OGY törvényjavaslat

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1715. számú

törvényjavaslat

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a Szentgotthárd város környéki magyar-osztrák ipari park vasúti átmenő forgalmáról szóló, Bécsben, 1998. november 24-én aláírt Egyezmény

kihirdetéséről

Előadó: Dr. Pintér Sándor

belügyminiszter

Budapest, 1999. október

1999. évi ..... törvény

kihirdetéséről

1. §

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a Szentgotthárd város környéki magyar-osztrák ipari park vasúti átmenő forgalmáról szóló, Bécsben, 1998. november 24-én aláírt Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1999. június 25-én megtörtént. )

2. §

Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

“Egyezmény

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a Szentgotthárd város környéki magyar-osztrák ipari park vasúti átmenő forgalmáról

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek) attól a szándéktól vezérelve, hogy

- a két állam között meglévő jószomszédi kapcsolatokat továbbfejlessze és

- elősegítse Szentgotthárd város környékén átmenő magyar-osztrák ipari park vasúti forgalmát,

továbbá figyelemmel

- a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határon átmenő vasúti forgalomról szóló Egyezményre (a továbbiakban: Vasúti Határforgalmi Egyezmény), melyet Budapesten, 1978. évi szeptember hó 14. napján írtak alá, és

- a Bernben, 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezményre (COTIF) és a COTIF B) Függelékét képező Egységes Szabályok (CIM) által előírt fuvarozási feltételekre, különös tekintettel a COTIF B) Függelék I. Mellékletét képező Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzatának (RID) feltételeire,

az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

(1) Az Osztrák Államvasutak jogosultak a Szentgotthárd/Mogersdorf (Nagyfalva), Szentgotthárd/Heiligenkreuz-i (Szentkereszt) Ipari Park (C 100/2-100/3 határjel) közötti vonalon a Magyar Köztársaság területén át, Szentgotthárd vasúti pályaudvaron keresztül vasúti zár alatt átmenő vasúti forgalmat (a továbbiakban: vasúti ipari átmenő forgalom) lebonyolítani.

(2) Vasúti zár alatt minden olyan intézkedést érteni kell, amelynek célja megakadályozni, hogy a vasúti ipari átmenő forgalomban a Magyar Köztársaság területén a vonatokra árukat bejuttassanak vagy kijuttassanak, illetőleg ezen vonatokra személyek felszálljanak vagy azokról leszálljanak.

2. Cikk

(1) A Szerződő Felek a vasúti ipari átmenő forgalomban lebonyolított árufuvarozást nem tekintik a nemzetközi fuvarozás részének. A jelen Egyezmény alkalmazásában azonban, a vasutak jogai és kötelezettségei tekintetében betartják és alkalmazzák a Bernben, 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) és a COTIF B) Függelékét képező Egységes Szabályok (CIM) által előírt fuvarozási feltételeket, különös tekintettel a COTIF B) Függelék I. Mellékletét képező Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzatában (RID) előírt feltételeket. E nemzetközi szerződéseknek mindkét Szerződő Fél részese.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával az osztrák vasutak vállalják, hogy a vasúti ipari átmenő forgalomban csak olyan vasúti vontató és vontatott járművet, vasúti munkagépeket, valamint rakományokat alkalmaznak, amelyek megfelelnek a nemzetközi vasúti forgalomra előírt fuvarozási feltételeknek.

(3) A magyar vasutak biztosítják a vasúti ipari átmenő forgalom lebonyolításához a magyar vasúti pálya és az ahhoz szükséges berendezések biztonságos és zavarmentes működését díjazás ellenében.

(4) A vasúti ipari átmenő forgalomban résztvevő vontató és vontatott járműveket, valamint azok rakományát a vasutak nem veszik át, átadási és átvételi vizsgálatot sem végeznek.

3. Cikk

(1) Olyan károkért, amelyek a vasutak üzemeltetése során a határokon átmenő forgalomban történő fuvarozás során következnek be, a kártérítési kötelezettség azokhoz a felelősségi szabályokhoz igazodik, amelyeket alkalmazni kellene, ha az osztrák vasutak az Osztrák Köztársaság területén végezték volna a fuvarozást. Az osztrák vasutaknak ilyen esetben helyt kell állniuk a magyar vasutakért valamint azok alkalmazottaiért.

(2) Az Osztrák Államvasutak a magyar vasutakkal szemben viszontkeresettel élhet, ha a károkozó esemény úgy következett be, hogy azt a magyar vasutak, illetőleg alkalmazottainak szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő, vagy pedig a magyar vasúti pályának vagy berendezéseinek a hiányossága következtében állt elő.

(3) A szerződésen kívül keletkezett károk megtérítése iránti jogviták elbírálására annak a Szerződő Fél államának a bíróságai is illetékesek, amelynek területén a károsult lakóhelye (székhelye) vagy ahol szokásos tartózkodási helye van.

(4) Olyan jogerős határozatokat vagy egyezségeket, amelyeket a jelen cikk (3) bekezdése szerint járó kártérítési igények ügyében valamelyik Szerződő Fél államának bírósága hozott vagy amelyekben egy ilyen bíróság előtt állapodtak meg, a másik Szerződő Fél állama elismeri és végrehajtja. Ha a pervesztes fél nem bocsátkozott az eljárásba, akkor be kell mutatni olyan értelmű igazolást, hogy ennek a félnek szabályszerűen és kellő időben kézbesítették a keresetlevelet, vagy az ezzel egyenértékű iratot. Az elismerést és a végrehajtást meg kell tagadni,

- ha a határozat egy korábban ugyanazon felek között, ugyanazon igényről hozott jogerős határozattal ellentétben áll, amelyet annak a Szerződő Fél államának a bírósága hozott, amelynek területén a határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani;

- ha a határozat sérti ama Szerződő Fél jogrendszerének alapelveit (közrendjét), amelyben a végrehajtást kérik;

- vagy ha a határozat nem azokon a jogszabályokon alapul, amelyeket a jelen Egyezmény szerint alkalmazni kellett volna; ez a rendelkezés azonban nem gátolja az elismerést vagy a végrehajtást, ha a határozat a jelen Egyezmény szerint alkalmazandó jogszabályoknak megfelel.

4. Cikk

A vasutak egymásnak adott segítségnyújtása és a védelem tekintetében a Vasúti Határforgalmi Egyezmény 12. cikkét kell alkalmazni.

5. Cikk

(1) Az osztrák vasutak alkalmazottainak szolgálati viszonyára, különös tekintettel a fegyelmi rendelkezésekre, az Osztrák Köztársaságban érvényes előírások irányadóak.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt vasúti alkalmazottak által a Magyar Köztársaság területén elkövetett büntetendő cselekményekről a magyar illetékes szervek az osztrák illetékes szerveket kötelesek haladéktalanul értesíteni.

6. Cikk

(1) A vasúti ipari átmenő forgalomban általában egyik Szerződő Fél sem végez határforgalom ellenőrzést. A Szerződő Felek fenntartják maguknak azt a jogot, hogy határellenőrzést végző szerveik a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a vasúti határforgalom ellenőrzéséről szóló Egyezmény, melyet Bécsben, 1991. július 5-én írtak alá, valamint az ennek végrehajtása tárgyában Budapesten, 1993. április 14-én aláírt Megállapodás értelmében Szentgotthárd pályaudvaron határforgalom ellenőrzést végezzenek. A vontatást végző vasút köteles a határforgalom ellenőrzéséhez szükséges tartózkodási időt biztosítani.

(2) A vasúti alkalmazottaknak a jelen Egyezmény mellékletét képező, az abban meghatározott mintának megfelelő határátlépési igazolvánnyal kell rendelkezniük, mely a vasúti alkalmazottakat a jelen Egyezményben foglaltak végrehajtására jogosítja. A vasúti ipari átmenő forgalomban szolgálatot teljesítő, határátlépési igazolvánnyal rendelkező vasúti alkalmazottak jogosultak szolgálati ruhájukat, szolgálati jelvényeiket szolgálatban viselni és a szolgálat ellátásához szükséges szolgálati felszereléssel az államhatárt átlépni.

(3) A jelen Egyezmény rendelkezései betartásának ellenőrzésére és a rendelkezéseivel ellentétes cselekmények megakadályozása céljából a magyar határforgalom ellenőrzését végző szervek jogosultak a vasúti zár alatt közlekedő vonatokat a Magyar Köztársaság területén kísérni és felügyelni, továbbá jogosultak a tervezett vagy az elkövetett büntetendő cselekmények megakadályozása vagy felderítése érdekében eljárni.

7. Cikk

(1) A vasúti ipari átmenő forgalomban fuvarozott áruk mentesek a vámok, termékimportot terhelő forgalmi adók, illetékek, díjak és egyéb, jogszabályon alapuló kötelező befizetések megfizetése és biztosítása, valamint a gazdasági behozatali, kiviteli és átviteli tilalmak és korlátozások alól, ha a jelen Egyezményben meghatározott vasúti átmenő forgalomra érvényes rendelkezéseket betartják.

A jelen rendelkezések be nem tartása esetén a vámok, termékimportot terhelő forgalmi adók, díjak és illetékek, továbbá más, jogszabály által meghatározott pénzügyi terhek megfizetésétől akkor tekintenek el, ha kétséget kizáróan bizonyítják, hogy az árut változatlan állapotban az Osztrák Köztársaság területére visszavitték.

(2) A vasúti ipari átmenő forgalomban fuvarozott áruk felett a vámhatóságok felügyeletet gyakorolnak. A vámhatóságok által gyakorolt felügyelet alatt minden olyan intézkedést kell érteni, amelyet annak megakadályozása érdekében tesznek, hogy a vámkezelési kötelezettség alá eső árukat e kötelezettség alól ne vonhassák ki. A mindenkori vám-, illetve vasúti zárakat a Szerződő Felek vámszervei elismerik. A vasutak szükség esetén gondoskodnak az áruknak vám elé állításáról és a szükséges okmányokat rendelkezésre bocsátják.

8. Cikk

(1) A jelen Egyezmény végrehajtása érdekében a vasutak megállapodnak a vasúti forgalom lebonyolításával kapcsolatos részletes szabályokról, így különösen az előzetes értesítés módjáról és idejéről.

(2) A vasutak közötti megállapodásban kell szabályozni a vasúti ipari átmenő forgalomban egymásnak nyújtandó szolgáltatásokat.

(3) A 2. Cikk (3) bekezdésében hivatkozott díj mértékében a vasutak magánjogi szerződésben állapodnak meg.

9. Cikk

A jelen Egyezmény értelmezése, valamint alkalmazása során felmerülő vitás kérdéseket a Szerződő Felek illetékes hatóságai közötti tárgyalásokkal, illetőleg, ha ezen az úton nem jön létre megegyezés, diplomáciai úton kell rendezni.

10. Cikk

A Szerződő Felek kifejezik készségüket, hogy a jelen Egyezmény alkalmazásának lehetséges kiterjesztéséről szükség szerint külön megállapodásokat kössenek.

11. Cikk

(1) A jelen Egyezmény határozatlan időre szól. A jelen Egyezmény az azt követő hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban értesítik egymást, hogy eleget tettek a hatályba lépéshez szükséges belső jogi kötelezettségeiknek.

(2) A jelen Egyezményt bármelyik Szerződő Fél, bármikor diplomáciai úton, írásban felmondhatja. Az Egyezmény attól az időponttól számított három hónap elteltével veszti hatályát, amikor a felmondás a másik Szerződő Félhez megérkezett.

Készült Bécsben, 1998. év november hónap 24. napján, két eredeti példányban, magyar és német nyelven. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Köztársaság Kormánya

nevében

Az Osztrák Köztársaság Kormánya

nevében

Melléklet

Borítólap

OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG

- címer -

Határátlépési igazolvány

Száma:

(1. oldal)

OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG

- címer -

Határátlépési Igazolvány

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a Szentgotthárd város környéki magyar-osztrák ipari park vasúti átmenő forgalmáról szóló Egyezményben meghatározott vasútforgalmi feladatok ellátására.

Az Igazolvány tíz számozott oldalt tartalmaz

(2. oldal)

Családi név: ............

Utónév: ............

Nőknél leánykori név: ............

Neme: ............

Születés helye és időpontja: ............

Állandó lakóhelye: ............

Munkaköre: ............

(3. oldal)

(Fénykép helye)

- pecsét -

Aláírás

(4. oldal)

Kiállító hatóság:

Kiállítás helye, ideje:

Érvényessége:

A hatósági személy aláírása:

Pecsét

(5. oldal)

Hosszabbító hatóság:

Hosszabbítás időpontja:

Érvényessége:

A hatósági személy aláírása:

Pecsét

(6. oldal)

Hivatalos bejegyzések

(7. oldal)

Hivatalos bejegyzések

(8. oldal)

Hivatalos bejegyzések

(9. oldal)

Tudnivalók:

A jelen határátlépési igazolvány viselője jogosult az államhatárt a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a Szentgotthárd város környéki magyar-osztrák ipari park vasúti átmenő forgalmáról szóló Egyezmény 1. Cikk (1) bekezdésében megjelölt helyeken többször átlépni, és szolgálata ellátásának időtartamára az államhatártól Szentgotthárd pályaudvarig terjedő vasúti vonalon, illetve Szentgotthárd pályaudvar területén tartózkodni.

(10. oldal)

Tudnivalók:"

3. §

(1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1999. év július hónap 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A törvény végrehajtásáról a belügyminiszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter gondoskodik.

INDOKOLÁS

kihirdetéséről rendelkező törvényjavaslathoz

1. A Kormány előzetes felhatalmazása alapján a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya erre felhatalmazott miniszterei Bécsben, 1998. november 24-én aláírták a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a Szentgotthárd város környéki magyar-osztrák ipari park vasúti átmenő forgalmáról szóló Egyezményt.

Az Egyezmény a magyar és az osztrák államhatár két oldalán kiépített Szentgotthárd - Heiligenkreuz-i Ipari Parkot összekötő vasúti határforgalom és ellenőrzés szabályait állapítja meg, s olyan szabályokat tartalmaz, amelyek a fuvarozás sajátosságaihoz igazodva megteremtik a gyors, biztonságos áruszállítás és határforgalmi ellenőrzés feltételeit.

2. Az Egyezményben szabályozott vasúti fuvarozásra, a felek jogaira és kötelezettségeire a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény és annak Függelékei rendelkezéseit kell alkalmazni, jóllehet a Szentgotthárd és Heiligenkreuz között kiépített ipari vágányon történő vasúti átmenő forgalomra ezen nemzetközi szerződés nem vonatkozik, mivel az nem minősül nemzetközi vasúti fuvarozásnak. A Szerződő Felek azonban - saját elhatározásukból - megállapodtak abban, hogy betartják e speciális fuvarozás során is ezen egyezmény rendelkezéseit, amelynek mindkét ország részese (2. Cikk). Ez azért különösen fontos, mert az osztrák fél a Heiligenkreuz-i Ipari Parkban lévő Lyocell Művekbe vegyi alapanyagokat - köztük veszélyes árunak minősülő vegyszereket is - szállít. A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény és annak egyik melléklete, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Fuvarozásáról szóló Szabályzat szigorú rendelkezéseket tartalmaz az ilyen árukat szállító fuvarozók számára, és rögzíti mindazokat a szabályokat, amelyek betartása alapvető érdekünk.

A vasúti fuvarozás sajátos módon, vasúti zár alatt történik, melynek lényege, hogy a vonatokra menetközben árut nem lehet sem felrakni, sem lerakni és a személyek sem szállhatnak fel vagy le a vonatokról (1. Cikk). Az ilyen forgalomhoz sajátos határforgalom ellenőrzés és vámhatósági eljárás kapcsolódik, melynek lényege, hogy általában egyik fél határőrizeti szerve sem végez határforgalom ellenőrzést. Ennek lehetőségét azonban a Szerződő Felek (a Szentgotthárd pályaudvaron történő ellenőrzés formájában) fenntartották. A fuvarozott áruk mentesek a vámterhek megfizetése és biztosítása, valamint a behozatali, kiviteli, és átvételi tilalmak és korlátozások alól. A fuvarozott áruk felett a vámhatóságok felügyeleti jogát szintén fenntartották a Szerződő Felek (6-7. Cikk).

A vasutak egymásnak nyújtott segítségnyújtása és a védelem, illetve az eseti határforgalom ellenőrzés tekintetében a két állam között hatályos vasúti forgalomról, valamint a vasúti határforgalom ellenőrzéséről szóló államközi egyezmények rendelkezéseit kell alkalmazni (4. és 6. Cikk).

A fuvarozás során bekövetkezett kártérítési kötelezettség a felelősségi szabályokhoz igazodik. Ezért a fuvarozást úgy kell tekinteni, mintha azt az osztrák vasutak az Osztrák Köztársaság területén végeznék.

Erre figyelemmel, a vasúti zár alatt átmenő forgalommal összefüggésben okozott károkért az osztrák fél teljes kártérítési felelősséggel tartozik. A magyar vasutakkal szemben azonban viszontkeresettel élhet, ha az esetleg bekövetkező balesetet a magyar vasutak, illetőleg alkalmazottainak szándékos vagy gondatlan magatartása, illetve a vasúti pálya hiányossága okozta (3. Cikk (1) és (2) bekezdése).

Az Egyezmény tartalmazza a szerződésen kívül okozott károk megtérítésének szabályait is. Nem zárható ki ugyanis, hogy a vasúti fuvarozás során olyan baleset következik be, amely magyar állampolgárokat is érint. Az ilyen károkkal kapcsolatos igényt bíróság előtt kell érvényesíteni. Annak elbírálására a károsult lakóhelye szerinti bíróság az illetékes, azaz a magyar bíróságok járhatnak el. Az osztrák fél a nemzetközi szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy a magyar bíróságok jogerős határozatát vagy a megkötött egyezséget elismeri és végrehajtja (3. Cikk (3)-(4) bekezdése ). Ezen rendelkezések összhangban vannak a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelettel.

Az Egyezmény olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, valamint az érvényre juttatásuk eljárási szabályait érintik, melyek törvényhozási tárgykörbe tartoznak (3. Cikk). Ezért a nemzetközi szerződés az Országgyűlés által történő megerősítés fenntartásával került aláírásra. Az Egyezmény 11. Cikk (1) bekezdése ezzel összhangban van.

A nemzetközi szerződés eredményes végrehajtása hozzájárulhat a határon átnyúló gazdasági együttműködés fejlődéséhez, a két ipari park sikeres működéséhez, teljes kiépüléséhez.

3. Az Országgyűlés a 25/1999. (III. 26.) OGY határozatával az Egyezményt megerősítette.

4. A nemzetközi szerződés, annak 11. cikke értelmében, a hatályba lépéshez szükséges belső jogi előírások teljesítéséről szóló második diplomáciai jegyzék kézhezvételét követő hónap első napján, 1999. év július hónap 1. napján hatályba lépett.

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. tvr. 13. § (1) bekezdése kimondja, hogy az Országgyűlés által megerősített nemzetközi szerződéseket törvénnyel kell kihirdetni. Erre tekintettel, a törvényjavaslat az aláírt és hatályba lépett nemzetközi szerződés törvénnyel történő kihirdetésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.