MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1914. számú

TÖRVÉNYJAVASLAT

az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló
1995. évi XXXIX. törvény módosításáról

Előadó: dr. Stumpf István,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Budapest, 1999. november

1999. évi ……….  törvény

az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló1995. évi XXXIX. törvény módosításáról

1. §

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 1. §-a kiegészül egy új (9) bekezdéssel:

“(9) Az ÁPV Rt. a Kormány felhatalmazása alapján állami tulajdonosi joggyakorló szervvel annak rendelkezése alatt álló vagyon értékesítésére és az értékesítésig történő kezelésére szerződést köthet. Az értékesítés módjára a kincstári vagyonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

2. §

A Priv. tv. 5.§ (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya alá tartozik]

“g) továbbá a hozzárendelt vagyonból és annak értékesítéséből származó bevételből – mint forrásból – az ÁPV Rt. által alapított, adásvétel vagy csere útján megszerzett gazdasági társaság részvényei és üzletrészei, ingatlanok, ingóságok, vagyoni értékű jogok.”

3. §

A Priv. tv. 7.§-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(6) A Magyar Távközlési Rt., az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. esetében akkor csökkenthető az állami tulajdon 25%+ 1 szavazat mérték alá, ha a közgyűlés döntése alapján az állam javára 1 db szavazatelsőbbségi részvényt bocsátottak ki.”

4. §

A Priv. tv. 12.§ (1) bekezdés első mondata a következőképpen módosul:

“Az ÁPV Rt. testületi vezető szerve a 9-11 tagból álló igazgatóság. ”

5. §

A Priv. tv. 21.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(1) Az ÁPV Rt. saját vagyonával való gazdálkodástól el kell különíteni az ÁPV Rt-hez rendelt vagyont, valamint az 1.§ (9) bekezdése alapján értékesítésre, kezelésre átvett vagyont és az e vagyonelemek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételeket és kiadásokat.”

6. §

A Priv. tv. 23.§-a az alábbi új (5) bekezdéssel egészül ki:

“(5) Az ÁPV Rt. egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.”

7. §

A Priv. tv. mellékletében “A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.” cím alatti felsorolásból az Ajkai Volán Kft. és a Pápai Volán Kft. kimarad, ugyanakkor a felsorolás kiegészül az alábbi két társasággal:

“Bakony Volán Rt.                                                50%+ 1 szavazat

Somló Volán Rt.                                                   50%+ 1 szavazat”

8. §

A Priv. tv. mellékletében “A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.” cím alatti felsorolásból az alábbi társaságok esetében a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke a következőre módosul:

“Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.                                  25%+ 1 szavazat

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt.           1 db szavazatelsőbbségi részvény”

9. §

A Priv. tv. mellékletében “A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.” cím alatti felsorolásból a következő társaságok kimaradnak:

“ALKALOIDA Vegyészeti Rt. (új nevén: ICN Magyarország Rt.)

Ganz Ansaldo Rt.

FÉG ARMY Fegyvergyártó Kft.

MFS Magyar Lőszergyártó Kft.f.a.

MM Speciális Rt.”

10. §

A Priv. tv. mellékletében “A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány és Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány” cím és szöveg helyébe az alábbi cím és szövegrész lép:

“Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: ifjúsági és sportminiszter

Sportlétesítmények Vállalat Rt.                                     75%”

11. §

Ez a törvény a kihirdetésekor lép hatályba, egyidejűleg a Priv. tv. 24. §-ának (2) és (3) bekezdése a hatályát veszti.

Indokolás

ad. 1. § A privatizációs szervezet felállítása óta számos alkalommal igényként jelentkezett, hogy a  kormányzat a társaságot – az ÁPV Rt. szakértelmét és gyakorlatát hasznosítandó – más állami tulajdonosi joggyakorló rendelkezése alatt álló vagyon hasznosításával bízza meg. (például a HM ingatlanainak értékesítése). Az ÁPV Rt. tevékenységét meghatározó törvényi rendelkezések kötöttsége miatt az adott tranzakciók lebonyolításánál jogértelmezési problémát jelentett a szervezet jogszabályi felhatalmazottságának kérdése. Ennek kiküszöbölésére javasoljuk az 1. § kiegészítését egy új, (9) bekezdéssel.

ad. 2. § A törvény tárgyi hatályáról rendelkező 5.§ (2) bekezdés g/ pontját – amely az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyoni körén kívüli állami tulajdon (tulajdonrész) értékesítésével összefüggésben - véleményünk szerint indokolatlan módon - a privatizációs szervezet engedélyét követeli meg, törölni javasoljuk. Az 5.§ (2) bekezdésében rögzített felsorolásból ugyanakkor hiányzik egy nagyon fontos vagyonelem, a törvény hatályba lépése óta “ keletkezett” vagyontömeg, amely értelemszerűen a törvény hatálya alá kell, hogy tartozzon. Ezért a g) pont korábbi rendelkezése helyébe a javasolt szöveg kerül.

ad. 3. § A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt-ben az állami tulajdoni hányad jelenleg 25%+ 1 szavazat. A társaság termékei nemzeti örökségünk részét képezik, ezért a jelenlegi tulajdoni hányad csökkentése még szavazatelsőbbségi részvény kibocsátása esetén sem indokolt. A fentiekre tekintettel a részvénytársaságot javasoljuk kivenni a 7.§ (6) bekezdésének hatálya alól és a Priv. tv. mellékletében a jelenlegi tulajdoni arányt, mint a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértékét javasoljuk rögzíteni.

ad. 4. § A törvény 12.§ (1) bekezdése 11 főben rögzíti az ÁPV Rt. Igazgatósága létszámát. Célszerűnek látszik e megoldás helyett egy létszámkeret meghatározása, amely az alapító számára nagyobb cselekvési szabadságot biztosít.

ad. 5. § Az 1.§ (9) bekezdésének beiktatása megköveteli, hogy az értékesítésre, kezelésre átvett vagyontömeg nyilvántartásáról a törvény rendelkezzen. Szükséges ezért a 21. § (1) bekezdése megfelelő módosítása.

ad. 6. § Az ÁPV Rt. sajátos működése, a hagyományos gazdasági társaságoktól eltérő, törvényben meghatározott céljai indokolják, hogy a privatizációs szervezet alakíthasson, illetve tulajdonolhasson egyszemélyes társaságot. Ezt a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 4.§ (4) bekezdése tiltja, illetve csak akkor teszi lehetővé, ha külön törvény ettől eltérő rendelkezést tartalmaz. Javasoljuk ezért a 23. §-t egy új, (5) bekezdéssel kiegészíteni. Hasonló szabályt – indokolatlanul leszűkített tartalommal – a hatályos törvény 24. §-ának (2) és (3) bekezdése is tartalmaz, amelyeket a
10. § hatályon kívül helyez.

ad. 7. § A Priv. tv. mellékletében szükséges átvezetni a társaságok név-, illetve társasági forma változását; ez két Volán társaságot érint.

ad. 8. § A Mol Rt-ben a mellékletben meghatározott 25%+ 1 szavazat mértékű tartós állami tulajdonrész fenntartása nem indokolt, mert a társaságban tulajdonolt szavazatelsőbbségi részvény az állami érdekérvényesítés elegendő eszközének látszik. A Herendi Porcelánmanufaktúra Rt-ben a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértékét a 3. §-hoz fűzött indokolás alapján
25%+ 1 szavazat mértékben javasoljuk megállapítani.

ad. 9. § A bekezdésben felsorolt gazdasági társaságok tevékenysége, illetve helyzete nem indokolja tartós állami tulajdonrész fenntartását.

ad. 10. § Az állami tulajdonban lévő Sportlétesítmények Vállalat Rt. tulajdonosi jogai gyakorlásának közalapítványokra bízása jogalkalmazási zavarokat okoz, ezért célszerűbb azt az illetékes miniszterhez rendelni.

ad. 11. § A hatályba léptető rendelkezés egyúttal két jogszabályhely hatályon kívül helyezését tartalmazza. A 24.§ (2) bekezdésében foglalt külön felhatalmazás – tekintettel az ÁPV Rt. társaságalapítási, befektetési stb. általános jogosultságára – szükségtelennek látszik, ezért e jogszabályhely hatályon kívül helyezését javasoljuk. A 23.§ új, (5) bekezdésére tekintettel a 24.§ (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése ugyancsak indokolt.