A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGK O R M Á N Y A
|
T/2094.
számú
T Ö R V É N Y J A V A S LA T
a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény
módosításáról
igazságügy-miniszter
2000. január
2000. évi ........ törvény
a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosításáról
1. §
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény a következő 9/A.§-sal egészül ki:
"9/A § (1) A pályázatok elbírálásáról a döntést hozónak emlékeztetőt kell készítenie. Az emlékeztetőnek a pályázat elbírálása szempontjából lényeges körülményeket kell tartalmaznia:
a) a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását;
b) a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokait;
c) a kikötött biztosítékok megfelelőségének értékelését;
d) ha az ágazati törvény ellenszolgáltatásként koncessziós díj fizetését írja elő, a koncessziós díj megfizetésének módjára és mértékére vonatkozó adatok ismertetését;
e) az állam, illetőleg az önkormányzat a jogosultnak a koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett vagyoni értékű pozíciójára vonatkozó adatokat és számításokat;
f) a pályázat nyertesének, társaság esetén a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezőnek a nyilatkozatát arról, hogy a koncesszióval érintett területen milyen tulajdoni részesedése van.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon felül az emlékeztetőnek tartalmaznia kell mindazt az adatot, amelyet az ágazati törvény elrendel, továbbá amelyet a koncessziós szerződésben érintett bármelyik fél szükségesnek tart.
(3) Az emlékeztetőt a koncessziós szerződés megkötésétől számított 30 napon belül csatolni kell a pályázattal összefüggő iratokhoz.
(4) A nyilvános pályázatok elbírálásáról készített emlékeztetőben foglaltak közérdekű adatnak minősülnek. Az ilyen emlékeztetőt bárki megtekintheti, arról - a költségek megfizetése mellett - másolatot kérhet."
2. §
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 19. § számozása 19. § (1) bekezdésre változik:
"(2) A koncessziós szerződés azon tartalmi elemei, amelyek a nyilvános koncessziós pályázat kiírásának részét képezték, közérdekű adatnak minősülnek."
3. §
Ez a törvény a kihirdetését követő tizedik napon lép hatályba.
a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Az Országgyűlés Adatvédelmi Biztosa a 499/K/1998. számú és az M1/M15-ös autópálya építésére és üzemeltetésére kötött koncessziós szerződés tartalmának nyilvánosságával kapcsolatban végzett vizsgálata alapján tett ajánlásában felkérte az igazságügy-minisztert, hogy kezdeményezze a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (Kotv.) olyan módosítását, illetőleg kiegészítését, mely a koncessziós eljárásban garantálja a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesülését.
A Kotv. 4. §-a a koncessziós eljárásban a pályázatra vonatkozóan írja elő annak nyilvánosságát - kivéve, ha a honvédelmi és nemzetbiztonsági érdek a pályázat zártkörű kiírását teszi szükségessé - és részletesen felsorolja a nyilvánosan megjelenő pályázat tartalmi elemeit. A pályázatok elbírálásával kapcsolatos eljárás, illetőleg a megkötött koncessziós szerződés nyilvánosságával kapcsolatban a Kotv. nem tartalmaz szabályokat.
A Kotv. 19. §-a szerint a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni a másként nem szabályozott kérdésekben. A Ptk. 81. §-a tiltja a magántitok, üzemi vagy üzleti titok jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 4. §-a is tiltja az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzését, felhasználását, mással közlését vagy nyilvánosságra hozatalát. Kimondja, hogy "E törvény alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás, vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette".
Az üzleti titkot megillető jogi védelemnek ugyanakkor korlátot szab a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog.
Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése szerint: "A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze."
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 2. § 3. pontja szerint: "közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladat, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, személyes adat fogalma alá nem eső adat."
A közérdekű adatok megismeréséhez való jog és az üzleti titok védelméhez fűződő jog ütközése esetén az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejti, hogy a közérdekű adatok megismerésének joga alkotmányos alapjog és ennek korlátozása - "kényszerítő ok nélkül" - alkotmányellenes. [8/1991. (III. 5.) AB. határozat.]
A 34/1994. (VI. 24.) AB határozat indokolása rámutat, hogy az Avtv. szerint valamely adatot törvényi felhatalmazás alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilváníthat és az aktanyilvánosságot törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, végül bírósági eljárásra tekintettel is korlátozhatja. Az Alkotmánybíróság utal arra, hogy ehhez hasonló rendelkezést tartalmaz az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Európai Emberi Jogi Egyezmény is. Az alkotmánybírósági határozat indokolása kiemeli, hogy az információszabadság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy alkotmányos cél kényszerítően indokolja, illetőleg ha az alapjogi korlátozást a fenti szempontok elkerülhetetlenül szükségessé teszik.
A 60/1994. (XII. 24.) AB. határozat szerint "A személyes adatok védelméhez való alapjogot és a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjogot egymásra tekintettel kell értelmezni. Ez természetes, hiszen az információs szabadság a személy autonómiájának két, egymást kiegészítő feltétele. Éppen erre a szoros összefüggésre tekintettel nem mondható ki, hogy az információszabadság és a személyes adat védelméhez való jog ütközésekor az adatvédelemhez való jogot mindig és feltétlenül megszorítóan kell értelmezni."
A közérdekű adatok megismerésének jogát, ennek megfelelően azok nyilvánosságát az Alkotmány garantálja (61. §). Ennek következtében a közérdekű adatok nyilvánosságának érdeke sem kevesebb, sem több védelmet nem élvez, mint bármely egyéb alkotmányos alapjog. Az egymással versengő alapjogok esetén pedig meg kell találni azokat az eszközöket és módszereket, amelyek biztosítják, hogy egymás sérelme nélkül érvényesüljön mindkét jog.
Az Avtv. nem aktanyilvánosságot, hanem adatnyilvánosságot garantál, ebből következően a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának követelménye teljesíthető a szerződés nem védett részeinek nyilvánosságra hozatalával is. A törvényjavaslat a koncessziós szerződést kötő jogalanyoknak - különös figyelemmel a külföldiekre is - a megfelelő tájékoztatását, jogaik és kötelezettségeik pontos megismerését szolgálja. Eszerint a koncessziós szerződést nem általában kell nyilvános dokumentummá nyilvánítani, hanem meg kell határozni mind a pályázatok (illetve az azokról készített emlékeztető), mind a megkötött szerződés közérdekű adatnak minősülő tartalmi elemeinek körét és ezek nyilvánosságát kell biztosítani.
A Kotv. módosításáról szóló törvény a kihirdetést követő tizedik napon lép majd hatályba. Rendelkezései nem teremtenek új helyzetet - hiszen az Avtv. értelmében az adatnyilvánosság követelménye eddig is fennállt -, csupán világossá teszik az Avtv. és a Kotv. helyes, alkotmányos együttes alkalmazásának módját.