MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

2000. évi ....... törvény

a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről

Az Országgyűlés a demokratikus közélet tisztaságának további előmozdítása, a helyi önkormányzás gyakorlásában a közérdek érvényesülése, a helyi önkormányzati képviselőknek a választók érdekeit szolgáló tevékenysége biztosítására a következő törvényt alkotja:

A megbízatás keletkezése és megszűnése

1. § (1) A helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban: önkormányzati képviselő) megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület, a közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) alakuló ülésén, időközi választás esetén a megválasztását, illetőleg a kislistán, a kompenzációs listán, a megyei közgyűlési listán mandátumhoz jutott képviselők esetében a megbízólevelének átvételét - a választás eredménye elleni jogorvoslat esetén a jogorvoslati eljárás befejezését - követő ülésen esküt tesz a képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig az önkormányzati képviselő nem gyakorolhatja jogait.

2. § Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik:

a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános, illetve időközi választás napján,

b) a választójogának elvesztésével,

c) az összeférhetetlenség kimondásával,

d) lemondással,

e) ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,

f) a képviselő-testület feloszlatásával,

g) a képviselő-testület feloszlása esetén,

h) az önkormányzati képviselő halálával.

3. § (1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(2) Az önkormányzati képviselő lemondhat a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek, a főpolgármesternek, a közgyűlés elnökének (a továbbiakban együtt: polgármester) ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

(3) A lemondás nem vonható vissza.

(4) Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik

a) a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában

b) a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

4. § (1) Az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnését a 2. § c) és e) pontja esetén a képviselő-testület a határozatában állapítja meg.

(2) A képviselő-testület (1) bekezdés szerinti határozatát az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell:

a) az érintett önkormányzati képviselőnek,

b) a választási bizottságnak,

c) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.

Összeférhetetlenség

5. § Az önkormányzati képviselő nem lehet:

a) központi államigazgatási szerv köztisztviselője,

b) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,

c) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,

d) a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,

e) a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki a kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja,

f) aki önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el,

g) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,

h) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,

i) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),

j) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,

k) helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.

6. § Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.

7. § (1) Az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja jogi képviselőként nem járhat el, és perbeli képviseletet - a törvényes képviselet kivételével - nem láthat el az önkormányzattal, annak intézményével, illetve a képviselő-testület hivatalával szemben.

(2) Az önkormányzati képviselő szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat, önkormányzati képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet és nem használhat fel.

Összeférhetetlenségi eljárás

8. § (1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.

9. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(3) A bizottság, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

Jogorvoslat

10. § (1) Az érintett önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása megszűnését a 2. § e) pontja alapján kimondó képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól.

(2) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője a fővárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről, vagy döntése jogszabálysértő.

(3) A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított 30 napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az érintett önkormányzati képviselőt, a polgármestert vagy a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezések

11. § (1) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja (a továbbiakban: a bizottság tagja) a megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt. Az eskü letételéig a bizottság tagja nem gyakorolhatja jogait.

(2) A bizottság tagja nem lehet az 5. §-ban meghatározott köztisztviselő, tisztségviselő vagy egyéb személy.

(3) A bizottság tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a bizottság elnökének és a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke és tagja a tudomására jutott összeférhetetlenségi okot a bizottság elnökének vagy a polgármesternek bejelentheti.

(4) Ha a bizottság tagja 30 napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésén az érintett bizottsági tagságát megszüntetni.

Képzés, továbbképzés

12. § Az önkormányzati képviselők képzéséről, továbbképzéséről a feladataik eredményes ellátása érdekében a képviselő-testület gondoskodik.

Hatálybalépés

13. § E törvény a következő önkormányzati általános választás napján lép hatályba.

Módosuló rendelkezések

14. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény 46/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

“(4) Ha a jelölt a listáról és a megyei jogú város képviselő-testülete tagjaként egyaránt mandátumot kapna, úgy nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el. Az el nem fogadott mandátumot törölni kell.”

15. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. §-a az l) pontot követően az alábbi rendelkezéssel egészül ki, és egyidejűleg az eredeti m) pont megjelölése n) pontra változik:

(A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:)

“m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés;”

16. § Az Ötv. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

“33/A. § (1) A polgármester nem lehet:

a) köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa,

b) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője,

c) a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője,

d) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója,

e) bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó,

f) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja,

g) más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester,

h) más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja,

i) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,

j) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,

k) a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,

l) a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezető-helyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja,

m) aki önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el,

n) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,

o) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,

p) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),

r) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,

s) helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.

(2) A főállású polgármester:

a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt - az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével - nem létesíthet;

b) a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet

ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja;

bb) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója);

bc) szövetkezet tisztségviselője;

bd) alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.

(3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

(4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványára - a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell.

(5) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetőleg a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól.

(6) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője a fővárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti a polgármester összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről, vagy döntése jogszabálysértő.

(7) A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított 30 napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság a polgármestert, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.”

INDOKOLÁS

a helyi önkormányzati képviselők jogállásának

egyes kérdéseiről szóló

törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 93. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az Országgyűlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzati képviselők jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit.

Az önkormányzati képviselők jogállását érintő egyes rendelkezéseket tartalmaz mindenekelőtt az Alkotmány, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény is. Ennek ellenére hiányosak az önkormányzati képviselők jogállására vonatkozó rendelkezések, ami a gyakorlatban konfliktusokhoz vezetett, és jogértelmezéssel e hiányosságokat nem minden esetben lehetett pótolni. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) pótolja a törvényi rendelkezések hiányát, azonban nem foglalja össze egy törvénybe a jogállásra és az összeférhetetlenségre vonatkozó valamennyi szabályt, mert azok kivétele más törvényekből megbontaná azok belső szerkezetét, és nehezítené a jogalkalmazást. Az Országgyűlés 1997-ben módosította az országgyűlési képviselők jogállását rendező 1990. évi LV. törvényt, meghatározta az összeférhetetlenségi szabályokat az országgyűlési képviselők tekintetében. Ilyen rendelkezések megalkotása az önkormányzati képviselőkre is szükséges. A kormányprogram is célul tűzte ki az önkormányzati képviselők jogállásának, összeférhetetlenségi eseteinek törvényi rendezését.

A szabályozás elsődleges célja, hogy biztosítsa a helyi önkormányzatok képviselő-testülete tagjainak a nem kívánatos befolyásolásoktól való mentességét, a helyi önkormányzás közéleti tisztaságát, a lelkiismeretes képviselői munka végzését. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok megállapítása egyben azt is erősíti, hogy a helyi önkormányzati rendszer a jogállamiság egyik stabil alappillére.

A Javaslat szabályozza a helyi önkormányzati képviselői megbízatás keletkezését és megszűnését, az összeférhetetlenségi szabályokat, az összeférhetetlenségi eljárást, valamint mindezekkel való összhang megteremtése érdekében módosítja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvényt, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt. A Javaslat túlnyomórészt figyelembe veszi a hét országos önkormányzati szövetség észrevételeit és javaslatait. Az önkormányzati szövetségek egyes összeférhetetlenségeket túl szigorúnak tekintenek.

A Javaslat rendelkezései nem terjednek ki a kisebbségi önkormányzat testületének tagjaira. A kisebbségi képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezéseket a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény keretében, annak folyamatban lévő felülvizsgálatakor indokolt megállapítani.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy a helyi önkormányzati képviselő megbízatása, ezzel együtt jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek. Jogait azonban nem gyakorolhatja addig, amíg a képviselő-testület előtt esküt nem tesz.

A 2. és 3. §-hoz

Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei a megbízatásának megszűnésével megszűnnek. A képviselő megbízatása megszűnésének eseteit rögzíti a Javaslat. A gyakorlatban több esetben problémát jelentett, hogy hiányoztak a képviselő lemondásának szabályai, így vitát váltott ki, hogy megszűnt-e, illetve mikor szűnt meg a képviselő megbízatása. E hiányt pótolja a Javaslat, amikor rögzíti a lemondás módját, formáját, illetve lemondás esetén a képviselő megbízatása megszűnésének időpontját.

A 4. §-hoz

Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnésének esetei között szerepel az összeférhetetlenség kimondása, illetve annak a képviselőnek is megszűnik a megbízatása, aki egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén. Ezekben az esetekben a megbízatás megszűnését a képviselő-testület határozatban állapítja meg, melyet kézbesít az érintett önkormányzati képviselőnek, a választási bizottságnak és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének.

Az 5. §-hoz

A Javaslat rögzíti azokat a tisztségeket, megbízásokat, amelyek összeférhetetlenek az önkormányzati képviselői megbízással. A szabályozás alapvetően két nagy körre terjed ki. Egyrészt a hatalmi ágak elválasztásának elvéből következően meghatározza azokat a köztisztviselői, közalkalmazotti állásokat, amelyek betöltése összeférhetetlen a képviselői minőséggel. A másik körbe tartoznak azok a gazdasági pozíciók, megbízások, melyek betöltése esetén indokolt az összeférhetetlenség megállapítása.

A 6. és 7. §-hoz

Szintén a közélet tisztasága érdekében rendelkezik a Javaslat arról, hogy önkormányzati képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.

A Javaslat rögzíti, hogy az önkormányzati képviselő, illetve a bizottság nem képviselő tagja - a törvényes képviselet kivételével - olyan perben, melyet az önkormányzattal vagy annak intézményével, illetve hivatalával szemben indítottak, nem lehet az ellenérdekű fél jogi képviselője.

A Javaslat megtiltja, hogy az önkormányzati képviselő képviselői tevékenységén kívül e minőségére hivatkozzon, illetve képviselői megbízatása révén bizalmas információkat szerezzen, használjon fel.

A 8. és 9. §-hoz

A Javaslat meghatározza az összeférhetetlenség esetén követendő eljárást. A szabályozás szerint az önkormányzati képviselő haladéktalanul köteles a polgármesternek bejelenteni a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, ha ezt elmulasztja, bárki kezdeményezheti az összeférhetetlenség kimondását.

A képviselő 30 napon belül szüntetheti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést. Az összeférhetetlenség kérdésében a bizottság, ennek hiányában a polgármester tesz előterjesztést.

A képviselő-testület következő ülésén, de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

A 10. §-hoz

A Javaslat jogorvoslati lehetőséget biztosít az érintett képviselő számára az összeférhetetlenséget kimondó, illetve a megbízatás megszüntetését megállapító képviselő-testületi határozattal szemben. A képviselő jogszabálysértésre hivatkozással a fővárosi, megyei bíróságtól kérheti a határozat felülvizsgálatát. A bíróság a keresetről annak beérkezésétől számított 30 napon belül nemperes eljárásban határoz. A bíróság döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

A 11. §-hoz

A Javaslat tartalmazza a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjaira vonatkozó egyes rendelkezéseket. A bizottság tagjának a megválasztását követően esküt kell tennie. Az eskü szövegét a helyi önkormányzatokról szóló törvény tartalmazza. A Javaslat rendelkezései szerint a helyi önkormányzati képviselővel szemben megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazni kell a helyi önkormányzatok bizottságainak nem képviselő tagjaira is. Ennek indoka, hogy számos átruházott önkormányzati hatáskörben hozott döntés születik, amelyeknek döntő hányadát a bizottságok hozzák. E döntések meghozatala során is indokolt, hogy a döntéshozókkal szemben szigorú összeférhetetlenségi szabályok kerüljenek megállapításra.

A helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint a bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg. A képviselő-testület szabadon dönthet arról, hogy az általa megválasztott bizottsági tagok megbízatását megszünteti. E rendelkezések is alátámasztják azt, hogy a bizottság nem képviselő tagjának jogállása eltér a képviselő jogállásától, ezért a Javaslat nem biztosít számára külön jogorvoslati lehetőséget a tagságát összeférhetetlenség miatt megszüntető képviselő-testületi döntés ellen.

A 12-13. §-hoz

A Javaslat rendelkezik az önkormányzati képviselők képzéséről, továbbképzéséről annak érdekében, hogy a helyi képviselők minél mélyebb ismereteket szerezzenek az önkormányzatok jogi környezetéről, lehetőségeiről, a demokratikus közélet szabályairól. A képzésről, továbbképzésről a képviselő-testület gondoskodik.

A törvény elfogadása esetén a következő önkormányzati általános választás napján 2002-ben lép hatályba, így nem érinti a jelenleg tevékenykedő helyi önkormányzati képviselőket, és minden érdekeltnek kellő idő áll rendelkezésre a felkészülésre az önkormányzati választásokig.

A 14-16. §-hoz

A Javaslat módosítja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvényt, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt. A módosítás indoka, hogy összhangba hozza az önkormányzati képviselőre és a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, egységes elvi alapra helyezze a két törvényt.