi öröklésből kincstári vagyonba került lakóingatlant szolgálati lakássá minősítheti. Ebben az esetben a lakás használatára és értékesítésére a 109/J. § (1) bekezdése és az (1) bekezdés rendelkezései az irányadók.”
(60) Az Áht. 121. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
“(7) A Kincstár a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kifizetéseket megelőzően tartalmi ellenőrzést végez.”
(61) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi q)-z) pontok megjelölése r)-zs) pontokra változik:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
“q) a Honvédelmi Minisztérium bevételei teljesítésének, kezelésének és befizetésének rendjét,”
(62) Az Áht. 124. §-a (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő h) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy/
“g) e törvény 40. §-a alapján a költségvetési törvényben meghatározott egyes előirányzatoknál a jóváhagyottól való - külön szabályozott módosítás nélküli - eltérés rendjét,
h) a központi költségvetési szervek működési feltételeinek, teljesítményeinek folyamatos figyelemmel kísérése, vizsgálata érdekében a fejezet felügyeletét ellátó szervekkel együttesen feladat-és teljesítménymutatókat, költségnormákat dolgozzon ki, és azokat együttes”
/rendeletben szabályozza./
60. §
(1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló – módosított – 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 144. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A vámszervezet vámlaboratóriuma által kérelemre végzett laboratóriumi vizsgálat díja az elvégzett vizsgálat költsége, de legalább hatezer-hatszáz forint, amelyet a vizsgálatot kérő a többi költségtől elkülönítve köteles átutalni.”
(2) A Vámtv. 144. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás esetében
a) nem kereskedelmi áruforgalomban megkezdett naponként ezer forint,
b) kereskedelmi áruforgalomban:
1. a munkaszüneti napon, heti pihenőnapon (szabadnapon) végzett vámkezelés esetén vámkezelési bejelentésenként kettőezer forint,
2. az állandó vámfelügyeletet igénylő szolgálat ellátása esetén a megkezdett 8 órai szolgálat térítéseként személyenként nyolcezer forint,
3. minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés esetében vámkezelési bejelentésenként kettőezer forint,
4. munkanapokon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés esetében a 3. alpontban említett szemledíjat, továbbá megkezdett óránként ezer forint szemledíjat kell fizetni.”
(3) A Vámtv. 144. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek vagy megbízottjának felróhatóan elmarad, vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után négyezer forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha a várakozás ideje az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a kért eljárás az árunyilatkozat, az áru vagy fuvareszköz (szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhető el. Nem minősül meghiúsult eljárásnak, ha a fuvareszköz hiánya az eljárást kérőnek nem róható fel.”
(4) A Vámtv. 144. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(8) A közúti járművek vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért – a vizsgálat eredményétől függetlenül – járművenként hatezer forint költségtérítést kell fizetni.
(9) A kereskedelmi forgalomba behozott és belföldi forgalom számára vámkezelt áruval kapcsolatban a vámmentességre vagy a vámkedvezményes eljárásra való jogosultság utólagos igazolása esetén árunyilatkozatonként négyezer forint költségtérítést kell fizetni.”
(5) A Vámtv. 144. §-ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(11) A vámáru kisérése esetén, ha arra a vámáru felett rendelkezésre jogosult kérésére kerül sor, a tényleges költséget, de legalább óránként és a vámszolgálatot végző személyenként ezer forint költségtérítést kell fizetni.
(12) A 62. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a vámhivatali raktárba felvett áruk után a megkezdett száz kilogrammonként és naponta ezer forint költségtérítést kell fizetni raktárdíjként.”
61. §
(1) A devizáról szóló – módosított - 1995. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 3. §-a 1. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/1. devizabelföldi:/
“a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány). A természetes személynek devizabelföldiségét a személyazonosító igazolvánnyal kell igazolnia, de a határátlépéskor magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét is vélelmezni kell,”
(2) A Dtv. 3. §-a 1. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/1. devizabelföldi:/
“e) a külföldön lévő külképviselet:”
(3) A Dtv. 3. §-a 2. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/2. devizakülföldi:/
“a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa.”
(4) A Dtv. 3. §-a 2. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/2. devizakülföldi:/
“d) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,”
(5) A Dtv. 3. §-a 28. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/átruházható eszköz:/
“e) pénzköveteléssel, értékpapírral, pénzpiaci eszközzel, illetőleg átruházható eszközzel végzett határidős ügylet, továbbá árfolyam- és kamatkockázati csereügylet és más származékos ügylet, függetlenül attól, hogy arról okiratot kiállítottak-e vagy sem:”
(6) A Dtv. 45. §-a (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(8) Értékpapírnak devizakülföldi által történő kibocsátása vagy kiállítása és visszterhes elidegenítése esetén, valamint a belföldi vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott – a kárpótlási jegy kivételével – hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, átruházható eszköz devizakülföldi által történő visszterhes elidegenítése esetén – ideértve a korábban ajándékba kapott belföldi vállalkozásban való részesedés elidegenítését, a 44. § szerinti megterheléssel szerzett belföldi vállalkozásban való részesedést, belföldi értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt – a devizakülföldi részére járó ellenértéket a devizabelföldi, valamint a devizakülföldi a 60. § szerinti konvertibilis forintszámlára befizetheti, vagy az ellenértéket a devizabelföldi úgy is kiegyenlítheti, hogy a felhatalmazott hitelintézetnél forintért devizát vásárol, és azt a devizakülföldi részére külföldre vagy belföldre átutalja.”
(7) A Dtv. 60. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A felhatalmazott pénzintézet …..konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni/
“a) a belföldi vállalkozás megszűnése, jegyzett tőkéjének csökkentése a belföldi befektetési alap felszámolása, illetve a befektetési jegy visszaváltása folytán, továbbá más belföldi értékpapír, pénzpiaci eszköz, valamint a kárpótlási jegy kivételével az átruházható eszköz lejártakor esedékes összeget,
b) a belföldi vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott kárpótlási jegy kivételével, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz elidegenítéséért kapott forint ellenértékét,”
(8) A Dtv. 60. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A felhatalmazott pénzintézet …..konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni/
“d) a belföldi vállalkozás nyereségéből, valamint a devizabelföldi által kibocsátott -kárpótlási jegy kivételével - a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, az átruházható eszköz hozamaként – ideértve a kamatot és a prémiumot is – a külföldit megillető összeget,”
62. §
(1) Az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Éptm.) 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) E törvény 9. §-ának (2) bekezdése, 20-22. §-a, 45. §-ának (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése 2000. július 1-jén lép hatályba.”
(2) Az Éptm. 51. §-a (3) bekezdének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Az Épt. 106. §-a és 108-109. §-a 2000. június 30-án hatályát veszti.”
63. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 61. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) E törvény 36. §-ának (2) bekezdése, 37. §-a, 60. §-ának (1)-(3) és (9) bekezdése 2000. július 1-jén lép hatályba.”
64. §
(1) A lakástakarékpénztárakról szóló – az 1997. évi CLVIII. törvénnyel módosított -1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.tv.) 16. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A lakás-előtakarékoskodók érdekének védelmében a szabad pénzeszközök 15. § (2)-(5) bekezdése szerinti kihelyezésének hozamából a lakás-takarékpénztár - ráfordításai között elszámolva – kiegyenlítési céltartalékot képez a tárgyév december 31-én.
(2) A kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének alapját (e § alkalmazásában: alap) a 15. § (2)-(5) bekezdése szerint kihelyezett szabad eszközök tárgyévi hozamának és a szabad eszközök tárgyévi átlagos állományának a kollektív kamat mértékével meghatározott kamatösszegének a különbözeteként kell kiszámítani.”
(2) Az Ltp.tv. 16. §-ának (3) helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (4) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4) bekezdés megjelölése (5) bekezdésre változik:
“(3) Ha a (2) bekezdés szerinti alap meghaladja a kiegyenlítési céltartalék meglévő állományát, akkor a kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összege az alap és a kiegyenlítési céltartalék meglévő állományának különbözete. Ellenkező esetben a kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összege 0 forint.
(4) Ha a meglévő kiegyenlítési céltartalék és a (3) bekezdés szerint számított képzési összeg együttesen meghaladja a tárgyév december 31-iki betétállomány 10 %-át, akkor a tárgyévi képzés összegét a betétállomány 10 %-ának és a meglévő kiegyenlítési céltartalék-állománynak a különbözeteként kell kiszámítani.”
65. §
(1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 3. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
“A természetes személy egyéni vállalkozóként alapíthat és tarthat fenn közoktatási intézményt.”
(2) A Kt. 114. § (1) bekezdése b) pontjának hetedik francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
/A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:/
“ - a tanulói jogviszony fennállása alatt az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, az első és második szakmai vizsga; valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javító vizsga.”
(3) A Kt. 124. §-a (4) bekezdésének a) pontja első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Nemzeti alaptanterv bevezetésével összhangban/
“a) 1996. szeptember 1-jétől 1998. augusztus 31-ig a nevelési-oktatási intézmények az oktatási miniszter által kiadott (jóváhagyott) nevelési-oktatási terveket valamennyi évfolyamon, ezt követően azokon az évfolyamokon, amelyeken a nevelés és oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, szabadon alkalmazhatják, azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórai foglalkozások száma nem haladhatja meg a nevelési-oktatási tervben található óratervben meghatározott óraszámot; az 52. § (7) bekezdésében és (10) bekezdésének c) pontjában a nem kötelező tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások megszervezésére, egyéni foglalkozásra, osztálybontásra megállapított időkeretet, az 1. számú melléklet Harmadik rész, II. fejezet, 7. pontjában meghatározott időkeretet az iskola által alkalmazott óraterv alapján kell meghatározni, ciklusos óraterv esetén egy ciklusra számítva, azzal az eltéréssel, hogy az óraterv, illetőleg a ciklusos óraterv alapján kiszámított időkeret nyolcvan százaléka használható fel, továbbá, hogy a szakképzés gyakorlati képzésében egyéni foglalkozás nem szervezhető.”
(4) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a “KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“1. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen felül
a) normatív, kötött felhasználású előirányzattal a Belügyminisztérium fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím alatt megtervezett összeggel kell támogatni
- a helyi önkormányzati közoktatási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak részére a pedagógus-továbbképzés és átképzés szervezését,
- a megyei (fővárosi) önkormányzati fenntartású pedagógiai szakszolgálatok megszervezését,
- a fővárosi és a megyei közalapítványok szakmai tevékenységét, ezen belül a pedagógiai, szakmai szolgáltatás és a taneszköz-fejlesztést.
b) A Belügyminisztérium fejezet “Nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása” alcím alatt kell megtervezni az a) pont első gondolatjelében meghatározott célok igénybevételének fedezetét a nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények számára.
c) Az Oktatási Minisztérium költségvetési fejezetében elkülönített előirányzatként kell megtervezni
- az a) pont első francia bekezdésében meghatározott célok igénybevételének fedezetét az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények számára,
- a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, működtetését.
d) Az a)-c) pontokban meghatározott támogatások együttes összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése alapján minimálisan biztosítandó összeg hét százalékánál.”
(5) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a “KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“2. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen belül
a) differenciáló tényezőként figyelembe kell venni
- a korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés (képzési kötelezettség) megszervezését,
- a súlyos beilleszkedési , tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását,
- a nem a tartózkodási helyükön, illetve ennek hiányában nem a lakóhelyükön óvodába, általános iskolába járó gyermekeket, tanulókat fogadó óvodát, általános iskolát,
- a fejlesztési tervvel összhangban működtetett intézménytársulás fenntartását,
- az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelőző év január 1-jén nem haladta meg a 3500 főt,
- a gyermek és tanulói intézményi étkeztetést,
- az általános iskolai napközi foglalkozás szervezését ,
- a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai oktatását, a nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatást.
b) Az a) pontban meghatározott szakmai normatívák jogcímeit és összegét, illetve a támogatások főösszegét, valamint az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg.”
(6) A Kt. 1. számú melléklete Második részének a “KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI" címe “A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcímének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
“1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor
a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni;
b) a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, akik vendégtanulók, illetőleg akik térítési díjat fizetnek, a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni;
c) az alapfokú művészetoktatási intézményben azt a tanulót lehet figyelembe venni, aki a hatodik életévét elérte, de huszonkettedik életévét nem töltötte be, a következők szerint:
- egy tanulóként kell figyelembe venni azt, aki részére az iskola a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,
- azoknak a tanulóknak a számát, akik részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani,
- az előképző évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának 120 %-a, ennél a számításnál az előképző évfolyam és az első alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni;
d) a felnőtt oktatásban, a 78. § (6) bekezdése alapján, a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint öttel elosztva kell figyelembe venni; a más munkarend szerint oktatott tanulók létszámát a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni;
e) a kollégiumi ellátásnál azt a tanulót kell egy tanulóként figyelembe venni, aki a kollégiummal kollégiumi tagsági viszonyt, externátusi jogviszonyt létesített; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a kollégiumi elhelyezésért térítési díjat fizetnek, kettővel el kell osztani;
f) a nem magyar állampolgár gyermeket, tanulót akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar gyermekkel, tanulókkal azonos feltételekkel vehet részt a közoktatásban;
g) azt a tanulót, aki tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál figyelmen kívül kell hagyni;
h) az a)-f) pont szerint kell a gyermek, tanuló létszámát figyelembe venni akkor is, ha az e törvény 81. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján fizetési kötelezettséget írnak elő, illetve a 116. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a heti hat órát meghaladó foglalkozásért a tanuló tandíjat fizet.”
66. §
(1) A köztisztviselők jogállásáról szóló – módosított – 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 21. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A köztisztviselő munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet.
(3) Vezetői megbízású köztisztviselő – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet.”
(2) A Ktv. 21. §-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
/A köztisztviselő
“c) nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja.”
67. §
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló – az 1997. évi CXLVI. törvénnyel módosított) 1996. évi XXV. törvény 4. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
/Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményzhető, ha a helyi önkormányzat, vagy az önkormányzati költségvetési szerv/
“e) az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló köztartozását az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 63. §-ának (6) bekezdése szerinti azonnali beszedési megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem teljesíti.”
68. §
(1) A felsőoktatásról szóló – módosított – 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.) 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“10/A. § (1) E törvény alapján pályázati rendszerben Széchenyi professzori ösztöndíjban részesíthetők azok a minősített oktatók, akiket az oktatási miniszter által létrehozott kuratórium tudományos és oktatói teljesítményük alapján arra érdemesnek ítél.
(2) Az ösztöndíj – amely személyi jövedelemadó köteles, de nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját – négy évre nyerhető el, és mértékét évente a költségvetési törvény határozza meg.
(3) Az ösztöndíjban részesíthetők számát a Kormány állapítja meg.
(4) Az ösztöndíj odaítélésének részletes feltételeit miniszteri rendeletben kell megállapítani.”
(2) A Feot. 111. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A felsőoktatási intézmények tudományos (művészeti) tevékenységének támogatását szolgáló, a 9/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg legkevesebb 50 %-át az intézmények kutatási és fejlesztési tevékenységére vonatkozó teljesítményi mutatók arányában kell a felsőoktatási intézmények között felosztani. A fennmaradó rész pályázat alapján nyerhető el kiemelkedő tudományos eredményeket ígérő kutatások és fejlesztések támogatására, illetőleg mielőbbi gyakorlati bevezethetőségük céljára az FTT által meghatározott stratégiai szempontok szerint.”
69. §
(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“69. § Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban: pótlékalap) havi 14 600 forint.
(2) A Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 12. számú melléklete lép.
70. §
Az Állami Számvevőszékről szóló – módosított -1989. évi XXXVIII. törvény 10. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
”(1) Az Állami Számvevőszék elnöki, elnökhelyettesi, vezetői és számvevői tisztségei összeegyeztethetetlenek minden olyan szervnél betöltött tisztséggel, amely szerv állami költségvetési támogatásban részesül, továbbá az Állami Számvevőszéknél történő alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyűlésnek és nem tölthetnek be érdekképviseleti szervnél vezetői tisztséget.
(2) Az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettesei, vezetői és számvevői – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – más megbízást vagy kereső foglalkozást nem folytathatnak, díjazást nem fogadhatnak el.”
71. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló – az 1998. évi XC. törvénnyel módosított - 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A hiteles másolatért, valamint a már kiadott hiteles másolatra rávezetett változásért 2000 forint összegű díjat kell fizetni, mely összeg az általános forgalmi adót tartalmazza.”
72. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló – az 1998. évi XC. törvénnyel módosított - 1997. évi CXLI. törvény 76. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kérelmére egyedi esetekben a körzeti földhivatalok díjmentesen hiteles másolatot szolgáltatnak a kincstári vagyonba tartozó ingatlanokról.”
73. §
(1) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló – módosított - 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kult.jtv.) 91. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) A minisztérium költségvetési fejeztében biztosítja/
“c) a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete, a népfőiskolai mozgalmak és más, országos, illetve regionális közművelődési társadalmi szervezetek működési támogatását.”
(2) A Kult.jtv. 92. §-a (5) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetési fejezetén belül/
“a) az e törvényben és az Ltv.-ben meghatározott közvetlen állami feladatok ellátására, a közművelődési és a közgyűjteményi feladatfinanszírozásra, a közgyűjtemények és a közművelődési intézmények telematikai, információs feladatainak ellátására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 35 %-ának,
b) a 94. § (4) bekezdésében meghatározott képzés támogatására a (2) bekezdés szerinti normatív hozzájárulás 1,5 %-ának”
/megfelelő összeget kell biztosítani./
(3) A Kult.jtv. 94. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek hét évente szervezett képzésben vesznek részt. A szervezett képzésnek minősülő képzési formák körét, a képzés alóli mentesítések lehetőségét a nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben szabályozza.
(5) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben teljes munkaidőben, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkavállalót megilleti az a jog, hogy – jogszabályban meghatározottak szerint – évenként, az év első munkanapján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) 50 %-a közterhekkel csökkentett összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe dokumentum (nyomtatott, hangzó, elektronikus) vásárlására.”
74. §
(1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló – módosított – 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételeket a következő célokra fordíthatja:/
“i) külön jogszabály szerinti kifizetésekre.”
(2) A Priv.tv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt célok szerinti, a tárgyévet követő időszak várható kötelezettségei fedezetére az ÁPV Rt. tartalékot köteles képezni. Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalékát részben a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett társaságok részvényeiben tarthatja, amelynek mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.”
75. §
Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló – módosított – 1994. évi XIII. törvény 1. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az orosz haditechnikai termékek …. forintértéke a központi költségvetésben/
“a) a XLI. az Államadósság költségvetési elszámolásai fejezet bevételeit,”
76. §
(1) Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló – módosított – 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Ogy.képv.költség.tv.) 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A párt országgyűlési képviselőcsoportja vezetőinek helyettese a képviselői alapdíj alapulvételével 100 %-os pótdíjban részesül. Ha a képviselőcsoport létszáma
- a 51 főt nem haladja meg, a pótdíjra egy helyettes,
- -az 51 főt eléri, de a 100 főt nem haladja meg, a pótdíjra két helyettes,
- a 100 főt meghaladja, a pótdíjra három helyettes jogosult.”
(2) Az Ogy.képv.költség.tv. 3. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
((1) A képviselő …..A költségtérítési átalány az alapdíjának – ha a képviselő nyilatkozata szerint lakóhelye/
“d) Budapesttől számított 190 kilométeren túl van – a 60 %-a.”
(3) Az Ogy.képv.költség.tv. 9. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
“(2) Ha a képviselő megbízatása időtartama alatt, vagy az országgyűlési működését befejező hat hónapon belül elhalálozik, három havi tiszteletdíja illeti meg túlélő házastársát, illetve – ennek hiányában – az örökösét.”
77. §
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló – az 1998. évi XXXIII. törvénnyel módosított – 1997. évi CXLV. törvény 9. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételének költségtérítései – melynek részletes szabályait az igazságügy-miniszter rendeletben határozza meg – a központi költségvetés központosított bevételét képezik.”
78. §
A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló – az 1996. évi XXIX. és az 1998. XC. törvénnyel módosított – 1993. évi XXIII. törvény 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Az alapprogram céljainak megvalósítása érdekében a miniszter:
a) az (1) bekezdés szerinti előirányzat – a 7. § f) pontjában foglalt költségekkel csökkentett – összegének legfeljebb 50 %-ában meghatározza az általa közvetlenül felhasználható keretet (a továbbiakban: miniszteri keret);
b) az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára bizottságot létesít, amelynek elnöke a miniszter, illetve az általa kinevezett személy. A miniszter a bizottság hét tagját saját hatáskörében, további hét tagját pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek jelölése alapján bízza meg;
c) szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi annak vezetőit. A szakmai kollégium – a miniszteri keret kivételével – a bizottság által meghatározott támogatási célok és prioritások alapján, a bizottság elnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról és elbírálásáról. A bizottság elnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról és elbírálásáról a bizottság dönt. A miniszter a szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörében kéri fel, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek küldik;
d) meghatározott körben és feltételekkel szakmai kollégiumot ideiglenes jelleggel is létrehozhat.”
79. §
(1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló – módosított – 1991. Évi LX. Törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) a következő 20. §-sal egészül ki:
“20. § (1) Az MNB a külföldi pénznemben fennálló követelései és kötelezettségei hivatalos árfolyamon, illetve centrumárfolyamon való értékeléséből származó árfolyamnyereség, illetőleg árfolyamveszteség különbözetét a banküzem egyéb forrásai között a kiegyenlítési tartalékba köteles helyezni.
(2) Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözetet – a nyitóállomány visszavezetése után – a banküzem egyéb forrásai között a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába köteles helyezni.
(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdés szerinti kiegyenlítési tartalék negatív egyenlegű és annak mértéke meghaladja a mérleg szerinti eredmény elszámolása utáni eredmény-tartalék összegét, akkor ezt a különbözetet a tárgyévi mérleget elfogadó közgyűlés napját követő év január 15-ig a központi költségvetés közvetlenül az eredménytartalék javára megtéríti.”
(2) Az Mnbtv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“56. § A közgyűlés feladata az alapszabály megállapítása és módosítása, az alaptőke meghatározása, a mérleg és az eredmény-kimutatás megállapítása, továbbá az igazgatóság választható tagjai és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, valamint az elnök, az alelnökök, a jegybanktanács, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjai és a könyvvizsgáló díjazásának megállapítása.”
(3) Az Mnbtv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“78. § (1) Az MNB a 20. § előírásai figyelembevételével meghatározott bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének a (3) bekezdés szerint fizetett osztalékkal csökkentett összegét az eredmény-tartalék javára számolja el. Amennyiben a tárgyévi eredmény a (3) bekezdés szerint fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet, a különbözetre az eredmény-tartalékot kell igénybe venni az eredmény-elszámolás során.
(2) Az MNB mérleg szerinti eredménye csak akkor lehet veszteség, ha a tárgyévi eredmény és az eredmény-tartalék összevontan a tárgyévben fizetett osztalékra nem nyújt fedezetet. Ez esetben a központi költségvetés az eredmény-tartalék terhére elszámolt mérleg szerinti veszteséget az MNB-nek közvetlenül az eredmény-tartalék javára, a tárgyévi mérleget elfogadó közgyűlés napját követő 30 napon belül megtéríti.
(3) Az MNB-nél az értékelési tartalék nélküli saját tőke – átmenetileg – csak a tárgyév mérleg szerinti eredménye (vesztesége) miatt lehet kevesebb, mint a jegyzett tőke.
(4) Az MNB a tárgyévben a tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredménye átlagának megfelelő osztalékot köteles fizetni. Az éves szinten fizetendő osztalék terhére minden hónapban, a hónap 20. Napján osztalékelőleget kell fizetni, a fizetendő osztalék 1/12-ed részében.
(5) Amennyiben a tárgyévet megelőző második, harmadik és negyedik év tárgyévi eredményének átlaga veszteség, ezt a veszteséget a központi költségvetés közvetlenül az eredmény-tartalék javára megtéríti. Az éves szintre megállapított átlagos veszteség 1/12-ed részét téríti meg minden hónapban a központi költségvetés a hónap utolsó napján.”
80. §
(1) A szerencsejáték szervezéséről szóló – módosított –1991. Évi XXXIV. Törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés megjelölése (6) bekezdésre változik:
“(5) Az SZF az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmezővel, illetve vezető tisztségviselőjével szemben az adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogerősen 1 millió forintot meghaladó adóbírságot, vagy 100 ezer forintot meghaladó mulasztási bírságot alkalmazott, vagy a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének 1 millió forintot meghaladó köztartozása, vagy a kérelem benyújtásakor adótartozása volt.”
(2) Az Szjtv. 26. § (2) bekezdése b) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/II. kategóriába tartozó pénznyerő automatának az a berendezés minősül, amelynél/
“1. az egy játékhelyen maximálisan megtehető tét 200 forint,”
(3) Az Szjtv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:
“27/A. § (1) A játékkaszinóban a játékosok vendéglátásához és pénzváltásához szorosan kapcsolódó tevékenységen kívül más tevékenység nem folytatható. Pénzváltási tevékenység, mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben előírt engedély birtokában végezhető.
(2) A játékkaszinó pénzváltási tevékenységére vonatkozó engedély kizárólag külföldi fizetőeszköznek természetes személy részére külföldi fizetőeszközre történő átváltására szólhat. Az SZF a játékkaszinó devizában történő üzemeltetését kizárólag a devizahatóság erre vonatkozó engedélye alapján engedélyezheti.
(3) Ha a koncessziós társaság rendelkezik a szerencsejáték szervező tevékenységnek konvertibilis pénznemben történő végzéséhez szükséges devizahatósági engedéllyel, köteles a téteket konvertibilis pénznemben feltüntetni.”
(4) Az Szjtv. 30. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) E törvény alkalmazása szempontjából a sorsolásos játékoknál nyereményalapnak minősül a kibocsátott sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata. Folyamatosan szervezett sorsolásos játékok esetében nyerményalapnak minősül a játéktervben jóváhagyott játékra jogosító sorsjegyek számának és fogyasztói árának szorzata.
(2) Az e törvény 16. §-a szerinti sorsolásos játék kivételével a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyereményalapjának legalább 55 %-át nyermények céljára kell fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását.
(3) Az e törvény 21. §-a szerinti sorsjáték havi nyereményalapja a tárgyhóban a játékosok részére értékesített sorsjegyek jóváhagyott játékterv szerinti árának megfelelő tétek összessége. Sorsjáték esetén a havi nyereményalap legalább 55 %-át nyeremények céljára kell fordítani.”
(5) Az Szjtv. 30. § a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A számsorsjátékoknál – a bingójáték és a kenó kivételével – a nyereményalap legalább 45 %-át nyeremények céljára kell fordítani. A bingójáték esetén az e törvény 30. §-ának (1) bekezdése szerinti nyereményalap legalább 48 %-át, kenó játék esetén pedig a nyereményalap legalább 68 %-át kell nyeremények céljára fordítnai.
(5) Lottójáték esetén havi nyereményalapnak minősül a tárgyhónapban játékra jogosított sorsjegyek tétjeként a játékosok által megfizetett összeg."
(6) Az Szjtv. a következő 30/A. §-sal egészül ki:
"30/A. § A fogadás nyereményalapja a fogadásra fizetett tétek összessége. A bukmékeri rendszerű fogadás esetén a nyereményalapnak legalább 60 %-át, az állami játékszervező által szervezett totalizatőri rendszerű fogadásnál a nyereményalap legalább 45 %-át, a totalizatőri rendszerű agár- és lóversenyfogadás nyereményalapjának legalább 68 %-át nyeremények céljára kell fordítani. E feltételeknek a bukmékeri rendszerű fogadás esetén évente, a totalizatőri rendszerű fogadás esetén fogadásonként kell megfelelni. "
(7) Az Szjtv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“32. § (1) Az e törvény 16. §-ában foglaltak kivételével, más nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap 16 %-a. A sorsjáték játékadója a 30. § (3) bekezdése szerinti havi nyereményalap 16 %-a, a lottójáték játékadója a 30. § (5) bekezdése szerinti havi nyereményalap 17 %-a, a bingójáték játékadója a havi nyereményalap 7%-a, a jokerjáték játékadója pedig a havi nyereményalap 17 %-a. A kenójáték játékadója a havi tiszta játékbevétel 24 %-a.
(2) A folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 17 %-a, a nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója pedig a nyereményalap 17 %-a.
(3) A bukmékeri rendszerű fogadás tiszta játékbevételét csökkenteni kell az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével. A bukmékeri rendszerű fogadás játékadója az így csökkentett tiszta játékbevétel 20 %-a.
(4) A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, továbbá a totalizatőri rendszerű agár- és/vagy lóversenyfogadás a játékadó fizetési kötelezettség alól mentes ."
(8) Az Szjtv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével - az I. és a II. kategóriába tartozó pénznyerő automaták esetén havi 45 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.”
81. §
(1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló –módosított – 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) Cct. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Az adott év április 1-jéig benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések részesíthetők céltámogatásban. A határidő elmulasztása az adott évi igény tekintetében jogvesztő. Az igénybejelentés a benyújtás határidejét követően nem módosítható.”
(2) A Cct. 9. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"(2) Ez utóbbi szabályt kell alkalmazni a céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre."
(3) A Cct. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami, valamint decentralizált állami pénzforrásból, az állami célelőirányzatokból (a továbbiakban: egyéb állami támogatás) is pályázható támogatás. A céltámogatási igény benyújtásához csatolni kell az egyéb állami támogatások rendelkezésre bocsátásáról szóló ígérvényeket, valamint hitelfelvételi szándék esetén, a hitelintézet hitelfedezeti igazolását. A központi támogatással megvalósuló beruházások az EU támogatások (pl: PHARE, ISPA) társfinanszírozásában is figyelembe vehetők.”
(4) A Cct. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A központi támogatás a támogatási igény benyújtása előtt meg nem kezdett beruházáshoz igényelhető.”
(5) A Cct. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A kivitelezést – a 12/A. §-ban foglaltak kivételével – a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül meg kell kezdeni.”
(6) A Cct. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg – a 12/A. §-ban foglaltak kivételével – a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel.”
(7) A Cct. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
“12/A. § Az EU támogatásban részesülő önkormányzatok beruházásainál a beruházás megkezdésére, illetve a beruházás tervezett befejezésére vonatkozó határidők az EU támogatás feltételei szerint módosulnak.”
(8) A Cct. 14. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(10) A helyi önkormányzatok központi támogatásának adott évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából az adott év június 30-áig lemondással, illetve a (7) és (9) bekezdés szerinti elvonással, valamint a (8) bekezdés, a 16. § (2)-(3) bekezdése és a 19. § (1) bekezdése szerint, továbbá – a 21/C. §-ban foglaltak kivételével – az Állami Számvevőszék vizsgálata miatt visszafizetéssel felszabaduló, illetve a visszafizetett összeggel azonos – maradványt növelő – előirányzat felhasználható a 9. § (2) bekezdés szerinti céltámogatási igények kielégítésére. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére nyolc munkanapon belül nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium évente szeptember 30-áig teszi közzé. A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.”
(9) A Cct. 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“21/B. § (1) A központi támogatásban 1998. és 1999. évben első ízben részesült beruházásoknál a kivitelezés megkezdésére huszonnégy hónap áll az önkormányzatok rendelkezésére.
(2) Az 1999. január 1-én központi támogatással folyamatban lévő és 1999. december 31-ével a központi támogatás igénybevételi jogosultságot elvesztő beruházások, valamint az (1) bekezdés szerinti beruházások tervezett befejezéséhez és a végelszámolásukhoz kötődő feladatok és határidők egy évvel későbbre tolódnak. A határidő változások miatt az önkormányzatokat további központi támogatás nem illeti meg.”
(10) A Cct. a következő 21/C. §-sal egészül ki:
“21/C. § A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény szerint az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján jogtalanul igénybe vett címzett és céltámogatás önkormányzatok által visszafizetett összegének az 1999. évi céltámogatás második fordulójára fel nem osztott maradványa a belterületi vízrendezésre benyújtott és a jogszabályi feltételeknek megfelelő 2000. évi címzett támogatási igénybejelentések támogatására használható fel úgy, hogy az a címzett támogatás összes évi ütemére fedezetet nyújtson.”
(11) A Cct. 23. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában: /
"c) Saját forrás: a támogatást igénylő önkormányzat és a társult önkormányzatok éves költségvetésében a támogatott beruházás megvalósítására jóváhagyott előirányzata. Saját forrásként nem vehetők figyelembe a központi, az egyéb állami és nemzetközi forrásokból származó támogatások."
(12) A Cct. 23. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában: /
"g) Beruházási költség: az m) pont szerinti beruházás fogalmához, valamint az alapfunkcióhoz közvetlenül kapcsolódó költségek a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerint. A központi támogatás szempontjából nem vehető figyelembe
1. a beruházás lebonyolítására, megvalósítására szóló ügyvédi, jogtanácsadási díj,
2. a pénzügyi szolgáltatás (ÁFA-visszaigénylési konstrukció kidolgozási díja és egyéb pénzügyi és adózási szolgáltatás),
3. a hitel és kölcsön felvétele a kivitelezőtől, a fő- és alvállalkozótól, valamint a leendő üzemeltetőtől és ezen hitelek kamata,
4. az önkormányzat által a kivitelezőknek felszámolt közterület-használati, földbérleti, gépbérleti, felvonulási épület (telephely, depónia) bérleti díja és egyéb a kivitelezőnek nyújtott önkormányzati szolgáltatásért felszámított díj (pl. építési célú terület igénybevételi díja).
5. a víziközmű társulat keretében a lakossági érdekeltségi hozzájárulásnak a beruházás ideje alatt történő önkormányzati átvállalása,
6. a kivitelező részéről biztosított befektetői tőkehányad.”
(13) A Cct. 23. § a következő r) ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában: /
“r) Ivóvízhálózat: ivóvíz-közműhálózat (ivóvíz törzshálózat és ivóvíz bekötővezetékek együttesen)
(14) A Cct. 23. § a következő s) ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában: /
s) Műszakilag összetartozó beruházás: szennyvízelvezetés és/vagy szennyvíztisztítás céljára megvalósult beruházás, melynek vízjogi létesítési engedélyében tervezett beruházásként szerepel azon önkormányzat(ok) szennyvízelvezetés vagy szennyvíztisztítás célú beruházása is, mely forráshiány vagy egyéb ok miatt nem kezdődött el, illetve a megvalósult mű önállóan nem helyezhető üzembe.”
(15) A Cct. 4. számú mellékletének I. pontja az e törvény 14. számú melléklete szerint módosul.
82. §
(1) Ez a törvény a (2)-(8) bekezdés kivételével 2000. január 1‑jén lép hatályba.
(2) Az e törvény 59. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-ának (12) bekezdése a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(3) Az e törvény 81. §-ával megállapított, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 11.§-ának (4) bekezdése, 12.§-ának (2) bekezdése, 12/A. §-a, 21/B. §-a, 23. §-ának r) pontja e törvény kihirdetését követő 5. napon lép hatályba azzal, hogy a rendelkezéseket a központi támogatásban részesülő, folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell.
(4) Az e törvény 81. §-ával megállapított Cct. 23. §-ának g) pontja e törvény kihirdetését követő 10. napon lép hatályba azzal, hogy a hatályba lépést követően keletkezett, a központi támogatás szempontjából figyelembe nem vehető költségek nem finanszírozhatók a központi támogatásból.
(5) Az e törvény 81. §-ával megállapított Cct. 4. számú melléklet I. pontjához tartozó “Igénybevétel feltételei” 1. pontja “A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő-vezeték építéséhez, közbeeső üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötő vezetékével együtt.” szövegrész az e törvény kihirdetését követő 5. napon lép hatályba azzal, hogy e rendelkezést a központi támogatásban részesülő, folyamatban lévő beruházásokra is alkalmazni kell.
(6) E törvény 79. §-ával megállapított, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 20. §-a, 78. §-ának (1)-(3) bekezdése 1999. december 30-án lép hatályba.
(7) Az e törvény 62. §-ával megállapított, az értékpapírok forgalomba-hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLI. törvény módosítására vontkozó törvény 46. §-ának (3) bekezdése és 51. §-ának (3) bekezdése, valamint az e törvény 63. §-ával megállapított, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény módosításáról szóló 61. §-ának (3) bekezdése 1999. december 31-én lép hatályba.
(8) Az e törvény 60. §-ával megállapított, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 144. §-ának (2), (4), (6), (8)-(9) és (11)-(12) bekezdése, valamint az e törvény 71. §-ával megállapított, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási-szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 28. §-ának (1) bekezdése, és az e törvény 80. §-ával megállapított, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 30 §-a, a 30/A. §‑a, a 32. §-a és a 33. §-ának (1) bekezdése 2000. február 15-én lépnek hatályba.
83. §
Az e törvény 66. §-ának (2) bekezdésével megállapított Ktv. 21. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezést úgy kell alkalmazni, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően gazdasági társaságnál létesített vezetői tisztségviselői jogviszonyt, illetve felügyelő bizottsági tagságot a köztisztviselő az e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül – kivéve, ha a társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálta - köteles megszüntetni és e tényt írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya a határidő utolsó napján az e törvény erejénél fogva megszűnik.
84. §
Az e törvény 59. §-ának (17) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 74/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt – az e törvény hatálybalépésének időpontjában fennálló – összeférhetetlenséget a helyi kisebbségi önkormányzat testülete köteles az e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül megszüntetni.
85. §
E törvény hatálybalépését követően bentlakásos szociális intézmény működése – kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállásán túl – akkor engedélyezhető, ha a fenntartó a 31. § (12) bekezdésében megállapított tartalékalap képzési kötelezettségének a működési engedély iránti kérelem benyújtásáig eleget tett. A már működő bentlakásos szociális intézmény esetében a tartalékalapot három éven belül kell képezni.
86. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,
b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek 2000. évi egyedi termelési támogatásait és annak felhasználási szabályait,
c) rendeletben állapítsa meg a felszámolási eljárás alatt lévő vállalkozások vagyonának megvásárlását elősegítő támogatás szabályait,
d) rendeletben állapítsa meg az e törvény 31. §-a (12) bekezdésében megállapított tartalékalap képzésének és felhasználásának részletes szabályait,
e) rendeletben állapítsa meg a fiatal házasok, a többgyermekes családok és más arra rászorultak méltányolható igényű otthonhoz jutásához szükséges helyi önkormányzati támogatás, valamint hitelek kamattámogatásának módját, továbbá ezek részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy
a) rendeletben szabályozza a viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait,
b) rendeletben határozza meg az e törvény 41. §-ának (4) bekezdésében meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel teljes ügyleti kamatának és kezelési költségének maximális mértékét,
c) helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján - a központi költségvetés terhére - az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelő kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét,
d) az oktatási miniszterrel egyetértésben a 2000. január 1-jén integrálódó felsőoktatási intézmények év végi bérfizetésének megelőlegezésére az Áht. 102. §-ának (12) bekezdésében foglaltaktól eltérően rendelkezzen.
(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) ‑ a pénzügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel egyetértésben ‑ a piacra-jutási támogatás feltételeit és mértékeit,
b) az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit.
87. §
A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege havi 640 forint.
88. §
(1) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §‑ ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 2000. december 31-ig
a) árubeszerzés esetén: 16 millió forint,
b) építési beruházás esetén: 32 millió forint,
c) szolgáltatás megrendelése esetén: 8 millió forint,
d) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.
(2) A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2000. december 31-ig 700 000 forint, természetes személyek tekintetében 70 000 forint.
89. §
(1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott privatizációs ráfordítások, valamint a 18. § (1) bekezdés e)-f) pontjaiban meghatározott támogatási előirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésőbb 2000. február 28-ig közzé kell tenni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az első támogatási döntések legkésőbb 2000. május 31-ig meghozhatók legyenek.
90. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 21.§-a (7), (10) és (11) bekezdésében meghatározott adókedvezmény igénybevételét – a §-ban foglalt egyéb feltételek változatlansága mellett – az említett rendelkezésekben meghatározott (hivatkozott) 10 adóévnél hosszabb időszakra engedélyezze. Az adókedvezményt az adózó az engedélyben foglalt feltételek szerint, utoljára a 2011. adóévi adóalap utáni adóból veheti igénybe.
(2) A Kormány az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményt nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházás esetén biztosíthatja, feltéve, hogy az adózó az (1) bekezdésben említett rendelkezésekben meghatározott adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését követően (de legfeljebb az ezt követő 10. adóév végéig) további, legalább 60 000 millió forint értékű beruházást helyez üzembe.
91. §
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklete Második részének a “KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe 3. pontja és az annak szövegét megállapító 1998. évi XC. törvény 87. §-ának (8) bekezdése,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.évi XXIII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1997. évi CI. törvény 7. §-a, a 21/A. §-a és az annak szövegét megállapító 1997. évi CI. törvény 20. §-ának (2) bekezdése,
c) a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló 1999. évi XLIX. törvény 14. §-ának (5) bekezdése,
d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 10. §-ának (3)-(4) bekezdése és az annak szövegét megállapító 1998. évi XCI. törvény 29. §-ának megfelelő szövegrésze,
e) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86/E. §-a és az annak szövegét megállapító 1996. évi CXXI. törvény 34. §-a és a 86/G. §-a és az annak szövegét megállapító 1998. évi XC. törvény 80. § (23) bekezdése,
f) a miniszterek feladat és hatáskörének változásával, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium létrehozásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény 46. §-ának (2) bekezdése, 47. §-a,
g) a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 36. §-ának (2) bekezdése,
h) a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 91. §-a (1) bekezdésének d) pontja,
i) az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének c), e) és f) pontja, a 26. §-ának (6) bekezdése, a 27. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata és a 27. § (7) bekezdése.
(2) 2000. február 15-én hatályát veszti:
a) az Szjtv. 34. §-a és a 37. § 2. pontjának “bukmékeri rendszeri fogadás esetében pedig a befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözetének a pénzügyminiszter által meghatározott költségekkel csökkentett része” szövegrész,
b) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. §‑a (1) bekezdésének g) pontja,
92. §
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/D. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az előirányzatok minimum összegére vonatkozó előírások hatályát az Országgyűlés 2000. január 1-jétől 2000. december 31-ig felfüggeszti.
93. §
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 1., 5., és 6. számú mellékletei helyébe e törvény 13. melléklete lép.
94. §
(1) Az e törvény 80. §-ával megállapított Szjtv. rendelkezései hatálybalépésekor érvényes engedéllyel rendelkező szerencsejáték szervező az engedélyében foglalt változatlan feltételekkel az engedély lejártáig folytathatja a szerencsejáték szervező tevékenységét. A hatálybalépést követően ezen engedélyek – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem hosszabbíthatók meg és játékterveik nem módosíthatók.
(2)Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, a lóversenyfogadás szervezésére jogosult állami játékszervező engedélye – legfeljebb a lóversenyfogadás szervezésére vonatkozó koncessziós szerződés alapján létrejött koncessziós társaság tevékenységének megkezdéséig – meghosszabbítható.
(3)Az 1999. január 1-jén folyamatban lévő engedélyezési ügyekben az e törvény 80. §-ával megállapított Szjtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)1991. január 1-jétől ahol Szjtv. lóversenyfogadást említ, azon agár- és/vagy lóversenyfogadást is kell érteni.
95. §
A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 36. §-a (1) bekezdésében a – “valamint nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásának” – szövegrész helyébe “valamint a nem állami intézmények, - kivéve a tartós bentlakást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények – normatív állami hozzájárulásának” szövegrész lép.
96. §
(1) Az MNB által az 1999. évben az 1999. évre, mint tárgyévre vonatkozóan befizetett osztalékelőleg minősül tárgyévi osztaléknak. Az 1999. évi eredmény és a befizetett osztalék különbözetét kell az eredmény-tartalék javára elszámolni, illetve amennyiben arra a tárgyévi eredmény nem nyújt fedezetet, a különbözetre az eredménytartalékot kell igénybe venni.
(2) Az 1999. év könyvviteli zárlati tételei között az MNB könyveiben kimutatott általános tartalék és tőketartalék összegét – az éves zárlat keretében – az eredménytartalék javára át kell vezetni.
(3) Az MNB közgyűlése határozhat úgy, hogy az MNB a központi költségvetés által az 1999. évben - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 78. §-ának (7) bekezdése alapján – térített összeget 2000. december 31-ig részben, vagy egészben visszafizesse.
97. §
(1) Az e törvény 79. §-ával megállapított Mnbtv. 20. §-át és 78. §-ának (1)-(2) bekezdését az MNB 1999. évi eredmény-elszámolásánál is alkalmazni kell.
(2) Az e törvény 79. §-ával megállapított Mnbtv. 78. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben foglaltakat 2000-2001. évben úgy kell alkalmazni, hogy a 2000. évben fizetendő osztalékot az 1998. év eredménye, a 2001-ben fizetendő osztalékot az 1998. és 1999. év eredményének átlaga alapján kell megállapítani.
(3) A pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank elnökének egyetértésével 2000. június 30-ig köteles a Kormánynak javaslatot tenni az államháztartási és jegybanki számvitel harmonizációjára – módjára és ütemezésére -, mely lehetővé teszi a költségvetés és a jegybank devizakövetelésén és tartozásán keletkező, a forint és a különböző devizák árfolyamának változásából adódó átértékelési különbözetek közgazdasági szempontból is konzisztens elszámolását.
98. §
(1) Az e törvény 81. §-ával megállapított Cct. 9. §-a (2) bekezdése utolsó mondatának rendelkezését első ízben az 1999. évi céltámogatás kiegészítő jegyzékében fel nem osztott összegre kell alkalmazni.
(2) Az e törvény 81. §-ával megállapított Cct. 8. §-a (4) bekezdésének és 23. §-a s) pontjának rendelkezését első ízben a 2000. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni.
(3) Az e törvény 81. §-ával megállapított Cct. 10. §-a (3) bekezdésének, 11. §-a (1) bekezdésének, 23. §-a c) pontjának rendelkezését első ízben a 2001. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni.
(4) Az e törvény 81. §-ával megállapított Cct. 4. számú melléklet I. pontjához tartozó, az igénykielégítés sorrendje “Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, a I.1., I.2. és I.3. célokra benyújtott igény kielégítésére, akkor a mûszakilag összetartozó beruházások támogatását követõen, az igénykielégítés sorrendjét az ivóvízbázisvédelmi célprogram figyelembevételével a Kormány rendeletben teszi közzé. Az adott évi céltámogatási jogosultság megállapítása az elõzõ év december 31-én hatályos lista alapján történik.” szövegrész, valamint “Az igények rangsorolásánál az adott évre célonként külön benyújtott támogatási igényû, de üzembe helyezhetõség szempontjából mûszakilag összetartozó beruházásokat, valamint az állami fõmûre csatlakozó önkormányzati beruházásokat együttesen kell figyelembe venni.” szövegrész, továbbá a I.3. szennyvízcsatorna-hálózat építése célnál az igénybevétel feltételeinek “Más önkormányzat, vagy állam tulajdonában lévõ - érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkezõ - szennyvíztisztító mûre, vagy folyamatban lévõ állami fõmû építéséhez való csatlakozás esetén a támogatási arány 10 %‑ponttal növekszik.” szövegrész rendelkezéseit elsõ ízben a 2000. évi új igénybejelentéseknél kell alkalmazni.
3. számú melléklet az 1999. évi . .. törvényhez
A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és a normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának jogcímei és összegei
1. Községek általános feladatai
Előirányzat: 8439,7 millió forint
Fajlagos összeg: 15 000 forint/fő, de legalább 1 000 000 forint és legfeljebb 3 000 000 forint községenként
A hozzájárulás az 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási státusszal rendelkező községeket, nagyközségeket illeti meg, figyelembe véve az 1999. január 1-jei lakosságszámot.
2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok
Előirányzat: 13 142,0 millió forint
Fajlagos összeg: 1268 forint/fő
A hozzájárulás a települési önkormányzatot az igazgatási, sport, kommunális út-, hídfenntartási, valamint a település üzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásaihoz az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
3. Körjegyzőség működése
Előirányzat: 2 000,0 millió forint
Fajlagos összeg: 175 680 forint/ körjegyzőség/hónap
ba) a két községből álló
körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma
eléri, vagy meghaladja az 1000 főt, fajlagos összege:
155 250 forint/hónap;
bb) a
három vagy több községből
álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes
lakosságszáma nem éri el az 1000 főt, fajlagos összege:
120 750 forint/hónap;
bc) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt, fajlagos összege: 241 500 forint/hónap;
bd) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után, fajlagos összege: községenként 86 250 forint/hónap.
Az ösztönző hozzájárulás egy jogcímen vehető igénybe az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján.
Körjegyzőségnek tekintendő a közös képviselő-testület hivatala is.
A hozzájárulást a körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe. Az igénylésnél, illetve az év végi elszámolásánál
- a 2000. év közben megalakuló körjegyzőség a megalakulást követő hónap első napjától,
- az év során megszűnő körjegyzőség a megszűnés hónapjáig bezárólag
vehető figyelembe.
Kinevezett körjegyzővel 6 hónapot meghaladóan nem rendelkező önkormányzatot – a 2000. évben, illetve megelőző évben elkezdett 6 üres hónap lejártát követő hónap első napjától – nem illeti meg e hozzájárulás időarányos része. Új körjegyző kinevezése esetén az első betöltött teljes hónaptól jár az időarányos hozzájárulás.
4. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok
Előirányzat: 883,0 millió forint
Fajlagos összeg: 3056 forint/fő
A hozzájárulás a lakott külterülettel rendelkező helyi önkormányzatokat a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal által 1999. január 1-jei számított állapotnak megfelelően, az önkormányzat adatszolgáltatása alapján kimutatott külterületi lakosok száma alapján illeti meg.
5. Körzeti igazgatási feladatok
Előirányzat: 3716,0 millió forint
a) Összege: 5 121 000 forint egységesen,
b) Fajlagos összeg: 240 forint/fő, az ellátási körzet 1999. január 1‑jei lakosságszáma alapján illeti meg a kijelölt városi, fővárosi kerületi önkormányzatot.
A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 106. § (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok elsőfokú gyámügyi és építésügyi igazgatási feladataihoz kapcsolódik. Ezt az összeget az érintett körzetre vonatkozóan csökkenti a c) pontban megjelölt önkormányzatokat megillető állami hozzájárulás.
c) Fajlagos összeg: 83 forint/fő, a Kormány által - az a), b) pontokban érintetteken túl - kijelölt települések önkormányzatát az 1999 január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
Azon település, amely saját kezdeményezésére az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Kormánytól engedélyt kap a hivatkozott törvény 52. §-ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatósági jogkör ellátására. Ezeket az önkormányzatokat az a), b) pontban foglalt állami hozzájárulás nem illeti meg.
6. Megyei, fővárosi igazgatási és sportfeladatok
Előirányzat: 1845,4 millió forint
Fajlagos összeg: 178 forint/fő
A hozzájárulás a megyei, fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
7. Üdülőhelyi feladatok
Előirányzat: 5262,6 millió forint
Fajlagos összeg: 2 forint/ idegenforgalmi adó
A hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 forint. Késedelmi pótlék, bírság, illetve üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.
8. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és/vagy súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok működéséhez történő hozzájárulás
Fajlagos összeg: 2669 forint/fő
A hozzájárulás a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, és/vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet által meghatározott települések önkormányzatait illeti meg az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján.
9. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások
Előirányzat: 40 186,1 millió forint
Fajlagos összeg: …….-……. forint/fő
A hozzájárulás a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik.
E feladatok különösen: a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, és az ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak, a rendszeres szociális segélynek, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak és az időskorúak járadékának 25 %-a, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklése, vagy elengedése.
A települési önkormányzatokat ez az összeg az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján, a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.
A mutatószám kialakításában
- 15 %-os súllyal a 0-17 éves korcsoportba tartozók 1999. január 1-jei állapot szerinti lakosságszáma,
- 15 %-os súllyal a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozók 1999. január 1-jei állapot szerinti lakosságszáma,
- 30 %-os súllyal a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők és a jövedelempótló támogatást közhasznú munkavégzés miatt szüneteltetők együttes - az 1998. november, az 1999. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,
- 20 %-os súllyal a regisztrált munkanélkülieknek az előző bekezdésben foglaltakkal csökkentett - az 1998. november, az 1999. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,
- 20 %-os súllyal a 18-59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának az 1998. évi adóbevallások összesítése alapján számított
összes népességen belüli részaránya szerepel.
10. A lakáshoz jutás és a lakásfenntartás feladatai
Előirányzat: 16 500,0 millió forint
Fajlagos összeg: 720 - 1900 forint/fő, de legalább 200 000 forint/település
A hozzájárulás a települési önkormányzatokat a külön jogszabályban meghatározott helyi otthonteremtési támogatáshoz az 1999. január 1-jei lakosságszáma alapján, a települések szociális és lakás-ellátottsági jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.
A mutatószám kialakításában
- 10 %-os súllyal az 1999. január 1-jei állapot szerint 18-59 éves korcsoportba tartozó lakosságának,
- 25 %-os súllyal a regisztrált munkanélküliek - az 1998. november, az 1999. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlaglétszámának,
- 20 %-os súllyal az 1997. és 1998. évi házasságkötések népességen belüli részaránya,
- 5 %-os súllyal az 1999. január 1-jén meglévő lakószobák és az állandó népesség számának aránya, valamint
- 8 %-os súllyal a településen lévő 11 és több lakásos lakóépületek 1999. január 1-én meglévő aránya az összes lakóépülethez, továbbá
- 7 %-os súllyal az 1960. év előtt épült lakások,
- 20 %-os súllyal a közcsatornával ellátott lakások,
- 5 %-os súllyal a távfűtéssel ellátott lakások
összes lakáson belüli 1999. január 1-jén meglévő részaránya szerepel.
11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok
Előirányzat: 13 688,4 millió forint
a) Alap-hozzájárulás
Fajlagos összeg: 1030 forint/fő
Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik.
Ezek különösen: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a nem közoktatási intézmény által nyújtott gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj normatív kedvezményének biztosítása, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított családi napközis ellátás, házi gyermekfelügyelet.
Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg.
b) Kiegészítő hozzájárulás családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat működtetéséhez
Fajlagos összeg: 350 forint/fő
E kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő családsegítő, és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást tart fenn - és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet, és/vagy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkezik -, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a és/vagy a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 97. §-ában foglaltak szerinti ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:
- a családsegítő, és/vagy gyermekjóléti szolgálat önálló jogi személy, önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény erre a feladatra létrehozott szervezeti egysége,
- a szolgálat legalább 3 főt főállásban foglalkoztat,
- ezen feladat az intézmény alapító okiratában 1999. december 31-i időpontban szerepelt,
- a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálatot a 2000. évben is működteti, vagy ellátási szerződés útján biztosítja.
A kiegészítő hozzájárulás teljes összegét az a települési önkormányzat igényelheti, amely a meghatározott intézményi formában, mind a családsegítés, mind a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait ellátja. Amennyiben az önkormányzat csak az egyik szolgáltatást működteti, a kiegészítő hozzájárulás 50 %-a illeti meg.
Megilleti a támogatás az önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálatot - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint - intézményi társulás keretében működteti. A jogosultságot a Közigazgatási Hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a társulási megállapodást megküldték a Közigazgatási Hivatalnak és a megállapodás törvényes.
A kiegészítő hozzájárulást az intézményt fenntartó települési önkormányzat az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján veheti igénybe.
c) Kiegészítő hozzájárulás falugondnoki szolgáltatás működtetéséhez
Összege: 1 000 000 forint egységesen
E kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a falugondnoki szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a szerint ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:
- a település lakosságának az 1999. január 1-jei száma nem haladja meg a 2000 főt, továbbá
- a települési önkormányzat, vagy ellátási szerződés keretében a feladatot átvállaló nem állami szervezet a Szociális és Családügyi Minisztériummal, illetve a megyei területfejlesztési tanáccsal 1990. január 1-je és 1999. december 31-e között a falugondnoki szolgáltatás működtetésére, vagy bevezetésére vonatkozóan szerződést, vagy megállapodást kötött, és a szolgáltatást 2000. évben is működteti.
A b) és c) jogcímű hozzájárulás teljes összege csak abban az esetben jár, ha a szolgáltatás egész évben működik. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnését követő hónap 1-jéig jár.
12. Gyermekvédelmi szakellátás
Előirányzat: 11 430,0 millió forint
Fajlagos összeg: 468 000 forint/ellátott
A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján biztosított és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII.23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező gyermekvédelmi szakellátásokhoz (otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás) kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő ellátottak után, az alábbiak szerint:
aa) Gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett (a továbbiakban együtt: otthont nyújtó ellátás), illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak után, akik
- nevelőszülőnél,
- gyermekotthonban,
- kollégiumban,
- többcélú közoktatási intézményben (gyógypedagógiai nevelést és oktatást biztosító intézmény, diákotthon)
- fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában,
- kórházban és egyéb egészségügyi intézményben,
- albérletben és egyéb helyen
elhelyezettek.
Amennyiben az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek bölcsődei, óvodai ellátást/nevelést, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást, kollégiumi ellátást, szervezett intézményi étkeztetést, általános iskolai napközi ellátást vesz igénybe, akkor az intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a 3. számú melléklet szerinti normatív hozzájárulások igénybevételére, valamint a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokra is, az ott meghatározott feltételek szerint.
Ha otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkezetésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 146. §-ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.
Otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermekek után a 13. és 16. pont alatti jogcímen külön normatív hozzájárulás nem igényelhető. Ha ezt az ellátást nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, akkor a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azt megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásnak megfelelő szintig.
ab) Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás 18-24 éves korig a volt gondozott fiatal felnőtt után (a továbbiakban: utógondozói ellátás), ha
– számára a gyámhivatal utógondozói ellátást rendelt el,
– az utógondozói ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot teljesít, ez esetben azonban a hozzájárulás összegének csak 20 %-a (töredékévi szolgálat esetén ez utóbbinak időarányos része) jár.
A hozzájárulás nem vehető igénybe sem az aa), sem az ab) pont szerinti esetekben a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a gyermekvédelmi szakellátásban otthont nyújtó és utógondozói ellátásban részesülők becsült éves gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 366-tal. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezés-típusonként - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján.
b) Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése
Fajlagos összeg: 40 000 forint/fő
A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 19997. évi XXXI. törvény alapján biztosított, és a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII.23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkező területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe az a) pontban megjelölt ellátásban részesülők után, akik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által vezetett gondozási napok nyilvántartásában szerepelnek.
13. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
Előirányzat: 12 540,0 millió forint
a) Intézményi ellátás
Fajlagos összeg: 388 000 forint/ellátott
A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban és egyéb rehabilitációs intézményekben - kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegek és a fogyatékosok ápoló-gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit -, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel - időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azon önkormányzatok is, amelyek - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott módon, a gyemekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997.(XII.23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel - gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folyatására működési engedélyt kaptak.
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat, továbbá időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, lakóotthon, otthonház).
Ha az intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó, a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat, valamint a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel.
A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 15. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 16. pont alatti normatív hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.
A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.
A hozzájárulásból a családok átmeneti otthonából kikerülő ellátottakra vonatkozóan szükség szerinti támogatás biztosítható a család otthontalanságának megszüntetéséhez.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
Összege: 6 200 000 forint egységesen
A hozzájárulásra jogosult a megyei, fővárosi önkormányzat, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 88. § (1) c) alapján gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, és ezt a feladatot ellátja a 2/1994. (I. 30.) NM rendelet előírásai szerint.
14. Nappali szociális intézményi ellátás
Előirányzat: 4164,1 millió forint
Fajlagos összeg: 94 100 forint/ellátott
A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 261-gyel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (esemény-, illetve látogatási napló) alapján naponta összesített tagok (ellátottak) számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 261-gyel.
15. Hajléktalanok átmeneti intézményei
Előirányzat: 715,3 millió forint
Fajlagos összeg: 170 300 forint/férőhely
A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat működtetéséhez a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek. A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot.
A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló becsült éves férőhelyek összege osztva 366-tal, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 366-tal.
16. Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása
Előirányzat: 10 163,1 millió forint
Fajlagos összeg: 472 700 forint/ellátott
A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.
Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok (látás-, mozgás- értelmi- és halmozottan fogyatékos) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményt intézményenként legalább 10 férőhellyel tartanak fenn, és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény működésének engedélyezéséről szóló 161/1996. (XI. 7.) Korm. rendelet szerint működési engedéllyel rendelkeznek.
Ha az ide tartozó intézmények közoktatási (gyógypedagógiai ellátási, korai fejlesztési és gondozási, óvodában nevelés keretében iskolai életmódra felkészítő, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti az ezen feladatokhoz kapcsolódó, a 3. számú melléklet szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat, valamint a 8. számú melléklet I. részében szereplő egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat is, az azokban meghatározott feltételekkel.
A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.
A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt vehető igénybe.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 366-tal, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 366-tal.
17. Bölcsődei ellátás
Előirányzat: 2599,1 millió forint
Fajlagos összeg: 138 900 forint/ellátott
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott, bennlévő gyermekek után veheti igénybe, ha e feladat ellátására rendelkezik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel.
Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számba venni. A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 21. b) pont szerinti hozzájárulást.
Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után is igényelhető ez a hozzájárulás.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 261-gyel, elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bent lévő gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 261-gyel.
18. Óvodai nevelés
Fajlagos összeg: 97 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben óvodai nevelésben részesülő, továbbá az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon résztvevő gyermekek után veheti igénybe. Azon ellátottak után, akik 1999. évben a közoktatási (tanévi nyitó) statisztikában figyelembe vehető időpontig a harmadik életévüket nem töltötték be, és óvodai ellátásban ezen időpontig ténylegesen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) szerint nem részesülhetnek, a hozzájárulás az 1999/2000. nevelési évre nem igényelhető. A 2000/2001. évi óvodai nevelési év 2000. évi költségvetést érintő részében nem igényelhető hozzájárulás azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2000. év szeptember 1-jéig betöltik, kivéve, ha a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 36/1994. (VIII. 24.) MKM rendelet 16. § (1) bekezdése, illetve 22. § (2) bekezdése alapján az óvodai nevelésük meghosszabbítható.
a) Általános iskolai oktatás
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában az 1.-10. évfolyamon tanulók, a nyolc-évfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, illetve a hat‑évfolyamos gimnázium első két évfolyamán oktatott tanulók után veheti igénybe a közoktatási törvényben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.
Fajlagos összeg: 124 500 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott gimnáziumban, szakközépiskolában a négy - a közoktatási törvényben meghatározott kivételek szerint öt‑évfolyamos oktatásban, a nyolc‑évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén az 5. évfolyamtól, illetve a hat‑évfolyamos gimnáziumi oktatás esetén a 3. évfolyamtól kezdődően az általános műveltséget megalapozó és az érettségire felkészítő pedagógiai szakaszon tanulók után veheti igénybe a közoktatási törvényben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.
Ez a hozzájárulás jár a közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján utoljára az 1997/98. tanévben indított szakközépiskolai kifutó évfolyamokon tanulók után az érettségi vizsga letételéig.
E hozzájárulás kétszerese jár a kiegészítő szabályok 2. b) pontja figyelembevételével, ha a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel az 5., 7., 9. évfolyamtól kezdődően - központi program szerinti - párhuzamos oktatásban.
c) Szakiskolai oktatás
Előirányzat: 7 475,0 millió forint
Fajlagos összeg: 115 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában - a közoktatási törvényben meghatározott kivételekkel - a 9.-10. évfolyamon tanulók után veheti igénybe az általános műveltséget megalapozó, alapműveltségi vizsgára felkészítő oktatási szakaszon a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerint, a kötelező tanórai, nem kötelező tanórai, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben történő neveléshez, oktatáshoz.
E hozzájárulás kétszerese jár a kiegészítő szabályok 2. b) pontja figyelembevételével, ha a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel az 5., 7., 9. évfolyamtól kezdődően - központi program szerinti - párhuzamos oktatásban.
20. Iskolai szakképzés
a) Szakmai-elméleti oktatás
Előirányzat: 12 600,0 millió forint
Fajlagos összeg: 105 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában szervezett szakképzési évfolyamokon tanulók szakmai elméleti képzése után veheti igénybe a közoktatási és szakképzési törvényekben meghatározott követelményeknek megfelelően az első és/vagy második szakképesítés megszerzését biztosító oktatáshoz.
Ez a hozzájárulás jár a közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján utoljára az 1997/98. tanévben indított, a 10. évfolyamot követő szakmunkásképző évfolyamokon a elméleti oktatás után is.
b) Szakmai gyakorlati képzés
Előirányzat: 4920,0 millió forint
Fajlagos összeg: 60 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában szervezett szakképzési évfolyamokon tanulók iskolai szakmai gyakorlati képzése után veheti igénybe a közoktatási és szakképzési törvényekben meghatározott követelményeknek megfelelően az első és/vagy második szakképesítés megszerzését biztosító iskolai rendszerű oktatáshoz.
Ez a hozzájárulás jár a közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján utoljára az 1997/98. tanévben indított, a 10. évfolyamot követő szakmunkásképző évfolyamokon a szakmai-gyakorlati oktatás után is.
A hozzájárulás feltétele az is, hogy a gyakorlati oktatást a 2/1997. (I. 22.) MüM. rendelet 13. §-a szerint gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben biztosítsák.
21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás
a) Gyógypedagógiai ellátás
Előirányzat: 11 000,0 millió forint
Fajlagos összeg: 220 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevő gyermek, tanuló után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagy az ellátás jellege szerint külön csoportban, osztályban biztosítják a nevelést, oktatást.
A teljes hozzájárulás igényelhető azon fogyatékos tanuló után, aki tanulmányi kötelezettségét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, illetve aki a közoktatási törvény szabályainak megfelelően második, vagy további szakképesítés megszerzésében vesz részt.
Ez a hozzájárulás jár a közoktatási törvény 27 § (10) bekezdése szerinti speciális és készségfejlesztő szakiskolai és (12) bekezdése szerinti előkészítő szakiskolai képzésben részesülő tanulók után is.
E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatív hozzájárulások közül csak a 20. b), és a 24. b) -24. j). pontokban meghatározott hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételek megléte esetén.
b) Korai fejlesztés, gondozás
Előirányzat: 253,0 millió forint
Fajlagos összeg: 115 000 forint/fő
A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi – otthoni, vagy intézeti, illetve nem közoktatási intézményi ellátás keretében korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után veheti igénybe a helyi önkormányzat, ha a feladat ellátásáról a közoktatási törvényben foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik.
A hozzájárulás a bölcsődében, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában korai fejlesztésben részesülő gyermek után is igényelhető abban az esetben, ha az intézmény az ellátott részére a közoktatási törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást biztosítja.
c) Fejlesztő felkészítés
Előirányzat: 542,5 millió forint
Fajlagos összeg: 155 000 forint/fő
A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi – otthoni, vagy intézeti ellátás keretében fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) résztvevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a helyi önkormányzat, ha a feladat ellátásáról a közoktatási törvényben foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik.
A fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, valamint a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok nappali intézetében ellátott után is igényelhető a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére a közoktatási törvényben meghatározott habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást biztosítja.
22. Alapfokú művészetoktatás
a) Zeneművészeti ágon
Előirányzat: 5 115,0 millió forint
Fajlagos összeg: 55 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti ágán egyéni foglalkozás keretében történő hangszeres oktatásban részesülő tanulók után veheti igénybe.
b) Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágon
Előirányzat: 765,0 millió forint
Fajlagos összeg: 45 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény képző - és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán tanulók után veheti igénybe. Ez a hozzájárulás jár a csoportos főtanszakos zeneoktatásban részesülők után is.
23. Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás
a) Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás
Előirányzat: 12 967,5 millió forint
Fajlagos összeg: 195 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban biztosított kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülő gyermek, tanuló után veheti igénybe abban az esetben, ha az ellátott gyermek iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson, továbbá az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: oktatási törvény), vagy a közoktatási törvény szerint szervezett iskolai rendszerű oktatásban vesz részt.
A közoktatási törvény szerint gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevők kollégiumi ellátásához nem ez, hanem a b) bekezdés szerinti hozzájárulás igényelhető.
b) Fogyatékos tanulók diákotthoni ellátása
Előirányzat: 1 750,0 millió forint
Fajlagos összeg: 250 000 forint/fő
A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott fogyatékosokat nevelő és nem fogyatékosok részére létesített diákotthonban, kollégiumban elhelyezett, bentlakásos ellátásban, gondozásban részesülő gyermekek, tanulók után veheti igénybe.
Az ide tartozó intézményekben az intézményi keretek között oktatott tanulók után az alapító okiratban meghatározott feladatokhoz kapcsolódó közoktatási célú normatív hozzájárulások igényelhetők.
A gyámhatósági határozattal állami, vagy intézeti nevelésbe vett gyermek, tanuló után ez a hozzájárulás nem igényelhető. Ha a gyermekvédelmi szakellátást nem a diákotthoni, kollégiumi ellátást is biztosító önkormányzat nyújtja, akkor az illetékes területi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatnak legalább e normatív hozzájárulásnak megfelelő összeget meg kell térítenie az elhelyezettek után, az ott meghatározott feltételek megléte esetén.
24. Kiegészítő hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz
a) Felzárkóztató oktatás
Előirányzat: 592,8 millió forint
Fajlagos összeg: 26 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, továbbá az általános iskolában az 1. - 10. évfolyamokon nevelésben, nappali rendszerű oktatásban résztvevő gyermek, tanuló után, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt terápiás gondozásba vette, továbbá a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján kis létszámú - legfeljebb 15 fős csoportokban - óvodai foglalkozásokat, tanórai foglalkozásokat szerveznek.
Ez a hozzájárulás jár a szakiskolában a közoktatási törvény (1996. évben megállapított 27. § (7) bekezdése) szerinti felzárkóztató oktatásban résztvevők után is. A közoktatási törvény 27. § (10) bekezdése szerinti speciális és készségfejlesztő szakiskolai és (12) bekezdése szerinti előkészítő szakiskolai képzéshez nem ez, hanem a 21. pont a) bekezdése szerinti hozzájárulás jár.
b) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátásának támogatása
Előirányzat: 1232,0 millió forint
Fajlagos összeg: 14 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a tartózkodási helyükön, illetve ennek hiányában nem a lakóhelyükön óvodába, általános iskolába, nyolc‑évfolyamos gimnázium első négy évfolyamára, hat‑évfolyamos gimnázium első két évfolyamára járó nappali rendszerű oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók ellátásához veheti igénybe. Ez a hozzájárulás nem igényelhető a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe.
c) Intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók ellátása
Előirányzat: 2120,0 millió forint
Fajlagos összeg: 20 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, az óvodába, általános iskolába járó nappali rendszerű oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók után, ha a közoktatási törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai ellátását - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint létrehozott - társulás keretében oldja meg. A megállapodás törvényességét a Közigazgatási Hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, melynek tartalmaznia kell, hogy a társulási megállapodást megküldték a Közigazgatási Hivatalnak és a megállapodás törvényes. A hozzájárulás igénylésének további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása.
Ez a hozzájárulás igényelhető a nyolc‑évfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, illetve a hat‑évfolyamos gimnázium első két évfolyamán nappali rendszerben oktatott tanulók után is, ha a gimnáziumi oktatást az ebben a pontban előírt feltételeknek megfelelő társulás keretében oldják meg.
A hozzájárulás nem igényelhető a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után, valamint azon tanulók után, akik nem a társulási megállapodás alapján veszik igénybe a nevelést, oktatást a társulás keretei között működő intézményben.
d) 1100 főnél kisebb lakosságszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása
Előirányzat: 3021,7 millió forint
Fajlagos összeg: 46 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában nevelésben, ellátásban, 1. - 4. évfolyamos általános iskolában nappali rendszerű oktatásban résztvevő gyermekek, tanulók után, amely 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1999. január 1-jén nem érte el az 1100 főt. A 4. évfolyamnál magasabb évfolyamot működtető iskolában az 1-4. évfolyamra járó tanulók után csak abban az esetben igényelhető a hozzájárulás 2000. január 1-től, ha a magasabb évfolyamokon legkésőbb 2000. szeptember 1-jétől az oktatást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény szerint létrehozott társulás keretében működteti.
A hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akik számára kisebbségi tanítási nyelvű-, kétnyelvű- és nyelvoktató nemzeti kisebbségi nevelés-oktatás folyik az általa fenntartott közoktatási intézményben.
e) 3000 főnél kisebb lakosságszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása
Előirányzat: 6753,6 millió forint
Fajlagos összeg: 24 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában nevelésben ellátásban, általános iskolában, nyolc‑évfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, illetve hat‑évfolyamos gimnázium első két évfolyamán nappali rendszerű oktatásban résztvevők után, amely 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1999. január 1-jén elérte az 1100 főt, de nem haladta meg a 2999 főt.
Szintén ezt a hozzájárulást igényelheti az a települési önkormányzat az általa fenntartott általános iskola 5-8. évfolyamán, nyolc‑évfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, hat‑évfolyamos gimnázium első két évfolyamán nappali rendszerű oktatásban résztvevők után, amely 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1999. január 1-jén nem érte el az 1100 főt. Ugyancsak ez a hozzájárulás illeti meg az 1100 fő alatti lakosságszámú települési önkormányzatot az általa fenntartott általános iskola 1-4. évfolyamán oktatott azon tanulók száma alapján, akik után a d) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető.
A hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akik számára kisebbségi tanítási nyelvű-, kétnyelvű- és nyelvoktató nemzeti kisebbségi nevelés-oktatás folyik az általa fenntartott közoktatási intézményben.
f) A 3000 és 3500 fő közötti lakosságszámú településen óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátása
Előirányzat: 518,4 millió forint
Fajlagos összeg: 12 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást az a települési önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott óvodában általános iskolában, nyolc‑évfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, illetve hat‑évfolyamos gimnázium első két évfolyamán ellátásban, nappali rendszerű oktatásban résztvevők után, amely 1999. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett, és illetékességi területén a lakosságszám 1999. január 1-jén 2999 főnél több volt, de a 3500 főt nem haladta meg.
A hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akik számára kisebbségi tanítási nyelvű-, kétnyelvű- és nyelvoktató nemzeti kisebbségi nevelés-oktatás folyik az általa fenntartott közoktatási intézményben.
g) Óvodában, iskolában szervezett intézményi étkeztetés
Előirányzat: 18 000,0 millió forint
Fajlagos összeg: 20 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában szervezett intézményi étkeztetésben részt vevő, - iskolai oktatás esetén csak a nappali rendszerű oktatásban részesülő - gyermekek, tanulók után veheti igénybe a kiegészítő szabályok 2. i) pontja szerint. Ugyanazon gyermek, tanuló - párhuzamos oktatás, vagy vendégtanulói jogviszony esetén - csak egy intézménynél vehető figyelembe.
Ez a hozzájárulás szolgál a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § (5) bekezdésében meghatározott gyermekétkeztetés keretében biztosítandó normatív kedvezmények igénybe vételéhez is.
Nem igényelhető hozzájárulás az iskolában az oktatásért térítési díjat, vagy tandíjat fizető tanulók után.
h) Általános iskolai napközis foglalkozás
Előirányzat: 4980,0 millió forint
Fajlagos összeg: 15 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, nyolc‑évfolyamos gimnázium első négy évfolyamán, illetve a hat‑évfolyamos gimnázium első két évfolyamán napközis foglalkozáson résztvevő tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 2. j) pontja szerint.
i) Kisebbségi nyelven, vagy két - kisebbségi és magyar - tanítási nyelven történő oktatás az iskolában, valamint nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatás
Előirányzat: 820,0 millió forint
Fajlagos összeg: 41 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában a Kiegészítő szabályok 2. u) pontja alapján szervezett kisebbségi nyelven, vagy két - kisebbségi és magyar - tanítási nyelven történő oktatásban, valamint a Kiegészítő szabályok 2. t) pontja alapján szervezett nem kisebbségi két tanítási nyelvű nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók után.
A nemzeti kisebbségek iskolai nevelése és oktatása esetében az igénylés további feltétele, hogy az 1-2. évfolyamon 2000. szeptember 1-jétől, a 3. évfolyamon - helyi döntés alapján a 7-8. évfolyamon, 2000. szeptember 1-jétől a 9. évfolyamon - a nemzeti kisebbség iskolai oktatásának irányelve szerint készült helyi tanterv alkalmazásával, a nemzetiségi oktatás további évfolyamain nemzetiségi tanterv alapján szervezzék az oktatást.
j) Nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek kisebbségi program szerinti nevelése az óvodában, továbbá cigány kisebbségi-, és nyelvoktató kisebbségi nevelés, oktatás az iskolában
Előirányzat: 3850,0 millió forint
Fajlagos összeg: 27 500 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat, ha a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását az 1-2. évfolyamon, 2000. szeptember 1-jétől a 3. évfolyamon - helyi döntés alapján a 7‑8. évfolyamon, 2000. szeptember 1-jétől a 9. évfolyamon - a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, illetve iskolai oktatásának irányelve szerint készült nevelési terv, helyi tanterv alkalmazásával szervezik meg, illetve az iskolai oktatás többi évfolyamain a nemzetiségi tantervek szerint oktatnak. A cigány kisebbségi oktatás esetén további feltétel, hogy a többi évfolyamon az irányelv előírásainak megfelelően biztosítsák az oktatást, legalább heti hat órában tanórai és tanórán kívüli oktatás keretében.
A kiegészítő hozzájárulás csak abban az esetben igényelhető, ha a képzést a Kiegészítő szabályok 2. u) pontja alapján szervezik.
k) Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató oktatása
Előirányzat: 3000,0 millió forint
Fajlagos összeg: 15 000 forint/fő
A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskola 1‑10. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban résztvevő, a család gondozásában lévő hátrányos helyzetű tanulók után igényelheti. A hátrányos helyzetet az iskolaigazgató javaslata alapján a jegyző állapítja meg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. §-a alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, illetve ugyanezen törvény 138. § (2) bekezdése alapján védelembe vett gyermekekről készült nyilvántartások 1999. augusztus 31-i állapota és a 2000. augusztus 31-re becsült létszáma figyelembe vételével. Az iskolaigazgató javaslatában az iskola tanulólétszámának 5 %-ánál nem lehet magasabb azok aránya, akik nem szerepelnek a gyermekvédelmi törvény alapján készült nyilvántartásokban.
A kiegészítő hozzájárulást a tanulást közvetlenül segítő tantárgyi foglalkozások, tantárgyi korrepetáló, személyiségfejlesztő és tehetséggondozó programok megvalósítása esetén lehet igényelni, ha a programokat külön terv alapján, tanulónként legalább heti öt órában, maximum 15 fős csoportokban szervezik meg. A hozzájárulás az e programokban résztvevő gyermekek után igényelhető az egyes intézményekben nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók létszámának legfeljebb 30 %-áig.
Nem
igényelhető a hozzájárulás abban
az esetben, ha a tanuló a 3. számú melléklet 24. pont j) bekezdése alapján
cigány kisebbségi oktatás keretében vesz részt felzárkóztató tehetséggondozó
oktatásban, nevelésben, továbbá, ha a 21. pont alapján különleges gondozás keretében
nyújtott ellátásban részesül.
Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok
Előirányzat: 7583,7 millió forint
Fajlagos összeg: 731 forint/fő
A hozzájárulás az 1999. január 1-jei lakosságszám alapján illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.
26. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok
Előirányzat: 3735,3 millió forint
a) Összege: 61 000 000 forint egységesen
b) Fajlagos összeg: 242 forint/fő a megye/főváros 1999. január 1-jei lakosságszáma alapján illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot.
A hozzájárulás a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatok ellátásához kapcsolódik.
Kiegészítő szabályok
1. A normatív hozzájárulások, illetve részesedések forrásai:
– a 18-23. jogcímek esetén 100 %-ban állami támogatás,
– a 24. jogcím esetén 70 %-ban állami támogatás, 30 %-ban átengedett személyi jövedelemadó,
– a 2. jogcím esetén 32,35 %-ban állami támogatás, 67,65 %-ban átengedett személyi jövedelemadó,
– a 3., 7., 11-17. jogcím esetén 30 %-ban állami támogatás, 70 %-ban átengedett személyi jövedelemadó,
– az 1., 4-6., valamint a 8-10., 25-26. jogcímek esetén 100 %-ban átengedett személyi jövedelemadó.
2. Közoktatási célú normatív hozzájárulásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:
a) A közoktatási törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatási törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire egyidejűleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót, utoljára az 1997/98. tanévben indított (kifutó) évfolyamokon.
b) Párhuzamosan szervezik a művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatást, ha a tanuló ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit a közoktatási törvény 27.§ (7), illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint.
c) Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés, ha a tanuló kizárólag a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el.
d) A szakképzésben részt vevő tanulók után - a fogyatékos gyermekek kivételével - csak akkor igényelhető normatív hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatási törvény rendelkezései szerint az első, illetve először az 1999/2000. tanévtől a második, fogyatékos tanulók esetén a további szakképesítés megszerzésére készül fel.
e) A közoktatási célú alap-hozzájárulások összege tartalmazza az óvodaszék és az óvodai szülői szervezetek, az iskolaszék és az iskolai szülői szervezetek, a diákönkormányzatok, valamint az iskolai sportkör működtetésének fedezetét.
f) A közoktatási célú normatív hozzájárulások megállapítása – a g), h), i), j) bekezdések figyelembe vételével - a tervezésnél az önkormányzatok által közölt tényleges, illetve becsült tanévnyitó létszámokból központilag kiszámított mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás is a költségvetési éven belüli tanévváltás időpontjához, augusztus 31-hez igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként a g) pont szerinti összesített átlaga alapján történik. Amennyiben a szakképzés tört tanéves rendszerben történik, az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás elszámolása az egyes félévekben oktatott létszám - félévváltások időpontjához igazodóan - 1/12, 7/12, illetve 4/12-ed részének átlaga alapján történik.
g) A közoktatási célú normatív hozzájárulásokkal az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra, vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül.
h) Intézményfenntartó társulások támogatása jogcímen hozzájárulás - a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett - az után a gyermek, tanuló után igényelhető, aki a társult önkormányzatok önkormányzati törvényben kötelezően előírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai nevelésben, általános iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beíratott városi tanulók után e kiegészítő hozzájárulás nem jár. A település közigazgatási státusza vonatkozásában az 1999. augusztus 31-ei állapot az irányadó. Intézményfenntartó társulás esetén abban az esetben vehető igénybe a 24. d), e), vagy f) pont szerinti hozzájárulás, ha a közös intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem éri el az 1100, a 3000, illetve nem haladja meg 3500 főt.
i) A gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez az étkeztetést igénybe vevők 2000. évi összes létszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, iskolai) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás. Az elszámolásnál az étkezésben résztvevők naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 240 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal.
j) A napközis foglalkozás szervezéséhez a napközis foglalkozásokon részt vett tanulók 2000. évi átlagos létszáma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot 185 nappal kell elosztani.
k) Az f) pont szerinti központi számításokban a közoktatási törvény 1. számú melléklet Második része az irányadó, amely meghatározza, hogy a normatív hozzájárulás megállapítása során milyen módon kell számításba venni az iskolai oktatásban résztvevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót, a felnőttoktatásban résztvevőket, a térítési díjat fizetőket, az alapfokú művészetoktatásban részesülőket stb. A számításoknál jogcímenként előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat kell alkalmazni. A kiegészítő hozzájárulásokra való jogosultság meghatározásához is e bekezdés előírásai az irányadók.
l) Az alapfokú művészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részvevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha a 22. pont a) és b) jogcím szerinti képzést együttesen veszi igénybe, vagy ha több tanszakra jár.
m) A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámát a felnőttoktatásban a levelező munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni.
n) A 24. pont szerinti hozzájárulásoknál az egy-egy jogcímhez kapcsolódó igénylés az óvodai nevelés esetén a 18. pont szerinti, iskolai oktatás, illetve gyógypedagógiai ellátás esetén a nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámát nem haladhatja meg.
o) A nem magyar állampolgárok a közoktatási törvény 110. §-ának feltételei szerint vehetők számításba a létszámok tervezésénél.
p) A közoktatási célú normatív hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.
r) A közoktatási célú normatív hozzájárulások nem vehetők igénybe az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után, amelyek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység nem szerepel, beleértve a kiegészítő hozzájárulás igénybevételére jogosító tevékenységeket is.
s) A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő ellátottak után a bölcsődei, óvodai, kollégiumi, externátusi elhelyezéshez, az intézményi étkeztetéshez, valamint a napközis foglalkozáshoz a hozzájárulásokat az ezen ellátásokat nyújtó önkormányzat igényelheti.
t) A 24. pont i) bekezdésében a nem kisebbségi két tanítási nyelvű oktatást szolgáló támogatást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési, oktatási intézményben a Művelődési Minisztérium 29.207/1987. (M.K. 22.) számú engedélyében foglaltaknak megfelelően, vagy a két tanítás nyelvű iskolai oktatás irányelvének kihirdetéséről szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet szerint szervezett nem kisebbségi két tanítási nyelvű általános és középiskolai oktatáshoz veheti igénybe.
u) A 24. pont d), e), f), i) és j) bekezdéseiben a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz meghatározott kiegészítő hozzájárulások igénylésének együttes feltételei a következők:
- A nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és
- a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelését és oktatását, legalább nyolc, ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének igénye alapján szervezik meg az oktatást,
- a hozzájárulás igénybevételéhez - legalább - a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott heti foglalkoztatási óraszám biztosítása és dokumentálása szükséges,
- amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, ahol nem működik helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, a támogatás további feltétele az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozata, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el,
- a d)., e)., f). pont alatt felsorolt kiegészítő támogatás gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vehető igénybe.
3. Ha a tanuló a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.
4. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén - a 3. számú melléklet 11. pont b) és c) jogcímek kivételével - az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.
5. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 2000. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az átvevő által a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív hozzájárulás.
6. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők ‑kórházi ápolás, szabadság ‑ is beszámítanak a gondozási napokba.
7. A lakosságszámra vonatkozó adatok a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A lakosságszám megállapításához az 1999. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni.
4. számú melléklet az 1999. évi . törvényhez
I. A helyi
önkormányzatokat normatívan megillető
személyi jövedelemadó jogcímei és összegei
1. A települési önkormányzatok jövedelem differenciálódásának mérséklése
Előirányzat: 44 139,1 millió forint
1.1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a 21. § (2) bekezdés szerint a képződés helyén maradó személyi jövedelemadó-bevétel és a 1.2. pont szerinti iparűzési adóerő-képesség - az 1998. január 1-jei lakosságszámra - együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 1.3. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül.
Ha az egy főre jutó összeg nagyobb a 1.3. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg a 1.4. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül.
Az önkormányzat közigazgatási státuszát az 1999. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni.
Az ezen időpontig szétvált önkormányzatoknál a számítás alapjául szolgáló bevételeket az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani. Ennek hiányában a bevételeket az 1999. évi költségvetésükben tervezetteknek megfelelően kell számításba venni. Mindkettő hiányában a bevételek megosztása az 1999. augusztus 31-i lakosságszám arányában történik.
1.2. E törvény szempontjából a helyi önkormányzat 2000. évi iparűzési adóerő-képességét az alábbiak szerint kell meghatározni:
1.2.1. Számított adóerő-képesség kiszámítása
Ae=(Ta x 1,25+L x Ea)x 0,012
ahol
|
Ae = |
számított iparűzési adóerő-képesség |
||
|
Ta = |
az 1998. évi társasági adóbevallásokból az APEH által telephelyenként kimutatott és településre számított - az anyagköltséggel csökkentett - iparűzési adóalap |
||
|
L = |
a település 1998. január 1-jei lakosságszáma |
||
|
Ea = |
az SZJA törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók által bevallott iparűzési adóalap település népessége szerint képzett csoportonkénti jellemző középértéke |
||
|
|
|
- 2000 főig |
13 500 forint/fő |
|
|
2000 |
-10 000 főig |
33 750 forint/fő |
|
|
10 000 |
fő felett |
54 000 forint/fő |
1.2.2. Az 1.1. pontban figyelembe veendő iparűzési adóerő-képesség:
1.2.2.1. nem lehet kevesebb az egyes önkormányzatok 1998. évi korrigált iparűzési adóbevétel 25 %-kal növelt - ezáltal 2000-re valorizált- összegének –60 %-ánál, illetve nem lehet több annak 110 %-ánál.
Az 1998. évi korrigált iparűzési adóbevétel alatt az önkormányzat 1998. évi adóbeszedési számláján ténylegesen befolyt iparűzési adóbevételnek (a továbbiakban: 1998. évi iparűzési adóbevétel), az APEH által településekre kimutatott anyaghányad 67 %-ával csökkentett és a törvényi kulcsváltozással (2/1,4) növelt összegét kell érteni. Ha a településre nincs APEH által kimutatott adóalap, akkor a korrigált iparűzési adóbevétel megegyezik az 1998. évi iparűzési adóbevétellel.
A 2000-re előzőek szerint számított korrigált iparűzési adóbevételt a helyi önkormányzat a 17.§ (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során pontosíthatja. Abban az esetben, ha a ténylegesen befolyt iparűzési adó - beleértve a hátralék növekedés összegét is- meghaladja az önkormányzat által pontosítottat, ennek az 1.1., 1.3. és 1.4. pont szerint számított kiegészítésre, illetve levonásra gyakorolt hatásával az önkormányzatnak az Áht. 64. § (1) bekezdésében foglaltak keretében év végén el kell számolnia.
A jogtalanul igénybe vett összeget a költségvetési évben érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelve kell a központi költségvetés részére visszafizetni. Ha a helyi önkormányzat visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségének külön jogszabály szerinti határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. A határidőt követő 90. napon a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és az Áht. 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
1.2.2.2. megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 1.2.2.1. szerinti adóerőképességének átlagával, ha az adott önkormányzatnak nem volt 1998. évi iparűzési adóbevétele, és a számított iparűzési adóerőképessége ennél az átlagnál magasabb.
1.2.2.3 azonos a településkategórián belül az 1.2.2.1. és az 1.2.2.2. szerint legalacsonyabb adóerőképességű önkormányzatok egytizedének átlagos adóerőképessége felével, ha az adott önkormányzat 1.2.2.1. és 1.2.2.2. szerinti adóerőképessége ennél alacsonyabb lenne.
1.3. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél figyelembe veendő értékhatár:
|
a)- község |
11 000 Forint/fő |
|
b)- város |
14 000 Forint/fő |
|
c)- megyei jogú város |
15 500 Forint/fő |
|
d)- főváros (kerületekkel együtt) |
20 000 Forint/fő |
Az a) és b) pontban szereplő nem kötelező térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár nő a 2.c) pont szerinti fajlagos összeg és a 3. számú melléklet 13a.,15.,16.,19 b-c.,20-23.pontok szerinti ellátottak/férőhely együttes száma szorzatának a település 1998. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével.
1.4. A 1.3. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása
|
|
|
|
A központi |
||
|
|
|
|
|
|
4. oszlop |
|
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
|
|
100-130 |
|
0 |
|
- |
|
|
130-170 |
|
25 |
|
- |
|
|
170-230 |
|
45 |
|
- |
|
|
230-300 |
|
75 |
|
- |
|
|
300 felett |
|
90 |
|
- |
|
|
Levonandó összesen: |
- |
- |
|
|
A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot a kötelezően ellátandó feladatai után a 3. számú melléklet 1.,2., 4-11., 14., 17.,18., 19. a), 21. a), 24-26. pontjai alapján megillető normatív állami hozzájárulás és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó.
E normatív hozzájárulások év végi elszámolásának hatását az Áht. 64. § (1) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe kell venni.
2. Megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése
Előirányzat:11 747 millió forint
Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:
a) egységesen 257 millió forint,
b) a megye 1999. január 1-jei lakosságszáma után 556 forint/fő,
c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 14 905. forint/ellátott.
A c) pontban az ellátottak számbavételénél a e törvény 3. számú mellékletének 12-14., 16, 17 számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 15.számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 18-23. számú jogcímekhez kapcsolódóan tervezett ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni.
1. A Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett, a központi költségvetés bevételével csökkentett e törvény 25. §-a szerinti illetékbevétel.
2. A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve e törvény 25. §-a szerinti bevételi részesedéssel, továbbá a 4., illetve 5. pontban foglalt költségként visszatartott összeggel.
3. A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a központi költségvetés e törvény 25. §-a szerinti bevételi részesedésével és a 2. pont szerinti, megyei jogú várost megillető összeggel, továbbá a megyei önkormányzatnál - az illetékhivatal működésével összefüggően - felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel
a) 30 %-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,
b) 70 %-ának fele egyenlő összegben - egytizenkilenced részenként -, fele a megye 1999. január 1-jei lakosság száma arányában - a Kincstár országos összesítését követően - a megyei önkormányzatokat
illeti meg.
4. A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2000. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedett bevétellel kapcsolatos költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.
5. A 4. pont szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a felmerült költségek fedezetére visszatarthatja a megyei jogú város illetékességébe tartozó ügyekből befolyt, központi költségvetést megillető összeggel csökkentett bevétel, valamint az illetékhivatal által beszedett összes, központi költségvetést megillető bevétellel csökkentett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.
6. Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves költség egytizenkettede tartható vissza havonta, amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.
5. számú melléklet az 1999. évi .... törvényhez
|
|
|
|
|
millió forintban |
|||||
|
|
Sor- |
Cél |
Igénybevétel feltételei |
Előirányzat |
|||||
|
|
1. |
Lakossági közműfejlesztés támogatása |
A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999. (V. 21.) Korm rendelet alapján igényelhető. |
1500,0 |
|||||
|
|
|
|
|
|
|||||
|
|
2. |
Pincerendszerek és természetes partfalak |
a) Pincerendszerek esetén: |
1000,0 |
|||||
|
|
|
veszély-elhárítási |
Igényelheti azon - veszélyeztetett közterülettel rendelkező - település önkormányzata, amely a település szakszerűen kidolgozott komplex veszélyelhárítási programját és ezen belül annak 2000-re vonatkozó munkatervét a Belügyminisztériumhoz benyújtotta. |
|
|||||
|
|
|
|
A támogatásban részesülő veszély-elhárítási programokról (pincékről és kapcsolódó létesítményekről), valamint a támogatásnak a település vállalt önrésze-sedését is figyelembe vevő mértékéről - a sürgősség és a védendő közvagyon mérlegelésével - a belügyminiszter által vezetett tárcaközi bizottság dönt. |
|
|||||
|
|
|
|
Az ilyen célokra engedélyezhető összes támogatás összege maximálisan 500 millió forint. |
|
|||||
|
|
|
|
b) |
Természetes partfalak esetén: |
|
||||
|
|
|
|
Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a természetes partfalak mozgása a települést különösen veszélyezteti, és amely önkormányzat a belügy-miniszternek az érintett társminiszterekkel egyetértésben megjelentetett részletes támogatási feltételei szerint - az abban közölt határidőig - támogatási igényét benyújtja. |
|
|||||
|
|
|
|
A támogatás összegéről a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt. |
|
|||||
|
|
|
|
Az e célra engedélyezhető összes támogatás maximálisan 500 millió forint. |
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|||||
|
|
3. |
Lakossági víz- és |
Az előirányzat azoknak a településeknek a támogatására szolgál, amelyeken az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvíz-szolgáltatás, valamint a más vízközműtől vásárolt (átvett) lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak. Az igénybejelentés részletes rendjéről a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter - az érintett társminiszterekkel egyetértésben – tájékoztatót jelentet meg. Az igényekről a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által vezetett tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság - a rendelkezésére álló előirányzat keretei között - az érintett körben figyelembe veszi az igénybejelentést megelőző egy éves időszak lakossági fogyasztása mennyiségét, az ebben várható változásokat, a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításait, valamint azt, hogy az érintett önkormányzatok - az említett tájékoztatóban részletezett módon a szolgáltatóval egyeztetett – igénybejelentései képviselő-testületi határozatokkal alátámasztottak-e. Több települést ellátó szolgáltató esetén, vagy regionális érdekek érvényesítésére a támogatás összegét a bizottság a támogatási küszöbérték feletti települések átlagos fajlagos ráfordításai alapján is megállapíthatja. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a jóváhagyott összeg az egy települést ellátó vízközmű esetén a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzathoz, több települést ellátó vízközmű esetén pedig az igénybejelentésben megjelölt önkormányzathoz kerüljön átutalásra. A jóváhagyott összeget az önkormányzat – dokumentálható és ellenőrizhető módon - kizárólag a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás ráfordításainak csökkentésére használhatja fel. |
4100,0 |
|||||
|
|
|
|
Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ráfordításaira is. |
|
|||||
|
|
4. |
Kompok, révek fenntartásának, |
Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat - kivételes esetben új eszköz beszerzését - a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltánylandó kistérségi foglalkoztatás-politikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet. |
200,0 |
|||||
|
|
|
|
Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés feltételeiről a tárcaközi bizottságot vezető közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az érintett társminiszterekkel egyeztetett tájékoztatót jelentet meg. |
|
|||||
|
|
5. |
Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása |
Támogatásban részesül - a Határőrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 1999. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján - minden határátkelőhelyet fenntartó települési önkormányzat. A támogatás átutalásáról a Belügy-minisztérium 2000. március 15-ig intézkedik. |
80,1 |
|||||
|
|
6. |
Lakáscélú adósságkezelési |
A szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló módosított 96/1998. (V. 13.) Korm. rendelet alapján a helyi önkormányzat központi költségvetési támogatásra jogosult, ha az e rendeletben, valamint az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint adósságkezelést folytat. Az önkormányzat az adósságkezelés során kifizetett összeg 55 %-át, a 219/1996. (II. 24.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt, a társadalmi- gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település önkormányzata a 80 %-át a központi költségvetéstől visszaigé-nyelheti e törvény 3. számú melléklete 10. pontja alapján az önkormányzatot megillető összeg 3 %-ának erejéig, de legalább 200 000 forintig. |
400,0 |
|||||
|
|
7. |
Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása |
Támogatásra jogosultak a helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a települési kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat). A támogatás éves összege 620 000 forint/ kisebbségi önkormányzat. A támogatást a kisebbségi önkormányzat működési kiadásaira használhatja fel. A támogatás átutalása két egyenlő részletben 2000. Február 15-ig, illetve 2000. július 31- ig történik. A támogatásnak az érintett önkormányzatok részére történő átutalásáról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal intézkedik a Belügyminisztérium útján a Kincstár felé. Időarányos támogatásra jogosult az a kisebbségi önkormányzat, amely az időközi választást követően év közben alakul meg. Ez esetben a kisebbségi önkormányzat a támogatásra a megalakulás napjától jogosult. A támogatásra való jogosultságát a kisebbségi önkormányzatnak be kell jelentenie a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalnak, valamint a Belügyminisztériumnak a megyei TÁKISZ-on keresztül. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a támogatás időarányos összegének folyósításáról. Nem illeti meg a támogatás időarányos része a kisebbségi önkormányzatot, ha évközben megszűnik (feloszlatták, feloszlott, valamint ha a képviselők száma a képviselő-testület működéséhez szükséges létszám alá csökken), a megszűnés napját követő naptól. A kisebbségi önkormányzatnak megszűné-sével egyidejűleg értesítenie kell a Belügyminisztériumot a megyei TÁKISZ-on keresztül az őt meg nem illető – időarányos - támogatás előirányzatról való lemondásáról, továbbá a Kincstárt az ennek megfelelő összeg egyidejű visszautalásáról. Ezzel egyidejűleg a kisebbségi önkormányzat - gazdálkodásának végrehajtó szerve útján - a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a megszűnését követő 30 napon belül az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával elszámol a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a további folyósítás megszüntetéséről. |
852,6 |
|||||
|
|
8. |
Gyermek- és ifjúsági feladatok |
A támogatási keret felhasználásáról az ifjúsági és sportminiszter által vezetett tárcaközi bizottság dönt. |
160,0 |
|||||
|
|
9. |
Kiegészítő támogatás nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához |
Igényelhetik azok a helyi önkormány-zatok, amelyek a nemzetiségi, etnikai nevelési-oktatási feladatokat ellátó óvoda és iskola fenntartását a bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltéte-leknek megfelelően biztosítni. A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében történik. A támogatás igénylésének, a folyósítás részletes rendjének szabályait, valamint az elszámolás feltételeit az oktatási miniszter - a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter véleményének kikérésével – 2000. március 31-ig határozza meg. |
300,0 |
|||||
|
|
10. |
Könyvtári és közművelődési |
Igényelhetik települési és megyei/fővá-rosi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állomány-gyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás részletes pályázati feltételeit, az igénylés és az elszámolás rendjét a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támo-gatásáról szóló 15/1998. (III. 31.) MKM rendelet határozza meg. |
568,0 |
|||||
|
|
11. |
Helyi önkormányzatok hivatásos |
Helyi önkormányzat fenntartásában, vagy közhasznú társasági formában működő hivatásos zenekarok és énekkarok kiadásaihoz a helyi önkormányzatok támogatást vehetnek igénybe. A helyi önkormányzatokat a támogatási keretből 250 millió forint működési kiadásokra, 100 millió forint az önkormányzati hozzájárulás arányában illeti meg. A támogatás igénybevételét a nemzeti kulturális örökség minisztere 2000. február 15-ig rendeletben szabályozza. |
350,0 |
|||||
|
|
|
|
|
|
|||||
|
|
12. |
Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel |
A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít a helyi önkor-mányzatoknak az Országos Egész-ségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése, szükségtelen foglalkoz-tatás megszüntetése folytán felszabaduló létszám miatti, 1999. szeptember 30. napját követően hozott döntéseikhez kapcsolódó kötelezettségei teljesítéséhez. További feltétel, hogy az önkormányzati színtű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés az álláshely megszüntetését is jelentse. Az öregségi nyugdíjkorhatárt két éven belül elérők esetében a kisebb összegű kötelezettségvállalással járó munka-viszony megszüntetési forma (felmentés vagy korengedményes nyugdíjazás) támogatható. |
4300,0 |
|||||
|
|
|
|
A támogatás folyósítása a nettó finanszí-rozás keretében történik. |
|
|||||
|
|
|
|
A pályázat feltételeit a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 2000. február 15-ig jelenteti meg. |
|
|||||
|
|
Központosított előirányzat összesen |
|
13 810,7 |
||||||
6. számú melléklet az 1999. évi . törvényhez
A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása
1. Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) helyi önkormányzatok támogatása
Előirányzat: 10 313,4 millió forint
A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 2000. évben esedékes kamatai teljesítésére.
Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadások számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium részletes módszertani útmutatót (továbbiakban útmutatót) készít, és arról - a területileg illetékes TÁKISZ-okon keresztül - a helyi önkormányzatokat 2000. március 10-ig tájékoztatja.
Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely
a) lakosságszáma 500 fő alatt van és körjegyzőséghez nem tartozik, kivéve ha az igénybejelentés időpontjáig döntött és megállapodást kötött legkésőbb 2001. január 1-től körjegyzőségben való részvételről. E feltétel alól a közigazgatási hivatal különösen méltányos esetekben adhat felmentést ;
b) polgármesteri hivatalon túl intézményt nem tart fenn, kivéve, ha részt vesz intézményfenntartó társulásban;
c) az egészségügyi, szociális, oktatási intézményeinek intézményenkénti kihasználtsága az 50 %-ot nem éri el, kivéve azt az 500 lakosságszám alatti helyi önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel;
d) az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte;
e) 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkezik intézményeit is ideértve, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg a g) pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat;
f) helyi adó bevezetéséről nem döntött, illetve ilyen bevételt nem tervez;
g) a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait. Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatására a települési önkormányzatnak a személyi jövedelemadóból való részesedése, a lakáshoz jutás és lakásfenntartás jogcímen a települési önkormányzatot megillető személyi jövedelemadó 50 %-a, a megyei önkormányzatok egységes és lakosságszám arányos személyi jövedelemadó részesedésének 10 %-a, továbbá a magánszemélyek kommunális adójának 100 %-a, a magánszemélyek által befizetett építményadó és telekadó 20 %-a, az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfa-tartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe.
A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelező önkormányzati feladatok - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott feladatok (a továbbiakban: OEP finanszírozási kör) nélküli - 1999. évi tényleges működési kiadásait az 2000. évi költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten - lehet figyelembe venni. Az OEP finanszírozási kör 1999. évi kiadása alatt a következő forrásokból teljesített kiadások értendők: egészségügyi működési célra OEP-től és egyéb szervektől átvett pénzeszköz, a gyógyító-megelőző feladatellátás saját működési bevétele, az ilyen célú előző évi maradvány-felhasználás.
A működési kiadás számításánál - az útmutatónak megfelelően - a személyi juttatások összegét a 2000. évi a költségvetési törvény alapján kialakításra került ágazati növekményt lehet figyelembe venni.
A forráshiány számításánál a helyi önkormányzat elvárható bevételeit - az OEP finanszírozási kör nélkül - az e törvényben meghatározott központi költségvetési kapcsolatokból származó működési célú forrásai és az intézményi működési bevételek, valamint az önkormányzatok sajátos működési bevételei, a működési célú átvett pénzeszközök, a működési célú kölcsönökből és értékpapírokból származó bevételek, továbbá a kötelezettség nélküli működési célú pénzmaradvány és a felhalmozási bevételből működésre fordított összeg képezi. Amennyiben az intézményi működési és önkormányzati sajátos működési bevételeknek az Útmutató szerint korrigált összege az előző évi teljesítéshez képest nem növekszik legalább a tárgyévre prognosztizált infláció mértékével, a különbözet csökkenti, valamint ha az önkormányzatok - előzőek szerint figyelembe vett - sajátos működési bevételein belül a tervezett iparűzési adó nem éri el a számított iparűzési adóerő-képességet, e különbözet csökkenti a számított forráshiányt.
Továbbá csökkenti a számított forráshiányt az az összeg, amellyel a tárgyévet megelőző évben a helyi önkormányzat felhalmozási kiadásai meghaladták a felhalmozási bevételeit.
A pénzmaradvány igazolt kötelezettségeken felüli összege csökkenti a számított forráshiányt. Az előző évi pénzmaradványok megállapítását és felhasználását ‑ képviselő-testületi (közgyűlési) jóváhagyással alátámasztva ‑ tételesen be kell mutatni.
A kiegészítő támogatás számított összegét csökkenti a 2000. évi normatív állami hozzájárulás, valamint az átengedett személyi jövedelemadó és az iparűzési adóerő-képesség együttes összegének 2 %-a.
Az előző években felvett működési hitel 2000. évi visszafizetési kötelezettsége a számított forráshiányt nem növeli.
Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó 1999. évi teljesített működési kiadásainak összege az 1998. évi teljesített működési kiadások (8,4 %-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó - az Útmutatóban meghatározott helyi kötelező feladatok reprezentálását eredményező korrekciókkal - tisztított átlagának 120 %-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el az 1998. évi teljesített működési kiadások (8,4 %-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, tisztított átlagának 90 %-át, akkor a forráshiány számított összege csökken, illetve nő. A számítást az OEP finanszírozási kör figyelembevétele nélkül kell elvégezni.
A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be 3 példányban. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja:
- 2000. április 20.
- 2000. szeptember 30.
Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (a 2000. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):
- az 1999. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1999. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, a 2000. évi költségvetésről, és a 2000. első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés, rendelet, illetőleg határozat,
- az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 2000. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,
- működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,
- a képviselő-testület nyilatkozata a)-f) pontokban foglaltak igazolására.
A Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium ütemezésének megfelelően a TÁKISZ-ok az igénybenyújtásra vonatkozó határidőket követően legkésőbb 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és a helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 2 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg.
A kérelmek döntés-előkészítése során - indokolt esetben - a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól, és - szükség esetén - helyszíni ellenőrzést végezhet. A támogatások odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 2000. július 15-ig, illetve 2000. november 30-ig bemutatja az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságának. Ezt követően a támogatások odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket - évenként két alkalommal - a Magyar Közlönyben teszik közzé. A támogatás átutalása - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan - az előleggel korrigálva - egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.
Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzat az őt 2000. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehet igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján, annak elfogadási időpontjához igazodóan 2000. február 5-ig, illetve 2000. március 5-ig - van lehetőség.
A jogosan igénybe vehető előleg összege:
- ha az előző évben is forráshiányos volt az önkormányzat nem lehet több, mint 1999. évben a részére folyósított forrás-kiegészítő támogatás összegének 60 %-a,
- ha az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban az önkormányzat nem haladhatja meg az elfogadott költségvetési rendeletében az általa meghatározott működési forráshiány 60 %-át.
Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első hét hónap során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik a kiegészítő támogatás terhére.
Amennyiben az első alkalommal megállapított kiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előleg különbözetet - az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell - a tartozás erejéig - elszámolni.
Az igénybe vett előlegről az önkormányzatok 2000. május 31-ig mondhatnak le írásban. A lemondást a Belügyminisztériumnak kell címezni, és az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg folyósításától a lemondás időpontjáig igénybe vett előleget a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten a nettó finanszírozás keretében kell - a tartozás erejéig - elszámolni.
Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzat a jóváhagyott támogatásról évvégén az útmutató szerint elszámol, és bemutatja az igénybejelentés alapjául szolgáló feltételrendszer teljesülését. A jogtalanul igénybe vett támogatást az Áht. 64. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti visszafizetési kötelezettség terheli.
2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára.
Előirányzat: 720 millió forint
a) Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg. A visszatérítendő kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat +1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követőévben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.
b) Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására.
A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10-14. §-ai rögzítik.
A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.
c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.
A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.
A pénzügyi gondnok díjának összege 2000-ben - az általános forgalmi adóval együtt - legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.
3. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása
Előirányzat: 500 millió forint
Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek működőképessége az előzőekben megfogalmazott feltételek mellett nem biztosítható a belügyminiszter különösen indokolt esetben visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő állami támogatást adhat. A támogatás elsősorban a likviditási helyzet átmeneti megoldására biztosítható.
A belügyminiszter a támogatás tételes felhasználásáról az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságát 2001. február 28-ig tájékoztatja.
Az e célú előirányzat évközben nem növelhető.
7. számú melléklet az 1999. évi ....... törvényhez
Helyi önkormányzatok színházi támogatása
A helyi önkormányzatok színházi támogatása 2000.évben összesen 5625,5 millió forint.
Ebből:
a) Épületműködtetési hozzájárulás 3165,5 millió forint
Költségvetési szervként, vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:
millió forint
|
Önkormányzatok |
Működtetési hozzájárulás |
|
Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház) |
80,7 |
|
Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) |
84,8 |
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat (Móricz Zsigmond Színház) |
83,8 |
|
Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne) |
29,6* |
|
Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház) |
97,0 |
|
Zala Megyei Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház) |
91,9 |
|
Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház) |
127,7 |
|
Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház) |
14,3 |
|
Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) |
168,6 |
|
Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház) |
102,2 |
|
Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Katona József Színház) |
90,9 |
|
Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) |
139,7 |
millió forint
|
Önkormányzatok |
Működtetési hozzájárulás |
|
Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház, Harmadik Színház) |
152,2 |
|
Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház) |
83,8 |
|
Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) |
161,4 |
|
Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Vörösmarty Színház) |
53,1 |
|
Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház) |
101,1 |
|
Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház) |
43,1 |
|
Budaörs Városi Önkormányzat (Budaörsi Játékszín) |
8,0 |
|
Budapest Főváros VIII. kerületi Önkormányzata (Bárka Színház) |
76,1 |
|
Budapest Fővárosi Önkormányzat (Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Új Színház, Vidám Színpad, Vígszínház) |
1 375,5 |
|
|
|
|
Összesen |
3 165,5
|
b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 989,4 millió forint*
A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színház- támogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 2000. január 31-éig rendeletben szabályozza.
c) Bábszínházak művészeti támogatás 129,0 millió forint
A helyi önkormányzatokat az önálló bábszínházak után művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletükben tervezett támogatási előirányzat arányában. Az igénybevétel rendjét a nemzeti kulturális örökség minisztere 2000. január 31-éig rendeletben szabályozza.
d) Színházak pályázati támogatása 341,6 millió forint**
E támogatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott - az a) pontban nem szereplő -, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő:
Szabadtéri színházak 142,0 millió forint
Nemzetiségi színházak 47,6 millió forint
Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek 152,0 millió forint
Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.
8. számú melléklet az 1999. évi ........ törvényhez
Normatív, kötött felhasználású támogatások
1. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés
Előirányzat : 2502,3 millió forint
Fajlagos összeg: 15 150 forint/fő
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a pedagógus szakvizsga és továbbképzés megszervezéséhez. Az igényjogosultság alapja a közoktatási törvény 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú intézményekben, pedagógus munkakörben, illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak 1999/2000. tanévi nyitó statisztika szerinti létszáma és a 2000/2001. tanévi nyitó állapotra becsült létszáma. A támogatás a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően használható fel.
Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján az e jogcímen 2000. január 1. és december 31. között jogszerűen elszámolt költségek figyelembe vételével történik. A tárgyévi támogatással történő elszámolást az ezzel összefüggő gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal és bizonylatokkal, valamint a szakvizsgáról, illetve továbbképzésről kibocsátott igazolással, tanúsítvánnyal, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani.
2. Pedagógusok szakkönyv-vásárlása
Előirányzat: 1856,3 millió forint
Fajlagos összeg: 11 250 forint/fő
A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a közoktatási törvény 19. § (3) bekezdése alapján, az általuk fenntartott - a törvény 20-21. §-ában és a 122. § (3) bekezdésében felsorolt típusú - intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus-munkakörben illetve a törvény 22. §-ában felsorolt intézményekben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak után. Az igényjogosultság részletes feltételeit a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet határozza meg. Az igényjogosultság alapja az 1999. december 31-én várható (becsült) pedagógus létszám, a fent hivatkozott rendelet jogosultságra vonatkozó előírásainak figyelembe vételével.
Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen 2000. január 1. és december 31. között jogszerűen elszámolt költségek figyelembe vételével, a kormányrendelet 7. §-a alapján - az 1999. december 31-én közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámának figyelembe vételével - történik.
3. Tanulók tankönyv-vásárlása
Előirányzat: 3066,1 millió forint
Fajlagos összeg: 2150 forint/fő
A támogatás a helyi önkormányzatokat a közoktatási törvény 118. § (5) bekezdéséhez kapcsolódóan a 2000/2001. évi tanévi nyitó állapotra becsült tanulói létszám alapján illeti meg. A támogatás központi számítási alapja a 3. számú melléklet 19. a)-d), 20. a) és 21. a) pontjai szerinti hozzájárulások igényléséhez szolgáltatott adatok számításánál figyelembe vett - az iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevők számának a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 2. f) pontja szerinti - adata. A támogatás felhasználása a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet alapján történik.
Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen 2000. január 1. és december 31. között jogszerűen elszámolt költségek, valamint a 2000/2001. tanévi nyitó közoktatási statisztikában szereplő, nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámának figyelembe vételével történik.
4. Körzeti, térségi feladatok
a) Fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenysége
Előirányzat: 4 480,0 millió forint
A támogatás a megyei (fővárosi) önkormányzatokat illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára az e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív hozzájárulási főösszeg arányában.
A támogatás 30 %-a a megyei fejlesztési tervvel összefüggő szakmai célokra, feladatokra, ezen belül különösen a kistérségi közoktatási társulások és a térségi feladatot ellátó közoktatási intézmények épületeinél a balesetveszély elhárítását szolgáló állagmegóvási munkák támogatására, a társult önkormányzatok területéről a tanköteleseket szállító iskolabusz vásárlására, az utazási feltételek javítására, továbbá a települések külterületén az 1-4. évfolyammal működő általános iskolák támogatására fordítható.
A támogatás 60 %-a kizárólag - a fejlesztési terv alapján - a közoktatási törvény 124. § (20) bekezdéséhez kapcsolódóan a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében szereplő eszközök, felszerelések beszerzésére és informatikai oktatás támogatására fordítható annak érdekében, hogy a hivatkozott rendelet 54. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesíthető legyen.
A támogatás 10 %-a kizárólag a közoktatási törvény 36. § (2)-(6) bekezdésében meghatározott pedagógiai szakmai szolgáltatásoknak a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet szerinti igénybevételének támogatására fordítható.
A közalapítványnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozóan, mindhárom cél vonatkozásában feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja.
A közalapítvány működtetését más (saját) forrásokból kell biztosítani, erre a célra a támogatás nem fordítható.
Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik a közalapítványnál e jogcímen 2000. január 1. és 2000. december 31. között e célokra, a támogatási céloknak megfelelő felhasználási arány szerint jogszerűen elszámolt költségek figyelembe vételével. A közalapítványnak a megyei (fővárosi) önkormányzat részére a támogatás felhasználását dokumentálni kell.
A kitűzött feladatok lebonyolításához (pályázati kiírás, kiértékelés, a támogatás kiutalása és egyéb szervezési feladatokra) a rendelkezésre álló összegek maximum 1 %-a használható fel.
b) Pedagógiai szakszolgálatok tevékenysége
Előirányzat: 750,0 millió forint
A támogatás a megyei önkormányzatokat és a fővárosi önkormányzatot illeti meg a megye (főváros) területén működő helyi önkormányzatok számára e törvény 3. számú mellékletében közoktatási célra biztosított normatív hozzájárulási főösszeg arányában a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szerinti feladataik ellátásához. A támogatás a hivatkozott rendelet előírásai szerinti szakmai tevékenységre fordítható. Az igénybevevő önkormányzatnak az éves támogatási összeg felhasználására vonatkozó feladat- és ehhez kapcsolódó pénzügyi tervet kell készítenie, amely az elszámolás alapja.
Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás keretében történik az ezen a jogcímen 2000. január 1. és 2000. december 31. között a feladat-terv alapján e célra jogszerűen elszámolt költségek figyelembe vételével.
Kiegészítő szabályok
1. Pénzellátási szabályok:
(9)
a) Az 1., és az 4. pont b) bekezdésében meghatározott támogatások folyósítása a 27. § (2) bekezdése szerint, a nettó finanszírozás keretei között történik.
b) A 2. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben, április 25-ig történik.
c) A 3. pontban meghatározott támogatás folyósítása egy összegben, augusztus 25‑ig történik.
(9) d) Az 4. a) pontban meghatározott támogatás folyósítása négy egyenlő részletben, január 25-ig, április 25-ig, július 25-ig, illetve október 25-ig történik.
(10)
(11) 2. Az évközi egyösszegű (2., 3. pont szerinti) támogatások folyósítását megelőzően az elszámolás követelményei szerint jogosulatlanná vált támogatásrészről a helyi önkormányzatnak le kell mondania.
3. A támogatásokkal való év végi elszámolásnál az 1.-3. pontok esetén az igénylés alapjául szolgáló mutatószámok tényleges alakulásával összefüggésben további igénylés nem szerepeltethető. Jogosulatlan igénybevételnek a 4. pont szerinti támogatás esetén az a támogatásrész minősül, amelynek rendeltetésszerű felhasználása nem alátámasztott.
(9)
II. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése
Előirányzat: 35 692,8 millió forint
A támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján járó, a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában részesülő személyek számára, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekes családok részére járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzatok által kifizetett összege 75 %-ának fedezetére szolgál. Igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek 75 %-a alapján, a hajléktalan személyek részére megállapított rendszeres szociális segély, az időskorúak járadékánál a bentlakásos szociális intézményekben ellátottak és a hajléktalan személyeknek kifizetett támogatások 100 %-a alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet tartalmazza.
Megilleti továbbá a támogatás az önkormányzatokat a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100 %-ára.
Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása
Előirányzat: 16 013,0 millió forint
A támogatás a hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez a következő normatívák alapján vehető igénybe.
1. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományának személyi juttatásaihoz:
a) a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz 1 867 126 forint/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI.26.) BM rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének "Létszám összesen" rovat adata szerint.
b) a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóság személyi juttatásaihoz 2 400 000 forint/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata "Létszám összesen" rovat adata szerint.
c) Illetménykiegészítéshez 26 000 forint/fő
A támogatást a fővárosi önkormányzat veheti igénybe az 1/a pontban meghatározotton túl az 1996. évi XLIII. törvény (továbbiakban Hszt.) 103. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet és a 20/1997. (III. 19.) BM rendelet alapján - a fővárosi tűzoltó-parancsnokság megyei illetékességű középirányító tevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai illetménykiegészítéséhez - a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma című mellékletének táblázata "Létszám összesen" rovatában - a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság részére - meghatározott létszám szerint.
2. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság dologi kiadásainak támogatása alábbi normatívákkal vehető igénybe:
a) a tűzoltólaktanyák üzemeltetéséhez 3 100 forint/m2
A támogatás a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatnak a tűzoltó laktanya telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatba vételi engedélyben szereplő fűtéssel és világítással ellátott tűzoltólaktanya nettó alapterülete, továbbá az ilyen célra igénybe vett - fűtéssel és világítással ellátott nettó alapterület - 1999. augusztus 31-ei állapot szerint jár.
b) a tűzoltójárművek üzemeltetéséhez és karbantartásához 71 forint/km
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya című mellékletében meghatározott tűzoltó járművek, továbbá a rendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek előző 3 évben (1996-98) futott és pótlékolt kilométereinek három éves átlaga alapján tervezett futásteljesítmény alapján.
c) a különleges szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához és javításához 329 240 forint/db
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok tárgyi és költségvetési átadás-átvételének rendjéről szóló 59/1995. (V. 30.) Korm. rendelet, A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb gépjárműfecskendő és különleges szer állománya című mellékletében meghatározott különleges szerek - emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, daru, műszaki mentő, gyorsbeavatkozó, porral oltó gépjármű, habbal oltó gépjármű, olajbalesetet elhárító gépjármű - 1999. augusztus 31-ei száma alapján.
d) a speciális szerek kötelező évi rendszeres műszaki felülvizsgálatához és javításához 260 000 forint/db
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe az 59/1995. (V.30.) Kormányrendelet mellékletében nem specifikált, de rendszeresített és működő speciális szerek - búvárszer, tűzoltóhajó, légzőbázis, turbóreaktív oltógépjármű, por-hab kombinált oltójármű, lánctalpas-erdőtüzes gépjármű, konténerszállító gépjármű - 1999. augusztus 30-ei száma szerint.
e) a készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz - irodaszer, információhordozó eszközök, kommunikációs és számítástechnikai eszközök, egyéb kiadások 28 024 forint/fő
A támogatást a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet - A hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok kötelező legkisebb létszáma - című mellékletének "Létszám összesen" rovatának adata szerint.
f) a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság intézményi kiadásaihoz 420 000 forint/fő.
A támogatást a készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat veheti igénybe a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok legkisebb létszámáról szóló 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet, A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok létszáma című mellékletének táblázata "Létszám összesen" rovatának adata szerint.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság fenntartásához és működtetéséhez a fenti normatívákkal juttatott állami támogatás összege együttesen szolgál a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben előírt követelmények teljesítéséhez.
Előirányzat: 350,0 millió forint
Fajlagos összeg: 100 forint/m3
A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett lakossági folyékony hulladék köbmétere után megilleti azon önkormányzatokat, amelyek a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett lakossági folyékony hulladék gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995.évi XLII. törvény alapján szervezett módon gondoskodnak. Az igényelt összeget a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére kell fordítani.
A támogatást a helyi önkormányzatok a lakossági folyékony hulladék becsült évi mennyisége (m3) alapján igényelhetik.
Az igénybevett támogatás elszámolása a normatív hozzájárulásokkal azonos eljárás alapján, az e jogcímen 2000. január 1. és december 31. között jogszerűen elszámolt költségek figyelembe vételével, az önkormányzathoz beérkezett, a lerakóhely üzemeltetője által igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján történik.
9. számú melléklet az 1999. évi ... törvényhez
Fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok egyes szabályai
1. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. jogcím-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.
2. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. jogcím-csoport tekintetében bevétel:
a) az erdőfenntartási járulék,
b) az erdővédelmi bírság,
c) az újraerdősítési költség,
d) az erdőgazdálkodási bírság.
3. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport tekintetében bevétel:
a) a földvédelmi járulék,
b) a földvédelmi bírság,
c) a talajvédelmi bírság.
4. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport tekintetében bevétel:
a) a tenyésztési hozzájárulás,
b) az állattenyésztési bírság,
c) a lóverseny-totalizatőr forgalma.
5. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. jogcím-csoport tekintetében bevétel:
a) az államot megillető halászati jog haszonbérbe adása,
b) az állami halászjegy és az állami horgászjegy díja,
c) a halászvizsga és a horgászvizsga díja,
d) halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság,
e) a halászat céljait elősegítő egyéb önkéntes befizetések,
f) jogszabályban előírt egyéb befizetések,
g) halászatfejlesztési hozzájárulás.
6. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. jogcím-csoport tekintetében bevétel:
a) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díjak (vadászjegyek, vadászati engedélyek, trófeabírálat díja stb.),
b) a vadvédelmi hozzájárulás,
c) a vadgazdálkodási bírság,
d) a vadvédelmi bírság.
7. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 10. jogcím-csoport, 1. jogcím tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (6) bekezdés].
8. A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 40. jogcím-csoport tekintetében bevétel: építésügyi bírság [az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 50. § (2) bekezdés].
9. A XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím tekintetében bevétel:
a) a turisztikai hozzájárulás;
b) a turisztikai hozzájárulás mértéke:
ba) a kereskedelmi szálláshelyek - fizetővendéglátás kivételével - éves nettó árbevételének 2 %-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
- 081100 szállodai szolgáltatás,
- 081210 turistaszállás-szolgáltatás,
- 081220 panziószolgáltatás,
- 081230 kempingszolgáltatás,
- 081240 nyaraló szolgáltatás,
bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1 %-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:
- 082100 éttermi vendéglátás,
- 082200 cukrászdai vendéglátás,
- 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,
bc) az utazásszervezői és egyéb turisztikai szolgáltatások:
- 094320 utazásszervezés és/vagy - közvetítői tevékenység éves árrésének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1 %-a,
- 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1 %-a,
- 113110 személygépkocsi-kölcsönzésből származó éves nettó árbevétel 2 %-a,
- 113110 vezető nélküli sportjárművek kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1 %-a,
- 113120 kezelőszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1 %-a,
- 113130 kezelőszemélyzet nélküli sportrepülők kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1 %-a,
- 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízibicikli, szörf) kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1 %-a,
- 191950 játékautomaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2 %-a,
- 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel 1 %-a,
- 195120 pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2 %-a,
- 195130 játékkaszinók működtetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2 %-a;
c) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg;
d) "pályázati eljárási díj" bevétel.
10. Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 9. pont ba)-bc) alpontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók.
11. A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a vállalkozók előleget fizetnek, az előleg alapja a tárgyévet megelőző teljes év nettó árbevételének (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrésének) időarányos része. Az így kiszámított díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások előlegének alapja a meghatározott tevékenységekből várható éves árbevétel (az utazásszervezés és/vagy közvetítő tevékenységnél árrés), amelynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti előlegfizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított előlegfizetés mértéke az első félévre 50 %, a harmadik negyedévben 30 %, a negyedik negyedévben 20 %. A tárgyévi befizetés határideje az első félévet követő hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. A turisztikai hozzájárulásról a tárgyévet követő május 31-éig kell bevallást adni. A kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének (befizetés, visszaigénylés) határideje július 20.
12. A 9. pont ba)-bc) alpontjaiban meghatározott árbevétel alatt a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)-(2) bekezdésének alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendő, amely az e tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák ellenében kifizetett összegekkel csökken.
A 9. pont bc) alpontjában a játékautomaták, pénznyerő automaták, illetve játékkaszinók esetében az adózott nettó árbevétel alatt a következő értendő: a fenti tevékenységből származó - az előzőekben meghatározott - nettó árbevételt csökkenteni kell az ezen tevékenységek után fizetett játékadóval és helyi iparűzési adóval.
13. A turisztikai hozzájárulásként fizetendő összeget a befizető ráfordításként (költségként) számolhatja el.
14. A XVI. Környezetvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím, 1. jogcím‑csoport tekintetében a bevétel:
a) a környezet- és természetvédelmi bírságok,
b) a környezetvédelmi termékdíjak,
c) nemzetközi segélyek,
d) az önkéntes befizetések és támogatások,
e) a támogatások visszafizetése és ezek kamatai,
f) a megtérített kármentesítési és kárelhárítási költségek és kártérítés.
15. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. jogcím-csoport tekintetében bevétel:
a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70 %-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70 %-a, de a 2000. évben a 7525 millió forint feletti bevétel a központi költségvetést illeti meg),
b) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,
c) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 104. §-a alapján megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege,
d) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg.
16. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 6. alcím, 1. jogcím-csoport tekintetében bevétel:
a) a külföldi gépjárműadó,
b) a belföldi gépjárműadó,
c) a túlsúlydíj,
d) a nemzetközi segély,
e) a települési önkormányzatok és más szervezetek által adott hozzájárulás és támogatás, valamint megfizetett díj.
17. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 7. alcím, tekintetében bevétel:
a) a vízkészlet-járulék és annak késedelmes befizetése esetén megállapított késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság,
b) a visszatérítendő támogatásokból származó befizetések, azok kamatai és késedelmi kamatai,
c) a külön jogszabályok rendelkezései alapján a vízjogi engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított vízi létesítmények, vízimunkák, vagy gyakorolt vízhasználatok miatt a vízügyi hatóság által kiszabott bírság,
d) az a), c) pontokban megjelölt bevételi források körében keletkezett tartozások - azonnali beszedési megbízással is beszedhető - köztartozásnak minősülnek,
e) az egyéb hozzájárulás és támogatás.
18. (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó a vízügyi célelőirányzat javára vízkészletjárulékot köteles fizetni.
(2) a) vízhasználó az, aki vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat, kivéve, ha a 21. pont alapján mentesül a vízkészlet-járulék fizetése alól,
b) az üzemi fogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.
(3) A vízhasználónak a vízkészlet-járulékot
a) a b)-c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,70 forint/m3 alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel - 10 %-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 3,40 forint/m3 alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 10,90 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 %-a után köteles a 18. pont (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,70 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a vízkészlet-járulékot kiszámítani, ha az általa igénybe vett víz mennyisége - a 21. pont (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80 %-át nem éri el.
(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészlet-járulékot 5,30 forint/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítani.
(6) A járulékfizetésre kötelezett a vízkészlet-járulék késedelmes megfizetése esetén a késedelem okától függetlenül a befizetési határidő napjától késedelmi pótlékot köteles kiszámítani és megfizetni.
(7) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
(8) A járulékfizetésre kötelezett által befizetett összeget - ha az összes tartozásnál kisebb - sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a vízkészlet-járulék tartozásra kell elszámolni.
19. (1) A vízhasználó és az üzemi fogyasztó - a (2) és (3) bekezdésben megállapított kivételekkel - a vízkészlet-járulékot a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles befizetni az illetékes vízügyi hatóság vízügyi célelőirányzat számlájára.
(2) A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles a vízhasználó a vízkészlet-járulékot befizetni
a) ha a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget (kisfogyasztó),
b) ha az évnek csak meghatározott időszakában használ vizet (időszakos vízhasználó),
c) ha a 18. pont (3) bekezdésének b) pontja alapján fizet vízkészlet-járulékot.
(3) Az engedély nélküli vízhasználat után a vízkészlet-járulékot a jogerős hatósági határozat közlését követő hónap 15. napjáig kell kiszámítani és befizetni.
20. (1) A járulékfizetésre kötelezett a fizetési kötelezettségét annak keletkezésétől - vízhasználónál a vízjogi engedély kézhezvételétől, üzemi fogyasztónál a vízfelhasználás megkezdésétől - számított 15 napon belül az illetékes vízügyi hatóságnak - az e célra készített nyomtatványon - bejelenteni köteles (bejelentkezés).
(2) A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi hatóság részére nyilatkozatot adni
a) a tényleges vízigénybevételről, a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról, a 19. pont (1)-(3) bekezdéseiben előírt határidőben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe eső vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követő hónap 15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek jogcímeiről pedig teljesítés (átutalási) bizonylatán,
b) az üzemi fogyasztók részére lekötött vízmennyiségekről a tárgyévet követő hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon.
(3) A vízkészlet-járulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetőleg a vízkészlet-járulék- és pótlék-befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a vízügyi hatóságot kell érteni. Vízkészlet-járulék ügyben I. fokon a területileg illetékes vízügyi igazgatóság jár el.
(4) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (3) bekezdése első fordulatában a pótlékfizetés kezdő napjának eltérő megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja.
21. (1) Nem kell a vízhasználónak vízkészlet-járulékot fizetnie
a) a felszín alatti vízkivételnél a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt - a felszín alatti vizeket nem veszélyeztető - vízmennyiség után,
b) a tűzivízellátás, a polgári védelmi készenléti célokat szolgáló vízmennyiség, továbbá az életveszélyt okozó bányászati vízbetörés esetén az életmentés időtartamára kiemelt vízmennyiség után,
c) a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után,
d) a talajvízdúsításra betáplált vízmennyiséggel azonos vízmennyiség kitermelése után, ha az a talajvízdúsítással igénybe vett vízadó rétegből történik,
e) az ár- és belvíz befogadására kijelölt csatornák, halastavak, tározók védekezési célból történő feltöltésére használt és a főműveken átvezetett, a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiség után,
f) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség azon része után, amely nem vehető igénybe, mert a vízkészlet természeti okokból nem áll rendelkezésre,
g) ha a hatóság a vízkivételt korlátozta,
h) a használt víz ismételt felhasználása vagy átadása után, kivéve a kettősműködésű csatornákból történő vízkivételt,
i) a felszíni vízből történő ökológiai célú vízhasználat vízmennyisége után,
j) ha a vízkészlet-járulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az 1000 forintot.
(2) A vízhasználónak az (1) bekezdés b) és f) pontjában megjelölt mentesség megállapítását az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül az illetékes vízügyi hatóságtól kell kérnie. Hatvan nap után a mentességre hivatkozni nem lehet.
(3) Nem kell az üzemi fogyasztónak vízkészlet-járulékot fizetnie, ha a közegészségügyi előírások az igénybe vett vízmennyiség több mint 50 %-ára ivóvízminőséget határoznak meg.
22. A XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 10. cím, 7. alcím, tekintetében bevétel:
a) a műemlékvédelmi bírság,
b) a műemlékvédelmi hozzájárulás,
c) az állami tulajdonú műemlék értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel,
d) a támogatást igénylő pályázó által fizetett pályázati díj,
e) a célelőirányzatból nyújtott támogatások visszafizetett összege.
13. számú melléklet az 1999. évi … törvényhez
“1. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez
|
Kategória |
Termékdíjtétel (Ft/kg) |
|
Jóváhagyott [(ENSZ EGB) “E” jellel rendelkező] új gumiabroncs, valamint külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mennyiségben a felújításra (újrafutózásra) behozott gumiabroncs esetén |
38,50 |
|
Jóváhagyott [(ENSZ EGB) “E” jellel rendelkező] felújított (újrafutózott gumiabroncs behozatala esetén |
48,30 |
|
Felújításra (újrafutózásra) (külön jogszabályban meghatározott feltételekkel) behozott használt gumiabroncs esetén |
154 |
|
Importált használt gumiabroncs esetén |
500” |
“5. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez
Termékdíjköteles termék |
Termékdíjtétel Ft/kg |
|
Kenőolaj |
74,50 |
|
Magyar szabványnak nem megfelelő fűtőolaj |
74,50 |
|
Magyar szabványnak megfelelő, de 2,8 %-ot meghaladó kéntartalmú fűtőolaj |
4,20” |
“6. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez
|
Termékdíjköteles termék |
Termékdíjtétel (Ft/kg) |
|
Elektrolittal feltöltött akkumulátorok |
50 |
|
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátorok |
70” |
14. számú melléklet az 1999. évi ............törvényhez
“4. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez
Támogatható célok
1999-2001. évekre
|
Sor-szám |
Támogatható cél |
|
Igénybevétel feltételei
|
|
I. |
Vízgazdálkodás
Szennyvízelvezetés és tisztítás Az igény-kielégítés sorrendje: Amennyiben az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi jogos, a I.1., I.2. és I.3. célokra benyújtott igény kielégítésére, akkor a műszakilag összetartozó beruházások támogatását követően az igény-kielégítés sorrendjét az ivóvízbázis-védelmi célprogram figyelembevételével a Kormány rendeletben teszi közzé. Az adott évi céltámogatási jogosultság megállapítása az előző év december 31-én hatályos lista alapján történik. Az igények rangsorolásánál az adott évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházásokat, valamint az állami főműre csatlakozó önkormányzati beruházásokat együttesen kell figyelembe venni. Közös beruházásnál az igények sorrendjének megállapítása a legkedvezőbb prioritási csoportba tartozó társult önkormányzat figyelembevételével történik.
|
|
1. A szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. A támogatás az egyes utcákban létesített utolsó állandó lakosú ingatlanig igényelhető a törzshálózat és szennyvízbekötő-vezeték építéséhez, közbeeső, üdülő céljára hasznosított ingatlan bekötő vezetékével együtt.
2. Nem igényelhető támogatás a meglévő létesítmény rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő, valamint az üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munkákhoz.
|
Sor-szám |
Támogatható cél |
|
Igénybevétel feltételei
|
|
I.1. |
Szennyvíztisztító-telep építése |
|
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi, vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja. Azoknak a helyi önkormányzatoknak – amelyek területén olyan természetes, illetve jogi személyek vannak, akik ipari tevékenységük folytán csatornabírságolás hatálya alá eső szennyvizet bocsátanak ki a közcsatorna-hálózatba - igazolniuk kell, hogy megtették azokat a hatósági intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően az ipari előtisztító által kibocsátott szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságról szóló jogszabályban szereplő, a közcsatornát károsító anyagokra előírt határértékeket. A támogatási arány: 50 % |
|
Sor-szám |
Támogatható cél |
|
Igénybevétel feltételei
|
|
I.2. |
Települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep építése |
|
Támogatást igényelhet minden helyi önkormányzat, kivéve a 2000 fő alatti állandó népességű települési önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai és Budapest Főváros Önkormányzata. A 2000 fő alatti állandó népességű települések önkormányzatai csak társulással igényelhetnek támogatást, ha a társult önkormányzatok összes állandó népessége 2000 fő feletti. A 2000 fő alatti állandó népességű település önkormányzata akkor igényelhet egyedi, vagy közös beruházáshoz támogatást, ha a beruházás indokoltságát ivóvízbázis-védelem vagy tartósan magas talajvízállás szempontjából a megvalósíthatósági tanulmány igazolja.
|
|
|
|
|
További feltételek: a) az önkormányzat központi belterületére kiterjedő közműves ivóvízellátás biztosított; b) a létesítendő tisztítótelep a későbbiek során kiépítendő közcsatorna-hálózathoz csatlakoztatható és a szennyvíz tisztítására alkalmassá tehető. A felsorolt feltételek együttes fennállása esetén a támogatási arány: 50 %. |
|
Sor-szám |
Támogatható cél |
|
Igénybevétel feltételei
|
|
I.3. |
Szennyvízcsatorna-hálózat építése |
|
Támogatást igényelhet minden települési önkormányzat a szennyvízközcsatorna-hálózattal még nem rendelkező területek ellátásához. Egy önkormányzat e célra annyi igényt nyújthat be, ahány közbeszerzési eljárást kíván lefolytatni. Az igényhez csatolni kell az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az érintett területre vonatkozóan az ingatlantulajdonosok legalább 60 %-a vállalta a bekötést. A támogatási arány 5000 fő feletti állandó népességű település esetében: 40 %. A támogatási arány 5000 fő alatti állandó népességű település esetében: 50 %. Más önkormányzat, vagy állam tulajdonában lévő - érvényes üzemeltetési vízjogi engedéllyel rendelkező - szenny-víztisztító műre, vagy folyamatban lévő állami főmű építéséhez való csatlakozás esetén a támogatási arány 10%-ponttal növekszik.” |
* Amennyiben a Tolna megyei Önkormányzat fenntartásában működő Deutsche Bühne 2000. év folyamán a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába kerül át, úgy a támogatási előirányzat időarányos része átcsoportosul a XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet Magyarországi Németek Országos Önkormányzata előirányzatába.
** Amennyiben nemzetiségi színház/ak 2000. év folyamán az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerül/nek át, úgy a támogatás időarányos része az érintett országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja a részére.