|
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA |
|
|
|
|
T/2230.
számú
az Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Biztonsági Beruházási Programjában
való részvételhez szükséges törvénymódosításokról
Előadó: Dr. Szabó János
honvédelmi miniszter
Budapest, 2000. február
2000. évi …… törvény
az Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Biztonsági Beruházási Programjában
való részvételhez szükséges törvénymódosításokról
Az Országgyűlés az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásból eredő feladatok megvalósítása érdekében a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosításáról a következő törvényt alkotja:
1. §
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 259. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
“e) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja azon katonai célú beruházások, fejlesztések összessége, amelyeket e Szervezet védelmi képességének megőrzése vagy fokozása érdekében tervez és megvalósít. Ezen beruházások megvalósításához szükséges termékek, szolgáltatások beszerzése, továbbá a beruházások során elkészült eszközök mentesek az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 10. § szerinti közterhek alól, illetőleg – a külön jogszabályok szerint – a befizetett környezetvédelmi termékdíj visszaigényelhető. E mentesség nem terjed ki a jogszabály alapján fizetendő bírságokra.”
2. §
A Hvt. 260. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény alapján rendeletben állapítsa meg]
“i) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezeteknek az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultsága feltételeit, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályait és az eljáró szervezetet, valamint az Észak–atlanti Szerződés Szervezete vonatkozó szabályanyagának figyelembe vételével a Magyar Köztársaság területén kivitelezendő Biztonsági Beruházási Programok megvalósításában közreműködő belföldi és külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek kiválasztásának módját.”
3. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 71. § (2) bekezdésének helyére a következő rendelkezés lép:
“(2) A 2. számú melléklet 1-17. pontjaiban, valamint a 68. § (4) bekezdés a-d. pontjaiban felsorolt személyek a 3. számú mellékletben meghatározott, “C” típusú kérdőívet töltik ki. A 68. § (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott személyek a megismerendő adat minősítésétől, illetve jelölésétől függően az alábbi típusú kérdőívet töltik ki:
a) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 3. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó adatok esetében:
1. az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletében felsorolt iratokban foglalt adatot megismerő személyek “C” típusú kérdőívet;
2. államtitkot tartalmazó adatot megismerő személyek “B” típusú kérdőívet.
a) nemzetközi szerződés alapján átvett, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített, valamint korlátozottan megismerhető adatok esetében:
1. törvényben, vagy nemzetközi szerződésben a szigorúan titkos minősítésnek megfeleltetett minősítésű adatot megismerő személyek “C” típusú kérdőívet;
2. törvényben, vagy nemzetközi szerződésben a titkos minősítésnek megfeleltetett minősítésű adatot megismerő személyek “B” típusú kérdőívet;
3. a 2. pontban meghatározott minősítési szintet el nem érő, törvény vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján védelmet igénylő adatokat megismerő személyek “A” típusú kérdőívet.”
4. §
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 5/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
“(2) Visszaigényelhető a termékdíj azon termékdíj köteles termék után, amelynek importálására, felhasználására igazoltan az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósítása keretében kerül sor. A visszaigénylésre és az ahhoz szükséges igazolásokra vonatkozó szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”
5. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
INDOKOLÁS
A NATO Biztonsági Beruházási Programja azon katonai célú beruházások, fejlesztések összessége, amelyeket e Szervezet védelmi képességének megőrzése vagy fokozása érdekében tervez és megvalósít. Ez lényegében azt jelenti, hogy a nem a tagállamok, hanem a Szervezet egésze védelmi képességeinek megőrzése és fokozása érdekében végrehajtott beruházásokat ez a program, tehát maga a Szövetség finanszírozza. A NATO Magyarországon is tervez ilyen beruházásokat végrehajtani, amelyek nyilvánvalóan a Szövetség védelmi képességeinek fokozása mellett hazánk védelmi képességeit is fokozzák. A beruházások jelentős anyagi ráfordítással járnak, de ezeknek csak a töredékét kell a Magyar Köztársaságnak állni. A jelen jogszabályi keretek között ezek a beruházások nem, illetve csak jelentős nehézségekkel hajthatók végre. Ez a javaslat megteremti a végrehajtáshoz elengedhetetlenül szükséges jogszabályi hátteret.
Az 1. §-hoz
Meg kell határozni a Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programjának fogalmát és az abban való részvétel feltételének, a köztehermentességnek a tartalmát. A fogalom meghatározása a szabályozáshoz szükséges kiindulási alapot teremti meg. A köztehermentesség elvi szintű kinyilvánítása azért szükséges, mert ez szorosan hozzátartozik a Beruházási Program fogalmához. Ezzel elkerülhető egyúttal az is, hogy a később esetleg megalkotandó törvények új közteher bevezetésével ezt az elvet megtörjék. Ez utóbbi ok miatt feltétlenül szükséges a köztehermentesség törvényi szintű rögzítése, amelyet az 1. § tartalmaz. Ez a mentesség a környezetvédelmi termékdíj esetében visszaigénylés útján valósul meg. Ugyanakkor nem indokolt ezeket a beruházásokat mentesíteni az Áht. 10. §-ában ugyancsak szereplő bírságok megfizetése alól.
A 2. §-hoz
Akár a hazai versenyeztetési eljárás keretében, akár nemzetközi versenyeztetési eljárás szerint történik a beruházásokhoz a vállalkozók kiválasztása – a NATO Infrastruktúra Bizottság döntése alapján -, szabályozást igényel az az előzetes minősítési eljárás, amely feljogosítja a magyarországi gazdálkodó szervezeteket a Beruházási Program keretében meghirdetett pályázatokon való részvételre.
Egyúttal arra is szükség van, hogy a Magyarországon megvalósuló beruházásokban való részvételhez a gazdálkodó szervezetek kiválasztásának módja meghatározásra kerüljön, tekintettel arra, hogy a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. 6. § j) pontja alapján a közbeszerzési törvény hatálya alól a Beruházási Program keretében megvalósuló beszerzések mentesültek.
A 3. §-hoz
Az előzetes minősítési eljárásban – a szakmai és gazdasági-pénzügyi megfelelőségen túl – a gazdálkodó szervezeteket személyi és iparbiztonsági szempontból is vizsgálni kell. A hatályos szabályozás szerint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 68. § (4) bekezdés e) pontja alá tartozó közreműködők esetében a törvény erejénél fogva “C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést kell elvégezni. Az eddigi ellenőrzések tapasztalatai alapján ennek a szabályozásnak a felülvizsgálata szükséges, mivel a jelenleg jogszerűen kezdeményezett “C” típusú ellenőrzések magas száma miatt az ellenőrzések formálissá, mechanikussá válhatnak, a tényleges veszélyhelyzetek kiszűrésére és kezelésére nem marad elegendő idő, energia. Annak érdekében, hogy az adott információt megismerő személyek esetében valóban az adattartalomnak megfelelő ellenőrzést végezzék el és az ellenőrzés megfelelő hatékonyságú legyen, differenciáltabb megfogalmazás szükséges.
A hazai minősítésű államtitkokat megismerő személyek esetében általános elvként “B” típusú ellenőrzés elvégzésére kerül majd sor, kivételt képeznek azok a kiemelt titokvédelemben részesülő információk, amelyek megismerésére az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény szerint még az országgyűlési biztosoknak sincs módjuk. Ezen adatokat megismerő személyek esetében “C” típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés kerül lefolytatásra. A nemzetbiztonsági kötelezettségvállalás alapján védett külföldi jelölésű vagy minősítésű adatok esetében a differenciálás a NATO standardhoz igazodik. A NATO tagállamokban kialakult gyakorlat szerint “A” típusú ellenőrzés elvégzése elegendő olyan személyek tekintetében, akik “NATO Bizalmas” minősítési jelöléssel ellátott adatot ismernek meg, “B” típusú ellenőrzés kell a “NATO Titkos” és “C” típusú ellenőrzés a “NATO Kiemelten szigorúan titkos” minősítésű adatok megismeréséhez.
A 4. §-hoz
A NATO biztonsági beruházások során, bár azok köztehermentességét ezen javaslat 1. §-a elvi éllel kimondja, külön szabályozást igényel a környezetvédelmi termékdíj kérdése. Figyelembe véve azt, hogy ezen beruházások során környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett termékek importjára is sor kerülhet, tekintettel kell lenni arra a jogos igényre, hogy ezen termékek importjáról a szaktárcának tudomása legyen. Ezért a köztehermentesség a termékdíj esetében visszaigénylés útján valósul meg, amelynek részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.