MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1955.
számú
törvényjavaslat
a növényvédelemről
Előadó: dr. Torgyán József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
1999. december
a növényvédelemről
Az Országgyűlés
- a növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának és elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi együttműködés szükségessége, valamint a károsítók elleni integrált növényvédelem megvalósítása,
- az ember egészségének megóvása érdekében a környezet és a természet védelmének általános szabályaival összhangban, továbbá
- a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása érdekében
a következő törvényt alkotja:
A törvény célja
1. §
A törvény célja a növények, különösen a kultúrnövények és a növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségére, a környezet és a természet védelmére, továbbá a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával.
A törvény hatálya
2. §
(1) E törvény hatálya kiterjed arra a természetes személyre, jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire, aki (amely)
a) termőföld, erdő vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel rendelkezik, illetve azt használja, a termőföld hasznosítására kötelezett, továbbá olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben növény fenntartható (a továbbiakban: földhasználó),
b) növényt termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít, feldolgoz, forgalmaz, tárol, szállít vagy felhasznál (a továbbiakban: termelő),
c) engedélyköteles terméket importál, gyárt, formál, kiszerel, forgalmaz, tárol, szállít, felhasznál, vagy ezekkel összefüggésben szaktanácsot ad,
d) növényt, növényi terméket az ország területére behoz, illetőleg onnan kiszállít vagy az ország területén - a leszállás nélküli légi forgalom kivételével – átszállít,
e) növényvédelmi gépet, növényvédő szer kijuttatására szolgáló szóróberendezést (a továbbiakban együtt: növényvédelmi gép) forgalomba hoz, illetve üzemeltet.
(2) A növényvédő szerek és termésnövelő anyagok gyártásával kapcsolatban a veszélyes anyagokra és a veszélyes készítményekre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A vadon élő, illetve védett növény- és állatfajokra, a természeti és a védett természeti területekre a törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A törvény rendelkezéseit a veszélyes hulladékokról szóló külön jogszabály előírásaival összhangban kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
3. §
E törvény alkalmazásában:
1) Növény: élő növények és azok részei:
a) vetőmagvak és a csíraplazma, valamint a pollen és a szövettenyészet,
b) a fogyasztásra vagy feldolgozásra szánt termések (botanikai értelemben),
c) gumó, hagyma, hagymagumó, gyöktörzs, szár és gyökértarack,
d) vágott virágok,
e) leveles, rügyes ágak, vesszők,
f) leveleit megtartó kivágott fa, levágott ág.
2) Növényi termék: az a növényi eredetű feldolgozatlan anyag ( ideértve a szemesterményt is) vagy egyszerű módon feldolgozott termék, amely nem tartozik az élő növény fogalmába, de természeténél vagy a feldolgozás jellegénél fogva károsítók behurcolásának és terjedésének veszélyét jelentheti.
3) Károsító: gyomnövény, növényi, állati vagy egyéb fertőzőképes, megbetegedést okozó szervezet, amely káros, vagy káros lehet a növényre vagy növényi termékre.
4) Zárlati károsító: potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene.
5) Vizsgálatköteles nem zárlati károsító: olyan károsító, amely az importőr ország területén vizsgálatköteles vagy gazdasági jelentőségénél fogva jogszabály ide sorolja.
6) Vizsgálatköteles áru: olyan növény, növényi termék, tárolóhely, csomagolóanyag, szállítóeszköz, tárolóeszköz, talaj és bármely egyéb szerkezet, eszköz vagy anyag, amelyben a károsító megtelepedhet, illetve a károsító terjedését elősegítheti, emiatt növényegészségügyi intézkedés lehet szükséges.
7) Növényegészségügyi bizonyítvány: az ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben meghatározott tartalmú, az illetékes hatóság által kiállított, sorszámozott okirat annak igazolására, hogy a növényt, növényi terméket a hivatalos előírások szerint megvizsgálták és az megfelel az importőr ország előírásainak.
8) Járvány, illetve gradáció: olyan gazdaságilag veszélyes mértékű károsító-felszaporodás, amikor a növényállomány vagy növényi termék megóvása a hatóság által elrendelt növényvédelmi eljárás alkalmazását teszi szükségessé.
9) Zárlat: zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növényegészségügyi intézkedés.
10) Védett zóna: az a kijelölt terület, amelyen egy vagy több károsító a kedvező ökológiai feltételek ellenére még nem honos vagy nem telepedett meg, jóllehet az ország vagy a környező országok több részén előfordul vagy már megtelepedett.
11) Korlátozás: növényben, növényi termékben egyes engedélyköteles termékekben a megengedettnél több növényvédő szermaradék tartalom gyanúja miatt vagy a 4)-5) pontokban meghatározott károsító előfordulás gyanújának tisztázása idejéig hozott szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmi intézkedés.
12) Megsemmisítés: a zárlat megszüntetésére - a növény, illetve növényi termék tulajdonosa, feldolgozója, felhasználója, forgalmazója teljes költségviselése terhére - hozható növényegészségügyi intézkedés.
13) Kötelező védekezés: növényegészségügyi intézkedéssel elrendelt állami, közérdekű, vagy termelői védekezés.
14) Növényvédelem: a növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazásának összessége.
15) Integrált növényvédelem: olyan környezetkímélő, ismert hatékonyságú védekezési lehetőségek okszerű kombinációja, amelyek kímélik a környezetet, különösen a károsítók természetes ellenségeit.
16) Növényvédő szer hatóanyag: olyan természetes eredetű, vagy kémiai, biológiai, illetve biotechnológiai úton előállított anyag, valamint élő szervezet, amely növényeken, növényi részeken károsítók jelenlétének szabályozására alkalmas, továbbá a növények életfolyamatait ellenőrzött módon befolyásolja (kivéve a víz, a széndioxid és a növénytáplálási anyagok).
17) Növényvédő szer: növényvédő szer hatóanyagot, vagy hatóanyagokat tartalmazó, általában segéd- és adalékanyagokkal a gyakorlati növényvédelmi feladatok kivitelezéséhez alkalmas formulációban előállított készítmény.
18) Növényvédelmi hatású termék: károsító riasztására, csalogatására, biológiájának, viselkedésének, szaporodásának, életfolyamatainak gátlására, módosítására szolgáló készítmény.
19) Növényvédelmi célú eszköz: a károsítók elleni védekezés megalapozásához szükséges műszerek és eszközök.
20) Adalékanyag: a növényvédő szerek előállításához használt, azok fizikai tulajdonságait befolyásoló anyagok.
21) Segédanyag: a növényvédő szerek kijuttatását, hatékonyságát befolyásoló anyagok.
22) Növényvédő szer maradék: a növényben, növényi termékben, illetve a környezet különböző elemeiben kimutatható, növényvédő szer alkalmazására visszavezethető hatóanyag fajlagos mennyisége, amely külön jelölés esetén a bomlás, illetve a reakciótermékek együttes mennyiségét is magában foglalja.
23) Megengedett növényvédő szer maradék: a növényvédő szer maradékának az a mg/termék kg-ban meghatározott legnagyobb mennyisége, amellyel a növény, növényi termék forgalomba hozható.
24) Termésnövelő anyag: a növények tápanyagellátását szolgáló vagy a talajok tápanyagszolgáltató képességét, termőképességét befolyásoló, (kivéve a víz, a széndioxid és az adalékanyag nélküli, kezeletlen istállótrágya) természetes eredetű, vagy fizikai, kémiai, biológiai, illetve egyéb mesterséges úton előállított anyagok, valamint ezek kereskedelmi céllal összeállított kombinációja.
25) Termesztőközeg: olyan földek, földkeverékek és egyéb közegek szilárd vagy folyékony halmazállapotban, amelyek a növények számára gyökerezési közegként és élettérként szolgálnak.
26) Növénykondícionáló szer: a növényi anyagcserét befolyásoló, nem tápanyagjellegű anyagok.
27) Termésnövelő anyagból származó, megengedett toxikus vegyi anyag tartalom: a nitrit, nitrát, toxikus nehézfém vegyületek és egyéb toxikus vegyi anyag tartalom mg/kg száraz anyagban meghatározott legnagyobb mennyisége, amellyel az adott termék forgalomba hozható.
28) Engedélyköteles termék: a növényvédő szer, az adalékanyag, a segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz a műszerek kivételével, valamint a termésnövelő anyag, a termesztőközeg és a növénykondicionáló szer, továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termékek, amelynek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött.
29) Engedély: a 28. pontban felsorolt termékek forgalomba hozatalára és felhasználására kiadott hatósági határozat.
30) Engedélyes: az, aki engedélyköteles termékre forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkezik.
31) Jogellenesen forgalmazott termék: forgalomba hozatali és felhasználási engedély nélkül forgalmazott engedélyköteles termék, az engedélyes gyártó nevének, a termék nevének jogosulatlan feltüntetése vagy engedélyre való jogosulatlan hivatkozás, illetve valótlan adatokat tartalmazó címke, csomagoló anyag, eszköz utánzás, jogosulatlan kiszerelési, formulázási tevékenységből származó áru.
32) Munkaegészségügyi várakozási idő: az az órákban vagy napokban megadott időtartam, amelynek lejárta előtt az engedélyköteles termékkel kezelt területen bármilyen munkavégzés csak a felhasználáshoz előírt védőfelszerelésben végezhető.
33) Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: az az általában napokban megadott időtartam, amelynek el kell telnie egy adott engedélyköteles termékkel végzett utolsó kezelés és a növény, növényi termék (beleértve a köztes terményt és aljnövényzetet is) betakarítása, a raktárfertőtlenítést követő betárolás, illetve a termény kitárolása, az áru felhasználása, forgalomba hozatala, kereskedelmi feladása között.
Második fejezet
Növényvédelmi tevékenység
4. §
(1) A növényvédelmi tevékenység során törekedni kell a helyes mezőgazdasági gyakorlat betartására az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmére figyelemmel, amelynek célja, hogy
a) a növények egészségét és a növényi termékek minőségét megőrizzék:
1. megelőző intézkedésekkel,
2. a károsítók behurcolásának vagy elterjedésének megakadályozásá-val,
3. károsítók elleni hatékony védekezéssel;
b) az olyan veszélyeket elhárítsák, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel.
(2) Tilos olyan növényt, növényi terméket forgalomba hozni, amely a jogszabályban megállapított, megengedett határértéknél magasabb növényvédő szer maradékot vagy termésnövelő anyagból származó toxikus vegyi anyagot tartalmaz.
(3) Az engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt követően lehet forgalomba hozni és felhasználni, kivéve ha vizsgálat igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal követelményeinek.
5. §
(1) A földhasználó és a termelő köteles:
a) a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni,
b) a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálatnak (a továbbiakban: Szolgálat) bejelenteni,
c) az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen is védekezni, ha azok a szomszédos földhasználók, illetve termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát, vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált növényvédelem alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét,
d) a külön jogszabály szerinti növényegészségügyi hatósági nyilvántartásba vételi, valamint a tevékenységével összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni,
e) a növényvédelmi tevékenységéről jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetni és azt az ellenőrzésre jogosult felszólítására bemutatni.
(2) A földhasználó, illetve a termelő köteles tűrni
a) az állami és közérdekű védekezéssel megbízott személyek munkavégzését,
b) a növényvédelmi hatóság ellenőrző tevékenységét és abban közreműködni az ellenőrzés tárgyainak, bizonylatainak bemutatásával, valamint köteles az elrendelt intézkedést végrehajtani.
Állami védekezés
6. §
(1) Állami védekezést akkor lehet elrendelni, ha
a) az országban nem honos zárlati károsító megjelenését észlelték;
b) a zárlati károsító kiirtására végzett termelői védekezés - a termelőn kívülálló ok miatt - nem volt kielégítő hatású;
c) a zárlati károsító terjedését szükséges megakadályozni.
(2) Az állami védekezés elrendelésére jogosult:
a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben részben, vagy egészben a megyére (fővárosra) kiterjedően a Szolgálat, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálatának (a továbbiakban: Központi Szolgálat) előzetes tájékoztatásával;
b) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben, több megyére és országosan kiterjedően a minisztérium.
(3) Az állami védekezést elrendelő határozatban rendelkezni kell a fertőzés megszüntetésének módjáról és határidejéről is.
(4) Az állami védekezést elrendelő határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs.
(5) Az állami védekezés állami feladatnak minősül, költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben kell gondoskodni.
Közérdekű védekezés
7. §
(1) Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó, illetve a termelő védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést külterületen az illetékes Szolgálat, belterületen a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli el. A közérdekű védekezést elrendelő határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs.
(2) Az erre a célra létrehozott járványelhárítási célkeretből kell biztosítani a közérdekű védekezés végrehajtásának költségeit, amelyet a földhasználó, illetve a termelő a közérdekű védekezést elrendelő hatóság részére köteles megtéríteni, késedelmes fizetés esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben. A földhasználó, illetve a termelő nem fizetése esetén a közérdekű védekezés költségei adók módjára kerülnek behajtásra a minisztérium, valamint a települési önkormányzat költségvetése javára. A költségek behajtásáról az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal gondoskodik.
(3) Erdő területen a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók elleni, természetvédelem alatt álló területen pedig a zárlati károsító okozta fertőzés, illetve járványhelyzet elhárításához, valamint a közérdekű védekezés elrendelését megelőzően külön jogszabályban foglaltak szerinti szakhatóság előzetes hozzájárulását meg kell szerezni.
Növényegészségügyi vizsgálatok
8. §
(1) A behozatali, a kiviteli és az átmenő forgalomban a külön jogszabályban meghatározott növényegészségügyi szempontból ellenőrzésköteles küldeményeket csak a származási vagy a feladó állam hivatalos növényegészségügyi szervének növényegészségügyi bizonyítványával, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben növényútlevéllel szabad szállítani.
(2) Kiviteli céllal egyik megyében berakott ellenőrzésköteles növényt, növényi terméket másik megyébe gyűjtőhelyre vagy feladásra csak belföldi növényegészségügyi bizonyítvánnyal, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben növényútlevéllel lehet szállítani.
(3) Növényútlevelet lehet kiállítani a külön jogszabályban foglaltak szerint, annak igazolására, hogy a növény, növényi termék előállítása, feldolgozása, forgalmazása és tárolása során a növényegészségügyi követelményeket, illetve a különleges eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket az 5. § (1) bekezdésének d) pontja szerint nyilvántartásba vett termelők betartották.
9. §
(1) A növények, növényi termékek határforgalmának növényvédelmi ellenőrzését a jogszabályban meghatározott illetékességgel rendelkező Szolgálatok növényegészségügyi határkirendeltségei látják el.
(2) A szomszédos ország területén működő magyar növényegész-ségügyi határkirendeltség a működtetés, illetve a közszolgálati jogviszony szempontjából a Szolgálat helye szerinti, annak szervezeti egységét képező belföldi munkahelynek minősül.
10. §
(1) A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók körének meghatározásáról, valamint azok behurcolása és elterjedése elleni kötelező intézkedésekről külön jogszabály rendelkezik.
(2) A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval fertőzött területet, növényt, növényi terméket és az azt tartalmazó szállítmányt, raktárt, eszközt zárlat alá kell helyezni, illetőleg behozatalnál a szállítmányt vissza kell utasítani attól függetlenül, hogy az rendelkezik növényegészségügyi bizonyítvánnyal. A Szolgálat a jogszabályban fel nem sorolt egyéb károsítóval erős mértékben fertőzött szaporítóanyag behozatalánál a szállítmányra korlátozást rendelhet el, illetve azt visszautasíthatja.
Harmadik fejezet
Engedélyezési kötelezettség
11. §
(1) Növényvédő szert, adalékanyagot és segédanyagot (a továbbiakban együtt: növényvédő szer) belföldön csak a minisztérium engedélye alapján lehet forgalomba hozni és felhasználni. Az engedély iránti kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani. Külföldi jogi személy, természetes személy csak hazai képviselő útján jelenthet be növényvédő szert engedélyezésre.
(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a növényvédő szer elbírálásához szükséges, jogszabályban meghatározott adatokat és mintákat.
(3) A minisztérium egyes adatok benyújtásától eltekinthet, ha az elbíráláshoz a megfelelő adatok rendelkezésére állnak. Korábbi engedélyezési eljáráshoz benyújtott adatokat csak az engedélyes írásbeli hozzájárulásával lehet felhasználni.
Forgalomba hozatali és felhasználási engedély
12. §
(1) A minisztérium az engedélyt az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján adja ki. A forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédő szerről a minisztérium okiratot állít ki.
(2) A minisztérium az (1) bekezdés szerinti engedélyben meghatározza a szükséges alkalmazási előírásokat, különösen az alkalmazási területeket, az alkalmazható mennyiséget, valamint az ember és az állat egészségének védelme, továbbá a környezet és a természet védelméhez szükséges alkalmazási előírásokat, a felhasználásra jogosult személyek körét, illetve a forgalomba hozatal és felhasználás egyéb feltételeit.
(3) Olyan vetőmagot, növényi anyagot és termesztő közeget, amely nem engedélyezett növényvédő szert tartalmaz, vagy amelyen nem engedélyezett növényvédő szer tapadt meg, kizárólag külön jogszabály előírásai szerint lehet forgalomba hozni.
13. §
A minisztérium forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel nem rendelkező hazai vagy külföldről származó növényvédő szerek felhasználását engedélyezheti:
a) késedelem veszélye esetén bizonyos károsítók elleni védekezésre,
b) kivitelre szánt növényeken vagy növényi termékeken való alkalmazásra, meghatározott mennyiségre és meghatározott időtartamra vonatkozóan, amennyiben a növényvédő szerek megfelelnek a vonatkozó általános - különösen a munkaegészségügyi, illetve munkavédelmi - követelményeknek és az előírás szerinti felhasználásuk nem veszélyezteti az egészséget, valamint a környezetet és a természetet.
14. §
(1) A minisztérium a növényvédő szer forgalombahozatalát és felhasználását engedélyezi, ha
a) az engedély iránti kérelem a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelel,
b) a növényvédő szer engedélyezhető hatóanyagait és adalékanyagait a külön jogszabály tartalmazza,
c) a növényvédő szer vizsgálata alapján megállapítható, hogy a növényvédő szer a tudományos és technikai ismeretek jelenlegi szintje szerint előírásszerű és szakszerű felhasználáskor vagy ilyen alkalmazás nyomán egyidejűleg
1. kellően hatékony,
2. nem károsítja a védendő növényeket és növényi termékeket,
3. nem okoznak elkerülhető fájdalmat vagy szenvedést olyan gerinceseken, amelyek elleni védekezésre szánják a készítményeket,
4. nem okoznak káros hatást az ember és az állat egészségére, a környezetre és a természetre,
d) megbízhatóan meghatározhatók
1. a növényvédő szerben a hatóanyagok, valamint a növényvédő szerben lévő, az egészség és a környezet szempontjából jelentős egyéb anyagok koncentrációja és anyagi minősége,
2. a növényvédő szerek előírás szerinti és szakszerű alkalmazása következtében keletkező, az ember és az állat egészsége, valamint a környezet és a természet szempontjából fontos szermaradékok,
e) a növényvédő szer megfelelően tárolható,
f) a kérelmező az engedélyezés díját megfizette.
(2) A minisztérium az engedélyezési eljárás keretében - az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalásával - a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével dönt
a) a növényvédő szerek alkalmazásának feltételeiről,
b) az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének érdekében szükséges alkalmazási előírásokról.
(3) A minisztérium az engedély megadásáról a kérelem elbírálásához szükséges adatok, mellékletek, termék és analitikailag tiszta hatóanyag minták hiánytalan benyújtását követő 18 hónapon belül dönt. A (2) bekezdés szerinti szakhatósági állásfoglalás megadásának határideje 12 hónap.
(4) A minisztérium a kérelmezőtől az engedélyezési eljárás során további adatok, mellékletek, kísérleti és analitikailag tiszta hatóanyag minták benyújtását kérheti, amennyiben ezek az engedélyezés feltételeinek elbírálásához szükségesek. Ezek teljesítéséig a minisztérium az engedélyezési eljárást felfüggeszti.
(5) A minisztérium - ha az az 1. §-ban meghatározott védelmi célok érdekében szükséges - elrendelheti, hogy az engedélyezés idején a növényvédő szerek alkalmazásáról meghatározott ismereteket kell nyerni, gyűjteni és értékelni. Az eredményeket a minisztériumnak meghatározott időn belül meg kell küldeni, felhívásra a megfelelő dokumentumokat és mintákat be kell mutatni.
(6) A minisztérium az engedélyestől a már engedélyezett növényvédő szer esetében adatokat, mellékleteket és mintákat kérhet be, amennyiben új ismeretek az engedély felülvizsgálatát teszik szükségessé.
(7) A kérelmező, illetőleg az engedélyes a minisztériumnak köteles legkésőbb 8 napon belül bejelenteni
a) a termékben bekövetkezett, a kérelem benyújtásával összefüggésben közölt adatokban és a benyújtott dokumentációban foglaltaktól eltérő változást és
b) a növényvédő szereknek az ember és az állat egészségére, valamint a környezetre és a természetre gyakorolt hatásáról szerzett újabb ismereteket.
A bejelentéshez mellékelni kell azokat az adatokat, mellékleteket és mintákat, amelyekből a változások vagy az új ismeretek következnek.
15. §
(1) Az engedély legfeljebb a megadásától számított 10 évig érvényes. Ezt követően az engedély ismételt megadását lehet kérni.
(2) Az engedély az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően 3 évre adható meg, ha a növényvédő szer megfelel a 14. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek, de az engedély iránti kérelem nem tartalmaz egyes, külön jogszabályban előírt adatokat. Az előírt feltételek teljesítése esetén az engedély további 7 évre megadható.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti engedélyek esetében az engedély ismételt megadását az érvényességi ideje lejáratát 18 hónappal megelőzően kell kérni az engedély folyamatosságának fenntartása érdekében. Az engedélyt ismételten meg lehet adni, illetve meg lehet hosszabbítani, ha a növényvédő szer megfelel a 14. § (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban előírt feltételeknek.
(4) A minisztérium az engedélyt a kérelem alapján az ismételt engedély megadására vonatkozó határozat időpontjáig meghosszabbíthatja, ha az ismételt engedély megadásáról az engedély lejártát megelőző 18 hónapon belül nem döntöttek.
(5) Az engedélyesnek az engedély érvényességi időtartama alatt évenként
a) analitikailag tiszta hatóanyag mintát kell benyújtania a Központi Szolgálatnak, valamint
b) a külön jogszabályban meghatározott mértékű fenntartási díjat kell fizetnie. A fenntartási díjat a Központi Szolgálat előirányzat felhasználási számlájára kell befizetni.
Az engedély visszavonása és szüneteltetése
16. §
(1) A minisztérium az engedélyt hivatalból, vagy kérelemre módosíthatja, ha azt szakmai vagy tudományos szempontok indokolttá teszik.
(2) A minisztérium a növényvédő szer engedélyét visszavonja, ha
a) az engedélyes a visszavonást kéri,
b) új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a növényvédő szer az előírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember egészségét, illetve a környezetet, ideértve az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is,
c) külön jogszabály a hatóanyag felhasználását megtiltotta, vagy
d) az engedélyes az előírt analitikailag tiszta hatóanyag-mintát, illetve a külön jogszabályban előírt más mintát nem nyújtotta be.
(3) A minisztérium meghatározott időre a visszavonás helyett az engedély szüneteltetését is elrendelheti.
(4) Az engedély érvényessége szünetel, ha ezt kérik, vagy ha a kérelmező nem fizeti a fenntartási díjat. Az engedély érvényessége szünetelésének időtartama alatt a növényvédő szert nem lehet forgalomba hozni és forgalomban tartani. A szüneteltetés az engedély érvényességi idejét nem hosszabbítja meg.
(5) Ha az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóság az engedély érvényességének időtartama alatt az engedély felülvizsgálatát kezdeményezi, a vizsgálat eredménye alapján indokolt esetben a (2)-(3) bekezdés szerinti intézkedéseket kell alkalmazni.
Lejárt vagy visszavont engedélyű növényvédő szerek kezelése
17. §
(1) A növényvédő szert, engedélye érvényességi idejének lejártát követően vissza lehet adni
a) az engedélyesnek,
b) az importőrnek, képviselőjének vagy az általuk megbízott megfelelő jogosultsággal és felkészültséggel rendelkező félnek.
(2) A minisztérium a kártalanítási igény kizárásával a visszaadást elrendeli, ha az engedélyt visszavonta, vagy az engedély lejártát követően megállapította, hogy a visszavonás feltételei fennállnak. Az engedélyes, az importőr, illetve képviselőjük köteles a visszaadott növényvédő szert átvenni, amennyiben a minisztérium elrendelte a meglévő növényvédő szer készletek további felhasználásának tilalmát.
18. §
A minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni az engedélyezett növényvédő szerek jogszabályban előírt adatait, az engedély lejártának időpontját, az engedély visszavonását, szüneteltetését, valamint ha az intézkedésre egészségügyi vagy környezetvédelmi okból került sor, az arra okot adó körülményeket.
Kísérleti célú felhasználás
19. §
(1) A növényvédő szereket a minisztérium engedélyével csak akkor lehet felhasználni kísérleti célra, ha
a) az alkalmazás során nem várható, hogy káros hatással lehet az ember és az állat egészségére vagy a vizekre, valamint megengedhetetlenül veszélyessé válhat a környezetre és a természetre,
b) az alkalmazó az ahhoz szükséges szakmai ismereteket és eszközöket külön jogszabály szerint igazolta.
(2) Engedéllyel nem rendelkező termékkel biológiai vizsgálatot végezni - a laboratóriumi kísérletek és üvegházi tenyészedényes kísérletek kivételével - csak kérelemre, a minisztérium által megadott külön engedély alapján lehet.
(3) Olyan termékkel, amely Magyarországon nem honos életképes szervezetet tartalmaz laboratóriumi kísérletet is csak a minisztériumnak - az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium véleményének figyelembe vételével - kiadott engedélye alapján lehet folytatni.
(4) Magyarországon nem engedélyezett, illetve hatósági vizsgálatba nem vont új hatóanyagot tartalmazó készítmények kísérleti célra való felhasználását a minisztérium – az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján – engedélyezi. A szakhatósági állásfoglalást a tizenötödik nap után megadottnak kell tekinteni.
(5) A minisztérium az engedélyben meghatározza a kísérlet helyét, továbbá az elvégzéséhez szükséges különleges körülményeket (izoláció, megsemmisítés, egyéb biztonsági intézkedések).
(6) A még nem engedélyezett készítményekkel folytatott szabadföldi kísérleteket nyilvánosan bemutatni csak a Központi Szolgálat előzetes engedélye alapján lehet.
a) az alkalmazást közérdek vagy növényvédelmi helyzet indokolja,
b) olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyek biztosítják, hogy a növényvédő szer a kérelmezett alkalmazási területeken hatásos és
c) a rendeltetésszerű felhasználás mellett a 14. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak teljesülnek.
(2) Az eseti engedélynek a friss fogyasztásra szánt, és az élelmiszer-, valamint a takarmányelőállítás céljára szolgáló növényekre vonatkozóan tartalmaznia kell
a) az engedélyezett kezelésre vonatkozó élelmezésegészségügyi várakozási időt,
b) a növényvédő szermaradék előírást,
c) a kezelt területről származó termés ideiglenes forgalmazására, korlátozására
vonatkozó – az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szervvel előzetesen egyeztetett – előírást.
(3) Az eseti engedély alapján kezelt területről származó termény növényvédő szer szennyezettségét a betakarítást követően az arra kijelölt laboratóriumban ellenőriztetni kell.
(4) Amennyiben az emberi fogyasztás céljára szolgáló növény, növényi termék a megengedettnél nagyobb növényvédő szer maradékot tartalmaz, annak további felhasználhatóságáról az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv, takarmánynövények esetében az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás dönt.
(5) Az eseti engedély egyszeri felhasználásra, az engedélyben meghatározott területen és időtartamban érvényes.
21. §
Az eseti engedély iránti kérelmet az engedélyesen kívül benyújthatják
a) azok a földhasználók és termelők, akik mezőgazdasági, illetve erdőgazdasági tevékenységet folytatnak, továbbá
b) azok a szervezetek, amelyek tevékenysége ezt indokolja.
Adatvédelem és titoktartás
22. §
(1) Az engedélyezéshez a kérelmező által benyújtott saját adatok a kérelmező tulajdonát képezik. Az engedély iránti kérelemben a kérelmező által meghatározott adatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló külön jogszabály szerint kell kezelni. A kérelmezőnek az engedély iránti kérelmében közölnie kell a titkosan kezelendő adatok körét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok adatvédelmi ideje az engedély megadásától számított 10 év.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatokat az adatvédelem ideje alatt nem lehet nyilvánosságra hozni az adat birtokosának írásbeli hozzájárulása nélkül.
(4) Az adatvédelmi idő lejárta után az engedélyező hatóság a rendelkezésére álló adatokat továbbra sem adhatja ki, de felhasználhatja más engedélyezésre vonatkozó döntéseihez.
(5) Nyilvános adatként kell kezelni
a) az engedély birtokosának nevét és címét,
b) a növényvédő szer biztonsági adatlapjának tartalmát,
c) a toxikológiai és ökotoxikológiai vizsgálatok, a hatékonysági kísérletek, valamint az ember és állat egészségére gyakorolt hatások, továbbá a környezetet és a természetet érintő hatásokkal kapcsolatos eredmények összefoglalását és a vizsgálati módszereket,
d) a biztonsági előírásokat, munka-, környezet- és élelmezés-egészségügyi szabályokat, a hulladékká váló növényvédő szerek és csomagolóanyagok kezelésére vonatkozó előírásokat, valamint a balesetek esetén végzendő azonnali intézkedésekre vonatkozó adatokat.
(6) A kérelmező és az engedélyes kötelesek legkésőbb 8 napon belül az engedélyező hatóság tudomására hozni, ha engedélyezték bármely olyan adat vagy dokumentáció közzétételét, amelyet korábban az (1) bekezdés szerint titoktartási kötelezettség alá tartozik.
Osztályozás, csomagolás, jelölés
23. §
(1) A növényvédő szereket
a) méhveszélyességi kategóriába,
b) halveszélyességi kategóriába,
c) vadveszélyességi kategóriába,
d) környezeti veszélyességi kategóriába,
e) tűz- és robbanásveszélyességi kategóriába,
f) forgalmi kategóriába, valamint
g) külön jogszabályban meghatározott veszélyességi kategóriákba
kell besorolni.
(2) Növényvédő szerek csak az ember egészségének veszélyeztetését kizáró, biztonságos csomagolásban, a termékkel közvetlenül érintkező felületen eltávolíthatatlan módon elhelyezett magyar nyelvű, jogszabályban meghatározott méretű és tartalmú címkével hozhatók forgalomba. A növényvédő szer címkéjén fel kell tüntetni az engedélyben meghatározott, a 12. § (2) bekezdése szerinti adatokat.
(3) A növényvédő szerek csomagolására, valamint a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok kezelésére vonatkozó előírásokat külön jogszabály határozza meg.
Jelentési kötelezettség
24. §
(1) A növényvédő szer gyártójának, importőrének évenként március 1. napjáig, az előző naptári évre a belföldi forgalomra vonatkozó jelentést kell készítenie az éves növényvédő szer forgalomról a minisztérium részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a növényvédő szer tételes megnevezését és mennyiségét.
(2) A minisztérium az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő egyes termésnövelő anyagokra is.
(3) A minisztérium nyilvántartásba veszi az adatokat és azokat az adatszolgáltatóval történt megállapodás alapján hozhatja nyilvánosságra.
A fogyasztói befolyásolás tilalma
25. §
Növényvédő szert reklámozni csak az engedély tartalmával összhangban és a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően szabad.
Általános előírások
26. §
A növényvédő szereket csak az engedélyezett módon, a helyes mezőgazdasági gyakorlat szerint, a munkaegészségügyi és a kémiai biztonsági szabályok maradéktalan betartásával szabad felhasználni. A növényvédő szerek nem alkalmazhatók, ha a felhasználónak számolnia kell azzal, hogy a növényvédő szer a felhasználás adott körülményei között káros hatást gyakorolhat az ember és az állat egészségére, a környező növénykultúrákra, vagy veszélyeztetheti a környezetet és a természetet.
27. §
(1) A növényvédő szert a forgalmazás és a felhasználás szempontjából, külön jogszabály előírásai szerint I., II. és III. forgalmi kategóriába kell sorolni.
(2) Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szereket csak a külön jogszabályban előírt végzettséggel (képesítéssel) lehet forgalmazni, árusítani, vásárolni és felhasználni.
(3) A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlása és felhasználása - a szolgáltatás kivételével - nem szakképesítéshez kötött.
(4) A növényvédő szerek forgalmazásáról külön jogszabály szerint nyilvántartást kell vezetni.
Különleges alkalmazási előírások
28. §
(1) A növényvédő szereket csak az engedélyben foglaltak szerint lehet használni, kivéve ha a Központi Szolgálat eseti felhasználási engedélyt adott.
(2) Lakott területen, üdülőterületen, ideértve az áthaladó vasúti pályatestet is, házikertben és kiskertben (a zárt termesztőberendezés, raktár, terménytároló kivételével) csak az engedélyük szerint II. vagy III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szereket lehet felhasználni.
(3) Lakóterület, illetve állattartással hasznosított építmények környezetében való növényvédő szer felhasználására jogszabály további korlátozásokat rendelhet el.
(4) A növényvédő szerekkel folytatott valamennyi tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy az elszóródás és a hulladék-képződés elkerülhető legyen.
(5) A jogellenesen forgalmazott növényvédő szert és annak csomagolóanyagát – külön jogszabályban meghatározott minősítési eljárás befejeződéséig – a legveszélyesebb osztályú veszélyes hulladékként kell kezelni.
29. §
(1) A minőség ellenőrzése nélkül nem szabad olyan növényvédő szert forgalomba hozni, amelynek szavatossági ideje lejárt.
(2) A minőségellenőrző vizsgálat elvégeztetése a forgalmazó, illetőleg a szolgáltató kötelezettsége.
(3) Amennyiben a növényvédő szer minősége az engedélyben meghatározottól eltér, további felhasználhatóságáról és annak feltételeiről a Központi Szolgálat dönt.
(4) Ha a minőségellenőrzés szerint a növényvédő szer meghatározott tétele rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vagy veszélyessé vált, az illetékes Szolgálat annak forgalomba hozatalát, felhasználását megtiltja.
30. §
Az élelmezésegészségügyi várakozási idő lejárta előtti kényszerbetakarítást a termelő köteles az illetékes Szolgálatnak bejelenteni. A kényszerbetakarításból származó termést más termésektől elkülönítetten kell tárolni és további intézkedésig tilos felhasználni, illetve forgalomba hozni.
A növényvédő szer felhasználás képzettségi feltételei
31. §
(1) A növényvédő szer tárolása, forgalmazása, szállítása, felhasználása fokozott veszéllyel járó tevékenység.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységeket saját célra – a III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlását és felhasználását kivéve – az végezhet, aki a külön jogszabályban meghatározott szakirányú képzettséggel rendelkezik.
(3) Növényvédő szerrel szolgáltatást az végezhet, aki
a) az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer felhasználása esetén, külön jogszabályban felsorolt felsőfokú növényvédelmi szakképesítéssel,
b) a II. és a III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer felhasználása esetén külön jogszabályban felsorolt középfokú növényvédelmi szakképesítéssel,
c) a 27. § (2) bekezdésében meghatározott növényvédő szerek vásárlására jogosító érvényes engedéllyel,
d) a növényvédő szer tárolásához szükséges külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és engedélyekkel
rendelkezik.
(4) Növényvédő szerrel végzett szolgáltatásnak minősül a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó szaktanácsadás, valamint a növényvédő szerrel más számára végzett védekezési munka.
(5) A növényvédelmi tevékenységre vonatkozó vállalkozási engedély az engedélyezésben közreműködő szakhatóságok kezdeményezésére visszavonható.
32. §
(1) Növényvédő szert nagykereskedelemben az forgalmazhat, aki az adott növényvédő szer forgalmi kategóriájához előírt, de legalább középfokú növényvédelmi szakképesítéssel, valamint – a külön jogszabályban előírt szakhatósági hozzájárulásokon kívül – a Központi Szolgálat szakhatósági állásfoglalása alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az illetékes területi Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásbavételével rendelkezik. A nyilvántartásbavételi határozat kiadását az illetékes területi Kereskedelmi és Iparkamaránál kell kezdeményezni.
(2) Növényvédő szer kiskereskedelmi forgalmazását a Szolgálat szakhatósági állásfoglalása alapján az illetékes területi Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásba veszi az egyéb szakhatósági állásfoglalások megléte esetén.
(3) A forgalmazói engedély felfüggeszthető, korlátozható, módosítható vagy visszavonható, ha az engedélyezés eredeti feltételei megváltoztak, illetve az engedélyes az előírt feltételeknek nem tesz maradéktalanul eleget.
Árusítás, szállítás, tárolás
33. §
(1) Tilos növényvédő szereket élelmiszerekkel egy légtérben árusítani, tárolni és szállítani.
(2) A növényvédő szereket nem lehet automatából, önkiszolgáló rendszerben, továbbá piaci-, vásári kirakodó helyen, csomagküldő szolgálaton keresztül és házaló kereskedelemben, valamint mozgó árudában árusítani.
(3) A növényvédő szerek szállítási csomagolásának és telephelyen kívüli szállításának szabályait a veszélyes áruk szállítására vonatkozó rendelkezések (ADR/RID stb.) állapítják meg.
34. §
(1) A növényvédelmi gépeket és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezéseket - kivéve a kisgépeket, továbbá a kutatási, vizsgálati, kísérleti, vagy kiállítási célokat szolgáló növényvédelmi gépeket - cseppképzés- és szórástechnikai szempontból forgalomba hozatal előtt típusminősítés alá kell vetni. Nem kell minősíteni azokat a növényvédelmi gépeket, amelyek nemzetközi érvényű minőségtanúsítási okirattal rendelkeznek. Az előállító illetve a forgalmazó vállalat köteles a minisztérium erre kijelölt intézetének nyilatkozni, hogy a növényvédelmi gépek a külön jogszabályban meghatározott forgalomba hozatali követelményeknek megfelelnek.
(2) A nyilatkozatnak tartalmaznia kell:
a) az előállító, forgalmazó vállalat vagy az importőr nevét és címét,
b) a géptípus és az alkalmazási terület megnevezését.
(3) A nyilatkozathoz magyar nyelven mellékelni kell:
a) a használati útmutatót,
b) az eszköztípus leírását,
c) az elbíráláshoz szükséges egyéb bizonylatokat.
(4) A növényvédelmi gép szórástechnikai alkalmazhatóságával kapcsolatban kiegészítő adatszolgáltatást, valamint a növényvédelmi gép vizsgálatát lehet elrendelni.
(5) Jogszabályban meghatározott esetekben a használatban lévő növényvédő gépeket - cseppképzés és szórástechnikai alkalmasság szempontjából - időszakonként felül kell vizsgálni.
(6) A géptípus olyan változtatása esetén, ami a növényvédő szerek kijuttatását befolyásolja, a (3) bekezdés szerinti dokumentációt újra be kell nyújtani a minisztérium által kijelölt intézetnek.
35. §
(1) A minisztérium erre kijelölt intézete a Növényvédelmi Gépek Jegyzékében tartja nyilván azokat a géptípusokat, amelyekre a benyújtott nyilatkozat alapján a minisztérium - kijuttatási szempontból - forgalomba hozatali engedélyt adott ki.
(2) A Növényvédelmi Gépek Jegyzékét és annak változásait a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
36. §
Ha a vizsgálat azt eredményezi, hogy egy növényvédelmi gép a 34. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek nem felel meg, akkor a minisztérium törli a bejegyzést a Növényvédelmi Gépek Jegyzékéből.
Termésnövelő anyagok, termesztő közegek, növénykondÍcionáló szerek
Forgalomba hozatal
37. §
A termésnövelő anyagok, termesztőközegek és növénykondícionáló szerek (a továbbiakban együtt: termésnövelő anyagok) csak akkor hozhatók forgalomba, ha
a) vizsgálatokkal, kísérletekkel alátámasztott kedvező hatást fejtenek ki a termőföldre, vagy a termesztett növényre és azok az előírásszerű és szakszerű alkalmazás során nem okoznak kedvezőtlen mellékhatást a növényre, a termőföldre, az ember és az állat egészségére és nem jelentenek meg nem engedhető veszélyt a környezetre és a természetre,
b) az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján a minisztérium által kiadott engedéllyel rendelkeznek.
Forgalomba hozatali és felhasználási engedélyezés
38. §
(1) A termésnövelő anyagokra a gyártó, a forgalmazó vagy az importőr kérelme alapján adható engedély. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a termék a 37. § szerinti követelményeknek megfelel. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a termésnövelő anyag elbírálásához szükséges, jogszabályban meghatározott adatokat és mintákat.
(2) Az áru beérkezése előtt legalább 8 nappal a Központi Szolgálatnak kell bejelenteni, ha az engedélyezett, külföldi eredetű terméket az engedélyben feltüntetett engedélyesen kívül más is hazai forgalmazás céljából importálni kívánja.
(3) Amennyiben a közölt adatok vagy a benyújtott dokumentációk valószínűsítik, hogy a termék a 37.§ szerinti követelményeknek nem felel meg, a minisztérium a kérelmező számára előírhatja további dokumentációk és minták benyújtását.
(4) Az engedély megadásáról a dokumentációk és a minták hiánytalan benyújtásától számított 6 hónapon belül kell dönteni.
(5) A minisztérium a termésnövelő anyag engedélyében meghatározza a szükséges alkalmazási előírásokat, így különösen az alkalmazási területeket, az alkalmazható mennyiséget, valamint az ember és az állat egészségének védelme, továbbá a környezet és a természet védelméhez szükséges alkalmazási előírásokat, a felhasználásra jogosult személyek körét, valamint a forgalomba hozatal és felhasználás egyéb feltételeit.
(6) Ha a dokumentációk és a minták vizsgálatából megállapítást nyer, hogy a termék nem felel meg a 37. §-ban meghatározott követelményeknek, a minisztérium az engedély iránti kérelmet elutasítja.
39. §
A kérelmező köteles a termék jellemzőiben bekövetkezett, engedélytől eltérő módosításokat, változásokat 8 napon belül bejelenteni a minisztériumnak.
40. §
(1) Az engedély a megadástól számított 10 évig érvényes. Ezt követően az engedély ismételt megadását lehet kérni.
(2) A minisztérium az engedélyt hivatalból, vagy kérelemre módosíthatja, ha azt szakmai vagy tudományos szempontok indokolttá teszik.
(3) Az engedélyt vissza lehet vonni, ha
a) az engedélyes ezt kérelmezi,
b) az engedélyezési követelmények valamelyike utólag megváltozik,
c) új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a termésnövelő anyag az előírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember egészségét, illetve a környezetet, ideértve az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is .
(4) A minisztérium a visszavonás helyett az engedély szüneteltetését is elrendelheti meghatározott időszakra. Az engedély érvényessége szünetelésének időtartama alatt a termésnövelő anyagot nem lehet forgalomba hozni és forgalomban tartani.
(5) Ha az engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóság az engedély érvényességének időtartama alatt az engedély felülvizsgálatát kezdeményezi, a vizsgálat eredménye alapján indokolt esetben a (3)-(4) bekezdés szerinti intézkedéseket kell alkalmazni.
A termékállandóság vizsgálata
41. §
(1) A minisztérium az engedélyezés után is vizsgálhatja a terméknek a 37.§ szerinti követelményeknek való megfelelőségét.
(2) Ha az utólag elvégzett vizsgálat eredménye szerint valamely már engedélyezett termék nem felel meg az engedélyezési követelményeknek, akkor a minisztérium az engedélyt visszavonhatja. Visszavonás esetén az engedélyes köteles a felhasználóknál és a kereskedelemben felhalmozott készleteket a visszavonó határozat rendelkezései szerint kezelni.
(3) A termésnövelő anyagok jegyzékét és annak változásait a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
Kísérleti célú felhasználás
42. §
(1) A termésnövelő anyagok akkor használhatók fel kísérleti célra, ha várhatóan nincsenek káros hatással a növénykultúrára, a termőföldre, az ember és az állat egészségére, valamint nem veszélyeztetik a környezetet és a természetet.
(2) Engedéllyel nem rendelkező termékkel vagy az engedélytől eltérő felhasználási területen a laboratóriumi és mikroparcellás kísérletek kivételével csak kérelemre, a minisztérium által megadott külön engedély alapján lehet kísérletet végezni.
(3) Az engedély megadásához az (1) bekezdésben foglaltak igazolására a minisztérium adatok és minták benyújtását rendelheti el.
43. §
(1) A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. Tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek gondatlan vagy szándékos pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek
minden fejlődési alakját fokozottan védeni kell.
(2) A földhasználó, illetve a termelő felhívására a vadra, védett állatra veszélyes növényvédő szer használatakor a védelemben, a riasztásban az érintett területen vadgazdálkodásra jogosult, valamint a természeti és a védett természeti terület tulajdonosa, kezelője, használója köteles közreműködni.
44. §
(1) Vizek és vízfolyások környezetében, az engedély szerint vízben vagy vízfolyásban nem alkalmazható, vizi szervezetekre veszélyes növényvédő szert csak a külön jogszabályban előírt, a parttól mért biztonsági távolságok megtartásával szabad kijuttatni, illetve a permetlevet előkészíteni.
(2) Tilos növényvédő szert tárolni a Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó, valamint a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában mért egy kilométer széles távolságon, természeti területeken, valamint a védett természeti területeken és azok határától mért egy kilométeres távolságon belül, valamint vízművek, víznyerő helyek védőterületén belül, továbbá ár- és belvízveszélyes területeken. E korlátozás nem vonatkozik a kiskereskedelmi egységek, valamint a termelő saját felhasználását szolgáló 25 kg alatti összes mennyiségre.
(3) Vízművek, víznyerőhelyek belső védőterületén növényvédő szerrel való minden tevékenység tilos. Ezek külső védőterületein, valamint a külön jogszabályban meghatározott hidrogeológiai védőterületeken növényvédő szert felhasználni csak az illetékes vízügyi hatóság, valamint az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv előzetes hozzájárulásával szabad.
45. §
(1) Tilos a - (2) bekezdésben foglaltak kivételével - háziméhek által látogatott gazdasági növények méhekre veszélyes növényvédő szerrel való kezelése a virágbimbó feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időszakban. A tilalom a gazdasági növény virágzási idején kívül is érvényes, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelő növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják.
(2) Ha a gazdasági növényt a virágzás tartama alatt, zárlati, vagy vizsgálatköteles nem zárlati, illetve a termést veszélyeztető egyéb károsítótól csak háziméhekre veszélyes növényvédő szerrel lehet megvédeni, akkor a növényvédő szer engedélyében meghatározott méhkímélő technológiát kell alkalmazni.
(3) A termelő köteles a védekezés helye szerint illetékes jegyzőnek, legkésőbb a védekezés megkezdését megelőző munkanap 9 óráig írásban bejelenteni a vegyszeres kezelés tervezett helyét, megkezdésének időpontját, befejezésének várható időpontját, valamint az alkalmazásra kerülő növényvédő szer megnevezését, ha a gazdasági növény virágzása vagy az (1) bekezdésben foglaltak időtartama alatt a károsító elleni védekezés nem végezhető el a háziméhekre veszélytelen növényvédő szerrel illetve méhkímélő technológiával.
(4) A védekezés helyétől 5 km-es körzeten belül (a továbbiakban: veszélyességi körzet) kizárólag az alkalmazott növényvédő szer engedélyének előírása szerint, annak hiányában a vegyszerrel kezelt gazdasági növény teljes elvirágzása után szabad a méheket visszaszállítani.
(5) A vegyszeres növényvédelmi munka következményeként vélelmezett méhelhullást a méhész az észleléstől, de legkésőbb a vegyszeres kezelés végétől számított három napon belül köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes jegyzőnek, aki a bejelentésről értesíti a Szolgálatot és a hatósági állatorvost.
46. §
(1) A növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok felhasználására vonatkozó, a 12. § (2) bekezdésében és a 38. § (5) bekezdésében meghatározott tájékoztatást kell adni a felhasználók részére.
(2) A növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok felhasználása során úgy kell eljárni, hogy az ne veszélyeztesse a lakosság egészségét, ne növelje meg a lakosság egészségkárosodásának kockázatát.
(3) A növényvédő szerekkel és a termésnövelő anyagokkal folytatott tevékenység során egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésért, valamint a környezet védelméért a munkáltató, a növényvédelmi szolgáltatást végző, illetve a saját részre végzett munka esetén a felhasználó a felelős.
Kilencedik fejezet
47. §
(1) Zárlati intézkedés elrendelésével az árutermelők növényállományában bekövetkezett részleges vagy teljes megsemmisítés esetén a dologi tulajdonban keletkezett károk enyhítésére, - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a termelő az államtól részleges kártalanításra jogosult. A kártalanításról a minisztérium határozatban dönt.
(2) Nem jár kártalanítás:
a) az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott növény, növényi termék után (beleértve a kutatási célból behozott nem honos szervezeteket is),
b) ha zárlati károsító gyanúja esetén a termelő bejelentési kötelezettségének haladéktalanul nem tett eleget,
c) ha a vevőnek a vásárolt növény zárlati károsítóval való fertőzöttségéről tudomása volt, illetve arról kellő körültekintéssel tudomást szerezhetett volna,
d) ha a növényt kedvtelésből, tudományos kísérleti, laboratóriumi, szolgálati célból tartották fenn,
e) a növényegészségügyi jogszabályok megsértésével fenntartott, forgalmazott növényért, növényi termékért (beleértve a zárlati károsítók kutatói cseréjét is),
f) ha a járványügyi intézkedésre egyéb, a földhasználónak, a termelőnek felróható magatartás miatt került sor.
(3) Nem jogosult kártalanításra az a méhész, aki letelepedésének bejelentését elmulasztotta.
(4) A kártalanítás pénzügyi fedezetét a központi költségvetésben kell biztosítani.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kizárólag az e törvény alapján elrendelt zárlati intézkedés esetében lehet alkalmazni.
Tizedik fejezet
A NÖVÉNYVÉDELMI IGAZGATÁS SZERVEZETE,
HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK
A növényvédelmi igazgatás szervezete
48. §
A növényvédelmi igazgatást ellátja
a) a miniszter,
b) a minisztérium,
c) a Központi Szolgálat,
d) a Szolgálat,
e) a növényvédelmi felügyelő, és a talajvédelmi felügyelő, valamint
f) a települési önkormányzat jegyzője.
A miniszter növényvédelmi feladat- és hatásköre, valamint jogköre
49. §
A növényvédelem irányítása a miniszter feladata, e feladatkörében
a) meghatározza a nemzetközi kötelezettségekkel, valamint az ország agrárgazdaságának céljaival összhagban a növényvédelem feladatait;
b) létrehozza a növényvédelmi igazgatás szervezetét;
c) megállapítja a növényvédelemmel és növényegészségüggyel kapcsolatos hatásköröket, illetékességi területeket, jóváhagyja a Szolgálat szervezeti és működési szabályzatát;
d) kijelöli a növényegészségügyi határállomásokat;
e) ellátja a zárlati, a vizsgálatköteles nem zárlati és az egyéb növényi károsítók előfordulásának, járványos fellépésének leküzdésével kapcsolatos feladatokat (beleértve a növények, növényi termékek nemzetközi forgalmazásával összefüggő szakmai szabályozást és ellenőrzést is);
f) kezdeményezheti a károsítók okozta rendkívüli helyzetben a veszélyeztetett területen a térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, a létesítmény, a szállító-, növényvédő- és más eszközök, valamint anyagok igénybevételét, valamint a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek közreműködését.
A minisztérium feladat- és hatásköre, valamint jogköre
50. §
A minisztérium
a) irányítja, felügyeli és ellenőrzi a növényvédelmi szakigazgatás intézményrendszerét;
b) szabályozza a növények, növényi termékek export, import és tranzit forgalmának növényegészségügyi ellenőrzési kötelezettségét, a kapcsolatos vizsgálati eljárást, módszereket és a szükséges intézkedéseket;
c) eljár a károsítók behurcolásával, terjedésével, járványos fellépésével, kártételük megakadályozásával kapcsolatos különleges esetekben;
d) kijelöli az egyes károsítók vonatkozásában a védett zónákat;
e) elsőfokon eljáró hatóságként engedélyezi az engedélyköteles termékek forgalmazását és felhasználását, ideértve a belföldön nem engedélyezett, egyébként engedélyköteles termékkel kezelt növény, növényi termék behozatalát;
f) közreműködik a növényvédelmi közép- és felsőfokú oktatás, valamint a posztgraduális képzés alaptantervi követelményeinek meghatározásában, valamint felügyeli ezek érvényesülését;
g) meghatározza a növényvédelmi szakképesítések vizsgáztatási követelményeit, valamint
h) meghatározza a kötelező szakmai továbbképzés rendszerét és tematikáját.
A minisztérium növényvédelmi intézkedései
51. §
A minisztérium - az 1.§-ban meghatározott célok végrehajtása érdekében - jogosult a következő intézkedések megtételére:
a) a Központi Szolgálatot, a Szolgálatot, továbbá a földhasználót és a termelőt kötelezheti a károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozására, előfordulásának, felszaporodásának figyelemmel kísérésére és a védekezési intézkedések megtételére;
b) a Központi Szolgálatot, a Szolgálatot, továbbá a földhasználót és a termelőt kötelezheti a fertőzés tárgyainak (talaj, termesztőközegek, növény, növényi termék, épület, építmény, helyiség, eszköz, szállító jármű) károsítóktól való mentesítésére fertőtlenítés vagy megsemmisítés útján és ennek érdekében meghatározott szerek, eszközök illetve eljárások alkalmazását előírhatja vagy betilthatja;
c) előírhatja vagy betilthatja meghatározott növények szaporításához vagy termesztéséhez meghatározott termesztőközegek felhasználását;
d) korlátozhatja a fertőzött, a fertőzésgyanús vagy a fertőzésveszélynek kitett ingatlanok, földterületek mezőgazdasági célú használatát, hasznositását, valamint az ilyen földterületek zárlat alá helyezéséről határozatot hozhat;
e) betilthatja vagy korlátozhatja a növényegészségügyi szempontból nem megfelelő vetőmagok, szaporítóanyagok vagy nemesítési alapanyagok használatát;
f) növényegészségügyi szempontok alapján betilthatja vagy korlátozhatja bizonyos fogékony növényfajok illetve fajták termesztését;
g) jogszabályban meghatározott esetben betilthatja vagy korlátozhatja, meghatározott károsítókkal való fertőzés vagy a fertőzés gyanúja esetén, illetve egyes károsítókkal szembeni rezisztencia-vizsgálat eredményétől függően olyan növényi részek forgalombahozatalát, amelyek köztermesztés céljára nem alkalmasak;
h) a Központi Szolgálatot, a Szolgálatot, továbbá a földhasználót és a termelőt kötelezheti a fertőzött, fertőzésgyanús vagy fertőzés által veszélyeztetett területeken meghatározott károsítóktól való mentesítésre illetve mentesen tartásra;
i) jogszabályban meghatározott esetben betilthatja, korlátozhatja engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti meghatározott károsítókat és fertőzést eshetőlegesen közvetítő tárgyak szállítását, forgalomba hozatalát és tárolását;
j) jogszabályban meghatározott esetben betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti zárlati károsítók, vagy Magyarországon nem honos szervezetek tenyésztését és tartását, valamint a velük való munkát;
k) elrendelheti, hogy azokat a földterületeket, épületeket, építményeket helyiségeket vagy tartályokat, amelyek növények vagy növényi termékek tárolására, raktározására szolgálnak, fertőtlenítsék, mentesítsék vagy tisztítsák meg, és ennek érdekében meghatározott anyagok, eszközök vagy eljárások használatát előírhatja vagy betilthatja;
l) szabályozza a növényvédelmi, növényegészségügyi eljárások vizsgálati és diagnosztikai módszereit;
m) előírja a nemzetközi szabályozási rendszerek bevezetését;
n) szabályozza a vetési, szaporítási és ültetvénytelepítési célra szolgáló növények növényegészségügyi követelményeit és azok ellenőrzési rendszerét.
A Központi Szolgálat feladat- és hatásköre, valamint jogköre
52. §
A Központi Szolgálat a miniszter által jogszabállyal alapított, önálló jogi személyiségű, és részben önálló gazdálkodási jogkörű központi költségvetési szerv szakigazgatási intézmény, amely növényvédelmi és jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat lát el a következők szerint:
a) elsőfokon eljáró hatóságként engedélyezi a határon feltartóztatott szállítmányok növényegészségügyi beléptetését és meghatározza belföldiesítésük szakmai feltételeit;
b) jogszabályban meghatározott esetekben elsőfokú hatósági jogkörében eljárva növényegészségügyi szempontból engedélyezi a növények, növényi termékek behozatalát;
c) a magyar növényegészségügyi import szabályozásokról kérelemre hatósági nyilatkozatot állít ki;
d) a szakigazgatási intézkedései megalapozásához hatósági laboratóriumokat működtet, növényvédelmi, növényegészségügyi felülvizsgálatokat végez;
e) elsőfokú hatósági jogkörében eljárva határozattal dönt a lejárt szavatosságú engedélyköteles termékek felhasználhatóságáról vagy kezdeményezi azok hulladék szempontból való minősítését.
A Szolgálat feladat- és hatásköre, valamint jogköre
53. §
(1) A Szolgálat a miniszter által jogszabállyal alapított, önálló jogi személyiségű, részben önálló gazdálkodási jogkörű központi költségvetési szerv szakigazgatási intézmény, amely növényvédelmi és jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat lát el.
(2) A miniszter a Szolgálat illetékességét - egyes szakhatósági feladatok ellátására - több megyére kiterjedően is megállapíthatja.
(3) A Szolgálat igazgatója
a) működteti a növényegészségügyi határkirendeltséget,
b) a szakigazgatási intézkedései megalapozásához a minisztérium által meghatározott hatósági laboratóriumokat működtet, növényvédelmi, növényegészségügyi felülvizsgálatokat végez,
c) ellenőrzi a termelők növényvédelmi tevékenységét, meghatározott károsítók ellen külterületen védekezési kötelezettséget, illetve közérdekű védekezést rendel el,
d) intézkedéseit hatósági engedély, szakhatósági állásfoglalás, korlátozás, tilalom, zárlat, kötelező növényvédelmi eljárás, megsemmisítés elrendelése, bizonyítvány kiállítása formájában hozza,
e) indokolt esetben - díjfizetés és költségtérítés ellenében - megszervezi a gyakorlott növényvédelmi és egyéb szakemberek közcélú munkavégzésének igénybevételét,
f) talajban, termelőnél, kereskedelmi forgalomban mintát vesz és vizsgálja a növények, növényi termékek növényvédő szer- és egyéb toxikus anyag tartalmát,
g) ellátja az ellenőrzésköteles növény, növényi termék forgalom, vetőmag, szaporító- és ültetvényanyag előállítás és -forgalmazás növényegészségügyi vizsgálatát, termőhelyi szemlét, szállítóeszköz- és raktárellenőrzést végez,
h) növényegészségügyi szempontból nyilvántartja az arra kötelezett termelőket és ellenőrzi a nyilvántartási feltételek megtartását,
i) engedélyköteles termékekkel engedélyezési vizsgálatokat végez,
j) ellenőrzi az engedélyköteles termékek minőségét a tárolás, forgalmazás, szállítás, értékesítés, vásárlás és felhasználás szabályszerűségét, valamint a nyilvántartási kötelezettségek betartását,
k) vizsgálja a lejárt szavatosságú engedélyköteles termékek minőségét, intézkedik további felhasználhatóságukról,
l) szakhatósági állásfoglalást ad a növényvédelmi szolgáltatás engedélyezése iránti kérelmek elbírálásához, illetve kezdeményezi azok korlátozását vagy megszüntetését,
m) kiadja az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlására, illetve felhasználására jogosító engedélyt, továbbá szervezi és részt vesz a növényvédelmi szakemberképzésben, véleményezi az iskolarendszeren kívüli oktatási pályázatok tematikáját,
n) jogszabályban meghatározott esetben növényvédelmi bírságot ró ki.
A növényvédelmi felügyelő feladat- és hatásköre, valamint jogköre
54. §
(1) A növényvédelmi felügyelő a Szolgálat igazgatója által feljogosított személy, aki illetékességi területén (körzetében), vagy helyén (növényegészségügyi határkirendeltség) hatósági személyként jár el.
(2) A növényvédelmi felügyelő
a) ellenőrzi a földhasználók, illetve a termelők károsítók ellen folytatott növényvédelmi tevékenységét, a kijuttatás-technikai, az egészségügyi és a kémiai biztonságot, az engedélyköteles termékek felhasználásához rendelt szakképesítés meglétét, a szerek tárolására, a növényvédő szer vásárlási engedély érvényességére, valamint a nyilvántartásokra vonatkozó szabályok betartását;
b) ellenőrzi a gyártónál, a kiszerelőnél, a forgalmazónál és a növényvédelmi szolgáltatónál az engedélyköteles termékek minőségi, csomagolási, jelölési, tárolási, szavatossági, szállítási, forgalmazási és nyilvántartási előírásainak megtartását, továbbá a jogszabályban meghatározott esetekben a biztonsági adatlapok meglétét;
c) ellenőrzi az export, import és tranzit forgalomban a vizsgálatköteles áruk növényegészségügyi előírásoknak való megfelelőségét, valamint a vetőmag, a szaporító- és ültetvényanyag előállítás és az egyéb szemleköteles növények termő-, tároló-, berakó-, feladó- forgalmazó helyeit;
d) ellenőrzi a környezetben, a termelési folyamatban, és a kereskedelemben az engedélyköteles termékekből származó szennyeződések mennyiségét a növényben, növényi termékben, és megteszi a szükséges intézkedéseket;
e) intézkedik a zárlati-, és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókon kívüli egyéb a gazdasági növényekre ártalmas szervezetek okozta különleges veszély vagy erős mértékű fertőzöttség esetén;
f) végzi a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók felderítését, azok fellépése esetén fertőtlenítést vagy megsemmisítést rendel el és ellenőrzi annak végrehajtását;
g) felügyeli a növényvédő gépek időszaki kijuttatástechnikai alkalmasság vizsgálatát;
h) figyelemmel kíséri a gazdaságilag jelentős károsítók előfordulását, terjedését, felszaporodását az ellenük alkalmazott termelői védekezések területi alakulását, eredményességét és védekezésre szólítja fel azokat, akik növényvédelmi mulasztásuk miatt a környező termelők termelési biztonságát vagy a közegészségügyet veszélyeztetik;
i) termelési, betakarítási, raktározási, szállítási, behozatali, kiviteli, forgalomba hozatali, kísérleti, felhasználási, alkalmazási tilalmat illetve korlátozást és zárlatot rendelhet el;
j) növényt, növényi terméket és ezek előállítását, raktározását, forgalmazását, valamint szállítóeszközöket, engedélyköteles termékek szállítását, raktározását, forgalmazását, felhasználását, illetőleg helységek, berendezések, felszerelések használatát ellenőrizheti, feltételhez kötheti, felfüggesztheti, megtilthatja és a növényeket, növényi termékeket és csomagolóanyagokat megsemmisíttetheti;
k) térítésmentes hatósági mintákat vehet;
l) növényvédelemmel kapcsolatos üzleti bizonylatokba betekinthet;
m) engedélyköteles termékkel vagy zárlati károsítóval fenyegető veszély elhárítása érdekében ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe beléphet akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak és szállító eszközöket ellenőrizhet.
55. §
A növényvédelmi felügyelő hivatalos személynek minősül. Külön jogszabályban meghatározott tartalmú, a minisztérium által érvényesített arcképes igazolvánnyal kell ellátni, amely a hatósági feladatai ellátására jogosítja.
A talajvédelmi felügyelő feladat- és hatásköre, valamint jogköre
56. §
(1) A talajvédelmi felügyelő a termésnövelő anyagok vonatkozásában
a) ellenőrzi a termésnövelő anyagok minőségi, csomagolási, jelölési, tárolási, szavatossági, szállítási, forgalmazási, nyilvántartási előírásainak megtartását, és jogszabályban meghatározott esetekben a biztonsági adatlapok meglétét;
b) ellenőrzi a termelési folyamatban, a kereskedelemben a termésnövelő anyagokból származó szennyeződések mennyiségét a növényben, növényi termékben, továbbá a környezetben, valamint megteszi a szükséges intézkedéseket.
(2) A talajvédelmi felügyelő jogosult a termésnövelő anyagokkal kapcsolatos üzleti bizonylatokba betekinteni.
A települési önkormányzat jegyzőjének növényvédelmi
feladat- és hatásköre, valamint jogköre
57. §
A jegyző
a) a károsítók ellen - a zárlati károsítók kivételével - belterületen az érintett földhasználót és termelőt védekezésre kötelezheti,
b) az a) pontban foglaltak elmulasztása esetén közérdekű védekezést rendel el,
c) a helyi piacokon a termelőnél ellenőrzi a növények, növényi termékek forgalomba hozatalához szükséges külön jogszabályban meghatározott növényegészségügyi igazolás meglétét, ennek hiányában az árusítást betiltja,
d) a háziméhekre veszélyes, bejelentésköteles növényvédelmi tevékenység termelői bejelentése esetén a védekezés helyétől 5 km-es körzeten belül (veszélyességi körzet), a helyben szokásos módon haladéktalanul értesíti a méhesek tulajdonosait (kezelőit) a méhekre veszélyes növényvédő szer alkalmazásának helyéről, időpontjáról, a felhasználásra kerülő növényvédő szerről és egyben felszólítást ad ki a méhek veszélyességi körön kívüli, vagy más alkalmas módon való biztonságba helyezésére,
e) tájékoztatja a méhészeket a Szolgálatnak a letelepedési tilalomra vonatkozó határozatáról.
58. §
(1) A növényvédelmi igazgatási eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha elsőfokon a növényvédelmi felügyelő jár el, úgy
a) az 54.§ (2) bekezdésének a), b), e), g), h) és l) pontjában foglalt intézkedései tekintetében másodfokon a Szolgálat igazgatója , illetve
b) az 54. § (2) bekezdésének c), d), f) és j) pontjában foglalt intézkedései tekintetében másodfokon a Központi Szolgálat igazgatója
az eljáró hatóság.
(3) Ha elsőfokon a Szolgálat jár el, akkor másodfokon a Központi Szolgálat az eljáró hatóság.
(4) Ha elsőfokon a Központi Szolgálat jár el, akkor másodfokon a minisztérium az eljáró hatóság.
(5) Ha elsőfokon a jegyző jár el, akkor másodfokon a Szolgálat igazgatója az eljáró hatóság.
Díjfizetési kötelezettség és növényvédelmi bírság
Díjfizetési kötelezettség
59. §
(1) A hatósági vizsgálatok, ellenőrzések, engedélyezések díját és a növényvédő szer engedély fenntartási díjat külön jogszabály határozza meg. A díjak késedelmes megfizetése esetén a mindenkori jegybanki alapkamat mértékének megfelelő összegű kamatot kell fizetni.
(2) A hatósági engedélyezési eljárás során befolyt díjaknak a szakhatósági állásfoglalások készítésével kapcsolatos megosztásáról külön jogszabály rendelkezik.
60. §
(1) Növényvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki
a) a zárlati károsítóval való fertőzés bejelentésére, azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét megszegi, zárlati károsítót terjeszt vagy a terjedést elősegíti, a zárlati intézkedést megszegi,
b) növényvédő szerrel olyan szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekményt valósít meg, amellyel az ember és az állat egészségét, vagy a környezetet, illetve a tájkép szempontjából jelentős értékű növényállományokat veszélyezteti,
c) a károsítók elleni védekezés elmulasztásával közvetlenül veszélyezteti a mezőgazdasági termelés biztonságát, vagy a károsítók járványos terjedésének teret adva a térség, illetve a termőtáj termelési biztonságát veszélyezteti, továbbá a közegészségügy védelmét szolgáló növényvédelmi intézkedéseket, illetve beavatkozásokat elmulasztja,
d) engedélyköteles terméket engedély nélküli vagy engedélytől eltérően hirdet, ajánl,
e) a méhészetek növényvédelmi szempontból elrendelt vándoroltatási tilalmát megszegi,
f) a növényvédelmi munkavégzés bejelentett időszaka alatt a méhek biztonságba helyezését elmulasztja, vagy a vegyszeres növényvédelmi munkavégzést akadályozza,
g) a növényvédelmi hatóságok szakigazgatási tevékenységét akadályozza, intézkedését figyelmen kívül hagyja, az állami- vagy közérdekű védekezés végrehajtását akadályozza,
h) a növényvédelemmel kapcsolatban elrendelt növényegészségügyi, kísérleti, termelési, megsemmisítési, előállítási, formálási, kiszerelési, csomagolási, raktározási, szállítási, felhasználási, szolgáltatási és kereskedelmi előírásokat, korlátozásokat megszegi vagy a jogszabályban rendelt adatszolgáltatási, nyilvántartási, nyilvántartásba vételre jelentkezési és analitikailag tiszta hatóanyag biztosítási kötelezettségének nem tesz eleget,
i) engedélyköteles terméket képesítési feltételek, érvényes forgalmazási, értékesítési engedély nélkül, jogszabályellenesen belföldön forgalmaz, felhasznál vagy illetéktelennek felhasználásra átad,
j) engedélyköteles terméket műszakilag alkalmatlannak minősített, vagy érvényes műszaki engedéllyel nem rendelkező géppel, illetve berendezéssel árutermelő gazdaságban juttat ki,
k) a méhekre veszélyes növényvédelmi munkavégzés bejelentési kötelezettségét elmulasztja,
l) a növényvédő szer belföldi forgalmára vonatkozó, a 24.§ szerinti jelentési kötelezettségnek nem tesz eleget,
m) külföldi eredetű, már engedélyezett termésnövelő anyag esetében a 38.§ (2) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) A bírságot a jegyző jogosult kiszabni
a) az (1) bekezdés b), c), valamint g) pontja esetében, ha a cselekmény belterületen valósul meg,
b) az (1) bekezdés f) pontja esetében.
(3) A bírságot a Szolgálat jogosult kiszabni
a) az (1) bekezdés b), c), g) pontja esetében, ha a cselekmény külterületen valósul meg,
b) az (1) bekezdés a), d), e), valamint a h)-m) pontjai esetében.
(4) A bírság kiszabásának nincs helye, ha a cselekménynek a növényvédelmi hatóság, illetve a jegyző tudomásra jutásától egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől három év eltelt.
61. §
(1) A bírságot a Szolgálat igazgatója, illetve a jegyző határozatban állapítja meg.
(2) A bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege egymillió forint. A bírság összegét az azt kiszabó Szolgálat, illetve a települési önkormányzat számlájára kell befizetni. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és késedelmi kamatot adók módjára kell behajtani, amelyről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal gondoskodik.
(3) A növényvédelmi bírság megfizetése nem mentesít az egyéb szabálysértési vagy büntetőjogi felelőségrevonás alól.
(4) A kiszabott bírság a Szolgálat, illetve a települési önkormányzat saját bevétele.
62. §
(1) A Szolgálat térítés nélkül elkobozhatja azokat a növényeket, növényi termékeket, növényvédő szereket, termésnövelő anyagokat, termesztőközegeket, növénykondicionáló szereket, segédanyagokat, amelyek nem felelnek meg a forgalombahozatali és felhasználási rendelkezéseknek.
(2) A veszélyes hulladékká minősített, elkobzott anyagok ártalmatlanításának költségeit azok forgalmazójának kell viselnie.
Az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés
63. §
E törvény a Magyar Köztársaság illetőleg az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3.§-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a Tanács 77/93/EGK irányelve a növényekre és a növényi termékekre káros organizmusok Közösségbe való bevitele és a Közösségen belüli
elterjedése elleni védelmi intézkedésekről,
- a Tanács 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról,
- a Bizottság 92/90/EGK irányelve olyan kötelezettségek létesítéséről, amelyek a növények, növényi termékek és más termékek termelőinek és importőreinek meg kell felelniük, valamint a nyilvántartásba vételük megállapításáról.
Hatálybalépés
64. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba, a 7. §, a 34-36.§-ok, valamint az 57. § b) pontja kivételével. A 7. §-ban, valamint az 57. § b) pontjában foglaltakat 2001. január 1. napjától, a 34-36. §-okban foglaltakat 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2) Az engedélyköteles termékek esetében a törvény rendelkezéseit csak a hatályba lépését követően indult eljárásokra lehet alkalmazni. A törvény hatálybalépését megelőzően kiadott forgalomba hozatali és felhasználási engedélyek a minisztérium külön jogszabály szerinti újraengedélyezési programja alapján kerülnek felülvizsgálatra.
(3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító, a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 33. §-ának (1) bekezdése, továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 40. §-a, továbbá a levegő tisztaságának védelméről szóló 21/1986. (VI.2.) MT rendelet 15. §-ának (4) bekezdésében a “c) pontja esetében a növényvédelmi hatóság” szövegrész.
65. §
(2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) a növényegészségügy, a növények, növényi termékek export-, import- és tranzitforgalmának vizsgálatára, a zárlati károsítók, valamint a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók behurcolásának, szétterjedésének, meghonosodásának megakadályozására, az állami védekezésre, a növényegészségügyi tevékenységgel összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre, továbbá a növényegészségügyi bizonyítványra és a növényútlevélre vonatkozó részletes szabályokat,
b) a növényvédelemre, a járványelhárításra, a termelők növényvédelmi tevékenységére és a közérdekű védekezésre, a növényvédő szerek forgalmazásának és felhasználásának személyi, tárgyi és reklámozási feltételeire, nyilvántartására, a növényvédő szerek földi vagy légi kijuttatására, valamint a növényvédelmi képesítésre, a növényvédelmi vizsgálatokra, a növényvédelmi intézkedésekre és a növényvédelmi ellenőrzésekre vonatkozó részletes szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza
a) a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésére, a növényvédő szer hatóanyagokra, a növényvédő szerek osztályozására, tárolására, csomagolására, jelölésére, szállítására, visszaadására, visszavételére, a növényvédő szerek kísérleti célú felhasználására és annak feltételeire, valamint a növényvédő szer engedélyfenntartási díjára és az engedélyezési eljárás díjának megosztására, továbbá
b) a termésnövelő anyagok engedélyezésére, tárolására, forgalmazására és felhasználására
vonatkozó részletes szabályokat.
(4) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök hulladékának kezelésére vonatkozó részletes szakmai szabályokat.
(5) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a növényben, növényi termékben megengedhető növényvédő szer maradék, illetőleg termésnövelő anyagból származó megengedett toxikus vegyi anyag tartalom értéket.
(6) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy – az egészségügyi miniszterrel, a környezetvédelmi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakat rendeletben szabályozza.
Általános indokolás
a növényvédelemről szóló törvényjavaslathoz
A nemzeti növényvédelmi rendelkezések jogelveit a világ országainak többségében, így 1959. évtől hazánkban is a többször módosított 1951. évi ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény határozza meg. Az Európai Unió növényvédelmi, növényegészségügyi irányelvei ugyancsak erre az alapra építkeznek, különös figyelemmel szabályozva a belső államhatárok eltörlésével járó növényvédelmi kockázatok gazdaságilag elfogadható csökkentését. Annak érdekében, hogy a növényegészségügyi követelmények ne legyenek önkényesen felhasználhatók kereskedelemszabályozásra, az 1998. évi IX. törvénnyel kihirdetett, az Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakeshi Egyezmény melléklete szerinti, az állat- és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodáshoz (a továbbiakban: WTO/SPS megállapodás) csatlakozó országok - köztük hazánk is - kötelezettséget vállaltak arra, hogy kizárólag nemzetközileg elfogadott, tudományosan igazolt veszélyességű károsítók behurcolása elleni intézkedéseket vezetnek be.
Ezen intézkedések között - valamely gazdaságilag veszélyes károsítótól való mentes terület - védett zónává minősítésétől a fertőzésmentességet megállapító vizsgálati követelményeken keresztül, a fertőzésmentesítési szabályokig bezárólag általános és speciális előírások szerepelnek. Mindezek a növényvédelmi óvintézkedések azonban csak akkor lehetnek hatékonyak, ha az egyes országok növényvédelmi szervei kereskedelmi érdekektől független hatóságok, amelyek az OECD követelményszinttel egyenértékű ellenőrző tevékenységet folytatva, egymás igazolási rendszereit is megfelelőnek tekintik.
Ezen keresztül kell érvényesülnie a nemzetközi növényegészségügyi védelmi rendszer egységességének, valamint annak a nemzeti felelősségnek, amely mindent köteles elkövetni annak érdekében, hogy semmilyen károsító jelenléte ne veszélyeztesse a szomszédos országok növényegészségügyi érdekeit. A nem honos károsítók megtelepedésének, elterjedésének megakadályozására, valamint egyéb károsítók okozta kártételi veszélyhelyzetek elhárítására a tudomány egyre több eszközt, illetve eljárást dolgoz ki, amelyek azonban csak akkor válhatnak a növényvédelmi gyakorlat részévé, ha az emberi életet, egészséget közvetlenül vagy a táplálékláncon keresztül, továbbá a környezetet és a természetet a megengedhetőnél nagyobb mértékben nem veszélyeztetik. Ennek biztosítása érdekében a növényvédelem kémiai eszközei csak egy EU-konform engedélyezési eljárás lefolytatása után kerülhetnek kereskedelmi forgalomba és felhasználásra.
A növényvédő szerek felhasználása szakismereteket és kielégítő műszaki színvonalú gépeket, berendezéseket feltételez. A növényvédelmi rendelkezéseket természetesen visszatartó erejű szankciókkal kell betartatni.
Részletes indokolás
Első fejezet
A törvény célja
(Az 1. §-hoz)
Az élelmiszerelőállítás nem helyettesíthető, elsődleges energiahordozója a növény. Ennek a megújulásra képes természeti erőforrásnak a letéteményese elsősorban a mezőgazdaság; a faipar alapanyagellátása pedig az erdőgazdaság feladatkörébe tartozik. Mindkét ágazat gazdasági teljesítőképességét, valamint a megtermelt javak, termékek mennyiségét és minőségét az ellehetetlenülés, illetőleg a megsemmisülés mértékéig veszélyeztethetik a különböző növényi károsítók (vírusok, baktériumok, gombák, állati kártevők és gyomnövények).
A kártételi veszély azonban nemcsak a kultúrnövények és a vadon termő haszonnövények számára jelenthet akár végzetes kockázatot, hanem védendő természeti értékeink számára is. Akár egy hazánkban nem honos károsító megjelenése, vagy egyéb károsító okozta járvány huzamosan megismétlődő jelenléte a védett biodiverzitásban olyan visszafordíthatatlan károkat okozhat, amely a teljes ökoszisztéma átalakulásával, végső soron degradációjával járhat. Ezért a mező- és erdőgazdaság termelési biztonsága, valamint a környezet és a természet védelme szempontjából az okszerű növényvédelem nélkülözhetetlen tényező.
A növényvédelem - jellegénél fogva - veszélyes üzem, ezért alkalmazása csak meghatározott szabályok betartása, egyes esetekben az előírt szakképesítési feltételek mellett lehet a felhasználóra, a fogyasztóra és a környezetre nézve biztonságos. A biztonság alatt - a tudomány mindenkori állása szerint - azt a legkisebb kockázatot kell érteni, amely a védendő szervezet számára még megengedhető.
A törvény hatálya
(A 2. §-hoz)
A törvényjavaslat hatálya kiterjed mindenkire, aki a növényi vegetáció számára alkalmas termőhellyel rendelkezik, illetve ilyet használ, legyen az termőföld vagy vadon termő növények számára alkalmas egyéb hely, természetes vagy mesterséges pincehelyiség, terményraktár, malom, takarmányüzem, fatelep, gombatermesztésre alkalmas természeti képződmény, tavakban vagy vízfolyásokban növény számára termőképes vagy azzá tett termőhely, fólia vagy üveg alatti termesztő berendezés, városi vagy ipari parkosított terület, kutató- és oktatóhely, honvédségi gyakorlótér, repülőtér, kemping, sportpálya, cserepes növény, avagy virágosláda.
Aki továbbszaporítás vagy árutermelés céljára vetőmagot, illetve szaporító-anyagot állít elő, azt forgalmaz, földet vagy növény számára alkalmas termesztőközeget, növényt, növényi terméket exportál, importál vagy átszállít az ország területén, növények, növényi termékek szállítását végzi, a szállítójármű károsítóktól való fertőzésmentességét biztosítani köteles.
A törvényjavaslat hatálya kiterjed továbbá a növényvédő szerek kijuttatására szolgáló egyes gépek cseppképzésének és szórástechnikai alkalmasságának típusvizsgálati kötelezettségére, amely a gépek és berendezések forgalmazóit érinti.
Nem terjed ki a törvényjavaslat hatálya az élelmiszeripari üzemek és létesítmények, áruházak, üzletek raktári kártevő mentesítésére, az ipari csőrendszerek alga-, kagyló- és csiga mentesítésére és olyan helyre, amely az elsődleges mező- és erdőgazdasági tevékenységen kívül eső állapottal jellemezhető, és nincs közvetlen káros visszahatással a mező- és erdőgazdaság, valamint a természeti környezet biodiverzitásának védelmi érdekeire.
Értelmező rendelkezések
(A 3. §-hoz)
Az 1) - 5) pontban, valamint a 7), 20), 21), 30) és 31) pontokban foglalt fogalommeghatározások tartalmilag megegyeznek az ENSZ FAO, az ENSZ WTO, és a közösségi irányelvekben foglaltakkal.
A 6) pont a növényi károsítók elterjesztésére alkalmas vizsgálatköteles áruk fogalmát határozza meg. Ezért ezeket növényegészségügyi szempontból ellenőrizni kell és fertőzöttség esetén annak megszüntetéséig a növényvédelmi hatóság által elrendelt intézkedéseket végre kell hajtani.
A 7) ponthoz: A növényegészségügyi bizonyítvány formailag és tartalmilag nemzetközileg egységes, nyilvántartott, szigorú számadású nemzetközi érvényű okirat. A növényegészségügyi bizonyítványnak a növény- és növényi termékforgalomban való alkalmazását mindenkor az importőr állam jogszabályai határozzák meg.
A 8) ponthoz: A járvány a növényi betegségek térben és időben tünetileg erős mértékben, fertőzőképes módon való megjelenésének, a gradáció pedig az állati kártevők tömeges elszaporodásának, dúlásának jellemzésére szolgáló kifejezés.
A 9) - 12) pontokhoz: A hatósági intézkedéseket határozzák meg, amelyek a növényvédelem céljainak érvényre juttatásához szükségesek.
A 14) ponthoz: A növényvédelem magában foglalja a zárlati károsítókkal, valamint a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókkal kapcsolatos növényegészségügyi ellenőrzési és intézkedési kötelezettségek összességét, továbbá a növényvédelmi járványelhárítással és az ehhez szükséges védekezési módok kutatásának, fejlesztésének, alkalmazásának, oktatásának, felügyeletének, engedélyezésének minden szempontból összehangolt feladatait.
A 15) ponthoz: Az integrált növényvédelem a növényvédelmi eljárások olyan különleges esete, amikor a kémiai anyagok használatának tudatos csökkentése, vagy a fogyasztóra, illetve a természeti környezetre mérsékeltebb terhelést jelentő alternatív módszerek és eszközök alkalmazása útján oldja meg a károsítók elleni hatékony védelmet az adott növénytermesztési színvonallal összhangban.
A 16) ponthoz: A növényvédőszer hatóanyag kémiai vagy biológiai úton fejti ki hatását. A kémiai anyagok lehetnek természetes eredetűek (növényi főzetek, kivonatok, olajok, őrlemények stb.) és lehetnek mesterséges eredetűek, amelyek a természetben előforduló anyagok iparszerű előállításából vagy egyéb szintetikus úton előállított molekulájú, biológiailag aktív termékekből állnak. A biológiai hatóanyagok lehetnek a károsítók tenyésztett ellenségei (vírusok, baktériumok, gombák, fonálférgek, rovarok, atkák stb.), a kártevő fajok szaporodó képességét gátló- vagy zavaróhatású anyagok, vagy a kártevők természetes ellenségeinek védekezési célból történő összecsalogatására, illetőleg vegyszeres védekezés esetén ezek kíméletét szolgáló, riasztásra alkalmas molekulák (biotechnológiai védelem).
A 17) - 21) pontokhoz: A kémiai, biológiai, biotechnológiai növényvédelem lehetséges eszköztárának, illetve ezek okszerű alkalmazását segítő károsítók előrejelzésére szolgáló műszerek, eszközök, valamint biológiai hatékonyságuk javítását szolgáló anyagok fogalmát határozzák meg.
A 24) ponthoz: Termésnövelő anyag minden olyan természetes eredetű vagy mesterségesen előállított készítmény, amely a termesztett növények életfolyamatára, a termés mennyiségére és minőségére közvetlenül, vagy a talaj tápanyagszolgáltató képességének növelésével kedvező hatást gyakorol. Ide tartoznak a műtrágyák, talajjavító anyagok, komposztok, talajkondicionáló készítmények, mikroorganizmusokat tartalmazó trágyák.
A 25) ponthoz: A növények életteréűl szolgáló, különböző természetes eredetű és mesterségesen előállított termesztőközegek feladata, hogy bennük a növények gyökeresedni és fejlődni tudjanak.
A 26) ponthoz: A növénykondicionáló szerek a növények alapvető anyag-cserefolyamataihoz nélkülözhetetlen anyagok, amelyek az életfolyamatokat befolyásolják, de nem tápanyagjellegű anyagok. Ide tartoznak a vitaminok és a növényi hormonok.
A 27) ponthoz: A termésnövelő anyagok tartalmaznak bizonyos mennyiségű toxikus vegyi anyagot, amelyet a növények felvesznek. A határértéknél magasabb mennyiségben lévő anyagokat tartalmazó növényi terméket nem lehet emberi vagy állati táplálkozásra felhasználni.
A 28) - 29) pontokhoz: Engedélyköteles terméknek minősül a növényvédő szer, a segédanyag, a növényvédelmi hatású termék, a növényvédelmi célú eszköz - a műszerek kivételével -, valamint a termésnövelő anyag, a termesztőközeg és a növénykondicionáló szer, továbbá az alkalmazás célja szerint ezekre visszavezethető egyéb termékek, amelyek forgalomba hozatala és felhasználása engedélyhez kötött. Ezek forgalomba hozatalára és felhasználására kiadott hatósági határozat az engedély.
A 30) ponthoz: Engedélyes az, aki engedélyköteles termékre forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkezik.
A 31) ponthoz: A forgalomba hozatali és felhasználási engedély nélkül forgalmazott engedélyköteles termék az engedélyes gyártó nevének, a termék nevének jogosulatlan feltüntetése vagy engedélyre való jogosulatlan hivatkozás, illetve valótlan adatokat tartalmazó címke, csomagolóanyag, eszközutánzás, jogosulatlan kiszerelési, formulázási tevékenységből származó árú jogellenesen forgalmazott terméknek minősül.
A 32) ponthoz: Az órákban vagy napokban megadott időtartam, amelynek lejárta előtt az engedélyköteles termékkel kezelt területen bármilyen munkavégzés csak a felhasználáshoz előírt védőfelszerelésben végezhető, munkaegészségügyi várakozási időnek minősül.
A 33) ponthoz: Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő, az az időtartam, amelynek el kell telnie egy adott engedélyköteles termékkel végzett utolsó kezelés és a növény, növényi termék betakarítása, a raktárfertőtlenítést követő betárolás, illetve a termék kitárolása, az áru felhasználása, forgalomba hozatala, kereskedelmi feladása között.
Második fejezet
NÖVÉNYVÉDELEM
Növényvédelmi tevékenység
(A 4. §-hoz)
A növények egyes károsítói ellen a fertőzést, illetve a kártételt megelőzve, míg mások esetében a kialakult károsító jelenlétet mérséklő vagy megszüntető módon lehet eredményesen védekezni. A helyes védekezési gyakorlat azonban megköveteli, hogy az a kívánt hatás eléréséhez szükséges kedvező időpontban és módon kerüljön végrehajtásra.
A védekezési módok lehetnek agrotechnikaiak, kémiaiak, biológiaiak, biotechnikaiak, amelyek komplexen, egymást kiegészítve vagy önállóan kerülhetnek alkalmazásra. Az alkalmazás időpontjának megválasztásánál arra kell törekedni, hogy a károsító az alkalmazáskor, a választott védekezési móddal szemben a legérzékenyebben reagáljon. A védekezésnek célzottan a károsító ellen kell irányulnia oly módon, hogy az a legkevésbé sértse a természeti sokféleség megőrzésének érdekét, valamint az ember és az állat egészségét. Ez utóbbi követelmény - a kémiai növényvédelem esetében - magában foglalja azt is, hogy engedélyköteles terméket csak annak engedélyokiratában meghatározott módon szabad felhasználni és a kezelt növényt, növényi terméket csak az élelmezés-egészségügyi előírásokat betartva lehet forgalomba hozni és felhasználni.
(Az 5. §-hoz)
A tervezett szabályozás új eleme, hogy megszünteti a földhasználók és a termelő károsítók elleni általános védekezési kötelezettséget. A jövőben védekezni csak akkor kell, ha azt a zárlati vagy a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók jelenléte, a szomszédos földhasználók, termelők növényvédelmi biztonsága, vagy az emberi egészség védelme szükségessé teszi.
Új szabályozási elem az is, hogy azoknak az árutermelőknek, akik az Európai Unió területére bizonyos növényeket, növényi részeket akarnak beszállítani, eleget kell tenniük a növényegészségügyi nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségnek.
(A 6. és 7. §-okhoz)
A növények károsítói megjelenésüket és kártételi veszélyüket tekintve természetes úton terjedve, kereskedelmi tevékenység részeként terjesztve vagy emberi mulasztás révén, környezeti hatásra válhatnak olyan gazdasági, közegészségügyi tényezővé (járvány, gradáció), ami - a nemzetközi egyezmények alapján is - állami beavatkozást tehet szükségessé. Ennek két formája: az állami és a közérdekű védekezés.
Az állami védekezés elrendelésének szükségességét kizárólag a zárlati károsítók megjelenése miatt, illetőleg a megjelenés bejelentési kötelezettségének elmulasztása következtében előállt jelentős nemzetgazdasági érdekek indokolják. A védekezés illetve a bejelentés elmulasztása szankciót von maga után.
A gazdasági érdekek veszélyeztetésére tekintettel az állami és a közérdekű védekezés hatósági határozattal elrendelt végrehajtása ellen a fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.
A közérdekű védekezés olyan állami beavatkozás, amely nem mentesíti a földhasználót és a termelőt a helyette elvégzett növényvédelem költségeinek megtérítése alól. A növényvédelmi mulasztásnak ugyanakkor minden esetben szankcióval is párosulnia kell azon gazdálkodói gyakorlat kialakulása ellen, hogy a termelő vállalkozói kockázatán túlmutató felelősség ne legyen jogkövetkezmények nélkül az államra hárítható.
(A 8. és 9. §-okhoz)
Nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeknek eleget téve biztosítani kell a nemzetközi kereskedelemben mozgó növény, növényi termék és egyéb vizsgálatköteles áruszállítmányoknak az importőr országok növényegészségügyi előírásai szerint elvégzett export, illetve a hazai előírások szerinti import növényegészségügyi ellenőrzését.
Az importőr ország növényegészségügyi előírásainak megfelelő növény- és növényi termékszállítmányok növényegészségügyi alkalmasságát, illetve az ellenőrzés elvégzését az illetékes növényegészségügyi hatóságnak az ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben meghatározott növényegészségügyi bizonyítvány kiállításával kell igazolnia. A növényegészségügyi szempontból ellenőrzésköteles export-, import- és tranzitszállítmányok kizárólag csak növényegészségügyi bizonyítvány kíséretében szállíthatók.
Az EU tagállamai egymás között szállított termékek esetében növényegészségügyi bizonyítvány helyett a növényútlevél alkalmazását vezették be, amelynek rendszeresítése az EU-csatlakozást követően számunkra is kötelező lesz.
A növényútlevelet - a zökkenőmentes átállás biztosítása és az alkalmazási gyakorlat elsajátítása érdekében - a belföldi forgalomban az EU-csatlakozást közvetlenül megelőzően, a kiviteli céllal egyik megyéből másik megyébe gyűjtő- vagy berakóhelyére szállított küldeményeket kísérő belföldi növényegészségügyi bizonyítvány lecserélésére, illetve helyettesítésére a törvényjavaslat bevezeti.
Az EU-csatlakozást követően a növényegészségügyi bizonyítvány alkalmazását a harmadik országok közötti növény- és növényi termék áruforgalom növényegészségügyi alkalmasságának igazolására továbbra is hatályban kell tartani. Ezzel szemben a növényútlevél alkalmazását nem csak az EU tagállamok közötti áruforgalomban, hanem a növényegészségügyi szempontból vizsgálatköteles termékek körében a helyi piacok kivételével, a belföldi szállítások esetében is szükséges lesz előírni.
A kereskedelem útján terjedő károsítók behurcolásának és járványos elterjedésének megelőzése érdekében az import növényegészségügyi ellenőrzések kijelölt határállomásokon valósulnak meg. A szomszédos ország területén működtetett növényegészségügyi határkirendeltségek - a közszolgálati jogviszony vonatkozásában - belföldi munkahelynek minősülnek, ezáltal külföldi napidíj folyósítására, illetve követelésére nem jogosítanak.
(A 10. §-hoz)
A zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítók körét, illetve a behurcolásuk és elterjedésük elleni kötelező intézkedésekről szóló előírásokat - a Tanács 77/93/EGK irányelvvel harmonizáltan - a törvényjavaslat növényegészségügyi végrehajtási rendelete fogja szabályozni.
A zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítók elhárítása és járványszerű elterjedésének megelőzése érdekében biztosítani kell a mezőgazdaságilag művelt és nem művelt természeti területek, termesztő berendezések, szállítóeszközök, tárolóhelyek növényegészségügyi ellenőrzését. Fertőzés azonosítása esetén a fertőzött helyeket, a fertőzési forrás felszámolásának idejéig, elterjedésük megelőzése érdekében zárlat alá kell helyezni, illetve behozatali szállítmányok esetében azokat a feladó országba a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény alapján vissza lehet utasítani.
A nemzetközi áruforgalom behozatali ellenőrzése során olyan károsítók azonosítására is sor kerülhet, amelyek annak ellenére, hogy nincsenek rajta a karanténlistán, hazánkban nem honosak, illetve behurcolásuk járványhelyzetet teremthet, az illetékes növényegészségügyi hatóságnak olyan jogkörre is szüksége van, amelynek alapján korlátozást rendelhet el, illetve a szállítmányt visszautasíthatja. Ezt a jogkört a legtöbb ország nemzeti növényegészségügyi jogszabályai a növényegészségügyi biztonság érdekében biztosítják.
Harmadik fejezet
A növényvédő szerek engedélyezése
(A 11. §-hoz)
A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egyértelműen szabályozni kell, hogy kizárólag azok a növényvédő szerek hozhatók forgalomba és használhatók fel, amelyeket az illetékes hatóság engedélyezett. Ezzel biztosítható ugyanis, hogy minden termék szakmai felülvizsgálaton menjen keresztül, és kiszűrhetők legyenek azok a készítmények, amelyek nem felelnek meg a törvényjavaslatban előírt feltételeknek. A követelményrendszer egyben irányadó a kérelmezőknek arra vonatkozóan is, hogy terméküknek milyen feltételeknek kell megfelelniük. Az elsődleges cél az emberi egészség, a környezet és a természet védelme, ugyanakkor megfelelő hatékonyságú, korszerű termelőeszköz biztosítása.
Az engedélyezés feltételei az EU engedélyezési előírásait követik. A növényvédő szer forgalomba hozatalát és felhasználását az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv, valamint a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján engedélyezi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.
Az EU egyik alapvető előírása, hogy eltekint az indokolatlan vizsgálatok elvégzésétől, elsősorban a kisérleti állatok kímélése érdekében. Az engedélyezés során az adattulajdonos beleegyezésével is lehet adatot felhasználni, illetve az adatvédelmi időn túl a rendelkezésre álló információ egy adott szer engedélyezéséhez felhasználható. Mindezek alapján az általánosan előírt teljes adatbenyújtási kötelezettség alól felmentés adható.
Külföldi termeltető esetenként a termelési technológiához saját növényvédelmi technológiáját is biztosítja. Ilyen esetben célszerű megvizsgálni a Magyarországon esetleg nem engedélyezett szerek használatát, amelyek között természetesen nem lehet betiltott készítmény, mivel hazai felhasználásra a termék nem kerülhet, így fogyasztói kockázat gyakorlatilag nincs.
A szóba jöhető kezelt terület olyan jelentéktelen terjedelmű, hogy a környezeti kockázat mértéke elhanyagolható tényező.
(A 12. §-hoz)
Az egységes eljárás lefolytatásához meg kell adni, hogy kinek kell az engedély iránti kérelmet benyújtani. Nemzetközi gyakorlat annak előírása, hogy külföldi kérelmező esetén hazai képviselő közreműködése szükséges. Ez egyben biztosíték arra is, hogy szükség esetén az érdekeltet a hatóság könnyebben elérheti.
(A 13. §-hoz)
A törvényjavaslatban meghatározott esetekben az engedélyezési eljárás lefolytatása alól felmentést lehet adni. Ilyen elsősorban a kísérletek elvégzése, amelyeknek éppen az az elsődleges célja, hogy a majdani engedélyezési eljáráshoz nyújtson információkat. Veszélyhelyzetben (rendkívüli esetben) indokolt lehet valamilyen készítmény használata, ilyenkor sem idő, sem mód nincs semmilyen eljárás lefolytatására és a növényvédelmi hatóságnak saját felelősségére kell döntenie.
(A 14. §-hoz)
Az engedélyezési eljárás lefolytatásának alapeleme a benyújtandó adatok körének meghatározása, amelyet majd részletesen a növényvédő szerekre vonatkozó végrehajtási rendelet szabályoz.
A törvényjavaslat 18 hónapban szabja meg az engedély iránti kérelem elbírálásának idejét, ami lényegesen kedvezőbb mint a nemzetközi gyakorlat. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban ehhez is jelentős intézményi fejlesztés szükséges valamennyi közreműködő tárcánál. A szakhatósági állásfoglalás kialakításának ideje 12 hónap, ami a nemzetközi gyakorlathoz képest kedvező.
Az engedélyező hatóság a kérelem elbírálásához, vagy az engedély fenntartásához - a törvényjavaslat keretein belül - további információkat is kérhet.
(A 15. §-hoz)
Az engedély érvényességi ideje a közösségi előírásokkal összhangban változik. A törvényjavaslat a régebbi 3 éves korlátozott és 10 éves érvényességi idejű általános engedély helyett egységes növényvédő szer engedélyt tesz lehetővé fokozatok nélkül és az engedély érvényességi idejét 10 évben maximálja.
A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a biztonságos felhasználást nem kockáztató, de valamilyen szemponból mégis fontos adat hiányzik, amelynek pótlása éveket vehet igénybe. Ebben az esetben indokolt az engedély érvényességét rövidebb időre (a törvényjavaslat szerint 3 évre) korlátozni. A hiányok pótlásával további 7 éves időtartamra az engedély meghosszabbítható. A pótlások elmulasztása esetén 3 év után lejár az engedély.
Az engedélyek meghosszabbítását úgy kell benyújtani, hogy a törvényesen előírt határidő alatt történő elbírálás lehetséges legyen. A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a benyújtott kérelmek szakmai, vagy adminisztratív okokból való elbírálásának elhúzódása ne teremtsen átmenetileg sem szabályozatlan állapotot.
A törvényjavaslat az engedély érvényességi időtartama alatt fenntartási díj fizetését írja elő. A fenntartási díj tervezett mértéke: 30.000 Ft/év.
Az engedélyfenntartási díjnak kettős célja van: a hatóság a nyilvántartása alapján rendszeresen vizsgálja felül egy-egy engedély mindenkori helyzetét, és indokolt esetben maga is jelezze az engedélyesnek, hogy milyen tennivalókra van szükség. A hatóság részéről ez tehát egyfajta szolgáltatásnak tekinthető. Az engedély rendszeres felülvizsgálata arra is ösztönzi az engedélyest, hogy a nem forgalmazott készítményei engedélyét feleslegesen ne tartsa fenn, még akkor sem, ha ennek érvényességi ideje nem járt le.
A fentartási díjból befolyt összegből az engedélyezési rendszer folyamatos technikai, adminisztrációs feltételeit kell javítani. (Az EU joggyakorlatában egyébként a 10 és 3 éves időtartamú engedélyeken kívül 3 hónapos időtartamú engedélyek kiadására is van lehetőség.)
(A 16. § -hoz)
Az engedély visszavonásának részletes feltételeit a közösségi irányelvek vonatkozó részeinek átvételével a végrehajtási rendelet szabályozza. Ennél szigorúbb előírások egészségügyi, termelési, vagy környezet- és természetvédelmi okból nem indokoltak. A törvényjavaslat a visszavonás néhány teljesen egyértelmű esetére, illetve annak széleskörű általános összefüggéseire tér ki.
(A 17. §-hoz)
A növényvédőszerek visszaadása a magyar jogban új intézmény. Ha egy növényvédő szer engedély visszavonására azonnali hatállyal úgy kerül sor, hogy a felhasználást is megtiltják, akkor az esetleg jelentős raktári készletek ártalmatlanításáról gondoskodni kell. Ez a mindenkori tulajdonos kötelessége lenne, indokolt azonban, hogy ez a gyártóra (az engedély tulajdonosára) kerüljön áthárításra. A tehervállalás alól mentesül az állam abban az esetben, ha a termék tulajdonosa nem fellelhető.
(A 18. §-hoz)
A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a továbbiakban is fenn kell tartani azt a követelményt, hogy a kiadott engedélyekről folyamatos tájékoztatás jelenjen meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában.
(A 19. §-hoz)
A növényvédő szerekkel végzendő kísérletek szabályozása a növényvédelmi jogszabály fontos része. A felhasználás mértéke alapján országos méretű veszélyt nem hordoz magában, mégis meg kell akadályozni, hogy veszélyesnek ítélt, esetleg korábban valamely országban veszélyessége miatt visszavont készítmények még kísérleti célra se kerüljenek be az országba.
Az előírások megteremtik a kísérletek elvégzésére alkalmas vizsgáló helyek akkreditálásának törvényjavaslati hátterét is.
(A 20.-21. §-okhoz)
A helyi növényegészségügyi helyzethez igazodva a növényvédelmi hatóság már engedélyezett növényvédő szereket az engedélyben nem szereplő növényi kultúrákban, adott károsítók leküzdésére engedélyezhet. Különösen fontos lehet ez az u.n. “kiskultúrákban” (pl. fűszer, gyógynövények), amelyekben a növényvédő szerek engedélyezése a gyártóknak általában nem kifizetődő. A készítmény már engedélyezett, és megtörtént az egészségügyi és környezetvédelmi vizsgálata, használata nem növeli számottevően a felhasználásból eredő kockázatot, különös tekintettel arra, hogy a termék felhasználására elfogadott szermaradék határérték alapján kerülhet sor. A törvényjavaslat meghatározza az eseti engedély feltételeit.
Eseti engedély iránti kérelmet az engedélyesen kívül más érdekeltek is benyújthatnak. Ebben az esetben a termékfelhasználás a kérelmező felelősségére történhet. Erre a határozatban ki kell térni.
(A 22. §-hoz)
Az adatvédelemre és a titoktartásra vonatkozó előírások a növényvédelmi jogszabály fontos részei. Az OECD szakfórumának külön dokumentuma foglalkozik ezzel a kérdéssel, az EU is külön rendelkezik az adatvédelemről.
Nem vitás, hogy a viszonylag nagy ráfordításokkal elvégzett vizsgálatok adatait bizalmasan kell a hatóságnak kezelnie és csak megadott feltételekkel használhatja fel még azonos termék engedélyezéséhez is. Ugyanakkor érvényt kell szerezni annak is, hogy vizsgálatok feleslegesen ne kerüljenek megismétlésre, különös tekintettel a kisérleti állatok védelmére.
A törvényjavaslat előírja, hogy a növényvédő szerek engedélyezéséhez benyújtott adatok a jogosult tulajdonát képezik, és adott időre teljes védelem illeti meg azokat. A közösségi előírások alapján az adatvédelem 10 évre szól.
A törvényjavaslat értelmében az adatok bizonyos köre nem tekinhető titkosnak, azokat az emberi egészségnek, illetve a környezet és a természet védelmének, vagyis a szer biztonságos használatának érdekében nyilvánosságra kell hozni, illetve hozzáférhetővé kell tenni.
(A 23. §-hoz)
Az osztályozás, a csomagolás és a jelölés szabályait a törvényjavaslat a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, a Tanács 91/414/EGK irányelvében foglaltakkal összhangban állapítja meg. Valamennyi kémiai anyag, beleértve a növényvédő szereket is, egységesen, azonos elvek alapján kerül szabályozásra. Ugyanakkor figyelembe kell venni az anyag tulajdonságaiból, de még inkább a felhasználásból, a felhasználói körből eredő specialitásokat is, amely különösen fontos szempont az agrokemikáliáknál. A törvényjavaslat ennek alapján hivatkozik más figyelembe veendő külön jogszabályokra, illetve megteremti annak lehetőségét, hogy a speciális szabályok a végrehajtási rendeletben kerüljenek részletes kifejtésre. Ez tartalmazza majd az anyagok veszélyességére és biztonságos felhasználására vonatkozó jelölések módozatait is.
(A 24. §-hoz)
A növényvédő szer felhasználásból eredő kockázat egyik (talán legfontosabb) előidézője a felhasznált növényvédő szerek fajtája és mennyisége, ezért adatjelentési kötelezettség áll fenn számos nemzetközi szervezettel szemben. Az EU legtöbb tagállamában ilyen információk rendelkezésre állnak. Az EUROSTAT/OECD irányelve alapján várható az adatgyűjtés és feldolgozás egységesítése.
Magyarországon az elmúlt évtizedekre a nagykereskedőktől gyűjtött forgalmazási adatok állnak rendelkezésre. Az adatszolgáltatók körének gyakori változása, nagy száma a munkát nehézkessé és bizonytalanná teszi. Ezért lényegesen pontosabb és egyszerűbb, hogy ha ez az információ a jóval kisebb számú gyártótól, importőrtől kerül beszerzésre. Ennek alapján, igény és megállapodás szerint többféle adatfeldolgozás végezhető.
Az egyes kultúrákban való növényvédő szer felhasználásra külön statisztikai módszerrel történő felmérésekre lesz szükség.
Egységes, nemzetközi igényeknek is megfelelő növényvédelmi statisztika kidolgozása az érdekeltek bevonásával folyamatban van. A rendelkezés - hasonlóan más országokhoz - ennek törvényi hátterét teremti meg. Az üzleti titkoknak minősülő adatok nyilvánosságra hozataláról a gyártóval kötött megállapodás alapján kell dönteni.
(A 25. §-hoz)
Az emberi és az állati egészség, a környezet és a természet védelme érdekében szükséges előírni, hogy a növényvédő szereket az engedély tartalmával, és a külön jogszabályban foglaltakkal összhangban lehet reklámozni.
Negyedik fejezet
A növényvédő szerek felhasználása
(A 26. §-hoz)
Ebben a rendelkezésben a növényvédő szer felhasználás általános irányelvei kerültek megfogalmazásra, amelyektől eltérni csak rendkívüli esetben (pl. károsítók veszélyes mértékű pusztítása, vagy ennek lehetősége), és akkor is csak a közérdek, a környezet- és a természetvédelmi érdekek figyelembevételével lehet.
( A 27. - 31. §-okhoz)
A növényvédő szer forgalmi kategóriákra vonatkozó szabályozás az egyes közösségi tagállamokban eltérő. Számos országban a hazaihoz hasonló kategorizálás létezik.
A forgalmi kategóriába sorolás szempontjai a végrehajtási rendelet külön fejezetében fognak megjelenni. Az egységes besorolás alapja egy olyan pontrendszer alkalmazása, amely az egyes készítmények emberre, környezetre, nem célzott élő szervezetekre kifejtett hatását és az alkalmazandó növényvédelmi technológia szakmai követelményeit veszi figyelembe.
A növényvédő szerek veszélyességük, a technológiai követelmények alapján három forgalmi kategóriába kerülnek besorolásra. Az I. forgalmi kategóriába tartozó készítményeket csak felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező szakemberek vásárolhatják meg és használhatják fel. A II. forgalmi kategóriájú szereknél középfokú növényvédelmi képesítés, vagy előírt tanfolyam elvégzése az előírás. A III. forgalmi kategóriájú készítmények vásárlásához és felhasználásához (a szolgáltatást és nagykereskedelmi tevékenységet kivéve) nincs képesítési előírás.
Az elsődleges cél az, hogy a növényvédő szereket azok kezeljék illetve használják, akik tulajdonságait, hatásait ismerik. Képesítéshez - a toxikológiai szempontból legveszélyesebb technológiát tekintve - a legkomplexebb készítmények használata kötött. A kategóriába sorolás része a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium azon törekvésének, hogy a növényvédelmi ismeretek az érintett körben a legnagyobb mértékben elterjedjenek.
Egyes helyeken indokolt a növényvédő szerek felhasználásának az általános előírásokhoz képest szigorúbb szabályozása. Ilyenek pl. a lakott területek, ahol I. kategóriájú - tehát általában a legnagyobb kockázattal járó - készítmények alkalmazását célszerű megtiltani, mivel nem mindig biztosítható a területileg behatárolt alkalmazás, és nem zárható ki pl. a szomszédok vagy az adott településen lakók veszélyeztetése.
Hasonló problémákat vet fel a nagyobb kiterjedésű termesztő területen, tanyák, vagy állattartó telepek környékén való növényvédő szer felhasználás. A technológiából adódó területi veszélyeztetés elhárítására jogi eszközöket is igénybe kell venni. Ezt a részletes szabályozást a törvényjavaslat végrehajtási rendelete tartalmazza majd.
Amennyiben egy készítmény illegálisan került forgalomba, hiányzik mindaz az információ, amely az engedélyezéshez egyébként szükséges. Ezért nincs garancia a biztonságos felhasználásra és az illegális terméket csak hulladékként lehet kezelni. Hasonló a helyzet azoknál az anyagoknál is, amelyeknél olyan minőségi változás következett be (pl. tárolás során), amely az előírásszerű felhasználást nem teszi lehetővé. A forgalomba kerülő termék minőségének folyamatos ellenőrzése az ilyen vizsgálatokra felkészült Szolgálat feladata.
A növényvédelmi jogszabályok gyakorlati érvényesülését, azok betartását (pl. a forgalomba kerülő termékek növényvédő szer általi szennyezettségét is) a termelők növényvédelmi nyilvántartása alapján lehet ellenőrizni. Ezért a naprakész, ellenőrizhető nyilvántartás vezetése a termelőt terhelő kötelezettség, egyidejűleg természetesen a hatósági ellenőrzés lehetőségét is biztosítani kell.
Amennyiben (pl. elemi kár vagy rendkívüli helyzet miatt) az élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejárta előtt kell a terményt betakarítani, a fogyasztók biztonságának érdekében a forgalmazást vizsgálatokhoz, valamint ennek alapján hozott hatósági döntéshez kell kötni.
(A 32. §-hoz)
A nagykereskedelmi forgalmazás engedélyezése a korábbi rendelkezések alapján a Gazdasági Minisztérium hatásköre volt, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakhatóságként történt bevonásával.
A törvényjavaslat a növényvédő szer nagykereskedelmi forgalmazását a forgalmi kategóriához előírt növényvédelmi szakképesítéshez, valamint a Központi Szolgálat szakhatósági állásfoglalásához, az illetékes területi Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásbavételéhez köti.
A növényvédő szer kiskereskedelmi forgalmazását a Szolgálat hozzájárulása alapján az illetékes területi Kereskedelmi és Iparkamara engedélyezi.
A forgalmazói tevékenység nyilvántartási kötelezettséggel jár együtt. A forgalmi kategóriák szerinti vásárlások, vagy pl. az illegális kereskedelem ennek alapján is ellenőrizhetők.
(A 33. §-hoz)
A növényvédő szerek nemcsak a felhasználás, hanem a raktározás, szállítás során is komoly veszélyforrásokat jelenthetnek. Ezért ezen tevékenységek folytatásának feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a kockázat a lehető legkisebb legyen. Ezzel kapcsolatban - más jogszabállyal nem rendezett esetekre - a törvényjavaslat végrehajtási rendelete fog részletes előírásokat tartalmazni.
Ötödik fejezet
Növényvédelmi gépek és szóróberendezések
(A 34. - 36. §-okhoz)
A vegyszeres növényvédelem helyes mezőgazdasági gyakorlatának követelménye, hogy a növényvédő szer mindenkor a felhasználási engedélyben meghatározott mennyiségben és egyenletesen kerüljön a védendő felületre kijuttatásra.
Amennyiben a kijuttatás egyenletessége a műszakilag megengedhető eltérést meghaladja, úgy az új gép, berendezés nem hozható kereskedelmi forgalomba, illetve a már használatban lévő ilyen eszközzel nem lehet munkát végezni. A cseppképzés, a kijuttatás hibáit és az elsodródás veszélyét többek között jelentős mértékben befolyásolja a szóróberendezés műszaki megoldása, állapota és a beállítás. Ezért a gépek típusvizsgálata és hatósági felügyelet mellett a hivatalos időszaki ellenőrzések bevezetése szükséges ahhoz, hogy a vegyszeres növényvédelem környezeti terhelése ne haladja meg az elfogadható mértéket.
Hatodik fejezet
A termésnövelő anyagok, termesztő közegek, növénykondicionáló
szerek engedélyezése
(A 37. §-hoz)
A növények életfolyamataihoz elengedhetetlenül szükséges a víz és a tápanyag. A növények tápanyagszükségleteiket közvetlenül a talajból vagy egyéb termesztőközegből veszik fel. A talajok rendelkeznek természetes tápanyag-szolgáltató képességgel, azaz biztosítani tudják a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen makro-, mezo-, és mikroelemeket. A tápanyagok folyamatos kivonása a talajból egy idő után azok tápanyagszolgáltató képességének és ezzel együtt termőképességének olyan mérvű csökkenését eredményezi, ami már nem teszi alkalmassá a talajt az előbb említett funkciójának ellátására, rajta gazdaságosan növényeket nem lehet termelni.
A termésnövelő anyagok csoportjába azok a természetes eredetű vagy mesterségesen létrehozott anyagok, valamint ezek kereskedelmi céllal összeállított kombinációi tartoznak, amelyek fizikai vagy kémiai összetételüknél fogva biztosítani tudják a növények által a talajból kivont tápanyagok pótlását vagy a talajhibák megszüntetésével a növények számára jobb életteret biztosítanak.
Legismertebb fajtái e csoportnak a műtrágyák. A műtrágyák iparilag előállított vagy bányászott olyan készítmények, amelyekben a növények számára elengedhetetlenül szükséges három makrotápelem: a nitrogén, foszfor, kálium ásványi formában van jelen és a növények számára közvetlenül biztosítják a tápelemek felvételét. A műtrágyák a makrotápelemek mellett tartalmazhatnak mezo- és mikroelemeket is. Ezek halmazállapotuk alapján lehetnek szilárdak és folyékonyak.
Magyarország talajának jelentős része rendelkezik talajhibával. Ezek a hibák egyrészről talajgenetikai eredetűek, másrészt pedig emberi tevékenység következményei, vagyis a mezőgazdasági termelésből az ipari és egyéb légszennyeződésből adódóan a talajokban olyan degradációs folyamatok zajlottak le, amelyek igen nagymértékben lerontották azok termőképességét. Ezen hibák nagy része különböző beavatkozásokkal mérsékelhető vagy teljesen megszüntethető. A beavatkozások egyik fajtája a kémiai talajjavítás, ahol bányászott vagy iparilag előállított talajjavító anyagokat használnak fel. A talajjavító anyagok szintén a termésnövelő anyagok csoportjába tartoznak azzal a különbséggel, hogy amíg a műtrágyák, szerves trágyák közvetlenül szolgálnak tápanyagul a növények számára, addig a talajjavító anyagok közvetve a talaj hibájának megszüntetésével növelik a talaj tápanyagszolgáltató képességét.
A termésnövelő anyagokhoz tartoznak a talajkondicionáló készitmények is. Ezek leginkább bányászott anyagok, amelyek tápanyagtartalma kicsi, felhasználásukkal a talajok fizikai tulajdonságainak javítását érik el és ezáltal növelik a talaj tápanyagszolgáltató képességét.
A termésnövelő anyagként felhasznált komposzt különböző szerves eredetű növényi vagy állati kiinduló anyagból, meghatározott technológiával előállított szervesanyag, amely a növények számára tápanyagforrásul szolgál.
A mikroorganizmusokat tartalmazó trágyák (gomba, baktérium, alga) a talajba kerülve, ott elszaporodva a talaj mikroflórájának mennyiségét növelik és ezáltal a talaj életaktivítása fokozódik, amelynek eredménye szintén a talaj termékenységének fokozódásában nyilvánul meg.
A termésnövelő anyagok a növények életteréül szolgáló talajok tulajdonságaira hatnak és ezáltal befolyásolják a növények fejlődését. Ezzel szemben a termesztőközegek olyan természetes eredetű vagy emberi beavatkozással létrehozott közegek szilárd vagy folyékony halmazállapotban, melyek feladata maga az élettér biztosítása a bennük fejlődő növények számára. Mind a termésnövelő anyagok, mind pedig a termesztőközegek közvetlenül vagy közvetve tápanyag biztosítását hivatottak ellátni a növények életében.
A növénykondicionáló szerek csoportjába olyan készítmények tartoznak, amelyeknek megléte nélkülözhetetlen a növényekben az alapvető anyagcserefolyamatok működéséhez, de ellentétben a termésnövelő anyagokkal és a termesztőközegekkel, ezek nem tápanyagjellegű anyagok.
Az előbbiekben említett anyagok közös jellemzője, hogy valamennyi kereskedelmi termék, tehát az előállító abból a célból hozza forgalomba, hogy alkalmazásukkal a felhasználó gazdaságilag realizálható eredményt érjen el. Tehát valamennyi készítménynek kimutatható kedvező hatással kell rendelkeznie. Ez a pozitív hatás lehet egyrészt a termőföld kémiai vagy fizikai paramétereiben bekövetkező változás, de lehet az előállított növényi termék mennyiségében vagy valamely minőségi tulajdonságában történő javulás. Ezek bizonyítása a készítmény előállítójának a feladata. Ezt szolgálják azok a kísérletek, amelyeket a forgalomba hozatal előtt kell a termék előállítójának elvégeznie és az eredményeket az engedélyezési eljárás során bemutatnia.
A törvényjavaslat hatodik fejezetében felsorolt valamennyi anyagra jellemző, hogy a bennük lévő, a növények számára szükséges hatóanyagok mellett valamilyen mennyiségben káros, szennyező, toxikus vegyi anyagokat is tartalmaznak. Magyarországon a legfontosabb mérgező anyagokra kidolgozott határértékek alapján kell az engedélyezési eljárásban meghatározni, hogy ezek a toxikus, vegyi anyagok csak olyan mennyiségben legyenek a termékekben, hogy azok sem a termesztendő növényt, sem a termesztésnél használt termőtalajt, sem egyéb környezeti elemet - beleértve a felszíni és felszín alatti vizeket is - ne veszélyeztessék. A legfontosabb szempont viszont az, hogy ezen készítmények szakszerű alkalmazásuk esetén ne legyenek az emberi vagy állati egészségre károsak.
Azok a termésnövelő anyagok, termesztőközegek, növénykondicionáló szerek, amelyek a fent említett valamennyi feltételnek megfelelnek, Magyarországon forgalomba hozhatók.
A termésnövelő anyagok, termesztőközegek és növénykondicionáló szerek forgalomba hozatalát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az Egészségügyi Minisztérium által kijelölt szerv és a Környezetvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása alapján engedélyezi.
(A 38.§-hoz)
Az engedélyes köteles a kérelemben - a termék nevének feltüntetése mellett - megadni annak hatóanyagát, több hatóanyag vagy termékösszetevő esetén azok mennyiségi összetételét. Ezeknek az értékeknek meg kell egyezniük a készítmény kémiai vizsgálati eredményével, amelyet az arra kijelölt laboratóriumban állapítottak meg az engedélyezési eljárás megkezdése előtt. A laboratóriumnak az engedélyező hatóság által jóváhagyott egységes felszereltségen alapuló, egységes vizsgálati módszereket alkalmazó követelményeket kell kielégítenie. A készítmények forgalmazásakor történő minőségellenőrző vizsgálatokat is ilyen laboratóriumokban kell elvégezni, a vizsgálatok eredményeinek összehasonlíthatósága érdekében.
A szóban forgó termékeket nem csak agrár- vagy kertész szakemberek használják, ezért a kérelemhez csatolni kell a magyar nyelvű használati útmutatót, amelyben a vizsgálatokra vagy kísérletekre alapozott felhasználandó mennyiséget (területegységre meghatározva), a felhasználás időpontját, a felhasználásból kizárt növények vagy területek körét meg kell adni. Mellékelni kell továbbá a termék csomagolóburkolatán feltüntetendő szöveg tervezetét magyar nyelven.
Amennyiben egy külföldi termék már rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel és azt az engedélyesen kívül más is kívánja forgalmazni, nem szükséges újból lefolytatni az engedélyezési eljárást. Elegendő, ha az új importőr bejelenti behozatali szándékát.
Ha az engedélyezési eljárás során kiderül, hogy olyan termék esetében, amely eddig még nem engedélyezett vegyületet vagy komponenst tartalmaz és veszélyeztetheti a felhasználót vagy a felhasználási környezet valamely elemét, az engedélyezési eljárás során pótlólagos dokumentációkat, vizsgálati módszereket, és az esetleges további vizsgálatok elvégzéséhez mintákat kell az engedélyező hatóság számára biztosítani.
Ha a benyújtott dokumentációk és az elvégzett vizsgálatok bebizonyítják, hogy a termék nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek az engedélyezéséhez szükségesek, tehát nem tudja azt a kívánt hatást biztosítani amit az engedélyt kérő állít a készítményről a felhasználók védelmében, vagy pedig olyan káros anyagokat tartalmaz, amely veszélyezteti a környezetet, úgy a kérelmet a hatóság elutasítja.
(A 39. §-hoz)
Az engedélyesnek módjában áll, hogy a termék összetételében változtatást hajtson végre, amely a termék használati értékét nem ronthatja, de ezt az engedélyben való átvezetés céljából köteles bejelenteni.
(A 40. §-hoz)
Az engedélyt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 10 évre adja meg. Ennek alapján a készítményt az engedélyokiratban megállapított feltételek teljesítése mellett forgalmazni lehet. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium meghatározott esetekben az engedélyt visszavonhatja. Az engedélyes kérelmére - indokainak felülvizsgálata nélkül - visszavonásra kerül az engedély.
Az engedély érvényességének ideje alatt a készítményről kiderülhet, hogy annak összetételében olyan változás történt, amely miatt már a termék nem tesz eleget azoknak a feltételeknek, amelyeknek az engedélyezési eljárás során eleget tett vagy a felhasználás során szakmailag bizonyítottan veszélyezteti a felhasználó egészségét vagy a környezetet, a készítmény engedélyét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium visszavonja. A törvényjavaslat lehetővé teszi az engedély szüneteltetését is.
(A 41. §-hoz)
A termésnövelő anyagok, termesztőközegek, növénykondicionáló szerek előállítása abban különbözik a növényvédő szerek gyártásától, hogy amíg a növényvédő szereket szigorú gyártási feltételek mellett, folyamatos analitikai ellenőrzés alatt állítják elő, ami biztosítja a készítmény állandóságát, addig a termésnövelő anyagok, termesztőközegek, növénykondicionáló szerek - a műtrágyák kivételével - nem ipari formában, gyakran manufakturális módszerekkel készülnek. Igen sok olyan készítmény van forgalomban, amely bányászott alapanyagokat tartalmaz, az összetevők kémiai paraméterei geológiai adottságoktól függően változhatnak. Az ilyen termékek esetében igen nehéz a termékállandóságot biztosítani.
A felhasználók érdeke, valamint a környezet és a természet védelme megköveteli, hogy csak olyan termékek legyenek forgalomban, amelyek stabilan tudják azokat a feltételeket biztosítani, amelyeket a termék engedélyében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előírt. Ez teszi szükségessé a folyamatatos ellenőrzést. Ezeken az ellenőrzéseken azokat a paramétereket kell
alapul venni és olyan laboratóriumi módszerrel kell vizsgálni, mint az engedélyezés során.
Ha egy termékről több ellenőrző vizsgálat is olyan eltérést mutat ki az eredeti vizsgálati eredményekhez képest, amely már nem teszi alkalmassá azt az eredeti hatás kifejtésére vagy káros anyagtartalma miatt veszélyessé válik a felhasználása, a termék engedélye visszavonásra kerül. Az engedélyes a visszavont engedélyű terméket a felhasználótól, vagy a kereskedelemben még meglévő készleteket köteles visszavásárolni és gondoskodni a termék további sorsáról .
(A 42. §-hoz)
A törvényjavaslat hatodik fejezetében felsorolt anyagok forgalmazásának feltétele, hogy azok megfeleljenek a 37. §-ban leírt feltételeknek. Ennek bizonyításához az engedélyzési eljárás előtt elvégzett kísérletek szükségesek. A kísérletekben a még nem engedélyezett terméket meghatározott méretű területen használják fel és az egy vagy több éves eredmények alapján készítik el az engedély iránti kérelmet. Ezen kísérletek elvégzéséhez szükséges a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által megadott engedély.
Kísérleti engedélyt csak olyan termék kaphat, amelynek ismert a kémiai összetétele, illetve az öszetételből következtetni lehet, hogy a készítménnyel végzett kísérlet során nem kerül veszélybe a kísérletet végző személy, vagy a kísérletre kijelölt terület környezetének valamely eleme.
Hetedik fejezet
A környezet és a természet védelme
(A 43. - 45. §-okhoz)
A növényvédelem számára hasznos szervezetek (antagonisták, hipovirulensek, parazitoidok stb.) megkímélése, a gazdasági növények beporzásában meghatározó szerepű rovarok védelme, a vizi ökoszisztémák peszticid terhelésének megelőzése érdekében a forgalomba hozatalra és felhasználásra engedélyezett szerek alkalmazásának helyes mezőgazdasági gyakorlatán és az ehhez szükséges gépek kijuttatástechnikai alkalmasságán túl megfelelő biztonsági szabályok is szükségesek. Ennek része az integrált növényvédelem alkalmazása, a háziméhek védelmét biztosító intézkedési kötelezettségek, a vizek védelmét szolgáló biztonsági sávok vegyszerezésének tilalma, valamint a növényvédő szerek kereskedelmi mennyiségére vonatkozó tárolási tilalom.
Nyolcadik fejezet
Az ember egészségének védelme
(A 46. §-hoz)
A vegyszeres növényvédelmi munkavégzés, valamint a termésnövelő anyagok felhasználása során az emberi egészség megóvása érdekében valamennyi biztonsági szabályt maradéktalanul be kell tartani. Ezen szabályok betartása, illetve betartatása kivétel nélkül vonatkozik az őstermelőre, a szolgáltatóra vagy a munkáltató által foglalkoztatott felhasználóra is.
Kilencedik fejezet
Kártalanítás
(A 47. §-hoz)
A zárlati károsítók okozta fertőzés rendszerint a növény, növényi termék használati értékének rövid időn belüli teljes elvesztéséhez, pusztulásához vezet, eközben azonban a fertőzés továbbterjedésének a veszélye is fennáll a környezetben előforduló egyéb, a gazdasági növények fogékonysága miatt. Így olykor a fertőzés biztonságos felszámolása nem csak a közvetlen fertőzési góc megsemmisítését, hanem a vele érintkező, illetve a környezetében előforduló gazdasági értékek elvesztését is jelenti. Ennek a valószínűsége különösen akkor áll fenn, amikor a zárlati károsító ellen nincs hathatósan bevethető más eljárás.
A törvényjavaslat ilyen esetekben kíván az árutermelők részére részleges kártalanítást biztosítani. A részlegesség elvének célja az, hogy az árutermelő rendszeresen figyelemmel kísérje gazdasági növényeinek állapotát, a zárlati fertőzés gyanúját mihamarabb bejelentse és ezzel a legnagyobb mértékű kármegelőzést lehessen elérni.
Tizedik fejezet
A növényvédelmi igazgatás szervezete
(A 48. - 56. §-okhoz)
A növényvédelmi szakigazgatás szervezete háromszintű intézményrendszer.
Az első szint: a Szolgálat, amely a megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálatok (összesen 19 intézmény, valamint az általuk működtetett növényegészségügyi határkirendeltségek) együttese. A második szint: a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat. A harmadik szint: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Ezek feladat- és hatásköreit, valamint a hatósági fórumrendszerét a törvényjavaslat tételesen meghatározza.
(Az 57. §-hoz)
A növényvédelmi igazgatás fontos területét jelentik a települési önkormányzatok jegyzője által gyakorolt feladat- és hatáskörök.
A jegyző abban a sajátos helyzetben van, hogy az önkormányzati tulajdonú, illetve használatú területeken növényvédelmi kötelezettségei vannak úgy, mint bármely más földhasználónak és termelőnek, ugyanakkor illetékességi területén közigazgatási szervként köteles eljárni azokkal szemben, akik nem tartják be a törvényjavaslat rendelkezéseit.
A jegyzőnek a zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítókkal kapcsolatban semmilyen hatásköre nincs, ilyen károsító okozta veszélyhelyzetben a Szolgálat határozatát köteles végrehajtani. Ez azonban nem csak saját magára nézve kötelező érvényű, hanem illetékességi területén köteles együttműködni a Szolgálattal a veszélyhelyzet elhárításában.
A jegyző feladatai közé tartozik a méhészek és a növénytermelők gazdasági érdekeinek kölcsönös védelme. A háziméhek által látogatott virágzó gazdasági növények károsítói elleni vegyszeres védekezéshez indokolt esetben azonban a termelő háziméhekre veszélyes szert is felhasználhat, ha a veszélyhelyzetet más módon nem tudná elhárítani. Ilyenkor a termelő köteles a területileg illetékes jegyzőnek bejelentést tenni a tervezett méhveszélyes növényvédelmi munkájáról.
A méhészek, vándorméhészek letelepedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettséget külön jogszabály a jegyző feladatkörébe utalja, így naprakész információi alapján a helyben szokásos módon haladéktalanul köteles értesíteni a méhészetek tulajdonosait, illetve kezelőit a kaptárak biztonságba helyezéséről.
Amennyiben a méhész bármely okból nem tenne eleget gazdasági érdeke védelmének, úgy a jegyző felhatalmazza a növénytermelőt, hogy a kaptárakat a méhész anyagi felelőssége és kockázata terhére a veszélyességi körzeten kívüli területre szállítsa. Ezzel - a növénytermelő gazdasági érdekének egyenrangúságát érvényesítve - biztosítja a vegyszeres védekezés végrehajthatóságát.
A jegyző nem kizárólag a különböző gyomnövények (kiemelten az allergének), növényi betegségek és kártevők elleni növényvédelmi intézkedéseivel
köteles a közegészségügyi követelményeknek eleget tenni, hanem a piacon a fogyasztói biztonság megteremtésével is. Ennek érdekében az őstermelőknél, illetve a nagybani piacok beszállítóinál köteles az élelmiszernövények esetében ellenőriztetni az érvényes permetezési napló, a szaporítási célból forgalmazott növények esetében pedig a szükséges növényegészségügyi igazolás meglétét. Ezek hiányában az árusítást betiltja.
Tizenegyedik fejezet
Díjfizetési kötelezettség
(Az 59. §-hoz)
A központi költségvetés a növényvédelmi szakigazgatás intézményrendszerének működtetéséhez korlátozott mértékben járul hozzá, ezért a pénzügyi forráshiányt hatósági díjakból kell pótolni.
A hivatalból indított hatósági ellenőrzések egy része költséges laboratóriumi vizsgálatokat igényel, ezért amennyiben a vizsgálat szabálytalanságot állapít meg, úgy az ezzel járó költségek áthárításra kerülnek.
Növényvédelmi bírság
(A 60. - 62. §-okhoz)
A növényvédelmi bírság bevezetését az indokolja, hogy nincs más megfelelő visszatartó erejű, az elkövetett cselekmény társadalmi és gazdasági veszélyességének súlyát szakmailag mérlegelő és érvényesítő szankcionálási rendszer.
A növényvédelmi bírság meghatározott jogellenes cselekmény, vagy mulasztás esetén kiszabható pénzbüntetés. A szabálytalanul forgalomba hozott engedélyköteles termékek - térítés nélkül - elkobozhatók. Az elkobzás a termék megsemmisítését vonja maga után.
Tizenkettedik fejezet
Az Európai Unió jogszabályaihoz való közelítés
(A 63. §-hoz)
A törvényjavaslat a következő közösségi irányelvekkel tartalmaz összeegyeztethető szabályozást:
A Tanács 77/93/EGK irányelve a növényekre és a növényi termékekre káros organizmusok Közösségbe való bevitele és a Közösségen belüli elterjedése elleni védelmi intézkedésekről.
Ez az irányelv a növényegészségügyi szabályozás alapja, meghatározza az Európai Unió növényegészségügyi rendszerét. Az irányelv rendelkezik a növényegészségügyi hatóság tevékenységéről és hatásköréről, szabályozza az Európai Unió tagállamai között a növények, növényi termékek szállítása során használt növényútlevelet. Ez az irányelv tartalmazza a termelők nyilvántartási kötelezettségének általános előírásait, a védett zónarendszer működésének szabályait. Az irányelv mellékleteiben vannak az ellenőrzésköteles károsítók, növények, növényi termékek listái.
A Tanács 91/414/EGK irányelve a növényvédőszerek forgalombahozataláról.
Ez az irányelv szabályozza a növényvédőszerek forgalomba hozatalának feltételeit, a hatóanyagok engedélyezésének rendjét, a kapcsolódó dokumentációs kötelezettségeket, a növényvédő szerek csomagolásának, jelölésének, valamint ellenőrzésének szabályait. Az irányelv mellékletei tartalmazzák a hatóanyagok engedélyezésével kapcsolatos rendelkezéseket.
A Bizottság 92/90/EGK irányelve olyan kötelezettségek létesítéséről, amelyek a növények, növényi termékek és más termékek termelőinek és importőreinek meg kell felelniük, valamint a nyilvántartásba vételük megállapításáról.
Az irányelv a növényegészségügyi hatóságok nyilvántartási kötelezettségét határozza meg.
A törvényjavaslat nem veszi át a felsorolt közösségi irányelvek teljes tartalmát, csupán beépíti a hazai jogrendbe azokat az előírásokat, amelyek a törvényi szabályozás keretei közé tartoznak. A felsorolt irányelvek rendelkezései, mellékletei, valamint a 2001. december 31-éig terjedő időszakra vonatkozó jogharmonizációs programról és a program végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló, a 2280/1999. (XI.5.) Korm. határozattal módosított 2212/1998. (IX.30.) Korm. határozatban felsorolt közösségi irányelvek a végrehajtási rendeletekbe kerülnek.
Hatálybalépés
(A 64. §-hoz)
A törvényjavaslat hatálybalépése több lépcsőben valósul meg. A törvényjavaslat hatálybalépését követően későbbi időponttól (2001. január 1. napjától) kell alkalmazni a törvényjavaslat 7. §-a szerinti közérdekű védekezésre vonatkozó rendelkezéseket a finanszírozhatóság érdekében.
A növényvédelmi gépekre és berendezésekre vonatkozó rendelkezéseket az ehhez szükséges műszaki vizsgálat szolgáltató bázisainak kiépítését követően 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.
Felhatalmazás
(A 65. §-hoz)
A törvényjavaslat végrehajtására több miniszteri rendelet készül, ennek megfelelően
1. a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete szabályozza:
a) a növényegészségügyi előírásokat, amelyek a közösségi irányelvek átvételével a növények, a növényi termékek export, import és tranzit-forgalmának részletes vizsgálati szabályait, valamint a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók behurcolásának, szétterjedésének, meghonosodásának megakadályozására, az állami védekezésre, a növényegészségügyi tevékenységgel összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre, továbbá a növényegészségügyi bizonyítványra és a növényútlevélre vonatkozó rendelkezéseket, valamint
b) a növényvédelmi előírásokat, amelyek a járványelhárítás, a termelők növényvédelmi tevékenységének, a növényvédő szerek forgalmazása és felhasználása személyi, tárgyi és reklámozási feltételeinek, nyilvántartásának, a növényvédő szerek földi vagy légi kijuttatásának, a növényvédelmi képesítésnek, a növényvédelmi vizsgálatoknak, intézkedéseknek és az ellenőrzéseknek, továbbá a közérdekű védekezésnek a részletes szabályait tartalmazza;
2. a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza:
a) a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezésére, a növényvédő szer hatóanyagokra, a növényvédő szerek osztályozására, tárolására, csomagolására, jelölésére, szállítására, visszaadására, visszavételére, a növényvédőszerek kísérleti célú felhasználására és annak feltételeire, valamint növényvédőszer engedélyfenntartási díjra és az engedélyezési eljárás díjának megosztására vonatkozó előírásokat, továbbá
b) a termésnövelő anyagok engedélyezésének, tárolásának, forgalmazásának és felhasználásának előírásait;
3. a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok hulladékának kezelésére vonatkozó részletes szabályokat;
4. az egészségügyi miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a növényben, növényi termékben megengedhető növényvédő szermaradék, valamint a termésnövelő anyagokból származó megengedett toxikus vegyi anyagtartalom értékét; továbbá
5. a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - az egészségügyi miniszterrel, a környezetvédelmi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakat.