MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1858. számú
törvényjavaslat
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint
az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
1998. évi III. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 1999. november
1999. évi ........ törvény
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint
az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
1998. évi III. törvény módosításáról
1. §
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 117. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti szöveg számozása (1) bekezdésre változik:
“(2) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos határozatát nyolc napon belül a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.”
2. §
A Ve. 118. §-a a következő új (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (1)-(4) bekezdés számozása (2)-(5) bekezdésre változik:
“(1) A 130. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét követő napon, jogorvoslat esetén az Alkotmánybíróság hitelesítő határozatot helybenhagyó döntésének a Magyar Közlönyben való közzététele napján az Országos Választási Iroda vezetője hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az aláírásgyűjtést a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatával lehet megkezdeni.”
3. §
A Ve. a következő 118/A. §-sal egészül ki:
“118/A. § (1) Ha az aláírásgyűjtést az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napját megelőző 41. napig nem fejezik be, az addig összegyűjtött aláírásokat tartalmazó aláírásgyűjtő íveket legkésőbb a választás napját megelőző 40. napig át kell adni az Országos Választási Bizottságnak. Az aláírásgyűjtés az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt szünetel.
(2) A választás napját követő 41. napon az Országos Választási Iroda vezetője új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az aláírásgyűjtést kizárólag az új hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatával lehet folytatni az Alkotmány 28/E. §-ában megállapított határidő lejártáig. A szünetelés időtartama a határidőbe nem számít be.”
4. §
A Ve. 130. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani.
(2) Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követő nyolc napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. Az Országos Választási Bizottság a kifogás benyújtásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, a népszavazást elrendelő határozat elleni kifogásról a köztársasági elnököt is.”
5. §
A Ve. 132. § helyébe a következő rendelkezés lép:
“132. § Az I-IX. fejezet, valamint a 118. § (2)-(5) bekezdése, a 119. §, a 121. §, a 122. § (1) bekezdése, a 123., a 126. és a 127. § rendelkezéseit a helyi népszavazáson az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
6. §
A Ve. 133. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
“(3) A helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetőjének az aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos döntését a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(4) A jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét követő napon, jogorvoslat esetén a bíróság hitelesítő határozatot helybenhagyó döntése kézbesítésének napján a helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetője hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az aláírásgyűjtést a hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatával lehet megkezdeni.”
7. §
A Ve. 146. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“146. § (1) A helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetőjének a népszavazás-kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen a közzétételétől számított tizenöt napon belül a helyi bírósághoz (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz), illetőleg a megyei bírósághoz lehet kifogást benyújtani.
(2) A képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés népszavazás elrendelésével kapcsolatos döntése ellen a határozat közzétételétől számított nyolc napon belül a helyi bírósághoz (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz), illetőleg a megyei bírósághoz lehet kifogást benyújtani.”
8. §
A Ve. 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“147. § A helyi népi kezdeményezés során a 118. § (2)-(5) bekezdése, a 119. §, a 133-140. § és a 146. § (1) bekezdésének rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
9. §
A Ve. 148. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(148. § a helyi, illetőleg a területi választási iroda vezetője akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha)
“b) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a 118. § (2)-(5) bekezdésében foglalt követelményeknek.”
10. §
Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti szöveg számozása (1) bekezdésre változik:
“(2) Az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül nem lehet aláírást gyűjteni.”
11. §
Az Nsztv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“11.§ A népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezést - az aláírásgyűjtésnek a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 118/A. §-a szerinti szünetelése kivételével - az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő négy hónapon belül egyszer lehet benyújtani az Országos Választási Bizottság elnökéhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek.”
12. §
Az Nsztv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“15. § A népszavazás időpontját a köztársasági elnök a népszavazás elrendeléséről szóló határozat közzétételét - jogorvoslat esetén az annak elbírálását - követő 15 napon belül tűzi ki.”
13. §
Az Nsztv. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A népszavazást az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét - jogorvoslat esetén az annak elbírálását - követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni.”
14. §
Az Nsztv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“19. § A népi kezdeményezést - az aláírásgyűjtésnek a Ve. 118/A. §-a szerinti szünetelése kivételével - az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő két hónapon belül egyszer lehet benyújtani az Országos Választási Bizottság elnökéhez. A pótlólag benyújtott, a kezdeményezést kiegészítő aláírások érvénytelenek.”
15. §
Ez a törvény 2000. április 1-jén lép hatályba.
INDOKOLÁS
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint
az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
1998. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A törvényjavaslat a 24/1999. (VI. 30.) AB határozatban foglalt felhívásnak eleget téve a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményének megfelelően állapítja meg az országos népszavazás és az országos népi kezdeményezés (valamint az egységes szabályozás megteremtésének érdekében a helyi népszavazás és helyi népi kezdeményezés) aláírásgyűjtő íveinek, illetőleg a népszavazásra bocsátandó kérdés hitelesítésével, továbbá a népszavazás elrendelésével kapcsolatos egyes döntések elleni jogorvoslat benyújtásának eljárási szabályait.
A törvényjavaslat ezen túl az általános országgyűlési és önkormányzati választások napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belüli időszak alatt az országos népszavazást és az országos népi kezdeményezést támogató aláírások gyűjtését megtiltja.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat az aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos országos választási bizottsági határozat megismerhetőségének biztosítása érdekében előírja az ilyen döntések közzétételét a Magyar Közlönyben.
A 2. §-hoz
A javaslat pontosan rögzíti, hogy az országos népszavazás, illetőleg népi kezdeményezés támogatására mely időponttól lehet az aláírások gyűjtését megkezdeni. Így
1) ha az OVB hitelesíti az aláírásgyűjtő ívet
a) és nem érkezik kifogás, a jogorvoslati határidő elteltét követően,
b) és érkezik kifogás, az Alkotmánybíróságnak az OVB döntését helybenhagyó határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét követően;
2) ha az OVB megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, az Alkotmánybíróság – a benyújtott kifogást elbírálva – az OVB határozatát megsemmisítheti és az OVB-t új eljárásra utasíthatja. Amennyiben ennek következtében az OVB az aláírásgyűjtő ívet hitelesíti, a továbbiakban az 1) pontban foglalt eljárást kell követni.
Az aláírásgyűjtés megkezdésére csak akkor van mód, ha az Országos Választási Iroda vezetője a fenti időpont elteltét követően hitelesítő záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ívet. Az aláírásokat csak a záradékkal ellátott ív másolatain lehet gyűjteni, így az aláíró választópolgár is tisztában lehet azzal, hogy aláírása a célzott joghatások elérésére alkalmas aláírásgyűjtő ívre kerül.
A 3. §-hoz
A javaslat szerint az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül nem lehet országos népszavazás és országos népi kezdeményezés támogatására aláírást gyűjteni. Ezen időszak alatt az aláírásgyűjtés szünetel, az Alkotmány 28/E. §-ában meghatározott, az aláírásgyűjtésre rendelkezésre álló négy, illetőleg kéthónapos határidőbe a szünetelés időtartama nem számít be.
Annak érdekében, hogy az aláírásgyűjtési moratórium betartatható legyen, a javaslat szerint az eredeti hitelesítést tartalmazó aláírásgyűjtő íveken szereplő aláírásokat legkésőbb a tilalmi időszak elején lehet joghatályosan átadni az Országos Választási Bizottság részére. A tilalmi időszak végén új hitelesítéssel kell ellátni az aláírásgyűjtő íveket, amelyeket az eredeti hitelesítéstől számított négy hónap plusz annyi nap elteltéig lehet benyújtani, amennyi napig a tilalmi időszak tartott. A második alkalommal benyújtott ívek közül természetesen már csak azok tartalmazhatnak érvényes aláírásokat, amelyek a második hitelesítési záradékot tartalmazzák. Ha az aláírásgyűjtés időszaka az országgyűlési és az önkormányzati választások tilalmi időszakát is érintené, a fenti eljárást természetesen meg kell ismételni.
A javaslat az országos népszavazás (és egyúttal az országos népi kezdeményezés) aláírásgyűjtő íveinek, illetőleg a népszavazásra bocsátandó kérdés hitelesítésével, valamint az országos népszavazás elrendelésével kapcsolatos döntések elleni jogorvoslat benyújtására nyitva álló határidőt a választási eljárásban általánosnak tekintett három nappal szemben 15, illetve 8 napban állapítja meg. Ez a határidő már mindenki számára megnyugtatóan elegendő a határozat megismerésére, a kifogás szakmailag megalapozott elkészítésére, valamint annak eljuttatására a megfelelő fórumhoz.
A két határidő közötti eltérés indoka, hogy az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a kérdés hitelesítése során bonyolult, mélyebb elemzést kívánó jogi kérdések eldöntéséről lehet szó (pl. lehet-e népszavazást tartani az adott kérdésben?), ezzel szemben a népszavazás elrendelésekor, illetőleg annak megtagadásakor már csak az lehet a jogorvoslat tárgya, hogy az Országgyűlés törvényesen rendelte-e el a népszavazást, illetőleg törvényesen tagadta-e meg a népszavazás elrendelését. Ez utóbbi, rövidebb határidő megállapítását az is indokolja, hogy a 15 napos határidő nem állna összhangban a köztársasági elnöknek a népszavazás kitűzésére rendelkezésre álló, az 1998. évi III. törvényben megállapított határidővel.
A javaslat a fentieken túl expressis verbis kimondja, hogy a kifogást nem közvetlenül az Alkotmánybírósághoz, hanem az Országos Választási Bizottsághoz kell benyújtani, amely azt – az általános rendelkezések alapján – továbbítja az Alkotmánybírósághoz.
Az 5. §-hoz
Ez a paragrafus a 2. §-ban foglalt módosításnak megfelelően vezeti át a helyi népszavazáson alkalmazandó jogszabályhelyek listáján a változást.
A 6. §-hoz
A javaslat az országos népszavazáshoz hasonló szabályt állapít meg a helyi népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítéséről szóló döntés nyilvánosságra hozatalára, valamint a hitelesítési záradékkal történő ellátására vonatkozóan.
A 7. §-hoz
A javaslat az országos népszavazáshoz hasonlóan a helyi népszavazás esetében is meghosszabbítja a kifogás benyújtására rendelkezésre álló időtartamot. Az aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos döntés elleni jogorvoslat elbírálására a területi szintű népszavazás esetén a helyi bíróság helyett a megyei bíróság hatáskörét állapítja meg.
A javaslat külön rendelkezést tartalmaz a népszavazás elrendelésével kapcsolatos képviselő-testületi (közgyűlési) döntéssel szemben benyújtható kifogás tekintetében.
A 8. §-hoz
Ez a paragrafus a 2. és a 6. §-ban foglalt módosításnak megfelelően vezeti át a helyi népi kezdeményezés során alkalmazandó jogszabályhelyek listáján a változást.
A 9. §-hoz
Ez a paragrafus a 2. §-ban foglalt módosításnak megfelelően vezeti át az alkalmazandó jogszabályhelyek listáján a változást.
A 10. §-hoz
Annak érdekében, hogy a választást a népszavazási kezdeményezés és a népi kezdeményezés támogatásához, illetőleg a népszavazási kezdeményezést és a népi kezdeményezést a választási kampányban ne lehessen felhasználni, a javaslat a választások előtti és utáni időszakban a népszavazás megtartása mellett az aláírásgyűjtést is megtiltja.
A 11. §-hoz
A javaslat a 3. § és a 10. § rendelkezéseivel összhangban módosítja az aláírásgyűjtő ív benyújtására vonatkozó rendelkezést.
A javaslat – összhangban a népszavazás elrendelése elleni jogorvoslat benyújtására rendelkezésre álló határidő kezdetével – a népszavazás kitűzésére a köztársasági elnök számára megállapított 15 napos határidő kezdetét nem az Országgyűlés elnökétől kapott tájékoztatáshoz, hanem az országgyűlési határozat közzétételéhez köti. A 15 napos határidőn belül is csak akkor tűzheti ki a köztársasági elnök a népszavazást, ha a 8 napos jogorvoslati határidő eredménytelenül eltelt.
A 13. §-hoz
A javaslat a 90 napos időtartam kezdetét jogorvoslat esetén nem a népszavazás elrendelésétől, hanem a jogorvoslati eljárás befejeződésétől rendeli számítani, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság soron kívüli eljárása esetén sem biztosított annak 90 napon belüli lezárása.
A 14. §-hoz
A javaslat a 3. § és a 10. § rendelkezéseivel összhangban módosítja az aláírásgyűjtő ív benyújtására vonatkozó rendelkezést.
Az Alkotmánybíróság 24/1999. (VI. 30.) AB határozatában megállapított határidőre figyelemmel szükséges a törvény 2000. április 1-jével történő hatályba léptetése.