ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
          Fidesz - Magyar Polgári Párt

T/1952.

Képviselői önálló indítvány

 

 

1999. évi ... törvény

 

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó

egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról

 

 

1. §

 

Az 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 90. §-át követően a következő címmel egészül ki:

 

"Önkényesen elfoglalt lakás kiürítése közigazgatási eljárásban".

 

2. §

 

Az Ltv. a következő 90/A. §-sal egészül ki:

 

"90/A. §

 

(1) A tulajdonos az üres lakás önkényes elfoglalásától számított 60 napon belül a jegyzőtől is kérheti a lakás kiürítésének elrendelését, ha a lakás kiürítése iránti bírósági vagy végrehajtási eljárás még nincs folyamatban.

 

(2) Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének elrendelésével kapcsolatos kérelem ügyében a jegyző az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény alapján jár el. A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az ellenérdekű fél ellen keresetet indíthat a határozat megváltoztatása iránt.

 

(3) A keresetlevelet akár a jegyzőnél, akár a jegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál be lehet nyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügyre vonatkozó iratokkal együtt 3 napon belül köteles a helyi bírósághoz áttenni. Ha a keresetlevelet a helyi bírósághoz nyújtották be, a helyi bíróság a közigazgatási iratok beszerzése iránt intézkedik.

 

(4) A lakás kiürítését elrendelő határozatot 3 napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított. A határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

 

(5) Ha a kötelezett az ingóságainak elhelyezésére felhívás ellenére sem jelöl meg helyiséget, vagy a megjelölt helyen azokat nem lehet elhelyezni, a végrehajtást kérő a kötelezett költségére és veszélyére köteles gondoskodni az ingóságok elhelyezéséhez szükséges raktárról vagy más alkalmas helyiségről.

 

(6) A bíróság elrendelheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.

 

(7) Az (1) - (6) bekezdés alkalmazható akkor is, “ha a lakás egyes helyiségeinek, a lakáshoz tartozó helyiségnek, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek vagy az épület közös használatra szolgáló helyiségének és területének az önkényes elfoglalása történt."

 

3. §

 

Az Ltv. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

“(1) E törvény hatálybalépését követően a lakás és helyiség kiürítésével, átadásával, használatával kapcsolatos, illetőleg a felmondás érvényességét megállapító határozatok végrehajtásának elrendelése és foganatosítása bírósági végrehajtásra tartozik a jegyző 90/A. §-on alapuló határozatának kivételével”.

 

4. §

 

(1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

 

(2) A törvény hatálybalépésekor már fennálló önkényes lakásfoglalás esetén a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül kérhető a jegyzőtől is a lakás kiürítésének elrendelése, kivéve, ha az erre irányuló bírósági vagy végrehajtási eljárás már folyamatban van. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

 

(3) A (2) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a törvény hatálybalépésekor a lakás egyes helyiségeinek, a lakáshoz tartozó helyiségnek, nem lakás céljára szolgáló helyiségnek vagy az épület közös használatra szolgáló helyiségének és területének önkényes elfoglalása már fennáll.

 

(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 19. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

 

"(8) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője - a kizárási ok bejelentése nélkül is kijelöli azokat a jegyzőket, akik az önkényesen elfoglalt önkormányzati tulajdonú lakás kiürítése iránti kérelmek alapján eljárnak."

 


(5) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 183. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

 

"(1) A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését - végrehajtható okirat kiállítása nélkül - nemperes eljárás során hozott végzésben 30 napon belül köteles elrendelni. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya."


 

Á L T A L Á N O S   I N D O K O L Á S

 

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 1993. december 31-i hatálybalépésével egyidejűleg megszűnt a lehetősége annak, hogy a lakást vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget önkényesen elfoglaló személyekkel szemben a lakás felett rendelkezni jogosult közigazgatási eljárás útján lépjen fel.

 

A jelenlegi szabályok szerint a szabálysértési jogszabályok tartalmaznak szankciót az önkényes beköltözőkkel szemben. Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 183. § (1) bekezdése értelmében bírósághoz kell fordulni minden esetben. A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését nem peres eljárás során hozott végzésben rendeli el.

 

Különösen azokban a nagyobb városokban - elsősorban a fővárosban - ahol jelentős számban vannak önkormányzati bérlakások, az önkormányzatok számára jelentős érdeksérelmet okoz, hogy a peres eljárásoknál ugyan gyorsabb, de mégis akár fél, egy évig is elhúzódó nem peres eljárásban kell megoldaniuk az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését. Ha ehhez még hozzászámítjuk a végrehajtás idejét, az önkormányzatok érdekei még jobban sérülnek. A különböző beruházások, rekonstrukciók miatt kiürített lakások esetén fordul elő, hogy nagyobb számban önkényes lakásfoglalók veszik birtokba a lakásokat, akiknél egyértelmű, hogy semmilyen jogcímmel nem rendelkeznek a lakás használatára. Kisebb méretekben, de előfordul önkényes lakásfoglalás a magántulajdonban lévő lakások esetében is.

 

A törvényjavaslat célja, hogy közigazgatási eszközt is biztosítson a tulajdonosok számára az önkényes lakásfoglalókkal szemben. A javaslat nem szünteti meg az önkényesen elfoglalt lakások kiürítésének bírói útját, de választási lehetőséget ad a tulajdonosoknak, hogy a bírósági eljárásnál gyorsabb intézkedést, közigazgatási védelmet igényeljenek.

 

 

R É S Z L E T E S   I N D O K O L Á S

 

Az 1-2. §-okhoz:

 

A javaslat a birtokháborítási eljárások analógiájára a jegyző számára biztosít hatáskört az önkényes lakásfoglalókkal szembeni eljárásra. A kérelmet kizárólag a lakás tulajdonosa terjesztheti elő. A tulajdonos választhat, hogy a nem peres eljárás útját vagy a jegyzői eljárást választja. Ebből következően fennáll a lehetősége, hogy ne a jegyzőhöz, hanem a bírósághoz forduljon.

 

A jegyző csak akkor járhat el, ha a lakás önkényes elfoglalásától számított 60 napon belül kéri a tulajdonos a lakás kiürítésének elrendelését. Ezen határidőn belül előterjesztett kérelem esetén sem járhat el a jegyző, ha korábban a lakás kiürítése iránti bírósági eljárás már megindult vagy a bírósági végrehajtási eljárás már folyamatban van.

 

A jegyző kizárólag a lakáskiürítés elrendelésének kérdésében dönthet, s szemben a birtokháborítási eljárásokkal, a hasznok, károk és költségek tekintetében nem. A jegyző az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján jár el. A határozat ellen közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, de a jegyző határozatát sérelmesnek tartó fél a másik fél ellen bírósághoz keresetet terjeszthet elő, melyben kérheti a jegyző határozatának megváltoztatását. A közigazgatás tehát nem áll perben, hanem a közigazgatási határozat indirekt felülvizsgálata történik a bíróság által.

 

A javaslat a közigazgatási eljárás hatékonysága érdekében szoros határidőket állapít meg. A határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

 

Garanciális okból tartalmazza a javaslat, hogy az önkényes lakásfoglaló ingóságait megfelelő módon kell elhelyezni. A megfelelő elhelyezéshez szükséges helyiségről a végrehajtást kérő köteles gondoskodni. A javaslat lehetőséget ad a kötelezettnek arra, hogy jelölne meg azt a helyet, ahová a végrehajtás során az ingóságai elszállításra kerülnek.

 

Tekintve, hogy gyakran előfordul nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetve közös használatra szolgáló helyiségek önkényes elfoglalása is, a javaslat ezek tekintetében is lehetővé teszi a közigazgatási eljárás kérelmezését.

 

A 3. §-hoz:

 

A javaslat szabályai kivételt jelentenek a módosított törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt azon általános szabály alól, mely szerint a lakás és helyiség kiürítésével kapcsolatos határozat végrehajtásának elrendelése és foganatosítása a bírósági végrehajtásra tartozik. A 91. § (1) bekezdését ezért összhangba kell hozni az új 90/A. §-ban foglalt szabályokkal.

 

A 4. §-hoz:

 

A javaslat rendezi a törvény hatálybalépésekor már fennálló önkényes lakásfoglalások esetén megindítható közigazgatási eljárás határidejét. Ez esetben is szoros határidőt állapít meg. Ha a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül nem kérik a jegyző eljárását, az önkényes lakásfoglalóval szemben már nem peres eljárást kell megindítani.

 

A javaslat számol azzal, hogy a közigazgatás fellépését elsősorban a tulajdonos önkormányzatok igénylik. Az adott tulajdonos önkormányzat jegyzőjével szemben így a kizárási ok generálisan fennáll. Ezért az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 19. § (8) bekezdésének kiegészítésével a javaslat a közigazgatási hivatal vezetőjének feladatává teszi, hogy a kizárási ok bejelentése nélkül is mintegy generális jelleggel jelöljék ki azokat a jegyzőket, akik az önkényesen elfoglalt önkormányzati tulajdonú lakás kiürítése iránti kérelem ügyében eljárnak. A nem önkormányzati tulajdonú lakások, helyiségek esetében ez a probléma nem áll fenn, így az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzők az eljárást lefolytathatják.

 

 

Budapest, 1999. november 26.

 

 

Dr. Juharos Róbert

Fidesz - Magyar Polgári Párt