ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
T/2298.
Képviselői önálló indítvány
Dr. Áder János úrnak
az Országgyűlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY. határozat 84. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 85. § (2) bekezdés d) pontja alapján, a következő törvényjavaslatot nyújtjuk be, és kérjük annak önálló napirendi pontként történő felvételét és tárgyalását.
2000. évi ......... törvény
az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek
ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló
1994. évi XXIII. törvény módosításáról
1. §
Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló többször módosított 1994. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 2 §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
“2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott ellenőrzés - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök előtt eskütételre kötelezett, illetve az Országgyűlés által megválasztott, valamint a (3) bekezdés 14-22. pontjában felsorolt személyekre terjed ki.
(2) Az ellenőrzés nem terjed ki azokra az (1), (3) és (5) bekezdésben meghatározott tisztséget betöltő személyekre, akik 1972. február 14. napja után születtek.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek ellenőrzését az alábbi sorrend szerint kell elvégezni:
1. az országgyűlési képviselők,
2. a köztársasági elnök,
3. a Kormány tagjai,
4. az Állami Számvevőszék elnöke, alelnökei,
5. az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos,
6. az Alkotmánybíróság tagjai,
7. a Legfelsőbb Bíróság elnöke,
8. a Legfőbb Ügyész,
9. az államtitkárok,
10. a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese,
11. a Legfőbb Ügyész helyettesei,
12. a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnökei, a Jegybank Tanács tagjai,
13. a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, alelnökei,
14. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság vezérigazgatója, és igazgatói,
15. a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság elnökei, alelnökei, valamint valamennyi további - az 1996. évi I. törvény 2. §-ának 31. pontja szerinti - műsorszolgáltató elnöke és alelnöke, illetve annak megfelelő vezető tisztségviselői,
16. a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2. §-ának 31. pontja szerinti műsorszolgáltatók azon főszerkesztői, főszerkesztő-helyettesei, szerkesztői és rovatvezetői, akik a politikai közvélemény alakítására közvetve, vagy közvetlenül befolyást gyakorolnak,
17. az országos, regionális, megyei és helyi terjesztésű közéleti lapok azon főszerkesztői, főszerkesztő-helyettesei, szerkesztői, olvasó-szerkesztői, rovatvezetői, valamint főmunkatársai, akik a politikai közvélemény alakítására közvetve, vagy közvetlenül befolyást gyakorolnak,
18. az arra illetékes hatóság által nyilvántartott, magyar honosságú, legalább országosan elérhető internetes hírszolgáltatók azon főszerkesztői, továbbá hírkiadási joggal felruházott helyettesei, illetőleg megbízottai, akik a politikai közvélemény alakítására közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolnak,
19. az állami költségvetési támogatásra jogosult pártok megyei és országos elnökségének tagjai, vagy annak megfelelő vezető testületi tisztségviselők,
20. a hivatásos bírák,
21. az ügyészek,
22. az 1-21. pontokban fel nem sorolt (1) bekezdés szerinti személyek.
(4) E törvény alkalmazásában:
a.) országos, regionális, megyei és helyi terjesztésű közéleti lapok: azok a napi, heti és havi lapok, amelyek gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális kérdésekben alkalmasak a politikai közvélemény formálására,
b.) befolyás gyakorlása: az 1986. évi II. tv. 20. § e) pontja szerinti minden olyan tájékoztatás, amely közvetve vagy közvetlenül alkalmas a politikai közvélemény formálására.
(5) A Történeti Hivatal elnökének és helyettesének ellenőrzését a kinevezésüket megelőzően kell elvégezni.”
2. §
A törvény 5. §-ának (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
“(7) Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottság, a központi költségvetés Országgyűlés fejezetének "Országgyűlés Hivatali szervei" alcímen belül szerepel. A bizottság tagjának munkavégzési jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) kell alkalmazni úgy, hogy a bizottság tagját az éves költségvetési törvényben meghatározott illetményalap tizenkétszeresének megfelelő havi díjazás és az alapszabadságon felül tizenöt munkanap pótszabadság illeti meg. A bizottság tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogokat az Országgyűlés elnöke gyakorolja.”
3. §
A törvény 10. §-ának (2), (3) és (4) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, egyúttal a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
(2) A bizottság az ellenőrzés megkezdéséről írásban, haladéktalanul értesíti az ellenőrzés alá vont személyt, egyben tájékoztatja az 1. §-ban meghatározott tevékenységére utaló adatokról, illetőleg arról, hogy ilyen adat nem merült fel.
(3) Az 1. §-ban meghatározott tevékenységre utaló adatokról tájékoztató értesítésben a bizottság az ellenőrzés alá vont személlyel közli, hogy az értesítést legkevesebb 15 nappal követő időpontban a bizottság előtt álláspontjának előadása céljából megjelenhet, illetőleg azt írásban benyújthatja. Ebben az esetben az ellenőrzés alá vont személy a bizottság értesítésében meghatározott időpontig a bizottságtól 15 napon belüli újabb időpontot kérhet a személyes megjelenésre, illetőleg álláspontjának írásbeli benyújtására, melynek elmulasztása jogvesztéssel jár.
(4) Az 1. §-ban meghatározott tevékenységre utaló adatok felmerüléséről szóló nemleges tájékoztató értesítésben a bizottság az ellenőrzés alá vont személlyel közli, hogy álláspontjának előadása céljából 15 napon belül a bizottság előtti személyes megjelenését kérheti, valamint, hogy ilyen kérelme hiányában a bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján zárt ülésen hozza meg a 14. § szerinti döntését.
(5) Az 1. §-ban meghatározott tevékenységre utaló adatokról tájékoztató értesítéssel megindult eljárásban, továbbá ha az ellenőrzés alá vont személy a bizottság előtti személyes megjelenését kérte, de ennek ellenére a bizottság előtt nem jelenik meg és álláspontját írásban sem nyújtja be a (3) bekezdésében meghatározott időpontig, a bizottság a rendelkezésre álló adatok alapján zárt ülésen hozza meg a 14. § szerinti döntését.
4. §
A törvény 18. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A bizottság adatai közérdekű adatok, amelyek megismeréséhez és terjesztéséhez mindenkinek joga van."
5. §
A törvény 27. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) A törvény - a 24-26 §-ok kivételével - 2004. június 30-án hatályát veszti."
6. §
Ez a törvény 2000. július 1-én lép hatályba.
I n d o k o l á s
az 1. §-hoz
Az "átvilágítási törvények" a volt szocialista országokban végbemenő rendszerváltás tipikus jogintézményei. Az átvilágítás általában két különböző célt szolgált, s ennek megfelelően a törvényeknek is két fajtája van.
Az átvilágítási törvények nagyobb része összeférhetetlenségi szabályokat állapit meg. Azok akik a volt szocialista rendszerben meghatározott állami, vagy párttisztségeket viseltek, továbbá a politikai rendőrség hivatásos állományához, vagy titkos informátorai közé tartoztak, nem tölthetnek be bizonyos állami pozíciókat a rendszerváltás során. Egyes törvények kiterjednek a kultúra, (felső) oktatás és a tudományos kutatás, a közszolgálati rádió és televízió alkalmazottaira, másrészt az ügyvédekre is.
A másik típusú átvilágítás reprezentánsa a német Stasi törvény. Itt az elsődleges cél az állambiztonsági szervek és titkos ügynökök tevékenységének teljes nyilvánosságra hozása. A titkos ügynökök nevének nyilvánosságra hozatala más országokban is felmerült, de nem történt meg.
A Magyarországon megalkotott átvilágítási törvény, már nem a korábbi átvilágítási törvények rokona, noha ugyanazon szándékból fogant. Ez a törvény a politikai és közéleti szereplők s ezen belül az állami élet áttetszőségét szolgálja és annak tartalmát a mai normális jogállami viszonyok között kell vizsgálni. Ezért a közhatalmat gyakorlóknak és a politikai közélet résztvevőinek magánszférája - éppen köztevékenységükkel összefüggő részében - korlátozott. Bizonyos közfunkciók betöltőiről keletkezett adatok - akik jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytattak - a nyilvánosságra tartoznak.
E tevékenység körének meghatározásakor a rendszerváltozás történelmi tényét, az Alkotmánybíróság nem hagyta figyelmen kívül. Megállapította: alkotmányossági kérdés, ennek a személyi körnek és közérdekű adataiknak arányos behatárolása.
Az Alkotmánybírósághoz több indítvány érkezett az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló módosított 1994. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Etv.) egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára.
Az Etv.-t az Alkotmánybíróság a 60/1994.(XII.24.), a 18/1997. (III.19.) és a 23/1999. (VI. 30.) AB. határozatában vizsgálta és útmutatást adott az alkotmányellenesség kiküszöbölésére.
A Javaslat az útmutatásoknak megfelelően az érintett törvény 2. § (3) bekezdését új tisztségekkel egészíti ki. Az ezeket betöltő személyek ellenőrzése (átvilágítása) az Alkotmánybíróság két vonatkozó határozatának tükrében alkotmányos, a társadalmi elvárás szintjén pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a közélet átlátható legyen. Ugyancsak az alkotmányossági követelmények érdekében egészül ki a közszolgálati rádiók és televíziók vezetői körének megnevezése, valamennyi műsorszolgáltató vezető tisztségviselőire kiterjesztve.
A Magyar Távirati Iroda igazgatóinak, valamint a Duna Televízió Részvénytársaság elnökének és alelnökeinek ellenőrzése csupán összhangot teremt a jelenleg hatályos törvénynek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió Részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezéseivel. Egyúttal kiegészül - az alkotmányosság követelményének megfelelően - a kereskedelmi és nem kereskedelmi műsorszolgáltatók vezető tisztségviselőivel is az ellenőrizendő személyek köre.
A hivatásos bírák kiemelkedő, alkotmányosan is alapvető, független hatalmi ágat képeznek. Ítélkező tevékenységük során az élet minden területére kiterjedő jogvitákat döntenek el, nemegyszer jelentősen meghatározva más személyek további sorsát. Ugyanez mondható el - a Legfőbb Ügyész személyén keresztül - a parlamentnek felelős, a kormánytól független ügyészségi szervezetre is, amelynek tagjai a büntető ügyek vádmonopóliuma, valamint a törvényességi felügyelet és a polgári perekben való részvétel útján, az igazságszolgáltatás meghatározó tényezői: az ilyen esetek többségében az igazságszolgáltatás működésének vagy leállásának alapvető feltétele az ügyészség aktív vagy passzív közreműködése.
Az igazságszolgáltatás e két, az Alkotmányban szabályozott ágának ellenőrzése a jogállami jogbiztonság kiterjedésének is fontos lépcsőfoka lehet.
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény (1989. évi XXXIII. törvény) értelmében a pártok társadalmi rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. Erre figyelemmel indokolt, hogy a politikai élet meghatározó személyiségeire, azaz az országos és megyei testületek tisztségviselőire is kiterjedjen a törvény hatálya.
Az elektronikus és a nyomtatott médiumokban, a közvélemény alakítását hivatásszerűen befolyásoló személyek ellenőrzésének, immár két alkotmánybírósági határozat tükrében ugyancsak nincsenek alkotmányos akadályai.
Az Alkotmánybíróság 60/1994. (XII. 24.) sz. határozatának 7.3 pontja szerint, a korábbi politikai tevékenység azon személyekkel kapcsolatosan közérdekű adat, akiknek jelenlegi tevékenysége is befolyásolja a politikai közvéleményt, vagy azáltal, hogy közhatalmat gyakorol, politikai közszereplést vállal, vagy azáltal, hogy a közvélemény-formálás közvetítőit, médiumait működteti, s ezáltal közvetlen képes a politikai közvélemény alakítására. Ez az ismérv azonban csakis a feladatszerűen politikai véleményformálókra áll. A törvényhozó, a törvény első változatában még szerepelt diszkriminációt nem csupán az ellenőrzés kiterjesztésével szüntetheti meg, hanem az ellenőrzendők körének egységes ismérveken nyugvó, de szűkebb meghatározásával is, - tartalmazza a hivatkozott AB határozat .
A jelen Javaslat ez utóbbit célozza akkor, amikor egyrészt az időközben hatályba lépett médiatörvény egy igen fontos fogalmát, a műsorszolgáltatást a szabályozás elemévé teszi, másrészt az új 2. § (4) bekezdésében két pontos fogalmi meghatározással megteremti az e körben ellenőrizendő személyek és csoportok egységes ismérveit.
Egyúttal követve a hírszolgáltatás fejlődését és megfelelve az ún. "egyenlő elbánás követelményének" ma már nem mellőzhető, az információs "világsztráda" részét képező magyar honosságú - és hivatalosan regisztrált - hírszolgáltatók átvilágítása. Ők ugyanis tevékenységükkel ugyanúgy képesek a közvéleményt formálni, mint a hagyományos eszközök (rádió, televízió, nyomtatott sajtó) főszerkesztői és más véleményformáló munkatársai.
A szabályozás újszerűsége miatt indokolt megemlíteni, hogy az internetes hírszolgáltatás hatósági regisztrációjára az írott sajtóra vonatkozó igazgatási szabályok vonatkoznak, vagyis mind a papíron, mind a világhálón közlő lapkiadót csak bejelentési kötelezettség terheli.
A piacon ma tevékenykedő öt nagy elektronikus hírszolgáltató közül az MTI vezérigazgatója eddig is a törvény hatálya alá esett. A jelenleg fennmaradó négy szolgáltató (ORIGÓ, INTERNETTO, INDEX, MAGYAR NETLAP) a MATÁV, egy amerikai, ill. két magyar befektetői csoport tulajdonában van. A főszerkesztők, ill. vezető hírszerkesztők általában alkalmazottak, néhány esetben egyidejűleg résztulajdonosok is, tehát általában több szintű, legalább sajtójogi, de gyakran anyagi felelősséget is viselnek. Véleményformáló tevékenységük miatt ellenőrzésük indokolt. (Ez az internetes hírszerkesztői kör a gyakorlatban ez idő szerint mintegy 15 főt jelent, akiknek kétharmada azonban életkorára tekintettel a törvény 2. § (2) bekezdésében megjelölt időpont, vagyis 1972. február 14. napja után született, így nem esik a törvény személyi hatálya alá.)
Az átvilágítandó internetes hírszolgáltatók mellett, számolni kell azzal is, hogy az elektronikus hálón, mind a hírszolgáltatók, mind a műszaki szolgáltatók (MATÁV, ELENDER, ÍRISZ, DATANET) fenntartanak ún. free oldalakat, amelyeken bárki, minden tartalmi, vagy személyi korlátozás nélkül (az alkotmányos szabályok durva megsértőit műszakilag kizárják) szabadon és költségmentesen közölheti gondolatait, vagy bármi egyebet, mely kivétel nélkül minden egyes internetes terminálon hozzáférhető. Jóllehet ezen free oldalak ugyancsak a véleményformálás eszközei, a szerzők-szerkesztők anonimitása az ellenőrzést lehetetlenné tesz.
A politikai közvélemény alakítására az elektronikus és írott médiumok, véleményformáló hatásukban a leggyorsabbak, a legalkalmasabbak és ezért erre az átvilágitandók sorrendjének meghatározásánál is figyelemmel kell lenni.
a 2. §-hoz:
Az ellenőrzést végző bírák illetményének emelésére legutóbb az elmúlt évben került sor úgy, hogy a törvény 10-szeres szorzót alkalmazott a köztisztviselői illetménnyel összefüggésben. Ezzel a megoldással azonban az új illetmények csak megközelítették a megyei bíróságokon bírói ítélkező feladatokat végző bírák illetményét, mivel ott - a korábbi években ennél jelentősebb mértékű béremelés történt. Jelenleg az "átvilágító" bírák fizetése 281.150.- Ft. Ezzel szemben egy 50 év körüli megyei bírósági bíró illetménye ez év januárjától 294.440.- A 12-szeres szorzó alkalmazása esetén az új "átvilágító" bírói fizetés 337.800.- Ft lenne. Tekintettel arra, hogy a javasolt összeg egy leendő ítélőtáblai bíró javadalmazását közelíti, ezzel megnyugtatóan biztosítani lehetne, hogy a kívánalmaknak megfelelően az átvilágító bírói állás betöltésére hosszabb ítélkezési gyakorlattal rendelkező, jól felkészült bírák jelentkezzenek.
a 3. §-hoz
Az új 2. § rendelkezéseinek megfelelően, nagyságrenddel emelkedő személyi kör ellenőrzése célszerűvé teszi egyes, az eljárást egyszerűsíthető, az eddigi tapasztalatokon alapuló új szabályok bevezetését. Mindeközben azonban érintetlenül kell maradniuk azoknak a garanciáknak, amelyeket a törvény kezdettől biztosít az ellenőrzés alá vont személyek számára.
A Javaslat e kettős feltételnek tesz eleget. A továbbiakban is tárgyalás tartására kerül sor, ha az ellenőrzött vonatkozásában az érintettre utaló adat merül fel, valamint minden esetben akkor, ha azt az ellenőrzött kéri. Az adatokkal nem érintett ellenőrzött azonban a jövőben választhat, hogy igényli- e tárgyalás tartását, vagy pedig ettől eltekint azzal, hogy a bizottság a rendelkezésére álló adatok (értelemszerűen az érintettséget alá nem támasztó adatok) birtokában zárt ülésen hozza meg döntését.
a 4. §-hoz
A javasolt kiegészítés elsősorban az állampolgárok széles rétegei számára teszi egyértelművé a bizottság által nyilvánosságra hozott adatok közérdekű voltát.
a 5. §-hoz
A Javaslat végrehajtásához a 27. § új (3) bekezdésébe foglalt időtartam szükséges, amely egyébként lehetővé teszi a következő parlamenti ciklust követően a fontos tisztségeket első ízben betöltő személyek ellenőrzését. A törvény hatályának ennél további fenntartása, különös tekintettel az 1972. február 14. napja után született személyek egyre nagyobb számban történő felelős tisztségekbe lépésére, már nem indokolt.
Budapest, 2000. február 24.
Dr. Csúcs LászlóFKGP |
Dr. Mátrai MártaFIDESZ-MPP |