MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

2000. évi .....törvény

a polgármesteri tisztség ellátásnak egyes kérdéseiről és

az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló

1994. évi LXIV. törvény módosításáról

A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) módosítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § A Pttv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A polgármester e tisztsége megszűnik:

a) az új polgármester megválasztásával,

b) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával,

c) a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával,

d) halálával,

e) a tisztségről történő lemondással,

f) az összeférhetetlenség kimondásával,

g) sorozatosan törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,

h) választójoga elvesztésével,

i) a polgármesternek e tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával,

j) ha az eskü letételét a képviselő-testület előtt megtagadja.

(2) Az alpolgármester e tisztsége megszűnik:

a) az önkormányzati választás napján, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek,

b) amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésén új alpolgármester megválasztásával,

c) továbbá az (1) bekezdés b), d-j) pontjaiban foglalt esetekben.

(3) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik:

a) tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján,

b) közös megegyezéssel, a megegyezés szerinti napon.

(4) A polgármestert, ha e tisztségét legalább két évig betöltötte és megbízatása az (1) bekezdés a),d), e) pontja alapján szűnt meg - az a) pont esetén akkor is, ha a választáson nem volt polgármesterjelölt - végkielégítésként három havi illetményének megfelelő összegű juttatás illeti meg; továbbá részére az új képviselő-testület további három havi illetménynek megfelelő juttatást adhat. Ez a juttatás nem illeti meg, ha országgyűlési képviselő, alpolgármesteri foglalkoztatási vagy más önkormányzatnál polgármesteri jogviszonyt létesít.

(5) Ha az alpolgármestert a képviselő-testület az alakuló ülésén nem választja meg alpolgármesternek, de az azt követő három hónapon belül megválasztják, akkor a (4) bekezdés szerinti juttatás időarányos részét vissza kell fizetnie, és a kiesett időtartam közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

2. § A Pttv. 3. §-ának (2) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép:

"(2) A képviselő-testület a polgármester illetményét a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 42. §-ának (3) bekezdése szerint megalkotott önkormányzati rendeletben megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként, összegszerűen állapítja meg:

a szorzószám:

a) az 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 3 - 5

b) a 1000-2999 lakosú település esetén 5 - 6,5

c) a 3000-10000 lakosú település esetén 6,5 - 8

d) a 10000-nél több lakosú település esetén 8 - 10

e) a fővárosi kerületi önkormányzat esetén 9,5 - 11

f) megyei jogú városi önkormányzat esetén 11 - 13

g) a megyei önkormányzat és a

fővárosi önkormányzat esetén 11 - 13“

3. § A Pttv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg az alakuló, illetve a polgármester megválasztását követő ülésén a 3. § (2) bekezdésében meghatározott önkormányzati rendeletben megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként:

a szorzószám:

a) az 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 1 - 2

b) az 1000-2999 lakosú település esetén 2 - 4

(2) A képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármesternek

a) a kettőezernél kevesebb lakosú településen tiszteletdíjat állapíthat meg,

b) a kettőezer, illetve annál több lakosú településen tiszteletdíjat állapít meg

úgy, hogy az ne érje el a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját.

(3) A képviselő-testület a polgármester, illetve az alpolgármester írásban benyújtott kérésére mellőzheti az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj megállapítását, illetőleg az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknál kisebb összegben is megállapíthatja.

(4) A tiszteletdíj emeléséről a képviselő-testület dönt. A polgármester illetménye, tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekű adat.”

4. § A Pttv. a 4. §-át követően a következő 4/A §-sal egészül ki:

"4/A. § A polgármester illetményének, tiszteletdíjának a választást követően megállapított összege a megválasztását megelőző polgármesteri illetménye, tiszteletdíja összegénél - a 4. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - legfeljebb 20 %-kal lehet kevesebb."

5. § A Pttv. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A vizsgálóbizottság a megbízását követő harminc napon belül köteles lefolytatni a vizsgálatot, ennek keretében meghallgatni a polgármestert. A vizsgálóbizottság a vizsgálat lezárását követő nyolc napon belül elkészíti a jelentését és a vizsgálóbizottság elnöke soron kívül összehívja a képviselő-testület ülését. A képviselő-testület a jelentés alapján a vizsgálóbizottság elnöke által összehívott ülésen, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belül érdemben dönt a polgármester fegyelmi ügyében. E napirend tárgyalásának levezetésére a képviselő-testület a tagjai sorából elnököt választ.”

6. § A Pttv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

“(4) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya a fegyelmi eljárás ideje alatt felfüggeszthető. A felfüggesztő határozat ellen a polgármester 8 napon belül a felfüggesztés megszüntetése iránt eljárást kezdeményezhet a megyei (fővárosi) bíróságnál.

A bíróság 8 napon belül nemperes eljárásban dönt a felfüggesztés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bíróság határozata ellen külön fellebbezésnek nincs helye.”

7. § A Pttv. 11. §-ában a “díjazásának” szövegrész helyébe az “illetményének” szövegrész lép.

8. § (1) A Pttv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) következő rendelkezéseit: 37. §-át; 39. § (1)-(2), (4) bekezdését; 47. § (1)-(2), (4) bekezdését ; 48. §-át; 49. §-át; 49/A. §-át; 51. § (1)-(4) bekezdését; 51/A. § (2)-(6) bekezdését, 52. § (1)-(2) bekezdését (az 51-51/A. § és az 52. § alkalmazásánál a vizsgálóbiztos helyett a vizsgálóbizottság jár el); 54-55. §-át; 55/A. § (1)bekezdését (az 54. és 55/A. § (1) bekezdés alkalmazásánál a fegyelmi tanácson a képviselő-testület értendő); 56. § (1) bekezdését, 58. §-át; 59. § (1)-(2) bekezdését, (3) bekezdés d) és f) pontját és (4) bekezdését és 71.§ (2) bekezdését, kivéve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek a bekezdésben felsorolt következő rendelkezéseit: 85. §-át; 90. § (1)-(2) bekezdését; 91. §-át; 105-106. §-át; 132. § (1) bekezdését; 140. §-át; 167-168. §-át.”

(2) A Pttv. 13 §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek illetve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott személynek. A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző és az új polgármester, a jegyző, valamint a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője írja alá, a jegyzőkönyv tartalmát a belügyminiszter rendeletben határozza meg. A 2. § (4) bekezdése szerinti összeg akkor fizethető ki, ha a munkakör átadása öt munkanapon belül megtörtént. Az öt munkanapon túli átadás esetén a polgármester a kifizetést akkor engedélyezi, ha a mulasztásnak alapos oka volt, s a munkaköri átadás megtörtént. Vita esetén az érintett a munkaügyi bírósághoz fordulhat.”

9. § A Pttv. a 13. §-át követően a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § (1) Korengedményes nyugdíjra jogosult az a polgármester - az egyéb feltételek fennállása esetén - akinek a foglalkoztatási jogviszonya a
2. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg, folyamatosan legalább három éve polgármesteri tisztséget tölt be, és a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő második naptári év végéig az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betölti.

(2) E nyugdíjazással kapcsolatban felmerülő járulékfizetési kötelezettség fedezetét a központi költségvetés biztosítja.”

10. § A Pttv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § A polgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával összefüggő, a képviselőnek a képviselő-testület képviseletében, vagy megbízásából végzett tevékenységgel összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi. A képviselő-testület a polgármester költségtérítését - alapul véve legalább fél év igazolt és szükséges költségeit - átalányként is megállapíthatja az érintett kérésére. Ebben az esetben a polgármester költségátalánya illetményének 30 %-át, tiszteletdíjának 50 %-át nem haladhatja meg.”

11. § E törvény 2. és 3. §-ában megjelölt szorzószámok alkalmazása miatt nem csökkenthető a polgármester e törvény hatálybalépése előtt megállapított illetménye, tiszteletdíja.

12. § (1) E törvény a kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba.

(2) E törvény 11. §-a hatályát veszti a kihirdetését követő önkormányzati általános választás napján.

(3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül rendeletben állapítsa meg a polgármesteri munkakör átadása jegyzőkönyvének tartalmát.

13. § A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

" (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik."

I N D O K O L Á S

a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és

az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló

1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló

törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A polgármester az önkormányzat első számú tisztségviselője, tevékenysége meghatározó jelentőségű az önkormányzat egész működésére. Előkészíti, vezeti a képviselő-testület ülését, irányítja a polgármesteri hivatalt, önkormányzati és államigazgatási hatáskörök címzettje.

A polgármester megválasztásával, jogállásával kapcsolatos alapvető szabályokat az Alkotmány, a helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek választásáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvény tartalmazza. E törvények azonban nem rendezték a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos szabályozási tárgyakat teljes körűen. Ezért alkotott külön törvényt az Országgyűlés 1990-ben a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről. E törvény a választott funkcióval összefüggő sajátos munkajogi kérdéseket tartalmazta, az eltérő szabályozást nem igénylő kérdésekben pedig az államigazgatási dolgozókra vonatkozó rendelkezések alkalmazását rendelte el.

A rendszerváltozáshoz kapcsolódó jogalkotási folyamatban olyan új törvényeket (Munka Törvénykönyve, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény) alkotott az Országgyűlés, amelyek változást igényeltek. Ezt indokolta a helyi önkormányzatokról szóló törvény 1994. évi jelentős módosítása is, amely a gyakorlati tapasztalatokra alapozva korszerűsítette az önkormányzati rendszert, ezen belül pontosabban határozta meg a polgármester szerepét. Mindezek alapján az Országgyűlés új törvényt alkotott 1994-ben a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról: 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.).

Az önkormányzatok tapasztalatai igazolták, hogy az új törvény szabályai alapvetően beváltak, átfogó változtatásra nincs szükség, de az elmúlt évek törvényalkotása, valamint a gyakorlati tapasztalatok miatt módosítások indokoltak.

Az Alkotmány 1997. évi módosítása szerint a képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. E rendelkezést figyelembe véve szükséges módosítani az önkormányzati törvényt, valamint a Pttv-t, hogy az alpolgármester megbízatásának időtartamára vonatkozó szabályok összhangban legyenek az Alkotmány idézett rendelkezésével. A Pttv. a polgármesterek esetén is alkalmazni rendeli a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ktv.) egyes rendelkezéseit. A Ktv-t ugyancsak módosították 1997-ben, emiatt a Pttv. hivatkozásai ma már nem alkalmazhatóak.

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) változást tartalmaz a polgármester illetményének számításánál. A jelenlegi szabályozás a polgármester illetményét a miniszteri illetményhez köti. 1997-ben befagyasztották a miniszteri illetményeket. Ez azzal a következménnyel járt, hogy az Országgyűlés befagyasztotta a polgármesteri illetményeket is. A Javaslat rendelkezései szerint a polgármesteri illetmény nem a miniszteri illetményhez kötődik, hanem az adott önkormányzat rendeletében meghatározott köztisztviselői illetményalaphoz. A szabályozás a település nagyságát figyelembe véve kategóriákat állapít meg és a törvényben meghatározott keretek között a képviselő-testület állapítja meg a polgármester illetményét. A Javaslat lehetővé tenné, hogy a feltételeknek megfelelő polgármester az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár elérése előtt két évvel nyugdíjba vonulhasson.

A Javaslat több pontosítást is tartalmaz a polgármester tisztségének megszűnése esetén, a fegyelmi eljárás határidőinek meghatározásával, illetve a költségtérítés megállapítása vonatkozásában.

A Javaslatot mind a hét országos önkormányzati szövetség véleményezte, koncepcióját, alapmegoldásait egybehangzóan támogatja.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

Az Alkotmány 1997. évi módosítása rögzítette, hogy a képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. E szabályozással összefüggésben külön szükséges rendelkezni az alpolgármesteri tisztség megszűnésének időpontjáról. A Javaslat rendelkezése szerint az alpolgármester megbízatása a választás napjával megszűnik, ha az alpolgármestert települési képviselőnek nem választották meg. Amennyiben települési képviselőnek megválasztották, megbízatása a képviselő-testület alakuló üléséig tart, mert az alakuló ülésen választ új alpolgármestert(eket) a képviselő-testület. E szabályozás biztosítja azt, hogy az alpolgármester megbízása, foglalkoztatási jogviszonya folyamatos legyen abban az esetben, ha az alakuló ülésen alpolgármesterré újraválasztják.

A polgármesterek "végkielégítése" a gyakorlatban több értelmezési kérdést vetett fel. Ezért a Javaslat a Kormány tagjaira vonatkozó szabályok megfelelő átvételét kezdeményezi.

A 2.§-hoz

A jelenlegi szabályozás a polgármester illetményét a miniszteri illetményhez kötve határozza meg keretjelleggel. A Javaslat ezen elvi alapokon változtatva a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott illetményalaphoz rendel szorzószámokat a településnagysághoz igazodó kategóriákban, megfelelő mozgásteret hagyva a képviselő-testületnek. A testület a polgármester illetményét az illetményalap és a törvényi keretek között megállapított szorzószám szorzataként, összegszerűen határozza meg.

A 3. §-hoz

A Javaslat a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíja megállapításának szabályait határozza meg, melyek megegyeznek a polgármesteri illetmény számításának rendelkezéseivel, természetesen más szorzószámokat alkalmazva. Nem kell tiszteletdíjat megállapítani abban az esetben, ha a polgármester nem kéri a tiszteletdíj megállapítását.

A Javaslat rendelkezik az alpolgármesteri tiszteletdíj megállapításáról is.

A hatályos szabályozás alapján kötelező minden alpolgármesternek tiszteletdíjat megállapítani. A kisközségek nagy részében ez egyfelől költségvetési nehézségeket okoz, másfelől ténylegesen nincs olyan teljesítmény, melyet havi rendszerességgel külön tiszteletdíjjal indokolt elismerni. A Javaslat rögzíti, hogy a kettőezernél kevesebb lakosú településen a képviselő-testület diszkrecionális joga, megállapít-e tiszteletdíjat. Az ennél nagyobb települések esetén akkor nem állapít meg tiszteletdíjat a képviselő-testület, ha a megállapítás mellőzését az alpolgármester kéri.

A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját úgy állapítja meg a testület, hogy az ne érje el a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját.

A 4. §-hoz

A Javaslat 2-3. §-ainak rendelkezése szerint a képviselő-testület a polgármester, az alpolgármester illetményét, tiszteletdíját az alakuló ülésén, illetve a polgármester, alpolgármester megválasztását követő ülésen összegszerűen állapítja meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a polgármester, alpolgármester illetményét, tiszteletdíját abban az esetben is ismételten meg kell állapítani, ha a korábbi önkormányzati ciklusban is ilyen tisztséget töltött be. Több esetben előfordult, hogy az új képviselő-testület a polgármester, alpolgármester illetményét, tiszteletdíját az előzőnél jóval alacsonyabb összegben - néhány önkormányzatnál a minimumban - határozta meg, minden külön indokolás nélkül. A Javaslat ezért a polgármesterek védelmében a korábbi illetmény csökkentésének a mértékét állapítja meg, rendelkezése szerint a polgármester, alpolgármester korábbi polgármesteri, alpolgármesteri illetménye összegénél legfeljebb 20 %-kal alacsonyabb összeget állapíthat meg az új képviselő-testület.

Az 5. §-hoz

A hatályos szabályozás nem tartalmaz határidőket a polgármester ellen indított fegyelmi eljárásokban. Ez lehetőséget teremt az eljárás indokolatlan elhúzódására. A Javaslat ezért a megalapozott, gyors döntéshez szükséges határidőket határozza meg.

A 6. §-hoz

A polgármester sajátos foglalkoztatási jogviszonyához igazodva a Javaslat rögzíti, hogy a polgármester ellen indított fegyelmi eljárás ideje alatt a polgármester foglalkoztatási jogviszonya felfüggeszthető. A felfüggesztő határozat ellen a polgármester nyolc napon belül eljárást kezdeményezhet a megyei, fővárosi bíróságnál a felfüggesztés megszüntetése érdekében. A bíróság nyolc napon belül nemperes eljárás keretében dönt a felfüggesztés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bíróság határozata ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

A 7-8. §-hoz

A Javaslat pontosító rendelkezést tartalmaz, illetve tételesen felsorolja, hogy a polgármester foglalkoztatási jogviszonyára a Ktv., illetve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény mely rendelkezéseit kell alkalmazni. A szabályozást az idézett törvények időközben történt módosításai indokolják.

A Javaslat új rendelkezést is tartalmaz. A gyakorlatban ugyanis több esetben gondot okozott, hogy a polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét nem adta át utódának. A Javaslat ezért előírja a polgármesteri munkakör átadását, átvételét, és felhatalmazást ad a belügyminiszternek a munkakör-átadási jegyzőkönyv tartalmának a meghatározására. A Javaslat a polgármestert megillető juttatást a munkakörátadásához köti. Vita esetén az érintett bírósághoz fordulhat.

A 9. §-hoz

A Javaslat rendelkezik arról, hogy az a polgármester, akinek foglalkoztatási jogviszonya a Pttv. 2. § (1) bekezdésének a) pontja alapján szűnik meg, korengedményes nyugdíjra jogosult a Javaslatban meghatározott esetben. E jogosultság akkor illeti meg, ha az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges egyéb feltételeknek megfelel és foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő második naptári év végéig az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betölti. A Javaslat e rendelkezése nem terheli az adott önkormányzat költségvetését, mivel a szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja. Az új megoldás a központi költségvetésre sem hárít jelentős terhet.

A 10. §-hoz

Az elmúlt évek tapasztalatai igazolják, hogy a polgármesterek, illetve a helyi önkormányzati képviselők költségtérítésére, költségátalányára vonatkozóan eltérő gyakorlat alakult ki. A Javaslat ezért pontosítja az e kérdésre vonatkozó rendelkezéseket. Rögzíti, hogy a polgármesternek, illetve a helyi önkormányzati képviselőknek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységgel összefüggő, az általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségeket kell megtéríteni. Költségátalányt a képviselő-testület legalább fél év igazolt és szükséges költségeit alapul véve állapíthat meg az érintett kérésére. Az érintettnek választási lehetősége van. Választhatja a teljes költség megtérítését, ez esetben a szükséges költségeket számlával igazolni kell. Választhat átalányt is, aminek a felső határát állapítja meg a Javaslat.

A 11. §-hoz

A Javaslat 2-3. §-ainak rendelkezései szerint a polgármester, alpolgármester illetménye, tiszteletdíja a Ktv. alapján megalkotott önkormányzati rendeletben megállapított köztisztviselői illetményalap és a Javaslatban foglalt keretek közötti szorzószám alkalmazásával összegszerűen állapítható meg. A Javaslat e szabályokhoz kapcsolódva rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület a korábbi törvényi rendelkezések alapján megállapított illetmény és tiszteletdíj összegét nem csökkentheti. E rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a törvényi szabályok változása miatt ne érje hátrány az önkormányzati tisztségviselőket. Abban az esetben, ha a polgármester, alpolgármester e tisztsége a Javaslat hatálybalépését követően megszűnik, az újonnan megválasztott tisztségviselő illetményét és tiszteletdíját a Javaslat 2. és 3. §-ának rendelkezései szerint állapíthatja meg a képviselő-testület. E törvényi rendelkezés a törvény kihirdetését követő általános önkormányzati választás napján hatályát veszti.

A 12. §-hoz

A Javaslat a hatályba léptető rendelkezés mellett felhatalmazást ad a belügyminiszternek arra, hogy rendeletben állapítsa meg a polgármesteri munkakör átadása jegyzőkönyvének tartalmát, ezzel segítse a polgármesteri feladatok eredményes, maradéktalan és szakszerű ellátását.

A 13. §-hoz

Az Alkotmány 1997. évi módosítása szerint a képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig, a polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart. Az Ötv. rendelkezése szerint a képviselő-testület alpolgármestere megbízatása a képviselő-testület megbízatásának időtartamáig tart. A gyakorlatban problémát okozott, hogy az alpolgármester tisztsége abban az esetben is megszűnt az Alkotmány szabályai alapján az önkormányzati általános választás napján, ha az alpolgármestert képviselőnek választották meg, az alakuló ülés pedig ismét alpolgármesternek választotta. A jelenlegi szabályok szerint viszont két hét kiesik az alpolgármester foglalkoztatási jogviszonyából. Másfelől a választást követő napon megilleti a három havi illetményének megfelelő juttatás, holott két hét múlva ismét főállású alpolgármester.

A Javaslat egyértelműen rendelkezik az alpolgármester tisztségének megszűnéséről: abban az esetben, ha képviselőnek nem választották meg, az önkormányzati választás napján megszűnik az alpolgármesteri tisztsége, ha képviselőnek megválasztották, a választást követő alakuló ülés napján szűnik meg tisztsége, amennyiben mást választanak meg alpolgármesternek. A Javaslat rendelkezései egyaránt vonatkoznak az önkormányzati általános és az időközi választás esetére is.