KORMÁNYA
a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő
törvénymódosításokról
A törvényjavaslat előadója:
Dr. Matolcsy György
gazdasági miniszter
2000. évi ........... törvény
a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő
törvénymódosításokról
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. §
(1) Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban. Tv.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A vállalkozói igazolványt kérelemre – az erre rendszeresített egységes nyomtatvány kitöltésével -, a vállalkozó székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) adja ki.”
(2) A Tv. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) A körzetközponti jegyző a kérelmező helyett az érintett szervezetektől az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján közvetlenül, haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, valamint kérésre statisztikai számjelét. A körzetközponti jegyző az adószám, illetőleg az adóazonosító jel, statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat – a kérelem rögzítését követő két napon belül – az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján továbbítja az illetékes hatóság számára.”
(3) A Tv. 4. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(8) Az illetékes állami adóhatóság az adóazonosító jelet, a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai számjelet a kért azonosítószámok (jelek) benyújtásától számított 5 napon belül köteles megküldeni a körzetközponti jegyzőnek.”
2. §
A Tv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
“4/A. § (1) A körzetközponti jegyző az egyéni vállalkozó nyilvántartási számmal történő azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából – a tevékenység gyakorlására vonatkozó adatok mellett – az egyéni vállalkozók nyilvántartásában a kérelmező következő a)-d) pontok szerinti személyes, illetve e)-n) pontok szerinti egyéb adatait rögzíti:
a) neve,
b) leánykori neve,
c) születési helye és ideje,
d) anyja neve,
e) tevékenységi köre,
f) székhelye,
g) telephelye,
h) fióktelephelye,
i) adószáma,
j) statisztikai számjele,
k) munkavégzés módja,
l) levelezési címe,
m) telefon és telefax száma,
n) foglalkoztatottak létszáma.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a körzetközponti jegyző az egyéni vállalkozási jog – ide értve a vállalkozás 13. § (2) bekezdése szerinti folytatását is – megszűnéséig kezeli.
(3) A körzetközponti jegyző a nyilvántartási számról az egyéni vállalkozót a vállalkozói igazolványban tájékoztatja. Az egyéni vállalkozónak a nyilvántartási számot a vállalkozással összefüggő iratain fel kell tüntetnie.
(4) Az egyéni vállalkozók nyilvántartása – az adószám kivételével - nyilvános.”
3. §
A Tv. a következő 4/B. §-sal egészül ki:
“4/B. § (1) A körzetközponti jegyző a vállalkozói igazolvány kiadásáról, az egyéni vállalkozó székhelyének, telephelyének, főtevékenységének, illetve tevékenységi körének megváltozásáról, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megszűnéséről – az igazolványban foglalt adatok közlésével – értesíti az egyéni vállalkozó székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes
a) települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjét;
b) vámhatóságot;
c) a társadalombiztosítás igazgatási szerveit;
d) a Központi Statisztikai Hivatalt,
e) a területi gazdasági kamarát – a tevékenységi körnek megfelelően -, továbbá
f) az állami adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt a vállalkozói igazolvány iránti kérelem elutasításáról.
(2) A körzetközponti jegyző a Belügyminisztérium Központi Nyilvántartó Hivatala által üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül továbbíthatja, illetve fogadhatja a 4. § (6) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott adatokat az ott megjelölt szervektől.
4. §
A Tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“6. § (1) A vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, leánykori nevét, születési idejét, helyét, anyja nevét, székhelyét, telephelyét (telephelyeit, fióktelepeit), tevékenységének megnevezését, illetve tevékenységi körét, továbbá adószámát és nyilvántartási számát.
(2) A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok megváltozását a változástól számított 15 napon belül a körzetközponti jegyzőnek be kell jelenteni. A körzetközponti jegyző az adatok változását az egyéni vállalkozók nyilvántartásában átvezeti és az igazolványban feltünteti.
(3) A vállalkozói igazolványban feltüntetett tevékenység bővítése, megváltoztatása esetén a vállalkozói igazolvány kiadására irányadó szabályok szerint kell eljárni.”
5. §
A Tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“7. § (1) Az egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője ellenőrzi, hogy az egyéni vállalkozó tevékenysége, működése megfelel-e a jogszabályokban, illetve az igazolványában foglaltaknak, és erről tájékoztatja a vállalkozói igazolvány kiadására illetékes körzetközponti jegyzőt.
(2) Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét több telephelyen (fióktelephelyen) folytatja, az egyes telephelyek (fióktelephelyek) szerint illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője ellenőrzi, hogy a vállalkozó tevékenysége a telephelyen (fióktelephelyen) megfelel-e a jogszabályban előírt feltételeknek és az igazolványában foglaltaknak, és erről tájékoztatja a vállalkozói igazolvány kiadására illetékes körzetközponti jegyzőt.”
6. §
A Tv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az egyéni vállalkozó székhelye nyílt árusítású üzletét, termelő-, szolgáltató egységét az ott folytatott alapvető tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, az üzlettől, termelő-, szolgáltató egységtől eltérő helyen levő székhelyét.”
7. §
(1) A Tv. 13. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha/
“b) az igazolványt a körzetközponti jegyző a 14. §-ban foglaltak alapján visszavonta,”
(2) A Tv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az egyéni vállalkozó özvegye, továbbá özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, illetve cselekvőképességének elvesztése esetén a törvényes képviselője – ha megfelel a törvényben előírt feltételeknek – a vállalkozó elhalálozása, illetőleg cselekvőképességének elvesztése időpontjától számított három hónapon belül a körzetközponti jegyzőnek történő bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást.”
8. §
A Tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“14. § (1) Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha
a) olyan körülmény merül fel, ami az igazolvány kiadását kizárná (5. § szerinti okok);
b) a működéshez szükséges, e törvényben vagy más jogszabályban előírt követelményeknek nem felel meg és a körzetközponti jegyző vagy az illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, illetőleg a külön jogszabályban megjelölt hatóság felszólítása ellenére e követelményeknek 30 napon, illetve – a külön jogszabályi felhatalmazás alapján – a hatóság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget;
c) az adó, illetve vám megfizetésére irányuló kötelezettségeit az illetékes hatóság felhívását megelőzően legalább 12 hónapig nem teljesítette, illetve a bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségeinek az adóhatóság felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidőig sem tett eleget;
d) 12 hónapi járulékfizetési kötelezettségét meghaladó járuléktartozása megfizetésének, illetőleg a bejelentési, járulék-bevallási, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek a társadalombiztosítási igazgatási szervek felhívása ellenére, a felhívásban megjelölt határidőig sem tett eleget.
(2) A vállalkozói igazolvány visszavonására okot adó körülményről az egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőt köteles haladéktalanul értesíteni
a) a székhely, illetőleg telephely (fióktelephely) szerint illetékes jegyző, vagy a külön jogszabályban megjelölt hatóság az (1) bekezdés b) pontjában feltüntetett ok észlelésekor,
b) az adóhatóság, illetve a vámhatóság az (1) bekezdés c) pontjában, illetőleg
c) a társadalombiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak bekövetkezésekor.”
9. §
(1) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 11/A. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózó,/
“a) ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a vállalkozó székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjéhez (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;”
(2) Az Art. 11/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 11. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 11. § (3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat adatait is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék- vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, illetve a 14. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, illetőleg a körzetközponti jegyzővel az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról [16. § (8) bekezdése]. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, illetőleg a körzetközponti jegyzőt.”
10. §
(1) Az Art. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást – a megváltozott természetes azonosító adatok és a 14.§ (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.”
(2) Az Art. 15. §-ának (5) és (6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(5) Ha a 11/A. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett adózó adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, illetve a körzetközponti jegyzőt.
(6) A 11/A. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, illetve a körzetközponti jegyzőhöz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változás-bejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti.”
11. §
Az Art. 16. § (9) bekezdésének a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,/
“a) akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmét a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző jogerősen elutasította, kivéve, ha az adózó igazolja a cégbíróság végzésének kézhezvételét követő 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő 8 napon belül kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,
a) akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, illetőleg akinek vállalkozói igazolványát a körzetközponti jegyző jogerősen visszavonta, vagy aki a vállalkozói igazolványát visszaadta,”
12. §
(1) Az Art. 23. § (3) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A 21. §-ban, továbbá a 22. § (1) és (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően az adózónak 30 napon vagy a külön törvényben előírt határidőn belül adóbevallást kell tennie - a magánszemély személyi jövedelemadójának kivételével -, ha/
“k) az egyéni vállalkozói igazolványát a körzetközponti jegyző, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerősen visszavonta.”
(2) Az Art. 23. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A (3) bekezdésben említett határidőt az (5) bekezdés első mondata és a (6) bekezdés kivételével – ha törvény másként nem rendelkezik – a (3) bekezdés a)-h) pontjai esetében attól az időponttól kell számítani, amit a külön jogszabályban előírt zárómérleg, vagyonmérleg, éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló elkészítésére jogszabály megállapít. A (3) bekezdés i)-j) pontjaiban a bevallás benyújtására előírt határidőt a megszűnés, illetőleg a kötelezettség megszűnésének napjától kell számítani. A (3) bekezdés k) pontjában a bevallás benyújtására előírt határidőt a körzetközponti jegyző, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt visszavonó hatóság határozatának jogerőre emelkedésétől kell számítani.”
13. §
Az Art. 96. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
“(8) Az állami adóhatóság meghatározza és közzéteszi a rendszeresített nyomtatványok tartalmát és formáját, gondoskodik arról, hogy az adózók számára megfelelő időben, könnyen elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A térítés ellenében beszerezhető nyomtatványok gyártói kiválasztásának és forgalmazásának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.”
14. §
(1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stt.) 8/A. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a statisztikai számjel megállapítása céljából történő bejelentkezésnek az alábbiak szerint tesznek eleget:/
“a) egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenység esetében a vállalkozó székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjéhez (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával;”
(2) Az Stt. 8/A. §-ának (3)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
“(3) A körzetközponti jegyző, illetve a cégbíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai számjel megállapításához szükséges, a vállalkozói igazolvány megszerzése, illetve a cégbejegyzés érdekében kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatok közül az érintett nevét (cégnevét), valamint címét (székhelyét) és ezen túlmenően a főtevékenységét is.
(4) A KSH a (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján, az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul közli a körzetközponti jegyzővel, a cégbírósággal, valamint az állami adóhatósággal a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak statisztikai számjelét, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervezetet a statisztikai számjel megállapításának megtagadásáról. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak statisztikai számjelükről – kérésükre – írásban kapnak értesítést.
(5) A statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokban bekövetkezett változást – amennyiben azt a körzetközponti jegyzőhöz, illetve a cégbírósághoz nem kell bejelenteni – és a főtevékenység változását az érintettek az adat változását követő 15 napon belül kötelesek közölni a KSH-val.”
15. §
Az Stt. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Ha köztestület vagy a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó országos hatáskörű közigazgatási szerv kötelező adatszolgáltatással járó statisztikai célú adatgyűjtést kíván végrehajtani, erre irányuló szándékát – az országos statisztikai adatgyűjtési programba történő felvétele érdekében – a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó, az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervhez kell bejelentenie, amely azt csatolja a 11. § (2) bekezdése szerinti javaslatához.”
16. §
Az Stt. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv kérésére az (1) bekezdésben meghatározott adatátadási kötelezettség terheli a köztestületet és a hivatalos statisztikai szolgálathoz nem tartozó országos hatáskörű közigazgatási szervet is, az országos statisztikai adatgyűjtési programba felvett adatgyűjtése tekintetében.”
17. §
A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 7. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A (4) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét szállítmányozási tevékenység esetén
a) az egyéni vállalkozó kérelmezőnek a székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelöléséről és illetékességéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője által kiállított igazolással,
b) cégbejegyzéssel létrejövő gazdálkodó szervezet cégmásolattal,
c) szakmai szövetségnek vagy érdekképviseleti szervezetnek a bejegyzését, illetve a nyilvántartásba vételét jogerős bírósági végzéssel kell igazolnia;
d) vámügynökség esetén a feltételek meglétét a vámhatóság hivatalból vizsgálja.”
18. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult/
“f) az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvényben meghatározott feladatai ellátásához.”
19. §
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 92. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Az ellen, aki törvénybe ütköző tevékenységével a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a fogyasztók érdekvédelmét ellátó szervezet, továbbá – a hatáskörébe tartozó ügyben akkor, ha a jogsértést határozattal megállapította – a Gazdasági Versenyhivatal vagy tagjai tekintetében a gazdasági kamara pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt abban az esetben is, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.”
20. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 43. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból/
“d) az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzatok jegyzői és a cégbíróságok külön törvényben meghatározottak”
/szerinti adatok igénylésére jogosultak./
21. §
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban Ctv.) 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Ha a cég létrejöttéhez hatósági engedély szükséges, a cégbírósághoz az erre vonatkozó engedélyt (hatósági határozatot) csatolni kell. A tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyt az engedélyköteles tevékenység megkezdésekor kell benyújtani a cégbírósághoz.”
22. §
A Ctv. 52. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezheti/
“c) tagjával szemben az illetékes kamara tisztségviselője,”
23. §
A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági előírást érintő leszerelésére, vagy a gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala által nyilvántartott gázszerelő jogosult. A jogosultságot a gázszolgáltatónál a létesítés előtt igazolni kell.”
24. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XVII. címe helyébe a következő cím lép, egyidejűleg a cím a következő 1-2. pontokkal egészül ki:
“A vállalkozói igazolvány és az üzlet működési engedélyének illetéke
1. A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 5000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosításáért – a módosítások számára tekintet nélkül – 2000 forint illetéket kell fizetni. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról kiállított másolat 3000 forint illeték alá esik.
2. Az 1. pontban nem említett eljárások illetéke 1000 forint.”
25. §
(1) Ez a törvény – a 13. § kivételével - 2000. november 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 13. § e törvény kihirdetése napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezését első ízben a 2002. január 1-jét követő adókötelezettségek teljesítéséhez rendszeresített nyomtatványokra kell alkalmazni.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Tv. 4. § (5) bekezdésének e) pontjából “a társadalombiztosítási folyószámlaszám,” szövegrész és a Tv. 4. §-ának (6) bekezdése,
b) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról rendelkező 1999. évi LXXXVIII. törvény 5. §-a és az e feletti cím,
c) a Ctv. 6. §-ának (1) bekezdéséből “a kamarák és” szövegrész,
d) a Ctv. 12.§ (1) bekezdésének j) pontjából és a Ctv. 25. §-ának (1) bekezdéséből a “társadalombiztosítási folyószámlát” szövegrész,
e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdésének r) pontja és 22. §-ának (9) bekezdése,
f) az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 64. §-a,
g) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról rendelkező 1998. évi LXII. törvény 6. §-a,
h) a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról rendelkező 1995. évi LXXXVII. törvény és – a 18. § kivételével - az 1997. évi CXXXVIII. törvény,
i) a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról rendelkező 1997. évi CXXII. törvény 18. § (3) bekezdésének b) pontja,
j) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 72. §-ának (1)-(2) bekezdése és 73. §-a,
k) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 90. §-a, 128. § (1) bekezdésének i) pontja,
l) a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 32. §-ának (1)-(2) bekezdése,
m) a Ctv. 63. §-a,
n) a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1997. évi CXLIX. törvény 11. § (3) bekezdésének d) és e) pontja,
o) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról rendelkező 1995. évi LXXXIV. törvény 27. §-ának (2) bekezdése,
p) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tözsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 240. §-a,
q) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 97. §-ának d) pontja,
r) az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény, az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény, a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény, valamint az ezekkel összefüggő más törvények módosításáról rendelkező 1995. évi XXI. törvény 44. § (2) bekezdésének d) pontja,
s) az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény módosításáról rendelkező 1997. évi CXXXVII. törvény 2., 3., 5., 6., 8. §-a és 9. §-ának (2)-(6) bekezdései,
t) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 60. §-ának (4) bekezdése,
u) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról rendelkező 1991. évi LXXXV. törvény 34. §-a,
v) az egyes köztartozások behajtásával összefüggő törvények módosításáról szóló 1996. évi LX. törvény 14. §-ának (2) bekezdése.
(3) E törvény hatálybalépését megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett társadalombiztosítási folyószámla számok e törvény hatálybalépésének napjával hivatalból törlésre kerülnek.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vállalkozói igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás technikai szabályait, a kérelem-formanyomtatvány tartalmi és formai kellékeit, valamint a vállalkozói igazolvány formai követelményeit rendeletben állapítsa meg.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: új Gktv.) parlamenti vitája során az Országgyűlés a gazdasági kamarák (a továbbiakban: kamarák) excellence feladatainak erősítése érdekében úgy döntött, hogy a kamarák a jövőben ne lássanak el közigazgatási feladatokat. E döntés ismeretében szükségessé vált a kamarák közigazgatási feladatait szabályozó jogszabályok felülvizsgálata és módosítása.
Ennek érdekében a Kormány – az új Gktv. 54. §-ában foglaltakra is figyelemmel – az 1133/1999. (XII. 25.) Korm. határozat 2. pontjában felhívta az érdekelt minisztereket, hogy a szükséges törvénymódosításokról, majd június 30-ig a kormányrendeletekről és az egyéb feltételek biztosításáról nyújtsanak be a kamarai kormánymegbízott koordinációjával összefoglalt előterjesztést.
A törvényjavaslat elkészítése sürgető feladat, ugyanis az új Gktv. 51. §-a akként rendelkezik, hogy a kamarák a folyamatban lévő közigazgatási ügyeket 2000. október 31. napjáig kötelesek átadni a Kormány által kijelölt szerveknek. Ezzel egyidejűleg a kamarák megszűnő közigazgatási feladat- és hatáskörének ellátásához kizárólagosan használt nyilvántartásokat és adatbázisokat is kötelesek átadni. Az átvett feladatok ellátáshoz szükséges informatikai háttér megteremtése is időt igényel.
A kamarák közigazgatási feladatainak ellátását – a közigazgatási szerv, vagy szervek által történő átvételét megelőzően – úgy kell kialakítani, hogy az 1998. július 1-től a kamarák többségénél működő számítógépes rendszer által nyújtott szolgáltatásokat, az “egyablakos” ügyintézés kialakított rendszerét legalább az eddigi színvonalon lehessen megvalósítani. Azaz a kamarai közigazgatási feladatok közigazgatási szervek által történő átvételét követően e feladatok végrehajtásában még a kezdeti időszakban se forduljon elő a szolgáltatás körének, illetve színvonalának csökkenése, valamint a szolgáltatásokat igénybevevő állampolgárok ezzel kapcsolatos feladatainak növekedése.
További lényeges szempont, hogy az átvett közigazgatási feladatok végzésének helye az állampolgárok által gyorsan és könnyen megközelíthető legyen.
A Kormány álláspontja szerint célszerű az is, hogy valamennyi visszaveendő közigazgatási feladat ellátása a gazdasági életben, az ügyintézés folyamatosságában minél kisebb zavart okozva menjen végbe.
A fenti követelmények teljesítése érdekében indokolt, hogy az okmányirodákhoz hasonlóan a körzetközponti települések önkormányzatainak jegyzői vegyék át a kamarák jogszabályban meghatározott feladatait. Így e feladatok ellátásához is biztosítható az okmányirodákhoz kiépített – illetve kiépítendő – belügyi távközlési infrastruktúra igénybevétele.
A törvényjavaslat előkészítése során egyetértés alakult ki abban a kérdésben, hogy az önkormányzatokhoz csak az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvényből adódó közigazgatási és nyilvántartási, illetőleg ezzel összefüggő szolgáltatási feladat- és hatáskör kerüljön. A különleges szakértelmet igénylő engedélyezési és ellenőrzési feladatokat azért nem célszerű az önkormányzatokhoz telepíteni, mert az csak úgy lenne megvalósítható, ha az érintett körzetközponti (jelenleg a fővárossal együtt 152, még ez év júliusától újabb 24, és 2002. januárjától mintegy 246) önkormányzat polgármesteri hivatalai létszámát ilyen speciális szakértelemmel rendelkező szakemberekkel emelnénk. Ez egyrészt igen költséges lenne, másrészt félő, hogy ennyi szakképzett ember sem állna rendelkezésre.
Ilyen speciális feladatok a gázszolgáltatásról szóló törvényben szereplő gázszerelők nyilvántartása és ellenőrzése, továbbá a kamaráknak korábban kormányrendeleti szinten átadott, az idegenvezetőkkel, az utazás-szervezési és közvetítési tevékenységgel, az egyes kereskedelmi tevékenységekkel, a vendéglátó üzletek kategóriába, a kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásával összefüggő közigazgatási tevékenység, valamint az ingatlanok időben megosztott használati jogának értékesítésével összefüggő hatósági feladatok, melyeket a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala, míg a személytaxis engedélyek, igazoló lapok és igazolványok kiadását, nyilvántartását, a működés ellenőrzését a területi közlekedési felügyeletek hatáskörébe célszerű utalni. Végül az egységes termékazonosító kód alkalmazásáról szóló 145/1991. (XI. 22.) Korm. rendeletből adódó feladatokat célszerű a gazdasági kamara hatáskörében hagyni, ugyanis ennek kialakult rendszere működik a Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség keretein belül és különösebb hatósági jogosítványt nem tartalmaz.
A közigazgatási hatáskörök változásaival összefüggő jogalkotási tevékenységgel egy időben a Belügyminisztérium és a GM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala megkezdte a szervezeti és pénzügyi feltételek felmérését, az ügyintézési és informatikai struktúra kialakítására vonatkozó elgondolás elkészítését is.
A közigazgatási feladatok hatékony átvételéhez a következők végrehajtására van szükség:
- az egyéni vállalkozók nyilvántartásához szükséges informatikai rendszer megteremtése és adatállomány feltöltése;
- a kamaráknál még fel nem dolgozott, az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos adatok regisztrációja és felülvizsgálata;
- a nyilvántartáshoz szükséges nyilvántartó program és kommunikációs szoftver alkalmazási feltételeinek megteremtése;
- az APEH, a KSH, az OEP, az ONYF és a cégbírósági nyilvántartáshoz való informatikai kapcsolat kiépítése;
- az okmányirodák hardverigényének, személyi és elhelyezési feltételeinek biztosítása;
- a BM Központi Hivatal hardverkapacitásának bővítése;
- a GM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalán belül Kereskedelmi és Idegenforgalmi Engedélyezési Főosztály felállítása, személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása és az ehhez közvetlenül kapcsolódó ügyfélszolgálat kialakítása.
A gazdasági kamaráknak továbbra is feladata lesz a fogyasztóvédelmi törvényben létrehozott békéltető testületek működtetése, illetve a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság működési feltételeinek biztosítása. Ezek olyan közigazgatási feladatnak nem minősülő feladatok, amelyeknek a gazdasági kamaráknál történő ellátása továbbra is indokolt.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-8. §-okhoz
Annak figyelembevételével, hogy az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátására az ún. “egyablakos” ügyintézés kialakított rendszerét legalább az eddigi színvonalon lehessen megoldani, e közigazgatási feladatokat célszerű az okmányirodákhoz hasonlóan a körzetközponti települések önkormányzatainak jegyzőihez telepíteni. E megoldást erősíti, hogy a feladatok átvételének lényeges szempontja, hogy az átvett közigazgatási feladatok végzésének helye az állampolgárok által gyorsan és könnyen megközelíthető legyen, továbbá e feladatok ellátása a gazdasági életben, az ügyintézés folyamatosságában minél kisebb zavart okozva menjen végbe. Nem mellékes az sem, hogy e feladatok ellátásához biztosítható az okmányirodákhoz kiépített belügyi távközlési infrastruktúra igénybevétele. A jelzett elvárásoknak megfelelően kerül sor az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény vonatkozó rendelkezéseinek a kiigazítására.
9-12. §-okhoz
Az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos hatósági feladatoknak a körzetközponti jegyzőkhöz való telepítése megköveteli, hogy az adóbejelentkezési kötelezettség, az adóazonosító szám a jegyzők rendelkezésére álljon. Értelemszerűen a körzetközponti jegyzőnek az egyéni vállalkozó adózónak az adókötelezettségét érintő minden olyan változásáról is tudnia kell, amely a hatósági feladat eredményes ellátáshoz szükséges. Természetesen szükség van az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény olyan irányú módosítására is, hogy az egyéni vállalkozó megszűnése vagy a nyilvántartásból az illetékes hatóságok általi törlés esetén a törvény rendelkezései a megváltozott feladattelepítésnek megfelelően alkalmazhatók legyenek.
13. §-hoz
Az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványoknak az adózók részére történő rendelkezésre bocsátásának rendjét – a feladat jelentőségére és az érintettek széles körére tekintettel – törvényben szükséges szabályozni, e nyomtatványok vonatkozásában az állami adóhatóságot ellátási felelősség terheli. A térítés ellenében beszerezhető nyomtatványok esetében az ellátási felelősség kiterjed a méltányos ár biztosítására is, e felelősség érvényre juttatása érdekében az APEH pályázat útján választja ki a nyomtatványok gyártására, forgalmazására jogosult vállalkozókat. Garanciális megfontolásokból a pályáztatás részletes feltételeit kormányrendeletben indokolt rögzíteni.
A nyomtatványforgalmazás törvényjavaslatban foglalt módon történő szabályozásával az Art. módosításáról szóló 1999. évi LXXXVIII. törvény 5. §-ában a Kormány részére rendeletalkotásra biztosított felhatalmazás feleslegessé válik, így annak hatályon kívül helyezése indokolt.
A nyomtatványforgalmazás szabályaira vonatkozó rendelkezések késleltetett, 2002. január 1-től történő alkalmazhatóságának oka abban rejlik, hogy az állami adóhatóság a jelenlegi nyomtatványforgalmazókkal fennálló magánjogi szerződéseinek felmondása – a szerződések feltételei miatt – 2000. december 31-i határnappal lehetséges, a felmondási idő pedig 1 év.
14-16. §-okhoz
Az egyéni vállalkozás megkezdéséhez szükséges statisztikai számjel megállapításához indokolt egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal és a körzetközponti jegyzők közötti adatátvitel biztosítása, illetve a kötelező adatszolgáltatással járó statisztikai célú adatgyűjtés adatainak a körzetközponti jegyzőkhöz való eljuttatása.
17-18. §-okhoz
Az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos hatósági tevékenység szervezeti oldalának megváltozása szükségessé teszi a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvénynek a szállítmányozási tevékenységgel kapcsolatos rendelkezésének és a személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény adóazonosító jel kezelésére vonatkozó rendelkezésének módosítását.
19 .§-hoz
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 13. §-a értelmében a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályok csak a gazdasági kamarák tagjaival szemben kötelezőek és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését a kamara csak tagjainál kísérheti figyelemmel. Hasonló körben – csak a gazdasági kamarai tagokkal szemben – teszi lehetővé a törvény a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel szembeni kamarai fellépést. Az 1996. évi LVII. törvény módosítása a két törvény rendelkezései közötti összhang megteremtését célozza.
20. §-hoz
E rendelkezés biztosítja, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint a nyilvántartásba vett adatokból a körzetközponti jegyzők is jogosultak legyenek az adatok igénylésére.
21-22. §-okhoz
A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2000. november 1. napjával megszüntette a kötelező gazdasági kamarai tagságot és megszűnnek a gazdasági kamarák közigazgatási hatáskörei is. A gazdasági kamarák feladatainak megváltozása következtében nem lesz olyan szervezet, amely valamennyi társas és egyéni vállalkozással kapcsolatban információval rendelkezhetne arról, hogy a vállalkozás a tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik-e. Ezért a Ctv. 23.§-ának (3) bekezdéséből a gazdasági kamarák által végzett ellenőrzési kötelezettségre utaló szövegrészt el kell hagyni és rendelkezni kell arról, hogy a cégnek a tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedélyt az engedélyköteles tevékenység megkezdésekor a cégbírósághoz be kell nyújtani. A cégbíróságnak a tevékenység szabályszerű folytatásának ellenőrzésével kapcsolatban egyéb kötelezettsége nincs, csak a cégjegyzékben szereplő engedélyköteles tevékenységhez kapcsolódó engedély meglétét ellenőrzi törvényességi felügyeleti jogkörében.
A gazdasági kamarák feladatainak megváltozása következtében a Ctv-ben a gazdasági kamarák részére biztosított egyéb jogosítványokra vonatkozó rendelkezések módosítása is szükségessé válik. A társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok változása következtében szükséges a társadalombiztosítási folyószámla számára utaló szövegrészek hatályon kívül helyezése és ezzel egyidejűleg a cégjegyzékbe bejegyzett társadalombiztosítási folyószámla számok hivatalból megvalósuló törlése is.
23. §-hoz
Annak figyelembevételével, hogy a csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági előírást érintő leszerelésére, vagy a gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére a GM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala által nyilvántartott gázszerelő lesz jogosult, módosítani szükséges a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény vonatkozó rendelkezését.
24. §-hoz
Az egyéni vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos hatósági feladatoknak a körzetközponti jegyzőkhöz való telepítése miatt szükséges az eljárások ellenértékének felülvizsgálata és az igazgatási-szolgáltatási díj illetékekkel történő felváltása. Ezt a változást támasztja alá az is, hogy az okmányirodák által kiadott valamennyi okmány után illetéket kell fizetni, így nem célszerű a vállalkozói igazolvány tekintetében sem kivételt tenni. Ugyanakkor a fizetési mód megváltoztatása nem jár együtt az egyéni vállalkozók terheinek növekedésével, mivel a díj helyébe azonos összegű illeték lép.
25. §-hoz
E rendelkezés a közigazgatási feladatok folyamatossága érdekében egyrészt érvényesülését a folyamatban lévő ügyekre is előírja, másrészt gondoskodik arról, hogy az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos hatósági feladatok átvételével párhuzamosan megtörténjen az igazolványok adatainak a körzetközponti jegyzővel való adategyeztetése is. E mellett értelemszerűen e rendelkezés gondoskodik az új kamarai törvénnyel feleslegessé vált törvényi szintű jogszabályhelyek deregulációjáról.