MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
törvényjavaslat
a Szent István-i
államalapítás emlékének megörökítéséről
és a Szent Koronáról
igazságügy-miniszter
1999. november
2000. évi ……. törvény
a Szent
István-i államalapítás emlékének megörökítéséről
és a Szent Koronáról
A nemzedék, amelynek megadatott, hogy a történelmet tagoló évezredek egyikéből átléphessen a másikba, egyaránt pillant a múltba, hogy számvetést készítsen a nemzet elmúlt ezer esztendejéről, s a jövőbe, hogy felkészüljön a következő évezredre. Természetes kötelességének tekinti, hogy megemlékezzék a magyarság sorsfordulójáról: az államalapításról.
Ezer évvel ezelőtt első királyunk, Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Azóta Magyarország a keresztény Európa szerves része. Ez biztosította a magyarság fennmaradását és évszázadokon át betöltött meghatározó szerepét. Mindaz, ami ma Magyarországot jelenti, Szent István államalapító művén nyugszik.
István király műve nyomán virágzó állam alakult ki a Kárpát-medencében. A magyar állam az évszázadok során, feltartóztatva a nyugati keresztény kultúra elleni támadásokat, hozzájárult a keresztény világ zavartalan fejlődésének biztosításához. Az eltelt ezer év alatt a magyarság kialakította a maga összetéveszthetetlenül egyéni kultúráját, amely egyszersmind elválaszthatatlan része az európai nemzetek sokszínű kultúrközösségének.
A magyar állam és a magyar nemzet Szent István látnoki személyisége, isteni gondviselésben bízó küldetéstudata és vasakarata révén vált alkalmassá arra a történelmi szerepre, amelyet ezer éven keresztül betöltött. A keresztény hit felvétele és a keresztény állam kiépítése tette lehetővé, hogy a magyarság a nyugati kultúra hordozójaként és védelmezőjeként visszaverje a létére törő támadásokat, hogy ne csak győzelmeiben, de a hódoltságok, megszállások, feldarabolások és diktátumok idején is megőrizze erkölcsi tartását, és túléljen öröknek hitt, hódító birodalmakat.
A hazánk címerét is díszítő Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyetárgyként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.
A Szent Korona egyedülálló tana, amely a középkor századaiban fokozatosan alakult ki, a nemzeti jellegű, majd később az egész ország lakosságára érvényes szuverenitás nagy erejű jelképévé vált. Nem a mindenkori uralkodók, hanem a Szent Korona volt a közhatalom forrása és foglalata. Ez az eszme – a magyar közjogi gondolkodás kiemelkedő és meghatározó teljesítménye – a Szent Korona részének tekintette nemcsak a rendeket, hanem későbbi fejlődése során az egész politikai nemzetet származásra és felekezetre való tekintet nélkül. Ezen eszme erkölcsi kisugárzása tette lehetővé, hogy a magyar állam a történelem folyamán nemegyszer máshol példátlan jóakarattal és segítőkészséggel fogadja be az ide menekülőket. Múltunk iránti tiszteletünk kötelező parancsként írja elő számunkra, hogy – a harmadik Magyar Köztársaságot a Szent István-i állam törvényes örökösének tekintve – a magyarság sorsát immár végleg Európa nyugati feléhez kötve, hazánkat a szabadság, a türelem, a jólét, a rend és a biztonság államává téve, újabb ezer évre szóló távlatot nyissunk a nemzet előtt.
A köztársasági államforma és a hatalomgyakorlás demokratikus módja nem változtat azon a tényen, hogy a Szent Korona ma is a magyar állam egységét testesíti meg. E történelmi jelképünk annak bizonyítéka, hogy az ország minden polgára részese a közhatalomnak.
Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország – megemlékezve keresztény államiságunk kezdeteiről – méltó helyére kívánja állítani a Szent Koronát, múzeumi tárgyból visszahelyezve azt az ország lakosságát képviselő Országgyűlés oltalmába.
Ezért az Országgyűlés – tekintettel a Szent István-i államalapítás és a Szent Korona kiemelkedő történelmi jelentőségére – a következő törvényt alkotja:
1. §
A Szent István-i államalapítás a magyar történelem meghatározó sorsfordulója, ezért emlékét az Országgyűlés e törvényben megörökíti.
2. §
(1) A Szent Koronához tartozó jelvények
a) a királyi jogar,
b) a koronázási palást,
c) az országalma,
d) a koronázási kard.
(2) A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket – a koronázási palást kivételével – az Országgyűlés épületében őrzik.
(3) A koronázási palást őrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum marad.
3. §
A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket – az őrzés helyéül szolgáló épületre irányadó látogatási rendnek megfelelően – bárki megtekintheti. A megtekintést a nemzeti ünnepeken ingyenesen kell biztosítani.
4. §
(1) A Szent Koronának és a hozzá tartozó jelvényeknek a védelmére és megóvására, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtételére az Országgyűlés Szent Korona Testületet (a továbbiakban: Testület) hoz létre.
(2) A Testület az (1) bekezdésben említett feladatai körében
a) dönt a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények őrzési helyéről, ha annak szükségessége felmerül,
b) kezdeményezi a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények állagának megóvásához, helyreállításához szükséges intézkedéseket az arra jogosult hatóságnál,
c) ellenőrzi a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények megóvására vonatkozó előírások folyamatos megtartását,
d) hozzájárulást ad a Szent Koronáról és a hozzá tartozó jelvényekről hiteles másolat készítéséhez,
e) hozzájárulást ad a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények tudományos vizsgálatához.
(3) A Testület a (2) bekezdésben említett feladatait az érintett tudományágakat képviselő szakértők bevonásával látja el.
5. §
(1) A Testület tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Testület az elnökét a tagjai közül maga választja. A Testület elnökének akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat a Testület korelnöke látja el.
(2) A Testület szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. A Testület ülését az elnök hívja össze. Az ülés akkor határozatképes, ha a Testület legalább három tagja jelen van. A Testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza.
(3) A Testület - feladatkörében hozott - döntései a Szent Koronával és a hozzá tartozó jelvényekkel kapcsolatos vagyonkezelői feladatokat ellátó szervezetre kötelezőek.
(4) A Testület tagjai díjazásban nem részesülnek.
(5) A Testület a működésének részletes szabályait maga állapítja meg.
6. §
Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
INDOKOLÁS
a Szent István-i
államalapítás emlékének megörökítéséről és
a Szent Koronáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A 2000. évben kerül sor a kereszténység felvételének és Szent István államalapításának ezredik évfordulójára. Az államalapítás a nemzet sorsát ezer éven át meghatározó történelmi sorsforduló volt, s egyben kijelölte azt az utat, amely ma ismét aktuális: az Európához való tartozás igényét, a fejlett Nyugathoz való csatlakozás programját. A honfoglalással megszerzett terület visszavonhatatlanul kijelölte a magyarság elhelyezkedését a közép-európai térségben. Szent István felismerte, hogy az európai hatalmi-politikai viszonyok között nem tartható fenn tovább a törzsi alapokon szervezett hatalmi rendszer és a keresztény hit alapján álló, a középkori európai államok mintájára megszervezett magyar állam alapítása szükségszerű, mert a középkori Európában ez volt az egyetlen lehetséges módja a fennmaradásnak.
A középkori közjogi elképzelés szerint a hatalom isteni eredetű, amit az egyház közvetít a pápa által adományozott koronával. Első királyunk, Szent István megkoronázása tehát valójában magát az államalapítás aktusát jelenti. Az államszervezet kiépítése természetesen hosszú időt, évtizedeket vett igénybe, de a koronázás volt a magyar állam létrehozásának döntő lépése.
Az államalapításhoz ezért szorosan kötődik a Szent Korona, amit más megközelítésben az államalapítás tárgyiasult emlékének is tekinthetünk. Az államalapítás óta eltelt évszázadokban pedig kialakult a magyar közjogi gondolkodásban a Szent Koronának egy sajátos közjogi funkciója is, amelyet Szent Korona-tanként ismer az államtudomány. A Szent Korona-tan szerint a Szent Koronában testesül meg a történeti alkotmányosság, az alkotmányos államhatalom. A király a koronázással ismerte el magára nézve kötelezőnek mindazokat a sarkalatos törvényeket, amelyeket Magyarország történeti alkotmányának nevezünk.
A Szent Korona ma már a magyar államiság történeti emlékeként, tiszteletre méltó ereklyetárgyként él a magyar nemzet tudatában. Ezt fényesen bizonyítja az a máig nem múló érdeklődés és tiszteletadás, amit a magyar nép a Szent Korona - hosszú távollét után 1978-ban történt - hazatérése óta tanúsít a Szent Korona és a többi koronázási jelvény iránt.
A Szent István megkoronázásához kötődő államalapítás ezeréves évfordulóját az egész nemzet megünnepli, s lerója háláját és tiszteletét az államalapító szent király és történelmi jelentőségű tette előtt. Az állami szervek és közjogi méltóságok, az önkormányzatok és társadalmi szervezetek, illetve az állampolgárok egyaránt megemlékeznek az államalapításról.
Mindezekre figyelemmel a magyar állam ezeréves fennállása alkalmából a magyar közjogi intézményrendszer és a nemzetet képviselő politikai erők tiszteletadását fejezi ki, egyben hozzájárul a millennium méltó megünnepléséhez, ha az Országgyűlés törvényt alkot az államalapítás emlékének megörökítéséről és rendelkezik a Szent Korona megóvásának, elhelyezésének, illetve megtekintésének alapvető szabályairól.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A preambulumhoz
A Javaslat a bevezető részében ünnepélyesen megemlékezik az államalapítás és a Szent Korona jelentőségéről, a magyar történelemben játszott szerepéről, illetőleg kifejezi az Országgyűlés tiszteletadását az államalapító tette előtt.
Az 1. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy az Országgyűlés a Szent István-i államalapítás - mint a magyar történelem meghatározó sorsfordulója - emlékét törvényben örökíti meg. Az ún. emléktörvények hagyományának megfelelően az Országgyűlés ezzel az ünnepélyes gesztussal is hangsúlyozza a Szent István-i államalapítás kiemelkedő jelentőségét a magyarság fennmaradása szempontjából.
A 2. §-hoz
A Szent Korona visszaadásának feltételeit az 1977 decemberében kelt magyar-amerikai diplomáciai levélváltás rögzíti. Ennek lényege abban foglalható össze, hogy "a Koronát és az egyéb koronázási jelvényeket folyamatosan nyitva álló budapesti történelmi helyen kell kiállítani, ahol azokat az ország népe, a határon túli magyarok, illetve a külföldiek megtekinthetik". E feltételeknek megfelelően az átadási ceremónia után - a tudományos vizsgálatokat és restaurálást, továbbá a szükséges technikai körülmények kialakítását követően - a Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket a Magyar Nemzeti Múzeumban állították ki 1978. évben, ahol azok a mai napig is láthatók.
A jelenlegi elhelyezés azonban a Szent Koronának és a hozzá tartozó koronázási jelvényeknek pusztán múzeumi tárgy jelleget kölcsönöz. Az Országgyűlés épületében való kiállítás ezért, túl azon, hogy megjeleníti az Országgyűlés Szent Korona iránti tiszteletét, egyben utal arra is, hogy a múltban a Szent Koronára - mint az elmúlt évszázadokban megalkotott ún. sarkalatos törvényekben megnyilvánult történeti alkotmányosság megtestesülésére - tekintett a nemzet. Az Országgyűlés közjogi funkciójára, törvényalkotó feladatára figyelemmel - a millennium méltó megünneplésének jegyében - ezért indokolt, hogy az államhatalmat hosszú történelmi korszakokon át szimbolizáló Szent Korona és a koronázási ékszerek az Országgyűlés épületében nyerjenek elhelyezést.
A kifejtettekre tekintettel a Javaslat az államalapítás ezeréves évfordulójának tiszteletére úgy rendelkezik, hogy a Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvények közül a királyi jogart, az országalmát és a koronázási kardot az Országgyűlés épületében kell őrizni.
Az idők folyamán a koronázási jelvények közül leginkább a palást rongálódott meg, ezért állagának megóvása különös gondosságot igényel. Erre figyelemmel a mozgatását lehetőleg el kell kerülni. Ezért a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a koronázási palást őrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum marad.
A 3. §-hoz
A Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket - az 1930-as években egy alkalommal történt közszemlére tételt leszámítva - a magyar nemzet kizárólag koronázások alkalmával láthatta. A második világháborút követő évtizedekben pedig a Szent Koronát az Amerikai Egyesült Államokban őrizték.
A Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények a legbecsesebb nemzeti kincseink és történelmi emlékeink közé tartoznak, amelyeket a magyar népnek joga van bármikor megtekinteni. Ezért biztosítani kell a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények folyamatos megtekintésének lehetőségét. A Javaslat erre figyelemmel úgy rendelkezik, hogy a Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket - az őrzés helyéül szolgáló épületre irányadó látogatási rendnek megfelelően - bárki megtekintheti. Ez a szabályozás teljes mértékben megfelel a már említett magyar-amerikai diplomáciai levélváltásban foglalt és közösen elfogadott feltételeknek is.
A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a megtekintést a nemzeti ünnepeken ingyenesen kell biztosítani. E rendelkezés azt szolgálja, hogy a nemzet életében kiemelkedő ünnepélyes alkalmakat jelentő nemzeti ünnepeken azok is láthassák a Szent Koronát és a hozzá tartozó jelvényeket, akiknek erre másként - anyagi körülményeik folytán - nem lenne módjuk.
A 4-5. §-hoz
A Javaslat a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények védelme és megóvása, valamint a velük kapcsolatos intézkedések megtétele céljából Szent Korona Testület elnevezéssel egy sajátos szervezetet hoz létre, amelynek tagjai a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Javaslat célja, hogy a Testület felállításával az államot és a tudományt legmagasabb szinten képviselő önálló szervezet legyen felelős a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények épségének megóvásáért és a jövő számára való megőrzéséért.
A Javaslat meghatározza a Testület feladatait és hatáskörét, amelyek közé tartozik a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények elhelyezése kérdésében való döntés, ha annak szükségessége felmerül, a megóvásukra vonatkozó előírások megtartásának ellenőrzése, esetleges helyreállításuk kezdeményezése, tudományos vizsgálatukhoz való hozzájárulás, illetve a hiteles másolat készítéséhez való hozzájárulás megadása. A Testület e feladatait az érintett tudományágakat képviselő szakértők bevonásával látja el. A Javaslat ezzel biztosítja, hogy a Testület a feladatait mindenkor a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények fennmaradását szolgáló, tudományosan megalapozott szempontoknak alávetetten lássa el.
A Javaslat meghatározza a Testület szervezetének és működésének legalapvetőbb szabályait. Így rendelkezik a tagjairól, elnökének tagjai által történő választásáról, ülésének határozatképességéről és a döntésekhez szükséges szavazatarányokról, illetve arról, hogy a tagok díjazásban nem részesülnek. A Testület döntésének hatályával kapcsolatban pedig kimondja, hogy a Testület döntései a Szent Koronával és a hozzá tartozó jelvényekkel kapcsolatos vagyonkezelői feladatokat ellátó szervezetre kötelezőek, csak így biztosítható ugyanis, hogy a Testület ténylegesen eleget tudjon tenni a Szent Korona és a koronázási ékszerek megóvására vonatkozó törvényi kötelezettségének.
A Javaslat - tárgyának sajátos jellegére tekintettel - nem szabályozhatja a Testület működésének minden részletkérdését, de ez a Testület tagjai által betöltött magas méltóságokra figyelemmel indokolatlan is lenne. Ezért a Javaslat csak a legfontosabb kérdéseket rendezi, míg a működés részletszabályainak megállapítására a Testületet jogosítja fel.
A Javaslat rögzíti a törvényi szabályozás hatálybalépésének időpontját, amelyet – tekintetbe véve azt a körülményt, hogy az abban foglaltak végrehajtása gyakorlatilag nem igényel külön felkészülési időt – a kihirdetés napjaként határoz meg.