KORMÁNYA
T/1823. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a büntető jogszabályok módosításáról
Előadó:
Dr. Dávid Ibolya
igazságügy-miniszter
1999. évi … törvény
a büntető jogszabályok módosításáról
1. §
(1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az]
b) állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. §), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
(2) A Btk. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (148. §) esetében a magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő."
(3) A Btk. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1)-(2) bekezdés eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el."
2. §
A Btk. 42. §-a (2) bekezdése b) pontjának 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha]
“2. az emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak, a természet elleni erőszakos fajtalanság, a közveszélyokozás, a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése és a rablás súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bek., 175/A. § (2)-(4) bek., 175/B. § (3)-(5) bek., 197. § (2)-(3) bek., 198. § (2)-(3) bek., 200. § (2)-(3) bek., 259. § (2)-(4) bek., 261/A. § (3) bek., 321. § (3)-(4) bek.],
3. bűnszervezet tagjaként vagy megbízásából elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítése (205. § (3) bek. b) pont), kerítés (207. § (3) bek. c) pont), embercsempészés (218. § (3) bek.), pénzmosás (303. § (3) bek. a) pont), devizabűncselekmény (309. § (5) bek. c) pont), adó-, és társadalombiztosítási csalás (310. § (5) bek. b) pont), csempészet és vámorgazdaság (312. § (4) bek. c) pont), lopás (316. § (7) bek. c) pont), csalás (318. § (7) bek. c) pont), zsarolás (323. § (3) bek.), orgazdaság (326. § (6) bek. c) pont),”
[miatt szabták ki.]
3. §
A Btk. a következő 48/A. §-sal egészül ki:
(2) Ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes szabadságra, az elítélt a több feltételes szabadságot egyidejűleg párhuzamosan tölti.
(3) A 48. § (4) bekezdése esetén a párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének feltételei fennállnak-e."
4. §
A Btk. 63. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, e § a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
"(2) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a vagyonra is, amelyet az elkövető átruházott, feltéve, hogy a megszerzőnek az átruházott vagyon eredetéről tudomása volt.
(3) Ha az elkövető a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyont gazdálkodó szervezetre ruházta át, a vagyonelkobzás akkor rendelhető el, ha a gazdálkodó szervezet ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagjának vagy tisztségviselőjének az átruházott vagyon eredetéről tudomása volt.
(4) A (2)-(3) bekezdés esetén a vagyonelkobzás elrendelhető akkor is, ha a megszerző személyében jogutódlás következett be.
(5) A vagyonelkobzást pénzösszegben kell elrendelni, ha a vagyont az elkövető jóhiszemű harmadik személyre, illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott módon gazdálkodó szervezetre ruházta át."
5. §
Btk. 112. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és e § jelenlegi rendelkezése az (1) bekezdés megjelölésre módosul:
“(2) A fiatalkorú esetében a feltételes szabadságra bocsátás a 47. § (4) bekezdésének b)-e) pontja alapján nem zárható ki.”
6. §
(1) A Btk. 137. §-ának 2. pontja a következő i) alponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában közfeladatot ellátó személy:]
"i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott körben a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezet tagja, a közbiztonság javítására irányuló tevékenysége közben;"
(2) A Btk. 137. §-ának 5., 9. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
“5. kár: a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés, vagyoni hátrány: a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny;”
"9. üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik;"
"12. nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetőleg elektronikusan rögzített információ távközlő hálózaton való közzététele útján történő elkövetését is érteni kell;"
(3) A Btk. 137. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
"17. gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §-ának c) pontjában felsorolt gazdálkodó szervezet, valamint az a szervezet, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a Ptk. szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."
7. §
A Btk. 138/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"138/A. § E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a mérték összege, illetőleg az adó-, a járulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevétel csökkenésének összege
a) kisebb, ha tízezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg,
b) nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg,
c) jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg,
d) különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg,
e) különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad."
8. §
A Btk. 148. §-a és címe helyébe a következő cím és rendelkezés lép:
"A szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés
148. § A 147. § szerint büntetendő, aki a kémkedést a Magyar Köztársaság vagy a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges állam területén, szövetséges fegyveres erő (368. §) ellen követi el."
9. §
A Btk. 154. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
"Tiltott toborzás
154. § Aki a Magyar Köztársaság területén idegen fegyveres szervezetbe katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra, vagy katonai kiképzésre toboroz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
10. §
A Btk. 166. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Aki emberölésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
11. §
A Btk. 195/A. §-ának címe és (1) bekezdése helyébe a következő cím és rendelkezés lép:
"Tiltott pornográf felvétel készítése
(1) Aki kiskorú személyről video-, film-, fénykép- vagy más módon előállított pornográf képfelvételt vagy képfelvételeket készít, ilyen képfelvételt forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetőleg ilyen képfelvételt más számára hozzáférhetővé tesz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
12. §
A Btk. 211. §-ának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"Aki az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselők választása, valamint az országos vagy helyi népszavazás és a népi kezdeményezés során"
13. §
A Btk. 213. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Aki]
"a) engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül állít elő vagy terjeszt olyan sajtóterméket, amelynek előállításához vagy terjesztéséhez engedély vagy nyilvántartásba vétel szükséges,"
[vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.]
14. §
A Btk. 258/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Aki külföldi gazdálkodó szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad vagy ígér előnyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."
15. §
(1) A Btk. 259. §-a (2) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt]
"b) különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva"
[követik el.]
"(4) Aki a közveszélyokozást gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány esetén öt évig, egy vagy több ember halála esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
16. §
A Btk. 260. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el.
(3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
17. §
A Btk. 277. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."
18. §
A Btk. 300/C. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A büntetés]
"c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a számítógépes csalás különösen jelentős kárt okoz."
19. §
A Btk. 303. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"Aki más, az e törvény szerint szabadságvesztéssel büntetendő cselekményével összefüggésben keletkezett anyagi javakat elrejti azáltal, hogy"
20. §
A Btk. 309. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) különösen jelentős értékre,
b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékre,
c) bűnszervezet tagjaként
követik el.
(6) Aki a bűncselekményt jelentős, vagy ezt meghaladó értékre gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."
21. §
A Btk. 310. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"310. § (1) Aki az adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj vonatkozásában a magán-nyugdíjpénztár előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege nagyobb mértékben csökken.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege jelentős mértékben csökken.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken,
b) az adó-, társadalombiztosítási csalást bűnszervezet tagjaként követik el.
(5) Az (1)–(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó, társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha az első fokú ítélet meghozatala előtt az adótartozását, társadalombiztosítási járulék tartozását, baleseti járulék tartozását, egészségbiztosítási járulék tartozását, nyugdíjjárulék-tartozását, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat kiegyenlíti.”
22. §
A Btk. 310/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
“A Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség
megsértése
310/A. § (1) Aki a Munkaerőpiaci Alapba fizetendő munkaadói vagy munkavállalói járulék, valamint a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással a munkaadói vagy a munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán a munkaadói vagy a munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás bevételének összege jelentős mértékben csökken.
(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán a munkaadói vagy a munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás bevételének összege különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított munkaadói vagy munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel a munkaadói vagy a munkavállalói járulék behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha az első fokú ítélet meghozatala előtt a munkaadói vagy munkavállalói járulék tartozását, illetve a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás tartozását kiegyenlíti."
23. §
A Btk. 310/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
“310/B. § (1) Az a foglalkoztató, aki a biztosított részére járó személyi jellegű juttatásból levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj befizetését önhibájából elmulasztja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a foglalkoztató, illetve egyéb szerv, egyéni vállalkozó, társas vállalkozás vagy társas vállalkozó, aki a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék befizetését önhibájából elmulasztja.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a be nem fizetett társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj összege jelentős mértékű, öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a be nem fizetett társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj összege különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű.
(4) Az elkövető nem büntethető, ha a társadalombiztosítási járulékot, a baleseti járulékot, egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjat az első fokú ítélet meghozatala előtt kiegyenlíti.
(5) Ha a fizetésre kötelezett nem természetes személy, az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt tettesként a járulékfizetés teljesítéséről rendelkezni jogosult személy követheti el.”
24. §
A Btk. 312. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) különösen jelentős értékű vámárura,
b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékű vámárura,
c) bűnszervezet tagjaként
követik el."
25. §
A Btk. 313/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
“(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a bankkártyával visszaélés különösen jelentős kárt okoz,
b) a különösen nagy kárt okozó bankkártyával visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el.
(7) A (2)–(6) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a bankkártyával visszaélést a csekkgarantáló kártyához tartozó csekkre nézve követi el.”
26. §
A Btk. 316. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a
a) a lopást különösen jelentős értékre,
b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon,
c) a lopást bűnszervezet tagjaként
követik el.”
27. §
(1) A Btk. 317. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha]
c) a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra
[követik el.]
(2) A Btk. 317. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a sikkasztást különösen jelentős értékre,
b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon
követik el.”
28. §
A Btk. 318. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
“(7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen jelentős kárt okoz,
b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott módon,
c) a csalást bűnszervezet tagjaként
követik el.”
29. §
A Btk. 319. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A büntetés bűntett miatt]
“d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt”
[okoz.]
30. §
A Btk. 320. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz.”
31. §
A Btk. 321. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást]
"a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre,"
[követik el.]
32. §
A Btk. 322. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre,
b) jelentős értékre, bűnszövetségben vagy csoportosan
követik el."
33. §
A Btk. 324. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.”
34. §
A Btk. 326. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
“(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen nagy értékre,
b) jelentős értékre üzletszerűen
követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen jelentős értékre,
b) különösen nagy értékre üzletszerűen,
c) bűnszervezet tagjaként
követik el.”
35. §
A Btk. 329. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"329. § (1) Aki
a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,
b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel,
bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) E § alkalmazásában szellemi alkotás: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, a találmány, a használati minta, az ipari minta, a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája és az újítás."
36. §
A Btk. 329/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
"Szerzői vagy szomszédos jogok megsértése
329/A. § (1) Aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a művén, előadóművésznek az előadóművészi teljesítményén, hangfelvétel előállítójának a hangfelvételén, rádió- vagy televízió-szervezetnek a műsorán, illetőleg film előállítójának a teljesítményén fennálló jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,
c) üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt
okozva követik el.
(4) Aki a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését vagyoni hátrányt okozva gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."
37. §
A Btk. a következő alcímmel és 329/B. §-sal egészül ki:
329/B. § (1) Aki a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló, és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést haszonszerzés végett
a) készít, előállít,
b) átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el.
(4) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielőtt a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése, illetőleg előállítása a hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített, illetőleg az előállított dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben, illetőleg előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását."
38. §
A Btk. a következő alcímmel és 329/C. §-sal egészül ki:
"Jogkezelési adat meghamisítása
329/C. § Aki más szerzői vagy szomszédos jogi védelem alá tartozó művének, illetőleg teljesítményének a felhasználásával összefüggésben megjelenített, és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot haszonszerzés végett jogosulatlanul eltávolítja vagy megváltoztatja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."
39. §
A Btk. a következő alcímmel és 329/D. §-sal egészül ki:
"Iparjogvédelmi jogok megsértése
329/D. § (1) Aki a jogosultnak szabadalmi oltalom, használati, vagy ipari mintaoltalom, topográfiaoltalom, védjegy vagy földrajzi árujelző oltalma alapján fennálló jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,
b) üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt
okozva követik el."
40. §
(1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 26. §-a helyébe következő rendelkezés lép
"A Btk. 310. §-ának alkalmazása szempontjából adó az illeték, az illeték módjára fizetendő díj is, továbbá – a Btk. 310-310/B. §-ában nem említett – külön jogszabályokban meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéséből ellátandó feladatok fedezetére előírt közteherfizetési kötelezettség, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít.
(2) A Btké. 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe következő rendelkezés lép:
27. § (1) Nem valósul meg bűncselekmény, ha
a) az adó-, társadalombiztosítási csalás (310. §) esetén az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevétel,
b) a Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése (310/A. §) esetén a munkaadói, illetve munkavállalói járulék, valamint rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás bevétel,
c) a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (310/B. §) esetén a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevétel
összegének csökkenése ötvenezer forintot nem halad meg.
(2) Nem valósul meg bűncselekmény, ha
a) a fedezetlen bankkártya felhasználása (312/A. §) során az elkövetési érték – az óvadékul lekötött összeg, illetve a rendelkezésre bocsátott hitelkeret igénybevételén túl – ötvenezer forintot nem halad meg,
b) a hanyag kezelést (320. §) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el."
(3) A Btké. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"28. § Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha
a) a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292–293. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre,
b) az áru hamis megjelölését (296. §) százezer forintot meg nem haladó értékre,
c) az árdrágítást (301. §) csekély mennyiségű árura, vagy csekély mértékű nyereség elérése végett,
d) a devizabűncselekményt (309. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre,
e) a csempészetet és a vámorgazdaságot (312. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékű vámárura,
f) a bankkártyával visszaélést tízezer forintot meg nem haladó kárt [313/C. § (2) bek. I. ford.] okozva,
g) a lopást (316. §), a sikkasztást (317. §), a jogtalan elsajátítást (325. §) és az orgazdaságot (326. §) tízezer forintot meg nem haladó értékre,
h) a csalást (318. §), a rongálást (324. §) tízezer forintot meg nem haladó kárt okozva,
i) a hűtlen kezelést (319. §) tízezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva,
j) a sajtórendészeti vétséget (213. §) csekély mennyiségű sajtótermékre
követik el."
41. §
(1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 77. §-a (2) bekezdésének első mondatában a "huszonnégy óráig" szövegrész helyébe a "hetvenkét óráig" szövegrész lép.
(2) Az Sztv. 77. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A szabálysértési őrizet ebben az esetben a másodfokú bíróság határozatának meghozataláig, illetve a nem jogerősen kiszabott elzárás tartamáig, de legfeljebb a meghosszabbítástól számított tíz napig tart."
(3) Az Sztv. 87. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a “tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a “harminc napon belül” szövegrész lép.
(4) Az Sztv. 92. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A szabálysértési ügyben az első fokú bíróság feladatait a bírósági titkár is elláthatja, tárgyalás tartására azonban nem jogosult."
(5) Az Sztv. 126. §-ának (2) bekezdésében a "huszonnégy óra" szövegrész helyébe a "hetvenkét óra" szövegrész lép.
(6) Az Sztv. a következő 139/A. §-sal egészül ki:
"Önkényes beköltözés
139/A. § (1) Aki a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv intézkedése nélkül a lakásbérletre vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik,
elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik."
(7) Az Sztv. 143. §-ának (4) bekezdésében a “rendőrség” szó helyébe a “bíróság” szó lép.
(8) Az Sztv. a következő 156/A. §-sal egészül ki:
"Járművezetés az eltiltás tartama alatt
156/A. § (1) Az a bíróság vagy szabálysértési hatóság által a járművezetéstől eltiltott személy, aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet,
elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik."
(9) Az Sztv. 157. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a 157. § a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Aki
a) tízezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot,
b) tízezer forintot meg nem haladó kárt okozva bankkártyával visszaélést, csalást, szándékos rongálást,
c) tízezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést
követ el, úgyszintén aki e cselekmények elkövetését megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."
(5) Aki a tízezer forintot meg nem haladó lopást mező-, illetőleg erdőgazdaságilag hasznosított földön lévő terményre, termékre, illetve haszonállatra, vagy az ott elhelyezett felszerelésre, eszközre követi el,
elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik."
42. §
A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §), a számviteli fegyelem megsértése (Btk. 289. §), a csődbűntett (Btk. 290. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra vagy járulékra követik el (Btk. 310. §), a Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megszegése (Btk. 310/A. §), a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), a csalás, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el (Btk. 318. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §) és magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) nyomozását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatósága végzi."
43. §
(1) A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (Bv. tvr.) a következő 24/A. §-sal egészül ki:
"24/A. § (1) Ha az elítélten több határozott tartamú, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani, előbb mindig a legszigorúbb fokozatút, az azonos végrehajtási fokozatban lévő szabadságvesztések közül pedig azt kell végrehajtani, amelyikből az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra.
(2) A szabadságvesztés folyamatban lévő végrehajtását az (1) bekezdés szerinti végrehajtási sorrend érvényesítése érdekében meg kell szakítani."
(2) A Bv. tvr. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A fiatalkorúak börtönében vagy fogházában töltendő szabadságvesztés esetén a 24/A. § rendelkezései a felnőttkorban elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés tekintetében nem alkalmazhatók."
44. §
(1) Ez a törvény 2000. március 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg
a) a Btk. 258/A. §-ának 1. pontja, 309. §-a (4) bekezdésének c) pontja, 316. §-a (6) bekezdésének c) pontja, 318. §-a (6) bekezdésének c) pontja, 333. §-ának 2. pontja,
b) a Btké. 27/A. §-a, 27/B. §-a, 27/C. §-a, 27/D. §-a és e §-ok mindegyikének alcíme,
c) az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény 4. §-a,
d) az Sztv. 77. §-ának (4) bekezdése
a hatályát veszti.
(2) Ha 1999. március 1-jét követően a fiatalkorú elítélt feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből történő kizárása a Btk. 47. §-a (4) bekezdésének b)-e) pontja alapján történt, a büntetés-végrehajtási intézet hivatalból tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása iránt. A büntetés-végrehajtási bíró a Be. 359. §-ának megfelelő alkalmazásával jár el.
(3) A bírósági titkár az e törvény hatálybalépését megelőzően a bíróságra érkezett – a tárgyalás mellőzésével elintézhető - szabálysértési ügyben is eljárhat.
45. §
(1) Ha e törvény rendelkezései folytán a korábbi büntető jogszabály szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény már nem bűncselekmény, a büntető ügyben eljáró hatóság a szabálysértésekre irányadó elévülési időn belül a szabálysértés elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak küldi meg az ügy iratait.
(2) Ha a szabálysértés már elévült, a büntető ügyben eljáró hatóság az eljárást megszünteti.
(3) A Btk. 310/A. §-a szerinti bűncselekmény elnevezésének az e törvénnyel történt módosítása a korábbi törvény szerinti elnevezésű bűncselekmény elkövetése miatt az elkövető felelősségre vonását nem zárja ki.
Általános indokolás
Az 1999. március 1-én hatályba lépett Novella olyan szigorításokat vezetett be, amely komoly büntetések kilátásba helyezésével, a büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezések módosításával a következetes fellépés lehetőségeit kívánja biztosítani.
A Novellák között eltelt időben több kisebb terjedelmű és jelentőségű módosítás történt, amely a joganyag aktualizálását és nem koncepcionális átalakítását célozta. Várhatóan a jövőben sem lesznek elkerülhetők az ilyen módosítások. A Javaslat szerinti változtatások mögött alapvetően ugyancsak ilyen igény húzódik meg.
2) A Javaslat célja tehát nem az 1998. évi LXXXVII. törvény korrekciója, hanem az e törvény által nem érintett joganyag kisebb terjedelmű módosítása. A módosítások három csoportba sorolhatók.
a) Ezek egyikét azok a módosítások képezik, amelyek egyes bűncselekmények esetében a jelenlegi büntetőjogi reagálás időszerűségén javítanak, illetve fogalmakat pontosítanak. Ide tartozik például az értékhatárok módosítása, a meglévők mellett új értékhatár – főszabály szerint - megemelt büntetési tételkerettel együtt való bevezetése, a kár büntetőjogi fogalma értelmezésének általános érvényűvé tétele, a nagy nyilvánosság előtt való elkövetés fogalmiságának kiegészítése, a kémkedés tényállásának kiterjesztése. A bűnözési helyzetnek az élet elleni bűncselekmények vonatkozásában mutatkozó romlása, az ilyen cselekmények brutális elkövetése teszi szükségessé az emberölés előkészülete büntetési tételének emelését.
b) Külön csoportot jelentenek azok a módosítások, amelyek szükségességét a korábbi módosítások folytán szerzett gyakorlati tapasztalatok vetik fel. Ide tartozik az összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztések végrehajtása sorrendjének pontosabb meghatározása, és a fiatalkorú elítéltek feltételes szabadságra bocsátásának enyhébb szabályozása.
Az 1998. évi LXXXVII. törvény az összbüntetés jogintézményét csak az ún. quasi halmazatba tartozó elítélésekre tartja fenn. Ezért a jövőben gyakrabban fordul elő, hogy a terhelten több olyan szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyek nem foglalhatók összbüntetésbe. Erre tekintettel a Javaslat a Btk.-nak a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó szabályait olyan rendelkezéssel egészíti ki, amely meghatározza, hogy több szabadságvesztés végrehajtása során a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége miként alakul.
c) Vannak végül olyan módosítások, amelyeket más törvényi szabályozásból fakadó elvárások indokolnak. Ide tartozik a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 2/A. §-ára tekintettel a közfeladatot ellátó személyek körének, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, illetve a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapján a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény tényállásának kiegészítése. Indokolt továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján az érintett büntetőjogi tényállások (Btk. 310. §, 310/A. § és 310/B. §) kiegészítése.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényre tekintettel a bitorlás, valamint a szerzői és szomszédos jogok megsértése tényállásának módosítása, valamint új tényállások beiktatása vált szükségessé. A Btk. 329. és 329/A. §-a új rendelkezésekkel egészül ki. A Javaslat továbbá a szerzői vagy szomszédos jog védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszását (Btk. 329/B. §), a jogkezelési adat meghamisítását (Btk. 329/C. §) és az iparjogvédelmi jogok megsértését (Btk. 329/D. §) fenyegető rendelkezések felvételével a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvénnyel összefüggésben teremti meg a más törvényi szabályozással összhangban álló büntetőjogi tilalmat.
3) A javasolt módosítások gerincét a Btk. vagyon elleni bűncselekményeket és gazdasági bűncselekményeket szabályozó rendelkezéseinek olyan felülvizsgálata jelenti, amely az e bűncselekmények büntetőjogi megítélése szempontjából meghatározó jelentőségű elkövetési értéknek, illetőleg a bűncselekménnyel okozott kárnak törvényben rögzített értékhatárai kiigazítását célozza.
a) A hatályos törvényben az elkövetési értékek nagyságát alapvetően az 1993. évi XVII. törvény, illetőleg kisebb változtatásokkal az 1997. évi LXXIII. törvény határozta meg. Az értékhatárok ekkor történt megállapításához képest a gazdasági, vagyoni, kereseti és a bűnözési helyzetben közismerten jelentős változások történtek.
A vagyon elleni bűncselekmények értékhatárait azért is indokolt felülvizsgálni, mert az Országgyűlés a közelmúltban megalkotta a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényt, amely az 1968. évi I. törvényt váltja fel. Ezért az egyes szabálysértések illetve a hozzájuk hasonló tényállású bűncselekmények értékhatárainak egymáshoz való viszonyát is át kell gondolni.
A vagyon elleni bűncselekmények felülvizsgálata azt is megmutatta, hogy a Btk. vonatkozó jelenlegi büntetési tételei a gyakorlat szempontjából sem mutatkoztak elegendőnek egy-egy kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmény elbírálásakor. Ezért szükséges a meglévő legmagasabb büntetési tételeket új, a jelenlegihez képest súlyosabb minősített eset beiktatásával és az ehhez kapcsolódó új büntetési tételkerettel is emelni.
b) A Javaslat a jelenlegi szabályozáson három irányban változtat. A szabálysértési értékhatárt a jelenlegi 5.000 forintról 10.000 forintra emeli fel, módosítja az egyes értékhatárok belső arányait, az eddigi négy lépcsős rendszer – kisebb, nagyobb, jelentős és különösen nagy érték – szerinti elhatárolás fölé ötödik esetet, a különösen jelentős értéket vezet be. Ezeket az értékhatárokat a Javaslatnak a Btk. 138/A. §-át módosító 7. §-a rögzíti.
c) Az értékhatárok koncepcionális változását a Javaslat a számítógépes csalás (Btk. 300/C. §), a deviza bűncselekmény (Btk. 309. §), a csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. §), a bankkártyával visszaélés (Btk. 313/C. §), a lopás (Btk. 316. §), a sikkasztás (Btk. 317. §), a csalás (Btk. 318. §), a hűtlen kezelés (Btk. 319. §), a rongálás (Btk. 324. §), az orgazdaság (Btk. 326. §), a szerzői és szomszédos jogok megsértése (Btk. 329/A. §), valamint az iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329/D. §) tényállásán átvezeti, e bűncselekmények minősített esetei közé beiktatja a különösen jelentős értékre elkövetést.
d) Az egyes bűncselekmények értékhatárainak emelése a Btk-n kívüli jogszabályok módosítását is szükségessé teszik. A Javaslat 40 §-a az 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 26-28. §-ának, a Javaslat 41. §-a a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítását tartalmazza. Az Sztv. néhány további rendelkezésének a módosítását, illetőleg e törvénynek új szabálysértési tényállásokkal kiegészítését ugyancsak a Javaslat 41. §-a foglalja magában.
Részletes indokolás
1) A Btk. 4. §-a a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekményre vonatkozó joghatósági szabályokat tartalmazza. Az (1) bekezdés három pontban foglalja össze azokat a feltételeket, amelyek esetében a nem magyar állampolgár külföldön elkövetett bűncselekményére kiterjed a magyar joghatóság. A b) pont az állami önvédelem követelményét érvényesíti azáltal, hogy a X. fejezetben meghatározott állam elleni bűncselekményekre az elkövetés helyének büntetőjogi szabályozására tekintet nélkül megállapítja a magyar joghatóságot.
A Javaslat 1. §-ának (1) bekezdése a Btk. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontját úgy módosítja, hogy az ebben meghatározott joghatósági szabály alól kivonja a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést, amelyet a Btk. 148. §-ának a Javaslat 8. §-ával megállapított rendelkezése állapít meg.
2) A Javaslat 1. §-ának (2) bekezdése a Btk. 4. §-ában új (2) bekezdést iktat be, amely a nem magyar állampolgár által külföldön a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett – a Btk. új 148. §-ában büntetni rendelt – kémkedés esetében az általános joghatósági szabálytól eltérő rendelkezést tartalmaz. Ennek a bűncselekménynek a sajátos tényállása azt indokolja, hogy a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre a magyar joghatóság csak akkor érvényesüljön, ha e cselekmény az elkövetés helye (a szövetséges állam területe) joga szerint is büntetendő.
3) A Btk. 4. §-ának (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el. A Javaslat a Btk. 4. §-át (3) bekezdéssel egészíti ki, amely mind az (1), mind a (2) bekezdés esetében a legfőbb ügyész hatáskörébe utalja a büntetőeljárás megindítását.
1) A Btk. 42. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést milyen bűncselekmények esetében kell fegyházban végrehajtani.
2) A Javaslatnak a Btk. különös részét érintő rendelkezései szükségessé teszik a Btk. 42. §-a (2) bekezdésének módosítását.
A Btk. 42. §-a (2) bekezdése b) pontjának 3. alpontjában a Btk. 309. §-ának új (5) bekezdése (Javaslat 20. §), a Btk. 310. §-ának új (4) bekezdése (Javaslat 21. §), a Btk. 312. §-ának új (4) bekezdése (Javaslat 24. §), a Btk. 316. §-ának új (7) bekezdése (Javaslat 26. §), a Btk. 318. §-ának új (7) bekezdése (Javaslat 27. §), a Btk. 326. §-ának új (6) bekezdése (Javaslat 34. §) teszi szükségessé a módosítást.
1) A Javaslat 3. §-a a Btk.-nak a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezéseit 48/A. §-sal egészíti ki. A Btk.-nak az 1998. évi LXXXVII. törvénnyel történt módosítása, amely az összbüntetésbe foglalás lehetőségét az ún. quasi halmazati összbüntetés esetére korlátozta, azzal a következménnyel jár, hogy a jövőben egyre gyakrabban kell az elítélten olyan, határozott ideig tartó szabadságvesztéseket végrehajtani, amelyek nem foglalhatók összbüntetésbe. Jelenleg – jogszabályi rendezés hiányában – a gyakorlatban nem egyértelmű, hogy több szabadságvesztés végrehajtása során a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége hogyan alakul.
A jogi szabályozásnak ezt a hiányát pótolja a Javaslat 3. §-a.
2) Az (1) bekezdés a feltételes szabadság megkezdését szabályozza.
Ez abban az esetben igényel egyértelmű szabályozást, ha a szabadságvesztések folyamatos végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta. Az így elrendelt feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést tölt.
3) A (2) bekezdés arról az esetről rendelkezik, ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes szabadságra. A Javaslat szerint ebben az esetben az elítélt a több feltételes szabadságot egyidejűleg, párhuzamosan tölti.
4) A Btk. 48. §-ának (4) bekezdése szabályozza, hogy a bíróság a feltételes szabadságot mikor szünteti meg, illetőleg szüntetheti meg. A Javaslat a (2) bekezdéshez kapcsolódva úgy rendelkezik, hogy a Btk. 48. §-a (4) bekezdése esetén a párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének feltételei fennállnak-e.
1) A Btk.-nak a vagyonelkobzásról szóló 63. §-át az 1998. évi LXXXVII. törvény 12. §-a állapította meg.
A Javaslat a Btk. hatályos szövegében a (2)-(3) bekezdés helyébe új rendelkezéseket iktat be, e §-t új (4)-(5) bekezdéssel egészíti ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatja.
2) A Btk. 63. §-ának (2) bekezdése szerint a vagyonelkobzást el kell rendelni arra a vagyonra is, amelyet az elkövető átruházott, feltéve, hogy a megszerzőnek az átruházott vagyon eredetéről tudomása volt, akkor is, ha a megszerző személyében jogutódlás következett be.
A Btk. 63. §-a (2) bekezdésének a megszerző személyében jogutódlás bekövetkezésére utaló fordulatát elhagyja, erről a § új (4) bekezdése rendelkezik.
3) A Javaslat a Btk. 63. §-ának új (3) bekezdésében értelmező jelleggel szabályozást ad arra az esetre, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyont gazdálkodó szervezetre ruházta át. Ebben az esetben a vagyonelkobzás elrendelésének akkor van helye, ha a gazdálkodó szervezet ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagjának vagy tisztségviselőjének tudomása volt az átruházott vagyon eredetéről. Ezzel jogszabályi szinten is megjelenik és egyértelművé válik az a jogalkalmazásra bízott tartalom, miszerint a jogszabály szövegében a "megszerző" nem pusztán a természetes személyre korlátozott fogalom.
4) A Javaslat a megszerző személyében jogutódlás bekövetkezésének esetét a hatályos (2) bekezdésből az új (4) bekezdésbe emeli át, és ugyanebben utal az új (3) bekezdésre is, mert a megszerző személyében jogutódlás akkor is bekövetkezhet, ha az elkövető a vagyont gazdálkodó szervezetre ruházta át.
5) A Btk. 63. §-ának (3) bekezdése a vagyonelkobzás pénzösszegben kifejezve történő elrendeléséről rendelkezik. Ennek az a feltétele, hogy az elkövető a vagyont jóhiszemű harmadik személy részére ruházta át.
A Javaslat erről a Btk. 63. §-ának új (5) bekezdésében rendelkezik. A vagyonelkobzás pénzösszegben való elrendelését abban az esetben is lehetővé teszi, ha az elkövető a vagyont gazdálkodó szervezetre ruházta át. A "jóhiszemű" feltétel értelemszerűen mind a harmadik személyre, mind a gazdálkodó szervezetre vonatkozik.
1) A feltételes szabadságra bocsátást kizáró okokat a Btk. 47. §-ának az 1998. évi LXXXVII. törvény 4. §-ával megállapított (4) bekezdése határozza meg. A Btk.-nak fiatalkorúakra vonatkozó VII. fejezetében a 112. § rendelkezik a feltételes szabadságra bocsátásról, ez azonban a feltételes szabadságra bocsátást kizáró okokat illetően nem tartalmaz eltérő rendelkezést.
A hatályos szabályozás nincs összhangban a Btk. 108. §-ának az 1995. évi XLI. törvény 1. §-ával beiktatott (3) bekezdésével, amely a Gyermek jogairól szóló 1989. november 20-ikán kelt, az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett Egyezmény 37. cikke b) pontjának megfelelően úgy rendelkezik, hogy fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el. Az említett Egyezmény azt is előírja, hogy fiatalkorúval szemben szabadságvesztés csak a lehető legrövidebb időtartammal alkalmazható.
2) A Javaslat 5. §-a az Egyezmény rendelkezéseinek azzal kíván eleget tenni, hogy a Btk. 112. §-át (2) bekezdéssel egészíti ki, amely szerint fiatalkorú esetében a feltételes szabadságra bocsátás a 47. § (4) bekezdésének b)-e) pontja alapján nem zárható ki. A feltételes szabadságra bocsátásnak a Btk. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján való kizárása – ha az elítéltet olyan szándékos bűncselekmény miatt ítélték szabadságvesztésre, amelyet a korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el – fiatalkorú esetében is indokolt.
1) A Javaslat 6. §-a a Btk.-nak értelmező rendelkezéseket tartalmazó 137. §-át több ponton módosítja.
2) A Btk. 137. §-ának 2. pontja a közfeladatot ellátó személyre ad értelmező rendelkezést. A Javaslat 6. §-ának (1) bekezdése a Btk. 137. §-ának 2. pontját i) alponttal egészíti ki, amely szerint közfeladatot ellátó személy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott körben a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezet tagja, a közbiztonság javítására irányuló tevékenység közben.
3) A Btk. 137. §-ának 5. pontja a vagyoni hátrány fogalmát akként határozza meg, hogy azon a vagyonban okozott kárt és az elmaradt vagyoni előnyt kell érteni. A Javaslat ezt úgy módosítja, hogy kár mellett a vagyoni hátrány fogalmát is értelmezi, átemelve a Btk. 333. §-ának 2. pontjából a kárnak a vagyon elleni bűncselekményekről szóló XVIII. fejezet alkalmazásában irányadó értelmezését. A Btk. 137. §-a 5. pontjának módosított szövege szerint kár a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés, míg vagyoni hátrány a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny. Így a kárnak az egyébként helyes fogalma a Btk. valamennyi fejezetében meghatározott bűncselekmények esetében irányadóvá válik.
A Javaslatnak a Btk. 137. §-a 5. pontját módosító rendelkezése folytán szükségtelenné válik a Btk. 333. §-ának 2. pontja. Ennek a hatályon kívül helyezését a Javaslat 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja tartalmazza.
4) A Btk. 137. §-ának 9. pontja az üzletszerű elkövetésre tartalmaz értelmező rendelkezést. Eszerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. A Javaslat 6. §-ának (3) bekezdése a Btk. 137. §-ának 9. pontját azzal egészíti ki, hogy az üzletszerű elkövetés ugyanolyan bűncselekmények elkövetése esetén is megvalósul, ha az elkövető ezek révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Ez az értelmező rendelkezés pontosabb megfogalmazása, a bíróságok ítélkezési gyakorlatában eddig is ez érvényesült.
5) A nagy nyilvánosság előtt elkövetés egyes bűncselekmények törvényi tényállási eleme, illetőleg minősítő körülménye. A Btk. a nagy nyilvánosság fogalmát nem határozza meg, ezt a jogalkalmazási gyakorlatra bízza. A Btk. 137. §-ának 12. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint a cselekmény akkor is nagy nyilvánosság előtt elkövetett, ha sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz vagy sokszorosítás útján valósul meg. Hasonló azonban a bűncselekmény társadalomra veszélyessége akkor is, ha azt például számítógépes hálózat útján követik el. A Javaslat ezért a Btk. 137. §-ának 12. pontjába beiktatja a bűncselekménynek elektronikusan rögzített információ távközlő hálózaton való közzététele útján történő elkövetését. Az új fogalom meghatározása alapvetően a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény mellékletének 28. pontjában szereplő fogalmiságon alapul.
6) A gazdálkodó szervezetet illetően a Btk. 258/A. §-ának 1. pontja tartalmaz értelmező rendelkezést, ez azonban csak közélet tisztaságáról szóló cím (XV. fejezet VII. cím) alkalmazásában irányadó.
A gazdálkodó szervezet fogalmának egyértelmű meghatározása azonban a Btk. más rendelkezéseinél – így a vagyonelkobzásra a Javaslat 4. §-ával beiktatott új rendelkezések esetében - is szükséges. A Javaslat ezért a Btk. 137. §-ában foglalt értelmező rendelkezéseket 17. ponttal egészíti ki, amely bővebb, mint a hatályos törvény szerinti értelmező rendelkezés. A Javaslat szerint gazdálkodó szervezet a Ptk. 685. §-ának c) pontjában felsorolt gazdálkodó szervezet, valamint az a szervezet, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a Ptk. szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
1) A Btk.-nak a vagyon elleni bűncselekményekről szóló XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények nagy része, és a XVII. fejezetben meghatározott gazdasági bűncselekmények egy része, büntetőjogi minősítésében elsődleges szerepe van annak, hogy a bűncselekmény – forintösszegben kifejezve – mekkora kárt, vagyoni hátrányt, bevétel csökkenést okozott, illetőleg a bűncselekményt milyen értékre követték el. A nagyobb, a jelentős és a különösen nagy érték, kár, vagyoni hátrány, mérték, adó-, járulék bevétel csökkenés ún. értékhatárát a Btk.-nak az 1997. LXXIII. törvény 10. §-ával beiktatott 138/A. §-a határozza meg. Eszerint nagyobb érték stb. az ötszázezer forintot meghaladó, jelentős érték stb. a kétmillió forintot meghaladó, különösen nagy érték stb. a hatmillió forintot meghaladó összeg. A kisebb érték 5001 forinttól, illetve egyes gazdasági bűncselekmények esetében ennél magasabb alsó határtól 500.000 forintig terjedő érték.
2) A Javaslat a Btk. 138/A. §-ának helyébe olyan értelmező rendelkezést iktat be, amely az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a mérték összege, illetőleg az adó-, járulék, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevétel csökkenése összegének meghatározását illetően két vonatkozásban jelentősen eltér a hatályos szabályozástól. Egyrészt az ebben foglalt felsorolás kiegészül a kisebb értékkel, amelyet korábban a Btké. 27. §-a határozott meg, és a különösen jelentős értékkel, másrészt a felsorolt értékek összege is módosul.
A Javaslat az érték szerinti minősítéshez megkívánt értékhatárokat nem mechanikusan emeli, hanem az egyes értékhatárok belső aránytalanságának megszüntetésére törekszik. A jelenlegi értékhatárok aránytalansága nyilvánvaló az egyes értékekhez kapcsolódó büntetési tételkeretek összevetése esetén. A kisebb értékre elkövetett bűncselekmények törvényi büntetési tétele általában két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés. A nagyobb értékre elkövetett gazdasági, illetőleg vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában a Btk. egységesen három évig terjedő szabadságvesztést határoz meg. A jelentős értékre elkövetett bűncselekmények esetében a törvény általában öt évig terjedő, vagy egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést ír elő, de ez alól vannak kivételek mind enyhébb, mind súlyosabb bűntételek meghatározásával. Eltérőek a büntetési tételkeretek a különösen nagy értékre elkövetett bűncselekmények esetében. Ezekre a törvény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést határoz meg, de vannak öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények is, így a munkavállalói járulék, valamint a társadalombiztosítási járulék fizetésének elmulasztása esetén (Btk. 310/A. §) (3) bekezdés, 310/B. § (3) bekezdés 2. tétel), a csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. § (3) bekezdés a) pont) esetén.
3) A Javaslat a Btk. 138/A. §-ának módosított szövegében a kisebb érték alsó határát a jelenlegi ötezer forintról tízezer forintra emeli, ez a realitásoknak felel meg. A nagyobb érték alsó határa kétszázezer forintot meghaladó érték, a felső határa kétmillió forint, a jelentős érték alsó határa kétmillió forintot meghaladó érték, a felső határa ötvenmillió forint, a különösen nagy érték alsó határa ötvenmillió forintot meghaladó érték, a felső határa ötszázmillió forint.
4) A legnagyobb tárgyi súlyú bűncselekmények elkövetőivel szemben a büntetéskiszabási gyakorlat nem kellően differenciált, az egyéniesítés lehetőségeit szűkre szabja a szabadságvesztés nyolc évig terjedő felső határa, és ez a büntetések enyheségének irányában hat. Erre tekintettel a Javaslat további értékhatárt, a különösen jelentős értéket iktatja be a Btk. szabályozási rendszerébe. Az új értékhatár a különösen nagy érték felső határától, ötszázmillió forinttól kezdődik és a felső határát a Javaslat nem határozza meg.
A Btk. 148. §-át – amely az államtitok, vagy katonai szolgálati titok kiszolgáltatását pönalizálta – az 1993. évi XVII. törvény 103. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A Javaslat a Btk.-t új 148. §-sal egészíti ki, amelynek alcíme a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés.
A bűncselekmény tényállása a Btk. 147. §-ában meghatározott kémkedésre utal, a Btk. 147. §-a szerint rendeli büntetni azt, aki a Magyar Köztársaság vagy a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges fegyveres erő elleni kémkedést követ el. A szövetséges fegyveres erő fogalmára a Btk. 368. §-ában foglalt értelmező rendelkezés az irányadó. A kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét az 1999. évi I. törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés tartalmazza.
1) A Btk. 154. §-a "bűncselekmény a népek szabadsága ellen" alcímmel azt a magyar állampolgárt rendeli büntetni, aki népelnyomó fegyveres alakulatba önként belép.
Ez a rendelkezés mind az alcímét, mind a tartalmát tekintve meghaladott. A Javaslat ehelyett "Tiltott toborzás" alcímmel új rendelkezést iktat be.
2) A bűncselekmény tettese – az állampolgárságára tekintet nélkül – az, aki a Magyar Köztársaság területén idegen fegyveres szervezetbe katonai szolgálatra, katonai érdekű egyéb szolgálatra, vagy katonai kiképzésre toboroz.
A bűncselekmény társadalomra veszélyessége egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés büntetési tételt indokol.
Az emberölésre irányuló előkészület elkövetését a Btk. 166. §-ának (3) bekezdése három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.
A Btk. megalkotása óta eltelt több mint húsz év alatt a bűnözési helyzet az élet elleni bűncselekmények vonatkozásában jelentősen romlott, így megjelentek a leszámolás jellegű emberölések, a bérgyilkosságok. Ezért a különösen nagy tárgyi súlyú emberölések előkészülete esetében a törvényben meghatározott tétel szigorítása indokolt. Ennek tesz eleget a Javaslat 8. §-a, amely az emberölésre irányuló előkészület büntetési tételét öt évig terjedő szabadságvesztésben határozza meg.
1) A tiltott pornográf felvételek készítését szankcionáló 195/A. §-t az 1997. évi LXXIII. törvény 21. §-a iktatta be a Btk.-ba.
A Javaslat a § alcímét "Tiltott pornográf felvétel készítése" szövegre módosítja, mert a felvétel szövegrészben szükségtelen a többes szám használata.
2) Az (1) bekezdés szerint a bűncselekmény törvényi tényállását az valósítja meg, aki kiskorú személyről video-, film-, fénykép-, vagy más módon előállított pornográf képfelvételeket készít, ilyen felvételt forgalomba hoz, ezzel kereskedik.
A törvényi tényállásban felsorolt elkövetési cselekményekhez hasonló a társadalomra veszélyessége az ilyen képfelvételnek más számára hozzáférhetővé tételével, a gyakorlati tapasztalat szerint ezek a cselekmények is elterjednek. Ezért a Javaslat 11. §-a a Btk. 195/A. §-ának (1) bekezdését kiegészíti az ott felsorolt pornográf képfelvételnek más számára hozzáférhetővé tételével. Az újonnan megfogalmazott törvényi tényállás a készítés esetében a képfelvétel, illetőleg a képfelvételek szövegrészt alkalmazza, míg a forgalomba hozatal, a kereskedés és a más számára hozzáférhetővé tétel vonatkozásában a képfelvétel megjelölést használja, az utóbbi esetben a többes szám a tényállásban szükségtelen.
A Btk.-nak a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekményről rendelkező 211. §-a bevezető szövegét az 1993. évi XVII. törvény 50. §-a állapította meg. Ez az "aki az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint az országos vagy helyi népszavazás és a népi kezdeményezés során" szöveget tartalmazza.
A hatályos Btk. 211. §-a nem rendeli büntetni a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselők választása során elkövetett olyan – az a)-g) pontban felsorolt – cselekményeket, amelyek a többi választási eljárás során bűncselekményt valósítanak meg. A Javaslat ezt a joghézagot kívánja kiküszöbölni az "illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi önkormányzati képviselők" szövegrész beiktatásával.
A Btk. 213. §-a a sajtórendészeti vétségről rendelkezik, az a) pont szerint e vétséget az követi el, aki engedély nélkül állít elő vagy terjeszt olyan sajtóterméket, amelynek előállításához vagy terjesztéséhez engedély szükséges.
A gyakorlatban a sajtótermék nyilvántartásba vétele kötelezettségének az elmulasztása fordul elő, a bűncselekménnyé nyilvánítást is ehhez indokolt fűzni. Ezért a Javaslat a Btk. 213. §-ának a) pontját azzal egészíti ki, hogy a sajtórendészeti vétség a nyilvántartásba vétel nélküli előállítással és terjesztéssel is megvalósul.
A Btk. 258/C. §-a a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet VIII. cím) körében a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban sajátos esetét rendeli büntetni, az (1) bekezdés hatályos szövege szerint vétséget követ el az, aki külföldi gazdálkodó szervezet tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad vagy ígér előnyt, hogy a kötelességét megszegje.
A jelenlegi szabályozásban meghatározott passzív elkövetői kör azonban hiányos, nem fedi le azt az esetet, amikor az előnyt a külföldi gazdálkodó szervezet dolgozójának adják, vagy ígérik, jóllehet az ilyen elkövetés a gyakorlatban éppúgy előfordulhat, és a társadalomra éppen annyira veszélyes, mint ha az előnyt a gazdálkodó szervezet tagjának vagy reá tekintettel másnak adják vagy ígérik.
A Javaslat ezért a Btk. 258/C. §-ának (1) bekezdését úgy módosítja, hogy a törvényi tényállásban a vesztegetés passzív alanyai közé beiktatja a külföldi gazdálkodó szervezet dolgozóját.
1) A Btk. 259. §-ában meghatározott közveszélyokozással okozott vagyoni hátrány egyes esetekben – pl. tömegkatasztrófa előidézése esetén – olyan súlyos lehet, amely az értékhatároknak a vagyon elleni bűncselekményeket és a gazdasági bűncselekmények egy részét érintő koncepcionális módosítását a közveszély okozást illetően is indokolt figyelembe venni. Ezért a Javaslat 15. §-a a Btk. 259. §-át módosítja.
A Btk. 259. §-ának (2) bekezdése öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztést határoz meg, ha a közveszély okozást bűnszövetségben, különösen nagy hátrányt okozva követik el.
A Javaslat azt az esetet is figyelembe veszi, amikor a közveszély okozással okozott vagyoni hátrány a különösen nagy vagyoni értékhatárát meghaladja. Öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés lehetővé tétele ebben az esetben sem indokolt, a Btk. 259. §-a (2) bekezdésének b) pontját azonban ki kell egészíteni azzal, ha az okozott vagyoni hátrány a különösen nagy vagyoni hátrány értékhatárát meghaladja.
3) A közveszélyokozás gondatlanságból elkövetése esetének büntetési tételeit a Btk. 259. §-ának (4) bekezdése állapítja meg. A Javaslat ezt a Btk. 259. §-a (2) bekezdésének b) pontjával azonos megoldással módosítja. Ez azért szükséges, mert a gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás is előidézhet különösen nagy vagyoni hátrányt meghaladó vagyoni hátrányt. A Javaslat ezért a Btk. 259. §-ának (4) bekezdésébe beiktatja a különösen nagy vagyoni hátrányt meghaladó vagyoni hátrány okozását, ennek büntetési tétele – a különösen nagy vagyoni hátrány okozásának esetével azonosan – öt évig terjedő szabadságvesztés.
1) Különösen nagy vagyoni hátrányt meghaladó vagyoni hátrányt okozhat a Btk. 260. §-ában meghatározott közérdekű üzem működésének megzavarása is. A Javaslat ennek figyelembevételével módosítja a Btk. 260. §-ának (2) és (3) bekezdését.
A Btk. 260. §-ának (2) bekezdése öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztést határoz meg, ha a bűncselekményt különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el. A Javaslat ezt azzal egészíti ki, hogy a büntetés akkor is öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a különösen nagy vagyoni hátrány értékhatárát meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el.
2) A Btk. 260. §-ának (3) bekezdése a közérdekű üzem működése megzavarásának gondatlanságból elkövetését bünteti. A különösen nagy vagyoni hátrányt meghaladó vagyoni hátrányt gondatlanságból elkövetett cselekmény is okozhat. A Javaslat ezért a Btk. 260. §-ának (3) bekezdését úgy módosítja, hogy a különösen nagy vagyoni hátrány okozása mellett vagylagosan az ezt meghaladó vagyoni hátrány okozását is beiktatja. Az öt évig terjedő szabadságvesztésnél súlyosabb büntetési tétel ebben az esetben sem indokolt.
A Btk. 277. §-ának (2) bekezdése a magánokirattal kapcsolatos visszaélés törvényi tényállását tartalmazza. Az elkövetési cselekmény esetében a (2) bekezdés a közokirattal visszaélés törvényi tényállását meghatározó (1) bekezdésre utal, e szerint az okirat megszerzése, megsemmisítése, megrongálása vagy eltitkolása valósítja meg az okirattal visszaélést.
A magánokirattal visszaélést a Btk. 277. §-ának (2) bekezdése célzatos cselekményként szabályozza, az elkövető célja az, hogy másnak hátrányt okozzon. Ez nem korlátozódik a vagyoni károsodásra, hanem más formában is megjelenhet, a hátrány tényleges bekövetkezése azonban nem szükséges.
A hatályos jogi szabályozás nem szolgálja a magánokirattal visszaéléssel elkövetett, a társadalomra veszélyes magatartások teljes köre elleni büntetőjogi védekezést. A Javaslat ezért a Btk. 277. §-ának (2) bekezdése helyébe új rendelkezést iktat. A Btk. 277. §-ának (1) bekezdésében felsorolt elkövetési magatartásokat a Javaslat átveszi, a (2) bekezdés módosított szövege szerint az valósít meg bűncselekményt, aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen, vagy jogtalan hátrányt okozzon. A magánokirattal visszaélés az új szabályozás szerint is célzatos bűncselekmény, az elkövető célja jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása. A Btk. 277. §-a (2) bekezdésének módosítását elsősorban az teszi szükségessé, hogy a jogtalan előny szerzése érdekében elkövetett magánokirattal visszaélés elkövetése emelkedő tendenciát mutat.
Jóllehet ezt a Javaslat szövege nem emeli ki, a bűncselekmény tettese bárki lehet, kivéve az okirat tulajdonosát. A tulajdonos saját magánokiratának megsemmisítése vagy megrongálása akkor sem valósítja meg az okirattal visszaélést, ha annak következtében valakit joghátrány vagy anyagi károsodás ér.
A Btk.-nak a számítógépes csalásról szóló 300/C. §-át az 1994. évi IX. törvény 22. §-a iktatta be. A § (2) bekezdése a számítógépes csalás súlyosabban minősülő eseteiről rendelkezik.
A Javaslat a Btk. 300/C. §-ának (2) bekezdését c) ponttal egészíti ki, amely öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztést rendel, ha a számítógépes csalás különösen jelentős kárt okoz.
A Btk.-nak a pénzmosást szankcionáló 303. §-a (1) bekezdése bevezető részének szövegét az 1998. évi LXXXVII. törvény 74. §-ának (1) bekezdése állapítja meg. E szerint a bűncselekményt az valósítja meg, aki a más által elkövetett öt évig vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménnyel, illetve embercsempészéssel, vesztegetéssel, nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetéssel, kábítószerrel visszaéléssel vagy nemzetközi jogi kötelezettség megszegésével összefüggésben keletkezett javakat az a), illetőleg b) pontban meghatározott módon elrejti.
Ez a felsorolás egyrészt indokolatlanul kazuisztikus, másrészt a fel nem sorolt esetekben szükségtelen az öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményekre való korlátozás. Ezért a Javaslat a pénzmosás tényállását úgy határozza meg, hogy azt az valósítja meg, aki más, az e törvény szerint szabadságvesztéssel büntetendő cselekményével összefüggésben keletkezett anyagi javakat az a), illetve b) pontban meghatározott módon elrejti.
1) A Javaslat 20. §-a a deviza-bűncselekmény miatt kiszabható büntetések differenciálása érdekében módosítja a Btk. 309. §-ának (5) bekezdését, és e §-t (6) bekezdéssel egészíti ki.
Az új (5) bekezdés a deviza-bűncselekmények fokozottan társadalomra veszélyes eseteire állapít meg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztést, ezek az esetek a különösen jelentős értékre, az üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékre, illetőleg bűnszervezet tagjaként követik el.
2) A deviza-bűncselekmény jelentős értékre gondatlanságból elkövetését a Btk. 309. §-ának (5) bekezdése pénzbüntetéssel rendeli büntetni.
Ez a szabályozás nem nyújt kellő büntetőjogi védelmet a gondatlanságból elkövetett, jelentős társadalomra veszélyességű deviza-bűncselekményekkel szemben. Ezért a Btk. 309. §-ának a Javaslattal beiktatott (6) bekezdése egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel rendeli büntetni azt, aki a deviza-bűncselekményt jelentős értékre, vagy ezt meghaladó értékre gondatlanságból követi el. A bűncselekmény gondatlanságból elkövetésére tekintettel a jelentős, vagy az ezt meghaladó értékre elkövetés miatt alkalmazható büntetési tételek között a differenciálás nem látszik szükségesnek.
1) A Btk.-nak az adó-, társadalombiztosítási csalásról szóló 310. §-a helyébe a Javaslat a társadalombiztosítás ellátásairól és a magán-nyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényre tekintettel új szabályozást iktat be. Az (1)-(3) bekezdésben a módosítás a tényállások kiegészítése a baleseti járulékra és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra utalással.
2) A Btk. 310. §-ának (4) bekezdése az adó-, társadalombiztosítási csalás súlyosabban minősített eseteit határozza meg. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés büntetést állapít meg, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, illetőleg a nyugdíjjárulék bevételének összege különösen nagy mértékben csökken, illetőleg ha az adó-, társadalombiztosítási csalást bűnszervezet tagjaként követik el.
A Javaslat a Btk. 310. §-a (4) bekezdésének új a) pontjában a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés büntetési tételt arra a minősített esetre alkalmazza, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevételének összege különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken. A bevételnek a különösen nagy mértéket meghaladó csökkenése ennél a bűncselekménynél is életszerű, a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésnél súlyosabb büntetési tétellel való fenyegetettség azonban ezekben az esetekben sem szükséges.
3) A Btk. 310. §-ának új (5) bekezdése a korábbi rendelkezés szövegét veszi át azzal a változtatással, hogy az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó, társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagdíj meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó, a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagdíj behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza.
4) A Btk. 310. §-ának új (6) bekezdése jogpolitikai szempontból indokolt rendelkezést tartalmaz. Az adó-, társadalombiztosítási csalásnak az (1) bekezdésben meghatározott vétsége elkövetője a büntethetőségének megszüntetését állapítja meg; ennek az a feltétele, hogy az adótartozás, a társadalombiztosítási járulék tartozás, a baleseti járulék tartozás, az egészségbiztosítási járulék tartozás, a nyugdíjjárulék tartozás, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegyenlítése az első fokú ítélet meghozatala előtt megtörténjék.
1) A Btk. 310/A. §-át az 1993. évi XVII. törvény 69. §-a iktatta be a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegése alcímmel. A Javaslat a Btk. 310/A. §-ának alcímét - Munkanélküliek Szolidaritási Alapja helyébe az 1996. évi CVII. törvénnyel létrehozott Munkaerőpiaci Alap intézményével összhangban - "Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése" alcímre változtatja, és a 310/A helyébe is új rendelkezéseket iktat be.
2) A Btk. 310/A. §-ának (1) bekezdése a bűncselekmény vétséget megvalósító alapesetét határozza meg. A Javaslattal beiktatott új (1) bekezdés az időközben történt jogszabályi változásoknak megfelelő szövegmódosításokat tartalmazza: a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja helyett a Munkaerőpiaci Alapról rendelkezik, beiktatja a "rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás" szövegrészeket, mind az ezek megállapítása szempontjából jelentős tény, mind a bevétel összegének csökkentése vonatkozásában.
3) A Btk. 310/A. §-ának (2) bekezdése a bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel, míg a (3) bekezdés az öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő minősített eseteiről rendelkezik.
A Javaslat a Btk. 310/A. §-ának új (3) bekezdésében öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti azt az esetet, ha a bűncselekmény folytán a munkaadói vagy a munkavállalói járulék, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás bevételének összege különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken. A bevétel összegének a különösen nagy mértéket meghaladó mértékű csökkenése tehát a 310/A. §-ának új (3) bekezdésében is megjelenik, ezt a gyakorlati tapasztalatok indokolják. A büntetési tételnek az emelése viszont ebben az esetben nem szükséges.
4) Az új (4) bekezdés a hatályos szöveg (4) bekezdését veszi át azzal az eltéréssel, hogy a törvényi tényállás itt is kiegészül az "illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás" szövegrésszel.
5) A Javaslat a Btk. 310/A. §-ába új (5) bekezdést iktat be, amely az (1) bekezdésben szabályozott vétség elkövetője esetében büntethetőséget megszüntető okot állapít meg. Ennek az a feltétele, hogy az első fokú ítélet meghozatala előtt a munkaadói, vagy munkavállalói járulék tartozás, illetőleg a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás tartozás kiegyenlítése megtörténjen.
1) A társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértését fenyegető 310/B. §-t és az azt megelőző alcímet az 1993. évi XVII. törvény 70. §-a iktatta be a Btk.-ba.
A Javaslat 23. §-a a Btk. 310/B. §-a helyébe – az eddigi alcímet megtartva – új szabályozást iktat be. Ezt egyrészt a magán-nyugdíj pénztárak bevezetése, másrészt az értékhatárokra vonatkozó rendelkezések módosítása teszi szükségessé.
2) A bűncselekménynek az (1) bekezdésben megállapított alapesete egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő vétség. A Javaslat egyrészt a bűncselekmény elkövetőjeként a munkáltató helyett a foglalkoztatót nevezi meg, aki nem a munkavállaló, hanem a biztosított részére járó juttatással kapcsolatban követi el a bűncselekményt, másrészt a törvényi tényállást az "illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj" szövegrész beiktatásával egészíti ki. Ez azért indokolt, mert a magán-nyugdíjpénztárak zavartalan működését a tagdíj befizetése elmulasztásának szankcionálásával is biztosítani kell.
A Btk. 310/B. §-ának (2) bekezdését a Javaslat a szöveg pontosabb megfogalmazásával egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az a foglalkoztató, egyéb szerv, egyéni vállalkozó, társas vállalkozás vagy társas vállalkozó, aki a társadalombiztosítási járulék, a baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék vagy a nyugdíjjárulék befizetését önhibájából elmulasztja, az (1) bekezdés szerint büntetendő.
3) A Javaslat a 310/B. § új (3) bekezdésében a súlyosabban minősülő eseteket differenciáltan határozza meg, egyben a tényállásba beiktatja baleseti járulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj elmulasztásának esetét. Az első fordulatban a be nem fizetett járulék, illetőleg magán-nyugdíjpénztári tagdíj összege jelentős mértékű, a büntetése három évig terjedő szabadságvesztés. A második fordulat esetében a be nem fizetett járulék, illetőleg magán-nyugdíjpénztári tagdíj összege különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékű, a büntetése öt évig terjedő szabadságvesztés.
A Javaslat ezáltal figyelembe veszi azt a gyakorlatban előforduló esetet, hogy a be nem fizetett társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék, illetőleg magán-nyugdíjpénztári tagdíj összege a különösen nagy mérték határát meghaladja. A szabadságvesztésnek a hatályos jog szerinti öt éves felső határa azonban ilyen esetben is megfelelően szolgálhatja a társadalom védelmét. Ezért a Javaslat erre az esetre sem határoz meg magasabb büntetési tételt.
4) A Btk. 310/B. §-ának (4) bekezdése az elkövető büntethetőségét megszüntető okok állapít meg arra az esetre, ha a társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosítási járulékot, vagy a nyugdíjjárulékot a vádirat benyújtása előtt kiegyenlítik. Ezt a büntethetőséget megszüntető okot – a Javaslat 21. és 22. §-a szerinti módosítással összhangban – akként módosítja a Javaslat, hogy nem büntethető az elkövető, ha a baleseti járulék, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegyenlítése az első fokú ítélet meghozataláig megtörténik. A Javaslat ennek megfelelően egészíti ki a Btk. 310/B. §-a (4) bekezdésének szövegét.
5)A Btk. 310/B. §-ának (5) bekezdése arról az esetről rendelkezik, ha a járulékfizetésre kötelezett nem természetes személy. Ebben az esetben az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az a személy követheti el tettesként, aki a járulékfizetés teljesítéséről rendelkezni jogosult. A Javaslat ezt a rendelkezést változtatás nélkül veszi át, ide értendő azonban a baleseti járulék fizetésének elmulasztása is, amelyről a Javaslat rendelkezik.
A csempészet és a vámorgazdaság súlyosabban minősülő eseteit a Btk. 312. §-ának (3) és (4) bekezdése határozza meg.
A Btk. 312. §-ának az 1997. évi LXXIII. törvény 48. §-ával megállapított (4) bekezdése a csempészet és a vámorgazdaság két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett eseteiről rendelkezik. A különösen jelentős értékre elkövetést csempészet és vámorgazdaság esetében is indokolt az adott bűncselekményre megállapított legsúlyosabb büntetési tétel körébe utalni. A Javaslat ezért a Btk. 312. §-ának (4) bekezdését új a) ponttal egészíti ki, amely a különösen jelentős értékű vámárura elkövetést fenyegeti két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel.
A (4) bekezdés hatályos szövegében felsorolt minősített eseteket a Javaslat átveszi; az üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékű vámárura, illetőleg a bűnszervezet tagjaként elkövetést b), illetőleg c) pontként iktatja be a Btk. 312. §-ának módosított (4) bekezdésébe.
1) A bankkártyával visszaélést pönalizáló 313/C. §-t az 1994. évi IX. törvény 27. §-a iktatta be a Btk.-ba, a bűncselekmény vétséget megvalósító alapesetét a (2) bekezdés, a súlyosabban minősülő eseteit a (3)-(5) bekezdés állapítja meg.
A Javaslat a Btk. 313/C. §-ának (6) bekezdése helyébe öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő minősített eseteket állapít meg. Az új (6) bekezdés a) pontja azt az esetet rendeli az említett szabadságvesztéssel büntetni, ha a bankkártyával visszaélés különösen jelentős kárt okoz. A b) pont azt az esetet fenyegeti öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel, ha a különösen nagy kárt okozó bankkártyával visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon – bűnszövetségben, illetőleg üzletszerűen – követik el.
2) A bankkártyával visszaélés elkövetési cselekményeit a Btk. 313/C. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Az ebben felsoroltakhoz hasonló társadalomra veszélyességű eset, ha a bankkártyával visszaélést a csekkgarantáló kártyához tartozó csekkre nézve követik e. A Btk. 313/C. §-ának jelenlegi (6) bekezdése szerint ennek a cselekménynek az elkövetője a (2)-(5) bekezdés szerint büntetendő.
A Javaslattal beiktatott súlyosabb büntetési tétel alkalmazása értelemszerűen akkor is indokolt, ha a csekkgarantáló kártyához tartozó csekkre nézve valósul meg az új (6) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott minősítő körülmény. Ezt a konzekvenciát vonja le a Javaslat a – valójában nem új tartalmat megjelenítő – (7) bekezdésben.
1) A hatályos jog szerint a lopás legsúlyosabban minősülő eseteinek büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Ezeket az eseteket a Btk. 316. §-ának jelenlegi (6) bekezdése sorolja fel, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést határoz meg, ha a lopást különösen nagy értékre, a jelentős értékre elkövetett lopást a 316. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon, vagy a lopást bűnszervezet tagjaként követik el.
2) A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a lopásnak a társadalomra leginkább veszélyes eseteiben a jelenleg kiszabható legmagasabb büntetési tétel alkalmazása sem szolgálja megfelelően a társadalom védelmét. Ezért a Javaslat a Btk. 316. §-át (7) bekezdéssel egészíti ki, amely a lopás legsúlyosabb eseteire öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztést rendel. Ezeket az eseteket a Javaslat a)-c) pontokba foglalva sorolja fel. Az a) pont a különösen jelentős értékre elkövetéshez fűzi a jelenlegi maximumhoz képest megemelt büntetési tételt. A b) pont az egyébként a (6) bekezdés a) pontja szerint büntetendő különösen nagy értékre elkövetett lopás fokozott veszélyességű eseteire határozza meg a (7) bekezdés szerinti büntetési tételt: ha az elkövetés a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon történt. A (7) bekezdés c) pontja szerint a bűnszervezet tagjaként elkövetett lopás büntetendő öt évtől tíz évig terjedő büntetéssel. Ezt a minősített esetet a Javaslat a (6) bekezdés c) pontjából emeli át a (7) bekezdésbe, figyelemmel a bűnszervezet tagjaként való elkövetés nagyfokú társadalomra veszélyességére. Ezzel összhangban a Javaslat 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezi a Btk. 316. §-a (6) bekezdésének c) pontját.
A 27. §-hoz
1) A Javaslat 27. §-a a Btk.-nak a sikkasztásra vonatkozó 317. §-ában meghatározott minősített eseteit egészíti ki.
A Javaslat 27. §-ának (1) bekezdése a Btk. 317. §-ának (4) bekezdését egészíti ki. Jelenleg a sikkasztás akkor büntetendő bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, ha a sikkasztást nagyobb értékre, vagy a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon (bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen) követik el. A Javaslat a Btk. 317. §-a (4) bekezdését c) ponttal egészíti ki, amely a kulturális javak körébe tartozó tárgyra elkövetést rendeli három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni.
2) Az öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett minősített esetek meghatározása a sikkasztás esetében is indokolt. Ennek tesz eleget a Btk. 317. §-ának a Javaslat 27. §-a (2) bekezdésével beiktatott (7) bekezdése. Az új rendelkezés a) pontja a sikkasztás különösen jelentős értékre elkövetését vonja e minősített eset körébe, míg a b) pont a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztásnak a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon elkövetését rendeli öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni.
A 28. §-hoz
A Javaslat 28. §-a – a lopás és a sikkasztás büntetési tételeinek kiegészítésével összhangban – a csalás vonatkozásában is beiktatja az öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett eseteket. Erről a Btk. 318. §-ának új (7) bekezdése rendelkezik.
Az öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés alkalmazását a Javaslat három esetben írja elő. Az a) pont a különösen jelentős kárt okozó elkövetést említi. A b) pont a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon (bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen) elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalást, míg a c) pont a bűnszervezet tagjaként elkövetett csalást vonja a (7) bekezdés szerinti minősített esetek körébe.
A 29. §-hoz
A hűtlen kezelés minősített eseteiről a Btk. 319. §-ának (3) bekezdése rendelkezik.
Az öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett minősített eset beiktatása – a Javaslat 26., 27. és 28. §-ával összhangban – a hűtlen kezelés esetében is szükséges. A Javaslat 29. §-a ennek azáltal tesz eleget, hogy a Btk. 319. §-ának (3) bekezdését d) ponttal egészíti ki, amely szerint a hűtlen kezelés büntetése öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.
A 30. §-hoz
A különösen nagy vagyoni hátrányt meghaladó vagyoni hátrány okozása hanyag kezelés esetében sem hagyható figyelmen kívül, a hanyag kezelés esetében azonban ez a hatályos szabályozásnál súlyosabb büntetési tételt nem tesz indokolttá. Ezért a Javaslat 30. §-a a Btk. 320. §-ának a hanyag kezelés minősített esetét megállapító (2) bekezdését úgy módosítja, hogy három évi szabadságvesztéssel rendeli büntetni a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelést.
A 31. §-hoz
A rablásnak öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett legsúlyosabb eseteit a Btk. 321. §-ának (4) bekezdése határozza meg. Az a) pont szerint ez a büntetési tétel alkalmazandó, ha a rablást különösen nagy értékre követik el. Nem téveszthető szem elől a rablásnak az az esete, amelynél az elkövetési érték a különösen nagy értéknek a Javaslattal megállapított felső határát meghaladja. Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztésnél súlyosabb fenyegetettség ebben az esetben sem indokolt, a különösen nagy érték mellett azonban vagylagosan az ezt meghaladó értéket is meg kell említeni. A Javaslat 31. §-a ennek megfelelően módosítja a Btk. 321. §-a (4) bekezdésének a) pontját.
A 32. §-hoz
A kifosztás két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett súlyosabban minősülő eseteit a Btk. 322. §-ának (2) bekezdése határozza meg. A Javaslat 32. §-a a Btk. 322. §-át (3) bekezdéssel egészíti ki, amely a kifosztásnak azokat az eseteit rendeli öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni, amelyeknek a társadalomra veszélyessége a jelenlegi maximumnál súlyosabb büntetési tételt indokol. Ezeket a Javaslat két pontban foglalja össze. Az a) pont a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre, míg a b) pont a jelentős értékre bűnszövetségben vagy csoportosan elkövetést vonja a súlyosabb büntetési tétel alá.
A 33. §-hoz
A Javaslat 33. §-a a rongálásnak a Btk. 324. §-a (3)-(5) bekezdésében meghatározott minősített eseteit egészíti ki.
Az öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetési tétel beiktatása a rongálás legsúlyosabb eseteinél is szükséges. A Javaslat ezért a Btk. 329. §-ába (6) bekezdést iktat be, amely öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztést határoz meg, ha a rongálás különösen jelentős kárt okoz.
A 34. §-hoz
1) A társadalomra fokozottan veszélyes cselekményeknek a jelenleginél súlyosabb büntetési tétellel fenyegetése az orgazdaságot illetően is indokolt. Ennek tesz eleget a Javaslat 34. §-a a Btk. 326. §-a (5) bekezdésének módosításával, és új (6) bekezdéssel való kiegészítésével.
2) A Btk. 326. §-a (5) bekezdésének az 1997. évi LXXIII. törvény 54. §-ával megállapított szövege szerint a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot különösen nagy értékre, bűnszervezet tagjaként követik el.
A Javaslat a Btk. 326. §-a (5) bekezdésének a) pontját fenntartja, a b) pont helyébe viszont a jelentős értékre üzletszerűen elkövetést iktatja be. Ez összhangban áll a Btk. 326. §-a (4) bekezdésével, amelynek b) pontja egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést állapít meg a nagyobb értékre üzletszerűen elkövetett orgazdaság esetére.
3) A Btk. 326. §-ába a Javaslat 34. §-ával beiktatott (6) bekezdés az orgazdaság legsúlyosabb eseteire öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztést határoz meg. Ez a büntetési tétel akkor alkalmazandó, ha az orgazdaságot különösen jelentős értékre, különösen nagy értékre üzletszerűen, vagy bűnszervezet tagjaként követik el.
A 35. §-hoz
1) A bitorlás törvényi tényállását a Btk. 329. §-a két pontra bontja. Az a) pont olyan kárt okozó magatartásokat nyilvánít bűncselekménnyé, amelyeket az elkövető megtévesztő magatartásával valósít meg. A törvényi tényállás a) pontjában tehát a csalás tényállási elemei ismerhetők fel. A b) pont viszont olyan magatartás, amellyel az elkövető a helyzetével, pozíciójával visszaélve ellenértéktől teszi függővé más szellemi alkotásának hasznosítását, vagy érvényesítését. A törvényi tényállás b) pontjában így a vesztegetés tényállási elemei mutatkoznak.
2) A Javaslat fenntartja a bitorlás törvényi tényállásának két pontban meghatározását és a tényállások lényegét, ugyanakkor érdemben pontosítja a Btk. 329. §-ának b) pontját. Egyrészt a bűncselekmény elkövetőjét szélesebben határozza meg – a hatályos jog szerinti "gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével visszaélve" helyett "gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve" szövegezést alkalmaz -, másrészt a büntetőjogilag védett alkotásokat az a) pont új szövegével azonosan sorolja fel.
Az elkövetési magatartást illetően: a hatályos törvényi tényállás az "attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék" megfogalmazást tartalmazza, míg a Javaslat az "abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel" szövegezést alkalmazza. A Javaslat szövegének utolsó fordulata alkalmasnak látszik a gyakorlatban előforduló cselekmények szélesebb körű szankcionálására.
3) Minthogy a Btk. 329. §-a (1) bekezdésének módosított a) pontja – részletezés nélkül – más szellemi alkotásáról szól, szükséges a törvényben meghatározni, hogy szellemi alkotáson mit kell érteni. Ennek tesz eleget a Btk. 329. §-ának a Javaslattal beiktatott (2) bekezdése. Eszerint e § alkalmazásában szellemi alkotás az irodalmi, tudományos és művészeti alkotás, a találmány, a használati minta, az ipari minta, a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája és az újítás.
A 36. §-hoz
1) A szerzői és a szomszédos jogok megsértéséről szóló 329/A. §-t az 1993. évi XVII. törvény 72. §-a iktatta be a Btk.-ba.
A Javaslat 36. §-a a Btk. 329/A. §-a helyébe új alcímet és rendelkezéseket iktat.
A jelenlegi alcím helyébe a Javaslat a "Szerzői vagy szomszédos jogok megsértése" alcímet iktatja be, amely pontosabban fejezi ki a § tartalmát.
A Btk. 329/A. §-ának (1) bekezdése a bűncselekmény vétségi alakzatát határozza meg. Az elkövetési magatartás a szerzői jog vagyoni hátrányt okozó megsértése. A Javaslat a bűncselekményt megvalósító magatartást pontosabban fogalmazza meg: az követ el vétséget, aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének művén, előadóművésznek előadásán, hangfelvétel előállítójának hangfelvételén, film előállítójának filmalkotásán, rádió, vagy televízió szervezetnek műsorán fennálló jogot haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti. A Javaslat szövegében pontosítás az előadóművész előadóművészi teljesítményén, illetve új a film előállítójának a teljesítményén fennálló joga megsértésére, valamint – a vagyoni hátrány okozása mellett – a haszonszerzés végett való elkövetésre utalás.
2) A Btk. 329/A. §-ának (2) bekezdése három évig terjedő szabadságvesztést állapít meg, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését jelentős vagyoni hátrányt okozva, vagy üzletszerűen követik el. A Javaslat ennek a bekezdésnek a szövegét változtatás nélkül iktatja be a Btk. 329/A. § új szabályozásába.
3) A Btk. 329/A. §-ának jelenlegi (3) bekezdése öt évig terjedő szabadságvesztést határoz meg, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el.
A Javaslat a Btk. 329/A. §-ának új (3) bekezdésében a bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteit differenciáltan határozza meg. A (3) bekezdés két pontra oszlik, az a) pont öt évig terjedő szabadságvesztést rendel, ha a bűncselekmény különösen nagy vagyoni hátrányt okoz.
Nem kizárt, hogy a szerzői vagy szomszédos jogok megsértése különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz. Ennek az értékhatárnak a beiktatása tehát a szerzői és szomszédos jogok megsértésének eseteinél is indokolt. Ezt tartalmazza a Btk. 329/A. §-ának új szövegében a (3) bekezdés b) pontja, amely két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést állapít meg, ha a bűncselekményt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.
4) A Btk. 329/A. §-ának jelenlegi (4) bekezdése a szerzői vagy szomszédos jogok megsértésének gondatlanságból elkövetését rendeli büntetni. A szerzői jog megsértésének polgári jogi és egyéb nem büntetőjogi következményeiről az 1999. évi LXXVI. törvény XIII. fejezete rendelkezik. Erre tekintettel a Javaslat a Btk. 329/A. §-ának (4) bekezdését akként veszi át, hogy a vagyoni hátrány okozását tényállási elemként beiktatja.
A 37. §-hoz
1) Az 1999. évi LXXVI. törvény 95. §-a rendelkezik a műszaki intézkedések megkerülésével szembeni védelemről. Az (1) bekezdés szerint a szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni minden olyan cselekményre, amely jogosulatlanul teszi lehetővé vagy könnyíti meg a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedések megkerülését. A (2) bekezdés szerint műszaki intézkedésnek minősül minden eszköz, termék, alkatrész, eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog megsértését megelőzze vagy megakadályozza. Ilyen műszaki intézkedés például az 1999. évi LXXVI. törvény 26. §-ának (3) bekezdése szerinti kódolt sugárzás.
2) A Javaslat 37. §-a a Btk.-t 329/B. §-sal egészíti ki, amely a szerzői jog védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszását szankcionálja. A törvényi tényállást az (1) bekezdés úgy határozza meg, hogy vétséget követ el az, aki haszonszerzés végett a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló, és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést készít, előállít, illetve átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik.
A bűncselekménynek a büntetési tételét a Javaslat két évig terjedő szabadságvesztésben, közérdekű munkában vagy pénzbüntetésben határozza meg.
3) A Btk.-nak a Javaslatban meghatározott 329/B. §-a (2) bekezdésként az (1) bekezdéssel azonos büntetési tétellel határoz meg vétségi tényállást. Ezt az valósítja meg, aki a szerzői vagy szomszédos jog védelmét célzó műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja. A Javaslat e rendelkezése rendszerint bűnsegédi jellegű tevékenységet állapít meg sui generis bűncselekményként.
4) A Javaslat (4) bekezdése az (1) bekezdés a) pontját megvalósító esetre büntethetőséget megszüntető rendelkezést állapít meg. Ennek feltétele, hogy az elkövető – mielőtt a szerzői vagy szomszédos jog védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése, illetőleg előállítása a hatóság tudomására jutott volna – a tevékenységét a hatóság előtt felfedje, és az elkészített, illetőleg előállított dolgot a hatóságnak átadja, valamint a készítésben, illetőleg az előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását lehetővé tegye.
A 38. §-hoz
1) A jogkezelési adatok védelméről az 1999. évi LXXVI. törvény 96. §-a rendelkezik. Ez a szerzői jog megsértésének következményeit rendeli alkalmazni a jogkezelési adat jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására.
E cselekmények büntetőjogi szankcióját a Javaslat 38. §-a teremti meg.
2) A Javaslat 38. §-a a Btk.-t a "jogkezelési adat meghamisítása" alcímű 329/C. §-sal egészíti ki. A bűncselekmény tényállását az valósítja meg, aki haszonszerzés végett más szerzői vagy szomszédos jogi védelem alá tartozó művének a felhasználásával összefüggésben megjelenített, és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot jogosulatlanul eltávolítja, vagy megváltoztatja.
A Javaslat ezt a bűncselekményt vétségnek tekinti, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel rendeli büntetni.
A 39. §-hoz
1) A szerzői vagy szomszédos jogok megsértése elleni korszerű büntetőjogi védelem megteremtésével összhangban a Javaslat az iparjogvédelmi jogok megsértésének a szankcionálásáról is gondoskodik.
A Javaslat a Btk.-ba "iparjogvédelmi jogok megsértése" alcímmel 329/D. §-t iktat be.
A bűncselekmény törvényi tényállása azt rendeli büntetni, aki a jogosultnak szabadalmi oltalom, használati vagy ipari topográfia-oltalom, védjegy vagy földrajzi árujelző oltalma alapján fennálló jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti és ezzel vagyoni hátrányt okoz.
A bűncselekmény alapesetét a 329/D. § (1) bekezdése vétségnek tekinti, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel rendeli büntetni.
2) A (2) bekezdés az iparjogvédelmi jogok megsértését bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti, ha a cselekmény jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy azt üzletszerűen követik el.
3) A (3) bekezdés az iparjogvédelmi jogok megsértésének súlyosabb eseteihez differenciált jogkövetkezményt fűz. Az a) pont szerint a büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el.
A (3) bekezdés b) pontja az iparjogvédelmi jogok megsértésének legsúlyosabb esetéhez fűz szankciót. Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést határoz meg, ha az iparjogvédelmi jogok megsértése különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.
A 40. §-hoz
1) Egyes bűncselekményi értékhatároknak a Javaslatban történő megváltoztatása a Btk. módosításán kívül más jogszabályok módosítását is szükségessé teszik. Ennek tesz eleget a Javaslat 40. §-a, amely a Btk. hatálybelépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendeletet (Btké.) módosítja.
2) A Btké. 26. §-a az adó fogalmára nézve tartalmaz értelmező rendelkezést. A Javaslat 40. §-ának (1) bekezdése ezt úgy módosítja, hogy a Btk. 310. §-ának alkalmazása szempontjából adó az illeték, az illeték módjára fizetendő díj is, továbbá – új rendelkezésként – a Btk. 310-310/B. §-ában nem említett, külön jogszabályokban meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetésből ellátandó feladatok fedezésére előírt közteherviselési kötelezettség, amely ellenszolgáltatásra nem jogosít.
3) A Btké. 27. §-ának alcíme "Egyes bűncselekmények bűntetti és vétségi alakjának érték szerinti elhatárolása." A Btké. 27. §-át az 1997. évi LXXIII. törvény 57. §-ának (2) b) pontja hatályon kívül helyezte, az alcímet azonban nem érintette.
A Javaslat 40. §-ának (2) bekezdése a Btké. 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe új rendelkezést léptet. A § új alcíme: "Egyes bűncselekmények értékhatárai".
A Btké. új 27. §-ának (1) bekezdése a), b) és c) pontban foglalja össze azokat a cselekményeket, amelyek esetében az egyébként tényállásszerű magatartással nem valósul meg bűncselekmény, ha a bevétel összegének csökkenése ötvenezer forintot nem halad meg. Az a) pont szerint az adó-, társadalombiztosítási csalás (Btk. 310. §) esetén, ha az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevétel összegének csökkenése, a b) pont esetében a Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310./A §) esetén, ha a munkaadói, illetőleg a munkavállalói járulék, valamint a rehabilitációs vagy szakképzési hozzájárulás bevétel összegének csökkenése, a c) pontban meghatározott esetben, ha a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §) esetén a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, illetőleg a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevétel összegének csökkenése ötvenezer forintot nem halad meg, nem valósul meg bűncselekmény. Ez a Btké.-nek az 1993. évi XVII. törvény 86. §-ával megállapított 27/B. §-ában foglalt rendelkezést veszi át, a Javaslat 21., 22. és 23. §-a szerinti módosítások figyelembevételével.
4) A Btké. 27. §-ának (2) bekezdésében a Javaslat a) és b) pontként olyan további eseteket határoz meg, amelyekben nem valósul meg bűncselekmény. A fedezetlen bankkártya felhasználása bűncselekményének (Btk. 312/A. §) értékhatárát jelenleg a Btké.-nek az 1996. évi LII. törvény 28. §-ával beiktatott 27/D. §-a húszezer forintban határozza meg. Ez az értékhatár ma már nem reális. Ezért a Javaslat a Btké. 27. §-a (2) bekezdésének a) pontjában úgy rendelkezik, hogy a fedezetlen bankkártya felhasználása során abban az esetben nem valósul meg bűncselekmény, ha az elkövetési érték – az óvadékul lekötött összeg, illetőleg a rendelkezésre bocsátott hitelkeret igénybevételén túl – ötvenezer forintot nem halad meg. Ez összhangban van a Btké. új 27. §-ának (1) bekezdésében meghatározott értékhatárral.
A Btk. 320. §-ában meghatározott hanyag kezelés bűncselekményének értékhatárát a Btké.-nek az 1994. évi IX. törvény 37. §-ával beiktatott 27/C. §-a ötvenezer forintban állapítja meg. Ennek az értékhatárnak a módosítása nem indokolt; a Javaslat 40. §-a a Btké. 27. §-a (2) bekezdésébe beiktatott b) pontban úgy rendelkezik, hogy nem valósul meg bűncselekmény, ha a hanyag kezelést ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el.
5) Egyes bűncselekmények szabálysértési alakjairól a Btké. 27/A. §-a és 28. §-a rendelkezik. A Javaslat 40. §-ának (3) bekezdése a Btké. 28. §-ának helyébe olyan rendelkezést iktat be, amely szerint az a)-j) pontban meghatározott esetekben nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg. A Btké. új 28. §-a magába foglalja a Btké. 27/A. §-ában szabályozott esetek új szabályozását is. Valamennyi felsorolt esetben azonos összegű értékhatár helytelen lenne, mert az egyes cselekmények jellege, és így a társadalomra veszélyességnek elkövetési értékben megnyilvánuló foka is eltérő. Ezért a Javaslat az értékhatárokat differenciáltan állapítja meg. A rossz minőségű termék forgalomba hozatala (Btk. 292-293. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre, az áru hamis megjelölése (Btk. 296. §) százezer forintot meg nem haladó értékre, az árdrágítás (Btk. 301. §) csekély mennyiségű árura, vagy csekély mértékű nyereség elérése végett, a csempészet és a vámorgazdaság (Btk. 312. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékű vámárura elkövetés esetén nem bűncselekményt, hanem szabálysértést valósít meg.
A Btké. 28. §-ának f)-i) pontját illetően a Javaslat a hatályos jog szerinti ötezer forintos értékhatárt módosítja. A módosítás szerint a bankkártyával visszaélés (Btk. 313/C. § (2) bekezdés I. ford.) tízezer forintot meg nem haladó kárt okozva, a lopás (Btk. 316. §), a sikkasztás (Btk. 317. §), a jogtalan elsajátítás (Btk. 325. §) és az orgazdaság (Btk. 326. §) tízezer forintot meg nem haladó értékre, a csalás (Btk. 318. §) és a rongálás (Btk. 324. §) tízezer forintot meg nem haladó kárt okozva, a hűtlen kezelés (Btk. 319. §) tízezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva, a sajtórendészeti vétség (Btk. 213. §) csekély mennyiségű sajtótermékre történt elkövetés esetén nem bűncselekmény, hanem szabálysértés.
Ennek az az indoka, hogy a felsorolt szabálysértések esetében az értékhatárnak jelenlegi ötezer forint helyett a tízezer forintban meghatározás mutatkozik reálisnak, a gazdasági, vagyoni és a kereseti változásokra történt tekintettel.
A 41. §-hoz
1) A Javaslat 41. §-a a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényt (Sztv.) módosító, illetőleg kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz.
Az Sztv. 77. §-a a szabálysértési őrizetről rendelkezik, a (2) bekezdés első mondata szerint ez a szabálysértési eljárásban alkalmazható kényszerintézkedés legfeljebb huszonnégy óráig tarthat. Ez a határidő adott esetben indokolatlanul rövid lehet, és így megalapozott az ügy érdemi elbírálását is akadályozhatja. A Javaslat ezért az Sztv. 77. §-ának (2) bekezdését úgy módosítja, hogy a szabálysértési őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat.
2) Az Sztv. 77. §-ának (3) bekezdése a szabálysértési őrizet tartalmának a másodfokú határozat meghozataláig való meghosszabbításáról rendelkezik. A Javaslat ezt azzal a mondattal egészíti ki, amely a szabálysértési őrizet tartamát differenciáltan határozza meg; a szabálysértési őrizet a másodfokú bíróság határozatáig, illetőleg a nem jogerősen kiszabott elzárás tartamáig tart, a szabálysértési őrizet tartama mindkét esetben legfeljebb a meghosszabbítástól számított tíz nap.
Az Sztv. 77. §-ának (4) bekezdése a szabálysértési őrizet leghosszabb tartamát a folyamatba vételtől számított hetvenkét órában határozza meg. A Javaslat 44. §-a (1) bekezdésének d) pontja ezt a rendelkezést - 77. § (2) és (3) bekezdésének módosítására tekintettel -. hatályon kívül helyezi.
3) Az Sztv. 126. §-ának (2) bekezdése szerint a szabálysértési ügyben a bíróság nem tart tárgyalást, ha az őrizetbe vételtől több mint huszonnégy óra telt el. A Javaslat – az Sztv. 77. §-a (2) bekezdésének módosításával összhangban – a "huszonnégy óra" szövegrészt a 126. § (2) bekezdésében is "hetvenkét óra" szövegrészre módosítja.
4) Az Sztv. X. fejezete a bíróság előtti eljárásról rendelkezik, a 92. §-a általános szabályokat állapít meg. Az (1) bekezdés szerint a bíróság a szabálysértési ügyben egyesbíróként jár el.
A Javaslat 41. §-ának (4) bekezdése az Sztv. 92. §-ának (1) bekezdését második mondattal egészíti ki, amely általános szabályként úgy rendelkezik, hogy a szabálysértési ügyben az első fokú bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja. Ez alól kivétel az, hogy a bírósági titkár tárgyalás tartására nem jogosult. A szabályozás összhangban áll azzal az elgondolással, miszerint a bírósági titkár által a büntetőeljárásban ellátható tevékenység köre 2000. március 1-től várhatóan bővülni fog, és ki fog terjedni a tárgyalás mellőzésével meghozható határozat (büntetőparancs) meghozatalával.
5) Az Sztv.-nek a szabálysértési hatóság határozatáról szóló 87. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a határozat felszólítást tartalmaz arra nézve, hogy az eljárás alá vont személy a pénzbírságot vagy az egyéb pénzösszeget a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizesse meg. Ez a rendelkezés azonban ellentétben van a törvény 111. §-ának (1) bekezdésével, amely szerint a pénzbírságot az elkövetőnek 30 napon belül kell megfizetnie. Ezért a Javaslat 41. §-ának (5) bekezdése a két törvényi rendelkezés között megteremti az összhangot.
6) A Javaslat 41. §-ának (6) bekezdése az Sztv.-t az önkényes beköltözést szankcionáló 139/A. §-sal egészíti ki. Ezt a szabálysértést az követi el, aki a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv intézkedése nélkül a lakásbérletre vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik.
E szabálysértés társadalomra veszélyessége azt indokolja, hogy a törvény elzárás, illetőleg százötvenezer forintig terjedő pénzbírság kiszabását tegye lehetővé. E szabálysértés miatti eljárást a Javaslat – az Sztv. 36. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel – a bíróság hatáskörébe utalja.
7) A Javaslat 41. §-ának (8) bekezdése az Sztv.-t az eltiltás tartama alatt járművezetést szankcionáló 156/A. §-sal egészíti ki.
A szabálysértést az a személy valósítja meg, akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a járművezetéstől eltiltott, és az eltiltás hatálya alatt az eltiltás érvényesülése körébe tartozó járművet vezet.
A szabálysértés társadalomra veszélyessége ebben az esetben is elzárást, illetőleg százötvenezer forintig terjedő pénzbírság alkalmazását teszi indokolttá.
Az e szabálysértés miatti eljárást a Javaslat – az Sztv. 36. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel – bírósági hatáskörbe utalja.
8) Az Sztv. XV. fejezetében a 157. § a tulajdon elleni szabálysértésekre vonatkozó szabályozást tartalmaz, az (1) bekezdés a tulajdon elleni szabálysértésre vonatkozó értékhatárokról rendelkezik. Eszerint százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki: a) ötezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, b) ötezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, illetőleg szándékos rongálást, c) ötezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén aki az a)-c) pontban felsorolt cselekmények bármelyikét megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A Javaslat 41. §-ának (9) bekezdése az Sztv. 157. §-ának (1) bekezdése helyébe új rendelkezést léptet, az Sztv. 157. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szabálysértéseknek a bűncselekménytől elválasztó értékhatárát ötezer forintról tízezer forintra emeli fel. Az Sztv.-ben meghatározott szabálysértési értékhatár emelése az értékhatárt a jelenleginél reálisabban állapítja meg, a gyakorlatban nem jelent olyan fokú dekriminalizációt, amely a kisebb jelentőségű tulajdon elleni jogsértésekkel szemben a hatóságok eredményes fellépését gátolná.
A Javaslat 41. §-ának (9) bekezdése az Sztv. 157. §-át (5)-(6) bekezdéssel egészíti ki.
A szabálysértési értékhatárt meg nem haladó értékre elkövetett lopás társadalomra veszélyessége fokozott, ha a cselekményt termőföldön lévő, illetőleg a termőföldhöz tartozó terményre, termékre, felszerelésre, eszközre vagy haszonállatra követik el.
Ezt veszi figyelembe a Javaslat az Sztv.-nek 157. §-ának (5) bekezdése kiegészítésével, amely a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó lopásnak ezeket az eseteit a tulajdon elleni szabálysértésekre vonatkozó, az Sztv. 157. §-ának (1) bekezdésében meghatározottnál magasabb büntetési tétellel, elzárással, illetőleg százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal rendeli büntetni.
Az Sztv. 157. §-ának új (6) bekezdése az (5) bekezdésben meghatározott szabálysértés elbírálását bírósági hatáskörbe utalja. Ez a rendelkezés összhangban áll az Sztv. 36. §-ának (2) bekezdésével.
A 42. §-hoz
A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 16. §-ának (5) bekezdése azokat a bűncselekményeket sorolja fel, amelyeknek nyomozását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó hatósága végzi. Eszerint a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegése (Btk. 310/A. §) nyomozása az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozik.
A Javaslat 22. §-a a Btk. 310/A. §-ában meghatározott bűncselekmény elnevezését a Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértésére módosítja. A Javaslat 42. §-ának (6) bekezdése ezzel összhangban módosítja a Be. 16. §-ának (5) bekezdését.
A 43. §-hoz
1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) IV. fejezete a szabadságvesztés végrehajtásáról, ezen belül a II. cím a szabadságvesztés végrehajtásának rendjéről szól.
A Javaslat 43. §-a a Bv.tvr.-t 24/A. §-sal egészíti ki. Az (1) bekezdés differenciált szabályozást ad arra, hogy ha az elítélten több határozott tartamú, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani, a szabadságvesztések végrehajtásának sorrendjére mi az irányadó.
A Javaslat szerint elsőként a legszigorúbb végrehajtási fokozatban végrehajtandó szabadságvesztést kell végrehajtani, azonos végrehajtási fokozatban lévő szabadságvesztések közül pedig azt kell végrehajtani, amelyből az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra.
2) Az összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztések végrehajtásának az (1) bekezdésben meghatározott sorrendje adott esetben csak úgy érvényesíthető, ha a szabadságvesztés folyamatban lévő végrehajtását ennek érdekében megszakítják. A Javaslat 43. §-ának (1) bekezdése a Bv. tvr. 24/A. §-ában ezt egyértelműen előíró (2) bekezdést iktat be.
3) A Bv. tvr. 48. §-a a fiatalkorúakra vonatkozó sajátos rendelkezéseket tartalmaz. A Javaslat a Bv. tvr. 48. §-át (4) bekezdéssel egészíti ki, amely a fiatalkorúak börtönében vagy fogházában töltendő szabadságvesztés esetén a Bv. tvr. 24/A. §-a rendelkezéseinek alkalmazását a felnőttkorban elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés tekintetében kizárja.
A 44. §-hoz
1) A Javaslat 44. §-ának (1) bekezdése a törvény hatályba lépését 2000. március 1-jében határozza meg. Ezen kívül a 44. § hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz.
2) A 44. § (1) bekezdésének a) pontja a Btk.-nak azokat a rendelkezéseit sorolja fel, amelyek a Javaslat hatályba lépésével a hatályukat vesztik. Ezek a 258/A. § 1. pontja a gazdálkodó szervezet értelmezéséről a XV. fejezet VII. címének alkalmazásában, 309. § (4) bekezdésének c) pontja a deviza-bűncselekmény bűnszervezet tagjaként elkövetésének büntetési tételéről, a 316. § (6) bekezdésének c) pontja a lopás bűnszervezet tagjaként elkövetésének büntetési tételéről, a 318. § (6) bekezdésének c) pontja a csalás bűnszervezet tagjaként elkövetésének büntetési tételéről, valamint a 333. § 2. pontjában foglalt értelmező rendelkezés a XVIII. fejezet alkalmazásában a kár értelmezéséről.
A 44. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a Btké. 27/A., 27/B., 27/C.és 27/D. §-a és e §-ok alcíme a hatályát veszti. Ez a Javaslat 40. §-ának a Btké. 27. és 28. §-ai helyébe lépő rendelkezéseiből következik.
A 44. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezi az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény 4. §-át. A hatályon kívül helyezést az indokolja, hogy az Sztv. 36. §-a általánosan biztosítja a bírósághoz fordulás jogát.
3) A Javaslat 5. §-a a hatályos törvényhez képest kedvezőbb szabályozást ad a fiatalkorú feltételes szabadságra bocsátását illetően. Indokolt, hogy annak a fiatalkorúnak az esetében, akinek a feltételes szabadságra bocsátása a Javaslat szerint lehetséges, de 1999. március 1-jét követően a feltételes szabadságra bocsátásból a Btk. 47. §-a (4) bekezdésének az 1998. évi LXXXVII. törvény 4. §-ával megállapított b)-e) pontja alapján ki volt zárva, a büntetés végrehajtási intézet hivatalból tegyen előterjesztést a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása iránt. Az előterjesztés alapján a büntetés-végrehajtási bíró a Be.-nek a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosításáról szóló 359. §-a megfelelő alkalmazásával jár el. Erről rendelkezik a Javaslat 44. §-ának (2) bekezdése.
4) A 44. § (3) bekezdése azoknak a szabálysértési ügyeknek az intézéséről rendelkezik, amelyek a hatályba lépését megelőzően érkeztek a bíróságra. Indokolt, hogy az Sztv. 92. §-a (1) bekezdésének a Javaslat 41. §-ának (4) bekezdése szerinti módosulása ezekben az ügyekben is érvényesüljön. Ezért a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a bírósági titkár a törvény hatályba lépését megelőzően a bíróságra érkezett szabálysértési ügyben is eljárhat, feltéve, hogy az ügy a tárgyalás mellőzésével elintézhető.
A 45. §-hoz
1) A Javaslat 45. §-ának (1)-(2) bekezdése azokban az ügyekben követendő eljárásáról rendelkezik, amelyek a Javaslat rendelkezései folytán bűncselekménynek már nem minősülő cselekmény miatt indultak.
Az (1) bekezdés a korábbi büntető jogszabály szerint bűncselekménynek minősülő cselekményre vonatkozó iratok megküldését szabályozza. Ez annak a büntető ügyben eljáró hatóságnak a feladata, amelyik előtt az eljárás folyamatban van. Az ügy iratait a szabálysértésekre irányadó elévülési időn belül a szabálysértés elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak kell megküldeni. Ennek értelemszerűen az a feltétele, hogy a törvény hatályba lépésétől az eljárás tárgyát képező cselekmény szabálysértésnek minősül.
Ha a szabálysértés a törvény hatályba lépésekor már elévült, az iratoknak a szabálysértési hatóság részére történő megküldése szükségtelen. A (2) bekezdés ezért úgy rendelkezik, hogy ebben az esetben a büntető ügyben eljáró hatóság az eljárást megszünteti.
2) A Javaslat 22. §-a szerint a Btk. 310/A. §-ában meghatározott "Munkanélküliek Szolidaritási alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetése kötelezettség megszegése" bűncselekmény elnevezése "A Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértésé"-re módosul. Ez a módosulás azonban nem zárja ki a korábbi törvény szerinti elnevezésű bűncselekmény miatt az elkövető felelősségre vonását, minthogy a módosulás lényege a jogilag védett tárgy elnevezésének a megváltozása. A Javaslat 45. §-ának (3) bekezdése erről a jogbizonytalanság elkerülése érdekében rendelkezik.