törvényjavaslat
a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Stumpf István,
a Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszter
1999. évi ………..törvény
a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról
1. §
A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII.
törvény
3. §-a (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Díjjal okirat, jutalom és emlékszobor jár.
(2) Az emlékszobor 89 mm magas, bronzból készült, aranyozott, Kossuth Lajos, illetve Széchenyi István alakját formázó kisplasztikai alkotás. Az emlékszobor talapzata 255 mm magas, 40 mm átmérőjű, rézből készült henger, amelynek a szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó – oklevéltartó – része ezüstözött.”
2. §
A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló – az 1996. évi LI. törvénnyel és az 1997. évi LXXXIX. törvénnyel módosított – 1991. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: törvény) 6/A. és 6/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“6/A. § A Kormány
a) művészeti díjat alapíthat és adományozhat;
b) díjat alapíthat és adományozhat azok elismerésére, akik a Magyar Köztársaság hírnevének öregbítése, a reális és korszerű Magyarország-kép kialakítása és terjesztése érdekében kiemelkedő tevékenységet folytatnak;
c) életmentő emlékérmet alapíthat és adományozhat az életmentés során tanúsított hősies magatartás elismerésére.
6/B. § A miniszterelnök
a) a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére Magyar Corvin-lánc, Magyar Corvin-koszorú és Magyar Corvin-díszjelvény kitüntetést alapíthat és adományozhat;
b) az e törvény, az 1990. évi XII. törvény, a Kormány, valamint a miniszterelnök által alapított kitüntetések, díjak kezdeményezésének és adományozásának általános szabályait rendeletben állapítja meg.”
3. §
A törvény 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a legfőbb ügyész, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a miniszter szakmai, a helyi önkormányzat helyi jellegű kitüntető címet, díjat, oklevelet, plakettet stb. alapíthat és adományozhat. Ezen elismerések elnevezésükben és külső formájukban nem hasonlíthatnak a Magyar Köztársasági Érdemrendhez, a Magyar Köztársasági Érdemkereszthez, a Kossuth-díjhoz, a Széchenyi-díjhoz, és a – kitüntető cím kivételével – nem viselhetők.”
4. §
A törvény 1. számú melléklete 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A Magyar Köztársasági Érdemrend fokozatai:
a) nagykereszt a lánccal,
b) nagykereszt,
c) középkereszt a csillaggal,
d) középkereszt,
e) tisztikereszt,
f) lovagkereszt.”
5. §
A törvény 1. számú mellékletének 3. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg az eredeti (3) és (4) bekezdés jelölése (4) és (5) bekezdésre változik:
“(3) A nagykereszt a lánccal fokozat kizárólag államfők részére adományozható. A nagykereszt a szalaghoz aranylánc függesztékkel kapcsolódik, a nagykereszthez járó csillag aranybevonatú.”
6. §
A törvény 1. számú mellékletének 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“8. § A Magyar Köztársaság elnöke élethosszig tulajdonosa a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykereszt a lánccal fokozatának.”
7. §
A törvény 1. számú melléklete 3. §-ának (5) bekezdésében és 7. §-ának (2) bekezdésében a “kiskereszt” szövegrész helyébe a “lovagkereszt” szövegrész lép.
8. §
Ahol a jogszabály a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkereszt fokozatát említi, azon a kiskereszt fokozatot is érteni kell.
9. §
Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
I n d o k o l á s
a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Az 1. §-hoz
A Kossuth-díjjal és a Széchenyi-díjjal járó jelvények jelenlegi formájukban és kivitelezésükben egy letűnt és történelmileg meghaladott korszak ízlésvilágát idézik. A külsőségeiben anakronisztikus jelvények nem méltóak a jövő Magyarországának nevét öregbítő kiemelkedő tudományos, műszaki, művészeti és kulturális teljesítmények elismerésére. E körülmény időszerűvé tette a díjjal járó, az elismerés szimbolikus megjelenítését szolgáló tárgyaknak a jelenkor jelképrendszerébe illeszkedő és egyben esztétikailag igényes újraformálását.
A magas állami kitüntetést szimbolizáló jelvény viselésére rendszerint az állami és nemzeti ünnepek, valamint egyéb jelentős tudományos, kulturális, esemény alkalmával kínálkozik lehetőség. Annak érdekében, hogy a kitüntetett részére a mindennapi élet színterén is elhelyezhető emléktárgy álljon rendelkezésre, a kitüntetéssel a jövőben jelvény helyett a díjnak nevet adó államférfiak 89 mm magas, bronzból készült, aranyozott, 255 mm magas, 40 mm átmérőjű, rézből készült talapzaton álló szobrának adományozására kerül sor.
A fenti cél érvényesítése szükségessé teszi a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény érintett rendelkezéseinek a törvényjavaslat 1. §-a szerinti módosítását.
A 2. §-hoz
1. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény a Kormány kitüntetés alapítási és adományozási jogkörét a jövőre nézve behatárolta. A törvény – a hatálybalépésével egyidejűleg – hatályon kívül helyezte a Kormány által azt megelőzően alapított kitüntetésekre vonatkozó kormányrendeleteket és kormányhatározatokat. E múltra tekintő rendelkezés azonban nem érintette az “Életmentő Emlékérem” kitüntető jelvény alapításáról szóló 1018/1965. (VI. 20.) Korm. határozat hatályát. Ez azt jelenti, hogy a törvény az emlékérmet továbbra is az állami kitüntetések és kitüntető címek sorába tartozóként ismeri el, és a jövőre nézve is biztosítja a Kormány részére e kitüntetés adományozásának jogát. E sajátos megoldásból eredően azonban az emlékérem alapítása és adományozása nem illeszkedik az állami kitüntetéseknek a törvény által eredetileg kialakított, sem pedig a 6/A. és 6/B. § beiktatásával továbbfejlesztett rendszerébe. E hiányosság oly módon orvosolható, ha a törvény felhatalmazó rendelkezései kiegészülnek az emlékérem alapítására és adományozására vonatkozó rendelkezéssel.
2. Hiányzik a kitüntetések sorából a történelmi hagyományokkal rendelkező – a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére szolgáló - “Magyar Corvin-lánc”, a “Magyar Corvin-koszorú” és a ”Magyar Corvin-díszjelvény” kitüntetés. A kitüntetést 1930-ban Horthy Miklós kormányzó alapította, utoljára 1943-ban adományozták. A fix számú, így a továbbiakban csak az előző kitüntetett kiesése esetén adományozható kitüntetés igen magas társadalmi elismerést jelentett. Ezt a hiányt pótolja a törvény célirányos módosítása, amely a miniszterelnököt hatalmazza fel a kitüntetés alapítására és adományozására.
3. Az állami kitüntetés az állam és a társadalom egészének megbecsülését nyilvánosan kifejezésre juttató elismerési forma. Az állami kitüntetések presztízsének megőrzése és erősítése szükségessé teszi, hogy az adományozás gyakorlatában hangsúlyosan és egységesen érvényesüljenek azok a kritériumok, amelyek biztosítják, hogy állami kitüntetésben csak az arra valóban érdemes és méltó személyek részesüljenek. Az érintett szabályok kimunkálása nem a Kormány hatáskörébe tartozó feladat, ugyanakkor biztosítani szükséges a szabályozás ágazati érdekektől való függetlenségét. E cél elérése legcélszerűbben úgy biztosítható, ha a miniszterelnök kap felhatalmazást az érintett kérdések rendeleti úton történő szabályozására. A felhatalmazás az 1990. évi XII. törvény, az 1991. évi XXXI. törvény, továbbá a Kormány, valamint a miniszterelnök által alapított kitüntetések, díjak adományozásával kapcsolatos döntéselőkészítés – törvényben nem szabályozott – kérdéseire terjed ki. A miniszterelnök rendelete a jogszabályok hierarchikus rendjében a miniszteri rendelettel azonos szinten helyezkedik el, ezért a jogalkotási törvény rendelkezése alapján kiadásához törvényi felhatalmazás szükséges.
A 3. §-hoz
A törvényi konstrukció az állami kitüntetések számának csökkentését célozza, ugyanakkor felhatalmazást ad a miniszterek részére a szakmai munka elismerését szolgáló díjak, címek alapítására és adományozására. A törvényszöveg hiányossága azonban, hogy más állami szervek Országgyűlés által választott, miniszteri vagy annál magasabb jogállású vezetői részére ugyanezt a lehetőséget nem biztosítja. E hiányosság kiküszöbölése érdekében a tervezet a szakmai munka elismerését szolgáló díjak, címek alapítására és adományozására vonatkozó jogosítványt kiterjeszti mind az azt kezdeményező Országos Igazságszolgáltatási Tanácsra, az Állami Számvevőszék elnökére, mind pedig a köztársasági elnökre, az Országgyűlés elnökére, az Alkotmánybíróság elnökére, a Magyar Nemzeti Bank elnökére, a legfőbb ügyészre, az állampolgári jogok országgyűlési biztosára, a Gazdasági Versenyhivatal elnökére. Ezt a célt szolgálja a törvény 7. §-a (1) bekezdésének módosítása.
A 4-8. §-okhoz
A Magyar Köztársasági Érdemrendből hiányzik a kizárólag az államfők részére adományozható fokozat, ami már több alkalommal okozott bonyodalmat a diplomáciai protokollban. A hiányosság kiküszöbölése érdekében e kitüntetés fokozatait indokolt kibővíteni a “nagykereszt a lánccal” elnevezésű új, legmagasabb, a jelzett személyi kör részére adományozható fokozattal.
E változásra tekintettel módosítani szükséges a törvény mellékletének 8. §-át is, amely a Magyar Köztársaság elnökét – ex lege – a Magyar Köztársasági Érdemrend legmagasabb fokozatának élethosszig tartó tulajdonosává nyilvánítja.
Indokolt továbbá a “kiskereszt” fokozat elnevezésének “lovagkeresztre” történő megváltoztatása, mivel a jelenlegi jelzős szerkezet eleve kisebbíti a kitüntetés erkölcsi rangját. Ennek tulajdonítható, hogy a közvélemény a “kiskereszt” fokozatot a kitüntetési hierarchiában alacsonyabb szintre helyezi a Magyar Köztársasági Érdemrend arany vagy ezüst fokozatánál. Ezzel egyidejűleg egyértelművé kell tenni, hogy nem a korábban odaítélt “kiskereszt” fokozat kitüntetés megszüntetéséről, hanem csupán az elnevezés megváltoztatásáról van szó, továbbá, hogy a “kiskereszt” és a jövőben adományozható “lovagkereszt” között fokozati különbség nincs.