törvényjavaslat
az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről
a Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszter
2000. évi ... törvény
az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről
A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló – módosított – 1990. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Tász. tv.) 6.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a törvény alapján megszűnt kezelői joggal érintett ingatlanok hasznosításának módjáról törvényt kell alkotni. A Tász. tv. hatálya alá tartozó ingatlanok döntő többségének helyzete az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvénnyel, illetőleg a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló – az 1999. évi CVII. törvénnyel módosított – 1997. évi CXLII. törvénnyel megoldódott. A folyamat lezárásaként, a Tász. tv. hatálya alá tartozó pártok által használt ingatlanok hasznosításának rendezése érdekében – a tárgykör szerinti összefüggésükre tekintettel az állami tulajdonban lévő egyéb ingatlanokon pártok javára fennálló használati jogviszonyokat is érintően – az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1.§ (1) A törvény hatálya alá tartoznak azon állami tulajdonban lévő ingatlanok, vagy közös tulajdonú ingatlanok esetében az állami tulajdoni hányadhoz tartozó ingatlanrészek (a továbbiakban: ingatlan), amelyekre vonatkozóan a Tász tv. alapján pártnak ingyenes használati joga keletkezett, illetőleg amelyeket párt bármilyen jogcímen használ, kivéve a piaci feltételek szerint bérelt ingatlanokat.
(2) A törvény alkalmazásában az ingatlant a párt használatában állónak kell tekinteni akkor is, ha a párt annak használatát bármely jogcímen másnak átengedte.
2.§ (1) A pártoknak a törvény hatálya alá tartozó ingatlanokon fennálló, a (2) bekezdésben meghatározott mértéket együttesen meghaladó használati joga e törvény erejénél fogva kártalanítás nélkül megszűnik. Ezen ingatlanok hasznosításáról a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) külön törvény, illetőleg a kincstári vagyonra vonatkozó szabályok szerint gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mérték pártonként legfeljebb 30 db - ebből Budapesten maximum 10 db, illetőleg 2000 m2 -, összesen 5000 m2-t meg nem haladó bruttó alapterületű iroda rendeltetésű ingatlan.
(3) E törvény alkalmazásában iroda rendeltetésű ingatlannak kell tekinteni a párt működéséhez egyértelműen kapcsolódó, e célra kialakított helyiséget, helyiségcsoportot, amelyben a párt folyamatosan ügyviteli, ügyintézési, tanácskozási tevékenységet végez, ideértve a kiszolgáló helyiségeket is.
3.§ (1) A párt a törvény hatálya alá tartozó használatában álló ingatlanokról a törvény melléklete szerinti jegyzéket készít, és azt a törvény hatálybalépését követő 45 napon belül megküldi a KVI részére.
(2) A párt a jegyzéken kijelöli azokat az ingatlanokat, amelyeket a 2.§ (2) bekezdésében meghatározott mértékig továbbra is használni kíván. A kijelölés nem terjedhet ki azokra az ingatlanokra, amelyek használatát a párt az 1.§ (2) bekezdésében jelölt módon másnak átengedte, vagy használati jogáról lemondott. A kijelölés érvényességéhez a KVI e törvény rendelkezései alapján megadott egyetértése szükséges.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt határidő elmulasztása a további használat tekintetében jogvesztő.
(4) A párt köteles a 2.§ (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó, illetőleg a (3) bekezdés szerinti jogvesztő rendelkezés hatálya alá eső ingatlanokat a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a KVI részére átadni.
(5) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség nemteljesítése esetén a párt a piacon elérhető bérleti díjnak megfelelő mértékű kártérítésre köteles.
(6) A KVI és a párt közötti jogvitára a polgári eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
4.§ Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Melléklet az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok
hasznosításának rendezéséről szóló 2000. évi .. . törvényhez
az állam tulajdonában és a(z) ………….. párt használatában álló ingatlanokról, ingatlanrészekről[1]
|
|
Az ingatlan(on) |
||||||||||
Sorszám |
címe |
hrsz.-a |
állami tulajdoni hányada |
a földrészlet |
az épület |
funkciója |
fennálló jog, tény |
tényleges használó neve, a használatmértéke (bruttó m2) |
fennálló használat jogcíme[2] |
||
|
|
|
|
|
művelési ága |
területe (m2) |
száma (db) |
területe (bruttó m2) |
|
|
|
|
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
Az Országgyűlés 1990 őszén elkezdte az állami tulajdonú, társadalmi szervezetek által használt ingatlanok jogi helyzetének és hasznosításának rendezését. A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló – módosított – 1990. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Tász. tv.) hatálya alá tartozó ingatlanok döntő többségének helyzete az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvénnyel, illetőleg a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló – az 1999. évi CVII. törvénnyel módosított – 1997. évi CXLII. törvénnyel megoldódott. A folyamat lezárásaként a Tász. tv. hatálya alá tartozó pártok által használt ingatlanok hasznosítását – a tárgykör szerinti összefüggésükre tekintettel az állami tulajdonban lévő egyéb ingatlanokon pártok javára fennálló használati jogviszonyokkal együtt – szükséges rendezni.
A kérdéskör megoldásának szükségességét indokolja – a Tász. tv. 6.§ (3) bekezdéséből eredő, a pártingatlanokra vonatkozó törvényi szabályozás hiánya miatt évek óta fennálló mulasztásos törvénysértés mellett – az ingatlanvagyon romló állapota, a rendezetlen helyzetben időről-időre jelentkező számos, különböző típusú tulajdonszerzési, hasznosítási igény.
A törvényi szintű rendezésre a fentieken túl szükség van azért is, mert hatályos, de eltérő tartalmú törvényi rendelkezések, illetőleg minisztertanácsi és kormányhatározatok szabályozzák – nem kellően konzisztens módon – a pártok állami tulajdonú ingatlanhasználatát.
A rendezés keretében több alkotmányos követelmény összehangolása szükséges. Egyrészt az állam köteles azonosan viszonyulni a pártokhoz, másrészt gondoskodni kell arról, hogy a pártok részére biztosított ingatlanhasználati jog a pártok Alkotmányból eredő feladataival arányban álló legyen. A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) ennek megfelelően kimondja, hogy az állami tulajdonú ingatlanok tekintetében a pártok számára eddig biztosított használati jog - a piaci feltételeken alapuló bérleti jogok kivételével - meghatározott mértéken felül kártalanítás nélkül megszűnik.
A szabályozás elengedhetetlen az állami tulajdonú ingatlanokon az eddigiekben biztosított ingyenes használati jog pártok közötti aránytalan mértékének megszüntetése, a használatnak a pártok Alkotmányból következő feladataihoz igazítása és az Alkotmányban megfogalmazódó jogegyenlőségi elvnek megfelelő gyakorlat megteremtése érdekében.
Az 1. §-hoz.
A Javaslat az ingatlan fogalmát a tényleges, illetőleg a várható helyzetnek megfelelően, a közös tulajdoni jogviszonyokra is tekintettel határozza meg. Ennek megfelelően a párt használatában álló állami tulajdoni hányadhoz tartozó ingatlanrész(ek)re is alkalmazni kell az ingatlanra vonatkozó szabályokat.
A törvény alkalmazási köre kiterjed mindazon ingatlanra, amelyre pártnak a Tász tv. alapján ingyenes használati joga keletkezett, illetőleg amelyet párt bármilyen jogcímen használ. Kivételt képeznek a piaci feltételek szerint bérelt ingatlanok.
A (2) bekezdés egyértelműsíteni kívánja, hogy – a párt használati joga alapján, mint a párt használatában álló ingatlan – a törvény hatálya alá tartozik az az ingatlan is, amelyet a párt bármely jogcímen (például: csere, szívességi használat, stb) hasznosított.
A 2.§-hoz.
A Javaslat – a törvény céljának megfelelően – egységesen rendezi a használati jogok megszűnését. Megszünteti minden pártnak az állami tulajdonban lévő ingatlanon a (2) bekezdésben szabályozott mértéket meghaladó használati jogát. Tekintettel arra, hogy a Javaslat a hivatkozott alkotmányos követelményeknek megfelelő, a jogegyenlőség elvét is kielégítő állapotot kíván létrehozni, az ún. mértéken felüli ingatlanhasználatot kártalanítás nélkül kívánja megszüntetni. A kártalanítás a pártok ingatlanhasználata közötti jelenlegi aránytalanságot konzerválná, csak más módon, így a Javaslat nem érné el a célját.
A (2) bekezdés rögzíti azt a limitet, amely fölött a használati jogok megszűnnek.
A Javaslat pontosan meghatározza, hogy mely ingatlanokat kell iroda rendeltetésűnek tekinteni. Erre azért van szükség, mert a Javaslat a nem iroda rendeltetésű ingatlanok tekintetében limittől függetlenül a használati jogok megszüntetését célozza. Ez áll összhangban a pártok alkotmányos rendeltetésével. Ebből következően üdülő, vendéglátóhelyiség, raktár, üres telek és más ezekhez hasonló állami tulajdonú ingatlan, ingatlanrész a jövőben ingyenesen nem lehet pártok használatában, illetőleg ilyet további használatra - a 3.§ (2) bekezdése szerint - nem jelölhet ki a párt.
A megszűnt használati joggal érintett ingatlanokat a kincstári vagyonra vonatkozó szabályok szerint hasznosítja, illetőleg értékesíti a KVI.
A 3.§-hoz.
A legfontosabb eljárási rendelkezések, és az azok mulasztásához kapcsolódó jogvesztő szankció szabályozása hivatott biztosítani a törvény végrehajtását. Ennek értelmében minden párt köteles a használatában álló ingatlanokról jegyzéket készíteni és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) részére megküldeni. A jegyzéknek az ingatlanok alapadatai és a használatra vonatkozó adatok mellett tartalmaznia kell a párt által továbbra is használni kívánt ingatlanok kijelölését.
A párt - a fentieken túl - nem jelölhet ki olyan ingatlant, amelynek használatát bármely jogcímen (pl.: bérbeadás, csere, szívességi használat, ideiglenes vagy végleges lemondás a használati jogról, stb) másnak átengedte. Nem fogadható el a használatra vonatkozó rendelkezések megszegése, illetőleg nem lehet indokolt a párt részéről olyan további használati igény, amely a párt által folyamatosan, ténylegesen, közvetlenül és kizárólagosan nem is használt ingatlanra vonatkozik.
A kijelölés érvényességéhez a KVI egyetértése szükséges. Amennyiben a párt kijelölése megfelel a Javaslatban foglalt rendelkezéseknek, akkor a KVI nem mérlegelhet, köteles a kijelöléssel egyetérteni.
Amennyiben a párt a jegyzék benyújtására előírt határidőt elmulasztja, akkor a 2.§ (2) bekezdés szerinti mértékű ingatlanhasználatra vonatkozó jogát elveszti. Nem érvényesíthető a kijelölés abban a részében, amely tekintetében különösen darabszámra, alapterületre a törvényben meghatározott mértéket meghaladja. A (3) bekezdésben foglalt jogvesztő szankcióra annak érdekében van szükség, hogy a korábbi évek helyenként rendezetlen viszonyai után a pártok által használt ingatlanok teljes körére kiterjedően tiszta jogi és tényleges rendezés jöhessen létre. Ez szankció nélkül megoldhatatlan. A KVI a törvényi szabályozás végrehajtása során tulajdonosi jogkörben jár el, nem születnek közigazgatási határozatok. A KVI és a pártok közötti esetleges jogvitát a bíróság polgári eljárás keretében dönti el.
A rendezés része az ún. mértéken felüli ingatlanok, valamint a jogvesztő rendelkezés hatálya alá eső ingatlanok határidőben történő átadása a KVI részére. Amennyiben a párt e kötelezettségét nem teljesíti, akkor az ingatlan határidőn túli használatáért az adott ingatlanra vonatkozóan a piacon elérhető bérleti díjnak megfelelő mértékű kártérítésre köteles.
A 4.§-hoz.
A törvény végrehajtására való felkészüléshez – jellemzően az Országgyűlés törvényalkotási munkájában is részt vevő pártokról lévén szó – a törvény kihirdetését követően 15 nap áll rendelkezésre. A végrehajtást érintő, a 3.§-ban előírt méltányos határidőkre tekintettel ez mindenképpen elegendő.
doc Ingatlanrendezési tv. 4001BL
[1] A párt által a törvény 3.§ (2) bekezdése alapján kijelölt ingatlanokról a sorszám megjelölésével külön táblázatot kell a teljes jegyzékhez mellékelni.