Magyar Köztársaság Kormánya
T/1659.
T Ö R V É N Y J A V A S L A T
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
2000. évi költségvetéséről
Előadó:
Járai Zsigmod
Pénzügyminiszter
Budapest, 1999. szeptember hó
1999. évi . törvény
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
2000. évi költségvetéséről
Az Országgyűlés az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-ának (1) bekezdése alapján - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény rendelkezéseire figyelemmel - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről, valamint annak végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER
BEVÉTELEINEK ÉS KIADÁSAINAK FŐÖSSZEGE
1. §
(1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) költségvetése összegzéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó
a) bevételi főösszegét 1 718 059,0 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 1 759 470,0 millió forintban,
c) hiányát 41 411,0 millió forintban
állapítja meg.
(2) A társadalombiztosítási alrendszer alaponkénti hiányának rendezésére a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.
(3) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
II. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK KÖLTSÉGVETÉSE
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése
2. §
(1) Az Országgyűlés az Ny. Alap
a) bevételi főösszegét 992 418,0 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 992 418,0 millió forintban,
c) egyenlegét nulla millió forintban
állapítja meg.
(2) Az Ny. Alap költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
III. Fejezet
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
KÖLTSÉGVETÉSE
3. §
(1) Az Országgyűlés az E. Alap
a) bevételi főösszegét 725 641,0 millió forintban,
b) kiadási főösszegét 767 052,0 millió forintban,
c) hiányát 41 411,0 millió forintban
állapítja meg.
(2) Az E. Alap költségvetési bevételeit és kiadásait e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.
IV. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI
KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
4. §
Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő bevételek és kiadások az:
a) 1. cím a társadalombiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek,
b) 3. cím működési célú bevételek,
c) 5. cím vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek,
d) 2. cím társadalombiztosítási ellátások kiadásai, ide nem értve a 2. cím, 3. alcím 1., 4. és 5. előirányzat-csoport előirányzatait,
e) 4. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat világbanki kölcsön kamat-és tőketörlesztése,
f) 6. cím vagyongazdálkodás kiadásai.
5. §
(1) A 2. cím 3. alcím, és ezen belül az 1., 4. és 5. előirányzat-csoport - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 101. §-ában előírt - előirányzat felhasználási tervét a Magyar Államkincstárnak kell benyújtani a Kormány rendeletében meghatározott határidőre. Indokolt esetben az előirányzat felhasználási terv hó közben módosítható.
(2) A 2. cím 3. alcím 1., 4., és 5. előirányzat-csoport előirányzatának időarányoshoz viszonyított túllépését év közben az éves előirányzat 5%-áig a pénzügyminiszter, e mérték felett a Kormány engedélyezheti.
6. §
(1) A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport, 12. kiemelt előirányzat, felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások céltartaléka az E. Alapból finanszírozott költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a 2000. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri személyi kifizetések részbeni, illetőleg teljes fedezetére szolgál.
(2) A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport gyógyító-megelőző kiadások előirányzata tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget, ideértve a személyi juttatást és járulékait, a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a 13. havi illetményt, az ügyeleti díj és díjkiegészítés tárgyévi kiadásait, a dologi kiadásokat. Az előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.
(3) A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport gyógyító-megelőző ellátások előirányzaton belül a kiemelt előirányzatok között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat.
(4) A 2. cím, 3. alcím, 4. előirányzat-csoport gyógyszertámogatás előirányzata tartalmazza a háziorvosok racionális gyógyszerfelhasználásra ösztönző keretét is.
(5) A 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport gyógyító-megelőző ellátás, a 4. előirányzat-csoport gyógyszertámogatás és az 5. előirányzat-csoport gyógyászati segédeszköz támogatás előirányzat az 1. cím, 7. alcím, 7. előirányzat-csoport gyógyszertámogatás visszatérítése előirányzat túlteljesülése terhére a Kormány által meghatározott összeggel túlléphető.
7. §
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére - amennyiben a tárgyévet megelőző évre vonatkozó 13. havi illetményt január hónapban fizetik ki - kérelemre 2000. január hónapban előleget folyósít. Az előleget az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2000. február 1-től öt havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.
8. §
(1) Az irányított betegellátás szervezésére az erre vállalkozó egészségügyi szervezők (továbbiakban: szervezők) körében 2000. évre országosan összesen legfeljebb 200 ezer lakosra kiterjedően - ideértve sikeres pályázat esetén a vasút-egészségügyi alapellátásban finanszírozottak létszámát is - finanszírozási szerződés köthető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozás kezdeményezésére az a szervező jogosult, amely vállalja az érintett lakosság - egyéb jogszabályban felsorolt nagy költségigényű és személyre nem lebontható ellátások kivételével - teljes körű, a kötelező egészségbiztosítási rendszerben térítésmentesen, illetve támogatás ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátását, illetve az általa nem nyújtott szolgáltatások tekintetében az ellátások megszervezését. E feladat tekintetében érintett lakosságnak minősül minden olyan biztosított, aki a szervező által működtetett, vagy a szervezővel e feladat ellátására szerződést kötött háziorvosi szolgálat orvosához bejelentkezett (továbbiakban: érintett lakosság).
(3) A szervező - a finanszírozás keretében - a természetbeni ellátások előirányzatának az érintett lakosság kor- és nem szerinti összetétele alapján számított arányos részére jogosult.
(4) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a szervező számára elvi folyószámlát vezet, amelyen kiadásként az érintett lakosság által igénybe vett (2) bekezdés szerinti ellátásokért fizetett összegek és bevételként a (3) bekezdés szerinti összegek nyilvántartásba vételre kerülnek.
(5) A szervező jogosult elszámolni az egyéb jogszabályban felsorolt nagy költségigényű és személyre nem lebontható ellátásokat, továbbá azon egészségügyi szolgáltatásokat, amelyeket nem az érintett lakosság számára orvosi beutalás alapján, vagy sürgős szükségből nyújt.
(6) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a (4) bekezdés szerinti folyószámla bevételi többletét a szervező számára tárgy év végén elszámolja és átutalja.
(7) A modellkísérlettel összefüggő prevenciós kiadásokra és a szervezési feladatainak elvégzésére lakosonként és évenként 1 000 Ft bevétel illeti meg a szervezőt.
(8) A folyószámláról az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által létrehozott, a modellkísérlet értékelését végző szakértői csoport, illetve a szervezők havonta tételes tájékoztatót kapnak.
(9) Az értékelést végző szakértői csoport félévente értékeli a kísérletet, és a tapasztalatokról jelentést készít az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére.
(10) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozási szerződés megkötéséről az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója dönt az egészségügyi miniszter egyetértésével.
(11) A modellkísérlet részletes szabályait, valamint a modellkísérletbe bevont ellátások körét a Kormány rendeletben állapítja meg.
9. §
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (igazgatási szervei) a 2. cím, 1. alcím nyugellátások előirányzat összegéből különös méltánylást érdemlő körülmények esetén nyugellátás (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is) szociális rászorultságot is figyelembevevő megállapítására, illetve emelésére 600 millió forintot, egyszeri szociális segélyekre pedig 380 millió forintot használhatnak fel.
10. §
(1) Az Ny. Alap 4. cím, 1. alcímen belül 559,2 millió forintot, a 2. alcímen belül 40,8 millió forintot kizárólag az adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatokra használhat fel.
(2) Az E. Alap 4. cím, 2. alcímen belül 92,3 millió forint az orvosszakértői minősítési rendszer átalakítására fordítandó.
11. §
(1) A 4. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat fejlesztési kiadások előirányzata magában foglalja a nyilvántartási rendszer korszerűsítésére és egyéb informatikai fejlesztésekre – dologi és felhalmozási kiadásokra – felhasználható összegeket.
(2) A 4. cím, 3. alcím, 9. előirányzat-csoport EU csatlakozás felkészülési kiadása előirányzat dologi és felhalmozási kiadásokra fordítható.
12. §
A Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár kiköltözését követően legkésőbb két hónapon belül, az E. Alap működési költségvetésében szereplő Fiumei úti ingatlan üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos előirányzatok – az épület használatának megfelelő, az OEP és az ONYF közötti – megosztása után az Ny. Alapot megillető összeggel annak működési költségvetési előirányzata növelendő, egyidejűleg az E. Alap működési költségvetési előirányzata azonos összeggel csökkentendő.
13. §
(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 9. §-ában előírt, de 1999. évben nem teljesült vagyonértékesítést 2000-ben be kell fejezni.
(2) A 6. cím vagyongazdálkodás kiadásait az 5. cím vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek fedezik.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésén túl, a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeket az ellátások fedezetére kell fordítani.
(4) Az 5. cím, 1. alcím az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási bevételek előirányzatának teljesítését a bevételek tényleges teljesítésének megfelelő előirányzat-csoporton kell elszámolni.
14. §
Amennyiben a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított és folyósított korengedményes nyugdíjakra befizetett összeg a folyó évi kiadásokat nem fedezi, az Ny. Alapnak a különbözetet a tényleges kiadások mértékéig a Munkaerőpiaci Alap a zárszámadáskor megtéríti.
15.§
(1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (a továbbiakban: APEH) a késedelmi pótlék és bírság számlákra 2000-ben befolyt összeg 30%-a a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott késedelmi pótlék és bírság bevételeknek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető összegéből az Ny. Alap 57%-ban, az E. Alap 43%-ban részesül.
(3) Az APEH az Ny. Alap és az E. Alap Magyar Államkincstárnál vezetett bevételi számlájára havonta a tárgyhónapot követő hónap 15-éig átutalja a (2) bekezdésben meghatározott arányok szerinti összeget.
16. §
(1) A 4. § a) pontjában meghatározott előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő bevételekből az 1. cím, 1. alcím munkáltatói járulékbevételek, 1. cím, 2. alcím 1. előirányzat csoport biztosított által fizetett nyugdíjjárulék, és 2. előirányzat csoport magánnyugdíj-pénztári tag által fizetett nyugdíjjárulék, 1. cím, 3. alcím, 1. előirányzat csoport baleseti járulék, és 4. előirányzat csoport munkáltatói táppénz-hozzájárulás, 1. cím, 4. alcím egészségügyi hozzájárulás előirányzatoknak 101%-os együttes teljesülése esetén az E. Alap 939,8 millió forintot, az Ny. Alap 1 294,2 millió forintot a 2. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat postaköltségek és egyéb kiadások előirányzat terhére pénzeszköz átadással az APEH rendelkezésére bocsát a járulékbevételek beszedésével kapcsolatos személyi állomány 2000. évi személyi juttatásainak 1680 millió forint és járulékainak 554 millió forint összegű fedezetére. Az APEH XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím, 1. személyi juttatás kiemelt előirányzata legfeljebb 1 680 millió forinttal, a 2. munkaadókat terhelő járulék kiemelt előirányzata legfeljebb 554 millió forinttal túlléphető.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt bevételek előírt teljesítése 2000. november 25-ig eléri a 89%-os mértéket, a pénzeszköz átadást 100%-os mértékben teljesíteni kell.
V. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
17. §
(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Az Országgyűlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai zárszámadásának keretében hagyja jóvá az Alapok bevételeinek és kiadásainak teljesítését, a költségvetési hiány/többlet összegét, dönt a hiány rendezésének, illetve a többlet felhasználásának módjáról.”
(2) Az AT. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A Nyugdíjbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásokra, bankköltségre, postaköltségre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított fedezetének biztosítására, az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeire, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) járulékbeszedési feladatainak ösztönzésére, valamint a törvényben meghatározott egyéb kiadásra használható fel. A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik.
(3) Az AT 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
a) a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék,
b) 1. a biztosítotti nyugdíjjárulék, a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek esetében,
2. a magánnyugdíjpénztár tagja által fizetett nyugdíjjárulék,
3. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontja, továbbá a 123. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeg,
4. az egyes szociális ellátások (ápolási díj) után fizetett nyugdíjjárulék,
5. az egyházi személyek és szerzetesrendi tagok után fizetett nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék,
6. a munkanélküli járadékból (segélyből) fizetett nyugdíjjárulék,
c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve
1. a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján befizetett nyugdíjbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot,
2. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk. tv.) 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget,
3. a munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék összegét,
4. az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék összegét,
5. a sorkatonai szolgálatot teljesítők után fizetett nyugdíjbiztosítási és egyéni nyugdíjjárulék összegét,
6. a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai kedvezményes nyugellátásához - a járulékkal nem fedezett többletre vonatkozóan - fizetett hozzájárulás összegét,
d) az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra havonta befolyt összegből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-ig átutalt összeg,
e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 91. §-a szerinti mulasztási bírság,
f) a központi költségvetési hozzájárulások
1. a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesülők után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék,
2. a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására biztosított költségvetési támogatás,
3. a központi költségvetésben tervezett, az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-ának (10) bekezdése szerinti támogatás,
g) a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett – jogalap nélkül felvett, vagy más ok miatt – visszatérült, bevételként elszámolt összeg,
h) a Nyugdíjbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel,
i) az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerében a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg,
j) a 10. § (1) bekezdésében meghatározott működési bevételek.”
(4) Az AT 5. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az Egészségbiztosítási Alap/
“b) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, ideértve a terhességi gyermekágyi segélyt, a táppénzt, a betegséggel kapcsolatos egyéb segélyeket, a kártérítési járadékot és a gyermekgondozási díjat,”
(5) Az AT. 5. §-nak (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra, bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető, a társadalombiztosítási ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból nem biztosított összegének fedezetére, az APEH járulékbeszedési feladatainak ösztönzésére, továbbá az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási tevékenység költségeinek fedezetére szolgál. Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (3) bekezdése szerinti kiadások terhelik.”
(6) Az AT 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
a) a munkáltatói egészségbiztosítási járulék,
b) a biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék,
c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve
1. a baleseti járulékot,
2. az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot,
3. a munkáltatói táppénz-hozzájárulást,
4. az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személyek által fizetett 11%-os mértékű egészségbiztosítási járulékot,
5. az Alk. tv. 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget,
6. a munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék összegét,
7. a sorkatonai szolgálatot teljesítők után fizetett egészségbiztosítási járulék összegét,
8. a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjaira irányadó korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátáshoz történő hozzájárulást;
d) az egészségügyi hozzájárulás,
e) az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra havonta befolyt összegből a 13. számú mellékletben foglaltak alapján havonta meghatározott, a tárgyhót követő hónap 15-ig átutalt összeg,
f) a központi költségvetésből származó hozzájárulások, térítések, ideértve a terhesség-megszakítással kapcsolatos költségvetési térítések, a gyermekgondozási díj és egyéb, a törvényben előírt költségvetési támogatások összegét;
g) az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek, ideértve
1. a terhesség-megszakítással kapcsolatos egyéni térítési díjat,
2. a baleseti és egyéb kártérítések megtérített összegét,
3. az Egészségbiztosítási Alapból kifizetett – jogalap nélkül felvett vagy más ok miatt – visszaérkezett bevételként elszámolt összeget,
4. egyéb, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételeket;
h) az Egészségbiztosítási Alap részére tartozás fejében átadott vagyon értékesítéséből, hozamából származó bevétel,
i) az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerében az Egész-ségbiztosítási Alaphoz tartozó állami vagyon értékesítéséből és egyéb bevételeiből származó összeg,
j) a 10. § (1) bekezdésében meghatározott működési bevételek.”
(7) Az AT 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“11/A. § (1) A Magyar Államkincstár által az APEH nevén vezetett számlákon elszámolt járulékbevételeket az APEH megbízásából a Kincstár a folyamatos pénzellátás érdekében naponta utalja át az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság számlájára.
(2) A járulék bevallás- befizetés, továbbá a tartozás/túlfizetés állományának éves elszámolását az APEH az éves bevallást követően a tárgyévet követő év április 20-ig küldi meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére.
(3) Az APEH a járulékbevételek kintlevőségeinek beszedésére alkalmazott letéti számláját negyedévente felülvizsgálja és az Alapokat megillető bevételekről részletes elszámolás alapján eleget tesz átutalási kötelezettségének.”
18. §
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása
(1) A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott költségvetési szerveknél az egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódóan központosított közbeszerzési eljárást kell alkalmazni. A Kormány jogosult a megvalósítás részletes szabályainak meghatározására, beleértve a személyi és tárgyi hatályt, valamint az ajánlatkérésre jogosultat. A központosított közbeszerzések fedezete az Egészségbiztosítási Alap mindenkori költségvetésében az adott ellátási forma előirányzata.”
(2) A Kbt. 6. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
/E törvény hatálya nem terjed ki:/
“k) az ellátási kötelezettség teljesítéséhez szükséges gyógyszereknek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által történő beszerzésére.”
(3) A Kbt. 96. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza/
“d) a gyógyszerek beszerzésének és forgalmazásának szabályait.”
19. §
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
1997. évi LXXXI. törvény módosítása
(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szerv a jogszabályban meghatározott hatáskörébe tartozó ellátások iránti igények érvényesítéséhez segítséget nyújt, az igénylőt tájékoztatja jogairól és kötelezettségeiről.”
(2) A Tny. 38. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni/
“b) az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként ilyen minőségben eltöltött, az 1997. december 31-ét követően pedig azt az időtartamot, amelyre az előírt nyugdíjbiztosítási- és nyugdíjjárulékot az egyházi szervek megfizették, ,,
“ e) a táppénz (betegszabadság) - ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,”
(3) A Tny. a következő 44/C. §-sal egészül ki:
“44/C. § (1) Ha az igénylőnek az elhunyt házastársa, élettársa, szülője, gyermeke (a továbbiakban: a jogszerző) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a jogszerzőnek a magánnyugdíj-pénztárban az egyéni számláján lévő összeget a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. év LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 123. § (2) bekezdés szerinti saját döntése, illetőleg a jogszerzőnek a felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozónak az Mpt. 29. § (2) bekezdés b) pontja szerinti döntése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 12. § (6) bekezdésének alapulvételével kell meghatározni.”
(2) Ha a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összegét saját döntése, illetőleg ennek hiányában a jogszerző felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozó döntése [Mpt. 29. § (2) bekezdés b) pontja] alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a hozzátartozói nyugellátások összegét a 12. § (7) bekezdés alapján kell meghatározni.
(3) Ha a jogszerző, vagy annak halála esetén a hozzátartozója az egyéni számlán levő összegnek a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalását kérte, és az igény érvényesítésekor ez a tény bizonyított, a hozzátartozói nyugellátást a 12. § (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.”
(4) A Tny. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“78. § Ha az igény elbírálása, illetőleg a követelés érvényesítése után megállapításra kerül, hogy a bíróság által el nem bírált határozat (fizetési meghagyás) jogszabályt sért, vagy az igényt tévesen utasították el, illetve a nyugellátás vagy a követelés összegét tévesen állapították meg, avagy a nyugellátást nem, vagy téves összegben folyósították, akkor az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a határozatot (fizetési meghagyást) módosítja, illetőleg visszavonja.”
(5) A Tny. 79. §-a a következő új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
“(3) A nyugdíjfolyósító szervek által folyósított ellátásokból történő levonásra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 17. § (5) bekezdése szerinti szociális ellátások megtérítése címén az illetékes nyugdíjfolyósító szerv az általa folyósításra kerülő visszamenőleges időre járó ellátásból - a Vht. 62. § (1) bekezdése rendelkezésétől eltérően a visszamenőleges időre járó ellátás havonkénti összegétől függetlenül - a szociális hatáskört gyakorló szerv határozata [Szt. 17. § (6) bek.] alapján, legfeljebb azonban az azonnali végrehajtást elrendelő határozat [Szt. 17. § (7) bek.] kézhezvételét követő harminc napig visszatartja az e megtérítésre levonható összeget azzal, hogy a levonás során egyebekben a Vht. 64. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A visszamenőleges időre járó ellátásból történő visszatartás, illetőleg az ellátásból való levonás foganatosítása és a megtérült összeg átutalása céljából a települési önkormányzat jegyzője az Szt. 17. § (6)-(7) bekezdés szerinti határozatok egy-egy példányát megküldi az illetékes nyugdíjfolyósító szerv részére. A nyugdíjfolyósító szerv a végrehajtható határozat alapján - annak beérkezését követő tizenöt napon belül - intézkedik a levonásról és a megtérült összeg átutalásáról.”
(6) A Tny. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Ha az igény jogerős elbírálása után megállapítják, hogy az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárása során tévedett, mulasztott vagy jogszabályt sértett, és emiatt az igényt elutasították vagy alacsonyabb összegű nyugellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, akkor a hiba megállapításától számított öt éven belül járó összeget, valamint az (5) bekezdés szerinti késedelmi kamatot ki kell fizetni.”
(7) A Tny. 80. §-a (2) bekezdésének szövege a következő mondattal egészül ki:
“Ha a bíróság a rokkantság, vagy a munkaképesség-változás tekintetében a 72. §-ban említett orvosi bizottság szakvéleményétől eltérően döntött, akkor a jogosult részére kifizetett késedelmi kamat az Egészségbiztosítási Alapot terheli, a késedelmi kamat megtérítését és elszámolását az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megállapodásban rendezi.”
(8) A Tny. 80. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
“(5) A késedelmi kamat mértéke az 1998. január 1-jét megelőző visszamenőleges időtartamra naptári naponként 0,13 százalék, az 1997. december 31-ét követő időtartamra annak naptári napokra számított mértéke megegyezik az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. §-ának (2) bekezdése szerinti - a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részében meghatározott - késedelmi pótlékkal.”
(9) A Tny. 89. §-a a következő új (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
“(2) A kötelezett a nyugellátásnak az évenkénti emeléseket tartalmazó összegét évenként előre - minden év január 31-éig, illetőleg évközbeni kötelezés esetén a határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül - köteles megtéríteni. Ha a megtérítendő ellátás folyósítása az adott naptári év folyamán megszűnik, akkor a befizetett összeg még hátralévő részét vissza kell fizetni.”
“(3) Az ellátás (1) bekezdés szerinti megtérítésére egyösszegben kerül sor, ha azt
a) a kötelezett kéri, vagy
b) a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet (foglalkoztató, vagy egyéb szerv) jogutód nélkül megszűnik.
A megtérítendő összeget az ellátásnak a kérelem benyújtását, vagy a jogutód nélküli megszűnés hónapját megelőző hónapban érvényes összege, valamint az ellátásban részesülő személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig számított időtartam tizenöt naptári évvel növelt tartama alapul vételével kell meghatározni. Az egyösszegben történő megtérítés érvényesítéséről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv fizetési meghagyással intézkedik.”
(10) A Tny. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“91. § (1) Az a kötelezett, aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásával kapcsolatos egyéb kötelezettségét nem teljesíti, vagy késedelmesen teljesíti, illetve annak nem az előírt módon tesz eleget, 10 000 forinttól 100 000 forintig terjedő, a jogsértés egy éven belüli ismételt megállapítása esetén 200 000 forintig terjedő mulasztási bírságot köteles fizetni.
(2) A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek 100 000, a foglalkoztatók, egyéb szervek 200 000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezhetők, ha
a) a jogszabályokban előírt bizonylatok, könyvelések, nyilvántartások, egyéb okmányok hiányában, vagy azoknak az előírásoktól eltérő vezetésével,
b) hibás vagy valótlan adatszolgáltatással,
c) nyilatkozattétel elmulasztásával (tanúvallomás jogosulatlan megtagadásával)
vagy más módon az ellenőrzést akadályozzák.
(3) A mulasztási bírság kiszabásánál a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek mérlegelnie kell a mulasztás körülményeit, így különösen a mulasztás súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy a mulasztó - a magánszemély, illetve a foglalkoztató, egyéb szerv esetén annak intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja - az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.
(4) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a mulasztási bírságot fizetésre kötelező határozattal érvényesíti azzal, hogy a határozat elleni jogorvoslatra a 95. § (1) és (3) bekezdésének rendelkezései az irányadók. A mulasztási bírságot az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez kell befizetni.”
(11) A Tny. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) vezetője méltányos esetben mérsékelheti, illetőleg elengedheti/
“c) a foglalkoztatót, egyéb szervet vagy magánszemélyt terhelő - 91. § szerinti - mulasztási bírságot.”
(12) A Tny. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A foglalkoztató és egyéb szerv, valamint - a saját biztosításával összefüggő 1999. december 31-e utáni adatokról - a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti egyéni vállalkozó köteles a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére legalább évenkénti rendszerességgel közölni (átadni) a nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíjmegállapításhoz szükséges szolgálati idő, kereseti (jövedelmi) és egyéb adatokat. A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti egyéni vállalkozó első alkalommal a 2000. évi szolgálati idő, jövedelmi és egyéb adatairól 2001. évben, február hónap 20. napjáig köteles az adatszolgáltatásra, azt követően pedig évenként, a tárgyévet követő év február hónap 20. napjáig. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ezek alapján köteles olyan nyilvántartási rendszert kiépíteni, illetőleg működtetni, amely a feladatkörébe tartozó ellátások megállapításához és folyósításához, továbbá jogszabályban előírt, egyéb feladatok teljesítéséhez szükségesek.”
20.§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt) 39. § (2) bekezdése új f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi f)-g) pontok g)-h) pontokra módosulnak.
/(2) Munkaerőpiaci Alap célja/
“f) hozzájárulás a korengedményes nyugdíjak kifizetésének részbeni finanszírozásához,”
(2) Az Flt. 39. § (3) bekezdésének a) pontja módosul:
/(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül/
“a) szolidaritási alaprészt, a munkanélkülieket e törvény alapján megillető ellátások (munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, költségtérítés [31. §], valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség, továbbá a kifizetett ellátásokat terhelő, társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék és a külön törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulás) finanszírozása. Ezt az alaprészt terheli továbbá a munkanélküli járadékban részesülők kiegészítő segélye [58. § (9) bek.], valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által megállapított és folyósított korengedményes nyugdíjak fedezetére befizetett összegek és a folyó évi kiadások különbözetének finanszírozása,”
21. §
1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
/Felhatalmazást kap a Kormány/
“p) a háziorvosokat racionális gyógyszerfelhasználásra ösztönző rendszer kialakítására és működésére vonatkozó részletes szabályok”
/meghatározására./
“(3) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben határozza meg:”
22. §
állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény
módosítása
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
“8. § (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei – ide nem értve a kirendeltségeket -, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete jogi személyek.”
Záró rendelkezések
23. §
(1) E törvény 2000. január 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg a Tny. 92. §-a az előtte lévő címmel együtt, a Tny. módosításáról szóló 1998. évi LXXVII. törvény 15. és 18. §-a hatályát veszti.
(2) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Tny. 8. §-ában, 101. §-a (1) bekezdés d) pontjában és a (2)-(3) bekezdéseiben a “2000. január 1.” hivatkozás “2001. január 1.” hivatkozásra változik.
(3) A 17. § (7) bekezdésének a rendelkezéseit először a 2000. februárjában teljesített befizetések tekintetében kell alkalmazni.
(4) E törvény 17. §-ával megállapított, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdésének d) pontját, valamint az 5. §-a (3) bekezdésének e) pontját 2001. január 1-től kell alkalmazni.
(5) A 19. § (3) bekezdésének rendelkezéseit az e törvény hatályba lépésének időpontjában jogerősen még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. A 19. § (5) és (9) bekezdése rendelkezéseit az 1999. december 31-e után érvényesítendő követelésekre kell alkalmazni.
(6) A külön törvényben szabályozott kapacitás-lekötési megállapodásokra vonatkozó részletes szabályok szerinti 2001. évre vonatkozó kapacitás-lekötési megállapodásokat 2000. november 1-ig kell megkötni.
(7) A járulékokkal kapcsolatosan 2000. február 1-jét megelőzően keletkezett tartozásokra 2000. február 1-je után teljesített befizetésekből és a tartozás fejében átvett vagyonból, valamint a túlfizetésből az E. Alapot 43%, az Ny. Alapot 57% illeti meg, illetve terheli. Az állami adóhatóság a 2000. február 1-jén nyilvántartott járuléktartozást, vagy járulék túlfizetést a meghatározott arányok szerint átvezeti a munkáltatói nyugdíjbiztosítási és a munkáltatói egészségbiztosítási járulék-nemekre. A járulékfizetésre kötelezett is ezen arányok szerint teljesíti a befizetést a munkáltatói nyugdíjbiztosítási és a munkáltatói egészségbiztosítási járulék-számlákra, az adóhatóság pedig ezen számlákat terheli a túlfizetéssel a meghatározott arányban.
(8) A fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak által 2000. január 1-je előtt kötött szerződések tekintetében jogutód az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
4. számú melléklet az 1999. évi ………. törvényhez
“13. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez
Az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra befolyt összegből a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számára a havonta átutalásra kerülő összeg meghatározása az alábbiak szerint történik:
Ny
A Nyugdíjbiztosítási Alap bevétele = --------------- x (P+B)
A + E + Ny
E
Az Egészségbiztosítási Alap bevétele = --------------- x (P+B)
A + E + Ny
ahol
A : a tárgyévi adó bevételi előirányzat
E : a tárgyévi munkáltatói és biztosítotti egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, baleseti járulék és táppénz-hozzájárulás bevételi előirányzat
Ny: a tárgyévi munkáltatói nyugdíjbiztosítási és biztosítotti nyugdíj-járulék bevételi előirányzat
P : az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék bevételi számlára havonta befolyt összeg
B : az állami adóhatóságnál kezelt bírság bevételi számlán befolyt összeg (ideértve az adóbírság, mulasztási bírság és önellenőrzési pótlék bevételeket)”
PÉNZÜGYMINISZTER
0073/3/1999.TÜK Érvényességi idő: 1999. dec.31.
Minősítette: dr.Naszvadi György
közigazgatási államtitkár
Készült: 2 eredeti pld-ban
135 másolati pld-ban
Egy pld lap
sz. példány
Készítette: Szikszainé dr.Bérces Anna
tel. 327-2127
Gépelte: Molnár Lajosné
Kapják: elosztó szerint
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
2000. évi költségvetéséről
(a folyó hó 16-ai Közigazgatási Államtitkári Értekezlet
ajánlásait figyelembe vevő átdolgozott változat)
II. rész
Együtt kezelendő a T/1659. számú
törvényjavaslattal
TÁJÉKOZTATÓ
a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan
öt évre, a demográfiai folyamatokra és azok hatásaira
vonatkozóan ötven évre szóló előterjesztésről
INDOKOLÁS
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetése több meghatározó jelentőségű szempont egyidejű figyelembevételével készült, így:
- a 2000. évi előirányzatok meghatározása támaszkodik az 1999. évi előirányzatok várható teljesítésére vonatkozó becslésekre,
- érvényesülnek a 2000. évre feltételezett makrogazdasági pályából adódó következmények,
- a megfelelő előirányzatokban a törvényi determinációkból adódó következmények is megjelennek,
- az alapok kezelői működési költségvetésében a központi költségvetési szervek működésére meghatározott következmények érvényesülnek.
A törvényjavaslat mellékletei az előirányzatokat a 2000. évre tervezett szerkezeti formában és címrendben tartalmazzák. Az eddigi szerkezettől eltérő, lényeges változás, hogy 2000-től a működési költségvetés nem képez külön törvényi mellékletet, hanem az ellátási, valamint a működési bevételek és kiadások egységes szerkezeti rendet alkotva, de külön címeken a központi költségvetés szerkezetéhez hasonlóan tartalmazzák az előirányzatokat.
A társadalombiztosítási járulék mértéke 1999-hez képest nem változik, továbbra is 33%, amelyből a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 22%, az egészségbiztosítási járuléké pedig 11%. Az egyéni járulék mértéke továbbra is 11%, ebből 3% az egészségbiztosítási, és 8% a nyugdíjbiztosítási járulék. A magánnyugdíjpénztári tagok a nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéhez változatlanul 2%-kal járulnak hozzá. A munkáltatói és az egyéni járulékbevételek növekedése szoros kapcsolatban áll a járulékköteles jövedelmek döntő hányadát adó bruttó keresettömeg növekedésével, amelynek 2000-re tervezett mértéke 10,8%. A társadalombiztosítás szempontjából a makrogazdasági pálya fontos paraméterei a fogyasztói árindex, a foglalkoztatottak számának, valamint a bruttó és a nettó átlagkeresetek nagyságának a változása.
Az egyéni járulékfizetési kötelezettség alá tartozó jövedelmek éves felső határa a 2000-re tervezett havi bruttó átlagkereset kétszeresének (167 942 forint) tizenkétszerese (éves szinten 2 015 304 millió forint, naponta 5 520 forint).
Az ellátások fedezetét képező bevételek köre új forrásokkal is kibővül. Így 2000-től sor kerül
- a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai nyugdíjkedvezményeinek megtérítésére,
- a sorállományú katonák ellátásai fedezetének megteremtésére.
Az Egészségbiztosítási Alap bevételét képező tételes egészségügyi hozzájárulás egy főre jutó havi összege 3 600 forintról 3 900 forintra nő, a százalékos egészségügyi hozzájárulás szabályai változatlanul érvényesek.
A vagyongazdálkodásból származó bevételek az 1999. évi vagyonértékesítési kötelezettség áthúzódó teljesítéséből várhatóak.
A központi költségvetés által nyújtott támogatás összege 152 874,0 millió forint , ebből a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulék-kiesés pótlására 69 074,0 millió forint, a GYED folyósítás kiadásainak megtérítése 36 300,0 millió forint.
A nyugellátások emelésénél 2000. januárban kerül sor első ízben a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 30 és 70%-os arányú súlyozott átlagának az alkalmazására, s ennek következtében a nyugdíjkiadások az előző évhez viszonyítva átlagosan 8%-kal emelkednek.
A természetbeni és pénzbeli ellátások előirányzatának meghatározásánál, egyrészt a makrogazdasági környezet néhány paraméterével, így a fogyasztói és a termelői árak, valamint a keresetek és a foglalkoztatottság alakulására vonatkozókkal, s ezeken túl néhány egészségbiztosítási szakmai megfontolással számolt a tervezés. 1999. évvel megegyező sajátosság a költségvetésben, hogy a természetbeni egészségbiztosítási ellátások körén belül, a gyógyító-megelőző ellátások esetében lehetővé teszi a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást, melynek elsődleges célja a rugalmas és biztonságos finanszírozás elősegítése.
Az egészségbiztosítás legnagyobb súlyú kiadási előirányzatát képező gyógyító-megelőző ellátások esetében az 1999. évi várható teljesítéshez viszonyítva a szinten tartást kívánja megvalósítani a költségvetés. Az évek óta kritikus előirányzatot jelentő gyógyszer-támogatási kiadásokra fordítható előirányzat az idei évi várható teljesítésnél kisebb összeget tartalmaz. Az előirányzat csökkentését megalapozó intézkedések ismertetése a részletes indokolásban található.
A költségvetési javaslat a működési kiadásoknál a személyi juttatásokra, az épület üzemeltetés területén jelentkező többlet feladatokra csak szerény előirányzat növekményt tartalmaz. A Ny. Alap működési kiadásai az ágazat feladatellátásához szükséges folyamatos kiadásokon túl tartalmazzák a világbanki programfinanszírozási körbe tartozó kiadásokat is. A működési kiadási előirányzatok továbbá lehetővé teszik a nyugdíj-megállapítás, a nyilvántartás, a folyósítás területén megkezdett informatikai fejlesztések folytatását. Az E. Alap működési kiadásai a viszonylag szerény mértékű dologi és bérkiadás növekedés mellett informatikai fejlesztést is tartalmaznak, amely részben a működéshez szükséges hálózatok, részben az informatikai biztonság megteremtését szolgálja.
1.§-hoz
A törvényjavaslat a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének – amely a Ny. Alap és az E. Alap költségvetésének összegéből adódik -, bevételi főösszegét 1 718 059,0 millió forintban, kiadási főösszegét 1 759 470,0 millió forintban, hiányát pedig 41 411,0 millió forintban állapítja meg. A hiány rendezésének kötelezettségét a törvényjavaslat a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvénybe utalja.
A törvényjavaslat az Ny. Alap bevételi és kiadási főösszegét egyaránt 992 418,0 millió forintban állapítja meg. A költségvetés egyensúlyát az Áht. 86. § (10) bekezdése értelmében 86 074,0 millió forint központi költségvetési támogatás biztosítja.
A nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek javasolt előirányzata 982 614,0 forint. A munkáltatói és az egyéni nyugdíjbiztosítási járulékbevételek előirányzatának meghatározása során egyrészt az általános indoklásban már említett makrogazdasági paraméterekből, másrészt a járulékmértékek nagyságára, valamint a járulékalapot képező jövedelmek körére vonatkozó feltételezésekből indult ki a tervezés. Ezen túl a kérdéses bevételek esetében 1999-hez viszonyítva a behajtási hányad további javulásával számolt a tervezés, melynek realitását a járulék-nyilvántartási és beszedési tevékenységek APEH-hoz történő integrálásának a teljessé válása biztosítja. Mindezek alapján a munkáltatói nyugdíjbiztosítási és a biztosítotti nyugdíjjárulék bevételek és hozzájárulások együttes összege 869 674,0 millió forint. A munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék előirányzata 708 694,0 millió forint, amely tartalmazza a munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék tervezett bevételi összegét. A biztosítotti nyugdíjjárulék 160 980,0 millió forint előirányzata két fő tételből tevődik össze: a 137 030,0 millió forint biztosított által fizetett nyugdíjjárulék előirányzatából (ennek része az egyes szociális ellátásokból és a munkanélküli járadékból (segélyből) fizetett nyugdíjjárulék tervezett bevétele), valamint a 23 950,0 millió forint magánnyugdíjpénztári tagok által fizetett nyugdíjjárulék előirányzatából.
A központi költségvetés a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlásának címén 69 074,0 millió forint költségvetési támogatást nyújt. A GYES és a GYED utáni központi költségvetés térítési összege 17 000,0 millió forint.
Az egyéb járulékok és hozzájárulások tervezett bevétele 20 178,0 millió forint. Önállóan kerülnek bemutatásra a “megállapodás alapján fizetők járulékbevételei” és a “közteherjegy után befolyt járulék” bevételek. Ez utóbbinál, két éves tapasztalat alapján csak szerény mértékű növekedés prognosztizálható. Új bevételi tétel a sorkatonai szolgálatot teljesítők nyugdíjbiztosítási járuléka, amelynek az előirányzata 1 520,0 millió forint, míg a fegyveres testületek nyugdíjkedvezményeinek megtérítése 18 060,0 millió forint bevételt jelent az Ny. Alap számára.
A késedelmi pótlék és bírság előirányzata 4 311,0 millió forint, melyet az APEH a törvényben meghatározott módon átutal az Ny. Alap számlájára.
A nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek előirányzata a kifizetések visszatérítését és egyéb esetleges bevételeket tartalmazza 2 377,0 millió forint összegben.
A működési költségvetés tervezett bevétele összesen 1 017,0 millió forint, ebből a központi költségvetés működési költségtérítése 860,0 millió forint.
A vagyonértékesítési kötelezettség teljesítéséből származó bevétel 8 787,0 millió forint.
A nyugellátások kiadásainak 2000. évi tervezett összege 970 271,0 millió forint. Az ellátottak átlagos havi száma a becslések szerint 2 millió 393 ezer fő lesz, amely mintegy 14 ezer fővel kevesebb az előző évinél. Az egyes előirányzat csoportok várható alakulásáról a következők mondhatóak.
A nyugellátások legjelentősebb tételét az öregségi nyugdíjak képezik. A 2000-re tervezett előirányzat 669 128,0 millió forint, ez teszi ki a tervezett nyugdíjkiadás közel 70%-át. Az öregségi nyugdíjasok átlagos száma – a korhatárt betöltött nyugdíjasokon kívül – ideértve a korkedvezményes és az előrehozott öregségi nyugdíjasok átlaglétszámát is – 2000-re 1 millió 664 ezer fő körül becsülhető. Ez 2 ezer fővel kevesebb az 1999. évi várhatónál. Az egy főre jutó havi átlagos ellátás 33 400 forint körül alakul, amely mintegy 2 500 forinttal haladja meg a bázis év prognosztizált összegét.
A rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak (161 350,0 millió forint), – amelyek a korhatárt betöltött I-III. csoportos és korhatár alatti (I-II. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági ellátások kiadásait tartalmazzák – a teljes nyugdíjkiadás mintegy 16,5%-át teszik ki. A költségvetés ezen kiadás esetében mintegy 7,5%-os növekedéssel számol. A tervezett létszám 413 ezer fő körül alakul, ami 5 ezer fővel alacsonyabb az 1999. évi várható értéknél. Az egy főre jutó havi ellátás 2000-ben 32 100 forint körül várható, ami mintegy 1 300 forinttal kevesebb az öregségi nyugdíjak várható nagyságánál.
A hozzátartozói nyugellátások céljára fordított kiadások (138 813,0 millió forint) teszik ki a nyugellátások mintegy 14%-át. A hozzátartozói ellátások mintegy 62%-a alapellátásként kerül kifizetésre, ez képezi az idetartozó ellátottak egyetlen ellátását a nyugdíjrendszerből.
Az özvegyi szülői nyugdíjak, valamint az ide tartozó árvaellátások létszámának várható csökkenése az 1999. évi prognosztizált adathoz képest 2,2%. Az egy főre jutó havi ellátás valamivel magasabb, mint az öregségi nyugdíjak kétharmad része, becsülhetően 22 600 forint körüli összeg lesz. A hozzátartozói ellátások kiadásainak több mint egyharmada kiegészítő ellátás, az érintett közel 550 ezer fő saját jogon szerzett nyugdíja mellett kapja ebből a kiadás-csoportból az ellátást, valamilyen kiegészítő nyugdíjként. Ezen ellátás 2000-re tervezett összege 53 083 millió forint. Az ellátások számának növekedése közel 1,5%, az átlagos havi folyósítási összeg 8 100 forint körül lesz, az öregségi nyugdíjak átlagának 24%-a.
Az egyösszegű méltányossági kifizetésekre 980,0 millió forintot irányoz elő a költségvetés, ami 3,2%-kal haladja meg az előző évben e célra rendelkezésre álló összeget. Ebből az összegből egyszeri szociális segélyekre 380,0 millió forint a keretösszeg, míg a méltányossági nyugdíjemelés előirányzata 600,0 millió forint.
A nyugdíjas létszám alakulásában jelentősebb változásra lehet számítani a terv évben. 1999-ben az ellátások átlagos számának növekedése 1,2%-os lesz, a saját jogú nyugdíjasok létszámának stagnálása, a szóló hozzátartozói ellátások számának 1,3%-os csökkenése és a hozzátartozói kiegészítő ellátások 7,7%-os növekedése mellett.
Az előző évek létszámnövekedését követően 2000. év lesz az első év, melyben az ellátottak száma csökken, várhatóan 0,2%-kal. A nyugdíjas létszám összesen közel 0,6%-os csökkenését a saját jogú nyugdíjasok 0,3%-os és a szóló hozzátartozói ellátások 2,2%-os csökkenése határozza meg. A hozzátartozói kiegészítő ellátások száma növekszik csak 1,5%-kal.
Az ezredforduló időszakában a nyugdíjkiadások alakulása szempontjából a demográfiai háttér kedvező lesz, mert viszonylag alacsony létszámú nyugdíjba vonuló korosztályokkal kell számolni a kérdéses években. A kiadás-növekedést mérsékli, hogy folytatódik a korhatáremelés, mindkét nemre vonatkozóan ismét emelkedik egy évvel a korhatár.
A cserélődés és a nyugdíjas állomány összetétel-változása is hatással van a nyugdíjkiadások alakulására. A nyugdíjba vonulás feltételei alapvetően kedvezőbbek lesznek. A cserélődés során az állományba újként bekerülő nyugdíjazottak általában magasabb összeggel lépnek be, mint az ellátásból kikerülők. A következő időszakban a degresszió fokozatosan és szisztematikusan mérséklődik, a biztosítási plafon beáll a törvény által meghatározott 2-es szorzóra, a nyugdíjba beszámítható jövedelmek alulvalorizáltsága fokozatosan mérséklődik. A feltételezések szerint lassan emelkedik a beszámítható szolgálati idő is.
A nyugdíj-megállapítás fő szabályai megegyeznek az előző évivel. Az összeg meghatározásánál évente eggyel nő a beszámítandó kereseti évek száma. 2000-ben már 12 év jövedelmének teljes és a nyugdíjba vonulás évének töredék évi keresete határozza meg a nyugdíjat. Az induló nyugdíjak színvonala várhatóan nő.
A működésre fordított kiadás előirányzata 16 818 millió forint.
A működési költségvetésben a törvényi kötelezettségek teljesítését a központi költségvetési szervekre vonatkozó előírásokhoz, paraméterekhez közelítő feltételekkel, az új jogszabályi kötelezettségekből adódó többlet feladatokkal, valamint az új címrendnek megfelelő szerkezeti változásokkal együtt tartalmazza a javaslat.
A 2000. évi címrendben:
· a központi hivatali szerv alcímben a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelője, az ONYF szerepel,
· az igazgatási szervek alcímben jelenik meg a területi igazgatási szervek és a NYUFIG előirányzata,
· a központi hivatali szerv által kezelt előirányzatok alcímben a fejezeti kezelésű előirányzatok jelennek meg.
A tervezett előirányzatoknak kell biztosítani a működéshez szükséges, még elégséges feltételeket, a folyamatos működés területén az előirányzatok szintrehozását, és a szerkezeti változásokat. Ezen túlmenően a költségvetésnek tartalmaznia kell az adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer korszerűsítéséhez, az EU-hoz történő csatlakozás előkészítő munkálataihoz, a folyamatos informatikai feladatokhoz, a nyugellátás, megállapítás, folyósítás zavartalanságát biztosító informatikai fejlesztéshez, továbbá az igazgatási épületek üzemeltetéséhez, felújításához kapcsolódó kiadásokat.
A személyi juttatások 5%-os fejlesztési többlete biztosítja az illetményalap növekedést, a besorolás változásokat, valamint a különböző törvényi kötelezettségből adódó kiadások fedezetét. Létszámfejlesztésre a 2000. évi költségvetés forrást nem tartalmaz.
Az informatikai fejlesztések előirányzata biztosítja NYUGDMEG rendszer folyamatos működését, a szükséges továbbfejlesztéseket, valamint a nyugdíjfolyósítási rendszer biztonságos működtetésének feltételeit.
Folytatódik a nyilvántartási rendszer továbbfejlesztése. A kialakuló, új nyilvántartási rendszer komplex – a feladatokkal és felelősséggel arányos – megoldást nyújt a nyugdíjbiztosítás számára. Megvalósul az az informatikai rendszer, amely hosszútávon biztosítja a nyugdíjelbírálás, ezen belül a nyilvántartási ügyvitel informatikai támogatását. A nyilvántartás új informatikai rendszere központi adatbázisra épül. Az adat befogadás és adatszolgáltatás decentralizált marad. A központi adatbázisból az ország bármely területén keletkezett adat hozzáférhetővé válik. Lehetőség nyílik a biztosítottak sokoldalú, szakszerű és gyors tájékoztatására, az ügyfélszolgálati igények még színvonalasabb kielégítésére.
Az EU csatlakozás felkészülési kiadásaira szolgáló célelőirányzat 125,0 millió forint.
Az Egészségbiztosítási Alap 2000. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege 725 641,0 millió forint, kiadási főösszege 767 052,0 millió forint, a költségvetés hiánya tehát 41 411,0 millió forint. A deficit rendezéséről a központi költségvetés 2000. évi zárszámadási törvénye rendelkezik.
Az általános indokolásban felsorolt makrogazdasági paraméterek és egyéb a járulékbevételek alakulását lényegesen befolyásoló tényezők figyelembevételével a munkáltatói és a biztosítotti egészségbiztosítási járulék bevételek és hozzájárulások együttes összege 450 012,7 millió forint. Ezen belül a munkáltatói egészségbiztosítási járulék bevétel előirányzata 367 823,7 millió forint (amely tartalmazza a munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulékbevétel címen várhatóan befolyó bevételt), a biztosítotti egészségbiztosítási járulékbevétel tervezett összege 82 189,0 millió forint.
Az egyéb járulékok és hozzájárulások 2000. évi előirányzata összesen 16 099,8 millió forint. Ezen belül meghatározó tétel a munkáltatói táppénz-hozzájárulás 13 382,0 millió forintos előirányzata. 2000-ben új bevételi előirányzatként jelenik meg a sorkatonai szolgálatot teljesítők után fizetett egészségbiztosítási járulék és a fegyveres testületek kedvezményes nyugellátásának kiadásához való hozzájárulás, előbbi 560,0 utóbbi 1 010,0 millió forint összeget jelent. Az előirányzat tartalmazza továbbá a baleseti járulék 559,0 millió forint, valamint a megállapodás alapján fizetett járulék 548,9 millió forint összegét.
Az egészségügyi hozzájárulás (tételes és százalékos) előirányzata 179 528,8 millió forint. A tételes egészségügyi hozzájárulás előirányzatának kialakítása javuló beszedési hányad mellett figyelembe veszi a foglalkoztatotti létszám makrogazdasági prognózis szerinti mérsékelt növekedését, valamint azt, hogy január hónapban – az 1999-ben érvényes – 3 600,-Ft/fő, a további 11 hónapban pedig már 3 900,-Ft/fő befizetés történik. A százalékos egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályozás alapján 2000-ben először kell számolni az osztalékalap 35%-a után fizetendő várható bevétellel.
A késedelmi pótlék és bírság 2000. évi előirányzata 3 189,0 millió forint, melyet az APEH átutal a törvényben meghatározottak szerint az E. Alap számlájára. Az előirányzat kialakítása figyelemmel van az 1999. évi LXIV. törvény rendelkezéseire, ennek értelmében az 1999. január 31. előtt keletkezett járuléktartozások rendezése esetében a késedelmi pótlék és bírság elengedésére kerülhet sor.
A központi költségvetési hozzájárulások előirányzata 66 800,0 millió forint, amely tartalmazza a terhesség-megszakítással kapcsolatos költségvetési térítés 900,0 millió forintos összegét, az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos központi költségvetési hozzájárulás 2 900,0 millió forint, a központi költségvetés pénzeszköz átadása 26 700,0 millió forint összegű előirányzatát, valamint a GYED folyósítás kiadásainak központi költségvetési megtérítését (36 300,0 millió forint). Ez utóbbi a kiadási előirányzatok között is megjelenik.
Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek 2000. évi előirányzata 4 622,0 millió forint. Ezen belül a kórházi részleges adósságrendezésre átadott pénzeszközök visszatérülése a 2000. évben befejeződik. Az un. konszolidációs előlegek visszafizetése jövőre öt intézményt érint összesen 100,0 millió forint törlesztésével. Az önkormányzati kórházak csődjével összefüggő támogatás visszatérítése címen 2000-ben hat érintett intézmény 380,0 millió forintot törleszt az OEP-nek. A terhességmegszakítás egyéni térítési díja 350,0 millió forint a baleseti és egyéb kártérítési megtérítések előirányzata 2 444,0 millió forint, a kifizetések visszatérülése és egyéb bevételek előirányzata 1 348,0 millió forintban került meghatározásra.
A 2000. évi működési célú bevételek előirányzata 1 800,0 millió forint, amely a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai terhére folyósított ellátásokkal kapcsolatos költségeknek a központi költségvetésből történő megtérítésére
1 550,0 millió forintot tartalmaz.
A vagyongazdálkodásból származó bevétel 2000. évi előirányzata összesen
3 588,7 millió forint, amely a vagyonértékesítés 2000. évi befejezéséből, valamint az 1999. évről áthúzódó teljesítésekből adódik.
A korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti ellátások előirányzata 122 520,0 millió forint. Az előirányzat az 1999. évi várható teljesítés figyelembevételével 1%-os létszámnövekedéssel, a korhatáremelésből származó többletkiadással, és a nyugdíjindexálás szabályaiból következő 8%-os növekedéssel számol.
A terhességi gyermekágyi segély kiadásainak előirányzata 7 053,0 millió forint. Az előirányzat változatlan születésszám feltételezésével, illetve az 1999-ban várható átlagkereset-növekedés figyelembevételével készült.
A pénzbeli ellátások közül a táppénzkiadások előirányzata a 2000. évre 50 731,0 millió forint. Az előirányzat meghatározása figyelembe vette az 1999. évi várható átlagkereset-növekedést, továbbá számolt a táppénzes arányszám kismértékű csökkenésével.
A betegséggel kapcsolatos segélyek előirányzata 1 169,0 millió forint, amely tartalmazza a méltányossági támogatások 372,0 millió forint, a külföldi gyógykezelés 478,0 millió forint, külföldi sürgősségi gyógykezelés 128,0 millió forint, és a nemzetközi egyezményekből eredő kiadások 191,0 millió forint nagyságú előirányzatát. A külföldi gyógykezelés azon esetekben indokolt, amikor az adott betegség hazai kezelése klinikai felszereltség, műszerezettség hiányában nem megoldható. További költséget jelenthet, hogy a külföldön végzett beavatkozások után az orvosilag indokolt kontrollvizsgálatok, esetleges korrekciós műtétek többségében az első ellátást nyújtó intézményben történnek. A külföldi sürgősségi gyógykezelés előirányzatánál figyelembe kellett venni, hogy a keret igénybevételéből kikerülnek azon magyar állampolgárok esetei, akik azokban az országokban részesülnek sürgősséggel gyógykezelésben (Németország, Ausztria és várhatóan Horvátország), amelyekkel Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye van. Ezen esetek költségeinek megtérítése a későbbiekben a nemzetközi egyezményekből eredő kiadások soron jelennek meg. További kiadásnövekedést jelent a más országba áttelepült magyar nyugdíjasok egészségügyi ellátási költségeinek átalányösszegben való megtérítése.
A gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak 2000. évi előirányzata 358 803,4 millió forint. Ez az előirányzat az 1999. évi eredeti, a céltartalékkal, valamint az év közi zárolásokkal csökkentett előirányzaton (337 114 millió forint) alapszik, és azt 6,4%-kal haladja meg. Az előirányzat kialakításakor figyelembe kellett venni, hogy az 1999-ben végrehajtott, a gyógyszer-támogatási kiadások túllépéséből fakadó évközi előirányzati zárolással és törléssel a gyógyító-megelőző kiadások fejlesztési lehetőségei megszűntek, ezért a felhalmozódott és szakmailag alátámasztott igények utólagos kielégítése nélkülözhetetlen.
A gyógyító-megelőző ellátások előirányzata a költségvetési szektorban engedélyezett 5%-os bérnövekménnyel számol, amelynek összege 10 176,0 millió forint. Az előirányzat az 1999. évi fejlesztések szintre hozására 1 776,0 millió forintot, az új fejlesztésekre pedig 9 436,4 millió forintot tartalmaz.
Az 1999. évi fejlesztések szintre hozásának előirányzata tartalmazza az 1999-ben a finanszírozási normákon felül befogadott új kapacitások éves szintre hozását, valamint az új finanszírozási kormányrendelettel életbe lépett megemelt – járó- és fekvőbeteg szakellátási – normatívák és a fogászati ellátás kapacitásbővülése többletforrás-igényének szintre hozását. Az 1999. évben év közben befogadott CT, MRI szolgáltatók szintre hozott működési költségigénye (840,0 millió forint) az előbbi keret közel felét teszi ki.
A 2000. évre tervezett új fejlesztések ellátási formánként a következők:
a) Háziorvosi szolgálatok: a háziorvosi ellátás finanszírozásában a definitív ellátásra és a hatékony prevenció munkára ösztönző elemek bevezetése és a praxisok számának növelése javasolt. Ez többletforrásként 600,0 millió forint biztosítását igényli annak érdekében, hogy az elért finanszírozási színvonal ne csökkenjen.
b) A védőnő, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem az előző évi fejlesztések elmaradása miatt 200,0 millió forint fejlesztést igényel.
c) A fogászati ellátás mind mennyiségileg, mind minőségileg fejlesztést igényel, különös tekintettel a gyermekfogászati ellátásra. A fejlesztések jövő évi fedezete 200,0 millió forint.
d) A gondozóintézeti gondozás kiemelt előirányzaton belül, a tüdőgondozó intézetek feladatának részét képező tüdőszűrés hazai kifejlesztésének szükségessége a kormányprogramban is megfogalmazódott. Az ellátottság szempontjából elmaradt területekre való kiterjesztés 2000. évi ütemének működési többletköltség-igénye 200,0 millió forint.
e) A betegszállítást végző – az Országos Mentőszolgálaton kívüli – alternatív szervezeteknek jelentős kapacitásbővítési igénye van. Az ország lefedettségének javításához a szükséges fejlesztések fedezetére 50,0 millió forint áll rendelkezésre.
f) Járóbeteg-szakellátás: a teljesítményelvűen finanszírozott járó beteg szakellátást kapacitása 1999. évben a fejlesztési lehetőségeket meghaladó mértékben bővült. A korábbi évekről elmaradt fejlesztések pótlása a 2000. évben is szükségessé tesz újabb befogadásokat.
A jelentős kapacitásnövekedésből adódó teljesítménynövekedés csökkenti a finanszírozás értékét, csakúgy az új, az átlagosnál magasabb pontértéken megállapított, fekvőbeteg-ellátást kiváltó költség hatékony minőségi eljárások rendszerbe illesztése is.
Fentiek részleges ellentételezésére 4 000,0 millió forintot szükséges biztosítani.
g) CT, MRI: az ország nagy értékű diagnosztikai eszközökkel való ellátottságában tapasztalható egyenlőtlenség mérséklésére a 2000. évben 100,0 millió forint áll rendelkezésre.
h) Művese-kezelések: az előirányzatok jelenlegi szintje mellett megoldhatatlan a folyamatos esetszám-növekedés – amelyet az ellátás sajátossága folytán
nem “kompenzál” a gyógyultak számával történő csökkenés – finanszírozása. Az esetszám jövő évre valószínűsíthető növekedése 15% (fejlesztésre 800,0 millió forint fordítható).
i) Fekvőbeteg szakellátás: a tárgyévre meghatározott területi finanszírozási normákat meghaladó többletkapacitások finanszírozásához és az inflációt követő alapdíj biztosításához az aktív fekvőbeteg-ellátás fejlesztési kereteként 2 000,0 millió forint áll rendelkezésre.
A krónikus fekvőbeteg-ellátás ágyszáma és annak aránya jelentősen javult. A plusz működési kiadások fedezetére a tervezett fejlesztési keret 304,0 millió forint.
A tételes elszámolás alá eső egyszer használatos eszközök és a nagy értékű műtéti eljárások területén a hagyományos és drága műtéteket kiváltó korszerű, új eljárások bevezetésére tervezett előirányzat 503,0 millió forint.
j) A felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadásokra 479,0 millió forint többletforrás áll rendelkezésre.
A gyógyszer-támogatási kiadások 2000. évi 135 000,0 millió forintos előirányzata kisebb, mint az azonos szerkezettel számolt 1999. évi várható kiadás. A támogatási előirányzat tartása alapvetően a 2078/1999. (IV. 21.) Korm. határozatban foglalt elvek és intézkedések maradéktalan, 2000. január 1-jétől érvényesülő megvalósításával érhető el. A támogatási keret betartását segíti – az 1999. évi intézkedések áthúzódó hatásán túl – a fix összegű támogatási elv kiterjedtebb alkalmazása, a bizonyítékokon alapuló orvoslás elvének megfelelően, a bizonyítottan nem hatékony készítmények támogatásának megszüntetése, a hatékonyabb árkontroll, a vényadat-feldolgozási és vényellenőrzési rendszer továbbfejlesztése.
Szerkezeti változásként jelenik meg, hogy a gyógyszer-támogatási előirányzatból a kötszerek finanszírozási kerete átkerül a gyógyászati segédeszközök előirányzatába, a CAPD oldat kerete pedig a gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak művese-kezelések kasszájába.
A gyógyászati segédeszköz-támogatás 2000. évi előirányzata 23 951,0 millió forint. A kiadás növekedését okozza az 1999. évközi intézkedések áthúzódó hatása, az egyes új segédeszközök támogatási körbe vonása, a sebészeti kötözőszer és a rugalmas kötöző anyag gyógyászati segédeszköz körbe történő átsorolása.
A fenti előirányzat tartását a következő megtakarítást eredményező intézkedésekkel lehet elérni: a támogatási kulcsok felülvizsgálata, új támogatási rend bevezetése, a rendelési szabályok módosítása, a fix összegű támogatás további kiterjesztése, a rendelésre készített eszközök számának csökkentése, továbbá a TAJ szerinti nyilvántartás bevezetése, az ellenőrzések további szigorítása, valamint a tervezett szankcionálási rend következetes alkalmazása.
A gyógyfürdő-szolgáltatás 2000. évi előirányzata 2 400,0 millió forint, amely figyelembe veszi az igénybevétel 1999. évben tapasztalt növekedését.
A javasolt előirányzat megtartását segíti elő, hogy 1999-ben teljes körűvé vált a vényszintű, TAJ alapú elszámolási rendszer. Az ellenőrzési rendszer továbbfejlesztésétől várható, hogy a 2000. évi kifizetés az előirányzatot ne haladja meg.
Az anyatej-ellátás 2000. évi előirányzata 203,0 millió forint, amely számol az 1999. évi teljesítés előirányzattól elmaradó mértékével.
A működésre fordított kiadások 2000 évi előirányzatának számítása az 1999. évi előirányzat összegén (18 999,0 millió forinton) alapul, amelyből a szerkezeti változásokkal (4 855,0 millió forinttal) csökkentett bázis-előirányzat szintre hozásával 14 183,0 millió forint. A 2000. évi működési kiadási előirányzat 16 659,3 millió forint, amely a 2000. évi alap-előirányzaton felül előirányzati többletként 1 575,0 millió forintot, ezen belül az EU csatlakozás előkészítésének költségeire 125,0 millió forint kiadást céloz meg.
A működési kiadások tervezése során
figyelembe vételre került a 2000. január 1-jétől életbelépő – a törvényjavaslat
22. §-ában foglaltak szerinti – szervezeti átalakítások hatása. Ennek
értelmében a “Központi hivatali szerv” alcím tartalmazza a jelenlegi központi
hivatali szerven felül a területi és helyi
képviseletek kiadási előirányzatait is. A szervezeti átalakítások hatására így a működési kiadások legnagyobb hányada (82,6%) ezen az alcímen jelentkezik.
A bázis-előirányzat szerkezeti változásként tartalmazza a ,,Világbanki kölcsön felhasználása hazai hozzájárulással és tőketörlesztéssel” elnevezésű (2000,0 millió forint) kiadási és bevételi előirányzatnak – a 2123/1999. (V. 28.) kormányhatározatban megfogalmazottak szerinti, valamint az ,,Egészség-biztosítási feladatkörbe tartozó ellenőrzési rendszerek fejlesztése” elnevezésű (813,0 millió forint) kiadási előirányzatnak a kiemelt előirányzatokra történő – felügyeleti szervi hatáskörű – átcsoportosítását.
Az 1999. évi APEH járulékigazgatási feladat átvételével összefüggésben az E. Alap működési előirányzatainál szerkezeti változásként figyelembe vett összeg 1 252,0 millió forint.
Az EU integrációval kapcsolatos felkészülési feladatok kiadása a 2000. évi működési előirányzatot 125,0 millió forinttal emeli.
Világbanki hitelfelvétellel kapcsolatos adósságszolgálat (kamat és tőketörlesztés) a 2000. évben várhatóan 550,0 millió forinttal terheli a működési költségvetést.
Az informatikai kiadások előirányzata 900,0 millió forint. Az informatikai kiadások egy részét az évezred-váltással kapcsolatos fejlesztések, míg a kiadások másik részét a megfelelő informatikai biztonság megteremtése és a hálózati adatviteli utak védelmének kiépítése fordított kiadások képezik.
4. §-hoz
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 12. §-ának (3) és (4) bekezdésének meghatározott előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlléphető bevételi és kiadási előirányzatokat nevesíti. E szerint a bevételeknél az ellátások fedezetéül szolgáló, a működési célú, a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételek előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesülhetnek, míg a kiadások közül túlléphetők a nyugellátások, a pénzbeli ellátások, a gyógyfürdő-szolgáltatás, az anyatej-ellátás, az utazásiköltség-térítés, az egyéb kiadások, a világbanki kölcsön kamat és tőketörlesztés, és a vagyongazdálkodás kiadásai.
5. §-hoz
Az adott § rendelkezik a gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyszer-támogatási és a gyógyászati segédeszköz-támogatási kiadások éves, havi és napi bontású finanszírozási tervének elkészítéséről, illetve az előirányzat-felhasználás időarányostól való eltérésének engedélyezéséről.
6. §-hoz
Az (1) bekezdés kimondja, hogy a gyógyító-megelőző ellátás előirányzatán belül a felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások céltartaléka a költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi intézményeknél a jövő évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri személyi kifizetések részbeni, vagy teljes fedezetére szolgál.
A (2) bekezdés a gyógyító-megelőző ellátások előirányzatának tartalmát határozza meg.
A (3) bekezdés a gyógyító-megelőző ellátások előirányzaton belüli átcsoportosítás lehetőségét mondja ki.
A (4) bekezdés a gyógyszerek fogyasztói árának támogatására szolgáló előirányzat részeként nevezi meg a háziorvosok racionális gyógyszer-felhasználásra ösztönző keretét.
Az (5) bekezdés lehetővé teszi, az egészségbiztosítási ellátások zárt kasszáinak kormányhatáskörben történő megemelését a gyógyszergyártóktól a forgalom arányában külön megállapodás szerinti visszatérítésből.
7. §-hoz
A 13. havi illetmény kifizetése érdekében az egészségügyi intézmények előleget vehetnek fel, amelyet az OEP öt havi egyenlő részletben, február hónaptól kezdődően levon a finanszírozási összegből.
8. §-hoz
Az egészségügyi kiadások racionálisabb felhasználása érdekében 1999-ben indult el az irányított betegellátás modellkísérlete, amely 2000-ben is folytatódik. A kísérletbe bevont lakosság maximális létszámát összesen 200 ezer főben határozza meg.
A (2) bekezdés a modellkísérlet által lefedett szolgáltatások köréből kiemeli a nagy költségigényű és személyre nem lebontható ellátásokat, amelyekre az irányított betegellátást szervezőknek nincs közvetlen ráhatásuk, illetve a finanszírozás jellegéből adódóan az érintett lakosságra jutó kiadásokat nem lehet elkülöníteni. Ezen ellátások körének meghatározását a (11) bekezdés a Kormány hatáskörébe utalja.
A (3) bekezdés a jelenlegi korcsoportokat megkülönböztető fejkvóta számítást kibővíti a nemekkel, ezzel a nők és a férfiak eltérő jellegű szolgáltatási igénybevételét igyekszik a fejkvóta-rendszerben kezelhetővé tenni.
A (4) bekezdés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladatkörébe helyezi az elvi folyószámla vezetését. Ez lehetővé teszi, hogy a modellkísérlet által érintett lakosság az ország bármely pontján igénybe vehet egészségügyi szolgáltatást, mivel a rájuk vonatkozó ellátási és kiadási adatok is az OEP-nél rendelkezésre álló országos adatbázisból előállíthatók.
A (6) bekezdés rendelkezik arról, hogy az OEP a szervezők számára az év végén a folyószámlán mutatkozó bevételi többletet számolhat el.
A (7) bekezdés rendelkezik a szervezők modellkísérlettel összefüggő prevenciós kiadásairól és a szervezési feladatok elvégzésére lakosonként és évenként megillető összeg nagyságáról.
A (8) és a (9) bekezdés értelmében a modellkísérlet értékelésére az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az OEP közös szakértői csoportot hoz létre, amely félévente jelentést készít. Az elvi folyószámla havi alakulásán és a szervezők tevékenységének monitorozásán alapuló félévente elkészítendő jelentés lehetővé teszi, hogy a Kormány rendszeresen képet kapjon a modellkísérletben részt vevő szervezők pénzügyi helyzetéről és az érintett lakosság ellátásának alakulásáról.
9. §-hoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési törvénye minden évben meghatározza azt az összeget, amely szociális indíttatású nyugdíj megállapítására, illetve emelésre fordítható. Az egyes nyugdíjak különösen méltánylást érdemlő körülmények megléte esetén történő (ide értve az E Alapból finanszírozott nyugellátásokat) emelése, illetve méltányosságon alapuló ellátások megállapítása 600,0 millió forint, az egyszeri szociális segélyekre 380,0 millió forint fordítható.
10. §-hoz
Az (1) bekezdés az Ny. Alap központi hivatali szervénél és igazgatási szerveinél a kiadások tartalmazzák a kizárólag adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatokra felhasználható összegeket.
A (2) bekezdés az E. Alap működési kiadásaiból az orvos szakértői minősítési rendszer átalakítására fordítható összeget határozza meg.
11. §-hoz
Az (1) bekezdés a fejlesztési kiadásokra vonatkozó előirányzat tartalmát határozza meg.
A (2) bekezdés az EU csatlakozásra való felkészülés kiadásainak felhasználását szabályozza.
12. §-hoz
Az OEP és az ONYF által jelenleg közösen használt Fiumei úti épület üzemeltetési költségeinek a használati arány szerinti előirányzat átcsoportosítására vonatkozó felhatalmazást tartalmazza arra az esetre, ha a jelenlegi elhelyezés feltételei év közben megváltoznak.
13. §-hoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 9. §-ában előírt, de 1999-ben nem értékesített vagyon 2000. évi eladására, felhasználására és elszámolására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
14. §-hoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap közreműködésével folyósított korengedményes nyugdíjak 2000. évi kifizetésére vonatkozó kötelezettségről rendelkezik a felmerülő tényleges kiadások mértékéig. Szabályozza az ellátásokra befizetett összeg és a tényleges kiadások különbözetének a Munkaerőpiaci Alapból történő megtérítését.
15. §-hoz
A 2000-ben esedékes – az APEH-hez befolyt - késedelmi pótlék és bírság bevételeknek a központi költségvetés és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, illetve az alapok közötti megosztásáról és átutalásáról történik rendelkezés.
16. §-hoz
A járulékbeszedés hatékonyságának növelése 2000-ben is fontos célnak tekinthető, ezért az erre vonatkozó 1999. évi ösztönző szabályok 2000. évben is fennmaradnak.
17. §-hoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló többször módosított 1992. évi LXXXIV. évi törvény (a továbbiakban: AT) néhány bekezdésének módosítása történik.
Az (1) bekezdés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak zárszámadásával kapcsolatos rendelkezések pontosítását tartalmazza.
A (2)-(6) bekezdésekben szereplő javaslatok az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/1501. számú törvényjavaslattal való összhang biztosítását szolgálja a bevételek és a kiadások meghatározásánál. A (2)-(3) bekezdések az Ny. Alap a (4)-(6) bekezdések az E. Alap esetében tartalmazzák a módosításokat.
A (7) bekezdés a járulékbeszedési tevékenységeknek az APEH-hoz történő áthelyezésével kapcsolatos feladatok - az eddigi gyakorlat alapján szükségessé váló - pontosítását tartalmazza.
18. §-hoz
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény pontosító módosítását tartalmazza, és egyértelművé teszi, hogy a Kormány által meghatározott egészségügyi termékkör esetében – az OEP által beszerzett gyógyszerek kivételével - az E. Alapból finanszírozott költségvetési intézményeknél központosított közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.
Egyúttal felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a gyógyszerek beszerzésének és forgalmazásának szabályait.
19. §-hoz
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) végrehajtása során szerzett jogalkalmazási tapasztalatok alapján elengedhetetlenül szükséges a szolgálati idővel, az igényérvényesítéssel, a hozzátartozói nyugellátások megállapításával, a felelősségi szabályokkal kapcsolatos egyes rendelkezések kiegészítése és pontosítása.
A javaslat rendezi az egyházi személyek szolgálati idejének, valamint a gyermekgondozási díj folyósítási időtartamának szolgálati időnkénti figyelembevételét. A Tny. kiegészítésével egyértelművé válik a megállapításra kerülő hozzátartozói nyugellátások összegszerűsége, ha az elhunyt jogszerző a magánnyugdíjpénztári rendszerben is fizetett tagdíjat.
Rendeződik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek által hozott határozatok módosításának, illetőleg visszavonásának kérdése, a nyugdíjfolyósító szervek által folyósított ellátásokból történő levonások végrehajtása, a késedelmi kamatfizetési kötelezettség, továbbá a mulasztási bírság felszámítása, valamint egyes felelősségi szabályok alkalmazása. A megtérítési kötelezettség teljesítése tekintetében a javaslat néhány olyan rendelkezéssel egészíti ki a Tny-t, amelyek egyrészt egyszerűsítik az említett kötelezettség teljesítését, másrészt lehetővé teszik, hogy a megtérítésre kötelezett gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén egyösszegű megtérítésre kerülhessen sor. Így lehetővé válna, hogy az adott ellátás költsége ne az Ny. Alapot, hanem a kötelezettet terhelje.
20. §-hoz
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítását tartalmazza, s ennek keretében a Nyugdíjbiztosítási Alapnál megállapított és folyósított korengedményes nyugdíjak kifizetésének részbeni finanszírozásához való hozzájárulást írja elő.
21. §-hoz
E paragrafusban felhatalmazást kap a Kormány a háziorvosokat racionális gyógyszer-felhasználási keret kialakítására és működésére vonatkozó részletes szabályok meghatározására, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletének változásával összefüggésben az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben határozhatja meg a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény 83. §-ának (3) bekezdésében részletezett rendelkezéseket.
22. §-hoz
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvénynek az OEP igazgatási szerveivel kapcsolatos rendelkezését módosítja, s ennek keretében megszünteti a MEP-ek jogi személyiségét.
E változás több okból is szükséges, a területi képviseleti rendszer felállítása a későbbiekben módot ad a közigazgatás tervezett területi-szervezeti reformjának keretében a megyei rendszer regionális szervekkel való felváltására. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak állami irányításával létrejött új helyzet is indokolja a változtatást.
23. §-hoz
A törvény hatálybalépésének, valamint az egyes rendelkezések alkalmazásának időpontját, egyéb, a 2000. évi költségvetés végrehajtását biztosító kiegészítő rendelkezéseket, valamint Kormány-felhatalmazást tartalmaz.